Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-28 / 302. szám, péntek

Meggyőződéses humanista Václav Havel egy éve az elnöki székben (ČSTK) - Holnap lesz egy éve annak, hogy hosszú évtizedek után nem kommunista, pártonkívüli köztársasági elnök került az ország élére. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársai ebből az alkalomból a következő kérdéssel fordultak a politikai pártokhoz és mozgalmak­hoz: „Václav Havel államfő melyik cselekedete tűnt önöknek a legjobb­nak, és ellenkezőleg: melyik lépését értékelnék a leghelytelenebbnek?" Cseh- és Morvaország Kom­munista Pártjának nevében JIRÍ SVOBODA pártelnök nyilatkozott. Ö mindenekelőtt azt tekinti pozití­vumnak, hogy az elnöki bársony­székben meggyőződéses humanis­ta és demokrata államférfi foglalt helyet. „Tény, hogy országunkban a humanizmus és a demokrácia még távolról sem vált természetes dologgá, de így is egyre becsesebb értéket képvisel. Jifí Svoboda el­mondta, hogy megütközést keltettek viszont benne az államfői jogkörök kiterjesztésére vonatkozó javasla­tok, amelyek a parlamenti demokrá­cia jelenlegi szisztémáját az elnöki típusú rendszer felé tolnák el. „Véle­ményem szerint az autoritárius rendszer bárminemű formája visz­szalépést jelentene társadalmunk további fejlődése szempontjából, noha elismerem, hogy a hatalom megfelelő kezekben összponto­sulna." ZDENÉK VYHLÍDAL, az önigaz­gatási Demokrácia, Mozgalma - Morvaország és Szilézia Társa­ság szóvivője nagyon fontosnek ne­vezte Václav Havel azon nyilatkoza­tát, amely brünni látogatása során még az év elején hangzott el. Az államfő kijelentette, hogy a morvák­nak maguknak kell kiharcolniuk identitásukat, önrendelkezésüket. „Kevésbé megnyugtatónak tartom, hogy az elmúlt csaknem egy évben ennek megvalósítására gyakorlati­lag nem került sor." A szlovákia Kereszténydemok­rata Mozgalom részéről VLADIMÍR BALKO osztályvezető hangsúlyoz­ta: „Pontosítani kell, bár Václav Ha­vel nem kommunista, nem is olyan elnök, aki a pártokon felül áll. Szá­mos beszéde és cselekedete arról tanúskodik, hogy a Polgári Fórum­hoz való tartozását nyilvánosan pre­zentálja és támogatja a mozgal­mat." A KDM képviselője szerint az államfő legjelentősebb tette az ame­rikai Kongresszus előtt mondott be­széde, míg a legkevésbé megfelelő a hazai parlamentben a hatásköri törvények megvitatását megelőzően tartott beszéde volt. Ez utóbbi dologban PETER MlS­ŠÍK, a Demokrata Párt központi titkára is egyetértett vele. De egyút­tal kijelentette: elsősorban Václav Havelnak köszönhetjük, hogy Cseh­szlovákia visszatérhetett a nemzet­közi politikai életbe. Szaporodnak a kérvények a nemzetiség megállapítására (ČSTK) - A prágai Központi Álla­mi Levéltárhoz a napokban számos olyan-csehszlovák állampolgár for­dult, aki Németországban szeretne letelepedni, ezért igazolást kér nem­zeti hovatartozásáról. A Német Szö­vetségi Köztársaság hatóságai ugyanis letelepedési engedélyt ad­nak azon külföldi állampolgárok szá­mára, akik hazájukban német nem­zetiségűnek vallják magukat. (Az 1945 után születettek esetében a szülők vagy nagyszülők nemzeti­sége a mérvadó.) Amint azt a levéltár munkatársai elmondták, a nemzetiség megállapí­tása szempontjából meghatározó, hogy a kérelmező vagy elődjei az első Csehszlovák Köztársaság ide­jén, 1930. december elsején, illetve az úgynevezett szudéta megyében, 1939. május 17-én tartott népszám­Belgium Kelet-Európának (ČSTK) - Félmilliárd belga frankot (hozzávetőleg 15 millió dollár) szabadított fel a brüsszeli kormány a jövő évi költség­vetési keretből a közép-kelet-európai or­szágok megsegítésére. Ebből az ősszeg­ből a kétoldalú kapcsolatok keretében juttatnak Bulgáriának, Csehszlovákiának, Lengyelországnak, Magyarországnak és Jugoszláviának. lálás alkalmával német nemzetisé­gűnek vallották-e magukat. A Cseh­Morva Protektorátus idején a meg­szállás miatt nem volt népszámlálás. Az ottani németek nemzetiségéről a német állampolgárságért folyamo­dók pozitívan elbírált s Németor­szágban máig