Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-09 / 10. szám

Hat forrás ásványokban gazdag vize # Erzsébet királynő magyar bejegyzése a vendégkönyvben # Torna- és légzési gyakorlatok ózonsátorban Bártfafürdőről van szó, merthogy első okleveles említése szerint az elnevezése: Borkuth. A tatárjárás után, 1247-ben, amikor IV. Béla cisztercita szerzeteseket telepített Bártfára, hogy építsék újjá az elpusztított helységet, az adománylevél­ben leírták a jövőbeli város határát. A Kis Béreznék, Monuhpatak Chellewsmezeu földrajzi meghatározásokhoz egy új - Borkuth - is bekerült az oklevélbe. Kút volt ott? Forrás? Valamiféle hegyi tanya vagy település? Nem tudjuk. Az akkori és a mai elnevezésből azonban így is, úgy is kitűnik, hogy a november 17-i események sebesültjeinek tízfős csoportja az itteni fiatalok kezdeményezésére nem is akármilyen gyógyfürdőbe kapott meghívást.- ... a törődést. Nagyon szép heteket töltöttem itt. Második if­júságom legszebb napjait. Nyomban eszembe jut: a ki­rályné 1837-ben született, 1895. július 1-től július 27-ig üdült itt. Számítanám, hogy akkor hány éves is volt, de tájékoztatóm leint.- ötvennyolc éves volt. Akkor már nem lelkesítette, buzdította tettekre, cselszövésre a férje és fia, a trónörökös közötti vita, hi­szen Rudolf öngyilkossága után elborult a kedélyállapota, éppen csak élt. Állítólag a fürdő akkori főorvosa, dr. Hintz Henrik győz­te meg a kancelláriát, hogy a ki­rályné nálunk gyógyíttassa magát. Nem kétséges, a meggyő­zésben nagy szerepe volt annak is, hogy Bártfafürdőn üdültek már. uralkodók. 1783-ban II. József császár, a „kalapos király“, 1809-ben Mária Lujza, Napóle­on második felesége, 1821-ben Sándor, az oroszok cárja.- A főorvos reánk maradt fel­jegyzései szerint - fűzi hozzá a gondnoknő -, Erzsébet király­né nagyon fegyelmezett páciens volt, az utasításokat pontosan megtartotta. Kis létszámú kísé­rettel jött, tízen érkeztek, övék volt az első emelet, vagyis hat­vanöt vendégszoba közül hu­szonkettő. A királyné itteni üdü­lése nevet, rangot adott Bártfa- fürdőnek. xxx Ami a hírnevet, a rangot illeti, egészen más a véleménye Juraj Delej történésznek, a Sárosi Múzeum helyi részlege vezető­jének. A gyógyfürdő helytörténeti érdekességeiről szíves tájékoztatással szolgál Ján Mis- kanin mérnök, a Sárosi Múzeum munkatársa.- Az utolsó Árpád-házi király uralkodása idején, 1296-ban a cisztercita atyák határjárási le­írást készítettek a Bártfához tar­tozó területről és birtokokról. Ab­ban már Borkuth vizét, forrását is megemlítik. A város adóköny­vébe is mindig Borkuth néven jegyezték be a forrást, illetve a körülötte elterülő erdőséget. Legelőször 1320-ban, amikor tízévi adómentességet kapott Szútor Ádám, aki ,,a királyi út és a forrás között fából ácsolt ven­dégfogadót emeltetett“. Legu­toljára pedig 1767-ben, amikor feljegyezték, hogy két örmény kereskedőnek tíz évre bérletbe adták a vendéglőt és a fürdóhá- zat, amelyben tizenkét „kádas szoba“ található.- Bártfa fürdőjének - magya­rázza - Johann Henrich von A Herkules-forrás vizét is mele­gítve. langyosítva isszák a látoga­tók Crantz nevezte el, amikor ma­gyar nyelven is kiadott lexikonjá­ban arról számolt be, hogy a Lengyelországból érkező láto­gatók és vendégek az itteni für­dőzést főleg telente kedvelik. Bártfafürdö forrásainak „sa­vanyúvizét“ szakszerűen és tu­dományosan elsőként Kitaibel Pál, a neves természettudós elemezte 1801-ben. Második lá­togatásakor, 1813-ban rendelte el a gyógyhatás növelése érde­kében a forrásvíz melegítését, s a gyógyvíz palackozását és szállítását. Húsz üvegpalack ke­rült egy-egy ládába, amelynek az ára helyben 6, Pesten pedig 14 aranyforint volt.- Abban az évben - folytatja tájékoztatóm - százharminc­négy család nyaralt nálunk, há­rom év múlva már közel ezer. Villákat, vendégházakat kezdtek építeni, de csak az Eperjes -Bártfa vasútvonal megépítése, vagyis 1893 után lett a korábbi Borkuth igazi fürdőhely, amikor már Erzsébet királyné is idelá­togatott. xxx A látogatásnak persze külön története van, amelyet a király­néról elnevezett üdülő gondno­ka, Lubica Augustinová készül elmondani, de előbb megmutat­ja az üdülő korabeli vendég­könyvében a királyné beírását. Olvasni kezdem:- Köszönöm a törő.. Felkapom a fejem.