Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-12 / 291. szám, szerda

Szerda, 1990. december 12. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 291. szám Mai számunkban: ÓK MÁR DÖNTÖTTEK ... A piacgazdaságban a termelők, feldolgozók és értékesítők eredményes munkája folyamatos érdekegyeztetés nélkül egyszerűen elképzelhetetlen. (4. oldal) SZÓLJON BELE A KÖZVÉLEMÉNY ... a fcld általános vagyonrészként nem szerepelhet, csakis a jogos tulajdonosaikat illeti. Természetesen a földtulajdonláshoz a szükséges bizonylatok birtoklása első számú követelmény. (5. oldal) Házasodik a Škoda... ... de megtartja lánynevét! Mert végre eldöntöttnek látszik a dolog: a Mladá Boleslav-i Autógyár Škoda nevű leánygyermeke a nyugatnémet kolosszussal, a Volkswagennal lép frigyre. Noha világos, hogy nem szerelmi, hanem érdekházasságról van szó, mégis különbözik ez az ilyen frigyektől, mégpedig abban, hogy itt két gazdag vőlegény küzdött a szegényes ara kezéért. Hogy mi lesz végül is a hozomány és hol van ebben a házasságban az „érdek"? Ahogy a nyugati sajtó találgatásaiból kitűnik, a vőlegény foga nemcsak a jó hírű menyasszony családi címerére vágyott, hanem arra is, ami mögötte van. A Škoda címer ugyanis az a kulcs, amely a Nyugat számára kinyithatja a kielégítetlen kelet-európai autópiacot. Jól értesült körök szerint a VW-vőlegény hozománya 9,5 milliárd márka lesz, s ebből a pénzből az ifjú feleség lánykorából hozott, Favorit nevű fiúgyermekét táplálják fel, mégpedig a tervezett 200 ezres darabszámról 1997-re a duplájára. Hogy vannak-e közös családalapitási tervei az ifjú házasoknak? Természetesen igen. Szó van arról, hogy a vőlegény hozzánk költöztetné Golf nevű édesgyermekét, akinek új gyárat építene és a jövőben közösen egyengetnék a Passat nevű, szintén sikeres másik gyermek útját. A házasság természetesen közvetlenül érinti a bájos Škoda 21 ezer fős háztartását is. A háztartási alkalmazottak közül sokaknak egy-két évvel a korhatár előtt nyudíjba kell majd vonulniuk és a háztartásvezetés korszerűsítése miatt a többi alkalmazott is-a portástól a főkomornyikig - átképzésben vesz majd részt. S mit szól az eljegyzés híréhez a másik udvarló, az egyszerre két ország autóbáróit is őseinek valló fíenault-Volvo? Természetesen elkeseredett, de javára legyen írva, csak saját magát hibáztatja. Csalódott ugyan, mert azt ígérte, ha ö lesz a boldog választott, akkor frankhonbeli rokonai és ismerősei is sokan eljönnek majd arát, vagy vőlegényt keresni a megfakult ünneplőben várakozó csehszlovák ipar-vőlegények vagy mezőgazdaság-menyasszonyok közé. Nos, a jó hírű, de üres tulipános ládájú leányzó inkább a szomszédék nagy és erős fiát választotta. A Renault-Volvo most azzal nyugtatja magát, hogy van még egy-két eladó lány Közép-Kelet-Európában, de most már először a jegygyűrű gyémántkövét mutatják meg, csak azután sugdosnak szerelmes szavakat kiválasztottjuk gyámjának fülébe. S ha már elkelt az egyik leányzó, akkor a figyelem most a bűbájos húgára összpontosul, akinek udvarháza a Duna parti városban van. A szintén Škoda nevű, de másik kormány-gyám védencének ugyancsak két udvarlója van. Itt viszont a VWvölegény (az autóipar vallása nem tiltja a többnejűséget) pedantériáját kissé elhomályosítja az amerikai General Motors multimilliomos család európai gyermekének mosolya, amellyel Pozsonyban már a kézfogó előkészületeiről is tárgyaltak. A fiú hozománya itt sem lenne kevés, s mivel a menyaszonynak előző életéből nincs saját gyermeke, a sokgyermekes vőlegény fiai és lányai közül bármelyiket magáévá fogadhatja, amíg saját utóduk nem lesz. Itt azonban még nem mondták ki az utolsó szót, és a kérő csak december 15-én nyitja ki a jegygyűrűket rejtő dobozt s teszi meg a leánykérő hozományajánlatát. -szénAz illetékességi alkotmánytörvény-javaslat a Szövetségi Gyűlés előtt SZENVEDÉLYES VITA - (LAPZÁRTÁIG) DÖNTÉS NÉLKÜL Dagmar Burešová és František Mikloško indoklása • A képviselők elé került a Szlovák és a Cseh Nemzeti Tanács, valamint a két kamara illetékes bizottságainak állásfoglalása • Késő este - szünet után - folytatódtak a hozzászólások (Munkatársunktól) - Kedden délután néhány perccel két óra után folytatta tanácskozását a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 9. együttes ülése. Napirendjén hazai közvélemény által nagy érdeklődéssel követett illetékességi alkotmánytörvény-javaslat megvitatásá szerepel. A föderáció és a tagköztársaságok hatáskörének új meghatározása azt is célozza, hogy a csehszlovák államszövetség új formája megfeleljen Európa és a világ fejlődése követelményeinek. Az alkotmánytörvényjavaslat kidolgozását megelőzték a cseh, a szlovák és a szövetségi kormány politikai tanácskozásai. A javaslat abból indult ki, hogy a föderációban a köztársaságok szuverenitása az elsődleges, a föderáció szuverenitása pedig másodlagos tényező. A Szövetségi Gyűlés ülésén, amelyen Zdenék Jičínský, a Szövetségi Gyűlés első elnökhelyettese vezetett, Marián Čalfa szövetségi miniszterelnökkel az élen részt vettek a szövetségi kormány tagjai. Dagmar Burešová a CSNT, és František Mikloško, az SZNT elnökének vezetésével jelen volt az ülésen a két nemzeti parlament elnöksége. A képviselők elé került mind az SZNT, mind a CSNT javaslata, és megkapták a két kamara alkotmányjogi bizottságainak állásfoglalásait is. Az ülés elején Dagmar Burešová, majd František Mikloško megindokolta az alkotmánytörvény-javaslatot. A CSNT javaslata hat kérdésben különbözik az SZNT-javaslattól. Dagmar Burešová megállapította, hogy nem csupán a hatáskörök felosztásáról, hanem - és mindenekelőtt - az állam föderatív elrendezésének új értelmezéséről van szó. Emlékeztetett arra, hogy a CSNT által előterjesztett javaslat javarészt a '68-as föderalizációs tervekből indul ki, azonban jóval nagyobb súlyt helyez a makroökonómiai szabályozásra, valamint elutasítja a szocializmus megreformálhatóságának gondolatát. A CSNT elnöke hangsúlyozta, hogy a cseh fél olyan ésszerű rendezési módok alkalmazására törekedik, amelyeknek köszönhetően működő föderáció jön létre, de egyúttal teljes mértékben tiszteletben tartja a tagköztársaságok szuverenitását. „A fejlesztési koncepciók kidolgozása továbbra is a föderáció hatáskörében marad, a tagköztársaságokat mindenekelőtt végrehajtó jogkörökkel ruházzuk fel. Ugyancsak a köztársaságok felelősek a gazdasági és szociális fejlesztési programok megvalósításáért" - mondotta. Indoklásában František Mikloško utalt arra: az alkotmánytörvény-javaslat kidolgozása során gyakran aggodalom merül fel amiatt, hogy zavar áll be a csehszlovák gazdaság integritásában. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „Eddig a gazdaságot centralista döntésekkel építettük. Mi az ésszerűségen alapuló vállalatközi kapcsolatokat helyezzük előtérbe. A racionális együttműködésben látjuk az azokkal a megalapozatlan érvelésekkel szembeni garanciákat, melyek szerint a jogszabály elfogadásával dezintegrálódik nemzetgazdaságunk. Valójában csak az bomlik fel, aminek a léte ésszerűen nem indokolható. Ezt azonban nem tarthatjuk rossznak. Ellenkezőleg: lehetővé teszi, hogy új, spontán, a kölcsönös előnyösség elvén alapuló integrációs viszonyok jöjjenek létre, amelyek erősítik a csehszlovák gazdaság integritását." Az alkotmányjogi bizottságok előadói részletesen ismertették a törvénytervezet egyes cikkelyeiben és bekezdéseiben foganatosított módosításokat és a kiegészítéseket. - ac (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkeztek az iraki túszok (ČSTK) - Hétfőn röviddel 22 óra előtt landolt a prágai repülőtéren az a gép, amelynek fedélzetén a csehszlovák jószolgálati küldöttség Irakban járt tagjai és az a 38 csehszlovák állampolgár volt, akiket hétfőn délig Bagdadban tartottak fogva. Nem tért vissza Csehszlovákiába a képviseleti testület 14 dolgozója és egy házaspár, akik befejezik munkafeladatukat. Miroslav Vacek hadseregtábornok, a küldöttség vezetője egyebek közt elmondta: „Nem gondolom azt, hogy mi voltunk azok, akik megtörtük az iraki parlamentet. Olyan pillanatban érkeztünk azonban, amikor bizonyos kérdésekről döntöttek. Ha egy kicsit is segítettünk honfitársaink szabadon bocsátásában, akkor utunk már nem volt hiábavaló"! A jószolgálati küldetés jelentőségéről véleményt mondtak a további résztvevők is. Michael Kocáb képviselő: „Úgy gondolom, hogy küldöttségünk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy állam(Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák-spanyol csúcstalálkozó Václav Havel elutazása előtt a belpolitikai helyzetről nyilatkozott (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök tegnap délelőtt ötnapos hivatalos látogatásra a Pireneusi-félszigetre utazott. Az államfőt spanyolországi és portugáliai útjára elkísérte Jirí Dienstbier szövetsiégi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és Pavel Hoffman stratégiai tervezési miniszter. Mečiar: A KIALAKULT HELYZET NEM DRÁMAI (ČSTK) - Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke tegnap interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda, a Rudé právo és a Svobodné slovo munkatársának. „Szerintem a belpolitikai helyzet annyira nem drámai, hogy megkövetelné: rendkívüli jogkörökkel ruházzák fel a köztársasági elnököt" hangsúlyozta bevezetőjében a kormányfő. Az államfő parlamenti beszéde kapcsán megjegyezte, hoqv egyetépt az alkotmánybíróság felállítására és a népszavazás törvénybe iktatására vonatkozó javaslattal. „Néhány Szlovákiával kapcsolatos kijelentés, amely hétfőn az elnök úr szájából elhangzott, kissé egyoldalú, pontatlan volt, mivel a föderáció szétverése vagy veszélyez (Folytatás a 2. oldalon) Prágából való elutazása előtt Václav Havel nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Az elnök kijelentette, a belpolitikai helyzet annyira megnyugodott, hogy eleget tehet a madridi és lisszaboni meghívásnak. „Egy külföldi út lemondása minden esetben aggodalmakat szül. Végül is állandó kapcsolatban leszek hazámmal, s ha kell, két órán belül itthon lehetek, noha ebben a pillanatban még nem tudom, miképp befolyásolhatnám a Szövetségi Gyűlés tanácskozását. Minden a képviselőkön múlik, és én bízom abban, hogy nyugodt körülmények között, ésszerűen vitatják meg az illetékességi törvényjavaslatot, s azt olyan formába öntik, amely mindenki, vagy legalább a többség számára elfogadható lesz." Havel az államfői jogkör esetleges kiterjesztéséről a következőket mondta: „Lehetséges, hogy az erre vonatkozó javaslatomon a parlament kissé megütközött. Ezen egyáltalán nem csodálkozom. Minden parlamentben vitát idéz elő, ha a képviselőknek meg kell erősíteni(Folytatás a 2. oldalon) N

éhány napja alkalmam volt külföldi kollégákkal beszélgetni. Nem rejtették véka alá véleményüket, nyíltan elmondták, hogy sokszor bizony nem könnyű minősíteni és értelmezni a közép-európai folyamatokat, kihámozni a legkülönbözőbb sajátosságokat, ám még ennél is nagyobb fejtörést okoz számukra a csehszlovákiai belpolitikai helyzet. Rövidesen jön a big bang, azaz a nagy bumm, vagyis rátok zúdul a sokkoló gazdasági reform - érveltek tovább - amelyre okos törvényekkel, szociális védőhálóval és lélekben is jó lenne felkészülni, vagyis olyan politikai légkört kellene kialakítani, amely legalább bizonyos ideig képes levezetni a várható legkülönbözőbb feszültségeket. Üresek az üzletek, az emberek egyre idegesebbek, ingerlékenyebbek, hiszen a régi gazdasági szerkezet már, az új pedig még nem működik, sőt az új mechanizmus kialakulását egyértelmű