Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-04 / 18. szám

i/asárnap A hosszú élet titka Selye János professzor, a stressz-elmélet világhírű tudó­sa felfigyelt arra, hogy legtöbb világhírű embernek milyen ma­gas az életkora. Pablo Casals, Winston Churchill, Albert Schweitzer, G. B. Shaw, Henry Ford, Charles de Gaulle, Bert­rand Russel, Tiziano, Voltaire, Bismarck, Michelangelo, Picas­so, Matisse, Rubinstein, Tosca­nini, Szent-Györgyi Albert 70,80 sőt 90 éves koruk után is sike­res, boldog életet éltek. Selye János kísérleti úton be­bizonyította, hogy azok, akik az életükben örömet találnak, akik munkájukkal, tevékenységükkel önmagukat meg tudják valósíta­ni, akik értelmes életet tudnak élni, azoknak a lelki élete kihat a biológiai életükre is. Termé­szetesen ez fordítva is igaz. Se­lye János elmélete szerint ku­darcok, lelki sérülések gyorsítják az öregedést. A csalódások, a kudarcok kémiai sebeket hagynak maguk után. A legfon­tosabb szervekben, az agyban, a szívben, az erekben kötöszö- veti hiányokat okoznak e sebhe­lyek, a hiány helyén hegek kelet­keznek. A káros biokémiai folya­matok a szervezetben mellékter­méket halmoznak fel, oldhatat­lan és elpusztíthatatlan salak­anyagok raktározódnak el. Ez maga az öregedés. (...) Szervezetünk védekezési rendszerének úgy tudunk segí­teni, ha keressük az élet örömeit. Hétköznapi megfogalmazásban: nem vesszük a szívünkre a ne­gatív véleményeket és megtalál­juk a kikapcsolódás és akkumu- lálódás eszközeit, örömet sze­rezni önmagunknak, örömet szerezni másoknak. Ezt a kiutat ajánlja Selye professzor. Két szellemes példát is említ. Az idősebb Catónak, a kiváló római államférfinak és filozófus­nak egyszer azt mondta a barát­ja, botrány, hogy még nem emel­tek neked szobrot Rómában. Bi­zottságot alakítok ennek érdeké­ben. Ne tedd, válaszolta Cato. Inkább azt kérdezzék, hogy mi­ért nincs szobra Catónak Rómá­ban, mint azt, hogy miért van. A szerénytelenség, a dicsek­vés feleslegesen igénybe veheti szervezetünk energiáit, míg a szerénység és kellő alázat nö­velheti szervezetünk energiáját. Churchill egy híres mondását idézi Selye professzor. Egy mi­niszterére, akiről közismert volt, hogy rengeteget tesz azért, hogy szerénynek lássék, azt mondta Churchill: könnyű neki, annyi mindenre lehet szerény. Mi az élet célja? - teszi fel a kérdést Selye professzor. így felel rá: Az én felfogásom szerint az élet célja az, hogy saját azo­nosságát fenntartsa és a lehető legkevesebb kudarc árán. Fried­rich Nietzsche szavait idézte: „Aludtam és álmodtam, hogy az élet öröm. Felébredtem, s lát­tam, hogy az élet kötelesség. Dolgoztam és észrevettem, hogy a kötelesség öröm." VILÁGÚJSÁG Jön még rosszabb is? A moszkvai Izmajlovo Park bejáratánál valóságos jelvénykiállítás fogadta a látogatót. A különféle kisszövetkezetek egymással ver­sengve kínálják portékáikat. Nem lenne ebben semmi meglepő, hiszen a Szovjetunióban mindig is nagy divatja volt a melldíszeknek. Akinek nem jutott a bőven hulló kitüntetésekből, az a társadalmi egyenlőség jegyében vehetett magának jelvényt, és az ö melle sem maradt dísztelen. Csakhogy változnak az idők, változnak a jelvények is. A Lenin arcképével díszített kitűzők hovatovább csak az apparát- csikok kabáthajtókáját díszítik. Háttérbe szorulnak a Komszomol- jelvények is. A fiatalok körében más divat hódít. A forradalmi jelképek helyett a vicces-vidám, a korábbi értékrend felbomlását tükröző feliratok a népszerűek. „A KGB ügynöke vagyok" - olvashatjuk az egyiken. „Szexoktató. Az első lecke ingyenes" - hirdeti a másik. „Addig üsd a vasat, amíg Gorbacsov engedi" - bölcselkedik a har­madik. A legidőszerűbbnek azonban Moszkvában is az a kérdés tűnik, amit az egyik jelvény felirata így fogalmaz meg: „Ez már a kommunizmus, vagy jön még rosszabb is?" ORSZÁG-VILÁG Kíváncsi bocs Az új-mexikói Albuquerque város