Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-27 / 301. szám, csütörtök

Mielőbbi lelki megújulást (Folytatás az 1. oldalról) PÓTOLNI A SZÜLŐI SZERETETET A Trencsén melletti Zlatovce gyermekvárosának fakói számára a pedagógusok megpróbálták az el­vesztett szülői szeretetet és családi örömöket pótolni legalább az ünne­pek idejére. A gyermekváros lakóit elhalmozták ajándékokkal, könyvek­kel, játékokkal, ruhadarabokkal, hála a Kereszténydemokrata Mozgalom nagyszombati szervezetének, amely gyűjtést szervezett. A gyerekek pe­dig színes műsorral, versekkel, éne­kekkel, népi játékokkal köszönték meg a gondoskodást. Sajnos, róluk éppen azok feledkeztek meg, akikre a legnagyobb szükségük volna: szü­leik és rokonaik. A gyermekváros lakóiból mindössze öten töltötték az ünnepeket családjuk körében. KATONÁK CSALÁDI KORBEN Ezúttal az egyenruhás fiatalok ez­rei számára is más volt a karácsony, mint korábban. A Keleti Katonai Kör­zet egységeinek kaszárnyáiban csak azok maradtak, akikre feltétle­nül szükség volt és azok, akik vétet­tek a szabályzat ellen. Ennek ellené­re róiuk sem feledkeztek meg, ünne­pi műsorokat szerveztek számukra, a hívő fiatalok pedig eltávozhattak kaszárnyáikból a karácsonyi isten­tiszteletekre. EMBERHEZ MÉLTÓAN A BÖRTÖNÖKBEN IS Szlovákia börtöneiben első ízben fordult elő, hogy a karácsony hason­lított arra, amilyennek lennie kellene az ilyen intézményekben is. Szlová­kia 16 javító-nevelő intézetében mintegy 3000 elítélt ülhetett a kará­csonyi asztalhoz. Nemcsak a jelleg­zetes karácsonyi ételeket fogyaszt­hatták, hanem ajándékcsomagokat is kaptak, hogy legalább valamit ér­zékelhessenek a karácsonyest va­rázsából. Sehol sem hiányzott a ka­rácsonyfa, s a foglyok szabad idejü­ket kedvük szerint tölthették el. Is­tentiszteleteken is részt vehettek. Olaj és földgáz Iránból (ČSTK) - A Reuter brit hírügy­nökség idézte az ÍRNA iráni hír­ügynökséget, amely szerint a te­heráni ipari miniszter kijelentette: az iráni kormány egyetértett az­zal, hogy évente 3 millió tonna kőolajat és egymillió tonna föld­gázt szállítsanak Csehszlovákiá­nak. Az iráni miniszter négyna­pos látogatást tett Prágában, ahol jegyzőkönyvet írt alá a két ország közötti gazdasági és ke­reskedelmi együttműködésről. A miniszter szerint a tárgyaláso­kon megnyugtató eredmények születtek az atomenergetika, a villamosenergia-termelés, a geológiai kutatások, valamint az említett ágazatokra vonatko­zó szakemberképzés terén. Alkotmányos garanciákra van szükség (ČSTK) - „Nem az a célom, hogy megerősítsem személyes hatalmamat, vagy általában a köztársasági elnök vég­rehajtó hatalmát. Alkotmányos garanciák rendszerére van szükség, amelyek mel­lett az elnöknek csupán végrehajtási fel­adatai vannak" - hangsúlyozta Václav Havel köztársasági elnök, december 23-án mondott rádióbeszédében. Felhív­ta a figyelmet arra is, hogy bár a jelenlegi alkotmánynak vannak „demokratikus dí­szítőelemei", az a 4. cikkelyre épült, amely hangsúlyozta a kommunista párt vezető szerepét. A továbbiakban Václav Havel a külpoli­tikai történésekről szólva sajnálatát fejez­te ki Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter lemondásával kapcsolatban. Idei utolsó rádióbeszédében Václav Havel az állam polgárainak megköszönte, hogy az elmúlt év tanácstalanságait, ke­serűségeit, bizonytalanságait és a he­lyenkénti káoszt nagy megfontoltságot ta­núsítva élték meg, és bizalommal tekinte­nek az elkövetkező esztendő elébe. Első ízben szólt a köztársasági elnök­kel egyidejűleg felesége, Olga Havlová: kiemelte, hogy a jó szándék fogalma még nem gyökerezett meg eléggé ebben az országban. Nemcsak a pénz a fontos, „örömet szerez minden, amit