Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-20 / 298. szám, csütörtök

, EK-haJározat: , , , KEZDŐDHETNEK A TARGYALASOK A TÁRSULT TAGSAGROL 2,75 milliárd ECU Ázsiának és Latin-Amerikának (ČSTK) - Brüsszelben tegnap ertekezletet tartottak az Európai Közösségek tizenkét, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hat tagországának - Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország és Ausztria - külügyminiszterei. A fő téma az európai gazdasági térség létrehozása volt. Igaz ugyan, hogy mindkét gazdasági csoportosulás külügyminisztereinek előkészítő konzultációi csaknem egy éven át tartottak, a közös eljárást illetően továbbra is sok a tisztázatlan kérdés. Az EK például ragaszkodik ahhoz, hogy az EFTA tagállamai vessék alá magukat a tizenkettek szabályainak. Az EFTA viszont több kivételt akar. Diplomaták azzal számolnak, hogy a közös gazdasági térség mégiscsak létrejön az eredetileg tervezett formában, két EFTAállam, Ausztria és Svédország már kérte felvételét az EK-ba, s hasonló eljárásra lehet számítani a másik négy ország részéről is. Az Európai Közösségek Bizottsága megkezdheti a hivatalos tárgyaDe Klerk nem enged a nyomásnak (ČSTK) - Frederik de Klerk délafrikai államfő kedd esti tévébeszédében bírálta az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) konzultatív konferenciájának eredményeit, mondván, hogy azok egyenlőek a konfrontációhoz való visszatéréssel, ami lehetetlenné teszi a helyzet békés rendezését. Az ANC ugyanis hétvégi tanácskozásán ultimátumot adott az államfőnek: április 30-ig véget kell vetni Johannesburg elővárosaiban az erőszaknak, szabadon kell bocsátani az összes politikai foglyot, amnesztiában kell részesíteni a politikai menekülteket. Ellenkező esetben az ANC folytatja a fegyveres harcot. Az államfő a beszédében leszögezte, nem enged semmiféle nyomásnak, s nem engedi meg azt sem, hogy Dél-Afrikában az anarchia legyen úrrá. Bejelentette, hogy Johannesburg külvárosaiba - az ANC és az Inkatha közötti véres összecsapások helyszínére - megerősített rendőri alakulatokat küld, s garantálja az erőszakos cselekmények befejezését. UNICEF-jelentés (ČSTK) - New Yorkban tegnap közzétették az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) évi jelentését. Eszerint az elmúlt tíz évben a védőoltásoknak köszönhetően az alapnak 12 millió gyermekéletet sikerült megmentenie. A fejlődő világban 15-20 százalékról már a 80 százalékra sikerült emelni a beoltott gyermekek számát. Mindezek ellenére földünkön hetente kb. negyedmillió gyerek hal meg. A gyermekek problémáival foglalkozó világcsúcson többek között azt a célt tűzték ki, hogy kétezerig egyharmadával kell csökkenteni a gyermekhalandóságot. Ehhez évente kb. 20 milliárd dollárra lesz szükség. Ez jelentős összeg, de az UNICEF emlékeztet rá: a világ tíz nap alatt ennyit költ fegyverkezésre. lásokat Csehszlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal a társult tagságról szóló megállapodásról. Erről kedden döntött a közösség miniszteri bizottsága. Értesülések szerint a tárgyalások első fordulójára még ezen a héten sor kerülhet. A társulási megállapodások (vagy másként: európai megállapodások) az EK Bizottsága szerint szabályozhatják a tizenkettek és a három kelet-európai ország közötti kereskedelmi cserét, oly módon, hogy távlatilag kialakulhat egy szabadkereskedelmi zóna a felek között. A gazdasági és a kereskedelmi együttműködés a jelenlegi helyzettel szemben az új szerződésekben új eszközökkel és formákkal gazdagodik. Az európai megállapodásokban olyan új elemek is lesznek, mint a kulturális együttműködés, a műszaki és pénzügyi segítség, valamint közös tervek kidolgozása elsősorban az infrastruktúrában. Nem kétséges, a megállapodások jelentős mértékben elősegítik az EK és a közép-kelet-európai országok közeledését. A tizenkettek szerint azonban a három ország társulása még nem jelenti automatikusan beolvadásukat az EK-ba. Ugyanis minden egyes társulási szerződésnek tükröznie kell a illető kelet-európai ország specifikus szükségleteit. Az EK-külügyminiszterek tegnap úgy határoztak, hogy 2,75 milliárd ECU (3,85 milliárd dollár) segítségben részesítik az ázsiai és latinamerikai fejlődő államokat. Diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint ezt az összeget 5 év alatt folyósítják nekik. A pénznek hozzávetőleg a 10 százalékát fordítják majd a trópusi őserdők megmentésére és a környezet védelmére. Nézeteltérések voltak azon javaslat körül, hogy a Közösség folyósítson 4,4 milliárd ECU-t a 14 földközitengeri országnak. Görögország tartózkodott a szavazástól, mert attól fél, hogy ebből az összegből túl nagy részt kap a szomszédos Törökország. Athén a Közösségeken belül rendszeresen próbálja akadályozni a segélyek megadását Ankarának, hiszen a két ország között még mindig, viták vannak a ciprusi kérdésben. A NÉPI KÜLDÖTTEK KONGRESSZUSA Jelcin ismét keményen bírálta a szovjet vezetést (ČSTK) - A népi küldöttek negyedik kongresszusán tegnap félórás beszédet mondott Nyikolaj Rizskov, a szovjet minisztertanács elnöke. A várakozásokkal ellentétben nem jelentette be lemondását, pedig Moszkvában már kedden olyan hírek keringtek, hogy a kormányfő már elbúcsúzott munkatársától. Ó maga pedig már korábban több ízben azt mondta, hogy posztjáról automatikusan távozik, ha Gorbacsov elképzelései szerint valósul meg a hatalmi szervek átalakítása, vagyis a minisztertanácsot a miniszterek kabinetje váltja fel. Tegnapi meglehetősen demagóg felszólalásában Rizskov bírálóan szólt a vezető szervek átalakításáról. Kijelentette: az átalakítást nem sikerült megvalósítani az eredetileg elképzelt idő alatt. Hozzáfűzte, ha ebben Segített volna a kormány lemondása, akkor már tavaly májusban távozott volna tisztségéből. Rizskov szerint az átalakítással szemben működő erők általában demokratikus színben próbálják feltüntetni magukat, de messzebbmenő céljaik vannak, mint a kormány távozása - a szovjet állam és a szocialista rendszer felszámolását akarják. Tegnap szólalt fel Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke. Keményen bírálta az ország vezetését, élén Mihail Gorbacsov elnökkel. Kijelentette, az Oroszországi Föderáció sosem fogja magát alárendelni a Kreml új diktátumának. Szavai szerint csak valamennyi szövetségi köztársaság szuverenitásának elismerésével lehet áthidalni a mostani válságot. A központnak nem szabad gátolnia a köztársaságok kezdeményezéseit, és nem szabad beavatkoznia belügyeikbe. Jelcin felszólított a jogkörök és a tulajdon mielőbbi felosztására a központ és a köztársaságok között. Jelcin bírálta Gorbacsovot, hogy korlátlan jogkörre törekszik, ilyennel még Sztálin és Brezsnyev sem rendelkezett. Szerinte nyilvánvaló, olyan próbálkozások történnek, hogy a hatalmi harcba bevonják a hadsereget és a KGB-t is, ugyanakkor újjáéled az SZKP apparátusa. Mihail Gorbacsov a tanácskozás szünetében kedden újságíróknak elmondta, ragaszkodik ahhoz, hogy népszavazást tartsanak az ország államformájáról. Az elnök szerint a Szuverén Államok Szövetségének koncepciója még lehetőséget ad a soknemzetiségű állam megőrzésére. Szerinte ugyancsak népszavazást kellene tartani, mégpedig még a télen a föld magántulajdonáról. Ez ügyben az államfő éles konfliktusba kerülhet az Oroszországi Föderációval. A három balti köztársaság a kongresszuson tegnap hivatalosan közzétette Litvánia, Lettország és Észtország parlamentjeinek nyilatkozatát, melyek szerint nem írják alá a szövetségi szerződést, de még előkészítésében sem vesznek részt. A szövetségi köztársaságok és a moszkvai központ éleződő ellentéteivel kapcsolatos az Interfax független hírügynökség tegnapi közlése, hogy 53 szovjet személyiség felszólította Gorbacsov elnököt, rendeljen el rendkívüli állapotot és vezessen be elnöki rezsimet a konfliktusoktól legjobban sújtott térségekben, arra az esetre, ha az alkotmányos eszközök nem lennének hatékonyak. Állítólag a felhívás aláírói között van Mihail Mojszejev tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, Valentyin Varennyikov, a védelmi miniszter helyettese, és Alekszij, Moszkva és Oroszország pátriárkája. RÓMAI REMÉNYEK ÉS EREDMÉNYEK Minden épkézláb rendőrt és biztonsági embert mozgósítani kell ott, ahol 12 ország legfelsőbb vezetői találkoznak. Nem volt másképp a hétvégi római közöspiaci csúcs esetében sem. A történelmi városrészt valósággal megszállták a rend egyenruhás őrei, s az eredmény: szembeötlően visszaesett a bűnözés és a lakók két napig nem szívtak benzingőzt. De nemcsak a carabinierik biztosította légkör miatt tanácskozhattak zavartalanul a „tizenkettek". Ezúttal már hiányzott Margaret Thatcher, aki különvéleményével a múltban mindig megakadályozta az áhított harmóniát. Utódjával, John Majorrel már most, az ismerkedő összejövetelen jobban kijöttek férfi kollégái. Az újdonsült brit kormányfő ugyan rögvest nem mondott mindenre igent, de kategorikus nemet sem. Új vonása volt az ülésnek az is, hogy Helmut Kohl először volt jelen az újraegyesült Németország képviselőjeként, s ennek kapcsán Thatchernek bizonyára lett volna néhány epés megjegyzése. Rend a lelke mindennek - ez lehetett nemcsak a rendfenntartók, hanem az állam- és kormányfők krédója is. Mert nemcsak azt szeretnék, ha a közösség országaiban mennének rendben a dolgok, hanem lehetőleg a mi térségünkben is, egészen az Uraiig. Ezért tették meg a tanácskozás fő témájává Kelet-Európa segélyezését, s szorult a második helyre a nem kevésbé sürgető téma - a rohamos léptekkel haladó nyugat-európai integráció kérdése. Térségünk országai reményekkel tekintettek Rómára, s nem is csalatkoztak. Világos politikai üzenet érkezett innen: európai érdek a formálódó kelet-európai demokráciák és piacgazdaságok támogatása. Nem csoda, hogy a Szovjetunióról esett a legtöbb szó, s Gorbacsov országának ítélték meg a legnagyobb méretű támogatást. Gyorssegély formájában még az idén 750 millió ECU (ez mintegy 1 milliárd dollárnak felel meg) értékű élelmiszer-küldeményeket kap a bajba jutott ország, majd jövőre két részletben hasonló összeget kedvezményes hitelek alakjában, s ezt az infrastruktúra fejlesztésére nyújtott műszaki segítség egészíti ki. Gorbacsov politikájának tehát a Közös Piac berkeiben változatlanul nagy az árfolyama, s a tanácskozáson is elhangzott: a Nyugat számára az ő irányvonala az egyetlen megfelelő alternatíva. A szovjetek várhatóan a konvertibilitásra történő átállás nehézségeinek áthidalására használják majd a hitelek nagy részét. Ezt a csúcs résztvevői szintén hangsúlyozták és leszögezte az a 70 oldalas tanulmány is, amelyet a szovjet gazdaság helyzetéről készítettek a brüsszeli szakemberek. A néhai keleti tömb többi országát nem rakták egy zsákba a Szovjetunióval, s rámutattak: míg Moszkva számára