lakói­nak nemrég szokatlan meglepetésben volt részük: egy anyamedve a bocsával élelem­szerzésre indult a város szélére. Amikor a kíváncsi bocs eltűnt, a „mama" keresésé­re indult a városközpontba, s végül felmá­szott egy bevásárlóközpont melletti vil­lanyoszlopra. Itt találta el egy altatólövedék, s a medve 10 méteres magasból zuhanva fennakadt a villanyvezetéken. Megperzse- lödött bundáján kívül más baja nem esett. Rövid ideig tartó ápolás után bocsával együtt a várostól 90 km-re levő rezervátum­ba került. • Az Egyesült Államok és a Szovjet­unió után harmadiknak most Franciaor­szág jelentkezett, hogy a hatodik földré­szen állandó állomást rendezzen be. A hely neve Dorne-C lesz, és 3200 méter magasságban terül el a Déli-sarktól. (ÉVENEMENT DU JEUDI) • A torinói világvállalat, a Fiat cég júniusban és júliusban napi négy órára csökkentette dolgozóinak a munkaide­jét, hogy azok megtekinthessék a labda­rúgó-világbajnokság mérkőzéseit, ame­lyeket Olaszország különböző városai­ban tartanak meg. (LA STAMPA) Zsugorodnak a fogaink? A tudósok régóta tudják, hogy az emberek fogának mérete csökken. Most a michigani egyetem antropoló­gusai meggyőző bizonyítékokat találtak erre az evolú­ciós folyamatra és megállapították annak ütemét. Eszerint az utóbbi 10 000 év alatt kétszer olyan gyors volt a zsugorodás, mint a megelőző 90 000 év alatt. Az antropológusok közölték, hogy a fogak mérete a jövőben tovább fog csökkenni, ahogy a fennmaradás szempontjából a nagy, erős fogak jelentősége is egyre kisebb lesz. Az utóbbi 25 év alatt a világ minden tájáról össze­gyűjtött fogak millióit elemezték. Ennek során a tanul­mány vezetője, dr. C. Loring Brace megmérte a törté­nelem előtti és a modern ember őrlő- és metszőfogai­nak felületét. Arra jött rá, hogy a fogak ma átlagosan feleakkorák, mint amilyenekkel a Neandervölgyi ember rágta a nyers mamuthúst 75-100 ezer évvel ezelőtt. INTERNATION HERALD TRIBUNE Steri I izáció Az NSZK-ban évente 60-70 ezer nőt és 30-40 ezer férfit sterilizálnak. Ezt a beavatkozást jól meg kell gondolni, ezáltal ugyanis a sterilizált személyek lemon­danak a (további) gyerekek világrahozatalának a lehe­tőségéről. Jóllehet, később mikrosebészeti műtéttel a termékenység lehetősége ismét helyreállítható, de ez a beavatkozás nem mindig sikeres. Aki eltökélte, hogy sterilizáltatja magát, előbb konzultáljon az orvos­sal, szakemberrel, s fontolja meg döntését. Előfordul például, hogy új partnerre talál, s gyermeket szeretne tőle. Sterilizációnál az orvos a férfi ondóvezetékét (balol­dali kép), nőnél a petevezetéket (jobb oldali kép) köti le. A férfiak sterilizálását helyi érzéstelenítéssel, általá­ban urológiai ambulancián végzik el, a nők többnyire egy-két napot kórházban töltenek (az NSZK-ban a nők sterilizálása altatással történik). Komplikációk - mint minden műtétnél - felléphet­nek. Például nőknél gyulladás, férfiaknál infekció. A sterilizálás az NSZK-ban nincs külön szabályozva. A beavatkozás csak a nő, vagy a férfi beleegyezésével történhet. BRIGITTE Nemrégiben hírt adtak a szovjet kutatók egy szenzációs hipotézi­séről, mely szerint az ember egyes növényfajták, mondjuk a tölgy ré­vén energiával töltődik fel. Más fák pedig az emberek többségétől el­szippantják az energiát. Az emberek meglepően reagál­tak a hírre: sokan kezdték kivágni a nyírfákat és helyükbe tölgyeket ültettek. Egyfajta fajüldözés ve­szélye áll fenn a fákkal szemben. Ha ez elterjed, egy évtized múlva utcáinkról eltűnnek a nyárfák és helyükön vézna tölgyek állnak. A tölgyek ugyanis igen lassan nö­vekednek és 2000-ig nem nőnek magasabbra a kerítéseknél. Úgy döntöttünk, hogy visszaté­rünk a témára, megkeressük J. Mejlicev kutatót, az emberek és növények közötti energetikai köl­csönhatás biolokációs meghatáro­zása módszerének kidolgozóját.