Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-23 / 12. szám

Támad az influenza „Import“ Sanghajból A sanghaji influenzavírus Svájc lakosságának felét már ágynak döntötte. Minden máso­dik embernek folyik az orra, zúg a feje, kapar a torka. Az orvosi rendelők tele vannak beteggel, a munkahelyek félig' üresek. A kórházak túlzsúfoltak, a zürichi és a bázeli kórházakban még a folyosókon is ágyakat kellett felállítani. Az influenzajárvány okozója a gömbalakú A-H3N2 Sanghaj-vírus. Tüsszentés, kö­högés, kézfogás stb. útján ter­jed, főleg ott, ahol sok ember zsúfolódik össze. Az influenza a legrégibb fertő­ző betegségek közé tartozik, a középkor óta ismert. Az ed­digi legsúlyosabb járvány. 1918-1920-ban terjedt el Spa­nyolországból és mintegy 500 millió embert sújtott. Ez a járvány 22 millió emberéletet követelt. Még az 1957-1958-as influen­zajárvány idején is 2 millió em­ber halt meg.- Az influenza önmagában nem olyan veszélyes - fejtette ki Felix Gutzwiller zürichi profesz- szor. - Veszélyesebbek a szö­vődményei, melyek tüdőgyulla­dást is kiválthatnak. Főleg az idős embereknél léphet fel a már meglévő szívbetegségek, vérke­ringési zavarok rosszabbodása, s ez halált is okozhat. Az influen­zától tehát elsősorban a krónikus asztmában szenvedőknek, cu­korbetegeknek, tüdőbetegek­nek, a veseelégtelenségben és kóros vérszegénységben szen­vedőknek kell óvakodniuk - ma­gyarázta Gutzwiller professzor. Teljes védelmet azonban a védőoltás sem nyújt, mert az csak az ismert vírusok ellen véd. Az influenzavírusok viszont ren­geteg alcsoportra oszlanak, és soha nem tudható biztosan, me­lyik támad. Ha az embernek fáj a feje, folyik az orra, s a hőmérő hi­ganyszála 38 fok fölé kúszik, nem marad más, mint az ágy és a sok citromos tea. De nemcsak Az A-H3N2 influenzavírus, mely a sanghaji, illetve az ázsiai jelzőt is viseli addig, amíg a láz tart, mert kü­lönben kellemetlen következmé­nyekkel számolhat idős és fiatal egyaránt. Mi a segítség az influenza ellen? Teljesen tehetetlenek va­gyunk? Nagyon fontos a táplál­kozás szerepe: aki sok zöldsé- Iget, gyümölcsöt fogyaszt, annak a szervezete ellenállóképesebb. Már régóta legismertebb meg­előző tényező a C-vitamin. Nem a nagy mennyiségű, hanem a rendszeres fogyasztása a fon­tos. A szervezet ugyanis a feles­leget nem tartalékolja, hanem eltávolítja. A legfontosabb C-vi­tamin források a zöldség- és gyümölcs-, de főleg a citrusfélék. Az ellenálló képességet növeli a szaunázás, a sok friss levegő, s az elegendő alvás. Ha mégis a vírus az erősebb, marad az ágy, és a sok folyadék. A hó- emelkedés minden fokára szá­mítva 24 óra alatt a normálisnál fél-egy literrel több folyadékot (teát, gyümölcslevet, ásványvi­zet) kell fogyasztani. A napi átlag 1,5-2 liter folyadék, tehát akinek 38 fok a láza, influenza esetén 3 litert kell fogyasztania. Az étla­pon csak könnyen emészthető ételek szerepeljenek. Gyógy­szert csak indokolt esetben szedjünk. A láztól nem kell félni, az a szervezet természetes re­akciója a betegségre. Csak ha a láz huzamosan 38 fok fölött marad, rakjunk vizes borogatást a csuklóra és a bokára, a végső esetben folyamodjunk a gyógy­szerekhez. (SCHWEITZER ILLUSTRIERTE) Az anya vére elárulja: Fiú vagy lány lesz? A születendő gyermek neme már a terhesség kilencedik hetében meghatározható egy vérteszt segítségével. Oxfordi és milánói orvo­sok nemrégiben adtak tájékoztatást az eljárásról. A tesztet a terhes­ség 19-41. hetében lévő nőknél végezték el. Az eredmény minden esetben megfelelt a várakozásnak. A magzatvíz vagy a magzatburok vizsgálatától eltérően, ez a módszer nem veszélyezteti a magzatot. Az eljárást annak a megfigyelésnek az alapján fejlesztették ki, hogy a terhes nő vérében megtalálhatók a gyermek sejtjei is, bár csekély számuk miatt rendkívül nehezen mutathatók ki. A kutatók ezért nem a sejtek után nyomoztak, hanem az Y kromoszóma, a „férfi" nemet hordozó kromoszóma részei után. A feltevés szerint, ha az anya vérmintájában Y kromoszóma génjei vannak jelen, azok hímnemú magzattól származnak. Ha a terhes nőnél ilyen genetikai jelet nem találnak, a születendő gyermek nőnemű lesz. A genetikai elemzéshez az ún. polimer-láncreakciót használták fel. Ez az eljárás lehetővé teszi a legkisebb nyomokban jelen levő öröklési anyag erőteljes szaporítását. Ily módon rá lehet bukkanni bizonyos szekvenciákra, például amelyek az Y kromoszómából ismertek. Ehhez olyan genetikai szondák kellenek, amelyek vegyül­nek a mintában található dezoxiribonukleinsawal. Tizenkilenc terhesség közül tizenkettőnél találtak ilyen szekvenciá­kat: ezek a nők valóban fiút hoztak világra. Akiknek a vérében ezeket a szekvenciákat nem fedezték fel, lányokat szültek. Hogy kiküszöböljük a hibákat a genetikai anyagok szaporításánál, a kutatók az elemzéseket kizárólag női laboránsokra bízták. Hasonló kísérleteket a születés előtti nemmeghatározásra már más tudósok is végeztek, ám eredménytelenül. Az oxfordi és milánói orvosok elismerik, hogy az eljárás módfelett kényes, és még tökélete­sítésre szorul. Amennyiben sikerül a vértesztet megbízhatóbbá tenni, az nagy segítséget nyújt majd a nemekhez kötődő öröklött betegsé­gek diagnosztizálásánál is. y (FRANKFURTER ALLGEMEINE) DÉLUTÁNI SZUNDI Mindannyian ismerjük. Délután kettő-három körül elnehezülnek a szemhéjaink, fejünket legszíve­sebben bárhová lehajtanánk és szundítanánk egy jót. Nemrégiben az erre hajlamosakat még megmo­solyogták, s korral járó tünetnek tekintették. Időközben azonban a tudósok minden kétséget kizáró­an megállapították, hogy a délutáni alvás helyes, megfelel az emberi szervezet természetes igényének. Az ember életritmusa igényli a rö­vid délutáni pihenést. Aki hallgat a szervezete „belső órájára“, s dél­után alszik egy keveset, az a nap hátralevő részében sokkal aktí­vabb, jobb a kedve és a közérzete. A tudósok hosszú ideig csak az éjszakai alvást tanulmányozták. A nappali pihenést lebecsülték. Pedig számos ismert személyiség - például Winston Churchill vagy Albert Einstein - nyíltan bevallotta, hogy számukra nélkülözhetetlen a délutáni pihenés. t A müncheni Max Plank Intézet pszichológiai' karának tudósai az elsők közt kezdtek foglalkozni a délutáni alvással. így a külvilág­tól elszigetelt föld alatti laborató­riumban emberek százain végeztek megfigyeléseket. Megállapították, hogy többségük, habár nem tudja hány óra van, délután krízisbe ke­rül, s álmosságot érez. Napközben az alvásigényünket még intenzí­vebb munkával vagy egy jó erős kávéval nyomjuk el. A természet azonban bennünket, felnőtteket rá- kényszerít, hogy szervezetünknek a legintenzivebb naptevékenység elleni védelmében aludjunk egyet. Azt, hogy ez természetes hajlam, a kisgyermekek délutáni alvásigé­nye is bizonyítja. Ugyancsak a déli országok szokásai, ahol a szieszta hagyomány. A tudósok azt is állítják, hogy a délutáni fáradtság könnyebben elűzhető egy csésze kávéval, mint az esti álmosság, de az egészség érdekében inkább a természet sza­vára kell hallgatni. Ezért ne küzd- jünk az álmosság ellen, legalább rövid ideig csukott szemmel „szundizzunk.