Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-14 / 293. szám, péntek

Péntek, 1990. december 14. • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 293. szám Befejeződött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 9. együttes ülése Jóváhagyták a költségvetési szabályozókról szóló törvény kormányjavaslatát (ČSTK) - A költségvetési s zabályozókról szóló törvény kormányjavaslatának megvi­tatásával folytatódott tegnap Prágában a Szövetségi Gyű­lés kamaráinak 9. együttes ülése. A tervezetet megindokló Václav Klaus hangsúlyozta, hogy az új költ­ségvetési szabályozók megszünte­tik a föderáció eddigi a tagköztársa­ságok fölötti szerepét, világosan meghatározzák a bevételeket, és korlátozzák az elosztási folyamatot. A jogszabály értelmében a költség­vetési bevételek egy részét - a vál­lalatok nyereségéből és a forgalmi adóból származó elvonásokat - nem az ún. területi elv szerint, hanem a három kormány között erre vonatkozóan létrejött megállapodás nyomán osztják fel: 1991-ben a fö­deráció ezen bevételek 35, Csehor­szág 40, Szlovákia pedig 25 száza­lékát kapja. A pénzügyminiszter kie­melte a döntés ésszerűségét, amely egy lakosra jutó költségvetési kiadá­sokhoz való jövőbeli közeledésre irányul. Leszögezte, hogy az előter­jesztett javaslat - az előzőektől elté­rően - csupán a költségvetési esz­közök egy részére vonatkozik, mivel nem foglalja magába a tagköztársa­ságok pénzügyi politikáját. Jozef Košnár (CSSZKP), a Nem­zetek Kamarája bizottságainak előa­dója utalt arra, hogy átmeneti érvé­Richard Sacher és Milan Kňažko a parlamenti ülés szünetében (Stanislav Peška felvétele - ČSTK) nyű jogszabályról van szó, ugyanis a költségvetést a jövőben az új al­kotmány kidolgozásával, a cseh­szlovák gazdaság átalakításával és a gyökeres adóreform végrehajtásá­val összhangban szabályozzák majd. ő is, és az utána felszólaló Zdenék Kessler (PF), a Népi Kama­ra bizottságainak előadója is java­solta, hogy a képviselők fogadják el a törvényjavaslatot. A vitában elsőként a honatyák elé lépő Václav Tomis (ÖDM-MSZT) elégedetlenségét fejezte ki azoknak a pénzeszközöknek a nagyságával TÜZELŐANYAG ÉS MÁS ENERGIAHORDOZÓK csak kompenzációs intézkedésekkel! (ČSTK) - Marián Čalfa miniszterelnök vezetésével tegnap ülést tartott a szövetségi kormány. Első napirendi pontként jelentést vitatott meg a Cseh­szlovák Televízió kísérleti műsoráról, az OK 3-as csatornáról, majd azzal foglalkozott, milyen lehetőségek nyílnak Csehszlovákia előtt a Közép­Európára és a Szovjetunióra vonatkozó stabilizációs terv kidolgozása és megvalósítása terén. Mint ismeretes, erről a kezdemé­nyezésről Jirí Dinstbier külügymi­niszter már májusban, a Harvard Egyetemen tartott előadásában is szólt. A kérdéssel a kormány gazda­sági tanácsa ugyancsak foglalko­zott. Abból indult ki, hogy a Szovjet­uniónak nyújtandó esetleges nem­zetközi segítség keretében a figye­lem mindenekelőtt a szovjet nem­zetgazdaság legkritikusabb helyzet­ben .levő ágazataira, a kőolajterme­lésre, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésé­re öszpontosul majd. A terv végre­hajtásában országunk is nagy sze­repet játszhat, mivel jól ismeri a szovjet piacot, s az ottani körülmé­nyeket. A kabinet hangsúlyozta, hogy e téren a lehető legszélesebb körű együttműködésre kell törekedni (Folytatás a 2. oldalon) kapcsolatban, amelyek a három kor­mány megállapodása érteimébén a Szlovák Köztársaság költségveté­sébe folynak majd be. Véleménye szerint nem felelnek meg azon esz­közök mennyiségének, amelyek Szlovákiából származnak. Feltette a kérdést, vajon a föderáció 35 szá­zalékos nyereség- és forgalmiadó­részesedése fedezei-e a kiadásait. Jaromír Šlápota (KDU-CSNP) megkérdezte Klaus minisztertói, hogy a pénzügyi tárca miért nem tájékoztatta rendszeresen a parla­mentet, ahogyan arra a szövetségi kormánynak az állami költségvetés végrehajtásáról szóló határozatai kötelezi. Jan Vild (PF) az iránt ér­deklődött, vajon az illetékesek mit tesznek akkor, ha Csehország és Szlovákia között nem jön létre meg­állapodás a bevételek elosztására javasolt arányt (40, ill. 25 százalék) illetően. Jirí Schneider (PF) szerint a tervezetből hiányzik az állami költ­ségvetési politika és a Csehszlovák Állami Bank politikája elveinek egyeztetésével kapcsolatos rendel­kezés. (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: A holdbeli csónakos bemutatója Komáromban ... Talán némi elégtételt nyújtott a szerzőnek, hogy azóta számos magyar és külföldi színház sikerrel játszotta ezt a művet... (4. oldal) Megújulás előtt a történelmi város ... Egyik fontos feladatunk az lesz, hogy az óvárosban visszaállítsuk az épületek eredeti funkcióját. El kell érni, hogy a belvárosban ismét háztulajdonosok legyenek. (5. oldal) Jozef Lohyňa az év sportolója ... A csehszlovák sportújságírók szavazása alapján a sza­badfogású birkózó-világbajnok Jozef Lohyňa lett Csehszlová­kia idei legjobb sportolója. (7. oldal) Spanyolország után Portugália Államfőnk a spanyolországi átalakulás tapasztalatai­nak hasznosságáról • Segélyt és hiteleket várhatunk • Václav Havel örült az illetékességi törvény elfogadá­sának • Találkozó Mario Suarez portugál elnökkel (ČSTK) - VÁCLAV HAVEL csehszlovák államfő tegnap befejezte hivatalos spanyolor­szági látogatását és tovább­utazott Portugáliába. Tegnapi programjának ismertetése előtt vissza kell térni még né­hány olyan szerdai esemény­re, amelyekről csak lapzártánk után kaptunk bővebb tájékoz­tatást. Václav Havel szerdán, a Felipe Gonzálezzel folytatott tárgyalások után közös sajtóértekezletet tartott a spanyol kormányfővel. Havel mad­ridi tárgyalásai legfőbb tanulságá­nak nevezte, Spanyolország annak idején hasonló problémákkal küsz­ködött, mint jelenleg Csehszlovákia, s arra a tapasztalatra jutott, hogy nem szabad pánikba esni, ideges­kedni és türelmetlenkedni. Az ilyen lélektani klímát a spanyolok már átélték és tudják, hogy mindennek eljön a maga ideje. Nagyra értékelte azt a szimpátiát, amelyet Spanyolor­szágban élvez a csehszlovák de­mokratizálódási folyamat. Az elnök elmondta, miniszteri szinten bizo­nyos pénzügyi segélyről is tárgyal­tak, ezt a nemzetközi intézmények nyújtanák. Felipe González pedig a téma kapcsán azt szögezte le, Spanyolország még ezen a héten javasolni fogja az Európai Közössé­gek római csúcstalálkozóján, hogy az EK gyorsítsa meg a Csehszlová­kia számára tervezett segély folyósí­tását, s a 24-ek pedig vállaljanak kötelezettséget, hogy ők is már a jö­vő esztendőben vagy az azt követő évben folyósítani fogják hazánknak az ő segélykvótájukat. Kijelentette továbbá, a csehszlovák fél érdeklő­désétől függően Madrid hajlandó hazánknak hitelt nyújtani, de konkrét összeget nem említett. A Škoda gyár és a Volkswagen együttműkö­désével kapcsolatban Václav Havel biztosította a spanyol kormányfőt ar­ról, hogy a csehszlovák gazdaság a jövőben nem lesz egyoldalúan orientált. (Folytatás a 2. oldalon) Stop az atomerőműnek? (ČSTK) - Ausztria határozottan követeli a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű bezárását. Ezt Franz Vranitzky kancellár közölte azt kö­vetően, hogy Bécsben nyilvános­ságra hozták annak a nemzetközi szakértői csoportnak a jelentését, amely az erőműben a biztonságos üzemelés feltételeit ellenőrizte. A nagy csatározás után A kérdés, hogy a jövőben mi tártokon a föderáció és mi a tagköztársaságok hatáskörébe, az elmúlt napokban nemcsak a kormányok, a törvényhozó testületek és a hírközlő szervek számára vált központi témává, de megmozgatta az újságolvasók, rádióhallgatók és tévénézők százezreinek fantáziáját is. Parlamenti beszélgetések • Az illetékességi törvény: előrelépés Mától január 6-áig tekinthetik meg az érdeklődők Prágában a lego világkiállítást. (Michal Kalina felvétele - ČSTK) Az illetékességi alkotmánytör­vény-tervezet parlamenti vitája nemcsak szokatlan, őszinte és sar­kított megfogalmazásokkal, s végül a józan döntéssel vonta magára or­szág-világ figyelmét, de abban is rendhagyó volt, hogy rekordot ért el a felszólalók száma, összesen 73 képviselő mondta el véleményét az előterjesztett jogszabályról. A tör­vényjavaslat kidolgozása során és a vitában terítékre kerültek a nemze­tiségek és az etnikai kisebbségek jogai is. Közvetlenül az ülés után megkérdeztünk néhány képviselőt, mi a véleménye az elfogadott illeté­kességi alkotmánytörvényről. A nemzeti elv számomra riasztó PETR UHL, a Nemzetek Kama­rája képviselője, a Charta '77 alá­írója (Polgári Fórum - Baloldali Alternatíva): Bevallom, bosszant, hogy az ille­tékességi alkotmánytörvénybe csak a nemzetiségek, etnikai kisebbsé­gek és a vallási közösségek jutottak be tételesen, s kimaradt belőle az egyéni és kollektív jogokra vonatko­zó rendelkezés. Én a módosító ja­vaslatokról történő szavazáskor arra voksoltam, hogy maradjon a tör­vényben mind a nemzetiségekre, et­nikai kisebbségekre, mind az egyéni és kollektív jogokra vonatkozó ren­delkezés. Meggyőződésem, ennek van értelme. De az eredménnyel így is elégedett vagyok. A nemzetisé­gekre vonatkozó rendelkezés bevé­tele az illetékességi törvénybe szá­momra alapvető feltétele volt annak hogy egyáltalán támogassa a tör­vényt. Nem titok, a végső szavazásnál mégis tartózkodtam. Nehéz elfogad­nom, hogy a tájékoztatási rendszer, és a költségvetés elosztásának sza­bálya nem került a föderáció hatás­körébe. De az is bénítólag hatott rám, hogy néhány esetben a Nem­zetek Kamarája cseh és szlovák képviselői merőben ellentétes állás­pontot képviseltek. A vitában is kifejtettem, hogy a kérdés olyan megközelítése, hogy a föderáció bizonyos hatásköröket a tagköztársaságok jogkörébe utal, valamint ugyanennek ellenkező irá­nyú érvényesítése - számomra kép­telenség. Vagy hogy a lakosság po­litikai jogai egy részét a helyhatósági szervekre, azok a régiókra, továbbá a tagköztársaságra s végül a föderá­cióra ruházzák, s ha az isten is úgy akarja - ha ateistaként is szólhatok így -, a jogkörök végül az Európai Parlamentre szállnak! Véleményem szerint a jogkörök nem alulról, ha­nem felülről ruházhatók át. A Polgári Fórum és általában egész forradal­munk a polgári elvre, nem pedig nemzeti princípiumokra épül. Szá­munkra szinte riasztóak az olyan fogalmak, mint például a „nemzeti köztársaság" vagy a „nemzeti érde­kek". Sajnos, szlovák kollégáink megnyilatkozásaiban gyakran is­métlődnek ezek a fogalmak. Euró­(Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozott az SZK Védelmi Tanácsa (ČSTK) - Ülést tartott tegnap a Szlovák Köztársaság Védelmi Tanácsa. Jelentést vitatott meg az állam, valamint a köz- és lakóépületek - rendkívüli esetekben való - védelmének megszervezésével kapcsolatos feladatok teljesítéséről. A testület a továbbiakban áttekintette a Polgári Védelmi Szervezetre és az egészségügyi intézményekre a váratlan események következményeinek felszámolása során háruló feladatokat. Végezetül a községi beosztásról és a helyi önkormányzatokról elfogadott SZNT-törvénnyel összhangban jóváhagyta a szlovákiai védelmi tanácsok rendszerében végrehajtandó változtatásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents