Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)
1990-12-06 / 286. szám, csütörtök
Landsbergis: Havel megmentette Európa becsületét Erősödik Gorbacsov elnöki hatalma (ČSTK) - Mihail Gorbacsov államfő kedden a parlamentben előterjesztette javaslatát az alkotmány módosítására és kiegészítésére. A módosításokat és kiegészítéseket - melyek célja az államhatalmi szervek átszervezésének és a nagyarányú kádercserének az elősegítése - a parlament jóváhagyta, a tervezetet a december 17-én kezdődő küldöttkongresszus elé terjesztik jóváhagyásra. Gorbacsov szóbeli kiegészítést fűzött írásban előterjesztett javaslatához, de egyetlen esetben sem tett említést a konkrét kádercserékről. Javasolta az elnöki tanács megszüntetését, a testület tagjai, mivel eddigi munkájukban bizonyítottak, az új szervekben kapnának helyet. A föderációs tanács tanácsadó testületből átalakul a legfelsőbb államhatalmi szervek rendszerének fontos láncszemévé, tagjai széles jogkört kapnak. Megvitatják az országos jelentőségű elvi kérdéseket, biztosítják a szövetségi és köztársasági szervek tevékenységének koordinálását, feladatuk lesz a konfliktushelyzetek megoldása. A minisztertanácsot a miniszterek kabinetje váltja fel, mindennapi tevékenységét az államfő által javasolt, a parlamentben megerősített kormányfő fogja irányítani, de az elnöknek lesz alárendelve. A kabinet tagjait az államfő nevezi ki a parlamenttel történt megállapodás után, ugyanakkor figyelembe véve a föderációs tanács véleményét. Gorbacsov új szervek létrehozását is javasolta, ezek közül a legfontosabb az alelnök által irányítandó legfelsőbb állami inspekció, amely garantálná a parlamenti és az elnöki döntések végrehajtását. A képviselők a tervezet jóváhagyása után felhatalmazták az államfőt, hogy az előterjesztett javaslattal összhangban kezdje meg a hatalmi szervek átszervezését, még mielőtt az alkotmánymódosítást jóváhagyná a népi küldöttek kongresszusa. A hamburgi Bild-Zeitung tegnapi számában - a hírforrás megjelölése nélkül azt írta - Mihail Gorbacsov valószínűleg még a hónap végén lemond pártfőtitkári tisztségéről, utódja pedig helyettese, Vlagyimir Ivasko lesz. A lap tudni véli, hogy két jelölt van az alelnöki tisztségre: Sevardnadze külügyminiszter és Vagyim Bakatyin, a napokban viszszahívott belügyminiszter. Állítólag arról is szó van, hogy Bakatyin lesz esetleg az új nemzetbiztonsági tanács vezetője. Mivel ezek a hamburgi lapértesülések még kedden nyilvánosságra kerültek, a Rabocsaja Tribúna tegnapi számában Vlagyimir Ivasko máris bírálta és elutasította a spekulációkat. Vytautas Landsbergis litván államfő nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Elismeréssel szólt Václav Havel elnök Litvániával kapcsolatos következetes álláspontjáról, s úgy vélekedett, hogy Havel kiállása a baltiak mellett a párizsi csúcstalálkozón ,,bizonyos mértékig megmentette Európa becsületét". Még egy csehszlovák vonatkozáLengyel-amerikai fegyverüzlet? (ČSTK) - Az Egyesült Államok védelmi miniszterének jelenlegi varsói látogatása során felajánlotta Lengyelországnak a fegyverszállítást. A Gazeta Wyborcza című napilap szerint ezt Piotr Kolodziejczyk lengyel védelmi miniszter jelentette ki amerikai partnerével, Richard Cheneyvel megtartott tárgyalásai után. Az Egyesült Államok elóször kötne ilyen jellegű üzletet a Varsói Szerződés egyik tagországával. A Reuter hírügynökség azonban tegnap idézte Cheneyt, aki elmondta: Lengyelországnak nem ajánlott fel semmilyen