Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)
1990-12-17 / 295. szám, hétfő
Ismét megalázva? ROMÁNBA (Munkatársunktól) - A szovjet államvédelmi szervek által erőszakosan elhurcolt tízezrek sorsa az egyik legnyomasztóbb fehér foltja a szlovákiai történetírásnak. Valójában senki sem tudja hányan is voltak, milyen politikai háttere volt az erőszakos elhurcolásoknak, s eddig senki sem vállalta fel tényleges érdekképviseletüket, habár ígéretet többször is kaptak erre (például a Politikai Foglyok Konföderációjától, amely még tagsági díjat is követelt az ígért érdekképviselet ürügyén). Ezért is érthető, hogy a Szovjetunióba törvénysértő módon elhurcoltak egy önálló szervezet létrehozását tűzték ki célul, amely szombaton tartotta alapító közgyűlését, s feladatául tűzte ki a jogtalanul elhurcoltak teljes rehabilitálását. A közgyűlésen a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom képviseletében részt vett Ján Čarnogurský, a szlovák kormány első alelnöke, Ivan Čarnogurský, az SZNT első alelnöke, valamint Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke is. Támogatásukról biztosították a szovjet NKVD szervei által az 1944-1945-ös években jogtalanul elhurcoltakat. Erre a támogatásra, úgy tűnik, nagyon is rászorulnak a „malenkij robot" szenvedő alanyai, hiszen - mint az Jozef Mikloško felszólalásából is kiderült - amellett, hogy a rehabilitálásokról szóló törvény alkotói megfeledkeztek róluk, az illetékes hivatalokban még ma is ülnek olyan emberek, akik kifogást emelnek rehabilitálásuk ellen, merthogy nemcsak civil személyeket hurcolt el a szovjet NKVD, de voltak köztük olyanok is, akik részt vettek a Szovjetunió elleni háborúban (katonák), s olyanok is, akik alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy együttműködtek a fasiszta szlovák állammal. Ily módon valójában ismételten válnak vétlen áldozatokká a törvényszerű módon elhurcoltak, hiszen bírósági tárgyalás nélkül „szállították" valamennyiüket a Szovjetunióba, s helyezték őket olyan viszonyok közé, amelyeket egyes lágerekben az egy tizedük sem élte túl; bírósági ítélet nélkül fasisztázták le őket negyven éven át (igaz, csak azokat, akik visszatérhettek), s ismét bírósági ítélet nélkül jelentik ki, hogy valamennyien gyanúsak, mert „nyilván" volt köztük néhány alaposan gyanúsítható személy is. A Szovjetunióba törvénytelenül elhurcolt személyek rehabilitálásának nehezen leküzdhető akadálya egyben az is, hogy a szövetségi kormány állásfoglalásának értelmében csak az 1948 februárját (a kommunista hatalomátvételt) követően jogtalan sérelmet szenvedett emberek rehabilitálása jöhet számításba. Ennek persze lehet nemzetiségi vetülete is; hiszen a közgyűlés résztvevőinek döntő többsége tolmács nélkül is megértette a perbetei Jakab Béla magyarul elmondott hozzászólását. (m-n.) NEM CSÖKKEN A FESZÜLTSÉG MINDENKI VISSZAKAPJA A FÖLDJÉT (Folytatás az 1. oldalról) sokan még a járás határain túlról is eljöttek a beszélgetésre, bizonyítja, valóban közérdekű témáról van szó. Ez a falun élők érdekvédelmét felvállaló pártok és mozgalmak számára mementó lehetne, hogy tárgyilagos szakértők bevonásával hasonló eszmecseréket szervezzenek. Az ilyenek - hangsúlyozta Bartakovics István, az SZNT képviselője (MKDM) - álláspontjuk kialakításához a képviselők számára is értékes tapasztalatként szolgálnak. Nem túlzottak a szavak, hiszen az alapelveket összegező bevezetőt követően vagy két órán át záporoztak a kérdések, amelyek közül csak a helyi kivizsgálást igényelők maradtak megválaszolatlanok. Például egy adott földműves-szövetkezetben rosszindulattól vezérelve mérték ki a földeket, a faluban pedig az ,,új" önkormányzat éppúgy késlelteti a földek visszaadását, mint (önmaga) elődje