megőrzött kérvénye tanúskodik. A mostani kérelmek elbírálását nehezíti, hogy nem maradt fenn minden irat az 1930-as és 1939-es népszámlálásból. Ezenfelül az illető népszámlálási ív kikereséséhez szükség van az akkori lakhely isme­retére, s az egykori pontos cím kide­rítése - tekintettel az eltelt viszony­lag hosszú időre - a kérelmező számára nem mindig könnyű. Vladi­mír Babička, a levéltár igazgatóhe­lyettese a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy eb­ben a járási archívumok nyújthatnak hatékony segítséget. MÁTÓL; ifjúsági találkozó színhelye Prága (ČSTK) - Nagyszabású rendez­vénynek ad otthont mától a cseh­szlovák főváros. A fiatalok európai találkozója részét képezi annak a nemzetközi akciósorozatnak, amelyre február 3-a és november 17-e közötti 41 héten kerül sor a franciaországi Taizéban. A Fülöp­szigeteken február 22-25-én ázsiai találkozót tart az ifjúság. Amint azt a taizéi ökumenikus vallási közösség képviselője el­mondta, a rendezvényre több tíze­zer résztvevőt várnak. „Szükséges, hogy azok, akik hisznek Istenben, békejobbot nyújtsanak egymás­nak." Ezzel a gondolattal érkezett Prágába Roger Schutz, a taizéi kö­zösség alapítója és vezetője. Az európai találkozó résztvevői­nek több neves személyiség is kül­dött üzenetet. II. János Pál pápa a fiatalok egységének elmélyítésére buzdít. Robert Runcie canterburyi érsek a következőket írta: Európa most már nyitott. Minden akadály leomlott. Feladatunk, hogy megte­remtsük a bizalom légkörét, és fel­tárjuk szívünket a világ azon részé­nek, ahol szegénység és igazságta­lanság sújtja Isten népét." Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szintén köszöntötte a fiatalokat. ALBÁNIA Népszavazást követelnek (ČSTK) - A legnagyobb albán ellenzé­ki szervezet, a Demokrata Párt azt köve­teli, hogy népszavazáson döntsenek a parlamenti választások időpontjáról. Szali Berisa, a párt vezetőségének tagja a Reuter tudósítójának elmondta, ilyen értelmű petíciót terjesztettek a törvényho­zás elnöksége elé. Mint beszámoltunk róla, a tiranai parlament hétfőn február 10-ét jelölte meg a választások megtartá­sának időpontjaként. Az ellenzék azt sze­retné, ha a vokscsatát elhalasztanák, mert az újonnan alakult és alakuló pártok­nak csupán nagyon kevés idejük marad a felkészülésre, arra, hogy komoly kam­pányt tudjanak folytatni. Ebből a szem­pontból a kormányzó Albán Munkapárt óriási előnyben van, az ó kezében össz­pontosul a tömegtájékoztatás stb. A kor­mánykörök viszont mielőbb meg szeret­nék tartani a választást, azzal érvelve, hogy az új parlamentnek a lehető legha­marább törvénybe kell majd iktatnia az alapvető politikai és gazdasági reformcé­lokat. (A Demokrata Párt is csak decem­ber 12-én alakult, s hozzávetőleg 10 ezer tagja van.) Hogyan vásárolhatunk valutát? Valutaárfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1990. december 28-ától Pénznem Eladási turistaárfolyam csehszlovák koronában 1 angol font 53,81 1 ausztrál dollár 22,08 100 belga frank 90,48 1 dán korona 4,85 1 finn márka 7,75 1 francia frank 5,51 100 görög drachma 17,81 1 holland forint 16,56 1 ír font 49,59 100 japán jen 21,03 1 jugoszláv dinár 2,62 1 kanadai dollár 24,74 100 luxemburgi frank 90,46 1 német márka 18,69 1 norvég korona 4,77 1000 olasz líra 24,84 1 osztrák schilling 2,65 100 portugál escudo 21,00 100 spanyol peseta 29,23 1 svájci frank 21,87 1 svéd korona 4,99 1 USA-dollár 28,70 1 bolgár leva 8,04 10 000 lengyel zloty 47,86 100 magyar forint 39,80 100 román lej 91,35 1 szovjet rubel 5,00 (ČSTK) - A Csehszlovák Állami Bank tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Csehszlovák Sajtóiro­dához: A devizaszámlákat vezető pénz­intézetekben (bankok) és a kijelölt pénzváltókban 1991. január 14-ével kezdődően a külföldre utazó cseh­szlovák állampolgárok a következő szabályok szerint vásárolhatnak va­lutát: 1. A csehszlovák bankokban és kijelölt pénzváltó helyeken minden 15 évesnél idősebb, külföldre (a Ma­gyar Köztársaság kivételével) utazó csehszlovák állampolgár egyelőre 2000 koronáért vásárolhat devizát. Ez a korlátozás legkésőbb március 31 -éig lesz érvényben. További de­vizaeszközökhöz - a jövő évre jóvá­hagyott 5000 koronás utazási keret kimerítéséig, illetve az'idei kimerítet­len 2000 koronás kerethez - legké­sőbb március 31 -étől juthat hozzá. 2. A Magyar Köztársaságba uta­zó állampolgárok forintvásárlása nem számít be az utazási keretbe. 3. A gyermekekre - 6-tól 15 éves korig - az utazási keret fele váltható be. Azonban csak a nevükre kiállított útlevélre adható el számukra valuta, mégpedig először abban az évben, amikor betöltik hatodik életévüket. 4. A külföldre utazó csehszlovák állampolgárokat devizával ellátó pénzváltók az ügyfeleiket utazási csekkel vagy olyan konvertibilis va­lutával látják el, amely rendelkezé­sükre áll (német márkán és osztrák schillingen kívül amerikai dollárt, an­gol fontot, francia frankot, svájci frankot és olasz lírát is adhatnak). 5. A bankok és a pénzváltók az útlevélben feltüntetik a pénzváltás időpontját, valamint a beváltott pénz összegét. Az ügyfelek csak a zöld színű útlevél felmutatása után kap­hatnak devizát, tehát az „AB szlu­zsebnaja" feliratú pecséttel ellátott, valamint szolgálati vagy diplomata­útlevélre nem válthatnak devizát. 6. Az állampolgárok nem kötele­sek egyszerre kimeríteni az egész utazási keretet. Viszont részleges váltás esetén a pénzintézetek illeté­ket számláznak. 7. A lakosok csak érvényes útle­vél felmutatása után, személyesen vásárolhatnak devizát, esetleg a férj (feleség), a gyermekek számára, il­letve a gyermekek a szülök számá­ra. A hozzátartozói viszonyt igazo­landó érvényes személyazonossági igazolványt kell felmutatni. 8. A devizaellátási szabályok minden hazai és tartósan Csehszlo­vákiában élő külföldi állampolgárra egyaránt vonatkoznak. (A konvertibilis elszámolásra való áttérés miatt január elsejétől a Ma­gyar Nemzeti Bank a csehszlovák korona kivételével megszünteti a ke­let-európai valuták jegyzését.) xxx A Csehszlovák Állami Bank teg­nap azt is közölte, hogy a csehszlo­vák korona belső konvertibilitásának bevezetésével mától egységesül a kereskedelmi és a turistaárfolyam. A szövetségi kormány elnökségé­nek határozata értelmében egy amerikai dollár (közép árfolyamon 28 koronát fog érni. Január elsejétől az állami bank a bankközi deviza­piaci kínálat és kereslet alakulása nyomán naponta állapítja meg a ko­rona árfolyamát. Bohózatba illő alelnökválasztás (Folytatás az 1. oldalról) saságok elnökeivel meg kell álla­podnia a költségvetés minden egyes tételének finanszírozásáról. Ha ezt nem teszi meg, számára nincs más választás, minthogy lemond. A le­mondás mellett viszont egyelőre Bo­risz Fjodorov, az Oroszországi Fö­deráció pénzügyminisztere döntött. A radikális gazdasági reform híve­ként ismert 33 éves szakember a Jelcin-csapat egyik legfiatalabb tagja. Döntését azzal indokolta, szavazást tartottak az alelnöki poszt betöltéséről. Gorbacsov szerdán je­lölte ebbe a tisztségbe Gennagyij Janajevet, az SZKP KB titkárát. Hiába volt egyedüli jelölt, a küldöttek nem választották meg őt, a szüksé­gesnél 34 szavazattal kapott keve­sebbet. Érdekes módon az elnök jelöltje ellen fordult a konzervatív és a radi­kális szárny is. A konzervatívok a je­lölt ellen szavaztak, a radikálisok pedig egyáltalán nem szavaztak. Ám Gorbacsov nem adta fel, példát­hogy gyakorlatilag leállították a gaz­daság áttérését a piaci rendszerre. Mihail Gorbacsov tájékoztatta a kongresszust Nyikolaj Rizskov miniszterelnök egészségi állapotáról is. Szavai szerint Rizskov állapota komoly, de nem rosszabbodik. Azt mondta, a miniszterelnököt a leg­jobb szakemberek gyógyítják, s már normális kórházi szobába került. A kongresszus 1565 szavazattal 53 ellenében és 57 tartózkodás mel­lett jóváhagyta a népszavazásról szóló törvényt, így a közeljövőben nyilván kétszer is az urnákhoz szólít­ják a szovjet állampolgárokat. A föld magántulajdonának bevezetéséről, illetve az unió megőrzéséről vagy feloszlatásáról dönthetnek. De nem ez volt az egyetlen szava­zás tegnap a Kreml kongresszusi palotájában. A népi küldöttek mind­járt reggel szavaztak, mivel a Szö­vetségi Tanácsban 105, a Nemzeti­ségi Tanácsban pedig 92 mandátum szabadult fel. A Legfelsőbb Tanács 183 képviselője önként távozott, vol­tak, akiket visszahívtak, több parla­menti képviselő pedig elhunyt. A fel­szabadult mandátumokért 206 népi küldött versengett. Ezenkívül titkos lan módon másodszor is Janajevet javasolta e tisztségre, azzal az in­doklással, hogy a jelenlegi nagyon nehéz helyzetben olyan embert kell maga mellett tunia, akikben teljes mértékben megbízik. így aztán újabb vita kezdődött a régi-új jelölt körül. Homlokegyenest ellentétes vélemények hangzottak el, Ivan Csernyak ukrán küldött például ke­ményen elítélte Gorbacsovot, amiért nem volt hajlandó eleget tenni a kongresszus akaratának, nem vet­te figyelembe a többség véleményét és nem javasolt más jelöltet. Az ismételt szavazás során az 53 éves Janajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a kongresszusi kommunista frakció vezetője megkapta a szükséges többséget, de ez inkább tekinthető Gorbacsov, mint az ő személyes sikerének. Délután a kongresszus határoza­tot hozott a költségvetés kidolgozá­sának elhalasztásáról, s ezzel el­odázta a vitát is a központ és az Oroszországi Föderáció között. Ez volt a kongresszus utolsó határoza­ta, a tanácskozás ezzel befejező­dött. TISZTELT OLVASÓNK! Karácsony előtt és közvetlenül az ünnepek után a megszokottnál jóval több levél érkezett szerkesztősé­günkbe. Nagy becsben tartjuk a leg­különbözőbb egyéni és közösségi gondokat felvető, nem ritkán taná­csokat is kérő, őszinte sorokat, ame­lyekre igyekszünk ugyancsak levél­ben válaszolni, s ha kell, lehetősé­geinkhez mérten más módon is se­gíteni. Ezekben a napokban vi­szonylag sok olyan levelet kaptunk, amely más olvasóink érdeklődésére is számot tartó észrevételt, kérdést tartalmazott, ezért úgy tartjuk he­lyesnek, ha ezekre lapunk hasábjain válaszolunk. Kezdjük a legfrissebb észrevétel­lel. Több olvasónk felrótta nekünk, hogy a december 22-i, tehát a kará­csony előtti utolsó hétköznapi szá­munkban miért csak kivonatosan kö­zöltük a hazai és a külföldi tévéadók ünnepi műsorait. Az igazat meg­vallva, sokat gondolkodtunk, vitat­koztunk azon, hogy milyen megol­dást válasszunk. Hazánkban tudva­levően négy napon át egyetlen na­pilap sem jelent meg - ez minden bizonnyal világméretekben is ritka­ságnak számít -, tehát hét tévéadó (a műholdas adásokat is beleszá­mítva) öt napi ünnepi műsorát kellett volna közölnünk. Á teljes program három újságoldalon is alig fért volna el. Mi az olvasmányos anyagoknak, tehát a publicisztikának és a hírek­nek adtunk előnyt, részletesen is­mertettük a budapesti és a hazai tévéműsort, a többi programból csu­pán a legérdekesebbeket közöltük. Úgy gondoltuk, hogy a Vasárnap részletes tévéműsort tartalmaz, s különben is minden adó naponta többször ismerteti a programot. Tisztelt olvasóink reagálásai alapján nem biztos, hogy helyesen döntöt­tünk. Továbbra is nagyon sok levélíró kérdezi, miért kell januártól ilyen mértékben emelni az Új Szó árát. Meg kell ismételnünk a mindannyi­unk számára fájdalmas, de kény­szerű döntés fő okait: a független­ségnek pénzben is kifejezhető ára van, tehát a mi feltételezett veszte­ségeinket egyetlen párt sem fizetné meg. A csehszlovákiai magyarság lélekszáma a mi példányszámunk­nak határt szab, tehát mi a növekvő kiadásainkat nem tudjuk úgy ellen­súlyozni, mint néhány vezető szlo­vák napilap. Hazai magyarságunk számához képest európai mércével mérve í£ tiszteletet parancsoló az Új Szó csaknem 90 ezres, a Vasárnap több mint 120 ezres átlagos pél­dányszáma, ám a napilap akkor le­het viszonylag olcsó és nyereséges itt és most, tehát a rendszerváltás öremeit és nyűgjeit átélő cseh és szlovákiai gazdaságban, ha eléri a 200 ezres példányszámot... A közgazdászok számításaihoz nyil­ÚJSZÚ 2 1990. XII. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents