Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-05 / 285. szám, szerda

/ A piacgazdaságban a minőségen van a hangsúly Január 19-én Marián Čalfa Rabatból Tuniszba utazott Új lehetőségek nyílnak vállalataink előtt (Folytatás az 1. oldalról) ágazatokat, szakmákat, szolgáltatá­sokat, magánvállalkozásokat, mert mindez új munkaalkalmakat teremt. Természetesen a gazdasági refor­mok szociális következményeinek ellensúlyozása a törvény szerves része. A miniszter megmagyarázta, hogy a teljes foglalkoztatottság nem jelent munkakötelezettséget, hanem azt, hogy az állam gazdasági és szociális politikájával megteremti a feltételeket ezen cél eléréséhez. A piacgazdaságban a hangsúly a munka minőségén van, nem indo­kolt tehát megszüntetni a munkavi­szonyt például egy jó orvossal vagy mérnökkel, ha eléri a nyugdíjkorha­tárt. Ami a csökkentett munkaképes­ségűek és rokkantak foglalkoztatá­sát illeti, az állam különböző adóen­gedményekkel teszi a munkáltató részére vonzóvá alkalmazásukat. A komoly gazdasági kedvezmények ellenére azonban várható, hogy leg­alábbis az átmeneti időszakban nehezebb lesz részükre munkát biz­tosítani. Ezért kizárólag ilyen ese­tekre az állam fenntartja a jogot, hogy direktíven beavatkozzon. Ezt a megoldást több fejlett tőkés or­szágban alkalmazzák. A vita során sokan különböző mó­dosításokat javasoltak a törvény szövegében. Néhányat megszavaz­tak, de többnyire maradt az eredeti fogalmazás. A Szövetségi Gyűlés kamarái végül a törvényt megsza­vazták. A Szövetségi Gyűlés a továbbiak­ban Jozef Stank elnökletével folytat­ta a munkáját: a kollektív érdek­egyeztetést szabályozó törvényja­vaslatot vitatta meg. Petr Miller mi­niszter bevezető felszólalásában hangsúlyozta: a gazdasági reform sikere a munkajogi kapcsolatok libe­ralizálásától és demokratizálásától függ. Ennek egyik fontos alapfeltéte­le, hogy a munkáltatók és a munka­vállalók maguk állapítsák meg a munkafeltételeket. Az állami bea­vatkozást a minimumra kell korlátoz­ni. A törvényjavaslat a bonyolult há­romoldalú tárgyalások eredmenye. Nem egy esetben teljesen ellentétes álláspontokat kellett közös nevezőre hozni. A törvény természetesen csak a szakszervezet és a munka­RÖVIDEN - Václav Havel köztársasági elnök, él­ve pertörlési jogával megszüntette a bűn­vádi eljárást Jaroslav Schneider és Bohu­mil Prochádzka Česká Lípa-i lakosok el­len, akiket a Büntető Törvénykönyv 103. cikkelye szerint a köztársasági elnök gya­lázásának bűntettével gyanúsítottak. -Tegnap reggel csehszlovák küldött­ség utazott Bagdadba, hogy tárgyaljon az iraki vezetőkkel annak a negyven cseh­szlovák állampolgárnak a szabadon bo­adó vagy a munkaadók szövetsége közötti egyezkedés elveit szabá­lyozza. A végeredmény a kollektív szerződés. A törvényjavaslat tehát meghatározza a játékszabályokat: a kollektív szerződésnek olyan kere­tet és feltételeket kell teremtenie a két fél részére, hogy ne kelljen szélsőséges eszközökhöz, sztrájk­hoz folyamodni. A törvényjavaslat nemcsak a kol­lektív érdekegyeztetést szabályoz­za, hanem a kollektív viták megoldá­sának módját is. Fontos szerepe van a döntőbírónak, illetve a közvetítő­nek, akit a felek közös megegyezés­sel választanak. A vita után a törvényjavaslatot a Szövetségi Gyűlés mindkét kama­rája jóváhagyta. csátásáról, aki távozni kíván a közel­keleti országból. A jószolgálati küldöttsé­get Miroslav Vacek hadseregtábornok, volt védelmi miniszter vezeti. - A Szlovák Köztársaság önállóságá­ról rendezendő népszavazást követeltek tegnap este Pozsonyban azon a tömeg­tüntetésen, amelyet a Független Szlová­kia Mozgalom rendezett. A néhány száz résztvevő tapssal és ,,le Prágával" kiáltá­sokkal üdvözölte, az autentikus