fegyvert, azonban egy ilyen üzlet a Szovjetunió volt szövetségesével reális lehet a jövőben. A PAP hírügynökség a hadsereg forrásaira hivatkozva közölte, hogy Varsó 12 harci repülőgépet szeretne vásárolni az USA-tói. Wojciech Jaruzelski lengyel államfő tegnap Varsóban fogadta Richard Cheneyt, aki hivatalos látogatásának második napját töltötte Lengyelországban. A megbeszéléseken elsősorban a leszereléssel, a biztonsággal és az összeurópai folyamattal kapcsolatos problémákról volt szó. A Pentagon vezetője ugyancsak tegnap Gdanskban találkozott Lech Walesával, a Szolidaritás vezetőjével, elnökjelölttel. Cheney ezt követően Brüsszelbe utazott, ahol részt vesz a NATO ülésén. sú hír a Szovjetunióból: az örményországi Szpitakban, a két évvel ezelőtti földrengés során elpusztult városban, kedden " ünnepélyesen megnyitották azt az iskolát, amely csehszlovák segédlettel épült. Az épületet Rudolf Slánský, hazánk moszkvai nagykövete adta át. xxx Kedden délután megérkezett a szovjet fővárosba a német vöröskereszt első autókonvoja. A teherautók több mint 2 ezer kilométert tettek meg, a több mint 5600 élelmiszercsomaggal, melyek tartalma: száraz tészta, kávé, vaj, sajtok, húskonzervek, cukor és más élelmiszerek. A moszkvai városi tanács és a moszkvai vöröskereszt szigorú intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a szállítmány a rászorulók, s ne az üzérkedők kezébe kerüljön. Súlyos nézeteltérések a GATT-értekezleten (Folytatás az 1. oldalról) ' sait. Vladimír Dlouhý, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a találkozó után elmondta, az IMF várhatóan már január első hetében megerősíti a csehszlovák gazdasági reform helyességét. Ez lehetővé teszi, hogy hazánk pénzügyi támogatáshoz jusson egyrészt magának az IMF-nek, továbbá az Európai Közösségeknek és a 24 fejlett ország egy csoportjának részéről. Ugyancsak a csehszlovák gazdaságnak nyújtandó támogatásról tárgyalt miniszterünk az EK gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó bizottságának alelnökével, NakajamaTaro japán külügyminiszterrel, a svájci, valamint az osztrák gazdasági miniszterrel. A megbeszélések utáni nyilatkozatában Vladimír Dlouhý, a jelenleg legvitatottabb kérdéssel, a mezőgazdasági szubvenciókkal összefüggésben azt mondta, Csehszlovákia mint európai ország, amely keresi a visszatérést Európába, inkább az EK tagországok, mint az USA álláspontját támogatja. Atomcsend lesz Szemipalatyinszkban (ČSTK) - A Szovjetunióban az államfővel együttműködő nemzetvédelmi tanács úgy döntött, hogy 1993 januárjától beszüntetik az atomrobbantásokat a Kazahsztánban levő szemipalatyinszki lőtéren. Ezt a kazah kormány információira hivatkozva tegnap közölte a Moszkovszkaja Pravda. A lap részletekre nem tért ki, csupán arról tájékoztatott, hogy a Szovjetunió 1991 -ben és 1992-ben 18, 20 és 30 kilótonna közötti hatóerejű föld alatti atomrobbantásokat tervez. A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdésére nem erősítette meg a kazah kormány információját. Csupán annyit közölt, hogy a szovjet elnök utasítására most a minisztertanács foglalkozik az atomrobbantások kérdésével. Második nyitány - szeplőkkel N Inm nagyon pihenték ki INUÍ II magukat a bécsi fórumokon tárgyaló katonai szakértők és diplomaták. Hiszen amikor két hete Párizsban a 34 ország legfelsőbb vezetői aláírták az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló szerződést, azt mondtuk, ez csak a kezdet, az osztrák fővárosban tovább folynak az alkudozások. Pár