- Az élő természetben minden harmonikus és kölcsönösen összefügg, nincsenek jó és rossz növények - mondotta a kutató.-Az ember számára egyaránt hasznos a tölgy is, a nyárfa is. Az egészség szempontjából tudni kell, hogy mikor milyen fával kell kontaktusba lépni. Egyformán hasznosak lehetnek mind az ener­giát adó, mind az azt elszippantó növények. Például a nyárfa enyhíti a nagy fájdalmakat és a gyulla­dást. Az energiát elvonva meg­szünteti ezeket a tüneteket. Hatá­sa azonban lokális: gömbölyű fala­pocskákat kell helyezni a fájó pontra vagy hozzá kell dőlni a fá­hoz. Az ilyen eljárást követően hasznos az egész szervezetet fel­töltetni energiával, ami úgy érhető el, hogy tölgy vagy más hasonló hatású fa alá állunk, otthon pedig, hogy belőlük készített lapocskákat helyezünk a lapocka alá.- Ne feledkezzünk meg arról, hogy a nyárfa minden más fánál jobban gazdagítja a légkört oxi­génnel, a pihéje pedig tisztítja a le­vegőt a portól!-Természetesen szükségünk van a nyárfákra. De elegendő az az állomány, amely már megvan. Nincs értelme a szaporításuknak. Hiszen a városok nem a legalkal­masabbak a nyárfák telepítésé­hez. Ősidőktől nedves talajon nő­nek, például folyók völgyében. A városiak pedig oda ültették őket, ahol éppen üres hely volt. Nem csoda hát, hogy sok fa beteg. Csábítólag hatott, hogy a nyár­fák igénytelenek, gyorsan nőnek. És nem gyanítottuk, hogy abla­kaink alá ültetve, a lócákat alattuk elhelyezve megteremtjük a feltéte­leket a szervezet energiapoten­ciáljának csökkenéséhez, a króni­kus betegségek kialakulásához. Ez különösen az idős emberekre és a gyerekekre nézve veszélyes, mert ez a két korosztály tartózko­dik a leggyakrabban a nyárfák alatt. Ennek tudatában más helyet válasszanak pihenésre! És mi legyen az otthonainkban levő növényekkel? Hiszen egyes virágok is energiát vonnak el.- Igen, az emberek többségétől elvonják az energiát az olyan gyógynövények, mint az aloe, a gólyaorr. Am ez nem jelenti azt, hogy ezeket a növényeket ki kell dobni! A nyárfához és a rezgő­nyárhoz hasonlóan megszüntetik a fájdalmat, a gyulladást; megölik a mikrobákat, ha a sebre helyez­zük. Viszont, ha meggyőzödnek, hogy valamelyik virágnak rossz a hatása, elég eltávolítani a háló­szobából, mert a rövid ideig tartó kontaktus már nem veszélyes.- Hogyan lehet fölismerni a nö­vények hatásait?- Ehhez el kell sajátítani a bio­lokációs módszert vagy szakem­berhez kell fordulni. Ám az ember és a növény energetikai kölcsön­hatása típusának meghatározásá­hoz ismerni kell a módszeremet. Minél több embert szeretnék rá megtanítani. Hamarosan nyugdíj­ba vonulok, lesz erre lehetősé­gem. A legfontosabb azonban a tudományos kutatások folytatá­sa. Remélem, hogy ez hamarosan elindulhat, és a módszer széles körben elterjed.- Milyen eredményhez fog ve­zetni? Most még nehéz lenne elő­re megmondani, de engedjük sza­badjára a fantáziánkat...- Már 2000-ben megszokott le­het az, ami ma még sokkolja a já­rókelőket. Képzeljék el, a városok­ban a tölgyfák alatt emberek tolon­ganak - sorban állnak, hogy két- három percen át hozzádólhesse- nek a fához és energiával töltődje­nek fel. Amikor foghúzás után kijön a fogászatról, nem a gyógyszertár­ba igyekszik fájdalomcsillapítóért, hanem valamelyik nyárfához. Ar­cával odasimulva a fához, már néhány perc múlva megkkönyeb- bülést érez. A reumában szenve­dőkön sem fognak csodálkozni, akik térdüket vagy talpukat a fához szorítják... Elvira Morozovának, a biológiai tudományok kandidátusának véle­ménye szerint a XXI. század orvo­sai a betegeket nem a gyógyszer- tárakba fogják küldeni, hanem az erdőbe vagy a parkba. Húsz perc a fák közelében helyettesíti a napi gyógyszeradagot. Ám az orvossá­goktól eltérően az ilyen kezelés teljesen ártalmatlan, hatásosságá­ról már nem is szólva. RABOCSAJA TRIBUNA Összeállította: FLÓRIÁN MARTA EGÉSZSÉGET A TÖLGYTOL! 1990. V. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents