Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-04 / 18. szám

CSIGAHÁZ - KEREKEKEN Különösen a tavasz beköszöntésé­vel kerekednek sokan útra, hogy bél­és külföldön autós túrákat tegyenek. Akik nem szeretnek szállásproblémák­kal bajlódni, mégis igénylik a pihenést kulturált környezetben, azok körében népszerű a lakókocsi. Igen ám, de a ha­gyományos, kisbusz-felépitésu iaxo- jármüvekre sebességkorlátozás vonat­kozik Európa-szerte, s adót is többet kell fizetni utánuk. A fenti gondokat feledteti a képünkön látható Opel Ka­dett lakókocsi, amit a nyugatnémet Heku cég épített. Az áramvonalas, a kocsival harmonizáló lakóegységet úgy ötvözték a sportos Kadéttel, hogy a fekvőhelyek az autó tetején vannak, mig az „utánfutó“ részben ülőalkalma­tosságok és minikonyha kapott helyet. A Car-Camper elnevezésű Opel lakó­kocsi ára 43 ezer DEM.-am­• Divatosak a méregdrága nyugatnémet modellek Japánban. A szi­getországban 1990 első hónapjaiban átlag 57 %-kal több kocsi talált gazdára, mint tavaly. Az NSZK-ból az ázsiai államba exportált típusok közül a Mercedes értékesítési eredménye 91 %-kal javult 1989-hez képest. A Volkswagen cég autóiból idén 31 %-kal többet importálnak a japánok, míg a BMW-k iránti kereslet 32 %-kal növekszik. Óvatos becslések szerint 1990 végéig a nyugatnémet szállítások elérhetik akár a 200 ezret! Érdekes megfigyelésekről szá­moltak be a szakemberek: az alvás, s nyilván az ebből eredő kipihentség határozottan befolyásolja a vezetési teljesítményt. Nemcsak olyan érte­lemben, hogy a pihent ember idegi működése, figyelme jobb, hanem úgy is, hogy az, aki kialudta magát, kevesebbet kockáztat a volán mel­lett! Kísérletekkel igazolták, hogy a csökkentett alvásidő után a jármű­vezető tevékenysége egyre inkább kockáztatóvá válik, a kísérleti sze­mélyek - akiket különböző időtar­tamban engedtek csak aludni - an­nál kevésbé vették figyelembe a szükséges információkat, minél kevesebbet aludtak. Jellemző volt rájuk, hogy a volán mellett elnagyol­ták a döntéseiket, s minden helyzet­ben igyekeztek egyre gyorsabban és türelmetlenebbül dönteni. Ez a gyorsuló döntés azonban mind kevésbé volt megbízható. A háttérben felfedezhető termé­szetesen a kialvatlanságból szárma­zó ingerültség, ingerlékenység, amit ki-ki saját magán is jól érzékelhet, ez azonban csak az egyik jellemző té­nyező, a másik, hogy a mély és felületes alvásszakaszok egymást követő sorozatában következik be zavar, s mivel mindegyik szakasz­nak megvan a maga élettani funk­ciója, bármilyen kiesés nyomot hagy az ébredés utáni állapotban. A csök­kentett idejű, pl. négyórás alvásnál hiányoznak a felületes alvás szaka­szai. A kutatók szerint ezek elmara­dása okozza a későbbi magatartás­ban a növekvő kockázatvállalást. A járművezetők között is sokan vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy akár a négyórás alvás is ele­gendő a számukra. A szakemberek azonban állítják, hogy ez veszélye­sen kevés alvásmennyiség ahhoz, hogy valaki igazán „alkalmasan“ ül­jön be a kocsiba. -am­A Sietták átváltó»» Éppen tizenegy éve annak, hogy (1979-ben) a Ford vezérkara végső áldását adta a Taunust le­váltó új modell, a Sierra első ki­adásának sorozatgyártására. A vi­lágsajtót bejárta a hír - s az első Sierra-modellek hazai tesztelése kapcsán megírtuk mi is -, hogy az akcióprogramban 2200 mérnök, technikus és formatervező vett részt. Közel másfél millió kilomé­tert (!) futottak a prototípusok der­mesztő hidegben és tikkasztó hő­ségben a mínusz negyven- és a plusz ötvenfokos hőmérsékleti viszonyok közötti nyúzópróbák során. Ennél a kocsinál már az esztéti­kai szempontok is minden korábbi­nál nagyobb súllyal estek latba: tizennégy formatervező ajánlatai közül választották ki a legjobbat. Elsősorban azért döntöttek a fran­cia Patric le Quément terve mel­lett, mert ő a természet „termé­szetes“ formáit igyekezett a tech­nika világába átmenteni. így lett és lehetett ez a karosszéria valóban és mindent összevetve egyszerre harmonikus és dinamikus. Es most az új Sierra család létrehozásakor további új szempontokat ajánlottak a tervezők figyelmébe. De talán minden eddiginél jobban ügyelniük kellett a takarékosság, a bizton­ság, a környezetvédelem, a gyor­sulási készség és a könnyű kezel­hetőség, kis szervízigény oldaláról támasztott követelmények lehető legjobb kielégítésére. Új model Ivariációkkal, ütőképe­sebb motorokkal és tovább javított, gazdagított felszerelési választék­kal indult útjára a Ford Sierra az 1990-es autós évadban.­íme, a legszembetűnőbb válto­zások. A Sierra sportosan exkluzív csúcsmodellje, Cosworth 4x4-es, 2,0 literes, 162 kW/220 LE teljesít­ményű turbómotorra! és szabályo­zott katalizátorral, egy CLX össz- kerékmeghajtású változat a 88 kW/120 LE teljesítményű 2,0 lite­res DOHC motorral és az 1,8 lite­res eröforrású, 55 kW/75 LE telje­sítményű változat turbódízel ki­adásban jelent meg. A Sierra most három karosszé­riaváltozatban (lépcsős és ferde hátú, valamint turnier), öt felszere­lési adottsággal (CLX, mint új mo­dell, valamint a GL, Ghia, XR4i és a Cosworth 4x4) kapható, illetve választható. Vasárnapi krimi ANTHONY BURGESS Lélekjelenlét A legjobb, amit tehetsz, ha hirtelen megállapítod, hogy a kony­hában a padlón egy hulla hever - s ráadásul a tetem nem más, mint a hites férjed -, szóval a legjobb, amit ilyen esetben tehetsz, az, hogy készítesz magadnak egy csésze erős teát. Én is így tettem. Egy ibrikben vizet forraltam, a szekrényből kivettem a teáskészletet - de ehhez meg kellett kerülnöm Howard tetemét. Leforráztam a teát, leültem a szalonba, és az illatos teát kortyolgatva azon törtem a fejem, mit tegyek. Értesíte­nem kellene a rendőrséget, de ezt értelmetlennek találtam. A Scotland Yardot is bizonyára érdekelné a konyhában fekvő megboldogult. De előbb meg kellene tanácskoznom a dolgot valakivel, különben kínos helyzetbe kerülhetnék. Erre a gondo­latra összecsuklott a Iában. Életemben először történt velem ilyesmi. Töltöttem hát magamnak még egy csésze erős teát. Gyilkossággal vádolnának! De hiszen ó akart megölni! Tulaj­donképpen önvédelemből tettem. Előfordul, hogy az ember megöli az urát, ha gyűlöli, de én szerettem Howardot, s ezt mindenki tudta. Vagy olyankor öli meg az ember az urát, ha meg akarja kaparintani a pénzét, vagy ha egy másik férfival akar megszökni. Az egyik sem az én esetem. Hirtelen rosszullét fogott el. Eszembe Jutott Redvers Glass, és a látogatásom nála a szállodában. Most csakis Red segíthet rajtam. De hol van? A szállodában, vagy már visszatért Lon­donba? A rendőrség megadná a címét, de... Megittam a teát, elmostam a teáskannát, a csészét, aztán felmentem az emeletre, hogy felöltözzem. Mulatságosnak talál­tam, hogy hálóingben vagyok, pedig meg is halhattam volna. A bézs színű kosztümömet vettem fel, rendbe hoztam a frizurá­mat, és lementem. Akkor jutott eszembe, hogy a férjem bezárta a hátsó bejáratot meg a főbejáratot is, s az én kulcsomat pedig, amit Red használt, amíg nálunk tartózkodott, Howard elvette tőle. Fogalmam sem volt, hol lehetnek a kulcsok. Hosszas keresgélés után hirtelen az agyamba villant, hogy biztosan Howard zsebében van, és most rajta fekszik. Kénytelen voltam a hátára fektetni, hogy megszerezzem a kulcsot. A test abban a pillanatban kellemetlenül nyekkent. Nem is csodálkoztam magamon, hogy leütöttem szegényt, minden tekintetben olyan ostoba volt. Most is milyen kellemetlen helyzetbe hozott! Magamra terítettem a nercbundámat és kimentem a házból. Az első gondolatom az volt, hogy elmegyek Red kedvenc kocsmájába, hátha meghagyta a címét, netán üzenetet hagyott. A buszmegálló felé siettém - nagyon hideg volt -, amikor velem szemben jött egy rendőr, az, aki kétszer is hazaszállította hozzánk a részeg Redet.- Úgy látom, megint valami kellemetlensége támadt, ugye? Csak nem az a pasas, aki annyi gondot okoz maguknak? Az este megint itt járt, de ráijesztettem, hogy megbüntetem csendháborí- tásért.- Hol van most? - kérdeztem. - Meg kell találnom, magával vitte a kulcsunkat.- Félórája egy kocsmában láttam, nem messze. Megtaláltam a kocsmát - és Redet is, valami alakkal sörözött. Odamentem, megérintettem a vállát. - Gyere ki, mondanivalóm van a számodra.- Ülj le, rendelek neked egy italt, össze vagy fagyva.- A dolog nem túr halasztást - jelentettem ki -, azonkívül itt nem beszélhetünk róla. Elnézést kért, és kijött velem az utcára. Megpróbáltam gyor­san elmesélni a történteket. Megrémült. Siettünk hazafelé, ö zakóban. Útközben találkoztunk az ismerős rendőrrel. - Hát megtalálta! Majd itt leszek a közelben, csak ne féljen! - nevetett. Amikor beléptünk a házba és villanyt gyújtottam, abban reménykedtem, hogy valami csoda folytán a holttest eltűnt. De sajnos ott feküdt... Red rápillantott és elsápadt: - Rendőrt kell hívni. Ezzel ütötted fejbe? - A piszkavasat tartotta a kezében, tapogatta. Nem nehéz kitalálni, hogy nem szokott krímit nézni a tévében, mert az ujjlenyomatait mind rajta hagyta.- Ki hiszi el, hogy Howardnak támadt az a buta ötlete, hogy agyonüt, most meg ó fekszik itt holtan. Ha kihívjuk a zsarukat, az újabb bonyodalmat jelent.- Mégis ez a legjobb - szólt idegesen.-Magadat mártod be - mondtam -, a piszkavason a te ujjlenyomataid vannak, én az enyéimet letöröltem. Red elhajította a piszkavasat. - Nekem alibim van, könnyű­szerrel utánanézhetnek, hol voltam. Jobb, ha most elmegyek.-Az alibi nem mentség. Az ujjlenyomat bizonyíték. És mi lenne, ha kifutnék a házból és kiabálni kezdenék, hogy mi történt itt... - de aztán szelídebben folytattam: - ó, Red! Olyan szeren­csétlen vagyok! Segítségre van szükségem. Isten a tanúm, hogy én szerettem ót.-Jelentkezz a rendőrségen, mondj el az igazsághoz híven mindent. Nem lesz bántódásod. Ez az egyetlen kiút!- Most az a legfontosabb, hogy mit csinálunk Howarddal. Nem tarthatjuk itt. - Nem éreztem sajnálatot, csak azt tudtam, hogy meg kell szabadulnunk az elhunyttól. Az agyam gyorsan és hűvösen működött. Micsoda korlátolt alak! Szeretőnek megjárja, de ostoba.- A piszkavason rajta van az ujjlenyomatod - figyel­meztettem. - Nem tudod, véletlenül, hová lett? - Persze én rúgtam be a szekrény alá.- Hová dugtad el, te kígyó?- Itt van valahol a konyhában. Keresd meg, azalatt én elme­gyek a rendőrért. Térden csúszva találnak rád a halált okozó tárgyat keresve. - Néhány pillanat múlva hangnemet változtat­tam. - Ne aggódj. Kitöltetlen csekkjeim vannak Howard aláírásá­val. Ha hétfőn reggel elmegyek a bankba, felvehetek ötvenezer fontot.- Mennyit? - kérdezte Red. Megismételtem.- Nem tetszik ez nekem - mondta.- Majd megtetszik - feleltem. Meg kell szabadulni a bűntudat­tól. Howardnak már nincs szüksége a pénzére.- Mi a szándékod? - kérdezte.-Külföldre megyünk, őt is magunkkal visszük - feleltem. - Van egy vadonatúj, szép bőröndöm, még nem használtuk. Bele kell helyeznünk Howardot. A kezembe vettem az ügyintézést, még némi élvezetet is találtam benne. Szegény, ostoba Howard, gondoltam, amikor később Reddel belegyömöszöltük a szép nagy kofferba. Gondoltad-e volna, hogy az elegáns disznóbőr kofferedben poggyászként jutsz el külföldre? Fordította: kájéné 1990. V. 4. OBUJfSBß

Next

/
Thumbnails
Contents