az ember szeretetből cselekszik..." Visszatérni a hagyományokhoz (ČSTK) - Vladimír Mečiar szlovák kormányfő december 23-án mondott tele­víziós beszédében a Karácsony játszotta a főszerepet. Akkor is, amikor megkö­szönte a támogatást, amelyet a kormány az elmúlt hat hónap során kapott. Éppen ezért nem szólt részletesen azokról a gondokról, amelyek mindannyiunkat érintenek, hanem sokkal inkább az ünnep jelentőségét méltatta. A karácsonyi hagyományok kapcsán arról beszélt, hogy elsősorban a szeretet, a kölcsönös összetartozás és összetartás hagyományaihoz kellene visszatérnünk. Merthogy a Karácsony elsősorban a csa­ládé. Olyan lehetőség, amely minden másnál inkább megmutathatja a kölcsö­nös szeretet szükségességét. ROZSNYÓ Végre szovjet katonák nélkül (Munkatársunktól) - December 22-ének délelőttjén a megszokottnál valamivel hangosabb motorzúgás törte meg az ünnepekre készülődő Rozsnyó csendjét. Nem váratlanul. A helyiek már egy ideje tudták, hogy a jolsvai szovjet alakulat távozása után a több mint két évtizede ideigle­nesen itt állomásozó idegen katonai egység is szedi a sátorfáját. A laktanyából hallatszó gépkocsi­dübörgés talán semmivel sem volt gyengébb, mint huszonkét évvel ezelőtt, ám mégis barátságosabb­nak, elviselhetőbbnek tűnt: a várt pillanat elérkezését jelezte. A bú­csúzkodás és búcsúztatás idejét. Bár jelen volt a prágai szovjet nagy­követ, valamint a szovjet csapatok kivonását felügyelő parlamenti bi­zottságunk alelnöke és néhány to­vábbi magas rangú tisztségviselő, a jelentős esemény egyszerűen, pá­tosz nélkül zajlott le. Voltak, akik kezet ráztak egymással, s közben elhangzott a bocsánatkérés is a hat­vannyolcas bejövetelért, majd útnak indult a kocsikaraván... A szovjet hadsereg 126. tüzérez­redének távozása egyfajta karácso­nyi ajándék volt Csehszlovákiának, Szlovákiának, valamint Rozsnyónak s egyben a hazainduló katonáknak is. Ezzel elhagyta Szlovákia területét az itt állomásozó utolsó szovjet egy­ség. Az egész országban eredetileg tartózkodó 74 000 szovjet katoná­nak már mintegy háromnegyede ha­zament. , . . (gazdag) A NÉPSZAVA című magyarországi napilap pénteki száma tájékoztatott arról, hogy Bábi Pétert, a komáromi szaktanin­tézet igazgatóját, aki az idei iskolaév kezdetén a csehszlovák mellett a magyar himnusz eléneklését is engedélyezte, a Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság díjával tüntették ki. A Csehszlovák Sajtói­roda szombati tájékoztatása szerint ezt a díjat olyan személyiségeknek ítélik oda, akik Magyarországon vagy Magyarország határain túl „áldozatok árán is a magya­rok érdekében, vagy az emberi jogok érvényesítéséért tevékenykednek". A DÉL-KOREAI BIZTONSÁGI ERŐK tegnap közölték, olyan összeesküvést lepleztek le, amelynek célja a szöuli kor­mány megdöntése és Koreának Kim Ir Szen észak-koreai kommunista vezető irányítása alatti egyesítése volt. Szembe kell nézni a múlttal Beszélgetés A. Nagy Lászlóval, az SZNT alelnökével A Szlovák Nemzeti Tanács múlt csütörtökön véget ért 9. ülése nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai zsidók deportálásáról. Hogyan született meg ez a régen várt dokumentum, erről kérdeztük A. Nagy Lászlót, az SZNT alelnökét. - Tavaly novembertől fokozott vá­rakozással vártunk rá, de érthető okokból az előző parlament rövid fél év alatt nem tűzhette napirendre ezt a kérdést. Az új parlament munkájá­nak legelején kezdett vele foglalkoz­ni. Az volt az elképzelés, hogy ma­gáévá teszi azt a nyilatkozatot, amelyre a most jóváhagyott doku­mentum is hivatkozik. Közben bo­nyolulttá vált a belpolitikai helyzet, egyik meghatározó politikai párt vagy mozgalom sem tudta vállalni, hogy a választások