Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-02 / 5. szám
A ,, Krasznojarszk“ agrokombinát a legjobban működő szövetkezetek közé tartozik az Ukrán SZSZK-ban. A kombinát 1956-ban jött létre három kolhoz egyesítésével. Dolgozói napjainkban 15 ezer hektár földön gazdálkodnak, s évi nyereségük 10 millió rubel. A felvételen az agrokombinát egy része látható. (CSTK-fel vétel) „Jó dolog“ a közlekedés Miként vélekednek Keletről Nyugaton? Az Európai Közösségek tagállamainak közvéleménye kedvezően fogadja a Kelet-Európa országaiban zajló változásokat - erre lehet következtetni abból a közvélemény-kutatásból, amelyre részleges vizsgálat formájában került sor a hónap elején az EK tagországaiban. Kevésbé optimisták azonban a válaszok a változásokban való konkrét részvételt illetően. A keleti gazdaságoknak nyújtandó anyagi segítséggel kapcsolatban főként az NSZK állampolgárai reagálnak tartózkodóan. Lengyelország és Magyarország Nyugathoz való politikai közeledését a megkérdezettek legnagyobb része (78 százaléka) „jó dolognak“ tartja. Ezzel összefüggésben a nyugatnémetek és a görögök a legprogresszívebbek (83 százalék), viszont valamivel józanabbul figyelik a fejlődést a dánok, akiknek csupán 74 százaléka üdvözli a változásokat. A kiterjedtebb gazdasági együttműködést a megkérdezettek 84 százaléka szorgalmazza, s ugyanilyen arányban helyeslik a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegélyt. A közvélemény-kutatásban résztvevők 70 százaléka úgy véli, hogy az Európai Közösségeknek meg kellene gyorsítania Nyugat-Európa integrációját, ezáltal rugalmasabban tudna reagálni a gyors keleti változásokra. Ez irányban (a megkérdezettek 74 százalékának véleménye szerint) előkészítő lépéseket kellene tenni ,a demokratikus reformokat megvalósító kelet-európai országok bekapcsolására az EK rendszerébe. Svét hospodarství Átalakuló bankrendszer Siemens-Nixdorf fúzió? Ha a szövetségi kartellhivatal áldását adja rá, akkor a Siemens- a Daimler-Benz után a második legnagyobb nyugatnémet ipari óriás- egymilliárd márkáért megvásárolhatja a második világháború utáni nyugatnémet gazdasági csoda egyik jelképének, a Nixdorf számítástechnikai vállalat részvényeinek 51 százalékát. A Siemens-Nixdorf házassággal 68 milliárd nyugatnémet márka éves forgalmú konglomerátum jöhet létre, igaz, ebből a Siemens önmagában 61 milliárdot forgalmaz, amely könnyen felboríthatja a világ számítástechnikai iparának jelenlegi erőviszonyait - állítják az iparág szakértői. Az ötvenes évek elején alapított Nixdorf cég - mutatnak rá a szakemberek - az elmúlt években elsősorban professzionális számítógépek előállítására összpontosított, egyáltalán nem fejlesztette szemé- lyiszámítógép-gyártását, így nem csoda, hogy tavaly jó egymilliárd márkás veszteséget kellett elkönyvelnie. A Siemens alig egy fél éve Szerezte meg a brit Plessey elektronikai céget, amelyért ádáz harcot folytatott az amerikai General Electric brit leányvállalatával. HVG SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS Egyelőre az USA az élvonalban A Kyodo japán sajtóiroda nemrég tette közzé a világ legnagyobb számítógépgyártóinak listáját, amelyet az eladás értéke alapján állított össze. Az első húsz cég között öt japán társaság is szerepel, ami azt jelzi, hogy a felkelő nap országa ezen a szakterületen is „világuralomra“ törekszik. Pillanatnyilag az USA a király a számítógéppiacon. Az ország számára az ismert International Business Machine (IBM) cég szerezte meg az előkelő helyet. Az IBM 1989- ben is listavezető volt, ám a japán konszernek hosszú távú stratégiájukkal és féktelen kereskedelmi politikájukkal könnyen kiszoríthatják versenytársukat az élről. A massachusettsi székhelyű Cambridge amerikai társaság elkészítette a számítógéppiac alakulásának előrejelzését. A prognózis szerint ezen a szakterületen a legnagyobb cégek kereskedelmi forgalma az elkövetkező években csak lassú ütemben növekszik, mivel a keresletet már csaknem teljesen sikerült kielégíteni. Azoknak a társaságoknak, amelyek a jövőben nem gyártanak magas műszaki színvonalú számítógépeket, egyesülniük kell más sikeresebb cégekkel, egyébként eladás útján könnyen más kézre kerülhetnek. Az elmúlt néhány évben 17-szer megnövekedett a villamosenergia-termelés Mongóliában. Ulánbátorban a 4-es számú hőerőmű a legnagyobbak egyike. A felvételen a korszerűsítés alatt álló gépház egy része látható. (ŐSTK-felvétel) Állítólag csupán Ho Si Minh város környékén csaknem kétszáz hitel- szövetkezet tevékenykedik. Az ok: a működéshez valamennyi gazdaságnak szüksége van hitelre, s ez alól Vietnam sem kivétel. Még annak ellenére sem, hogy gazdasága jelentősen elmaradott, és komoly gondokkal küzd. A pénzügyi, s ennek keretében a bankrendszer reformja már évekkel ezelőtt megkezdődött, s napjainkra némileg javult a helyzet. Ennek ellenére a vietnami bankok - a legkülönbözőbb okoknál fog • va - még mindig komoly „adósai“ potenciális ügyfeleiknek. Vietnamban jelenleg háromféle bank működik: elsősorban állami, magán- és külföldi tőkerészvételű bankok osztják fel maguk között a piacot. Az úgynevezett minibankok, vagyis a hitelszövetkezetek a földművesek és kisvállalkozók nyomására jöttek létre, ugyanis az állami szektor nem győzte kielégíteni igényeiket. Ennek több oka is van, de a legkomolyabb talán az, hogy az állami bankoknak kevés a fiókintézetük, a készpénzük se sok, és az sem mellékes, hogy ügyfeleik között elsősorban állami vállalatok szerepelnek. A nyolcvanas évek elején a mar gánszektor létrehozásával a pénzügy területén az volt az eredeti cél, hogy megerősítsék az alakulóban levő új bankrendszert, e tekintetben azonban a valóság még ma is jóval elmarad az elvárásoktól. Az információk szerint Vietnamban ez idáig egy magánbank és egy vegyes bank (a vietnami-indonéz Indovina) működik. Pedig érdeklődőből lenne elég, hiszen Hanoiban nemrég több kapitalista ország és a Szovjetunió A költségvetési deficit aránya a nemzeti össz- II termékhez (GNP) képest százalékban. 1985 (tény) . ' 1989 (becslés)” “Végleges adatok még nem állnak rendelkezésünkre. SZOVJETUNIÓ Bezárják a veszteséges kolhozokat Tizenhárom kolhozt és szovhozt zárnak be a Szovjetunióban, mert tevékenységük veszteséges. Az állami mezőgazdasági vállalatoknak a gabonatermelés növelése céljából szövetkezetekké, haszonbérlők közösségévé és résztulajdonosok csoportjává kell változniuk. A szovjet mezőgazdaságot csak a vállalatok elmaradottságának kiküszöbölése útján lehet fejleszteni; a veszteséges és rosszul működő vállalatok bezárása az első lépés a szektor felújításában, amelyet bárminemű költségek nélkül kell végrehajtani. Tavaly 209 millió tonna gabonát takarítottak be az országban, 1988-ban pedig 195 millió tonna került a raktárakba. Az USA-ból 21,7 millió tonna gabonát importáltak. A szakemberek egyre inkább bírálják azokat az előírásokat, amelyek alapján kifizetődőbb a gabonát az állatállománnyal feletetni, mintsem a piacra szállítani. SH is tárgyalt ez ügyben. Egy bank működésének engedélyezése azonban meglehetősen hosszú folyamat, s a helyzetet még tovább bonyolítja, hogy bár már érvényben van az országban a beruházási törvény, a bankok tevékenységét jogilag eddig még nem rendezték. Ezzel összefüggésben az sem elhanyagolható, hogy mivel Vietnamban a banküzemnek nincsenek ha- gyománai, kevés a pénzügyi szakember. A reform során kibővítették a bankrendszert, új bankok jöttek létre, mint például a Beruházási és Építkezési Bank, a Mezőgazdasági Fejlesztési Bank, a Kereskedelmi- Ipari Bank stb. Azonban a kedvezőtlen helyzet megoldását főleg külföldi tőkerészvételű bankok létrehozásával segíthetnék elő. SH Villamos energia az NSZK-ból az NDK-ba A Helmstedtből Magdeburgba . vezető, 380 kilovolt feszültségű villamos vezeték első szakaszának befejezésével adottak a feltételek ahhoz, hogy az NDK már ez év januárjától villamos energiát kapjon az NSZK-ból. A vezeték kiépitéséről és a villamos energia szállításáról szóló szerződést T988 márciusában írták alá. Magdeburgtól a határig az NDK 50 kilométer hosszú vezetéket épített, az NSZK-beli partner pedig a helmstedti hőerőműhöz való csatlakoztatásról gondoskodott. Egyébként a hőerőmű Nyugat-Berlin számára is termel majd villamos energiát. Svét hospodarství Új dinár Jugoszláviában Január elsejétől új dinár van forgalomban Jugoszláviában. A fizető- eszköz szabadon átváltható nyugati valutára, és egy egysége 10 ezer régi dinárnak felel meg. Az új dinár nyugatnémet márkával szembeni árfolyama 7:1. Az új fizetőeszköznek - a várakozások szerint - hozzá kellene járulnia az infláció visszaszorításához, amely tavaly 2600 százalékos volt. A kormány takarékossági programjában többek között a bérek befagyasztása és az eddig dotált termékek szabad árainak bevezetése is szerepel. Jugoszlávia tavalyi gazdasági helyzetét jól jellemzi az az adat, hogy a produktív lakosság 17 százaléka volt munkanélküli, és a külföldi hitelek elérték a 17 milliárd dollárt. A nyolcvanas évek elejétől állandóan romlik az életszínvonal. SH KEI 1990.11.2.