napra rá a Hofburgban meg is kezdődött a tárgyalások második szakasza. Emlékeztetőül: két fórumon folyik párhuzamosan a munka. A leszerelésről a NATO 16 és a VSZ hat országa tárgyal, a bizalom- és biztonságerösítő intézkedésekről pedig mind a 34 állam. Nézzük az első fórumot. A párizsi szerződés egyik gyenge pontja éppen az, hogy kimaradtak belőle az európai semleges és el nem kötelezett országok (N plusz N), de amikor a múlt év tavaszán elkezdődött a munka, kontinensünkön a fö veszélyforrást a két tömb szembenállása jelentette, azt kellett csökkenteni. A szerződés másik gyengéje, pedig az, hogy nem terjed ki a csapatlétszámokra. így a második szakasz egyik legfontosabb feladata az élőerő csökkentése. E szakasz első fordulója (egyébként sorrendben a nyolcadik) december 14-ig tart, majd másfél hónapos szünet után február 4-én folytatódik a munka. Lényeges dolog, hogy az alapvetően új európai helyzet kétféle hatással is van a párbeszédre. Egyrészt új hangsúlyok és megközelítések kerültek előtérbe, ezek legfontosabbika az eddigi tömbszemlélet és tömbérdekek eltűnése. A másik a bizonytalansági tényező: a gyors változásokra a NATO sem készült fel. Ehhez hozzá kell adni az öbölválságot, az ottani lehetséges katonai konfliktus stratégiai szempontból közvetlenül érinti kontinensünket. Lélektanilag is érthető, hogy háborús veszély árnyékában nem könnyű nagyszabású csapatpsökkentésekröl beszélni a józanul számító katonáknak. Miroslav Polreichnek, a csehszlovák küldöttség új vezetőjének a véleménye szerint az említetteken kívül egyéb tényezők is kedvezőtlenül befolyásolhatják a fórum munkáját. Elsősorban az egyes közép-kelet-európai országokban és főleg a Szovjetunióban uralkodó bizonytalan politikai helyzetet, valamint a várható újabb nagyarányú kivándorlási hullámot és ennek ma még beláthatatlan következményeit említette. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a huszonkettek fórumától nem választható el a harmincnégyeké, a haderőcsökkentés és a bizalomerősítés szorosan összefügg. A párizsi összeurópai csúcs előtt hagyta jóvá ez a fórum a Bécsi okmány 1990 című, az új bizalomés biztonságerösítő intézkedések egész rendszerét tartalmazó dokuÚJSZÚ 3 1990. XII. 5. Tisztelt Olvasónk! Nehezen - mondhatnánk, nehéz szívvel - írtuk le a múlt héten, hogy az Új Szó januártól két korona nyolcvan fillérbe, a Vasárnap pedig négy koronába kerül majd. Aligha kell magyaráznunk, miért nem volt könnyű közölnünk önnel ezt a hírt. Azóta is töprengtünk sokat, mérlegeltünk, vívódtunk, vajon helyesen számoltunk-e, amikor az említett árak mellett döntöttünk. Vajon nem lehetne-e mégis csökkentenünk őket, legalább ötven fillérrel. Újra, immáron sokadszor, számolni kezdtünk, tételről tételre ellenőriztük korábbi számításainkat. Nincs mit tagadnunk, minderre több olvasónk reakciója is késztetett bennünket. Mondták telefonba, megírták levélben, bármennyire szeretik a megújult Új Szót és a Vasárnapot, kénytelenek lesznek megválni tőlük, hosszabb távon sokat kivennének amúgy is egyre soványodó pénztárcájukból. A szavak mögül fájdalom is érződött, mint amikor olyasmitől búcsúzik az ember, ami nélkül addig el sem tudta volna képzelni az életét, ami hozzánőtt, ami természetszerűleg tartozott mindennapjaihoz, mint a kenyér, vagy mint édes anyanyelvünk. Volt aztán, aki azt mondta, meggondolja. Volt, aki úgy döntött, hogy a Vasárnaptól válik meg, mások inkább a napiról mondanak le. Volt aki közölte - és ezt már a barátaink, ismerőseink körében végzett magán-közvéleménykutatásaink alapján idézzük - úgy oldja meg a kérdést, hogy majd mindig egy hónapra fizet elő, így kevésbé érzi meg a családi költségvetés. (Itt jegyezzük meg: a Postai Hírlapszolgálat „rugalmasságának" köszönhetően ezzel a lehetőséggel, mármint a havi előfizetéssel, csak a jövő év áprilisától élhetnek olvasóink.) Mások véleménye: nem az Új Szó a megfizethetetlen, hanem a magyarországi lapok, „nehéz ezreseket kémek értük, én azokat mondom le". „Nézd, nekem negyven éve jár az Új Szó. Hozta a postás akkor is, amikor alig volt mit olvasni benne, most meg, amikor már végre van, most mondjam le?! Inkább kevesebbet iszom egy sörrel, és jön tovább." „Két-három jó napilap van Szlovákiában, az egyik az Új Szó, ez biztos. Én megrendelem újra, kerüljön bármibe." Jólesnek ez utóbbi szavak, nem különben az előzőek, a búcsút jelzők, hisz arról tanúskodnak, hogy megfogalmazóik számára nem közömbös lapunk. Ez vonzalom. És ez sem kevés. Sőt. Sajnos, megismételt gazdasági számításaink végén sem jött ki alacsonyabb érték. Pártoktól, mozgalmaktól, kormánytól, más állami szervektől, eszmei-politikai kizárólagosságot követelő lapgazdától független újságként csak „ezen az áron" tudunk fennmaradni, tudjuk szolgálni tovább önt, Tisztelt Olvasónk, és a csehszlovákiai magyar kisebbség egészét. Sovány vigasz mindnyájunk számára, hogy a szlovák lapok zöme is hasonló lépésre kényszerül az új évtől. Miben bízhatunk? önben, önökben mindenekelőtt. Nemzeti kisebbségünk erejében, mely az öntudat, a lélek, az elkötelezettség, a megmaradás-hit ereje. Tegyük hozzá, a csak édes anyanyelvünkön kielégíthető információ-éhségé is. Másodsorban abban reménykedünk, hogy az általános és az elmúlt évekhez képest radikális áremelést jövőre olyan fokú bér-, illetve nyugdíjemelés követi (ez már a haszonelvű gazdálkodás logikájából következik), melynek eredményeképpen nem az alapvető élelmiszereken és szellemi táplálékokon kell majd megfognunk a pénzt. Végül is milyen ország lenne az, ahol az embereknek napilapra sem telik? Elhiszi Tisztelt Olvasónk, vagy sem, mi nemcsak szakmai, hanem lelkiismereti kérdést is csinálunk abból, mit tudunk majd nyújtani önnek a kettő nyolcvanért, illetve a négy koronáért. A legkevesebb, hogy az előfizetők számára csak február elejétől számlázna ennyit a posta, amiként az sem valami sok, hogy áprilistól esetleg csökkenthetnénk néhány fillérrel az Új Szó és a Vasárnap árát, ha a papír ára, a kiadói szolgáltatások költségei és a nyomdaköltségek nem emelkednek olyan mértékben, ahogy az ma várható. Ennél fontosabb, hogy jobb, formai és tartalmi szempontból egyaránt vonzóbb - bíráló-vitatkozó-kérdező, ugyanakkor az értéket elismerő - napilapot akarunk adni az ön kezébe, és bővebb terjedelemben, kezdetben hetenként kétszer tizenkét, majd naponta ugyanennyi oldalon, a nyugati világlapokhoz hasonló stílusban szerkesztett televíziós, meteorológiai, pénzpolitikai és más szolgáltatásokkal. Ehhez azonban szellemi bázisunk mellett, melyet igyekszünk teljesen megszabadítani a múlt beidegződéseitől, korszerű technika, például számítógépes szerkesztőségi rendszer is szükségeltetik. Ahhoz pedig pénz, az esetleges külföldi vagy hazai tőke mellett - mindenekelőtt az ön segítsége. Ez a segítség nem több és nem kevesebb mint az, hogy Olvasónk marad, illetve ha fiatalemberről van szó, Olvasónk lesz. Az új évben és a következő esztendőkben is. A Szerkesztőség mentumot. Ez nem egy lezárt valami, hiszen