tette. Tudósításunkban az elhangzottak, kérdések és feleletek ismertetésére nincs „hely", ezért azokra még visszatérünk, és az egyes földtörvény-tervezetek sajátosságait is ismertetni fogjuk. Ezúttal csak néhány alapvető tényre szorítkozunk. A kormány gazdasági politikája a földműves-szövetkezetekkel és a magángazdákkal egyaránt számol. Valamennyi élelmiszer-termelőnek azonos feltételeket biztosít és ugyanazt a segítséget (szubvenciókat) nyújtja. A szabadpiaci verseny majd eldönti, hogy az azonos feltételek mellett melyik az életképes. Négy évtized mulasztásai hónapok alatt nem pótolhatók, így a tulajdonjog rendezésében türelemre van szükség. Már valószínűleg januártól egyszerűsödik az ügyintézés. A tulajdonjog igazolására, egy év helyett várhatóan majd három áll rendelkezésre, de elképzelhető, hogy a képviselők még ezt is meghosszabbítják. Földjét mindenki visszakapja, s maga dönt, hogy azon gazdálkodni fog, vagy bérbe adja, mondjuk a földműves-szövetkezetnek. Akik az eredetinél rosszabb helyen és rosszabb minőségű földet kaptak, átmenetileg fogadják el. Egy-két éven belül sor kerül a tagosításra (az egész határ újrafelosztására), de azt már nem a szövetkezetek vezetői fogják irányítani. (egri) MEGSZÜLETIK AZ EGYETÉRTÉS? (Folytatás az 1. oldalról) baduljunk a szélsőségektől. Magyarországra ebből hatalmas gazdasági károk hárulnak, nálunk pedig felmérhetetlen környezeti károkról van szó. Nemzetközi munkacsoportot kell létrehozni és a kialakult helyzetet felelősségteljesen s ugyanakkor sürgősen megoldani". Az atomerőművek üzemeltetésének biztonságáról Josef Vavroušek elmondta, hogy az ezzel foglalkozó bizottság előzetes eredményei szerint a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű a biztonságosság határain belül van, de ugyanakkor veszélyes módon közelíti meg ezeket a határokat. Ezért az atomerőmű feltehetőleg nem harminc évig, de legfeljebb néhány hónapig, esetleg néhány évig üzemelhet majd. Kitalációnak minősítette azt a hírt, hogy az osztrák fél szállítana nekünk elektromos energiát, hiszen megállapítása szerint az osztrákoknak sincs elég energiájuk. Ők is behozatalra szorulnak. Leszögezte azonban, ha olyan bizonyítékokhoz jut, hogy az atomerőmű veszélyes, „nem marad más lehetőség, mint leállítani". Ezzel kapcsolatban nem érdektelen még az sem, hogy az osztrák szakértők bejelentették; az általuk kidolgozott véleményt még be kell fejezni, s csak az év végén közölhetik végleges állásfoglalásukat a V-1-es atomerőmű üzemelésével kapcsolatban. Ünnepi asztalunk: Akár a szándék, akár a véletlen hozta, hogy a pozsonyi Kijev Szállóban a nemrég alakult Szlovákiai Szakácsok és Cukrászok Szövetsége karácsonyi gasztronómiai kiállítást rendezzen, a gondolat életrevaló volt. A szakácsművészet remekei látványnak sem utolsók, s ha a töltött süllők, csukák, a sültpulykaköltemények és a süteménykompozíciók látványa beindította a látogató pavlovi reflexeit, a föltámadt étvágyat világhírű magyar szakácsok főztjével lehetett csillapítani, a szomjat pedig mesterfokon kevert italokkal oltani. S mi más egyébre is vágyhatott volna a szomszédos Priorból a sorbanállástól és tolongástól megfáradva, az árukínálatban csalódva kilépő polgár, mint a szemet, szájat és gyomrot is megszólaltató ingerek ilyen szerencsés együttállására. Mert a szakértő, a világkupán díjazott mesterszakács észrevett ugyan kisebb réseket az alig pár hónapos szakácsszövetség rendezvényén, amellyel a világszövetségbe való tagfelvételi kértemét alátámasztandó örvendeztette meg a pozsonyi ínyenceket, de az áruhajkurászásban megfáradt embertársaink nagy része, keveset járva többcsillagos szállodákban és osztályon felüli éttermekben, talán azt is most látta először, hogy a karácsonyi krumplisalátás rántott pontyot még többféleképpen is az asztalra lehet varázsolni. Én pedig arra gondoltam, há- \ nyunknak jut éppen itt az eszébe, hogy az igazi karácsonyt nem is a több ezerért vásárolt karácsonyi ajándékok jelentik, hanem az ünnepi asztalt körül ülő, egymásnak örülő és jó étvaggyal falatozó család, -szénHAVEL: Félreértettek (ČSTK) - Spanyolországi és portugáliai útjáról szólt Václav Havel a tegnapi, rádióbeli Lányi beszélgetések című műsorban. Beszédének következő részében az illetékességi törvényről beszélt. „Úgy tűnik, a törvény elfogadásával véget ért egy bizonyos drámai fázis - mondta -, ami persze nem azt jelenti, hogy ezután nyugodtabb vizeken evezünk. A válsághelyzetek megismétlődnek, megismétlődhetnek, hiszen az a folyamat, amely most kezdődött, bonyolult és hoszszadalmas. Ezért úgy gondolom, különféle, akárcsak időleges alkotmányi biztosítékokra van szükségünk. Erről ejtettem szót a parlamentben is. Zavart, hogy néhány szlovák politikus úgy fogta fel szavaimat, mintha azok szlovákellenesek lettek volna. Félreértettek. Egyvalamire figyeltem: a föderáció működésére, jövőjére, egészére, s tettem ezt mindkét nemzet, csehek és szlovákok közös érdekét tekintve. MEŐIAR: Miénk a siker (ČSTK) - Vladimír Mečiar szlovák kormányfő tegnapi beszédében azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi két hét eredményeképpen megváltozott a CSSZSZK politikai légköre, és alapvető változás következett be Szlovákia jogállásában. 1968-ban a csehszlovák föderáció főként a szövetségi szervekben testesült meg, ezzel szemben ma 1990-ben ezeknek a szerveknek értelmet, tartalmat adunk. Ez az utóbbi időszak munkájának elsőrendű eredménye. A siker a miénk. Az eredmény azonban a józan ész sikere. Az illetékességi törvény jóváhagyásával persze az élet nem állt meg. Beszéde befejezésében Vladimír Mečiar elmondta, hogy véleménye szerint a jövőben is létezni fog a cseh kultúra, a szlovák kultúra és a nemzetiségek kultúrája. „Nem fogjuk vegyíteni ezeket a kultúrákat, és erőszakosan létrehozni a cseh-szlovák kultúra valamiféle hibridjét. Létezni fog a cseh nemzet és a szlovák nemzet is, ha sokaknak nem is tetszik a nemzet fogalma." Konferencia Márai Sándorról (Folytatás az 1. oldalról) Ottó üdvözlő levelét olvasták fel, amelyben az ünnepelt író életművét méltatta. Németh G. Béla a Kassai polgárok című színműve felől közelítette meg az életmű egészét. Rákos Péter kassaiként szólt az író szülőföld iránti szeretetéről és az Egy polgár vallomásai című regényt llylyés Gyula Puszták népe című regényéhez viszonyította. Végül Rónay Lászlónak Az árulás természetrajza című írását olvasták fel, amelyben Márai Sándor Harminc ezüstpénz című művének alapján elemezte az író, az értelmiségi erkölcsi tartását és mindenkori helytállását. Az előadások után Zeman László kért szót, aki nyelvészként Márai stílusát elemezte. Az ünnepi ülés után Márai újra itthon címmel irodalmi estet tartott Márai Enikő előadóművész. Ezen bevezetőt mondott Furkó Zoltán Márai-kutató. A szombati rendezvényen megjelent és felszólalt Ján Kopnický, Kassa főpolgármestere és Süli János, az óváros polgármestere. Jelen volt továbbá Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulja. (d-n) Az elmúlt hétvégén sem enyhült a belpolitikai feszültség és folytatódott az általános diáksztrájk, melynek fő célja kikényszeríteni Ion Iliescu elnöknek és Petre Roman kormányának a lemondását. A mintegy 150 000 diák követelését teljes támogatásáról biztosította a parlamenten kívüli ellenzéki csoportosulásokat tömörítő, egyre befolyásosabb Honpolgári Szövetség, melynek első országos értekezlete szombaton fejeződött be Bukarestben. A Honpolgári Szövetség elnökévé Marian