előtt ilyen nyilat­kozatot tegyen. Első pillanatban ez talán kétarcúságról vallana, de azt hiszem, inkább józan politikai érté­kelést kell mögötte látni. Nem be­csültük le a szélsőséges jobboldali nacionalista erőket, attól tartottunk, hogy az akkori légkörben a parla­ment esetleg nem fogadta volna el. Kiderült, hogy a jobboldali szélsősé­ges bajkeverésnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Hetek alatt megnyugodott Szlovákia politikai légköre, és ez a parlament munkájá­ban is megmutatkozott. Olyan hely­zet alakult ki, hogy az összes politi­kai párt megtudott fogalmazni egy közös nyilatkozatot ebben a kér­désben. • Miben látja a nyilatkozat jelen­tőségét? - Nem lehet új korszakot kezdeni a társadalmi életben úgy, hogy csak előre tekintünk. Fontos, hogy min­den lépésnél necsak a megtett utat értékeljük, hanem a múltbeli hibás döntéseket is korrigáljuk. Nem lehet toleranciáról, demokráciáról, sza­badságról beszélni, ha fátylat borí­tunk a múltra. Állást kell foglalni azokkal a hibás döntésekkel kap­csolatban is, amelyeket nem a mai generáció, hanem egy korábbi ál­lamvezetés hozott. Úgy érzem, eb­ben a tekintetben ez volt az első lépés. • Milyen további lépések követik majd a mostanit? - Amennyiben stabilizálódik a po­litikai légkör, sorra kerülnek mind­azok a kisebbségek, - nemcsak a nemzeti kisebbségek -, a lakos­ság mindazon rétege, amely ellen bűntényt követtek el a korábbi nem­zedékek, amelyek kénytelenek vol­tak átélni az emberi lét meggyalázá­sának különféle formáit. Gondolok az elhurcoltakra, nemcsak a gáz­kamrába, hanem a szovjetunióbeli munkatáborokba is, gondolok a kite­lepítettekre, akik Szlovákiában első­sorban a magyarok voltak, de cigá­nyok is. Érinteni fogja azokat a la­kossági csoportokat, amelyeket a határokon kívülre telepítettek. Csehországi viszonylatban a néme­tekről, szlovákiaiban ismét a magya­rokról van szó. De vonatkozik ez azokra a politikai csoportokra is, amelyek meggyőződésük miatt emigrálásra kényszerültek. Egy se­regnyi olyan probléma van még a múltból, amelyet egyrészt gesztus szintjén, de törvényes úton is meg kell oldani. Gondolom, a parlament az előtte álló másfél évben sort kerít a bocsánatkérésérekre, megköveté­sekre. • Nyilvánvaló, hogy fontos bel­politikai döntésről van szó. Beszél­hetünk-e külpolitikai vonatkozásai­ról? Várható, hogy külföldön is visszhangot kelt? - Két irányban lesz várható kül­földi visszhangja. Először is az Eu­rópa Tanácshoz tartozó politikai kö­rökben, s elősegítheti, hogy Cseh­szlovákiát felvegyék ebbe a szerve­zetbe. A világközvéleményben is nyilván visszhangot kelt, és ennek megfelelően élénkítő hatása lesz a nyugat-európai és amerikai gaz­dasági körökre. Ezeket meglehető­sen elkedvelenítette az ősz folya­mán megjelent nacionalista szélső­séges légkör, attól tartottak, hogy a mindenkori kisebbségek elleni hangulat lesz az uralkodó Szlováki­ában. Remélem ez a lépés meg­nyugtatóan hat majd és gazdasági következményei is lesznek. Bár hangsúlyozni szeretném, hogy az SZNT Elnöksége nem ezért fogadta el ezt a nyilatkozatot, belső készte­tésből, meggyőződésből cseleke­dett. -csi­ÖBÖL-VÁLSÁG Növekszik a feszültség Izrael is felkészült egy lehetséges iraki támadásra (ČSTK) - A Perzsa-öbölben egyre nö­vekszik a háború kirobbanásának a ve­szélye. Ezt támasztotta alá George Bush amerikai elnök keddi találkozója Richard Cheney védelmi miniszterrel és Colin Powell vezérkari főnökkel, akik akkor tér­tek haza Rijadból. Szaúd-Arábiában az ott állomásozó amerikai csapatokat tekin­tette meg a két katonai vezető. Meg nem erősített hírek szerint állítólag azt mond­ták az elnöknek, hogy az amerikai csapa­tok a leghamarább februárban lesznek képesek egy katonai akcióra Irak ellen. Több más tényező is növelte az ünne­pek alatt a feszültséget. Az iraki kormány hazarendelte amerikai, szovjetunióbeli, angliai, ausztriai, valamint az ENSZ-ben delegált nagyköveteit. Bagdadi források szerint csupán „normális év végi konzul­tációról" volt szó, ezzel szemben megfi­gyelők úgy vélték, hogy az iraki diplomá­ciai Csúcson főleg a két külügyminiszter, Tarik Azik és James Baker lehetséges találkozója volt a fő téma. Az sem éppen feszültségcsökkentő tényezőnek számított, hogy Izrael a leg­magasabb harci készültséget rendelte el csapatai számára a fokozódó iraki fenye­getés miatt. Mint ismeretes, Szaddam Husszein iraki elnök vasárnap a spanyol televíziónak adott nyilatkozatában azt mondotta, ha az öbölben kitör a háború, akkor az izraeli nagyvárosok lesznek az iraki támadás elsődleges célpontjai, még abban az esetben is, ha Izrael nem vesz közvetlenül részt az Irak elleni akcióban. Husszein egyébként két nappal korábban a ZDF német tévétársaságnak nyilatkoz­va feltette a szónoki kérdést: „Miért hiszik azt az európaiak, hogy legyőzik a muzul­mánokat? Gondoltak e már önök Európá­ban arra, hogy az amerikaiak veszíthet­nek? Az Isten bennünket támogat!" Csúcstalálkozót tartottak Katarban az öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagországának vezetői. Záróközlemé­nyükben felszólították Irakot, tartsa tiszte­letben a BT határozatát, s január 15-ig vonja ki csapatait Kuvaitból.. Átalakították az albán kormányt (ČSTK) - Kormányátalakítást hajtottak végre szombaton Albániában. A Reuter hírügynökség bő terjedelemben foglalko­zott Fatosz Nano személyével, akit a kor­mány főtitkárának neveztek ki. Ezenkívül több tárca élén is lecserélték a vezetőket. Nano eddig az Albán Munkapárt Központi Bizottságának a gazdasági reform kérdé­seivel foglalkozó tanácsadója volt. Kine­vezéséről és a többi változásról is az albán televízió számolt be. Egyre növekszik az Albániából mene­külők száma, például az elmúlt hét végén több mint százan szöktek át Görögor­szágba és kértek ott menedékjogot. Időközben a tiranai rendőrfőnök a Reoter hírügynökségnek nyilatkozva azt mondotta, a sztálinizmus több mint négy évtizedes időszaka után az uralkodó kommunista párttól független rendőrség kiépítésén fáradoznak. Bajram Yzeri szerint a rendőrség visszafogottan fog reagálni a politikai tüntetésekre s csak olyan esetekben avatkozik majd közbe, amikor a köztörvényes bűnelkövetés ve­szélye áll fenn. A brit trónörökös „botrányízű" nyilatkozata (ČSTK) - Hatalmas visszhangot, a szigetországban pedig inkább fel­háborodást és éles bírálatot váltott ki Károly herceg, brit trónörökös va­sárnapi nyilatkozata. A francia tele­víziónak adott interjújában azt mondta, a kelet-európai ideológiai rendszer összeomlása még nem je­lenti a kommunizmus végét és a ka­pitalizmus győzelmét. Károly herceg szerint meg kell találni a két rend­szer közötti egyensúlyt. „Nekünk a mostaninál emberarcúbb kapitaliz­musra van szükségünk" - mondot­ta, s francia nyelvtudását kihasznál­va élesen bírálta az angol bankokat, amiért nem nyújtanak segítséget az állandó munka- és lakóhellyel nem rendelkező brit fiataloknak. A királyi család tagjai politika kér­désekben nem szoktak állást foglal­ni, s Károly herceg nyilatkozata ezért váltott ki olyan nagy nemzetkö­zi visszhangot. A herceg egyébként a Szaúd-Arábiában állomásozó brit csapatok körében töltötte a kará­csony előtti utolsó órákat. Erősödött Gorbacsov elnöki hatalma (Folytatás az 1. oldalról) gi szerződés Gorbacsov által eló­ferjesztett koncepcióját, ez lesz a jö­vendőbeli szovjet állam jogi alapja. E rendkívül