“ Legjobb a félórás, mély álom. Ez a luxus kifizetődő, mert növeli a szervezet teljesítőké­pességét. Engedélyezzünk tehát magunknak egy kis lustálkodást, mert azt gyorsan bepótoljuk a nap hátralevő óráiban. (KOBIETA I 2ICIE) Ártalmas-e a számítógép az egészségre A RECEPT EGYSZERŰ: A MŰSZER, FŐLEG A KLAVIATÚRA KÖZELÉBEN MINDEN FÉMELEMET FÖLDELNI KELL Kérdés, hogy a számítógép­pel dolgozók figyelembe veszik-e ezt az ajánlatot?! Egyértelmű bi­zonyíték ugyanis nincs arra, hogy egyes bőrbetegségek oko­zója a képernyő előtti munka. De ennek az ellenkezője sem bizo­nyított. Mindenesetre egyre több az olyan beteg, aki számítógép­pel dolgozik. Ezek a páciensek főleg kiütésekre és a szemkör­nyéki bőr hámlására panaszkod­nak. A szakemberek állítása szerint a dolgozó szempontjából nem az a fontos, hogy a képer­nyő működik-e vagy sem, ha­nem, hogy milyen a feltöltódés foka a képernyő és a számító­gép operációs része között. Elektromos feltöltödésröl van szó, ami a bőrbetegségek egyik okozója. A tudósok azt állítják, hogy a képernyő előtt keletkező elekt­rosztatikus mező feszültségének egyik fontos tényezője a helyi­ség nedvességtartalma. A kelle­metlen hatás megszüntetésének egyik legegyszerűbb módja a le­vegő nedvességtartalmának nö­velése. Az ember és a számítógép kapcsolata az orvosokat a szá­mítógépek alkalmazása óta fog­lalkoztatja. Nemcsak a bőrbe­tegségekkel kapcsolatban. A szakemberek körében egyre gyakrabban esik szó az elektro­mágneses kisugárzás hatásáról a magzat fejlődésére terhes nők esetében. Félreértés elkerülése végett: a tudósok még nem fog­laltak egyöntetű állást e kérdés­ben. Néhány nyugati ország­ban azonban megelőzésképpen csökkentik a számítógépekkel dolgozó nők munkaidejét. (PRZEKRÓJ) Honnan „jöttek“ a kerti törpék? Sokéves kutatás alapján egy nyugatnémet szociológus érdekes ismereteket tett közzé a kerti törpék eredetét illetően. Szerinte eredeti­leg a pigmeusokat testesítették meg, akik a törökök fogságában nehéz munkát végeztek. Kócos hajával, bozontos szakái­éval Hans-Werner Prahl ugyan­csak hasonlít kutatásának alanyai­ra. Csupán a csörgősipka hiányzik a fejéről. A szociológia doktora, s 17 éve foglalkozik a kertitörpefi- gurákkal. Ráadásul az NSZK-ban ö a „kisemberek“ eredetének egyetlen szenvedélyes kutatója. Számos cikkben és két könyvben publikálta kutatása eredményeit. Saját kertjében azonban egyetlen törpéje sincs. „Számomra ők nem kiállítási tárgyak, hanem munka- alanyok“ - magyarázza. A pigmeusok, akiket a 13. szá­zadban Afrikából hurcoltak be Tö­rökországba, nehéz munkát végez­tek mélyen a föld alatt. Munkabírá­suk úgy lenyűgözte a törököket, hogy alakjukat kőből faragott szobrok formájában is megörökí­tették. Velencei kereskedők útján a szobrok eljutottak Olaszország­ba, ahol a gazdag polgárok és ke­reskedők kertjeiket díszítették ve­lük, majd egész Európa területén „meghonosodtak“. A 17. és 18. században megváltozott a kis kő- emberkék kinézete. Kisebbre ké­szítették a szobrokat, aranyból és porcelánból, fehér arccal, és így európaiakká váltak. A következő században pedig már tömegével árulták őket gipszből, agyagból és fából. A színes törpék ma is a ker­tek díszei, s nemrégiben bizonyos szerepet játszottak az NSZK politi­kai életében is. Az 1987-es válasz­tások előtt végzett felmérés kimu­tatta, hogy a legfőbb jelöltek arc­mását ábrázoló eladott „törpe-poli­tikusok“ aránya százalékában kö­rülbelül megegyezett a választási eredményekkel. Hans-Werner Prahlnak azt is si­került kiderítenie, hogy az egész világon kb. 35 millió törpefigura díszíti a kerteket. Egyet még Mada­gaszkáron is felfedezett. Valószí­nű, hogy az NDK-ból került oda, habár első számú gyártójuk az NSZK. (STERN) összeállította: Flórián Márta y * 10 1990. III. 23. ilasírnap

Next

/
Thumbnails
Contents