Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-09 / 10. szám
1990. III. 9. diákunk tanulna tovább Szeretném, Szigeti lanak a rostán, ami ránk, illetve a gimnázium hírére is árnyékot vet. Célom az - s ebben igyekszem következetes lenni hogy emeljem az oktatás színvonalát magasan szakképzett, kötelességtudó és felelősséget vállaló tanerőkkel. Szerettem volna közbeszólni, hogy a tanerők adottak, köztük vannak olyanok, akik talán nem felelnek meg a kívánalmaknak. Vajon, a megváltozott feltételek megváltozott tanárokat - is formálnak? Belső gondok - mondhatja a kívülálló. S igaza van. Mindenesetre nincs irigylésre méltó helyzetben Szigeti László. II. B (Méry Gábor felvételei) „FELEMELNI AZ ISKOLÁT“ Erről beszélgettünk már hármasban az igazgatóhelyettes Lengyelfalusy Márta társaságában, aki szintén február elsejétől került ebbe a funkcióba. A szlovák-magyar szakos tanárnő immár harminc éve dolgozik a pedagógusi pályán, s a demokratikus választás alapján ö képviseli ezután a szlovák gimnáziumot.- Nem hiszem, hogy elsődleges célul a szétválasztást kellene előtérbe helyeznünk - kezdi higgadtan a beszélgetést a tanárnő. - Fontosabbnak tartom, és ebben egyetértünk az igazgató úrral, hogy megerősítsük, színvonalasabbá tegyük olyan tantárgyak tanítását, mint a számítástechnika és az idegen nyelvek. Tehát kis csoportokra kellene osztani a diákokat. Mi nem teszünk különbséget a más-más nemzetiségű osztám Párkány - kisváros a végeken. Nincs benne érdekesség, nincs benne látványosság. Ami némi vonzerőt kölcsönöz neki, az a pár hónapra fellendülő fürdőidény. Nagy kiterjedésű strandján olyantájt összejönnek az ország minden részéből, s lubickolás után elgyönyörködhetnek a kőhajításnyira folyó nagy Duna szépségében, a túloldali Esztergom klasszicista házainak látképében s a mindezek fölé emelkedő fenséges Bazilika méltóságában. Megcáfolható tehát az az állítás, miszerint monoton és szürke a város? Aligha. A túloldali látványosságok csak turistákat bűvölnek el. Akik itt élnek, azok .számára beletartoznak a párkányi hétköznapokba. lyok között. Egyenrangú partnerként kezeljük egymást, s a diákok kéréseit is így bíráljuk el. Pár héttel ezelőtt gimnáziumunkban 86 diák megalakította a Független Magyar Diákszövetséget. Támogatjuk őket, mint azt a kérésüket is, hogy önálló magyar diákújságot adhassanak ki. Egyetértünk abban, hogy emelni kell a tantárgyi olimpiákon résztvevők tudásszintjét. Többet kell foglalkozni a sporttal, a testneveléssel. Ez utóbbi színvonalát emeli a közeljövőben elkészülő kondicionálóterem, a kosárlabdapálya, s iskolánk területén röplabdázhatunk és teniszezhetünk.- Talán még annyit - veti közbe az igazgató -, hogy diákjaink között eddig is voltak ügyes, talpraesett gyerekek. A városban működő táncklub tagsága jobbára a mi gimnazistáinkból áll, de tanulóink eljutnak szavalóversenyekre és tantárgyi olimpiákra is. Szóval nem a diákok juttatták ide az iskolát. Az iskola áldozatául esett a direktív irányításnak. VÉGÜL... A régi igazgatónak a legtöbb fejfájást Himmler György történelem-filozófia szakos tanár okozta, aki jelenleg a VPN és az FMK egyik szóvivője. Ó november 17-e előtt foglalkozásán kívül, ,,csak“ a Balassi Közművelődési Klubot vezette, de mivel az a Csemadok mellett működött, eleve gyanússá, radikálissá tette önmagát egyesek szemében. Eltávolítása szerencsére nem sikerült, örömére a diákoknak és az értük felelősséget vállaló pedagógusoknak.- Milyen lesz az iskola, mennyiben változik vajon meg? - kérdeztem. Válaszként hadd idézzem a néhai „fekete bárány“ Himmler Györgyöt, akit osztályában, a II. B-ben kerestünk meg.- Remélem, hogy az iskolánk tantestülete képes lesz megállni a saját lábán, képes lesz felülkerekedni egyéni érdekein, mert ezen a téren is van behozni való. Nézzenek szét ebben az osztályban, vagy az elsőben, a harmadikban, a negyedikben. Csupa jó fejű diák. Ha melléjük állunk (s most már lehet), visz- szaszerezhetjük az iskola jó hírnevét. SZITÁS GABRIELLA ELŐTÖRTÉNET Valójában nem is tudom,, miért érzem kényelmetlenül magam, hisz nem rajtam áll és bukik ennek az iskolának a hírneve. Most járok először a közös igazgatású gimnáziumban. A pár hónappal ezelőtt kapott információk szerint nagy fába vágom a fejszémet - mondván: jótól kérdem majd meg, vajon miért süllyedt ez az egykor elismert intézmény a mélypontig..^!) Az idő azonban nekem (is) dolgozott, s megkímélt attól, hogy esetleges vádlóként lépjek fel a gimnázium akkori igazgatójával szemben. Február elsejétől ugyanis új igazgató áll a gimnázium élén. Elődjét ezek után nincs szándékomban sem emberi, sem pedig szakmai szempontból értékelni. Megtették ezt helyettem a tanárok, a diákok és a szülők. IGAZGATÓVÁ KINEVEZVE Szigeti László matematika -földrajz szakos tanár nyolc évvel ezelőtt, az egyetem befejezése után került - saját bevallása szerint jobb híján - ebbe a városba, ebbe az iskolába. Kezdettől fogva két nyelven tanít, most már igazgatóként.- Nem, egyáltalán nem bántott meg azzal, hogy rossz hírűnek nevezte a gimnáziumunkat. Sajnos, ez így van. 1965-től, amikor egyesült (egyesítették!) a szlovák és a magyar tagozatokat, a színvonal lassan, de biztosan süllyedni kezdett, A 15-20 évvel ezelőtti jó hírű iskolából mára ez maradt... - neveti el magát kesernyésen az igazgató, s kiérezni a pillanatnyi szünetből, hogy legszívesebben megmagyarázná azokat az éveket, de a tisztesség is tartozéka a tanári hivatásnak - s a tantestületben itt maradt az elődje...- Nem akarok vádaskodni, mert végül is az ítéletet nem nekem kell kimondanom. Engem erre a posztra a harmincnégy tagú tantestütétből harmincán javasoltak, s valószínű, hogy feltételezik, rendet tudok csinálni, fel tudom emelni az iskolát. Jelenleg 177 szlovák és 190 magyar diák alkotja az iskola közösségét. Az első osztály kivételével két-két magyar osztály működik, de mivel tavaly többen jelentkeztek a szlovák tagozatra, a szokásostól eltérően ott nyílt két osztály. Párkány majd 15 ezer lakosú város, melynek vonzáskörzete több falut, települést ölel fel. Az itt élők 71,5 százaléka magyar.- Annak ellenére, hogy mostanság jogosan került a figyelem homlokterébe a vegyes iskolák reintegrációja, mi ezen ártéren nem tudunk előrelépni. Nálunk ugyanis nincsenek meg azok a feltételek, melyek alapján egy különálló iskolaként a saját lábunkra tudnánk állni, pedig a színvonal emelése érdekében mindenképpen üdvös lenne. Hogy vannak-e nemzetiségi ellentétek a diákjaink között?... Nálunk a szünetekben csak magyar beszédet hallani. Előfordult velem, hogy a szlovák osztályban magyaráztam a matematikát, a padokból meg magyarul kérdeztek vissza...-Az igazgatói koncepciómban, ennek ellenére ott szerepel az ,,elválás“, de vannak olyan gondok, amelyek most ennél sürgetőbbek. Közeledik az érettségi vizsga, és mi azt szeretnénk, hogy minél több diákunk kerüljön be a főiskolákra, az egyetemekre. Az elmúlt években a végzősök 60-65 százaléka próbátkozqtt, s körülbelül a fele nyert felvételt a felsőoktatási intézetekbe. Jó páran kihűlr Ä A|f- m m B fV%LI 9% V Ai ■ÄMjBiBSSi Visszaszerezni^----------------------------------^X^aví»anil«!LLS---F---^névelésse|L*Ü2:—-rr A FüggetienJ^fOY--------------—' **------------- %.' má Him mler György: - Nézzenek szét ebben az osztályban. | Csupa jó fejű gyerek.