előnyös az olajáremelkedés, addig a kárvallottak, a többi térségbeli ország - köztük Csehszlovákia - fizetési mérlegét 4-5 milliárd ECU-val terhelik meg a pluszkiadások. A Közös Piac ha akarná, se tudna olyan nagyvonalú lenni, hogy ezt az összeget egyedül állja. A jóindulat azonban feltétlenül megvan, amit az is tükröz, TTogy felét a fejlett nyugati országokat tömörítő „huszonnégyekkel" együtt meghitelezi, a fennmaradó hányadot pedig közbenjárására várhatóan a Valuta Alap és a Világbank folyósítja. A zárónyilatkozat nem szól a támogatás mértékéről, a részletek kidolgozását a héten tanácskozó pénzügyminiszterekre bízzák. Csehszlovákia jó esélyekkel nézhet a hitelek elébe, hiszen várhatóan első lesz a sorban, ugyanis Magyarország - Lengyelországhoz hasonlóan - már kapott hitelt a „huszonnégyektől", Prága még nem. A mi szempontunkból mindenképpen igaz a házigazda Andreottinak az az összegzése, hogy a csúcson az előzetesen elvárhatót felülmúlták az eredmények. Amellett, hogy már jövőre pénz áll a házhoz, az is elhangzott: a Közös Piac számol a taglétszám távlati bővülésével. Itt a közeljövőben ugyan elsősorban Ausztria és Svédország jöhet számításba, de biztató, hogy szóba került Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország tagságának kérdése. Ez azonban a jövő zenéje, s brüsszeli számítások szerint az ezredforduló táján van erre esély. Addig is meg kell tennünk egy közbeeső lépcsőfokot: először társult tagként kell csatlakoznunk és erről római tájékoztatás szerint még az idén tárgyalások kezdődnek. Aligha adhatnánk most számot ilyen hírekről abban az esetben, ha idehaza másként sült volna el a kompetenciavita... (plk) ALBÁNIA Az ellenzék politikai offenzívába kezdett (ČSTK) - Albániában tegnap megkezdődött a bírósági eljárás az ellen a 177 személy ellen, akiket a múlt heti tüntetések során vettek őrizetbe. A Tanjug hírügynökség az albán rádióra hivatkozva közölte, 62 személyt Dracsban, 55-öt Elbasanban, 60-at pedig Szkadarban állítottak a vádlottak padjára. A tiranai rádió szerint a vádlottak beismerték felelősségüket és sajnálatosnak nevezték saját cselekedeteiket. Hírügynökségi források szerint az MAGYARORSZÁG Meglepetések pedig nincsenek ÚJ szú 1990. XII. 19. Bizonyos értelemben - amint VARGA PÉTER ÁDÁM Magyarországon kiment a divatból az eseménytelenre áramvonalasított, közönyt, ünnepi mélaságot és önelégültséget jelző pártrendezvények sora. A hét végén a kormány két legerősebb pártja, á Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt tartott kongresszus súlyú tanácskozást. A heves vitákkal, szókimondó számonkérésekkel megtűzdelt összejöveteleken azonban az történt, amit a magyar közéletben már kezdünk megszokni: megestek a nagy kompromisszumok, a kiegyezgetések után pedig alig-alig változott a vezetés összetétele. Nem mond teljesen igazat az, aki azt mondja: pontosan ilyen eredményre számított. Hiszen mindkét pártban felélénkültek a belső viták. Az MDF-ben az országos gyűlést megelőző napokban megalakult a Népi-Nemzeti Kör, zászlajára írva a nemzeti értékek és a radikálisabb eszmék képviseletét. A szervezők, a meghatározó jelentőségű politikusok és ideológusok valami olyasfélét vártak ettől, hogy hangsúlyozottabbá váljanak a hagyományos nemzeti, emberi és szociális értékek - adott esetben a liberalizmus rovására is. Ezzel szemben a legfontosabb dokumentumokban és a meghatározó jelentőségű felszólalásokban kiegyenlített hangsúlyt kaptak a különböző irányzatok. Az országos gyűlés hangulata azonban viszonylag radikális volt. Főként a vidéki küldöttek kifogásolták a forradalom lefékeződését, a különféle választási kampányokban elhangzott ígéretek mellőzését. Többen személyesen bírálták a kormányfőt, és néhány más politikust. Jópáran nem értettek egyet azzal, hogy a tanácskozás hetében derült ki, a miniszterelnök más pozíciót nézett ki az utóbbi időben sokat bírált belügyminiszter, Horváth Balázs számára. A pártapparátus irányítását akarja rábízni, ehhez azonban még az elnökségnek is hozzá kell járulnia. A lépés horderejét jelzi, hogy a nemrég még Veszprémben ügyvédeskedő politikus, a kormány „frontembere" volt a taxisblokád napjaiban, így elmozdítását nem is annyira saját pártja, sokkal inkább az ellenzék áhította. A liberális ellenzék heves támadásaival ugyan nem tudta kikényszeríteni (talán nem is akarta igazán) a nagykoalíciót, ám mégis, aligha gondolhatunk másra, minthogy a belügyminiszter pozícióváltoztatása gesztus lehet liberális irányban. Bár a kisgazdáknál is megmaradt az elnök, az ambiciózus vállalkozóról, dr. Zsíros Gézáról sokan tudni vélik, előbb-utóbb nem éri be kevesebbel, mint az agrártárca vezetésével. Ö az egyik mozgatója a kisgazdák radikális földprogramjának. Vitathatatlan, egyértelmű reprivatizációt ígér és követel, a kormány ellentmondásos privatizációs földtörvény-javaslatával szemben. A pártban felhangosodott a radikálisok szava. Ök elsősorban a régi tulajdonviszonyok visszaállítását kívánják, nem pedig azt, hogy homályos paragrafusok alapján, az esélyegyenlőség zászlaja alatt el lehessen ütni jussuktól a régi tulajdonosokat. A Kisgazdapárt új főtitkára, Oláh Sándor „ötvenszázalékos sikerként" jellemezte a nagyválasztmány vitáját, mivelhogy ez a fórum a problémáknak mintegy a felét tudta megoldani. Ám az elnökséget kötelezték, hogy a tekintély- és hitelrontó pénzügyeket tisztázzák! Kimondva-kimondatlanul, mindkét tanácskozás egyik legfontosabb tétje a kormánykoalíció léte volt. Most úgy tűnik: folytatódik a koalíciós kormányzás. A helyhatósági választásokon nem túl nagy sikerrel szereplő kormánypártok legmagasabb fórumain a kritikus hang dacára sem vonták kétségbe a koalíció folytatását. HUSZONYAI ISTVÁN, Budapest albán tömegtájékoztató eszközök ugyanakkor a régi stílusban tájékoztatnak az eseményekről. A rádióban egész nap olyan táviratokat olvasnak be, amelyek a támogatásról biztosítják az ország legfelsőbb vezetőjét, Ramiz Aliát. Jellemző az Albán Dolgozó Ifjúság Szövetségének konferenciáján született dokumentum, amely „sötét erőket" lát a legújabb zavargások mögött. A HINA horvát hírügynökség tudósítója azt írta, hogy Tiranában érezhető a politikai bizonytalanság. Az utcákon rendőrök és felfegyverzett milicisták járőröznek, viszont egyáltalán nem lehet látni az utóbbi időben sokat emlegetett polgári személyekből verbuvált kommandókat. Az elmúlt napokban az egyik kommandó állítólag nem akarta teljesíteni a belügyminiszter parancsát, s két gépesített lövészalakulat is elutasította a nép elleni beavatkozást. A falakon plakátok adják hírül új politikai pártok megalakulását. Megszületett például a Zöldek Pártja és a Parasztpárt is. Az emberek csoportokba verődve taglalják a legújabb fejleményeket, s a tudósítók szerint ezekben a napokban nagyon kevesen dolgoznak. Az elsőként megalakult ellenzéki párt, a Demokratikus Párt tegnap politikai offenzívát kezdett a rezsim ellen. A pártvezetőség jóváhagyta azt a nyilatkozatot, amely felszólítja a parlament elnökségét, hogy halassza, el a februárra tervezett parlamenti választásokat. A párt megismételte a radikális diákok követelését, hogy engedjék szabadon az összes politikai foglyot.