fontos határozat mellett 1605 küldött voksolt, 54-en szavaz­tak ellene, 86-an pedig tartózkodtak a szavazástól. Nem volt kétséges, hogy a kongresszusi küldöttek döntő többsége igent mond, annak ellené­re, hogy korábban több köztársaság is közelte: nem fogják aláírni a szer­ződést. A most jóváhagyott határo­zat nem kötelező erejű sem a köz­pontra, sem a tagköztársaságokra nézve, de a legfelsőbb népképvise­leti szerv döntéseként nagy politikai súllyal bír. Itt kell ugyanis megje­gyezni, hogy a fórum elfogadta: két témában kell a közeljövőben nép­szavazást rendezni a Szovjetunió­ban. Az egyik a szovjet föderáció megőrzéséről, vagyis az új szövet­ségi szerződésről szóló, a másik pedig a föld magántulajdonáról tar­tandó referendum. Gorbacsov szombaton külön elnöki rendelettel semmisnek nyilvánította a Moldávia területén nemrégiben kikiáltott Dneszteren Túli Köztársaságot és a Ga­gauz Köztársaságot, ugyanakkor felszólí­totta a kisinyovi kormányt, módosítsa a jó­váhagyott nyelvtörvényt és több más olyan intézkedést, amelyek ellentétesek a szövetségi törvényekkel. Lényegében ultimátumot intézett Moldávia vezetőihez: ha 10 napon belül nem teremtenek rendet e köztársaságban, akkor elnöki irányítás alá helyezi Moldáviát. Gorbacsovnak a ki­bővített jogkörei lehetővé teszik, hogy katonaságot küldjön a térségbe. A tényleges katonai szolgálatot teljesí­tő szovjet fiatalok szülei országos kong­resszust tartottak Moszkvában, s a részt­vevők felszólították Dmitrij Jazov hadse­regtábornokot, honvédelmi minisztert, hogy mondjon le. Jóváhagyták azt a hatá­rozati javaslatot, amely követeli: Jazovot állítsák bíróság elé, mert az utóbbi idők­ben szovjet katonák százai vesztették életüket - mégpedig békés körülmények között, a kaszárnyákban. Oleg Kalugin tábornok, a KGB egyko­ri vezető személyisége élesen bírálta Vla­gyimir Krjucskovot azért a beszédért, amelyet szombaton mondott a népképvi­selők kongresszusán. A beszéd hangne­me és szóhasználata a hidegháborús hangulatot idézte, s Kalugin szerint akár 15 évvel ezelőtt is nyugodtan el lehetett volna mondani. Kalugin kijelentette: vitat­hatatlan, hogy Gorbacsovot előre tájékoz­tatták e beszéd tartalmáról, aki zöld utat adott neki. Az amerikai külügyminisztérium ked­den teljesen megalapozatlannak nevezte Krjucskov KGB-főnök szombati beszédét arról, hogy a nyugati országok fokozott kémtevékenységet folytatnak a Szovjet­unió ellen. Krjucskov akkori megfogalma­zása szerint a Nyugat a felkínált segítség ürügyén szabotálni, illetve gyengíteni akarja a szovjet gazdasági rendszert. Ri­chard Buocher, az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője megállapította, ez a régi időket idéző, felháborító retorika összeegyeztethetetlen azzal az előrelé­péssel, amelyet az utóbbi években értek el Moszkva és Washington kapcsolata­iban. Vasárnap több száz ember gyűlt össze a moszkvai városi tanács épülete előtt, s a hírügynökségi megfogalmazás szerint „sajátos módon magyarázták Eduard Sevardnandze külügyminiszter lemondá­sát" - vagyis a jelszavak többsége Gor­bacsovot támadta. Több radikális szerve­zet arra szólította fel Gavriil Popov főpol­gármestert Sevardnadze kongresszusi beszéde után, hogy engedélyezze a tilta­kozó tüntetéseket azon diktatúra veszélye ellen, amelyről a külügyminiszter is emlí­tést tett. A hírügynökségek bő terjedelemben foglalkoztak azzal a Bush-nyilatkozattal, amelyben az amerikai elnök Sevardnadze lemondásával foglalkozott. Bush kifejezte reményét, hogy a szovjet külpolitika irány­vonala nem fog változni, s természetesen Moszkva öbölbeli politikája sem. ÚJ HÚ 2396 1990. XII. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents