Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-18 / 296. szám, kedd

Nincs sok remény a béketárgyalásra Irak mozgósítja a polgári védelmet • Fél évriél is tovább eltarthat az esetleges Öböl-háború • Nem zárult le a szovjet túszügy (ČSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy december 20-a és január 3-a között kész bármikor Bagdadba utazni, akár karácsonykor vagy újév napján is. ,,Mindent megteszünk azért, hogy a legtöbb ésszerű időpontot ajánljuk fel" - jelentette ki, felhívva a figyelmet arra, hogy az iraki vezetés arra törekszik, a tárgyalások időpontja a lehető legközelebb kerüljön január 15-éhez, amikor lejár a BT által adott idő az irakiak kivonulására Kuvaitból. Szaddam Husszein elnök azt javasolta, január 12-én fogadja az amerikai külügyminisztert. Washington ezt azzal utasította el, hogy akkor már gyakorlatilag nem marad idő a kivonulásra. Az INA hivatalos iraki hírügynökség viszont tegnap, a Forradalmi Parancsnoki Tanács és a kormányzó Baath-párt képviselőinek együttes ülése után kiadott égy nyilatkozatot, amely szerint az iraki vezetés elutasítja az USA egyoldalú diktátumát a tárgyalások időpontjára és egyben hangsúlyozza, hogy Irak sosem mond le Kuvaitról. Nyilvánvaló, hogy ezek után nem lehet túl sok reményt fűzni a béketárgyalásokhoz. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy Irak megkezdte a polgári védelem mozgósítását. Erről az AFP számolt be az iraki hírügynökség jelentésére hivatkozva. Folytatódnak az arabközi erőfeszítések is a válság megoldására. Az egyeztető körúton tartózkodó Sedli Bandzsedid algériai államfő vasárnap Damaszkuszban tárgyalt Hafez Asszad szíriai elnökkel. Egyetértettek abban, hogy nem részleges, hanem nemzetközi megoldást kell találni az öböl-válságra. Ha mégis fegyveres megoldásra kerül sor, akkor ez nehéz harc lesz - véli Norman Schwarzkopf tábornok, az öböl térségében állomásozó amerikai csapatok parancsnoka. A tábornok szerint fél évnél tovább is eltarthat a háború, mivel Irak keményen ellent fog állni. Lényegében még mindig nem zárult le a túszügy. A Szovjetunió bagdadi nagykövetségének képviselője közölte, Irak megakadályozta kb. 2300 szovjet szakember távozását az országból azzal, hogy tisztázni kell a vitákat munkaszerződéseik körül. Bagdadban tegnap szovjet küldöttség kezdett tárgyalásokat a szovjet szakemberek hazatéréséről, akik többsége az olajiparban dolgozott. Nagyon bonyolult tárgyalásokra lehet számítani, mivel Bagdad ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva vállalja a felelősséget a szerződések felbontásáért. Győzött a realizmus a közép-amerikai csúcson Mihail Gorbacsovot meghívták a térségbe (ČSTK) - A Costa Rica-i Puntarenasban tegnap befejeződött az öt közép-amerikai ország és Panama államfőinek értekezlete. A latinamerikai sajtó megállapította: a találkozó megerősítette a békés egymás mellett élés és a stabilizáció irányvonalát. Rafael Angel Calderon (Costa Rica), Vinicio Cerezo (Guatemala), Alfredo Cristiani (Salvador), Rafael Leonardo Callejas (Honduras), Violeta Chamorro (Nicaragua) és Guillermo Endara (Panama) katonai és politikai kérdésekről, gazdasági, szociális és ökológiai problémákról tárgyaltak. A csúcsértekezlet legjelentősebb eredménye az volt, hogy a résztvevő elnökök pozitívan reagáltak a latinamerikai gazdasági integráció létrehozására irányuló washingtoni kezdeményezésre. A puntarenasi csúcson győzött a realizmus, a lokálpatriotizmus és az Amerika-ellenes hangulat felett, amelyet néhány latin-amerikai ország próbál kelteni. Rafael Calderon közölte, a találkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy Mihail Gorbacsovot meghívják Közép-Amerikába. A szovjet államfőnek a meghívást Violeta Chamorro adja át, aki februárban utazik Moszkvába. Gorbacsovhoz kötik a segélyt A Le Párisién napilap tegnap az EK-csúcs döntésével kapcsolatban azt írja, hogy a 12 tagország vezetői nem fogadták el minden feltétel nélkül a Szovjetuniónak folyósítandó segélyt. Ugyanis nem naivak, így a beígért humanitárius segélyt a következőképpen pontosították: válasz ez a jelenlegi szovjet kormány sürgető kérésére. Ha Gorbacsovot egy ultraliberális politikus vagy egy brezsnyevi katona váltaná fel, az Európai Közösségek azonnal beszüntetnék az élelmiszerek és a gyógyszerek szállítását, s haladéktalanul felülvizsgálnák segélypolitikájukat. A NATO-tanács ülése (ČSTK) - A belga fővárosban, Briiszszelben tegnap nyílt meg a NATO vezető szervének, a Tanácsnak az ülése. Az értekezleten a 16 tagország külügyminiszterei vesznek részt. A legfontosabb napirendi pontok: a kelet-európai helyzet alakulása, a NATO szerepe az új európai biztonsági struktúrák létrehozásában. James Baker, az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta kollégáit az öbölválság fejleményeiről. Az előzetes tájékoztatás szerint a 16 külügyminiszter a leszereléssel összefüggő kérdéseket is megvitatja. Választás Haitin (ČSTK) - Haitin vasárnap általános választásokat tartottak, amelyeken 2,7 millió szavazópolgár dönthetett az új államfő személyéről, a parlament két kamarájának, valamint a helyi szervek összetételéről. Incidensek nem történtek, a megfigyelők csupán szervezési hiányosságokat észleltek. Az AFP hírügynökség, szerint az előzetes adatokból arra lehet következtetni, hogy az elnöki székért vívott csatából a baloldali beállítottságú 37 éves JeanBertrand Aristide lelkész kerül ki győztesen. Ő mindenekelőtt a Port-au-Prince-i és a további haiti nagyvárosok szegénynegyedeiben kapott támogatást. Vidékről még nem érkeztek meg az eredmények, amelyek még befolyásolhatják a végső sorrendet. Az évforduló küszöbén Válság, feszültség, növekvő elégedetlenség Az Új Szónak nyilatkozik SZÖCS GÉZA, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára December 22-én lesz egy éve, hogy Romániában megdőlt a Ceausescu-rendszer. Akkor egy pillanatra felcsillant a lehetősége annak, hogy egy türelmes és következetes román politika begyógyítja a diktatúra okozta sebeket, semlegesítheti a nacionalista erőket, és megszüntetheti a nemzetek, nemzetiségek közti gyűlöletet. A térségből kapott hírek, tudósítások súlyos válságra utalnak. A fokozódó feszültségekről, növekvő türelmetlenségekről szól a lapunknak adott nyilatkozatában Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára is, akivel Budapesten egy nemzetközikisebbségi konferencián találkoztunk. Többpártrendszer rajzolódik ki Albániában (ČSTK) - A tegnapra virradó éjszaka tartották meg első ízben az albán kormány és az ellenzék képviselői közötti tárgyalásokat, s ezeken a legfontosabb téma annak a négy albán városnak a helyzete volt, amelyekben az utóbbi napokban tüntetéseket szerveztek a rendszer ellen. Adil Csarcsani kormányfő a múlt héten megalakult Demokrata Párt két vezetőjével, Gramoz Paskoval és Szalim Berissel tanácskozott. A miniszterelnök egyebek között bejelentette, nyilvánosságra hoznak egy dekrétumot, amely formálisan is megerősíti az Albán Munkapárt azon döntését, hogy engeoelyezik a független politikai pártok működését. Kifejtette, szerinte a Demokrata Párt tagjai nem azonosíthatók azokkal a „huligánokkal", akik a múlt hét folyaman az ország különböző területein kirobbantották a kormányellenes zavargásokat. A tiranai rádió sugározta a rendőrség közleményét, amelyben az áll, hogy a 157 őrizetbe vett személyt rövidesen bíróság elé állítják. Gramoz Pasko nem ellenezte, hogy ezeket az embereket „vandalizmusért" elítéljék, de figyelmeztetett arra, hogy ártatlanok nem szenvedhetnek. • Szőcs Géza neve ismert a csehszlovákiai magyarok körében. Arról azonban aránylag keveset tudunk, hogy miként lett költőből, újságíróból ellenzéki politikus? - Az első versesköteteim a hetvenes évek derekán jelentek meg. A nagy váltásra életemben akkor került sor, amikor Sütő András Herder-díjat kapott, s én Herder-ösztöndíjasként egy évig Bécsben tanulhattam. Az ott látottak, tapasztaltak segítettek hozzá olyan következtetések levonásához, melyek már bennünk is érlelődtek, csak megfogalmazni, kimondani nem tudtuk azokat. Aki getóban nőtt fel, az talán nem is tudja, hogy a gettón kívül is van élet. A kommunizmus elembertelenítő és a sovinizmus elnemzetlenítő nyomása alatt el sem tudtuk képzelni, hogy létezhet, létezik másmilyen világ is. Hazatérésem után egy szamizdat-kiadvány, az Ellenpontok szerkesztésében vettem részt. Miután a lapot közel egy éves működés után 1982 őszén a rendőrség brutálisan felszámolta, meglehetősen lehetetlen helyzetbe kerültem. Ám a jogvédelmi harcot a körülöttem mesterségesen létrehozott vákuumban is folytattam közel 3 és fél évig. Ez a hatalmat tovább ingerelte. így végül 1986-ban arra kényszerültem, hogy elhagyjam az országot. • Ezt követően Nyugat-Európában élt... - Svájcban kaptam politikai menedékjogot. 1989 nyarán a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését, irányítását bízták rám, ám még mielőbb az egy év letelt volna, a munkát befejeztem, illetve átadtam másnak, s visszatértem Erdélybe. Nem bántam meg, hogy a hazatérés mellett döntöttem. • Egy évvel ezelőtt hajlamosak voltunk elhinni, hogy a diktatúra megdöntésével minden megváltozik Romániában. Ezzel ellentétben ma sokan attól tartanak, hogy a Romániáról szóló hírek ismét címoldalra kerülnek. Miként látja ezt az RMDSZ főtitkára, a román parlament szená-' tora? - Azt hiszem, az RMDSZ-nek az elkövetkezendő időszakban, sajnos, ÚJ SZÚ 2 1990. XII. 19. N

em a fő, hanem a „mellékes" témakörök hoztak meglepetést a múlt heti szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozón, hiszen azzal mindenki tisztában volt, hogy kitűzik az újabb Gorbacsov-Bush tárgyalások időpontját. Előre kiszivárgott az is, hogy csaknem készen áll a rakétafelező megállapodás, és azt szintén tudta mindenki, hogy a két slágertéma: az öbölbeli helyzet, valamint a Szovjetuniónak nyújtandó támogatás. De az már tényleg meglepetést okozott, hogy mindezek mellett jutott idő az olyan regionális válságok megvitatására is, mint például az angolai. E mellett állítólag az afgán probléma szintén szóba került. Egyes hírügynökségek azt közölték, hogy Baker és Sevardnadze megállapodottá kabuli kormánynak és a mudzsahideknek nyújtott szovjet, illetve amerikai katonai támogatás beszüntetéséről. Más források szerint nem értek el ilyen egyezményt, az afgán téma nem is szerepelt napirenden. Ez az ügy tehát egyelőre nyitott, azért kellett mégis említeni, mert ugyanaz a tanulság vonatkozik rá, amelyet Angola kapcsán vonhatunk le: a nagyhatalmaknak lépniük kell ahhoz, hogy a világ bármely pontján bármely helyi válság megoldása elmozduljon a holtpontról. Konkrétan Angola esetében ebbe a keleteurópai tapasztalatok is besegítettek, de erről kicsit később. A lényeg: a két nagyhatalom számára terhessé vált már az afrikai országban másfél évtizede húzódó konfliktus és az, hogy a luandai kormány, valamint a vele szembenálló UNITA közötti, Portugáliában már hónapok óta folyó tárgyalások kevés eredményt hoztak. Két évvel ezelőtt, szintén karácsony táján, amikor megállapodás született Namíbia függetlenségének megadásáról, s ennek függvényeként az Angolában állomásozó kubai kontingens kivonásáról, az események gyorsabb menetében lehetett reménykedni. De ez nem így történt, két alapvető ok miatt. Az egyik: a kormányon levő marxista MPLA-Munkapárt hajthatatlansága, hiszen jó ideig tárgyalópartnerként sem volt hajlandó elfogadni az UNITA-t. A másik az UNITA sértődöttsége, mert nem vonták be az alkudozásba, ezért folytatta a fegyveres harcot. Áttörésnek számított a múlt héten, hogy Sevardnadze leült tárgyalni Jonas Savimbivel, az UNITA vezetőjével. Ez volt az első kontaktus Moszkva és a kormányellenes szervezet között, „Keleteurópaiul" Afrikában... és Sevardnadze gesztusa felér egy hivatalos elismeréssel. Baker külügyminiszter pedig az angolai külügyminiszterrel folytatott eszmecserét, s ez sem kis dolog. Az eredmény: karnyújtásnyira van a béke. Ez azt jelenti, hogy a felek januárban megköthetik a tűzszünetet, az év vége felé pedig megtarthatják a szabad választásokat Angolában. Az UNITA feltétele a tűzszüneti megállapodáshoz: garantálják számára a kormányzásban való részvételt. Az USA, a Szovjetunió, Portugália, a luandai kormány és az UNITA közötti washingtoni tárgyalásokon más jelentős megállapodás is született: a harcoló felek csak akkor fogadnak el külső támogatást, ha pontosan feltüntetik annak eredetét. Ezzel ugyanis megkönynyítik az Angolába irányuló fegyverszállítások beszüntetését kimondó megállapodás megkötését. (Vegyük figyelembe, hogy egyéb érdekeltségekkel is számolni kell az angolai válságban, például Kubáéval és a Dél-afrikai Köztársaságéval. | gyanakkor látni kell azt, hogy Washingtonban nem tudtak volna megegyezni az angolai belpolitikai helyzet változása nélkül. E hónap elején az MPLA III. kongresszuÍVCJI.; U Savímbí, aki mellékszereplőből egyre inkább főszereplővé válik (Arch ív felvétel) sán úgy döntöttek, hogy a párt lemond hatalmi monopóliumáról, bevezetik a többpártrendszert, áttérnek a piacgazdaságra és így tovább. Jósé Eduardo dos Santos pártelnök és államfő kénytelen volt beismerni, hogy a marxista-leninista politika kudarcot vallott, az MPLA ezért szociáldemokrata típusú párttá alakul át. Persze, kérdés, hogy ezeket a változásokat a sajátos afrikai körülmények között mennyire gondolják komolyan és ha igen, akkor sikerül-e tisztességesen végre is hajtani azokat. Nem mellékes az sem, az irányváltás Luanda részéről nem valamiféle önkéntes, jószándékú elhatározás vagy politikai előrelátás kérdése, hanem elsősorban gazdasági kényszer. Mert nemcsak a volt kelet-európai szocialista országok támogatása szűnt meg, hanem a Szovjetunió mellett Kuba is kénytelen feladni az Angolának eddig nyújtott „internacionalista" segítség eszméjét és gyakorlatát. MALINAK ISTVÁN igen sok dolga lesz. A diktatúra nem tette lehetővé, hogy a társadalom felkészüljön az átmenetre, a demokráciára. Az országot felkészületlenül és váratlanul érte a változás lehetősége, s ily módon nem is tudta kihasználni azt. Románia esetében is bebizonyosodott, ami a történelem során már oly sokszor: minőségi váltás nem érhető el szónoki fordulatokkal vagy heroikus gesztusokkal, ugrásokkal. Ez a társadalom olyan torzulásokat szenvedett, melyek begyógyításához több időre van szükség. Decembertől a májusi választásokig az ország nem tudott felkészülni az új helyzetre. Romániában ma óriási feszültségek fakadnak a gazdasági hozzá nem értésből, az információhiányból, a félretájékoztatásból, az életszínvonal romlásából, de kétségbeesett harcot vívnak a hatalom visszaszerzéséért a régi rendszer kiszolgálói is. Romániában nem az a kérdés, hogy a kormány jó-e vagy rossz. Egy új, jobb szakemberekből álló testület sem fog tudni rendeletekkel, utasításokkal változtatni a helyzeten, melyben a bajok gyökereznek. Félreértés ne essék: nem mindegy, hogy ki kormányoz. A jó kormányzat az lesz, amely Európához tudja kapcsolni az országot. A mostani is ezt próbálja, ám ebben az akaratban rendkívüli ellentmondások vannak. • Ezekből az ellentmondásokból pedig jól,, táplálkoznak" a szélsőséges szemléletűek, akik jelen vannak a kormányzó pártban is. A Nemzeti Megmentési Front állítólag nem támogatja a nacionalista akciókat, ugyanakkor mind gyakrabban figyelhető meg a Front együttműködési készsége. Utalnak erre például az utóbbi hetek eseményei is, a december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés, vagy a Tőkés László és Sütő András elleni hadjárat a parlamentben. - A kormányzó párt néhány hónappal ezelőtt még leintette azokat a parlamenti hangokat, amelyek a Tőkés püspök és Duina Cornea elleni eljárás megindítását követeK ték. Ma ugyanez a párt, úgy tűnik, felvállalta a kampány kezdeményezését. Súlyos válságtünet, hogy a kormány elcsúszott oda, ahol szeptemberben a szélsőségesek álltak. A Front egyre inkább hajlik arra, hogy egy már eredménytelennek bizonyuló eszköztárhoz forduljon GÁGYOR ALÍZ Vér folyt Fezben (ČSTK.) - A pénteki fezi zavargások után a marokkói nagyvárosokban megerősítették a biztonsági egységeket, s a hatóságok megkezdték a szakszervezeti és a pártaktivisták letartóztatását. Fezben azt követően robbantak ki a zavargások, hogy a marokkói szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek a béremelésekkel, és a szociális intézkedések meghozatalával kapcsolatos követelések támogatására. A sztrájk azonban összecsapásokba torkollott, a város központjában rendbontók fosztogattak, szállodákat, postai és rendőrhivatalokat támadtak meg. A rendőrök hétvégi beavatkozása során a marokkói városokban ,,több mint százan vesztették életüket", közölte nyilatkozatában az emberi jogok védelmére alakult társaság. Az áldozatokról és sebesültekről érkező jelentések ellentmondásosak, a rendőrség megtiltotta az újságíróknak a belépést a kórházakba. Rabati kormányforrások szerint a zavargások letartóztatott résztvevőit fosztogatás, lopás és más bűntett vádjával bíróság elé állítják. Fezben 210 személyt vettek őrizetbe.