Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-27 / 301. szám, csütörtök

Amikor az illetékességi törvénytervezet vitája - még azelőtt, hogy az a Szövetségi Gyűlés elé került volna - a két köztársasági kormány, valamint a szövetségi kormány tisztségviselői közötti, már-már a személyeskedésig fajuló vitákat váltott ki, Václav Havel köztársasági elnök szóvivője útján közölte: ha úgy látja jónak - élve alkotmányos jogaival - közbelép. Ezt követően 1990. december 10-én a köztársasági elnök beszédet mondott a Szövetségi Gyűlésben és az alábbi két törvénytervezetet ismertette a parlamenti képviselőkkel. E két törvényjavaslat szövegét olvasóink kérésére ismertetjük. temre fogadom, hogy őrizni fogom a jog szuverenitását, az alapvető emberi és polgári jogok elvitathatatlanságát, igazodni fogok a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságalkotmánytörvényeihez s döntéseimet legjobb meggyőződésem szerint, függetlenül és pártatlanul hozom meg." 14. cikkely (1) Az alkotmánybíróság négy ta16. cikkely (1) Az alkotmánybíróság bírájának tisztsége összeegyeztethetetlen a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya és a tagköztársasági kormányok tagjának tisztségével, valamint a politikai pártban vagy a politikai mozgalomban való tisztséggel. (2) Az alkotmánybíróság bírái A CSSZSZK alkotmánybíróságáról szolo törvény tervezete (ČSTK) - Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke 1990. december 10-én a Szövetségi Gyűlés elé terjesztette a Cseh és Szlovák Köztársaság alkotmánybíróságáról szóló alkotmány-törvény alábbi tervezetét. 1. cikkely (1) A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánybírósága (a továbbiakban „alkotmánybíróság") az alkotmányosságot védő bírósági szerv. (2) Az alkotmánybíróság bírái döntéseikben függetlenek, csak a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényei és törvényei alapján hatá-, roznak. (3) Az alkotmánybíróság székhelye Brünn. 2. cikkely Az alkotmánybíróság határoz: a) a Szövetségi Gyűlés törvényeinek és elnöksége törvényes intézkedéseinek összhangjáról a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényeivel; b) a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmánytörvényeinek összhangjáról a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényeivel és a nemzeti tanácsok törvényei összhangjáról a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényeivel; c) a Cseh és Szlovák Szövetségi "Köztársaság kormánya rendeleteinek, a szövetségi minisztériumok és más szövetségi központi államigazgatási szervek általánosan kötelező jogszabályainak összhangjáról valamint a köztársaságok kormányrendeleteinek, minisztériumaik és más köztársasági központi államigazgatási szervek általánosan kötelező jogszabályainak összhangjáról a Szövetségi Gyűlés alkotmány- és más törvényeivel. 3. cikkely (1)Ha az alkotmánybíróság a 2. cikkely értelmében megállapítja az összhang hiányát a jogszabályok között, akkor kimondja, hogy a kérdéses jogszabályok, azoknak egy része, esetleg néhány rendelkezésük hatályát veszti; az illetékes szervek az alkotmánybíróság határozatának közzétételét követő hat hónapon belül kötelesek ezeket a jogszabályokat összhangba hozni a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényeivel, esetleg más törvényeivel. Ha ezt nem teszik meg, akkor a kérdéses jogszabályok, azoknak egy része vagy néhány rendelkezése hatályát veszti a határozat közzétételét követő hat hónap után. (2) Az alkotmánybíróság határozatát a Szövetségi Gyűlés törvényeinek kihirdetését szolgáló hivatalos törvénytárban teszi közzé. 4. cikkely (1) Az alkotmánybíróság dönti el a vitás hatásköri kérdéseket a) a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szervei, illetve az egyik vagy mindkét köztársaság szervei között. b) a két köztársaság szervei között. (2) Az alkotmánybíróság nem dönt olyan vitás hatásköri kérdésekben, amelyekben a Szövetségi Gyűlésről szóló törvény szerint más bíróság illetékes. 5. cikkely Az alkotmánybíróság vitás esetekben kifejtheti az alkotmánytörvények értelmezésével kapcsolatos álláspontját. Álláspontját azonban nem fejti ki a törvény- és más jogszabálytervezeték alkotmánytörvényekkel való összhangjának kérdéseiben. 6. cikkely Az alkotmánybíróság dönt a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényeivel szavatolt jogokkal kapcsolatban az állami szervek jogerős határozatai vagy intézkedései elleni panaszokról. Ennek feltételeit az alkotmánybíróság tanácskozási rendje határozza meg. 7. cikkely Az alkotmánybíróság dönt az olyan politikai pártok és politikai mozgalmak felosztásáról, amelyek tevékenysége kiterjed a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság egész területére. Ennek feltételeit a Szövetségi Gyűlés törvénye határozza meg. 8. cikkely A Szövetségi Gyűlés törvénnyel bővítheti az alkotmánybíróság hatáskörét. 9. cikkely (1) Az alkotmánybíróság a 2.,. 3., 4. és 5. cikkely szerint kezdi meg eljárását, ha ezt javasolja: a) a Szövetségi Gyűlés kamarája, a Szövetségi Gyűlés Elnöksége, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya vagy más szövetségi szerv; b) a Cseh Nemzeti Tanács vagy Elnöksége, a Szlovák Nemzeti Tanács vagy Elnöksége vagy a tagköztársaság kormánya; c) a bíróság; d) a legfőbb ügyész. (2) Az alkotmánybíróság a 2. cikkely szerint megkezdheti az eljárást természetes vagy jogi személy indítványára is. (3) A 6. cikkelyben rögzített esetekben az alkotmánybíróság eljárást indít természetes vagy jogi személy panasza alapján, az alkotmánybíróság tanácskozási rendjében rögzített feltételeknek megfelelően. 10. cikkely (1)Az alkotmánybíróságnak 12 bírája van. (2) Az alkotmánybíróság bíráját a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke nevezi ki hétéves időtartamra. A javaslatokat a Szövetségi Gyűlés Elnöksége terjeszti elő. (3) Az alkotmánybíróság bírájává az az állampolgár javasolható és nevezhető ki, aki választható a Szövetségi Gyűlésbe, betöltötte 35. életévét, főiskolai jogi képzettsége van és legalább 10 éven át jogászi tevékenységet fejtett ki. (4) Az alkotmánybíróság bírái kinevezésének javaslatait a Szövetségi Gyűlés Elnöksége szavazással hagyja jóvá. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagjai kötelesek titokban tartani az alkotmánybírósági tagságra jelöltek személyi körülményeit, amelyekről a javalatok megtárgyalása során szereztek tudomást. (5) Az alkotmánybíróság hat bíráját a Cseh Köztársaság és hat bíráját a Szlovák Köztársaság polgárai közül nevezik ki. (6) Az alkotmánybíróság bírája legfeljebb két megbízatási időszakra nevezhető ki. 11. cikkely (1) Az alkotmánybíróság elnökét és alelnökét a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöke nevezi ki az alkotmánybíróság bírái közül. (2) Ha az alkotmánybíróság elnökévé a Cseh Köztársaság polgárát nevezik ki, akkor alelnökévé a Szlovák Köztársaság polgárát nevezik ki és megfordítva. 12. cikkely Ha az alkotmánybíróság bírája tisztségéről lemond vagy abból viszszahívják, a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöke a Szövetségi Gyűlés Elnökségének javaslatára kinevezi utódját az adott köztársaság polgárai közül. Ugyanez vonatkozik a 10. ós 11. cikkelyre 13. cikkely Az alkotmánybíróság bírái az

r alábbi fogadalmat teszik le a Cseh és Szlovák Köztársaság elnökének kezébe: „Becsületemre és lelkiismeregú tanácsokban vagy plenáris ülésén hozza meg döntéseit. (2) Az alkotmánybíróság plenáris ülésén dönt: a) az alkotmánybíróság tárgyalási rendjéről és belső viszonyainak módosításáról; b) a teendők tanácsok közötti megosztásának szabályairól; c) azokról az ügyekről, amelyekben az illetékes tanács szavazategyenlőség miatt nem hozott döntést; d) az alkotmánybíróság magasabb rangú apparátusi hivatalnokai kinevezéséről szóló javaslatokról; e) a 15. cikkely 2. bekezdése szerinti hozzájárulásról; f) a 17. cikkely szerinti indítványról vagy megállapításról. (3) Az alkotmánybíróság plénumában határoz a tanácsok tagjainak, "elnökeinek és alelnökeinek választásáról. (4) Más ügyekben az alkotmánybíróság tanácsokban dönt. (5) Az alkotmánybíróság plénumában szavazategyenlőség esetében az elnökének szavazata dönt. 15. cikkely (1) Az alkotmánybíróság bírái ugyanolyan mentelmi jogot élveznek mint a Szövetségi Gyűlés képviselői. (2) Az alkotmánybíróság bírája büntetőjogi vagy fegyelmi felelőségre vonásához vagy előzetes letartóztatásához az alkotmánybíróság adja hozzájárulását. tisztségüket hivatásként gyakorolják. Ennek a tisztségnek gyakorlása csak tudományos vagy pedagógiai tevékenységgel egyeztethető össze. 17. cikkely Az alkotmánybíróság bírája tisztségéről lemondhat. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke a bírót visszahívhatja fegyelmi eljárás vagy büntetőjogi ügyben hozott ítélet alapján. A köztársasági elnök abban az esetben is visszahívhatja, ha több mint egy évig nem vesz részt a bíróság tárgyalásaiban, amennyiben ezt az alkotmánybíróság plénuma megállapította. 18. cikkely (1) Az alkotmánybíróság tárgyalási rendjében határozza meg szervezeti felépítésének és eljárásának részleteit. Belső viszonyait plénumának határozatával szabályozza. (2) Az alkotmánybíróság tárgyalási rendjét a törvények kihirdetését szolgáló hivatalos törvénytárban teszik közzé. 19. cikkely A nemzeti tanácsok alkotmánytörvényeivel szabályozhatóak a köztársasági alkotmányjogi bíróságok. 20. cikkely Hatályát veszti a Csehszlovák Államszövetségről szóló, 143/1968 Tt. sz. alkotmánytörvény hatodik fejezete (86-101. cikkely). 21. cikkely Ez az alkotmánytörvény .... lép hatályba. A törvénytervezet indoklásából A CSSZSZK alkotmánybíróságáról szóló javasolt alkotmánytörvény kerül majd a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény hatodik fejezetének helyébe. Az alapvető jogok és szabadságjogok védelmében az alkotmányosság ellenőrzése megkívánná, hogy ez az alkotmánytörvény közvetlenül kötődjék az alapvető jogokat és szabadságjogokat kinyilvánító alkotmánytörvény jóváhagyásához. Az alapvető jogoknak és szabadságjogoknak szabályozása önmagában még nem jelenti a jogállam létrejöttét. Ehhez feltétlenül szükséges minden esetben e jogok és szabadságjogok megtartásának elérése is a független bíróságok segítségével. Az alkotmánytörvény tervezetét úgy fogalmazták meg, hogy megfeleljen ennek a követelménynek. Az alkotmánybírósági intézményrendszer gyors megteremtése érdekében az alkotmánybíróságról szóló törvényt még a CSSZSZK új alkotmányának elfogadása előtt kellene előkészíteni és jóváhagyni. A csehszlovák államszövetségről szóló 143/1968 Tt. sz. hatályos törvényben szereplő alkotmánybírósági rendezés nagy mértékben megfelel a szükségletnek és a jogállam követelményeinek, de megkíván bizonyos változtatásokat, pontosításokat és kiegészítéseket, amelyeket magába foglal az alkotmánybíróságról szóló alkotmánytörvény közölt tervezete. A Szövetségi Gyűlés képviselőinek döntése értelmében ezt a tervezetet szokványosán fogják megtárgyalni. Vagyis először véleményezik a nemzeti tanácsok, majd a Szövetségi Gyűlés bizottságai, és csak ezt követően kerül a Szövetségi Gyűlés együttes ülésének napirendjére. Törvénytervezet az országos népszavazásról ÚJ szú 5 amelyet Václav Havel, a CSSZSZK köztársasági elnöke 1990. december 10-én terjesztett a Szövetségi Gyűlés elé. 1. cikkely (1) Az országos népszavazás (a továbbiakban „népszavazás") során az állampolgárok szavazással döntenek egy törvény tervezetéről, vagy egy alkotmánytörvény tervezetéről. (2) Népszavazásra ugyanígy elöterjeszthetőek a bel- és külpolitika alapvető kérdéseinek megoldására irányuló indítványok is. Az ilyen kérdésekről a népszavazásról meghozott döntések az alkotmánytörvénynyel azonos erővel bírnak. (3) A szavazati jog minden olyan állampolgárt megillet, aki képviselőket választhat a Szövetségi Gyűlésbe. 2. cikkely A népszavazást a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság köztársasági elnöke hirdeti ki. 3. cikkely A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke népszavazást hirdet ki, ha erre a Szövetségi Gyűlés tesz javaslatot. (2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti javaslat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell megejteni. (3) Az (1) bekezdés rendelkezése i nem korlátozza a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének a csehszlovák államszövetségről szóló 143/1968. Tt. sz. alkotmánytörvény 44. cikkelye 5. bekezdésében megállapított jogkörét. 4. cikkely A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke népszavazást hirdethet meg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának indítványára. A kormány indítványáról a köztársasági elnök tizennégy napon belül dönt. 5. cikkely A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke népszavazást hirdethet meg saját elhatározásából. A népszavazást azonban nem hirdetheti meg, ha a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya tagjainak legalább háromötöde a köztársasági elnök döntésével szemben foglalt állást. A kormány tizennégy napon belül foglal állást. 6. cikkely A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke a 4. és az 5. cikkely alapján nem hirdethet meg népszavazást, ha a Szövetségi Gyűlés még nem szavazott bizalmat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának a kinevezését követően, vagy ha megtagadta azt, hogy a kormánynak bizalmat szavazzon, vagy ha kifejezte a kormány iránti bizalmatlanságát (a csehszlovák államszövetségről szóló 143/1968. Tt. sz. alkotmánytörvény 69. és 70. cikkelye). 7. cikkely (1) A népszavazásra előterjesztett tervezet akkor elfogadott, ha úgy a Cseh Köztársaságban, mint a Szlovák Köztársaságban is a szavazásokon részt vevő választók többsége megszavazta. Egyébként a tervezetet elutasítottnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott tervezeteket a Szövetségi Gyűlés Elnöksége hirdeti ki, ugyanúgy, mint a Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvényeket. 8. cikkely (1) A népszavazásra előterjesztett indítványt kapcsolatba lehet hozni a cseh nemzet és a szlovák nemzet önrendelkezési joga érvényesítésének kérdésével is. (2) Ha az ilyen indítványt népszavazásban elutasítják, a csehszlovák államszövetség megszűnik, s a hatásköre átszáll a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra, amelyeket ezt követően megillet az állami szuverenitás teljes gyakorlása. Az államszövetség által igazgatott vagyon a Cseh Köztársaság tulajdonába száll át, amennyiben a köztársaság területén van, illetve a Szlovák Köztársaság tulajdonába száll át, amennyiben a területén van. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állami pénzügyi követelései és tartozásai, a Csehszlovák Állami Bank pénzügyi tartalékai és a szövetségi anyagi tartalékok a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a köztársaságok lakosságának arányában osztódnak meg. 9. cikkely A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormárfya rendeletével állapítja meg a népszavazás módját. 10. cikkely Ez az alkotmánytörvény. hatályba. lép 1990. Xl|. 27-