- De hiszen ezt magyarul írta! Kérdés a válasz:- Nem tudta, hogy a Wittels- bach-családból származó Er­zsébet Amália Eugénia, a király­né egészen jól megtanult ma­gyarul is? Rémlik valami, hogy a ki­egyezést támogató Fáik Miksa, a Pester Lloyd főszerkesztője, illetve a királyné kedvesének mondott-pletykáit Andrássy gróf tanította volna... de nem va­gyok bizonyos, hát inkább foly­tatom az olvasást:- Ott áll a királyné szobra az egykor Deák Ferencről elneve­zett üdülő előtt már 1903 óta. Korántsem élethú, mert a szob­rász, Donáth Gyula idealizáltan, nagyon fiatalnak mintázta meg a királynét. Ez viszont mellékes. Lényeges, hogy abban a korban Balatonfüredet, Herkules- meg Bártfafürdöt is a gyógyvize és a remekül szervezett, szolgálta­tások tették világhírűvé. Vagyis az okos, ötletes, haszonnal ke­csegtető gazdasági, bérleti, ke­reskedelmi és üzleti szerző­dések. A fürdőhely üzemeltetési jo­gát a város 1892-ben bérletbe adta a Schwartz József alapítot­ta részvénytársaságnak. Akkor szabályozták a patakot, építet­ték a legszebb szállókat. A bér­leti szerződés hatodik évében már 1200 vendégszobát, 85 ká­das fürdőszobát üzemeltetett a részvénytársaság. Bérletbe adták a város és a fürdő közötti közlekedés megszervezésének a jogát is. Kezdetben egy hatü­léses omnibuszt járatott a Heté- nyi József és társa cég, de 1906-ban már hét omnibuszt, melyek naponta többször is for­dultak.-Ma több utast szállítanak a helyi járat autóbuszai - mond­ja -, de nézze meg az akkori és a mostani menetrendet is, rájön a minőségi különbségre. Amikor pedig a tárlók felé in­dulok, utánam szól:-Nézze meg a korabeli ké­peslapok választékát is. Többre tellett akkor, mint most... xxx Bártfafürdö gyógyvizéről, az itteni üdülés gyógyító hatásáról dr. Aladár Salata, a fürdőigazga­tóság főorvosa beszélt:- Mind a hat forrás vize gaz­dag ásványi anyagokban, ivásra és fürdőzésre egyaránt használ­ható, de orvosi rendelés nélkül csak a Nagy és a Herkules- . forrás vizét ajánlom inni. A többi 1 forrásé a vegyi összetétel alap­ján, egyedileg, különféle vese-, epe-, gyomorbántalmak, a cu­korbaj és légzőszervi megbete­gedések gyógyítására alkal­mazható. Egyébként az itteni klíma is gyógyít. Ózondús, rendkívül tiszta és friss a levegő a Keleti-Beszkidek völgyében, a tengerszint fölött 325 méter magasan fekvő für­dőhelyen, amelyet ötezer hektá­ros erdőség övez. Az évi átlagos hőmérséklet 8,2 C-fok, a legme­legebb (18 C-fok) júliusban, de januárban sem hidegebb 5,5 Celsius-foknál.- Klinikai színvonalú a fürdő­igazgatóság egészségügyi szol­gáltatása - közli a főorvos.- A laboratóriumok, a rendelők felszereltsége a lehető legmo­dernebb, akárcsak Karlovy Varyban. Ezért javasoltuk, hogy a Valentina- és Klára-üdülőkben létesítsenek a Szlovákiában nyilvántartott, mintegy hatszáz cukorbeteg gyermek számára olyan intézetet, ahol rendszeres időközökben az édesanyjukkal együtt üdülhetnének. Háromféle módon - ivásra, fürdőzésre, inhalálásra -, de harmincöt változat szerint hasz­nosítják a források vizét. Az ivó­kúrától kezdve a szénsavval dú­sított pezsgóvízben való fürdő­zésig, az ózonsátorban végzen­dő torna- és légzési gyakorlato­kig. Természetes a különféle elektromos sugárkezelések, a rendkívüli gyógyszerezés al­kalmazása is.- Januárban rendszerint a földműves-szövetkezetek be­teg dolgozóit üdültetik nálunk- tájékoztat. - Fiatalok eddig csak nyaranta jöttek hozzánk építőtáborba, de a napi hatórás munka után mindig lehetővé tet­tük számukra a fürdők, a gyógy­módok ingyenes használatát. Hajdú András Hajdú Endre felvételei 1990. III. 9. Vasárnap fi f ,;> Kellemes fürdőzés a szénsavval dúsított pezsgövízben

Next

/
Thumbnails
Contents