csehszlo­vák föderáció elutasítását. A szónokok szerint erősen Prága-központú elképze­lésről van szó. Álláspontja az illetékesség kérdésében változatlan (Folytatás az 1. oldalról) gyan járnánk el, ha partnereink mó­dosítanák nézeteiket. Bejelentette, hogy a szövetségi kormány mindeddig nem válaszolt a szlovák kormánynak arra a levelé­re, amelyben magyarázatot kért Vla­dimír Dlouhý tévényilatkozatával kapcsolatban. - Sajnálattal értesül­tünk azonban arról, hogy a szövet­ségi kormány azonosult azzal, aho­gyan Vladimír Dlouhý értékelte a szlovák kormányt - mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy a szö­vetségi kormány koalíciós, ugyana­zok a politikai erők vannak képvisel­ve benne, amelyek Szlovákiában is működnek és szlovák tagjai is vannak. Megvitatta a kormány Szlovákia jövő évi költségvetését, amelyről Vladimír Mečiar elmondta, hogy restriktív költségvetés lesz, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell az ere­detileg feltételezett kiadásokat és dotációkat. - Fontolóra vesszük, mit és kit támogat majd a kormány - emelte ki. - Megállapodtunk, hogy azokat a vállalatokat, amelyek nem termelnek hatékonyan és nem tud­nak rövid időn belül változtatni hely­zetükön, nem támogathatjuk. Sza­bályozni kell az oktatás és egész­ségügy, valamint á szociális szféra dotálását, de úgy, hogy az idei szín­vonal ne csökkenjen, sőt szociális téren némi javulást szeretnénk elérni. A többi felvetett kérdés közül bi­zonyára sokakat érdekel a minisz­terelnök véleménye az áruellátásról. Szavai szerint bizonyos intézkedé­sek után rövidesen javulnia kell a helyzetnek, mivel áru van. Nincs viszont eldöntve, hogy dollárért vá­sárolunk-e vagypedig árucsere útján gazdagítjuk a kínálatot. Jelenleg Ju­goszlávia válaszára várunk, hogy elfogadja-e az árucserét. Többek között 50 ezer tonna cukor és mint­egy 5 ezer tonna olaj behozataláról van szó, ami lehetővé tenné a ke­reslet kielégítését ezeknél az árucik­keknél. Hasonló a helyzet más be­hozatallal kapcsolatban is. (r) Haladjunk együtt (Folytatás az 1. oldalról) jövőben szeretne törvényerőre emelni. Zászlós Gábor annak fontosságát emelte ki, hogy vendégének hely­zetelemzése nagyon találó és precíz. O is megnyugvással nyugtázta, hogy hazánkban túlsúlyban vannak azok, akik a demokrácia elkötele­HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának 5. oldalán, az Útjelzők és útvesztők című interjúba - a nyomda hibájából - sajnos értelemza­varó hiba csúszott. A negyedik hasáb második válaszának utolsó mondata he­lyesen így hangzik: Ez is a köznapi politikai realitások egyike. Vladimír Me­čiar kormányfő és olvasóink szíves elné­zését kérjük. zettjei, így az ő támogatásuk a nem­zeti kisebbségek érdeke is. A szlo­vák kormány alelnöke szintén szóba hozta az egyelőre félben maradt vízlépcső kérdését, a gazdasági együttműködés fontosságát, vala­mint azt is, hogy a szlovák kormány­ban - miniszterelnök-helyettesi szinten - valószínűleg e hét pénte­kén foglalkoznak majd érdemben új­ra a szlovákiai nemzetiségi sajtó helyzetével. Zászlós Gábor és Bo­ros Jenő találkozóján szóba jött még, hogy Vladimír Mečiar és František Mikloško januárra ha­lasztott magyarországi látogatása mindkét fél számára nemcsak egy új esztendő rajtját jelentheti majd, ha­nem az együtt haladást szorgalma­zó útkeresés fontos mérföldköve is lehet. (mik-) Újra választások (ČSTK) - A Szlovák Nemzeti Ta nács Elnöksége tegnap meghirdette az önkormányzati választásokat* azokra a községekre vonatkozóan, amelyekben a 346/1990-es számú törvény 48. paragrafusa értelmében újakat kell tartani. Ezek időpontja 1991. január 19-e. Az elnökség egyúttal felhívja a politikai pártok és mozgalmak, valamint