a tárgyalások az 1992-es helsinki utótalálkozóig tartanak. S bár az említett okmány jelentős előrelépésnek számít, sok problémát még sem sikerült megoldani, ezért a párbeszéd az eddigi mandátum alapján folytatódik. A szakértők Helsinkitói a párizsihoz hasonló áttörést várnak. Vladimír Mohyla, a csehszlovák delegáció tagja a közelmúltban azt fejtegette, hogy ennek ellenére nem lenne jó sokáig várni a harmincnégyek fóruma új mandátumának a kidolgozásával. Ennek kellene megteremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a két bécsi tárgyalássorozat ismét egyetlen fórummá olvadjon össze. Ez lenne a természetes állapot, különösen ha figyelembe vesszük: az alapvető cél a tömbök nélküli egységes biztonsági rendszer megteremtése kontinensünkön. S ha ez igaz, akkor semmi sem indokolja, hogy a két nagy problémakör bármelyikéből továbbra is kizárják az N+N országokat. Persze, az új mandátum mellett a bizalom- és biztonságerösítő intézkedések új nemzedékére is szükség volna. Hogy konkrétan milyenekre, arról egyelőre vagy csak homályos elképzelések vannak, vagy pedig nagyon különböznek a vélemények. Gyors haladásra ezért nem lehet számítani. Az új mandátumhoz ugyanis nélkülözhetetlen, hogy az államok átértékeljék katonapolitikájukat (Csehszlovákiában ez már előrehaladott állapotban van). Vagyis: módosítani kell a katonai doktrínákat. E témáról pedig csak a jövő évben és csak a NATO Tanácsának tavaszi ülésszaka után rendeznek egy szakértői szemináriumot Bécsben. Nem csupán bonyolultnak, hanem hosszadalmasnak is ígérkezik ez a folyamat, főleg a jövő év második felétől kell majd felpörgetni a munkaritmust, ha Helsinkiig eredményt akarnak elérni a küldöttségek. Mindig számolni kell ugyanis váratlan, fékező tényezőkkel. Nemcsak az öböl-válságra gondolok, hanem olyasmire is, ami például tegnapelőtt élénk vitákat, felháborodást váltott ki Bécsben. Főleg a franciák hangoztatták, hogy aggódnak a szovjet magatartás miatt. Szerintük a Szovjetunió a párizsi leszerelési szerződés megkötése előtt olyan sok fegyvert vont vissza az Urálon túlra, hogy egy ilyen nagyméretű akciót előzőleg a NATO szakértői sem tartottak volna egykönnyen megvalósíthatónak. (Mint ismeretes, az Urálon túli fegyvereit a Szovjetuniónak nem kell megsemmisítenie). A helyzet komolyságát érzékelteti, hogy a nyugati szakértők egyenesen ,,szándékos manipulációval" vádolták Moszkvát. Csak az enyhíti a dolgot, hogy állítólag ,,a szovjet katonai vezetés az orránál fogva vezette a saját kormányát is". IV/lör^l tisztázni k e" 3 2 egész IVItíU ügyet, a részletek teljes feltárása sem lesz könnyű. A tanulság pedig: nem ez a legkedvezőbb légkör a második bécsi nyitányhoz. MALINAK ISTVÁN Új államfő Svájcban (ČSTK) - A svájci szövetségi gyűlés (parlament) a jövő évre Flavio Cotti eddigi alelnököt és belügyminisztert választotta meg a Svájci Konföderáció elnökévé. Az alkotmány szerint az elnököt évente választják a szövetségi tanács (kormány) hét tagja közül. Mérsékeltebb brit álláspont (ČSTK) - Brüsszelben kedden este az Európai Közösségek külügyminisztereinek nagyjából sikerült előkészíteniük a december 15-re tervezett konferenciát a tizenkettek politikai együttműködéséről. Gianni de Michelis olasz külügyminiszter, a tanácskozás elnöke hozzáfűzte, kitűzték a jövőbeni tárgyalások legfőbb alapelveit. A küldöttségeket meglepte Nagy-Britannia álláspontja, amely állítólag jóval mérsékeltebb, mint Margaret Thatcher miniszterelnök kormányzása idején volt.