gáncsoskodások, egyéni és politikai indítékú fékező tényezők nehezítik. Egyszerűen érthetetlen, sőt, hosszabb távon akár végzetes hiba is lehet, hogy bizonyos politikai erők mintha minderről nem vennének tudomást, vagy éppen ellenkezőleg: azt tartják, hogy minél roszszabb a helyzet, annál jobb - számukra. Nemcsak a külföldiek, hanem a józan gondolkodású, úgynevezett egyszerű állampolgár sem értette, kinek, kiknek jó az, ha Szlovákia lakosságának és a honatyáknak a figyelmét, szellemi energiáját sokáig a nyelvtörvény körüli hecckampány köti le. A tömegtájékoztató eszközökben alig kapott visszhangot Vladimír Mečiar megállapítása, amely szerint a nacionalista indulatok több millió márkában kifejezhető károkat okoztak Szlovákiának, mert néhány reményteljesen induló gazdasági tárgyalás megszakadt, az üzletemberek megriadtak a hangzavartól, a balkáni stílusban folytatott politikai csatározástól. Már csitulni látszottak a kedélyek, s úgy tűnt föl, végre a legfontosabb dolgokkal, tehát a gazdasági reformmal, a sarkalatos törvények megalkotásával törődhet a három parlament, amikor újabb politikai válság robbant, méghozzá országos méretben, vagyis a következmények még súlyosabbak lehetnek. A kormányfők egymásnak olykor ellentmondó, nem ritkán egymást vádoló MI A TÉT? tévényilatkozatai, Václav Havel tegnapelőtti drámai hangú parlamenti beszéde ismét fölkorbácsolta a szenvedélyeket. Kiderült, hogy az illetékességi törvény körüli viták korántsem értek véget, hiába egyezett meg bizonyos alapvető elvekben a három kormány, az ellentéteket nem sikerült feloldani, ma is homlokegyenest ellenkező koncepciók feszülnek egymással szemben arról, hogy mi maradjon meg a szövetségi kormány hatáskörében, s a gyakorlatban mit jelentsen a nemzeti szuverenitás és önrendelkezés elve. Václav Havel gondolatmenete, érvelése csaknem minden vonatkozásban teljesen logikus: a demokrácia nem tévesztendő össze az anarchiával, a szabadság a szabadossággal, következésképpen szükség van korszerű törvényes keretekre, Alkotmánybíróságra, bizonyos sorskérdésekben a népszavazás lehetőségére is. Úgy vélem azonban, hogy a mostani politikai válság okainak elemzésében köztársasági elnökünk nem rajzolt eléggé árnyalt és teljesen reális képet, márpedig a konfliktus igazságos megoldása érdekében erre égetően szükség van. Véleményem szerint, a szlovák kormány tisztségviselői egyes cseh politikusok rosszallása ellenére következetesen kiállnak az autentikus föderáció és a nemzeti önrendelkezés elve mellett, s ezt a politikát nem szabadna összetéveszteni a különböző szlovák szeparatista törekvésekkel. Ugyanígy hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy egyes cseh politikai körök, a szövetségi intézmények - amelyek jól fizetett, jórészt azonban fölösleges státuszokat biztosítottak - átmentésén mesterkednek, mások pedig bizony rosszallóan nézik Szlovákia - az ésszerűség, a föderáció határain belül maradó - gazdasági önállósodási szándékait. Nagy kár, hogy köztársasági elnökünk ezekről a - köztársaságunk egységét ugyancsak veszélyeztető - erőkről nem szólt parlamenti beszédében. rj enge demokráciánk, köztársaságunk sú/ <J lyos napokat él át. Talán soha nem volt olyan fontos, hogy a politikusok higgadtan, felelősségük tudatában, a választópolgároktól kapott bizalom és társadalmi megbizatás szellemében cselekedjenek. Talán soha nem volt ennyire fontos, hogy megnevezzük azokat, akik a zavarosban halásznak, nacionalista indulatokat korbácsolnak föl, igazi szándékaik leplezésére. A legfőbb ideje tudatosítani: hazánk, mindannyiunk jövője, s ezzel együtt Európa stabilitása, majdani egységesülése a tét. Ezekben a sorsdöntő napokban, hetekben könnyen eldőlhet, hogy emberségesebb jövő felé lépünk-e, vagy visszazuhanunk a múlt évszázad ostoba feneségeit idéző embertelenségek mocsarába. SZILVÁSSY JÓZSEF