független je­löltek figyelmét, hogy a jelölőlistákat iegkésőb december 20-áig kell be­nyújtani a helyi választási bizottsá­goknak. Szociális védőhálóra van szükség (Munkatársunktól) - A kormány tuda­tában van, hogy a társadalomban, de mindenekelőtt a gazdaságban végbeme­nő változások befolyásolják a lakosság életkörülményeit - állapította meg a teg­napi kormányülés utáni sajtótájékoztatón Vladimír Ondruš, a kormány alelnöke. Bár a szociális kérdésekről ritkábban esik szó, ez nem jelenti, hogy nem foglalkozik rendszeresen ezekkel a problémákkal. A csökkenő reáljövedelmek, az árak emelkedése, a munkanélküliség miatt új hozzáállásoknak kell érvényesülniük a szociálpolitikában is. Szociális védőhá­lóra van szükség, hogy minden polgár, aki nem saját hibájából kerül nehéz helyzetbe támogatást kapjon a kormánytól. A szociális következmények megoldá­sával foglalkozik a szakszervezetek, a munkáltatók és az alkalmazottak képvi­selőiből álló háromoldalú tanács is. Megemlítette a 140 koronás általános jövedelem-kiegészítést, amelyet előrelát­hatóan tovább növelnek majd, de úgy, hogy a támogatást a valóban legrászorul­tabb rétegek kapják. Ezzel összefüggés­ben szólt az új lakáspolitikáról, amely kiegyenlíti a különböző típusú lakásokban élő polgárok anyagi megterhelését. Ed­dig a megoldásnak három változatát dol­gozták ki, arról még nem született döntés, hogy melyiket fogadják el és az új kon­cepció életbe lépésének időpontja sincs még meghatározva. Az biztos, hogy nem január elsejétől lesz érvényes. A közelmúltban került nyilvánosságra az az adat, hogy Szlovákiában a mun­kanélküliek száma esetleg elérheti a 400 ezret is. Megtudhattuk, hogy ez a becslés nem számolt a privatizálással, pedig a magánvállalkozók is jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak majd. A szak­emberek most mintegy 8 százalékos munkanélküliségről beszélnek. Vladimír Ondruš hangsúlyozta, hogy nem az elbo­csátottak száma a lényeges, hanem az, hogy milyen idő alatt tudunk majd új megfelelő munkahelyeket teremteni szá­mukra. A Szövetségi Gyűlés honvédelmi tör­vényeinek módosításáról Zászlós Gábor a kormány alelnöke tájékoztatott. (ár) Kerekasztal-beszélgetés Prágában (Folytatás az 1. oldalról) mutatott az elfogadott koalíciós nyelvtörvény egyes paragrafusainak hiányosságaira, kifejezte aggodal­mát, hogy a jövőben újabb korláto­zások, megszorító intézkedések érik a csehszlovákiai magyarságot. Elő­adása végén leszögezte: a cseh­szlovákiai magyarság azonban min­dennek ellenére bízik a kialakulóban levő demokratikus Európában és bí­zik önmagában. Bízik a népek test­vérré válásának eszméjében. Bízik a jó győzelmében a gonosz felett, a szeretet diadalában a gyűlölködés felett. Az előadás után Fónod Zoltán irodalomtörténész a csehszlovákiai magyar irodalom múltját és jelenét vázolta fel a jelenlévőknek. Szabó­mihály Gizella nyelvész a szlová­kiai magyarság nyelvéről, a szlo­vák-magyar nyelvi kölcsönhatások­ról, a hazai nyelvtudományi kutatá­sokról beszélt. Kubičko Kucsera Klára művészettörténész a szlová­kiai magyar képzőművészettel is­mertette meg a tanácskozás részt­vevőit. Ágh Tibor népzenekutató pedig a szlovákiai magyarság nép­zenéjének gazdagságáról, az e té­ren folyó gyűjtőmunka eredményei­ről szólt. A rendezvényen jelen volt Varga György, a Magyar Köztársaság csehszlovákiai nagykövete, a szö­vetségi kormányhivatal nemzetiségi és emberjogi kérdésekkel foglalkozó munkatársai, illetve a magyar mi­niszterelnöki hivatal magyar kisebb­ségek titkárságának képviselője is. SOMOGYI MÁTYÁS (ČSTK) - Marián Čalfa szövetségi kormányfő marokkói látogatását befejezve tegnap délelőtt Rabatból Tunéziába utazott. A tuniszi repülőtéren Hamid Karuvi kormányfő üdvözölte, az ő meghívása nyomán került sor mostani látogatásra. Algéria és Marokkó után a csehszlovák kormányfő észak-afrikai körútjának Tuné­zia az utolsó állomása .Mindhárom ország­gal főleg a gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítése a cél, továbbá új • energiaforrások felkutatása, valamint a csehszlovák külgazdasági kapcsolatok diverzifikálása. A tuniszi kormányfővel az említetteken kívül szó lesz a turistaforga­lom bővítéséről, és arról, hogy az algériai földgázt esetleg ezen az országon ke­resztül szállítanák Európába, így hazánk­ba is. A rabati tárgyalások befejezése után a csehszlovák és a marokkói kormányfő sajtónyilatkozatban értékelte a látogatás eredményeit. Marián Čalfa azt mondta, hogy ezek újabb ösztönzést adnak az együttműködés perspektivikus formáinak, s leszögezte: mindkét fél kinyilvánította politikai akaratát a kétoldalú viszony fej­lesztésére. Rendkívül elégedetten szólt a marokkói vállalkozókkal folytatott meg­beszéléseiről. Most a csehszlovák válla­latoktól és szervezetektől függ, miként élnek a felkínált lehetőségekkel, s hogy az egyszerű kereskedelmi csere átcsap-e az együttműködés magasabb formáiba - tette hozzá. A marokkói kormányfő, Azzaddin La­raki véleménye az volt, nem lehet megjó­solni, hogy a gazdasági kapcsolatok kitel­jesedése konkrétan mikor következik be. Jelenleg az a legfontosabb, hogy elkez­dődjön kiépítésük, és megfelelő dinamiz­must kapjanak. Kedvezmények Csehszlovákiának (ČSTK) - Az Európai Közösségek kül­ügyminisztereinek tegnapi brüsszeli ta­nácskozásán úgy döntöttek, hogy Cseh­szlovákiának és Bulgáriának odaítélik azokat a kereskedelmi kedvezményeket, amelyekben korábban csak a fejlődő or­szágok részesültek. A jövő évtől e két ország is kihasználhatja azt az általános preferencia-rendszert, amely alacsony vámokat rótt ki a szegény országokból az EK-tagállamokba érkező mezőgazdasági és ipari termékekre, textíliákra és acélra. A miniszterek úgy határoztak, hogy jobb feltételeket biztosítanak a Romániával folytatott kereskedelem számára is. Magyarország A kormányátalakítás még mindig nyitott kérdés Kedden késő délután mondotta el a parlamentben Antall József miniszterelnök beszédét az ország gazdasági helyzetéről, szólván egyszersmind a kormány átalakításának ütemezéséről és módszeréről is. A megelőző napokban a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége tartott tanácskozást Szom­bathelyen. Erre is rányomta bélyegét a magyar politikai életet jellemző fokozó­dó aggodalom a gazdasági-szociális helyzet romlása miatt. (A növekvő adós­ságállomány aránya fenyegető: 1991-ben az országnak 4,5 milliárd dolláros hitelre, egyéb külső forrásra van szüksége a sta­bil finanszírozás biztosításához). Sok bí­rálat érte a kormányt a politizálás módjá­ért és tartalmáért, a privatizálás lassúsá­gáért, a szociális kérdések iránti érzéket­lenségért. A szabad demokraták többsé­ge ha bírált is, de azért nem helyezkedett a parttalan ellenzékiség álláspontjára, és azt hangoztatta, hogy a politikai erők összefogása bizonyos kérdésekben ne­hezen kerülhető el. A vita a pártban emlegetett két irányzat, a liberálisok és a szociáldemokraták között gyakorlatilag nem uralta el a konferenciát. Abban a szabad demokraták egész tábora egyet­érteni látszik, hogy a szocializmustól örö­költ gazdasági válságot csak a magántu­lajdonú piacgazdaság gyors és követke­zetes bevezetésével lehet túllépni. A legnagyobb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum regionális tanácsko­zások sorát tartotta a párt vezetőinek be­vonásával. Ezeken az aggodalom fokozó­dása jelentette a közös nevezőt: csökken­ni látszik az MDF ereje és tömegbefolyá­sa, ezt tanúsították az önkormányzati vá­lasztások is. Mindazonáltal úgy tűnik, tel­jes a bizalom az elnök-kormányfő szemé­lye iránt, Antall József tekintélyét nem kérdőjelezik meg. Antalit a párt különböző irányzatai is elismerik és autoritását erő­sítette az a gyorsaság, amellyel műtétjét követően visszatért a munkához. A Kisgazdapárt, amely az MDF koalí­ciós kistestvére, közben egyfajta perma­nens válságot él át. Ez azzal függ össze, hogy „földet vissza" programját még a kormányban résztvevő többi politikai erő sem támogatja. A kisgazdák egy ré­sze számára nem könnyű feladni ezt. a kockázatos tervet, amelynek megvaló­sítása az élelmiszerellátás folyamatossá­gát veszélyeztetné. A párt mértékadó személyiségeinek többsége azonban úgy véli, hogy a kormánykoalíció fenntartása érdekében meg kell valósítani az elen­gedhetetlen kompromisszumokat. VARGA PÉTER ÁDÁM Moszkva a kubai-amerikai viszony normalizálását sürgeti (Folytatás az 1. oldalról) kubai ellenzék nemzetközi befolyá­sának növekedésére, a Csehszlo­vák Sajtóiroda tudósítója a Valerij Nyikolajenkóval, a szovjet külügy­minisztérium latin-amerikai osztá­lyának vezetőjével készített beszél­getése során rákérdezett Jorge Mas Canosa, a kubai emigráns el­lenzék képviselőjének tervezett moszkvai látogatására. ,,A Szovjet­unió nem zárt körű társaság, s ezért teljesen normális, hogy Canosa úr látogatást tehet a Szovjetunióban" -állapította meg Nyikolajenko. Hoz­záfűzte, Moszkvának azonban nincs szándékában hivatalos párbeszédet folytatni a kubai ellenzéki csopor­tokkal. Nyikolajenko és Mamedov az em­lített kérdések megoldásának lehe­tőségéről tárgyaltak az USA-ban és Kubában. A kölcsönös kereskede­lem feltételeivel összefüggésben el­mondták, még nem döntöttek a ku­bai szovjet szállítmányok nagyságá­ról és a fizetési formákról sem. De mindketten megállapították a kap­csolatok egyértelműen a világpiaci árak és a kemény valutában történő fizetés felé haladnak. Mi kerül községi tulajdonba? (Munkatársunktól) - Négy napirendi pont szerepelt az SZNT nemzetgazdasá­gi és költségvetési bizottsága e heti ta­nácskozásának első napján. Először a já­rási és kerületi bíróságok népi ülnökeinek választását rögzítő törvényjavaslatot vi­tatták meg a képviselők. A jogszabálymó­dosítást az teszi szükségessé, hogy meg­szűnt a Nemzeti Front, akárcsak a kine­vező szervek, s a készülő bíróságokról és bírókról szóló törvény elfogadásáig vala­milyen módon át kellett menteni az előző rendszerből örökölt népi bírák intézmé­nyét. Az előzőhöz hasonló indokai vannak a járási és kerületi bíróságok székhelyéről és körzetéről szóló törvényjavaslat meg­születésének. Mindkettőt kiegészítések­kel elfogadták. Délután előbb a községek és községi vállalatok tulajdonának törvénytervezete került napirendre. olyan vélemények is elhangzottak, hogy a jogszabály érvényesítése akadályoz­hatja a privatizációt, mivel az az ingatlan is a községek tulajdonába kerülhet, amely inkább a magánkézbe adásra lenne alkal­mas, s használójának esetleges tönkre­menetele után amúgy is arra a sorsra juthat. Azt is körülhatárolja a javaslat: mi nem kerülhet községi tulajdonba. Oda sorolják az állami, a restitúció és privati­záció alá eső s a kommunista párttói kisajátított vagyont. Vajon milyen lesz a környezetvédelem államigazgatása? Ezt tartalmazza az ide­vágó törvénytervezet, amelyet tegnap többek között az SZNT szociálpolitikai és egészségügyi bizottsága is megvitatott, az SZNT környezet- és tájvédelmi bizott­sága pedig a nagyprivatizációval és Szlo­vákia gazdaságával foglalkozott, (jmk) ÚJ SZÚ 1990. XII. 5. KOKES JÁNOS, Bukarest Törvény a kollektív érdekegyeztetés szabályairól

Next

/
Thumbnails
Contents