Munteanu ismert diákvezért választották. A HSZ nyílt televíziós vitára szólította fel Ion Iliescu elnököt az ország jelenlegi gondjairól és a megoldások lehetőségeiről. Az elnök elfogadta a kihívást, s a nagy érdeklődéssel várt vitára valószínűleg még a héten sor kerülhet. Persze, ha valami nem jön közbe „véletlenül", mert az itt ugyancsak gyakran megtörténik, így már több érdekesnek ígérkező vita ment füstbe. Megjegyezném még, hogy a Honpolgári Szövetség konferenciáján szóba került a nemzetiségi kérdés is, melyet igen reálisan, a nemzetközi normáknak megfelelően, a nemzetiségeknek teljes egyenjogúságot biztosítva kíván kezelni a HSZ. Jó volt hallani az újonnan megválasztott vezetőség sajtótájékoztatóján azokat a véleményeket, melyek szerint a román-magyar és általában a romániai nemzetiségi ellentéteket bizonyos szélsőséges körök előre megfontolt szándékkal keltik és szítják, hogy aztán a keletkezett problémát saját önző céljaikra használják ki. Sajnos, a mai kormányzó párt is mesterségesen szítja a feszültségeket és szinte minden bajért a magyarokat és a külföldieket, vagy a másként gondolkodókat okolja. Sajnálatos, hogy ennek az ezerszer megismételt hazugságnak újra sokan bedőlnek Romániában. A hétvége másik fontos eseménye, hogy a hat legfontosabb ellenzéki politikai párt együttműködési megállapodást írt alá szombaton Bukarestben. Megállapodtak abban, hogy felállítanak egy állandó konzultációs bizottságot, amely segít egyeztetni az ellenzék lépéseit és több közös akciót készít elő. A legfontosabb a helyhatósági választásokra való felkészülés. A Nemzeti Liberális Párt, egyetértésben ellenzéki szövetségeseivel, felkereste Iliescu elnököt és kérte, hogy hívja vissza Roman kormányát és nevezzen ki új kabinetet, melynek élén független személyiség állna. A javaslatról ma kezdődnek tárgyalások az elnöki palotában. Vasárnap Temesvárott, a rendkívül rossz időjárás ellenére is, sok ezer ember részvételével felvonulásokat és nagygyűlést rendeztek a Ceausescu- és a kommunistaellenes felkelés első évfordulója alkalmából. A megemlékezés résztvevői, a nagygyűlés szónokai élesen bírálták a kormányzó Nemzeti Front politikáját és követelték Iliescu, valamint Roman lemondását. KOKES JÁNOS, Bukarest Befejeződött az oroszországi, kezdődik a szovjet küldöttkongresszus (ČSTK) - Moszkvában a Kremlben szombaton befejeződött a november 27én kezdődött oroszországi rendkívüli népképviselői kongresszus. A népi küldöttek mindenekelőtt a köztársasági alkotmány módosításáról és az agrárreformról tanácskoztak. Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke zárszavában a kongresszus legfőbb sikerének azt nevezte, hogy a köztársaságban egyenjogúsították az összes tulajdonformát, vagyis a magántulajdont is. „Ezzel lemondunk az ideológiai tézisekről és gyakorlatilag megkezdjük a gazdasági törvények feletti feudális erőszak felszámolását" - jelentette ki Jelcin. Szerinte a köztársaság vezetésének fő feladata a gazdasági nyitás, a bekapcsolódás a világgazdaságba. Jelcin szerint egy gazdaság nem működhet jól a vasfüggöny mögött, amit a történelem is bizonyított. Kétnapos nagyon viharos tanácskozás után sem sikerült közös álláspontra jutniuk a régióközi parlamenti csoport tagjainak arra vonatkozóan, milyen platformot fognak képviselni a Szovjetunió népi küldötteinek ma kezdődő IV. kongresszusán. A csoportból sokan nem értettek egyet vezetőjük, Jurij Afanaszjev javaslatával, hogy a csoport ne vegyen részt a kongresszusi vitában a Szovjetunió alkotmányának módosításáról és az új szövetségi szerződésről. Afanaszjev szerint a képviselőcsoport csak akkor őrizheti meg saját arcát, ha radikális demokratikus nézetekkel fog fellépni. Hosszas viták után végül is az a döntés született, hogy a felszólalással megbízott tagok maguk mérlegeljék a vitás kérdésekben milyen nézeteket fognak képviselni. Az észt parlament elnöksége úgy döntött, hogy a köztársaságban megválasztott népi küldöttek megfigyelőként vegyenek részt a ma kezdődő kongresszuson, de ne a parlamentet, hanem saját választóikat képviseljék. A lett parlament egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a lettországi népi küldöttek vegyenek részt a tanácskozás munkájában. A baltiak közül csak Litvániának nem lesznek ott Moszkvában a küldöttei, a múlt heti parlamenti döntés értelmében. Vytautas Landsbergis, a parlament elnöke ezt azzal indokolta, hogy „litván állampolgárok nem vehetnek részt egy másik állam hatalmi szerveinek tanácskozásán". Történelmi fordulópont (Folytatás az 1. oldalról) MDF eszmeiségét. Kiemelte: a párt magáénak vallja a népi-nemzeti, a kereszténydemokrata és - ez bizonyos mértékben új vonás - a nemzeti liberális eszméket, e három áramlat termékeny szintézisére törekszik, semmiképpen sem szeretne szétdarabolt irányzatok halmazává válni. A beszédet követő szekcióüléseken sokan bírálták a vezetőséget azért, mert sem a tavasszal beígért politikai nagytakarítás, sem a gazdasági váltás nem indult meg a kívánt mértékben. Egyöntetű vélemény szerint sorsdöntő lehet az eredményes privatizálás, amelyben érdekeltté kell tenni minél több állampolgárt, ugyanis csak így lesznek hajlandók elviselni a várhatóan súlyos terheket. Többen javasolták, hogy az MDF alapítson országos Szertefoszló remények (Folytatás az 1. oldalról) a palesztin kérdés lesz a legfontosabb. „Ha az amerikaiak mindenekelőtt a Perzsa-öbölről akarnak velünk tárgyalni és csak azután a palesztin kérdésről, azt fogjuk válaszolni, hpgy ha számukra fontosabb az olaj, akkor számunkra még fontosabb Jeruzsálem" - hangsúlyozta az elnök. A forradalmi parancsnokság elnökhelyettese viszont azt állította, hogy ha Irakra rákényszerítik a háborút, akkor az hosszú évekig fog tartani és nem néhány napig vagy hétig, ahogyan azt az USA feltételezi. Nathaniel Nowell, az USA kuvaiti nagykövete hazatérése után pénteken kijelentette, Kuvaitban semmi jele sincs annak, hogy az iraki csapatok a kivonulásra készülődnek. A nagykövet az amerikaiak utolsó csoportjával tért haza, s az öbölben követett amerikai politikát „erkölcsösnek, tisztességesnek és helyesnek" minősítette. Husszein jordán uralkodó Ammanban szombaton Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével tárgyalt. Hivatalos források szerint egyetértettek abban, hogy az öböl-válságot arabközi párbeszéd útján kellene megoldani. Egyébként Jordánia az első arab állam, amely formálisan elismerte Kuvait annektálását, bár hivatalosan az uralkodó több ízben ennek ellenkezőjét állította. Az AlAnba kuvaiti napilap szerint ugyanis a jordán hatóságok állampolgáraiknak, akik Kuvaitba járnak dolgozni, olyan útleveleket állítottak ki, melyek szerint Kuvait „iraki tartomány". napilapot. Tegnap délután jóváhagyták a párt új alapszabályát és megválasztották az ún, 21 tagú elnökséget. A pártelnök ismét Antall József lett. A Független Kisgazdapárt országos nagyválasztmánya ugyancsak az elmúlt hét végén tartotta ülését, amelyet szenvedélyes viták, indulatos szópárbajok jellemeztek. A résztvevők nem hivatalos tájékoztatása szerint - az újságírók nem vehettek részt a tanácskozáson - legtöbben a földkérdésről szóltak, egyesek erőszakos földfoglalásra buzdítottak, sokan a párt vezetőségét bírálták, mert a mezőgazdaságban nem érvényesül a kisgazdák koncepciója. A megismételt, egyesek szerint majdnem botrányba fulladt tisztújító választás eredményeként megerősítették elnöki tisztségében Nagy Ferenc Józsefet, a főtitkári poszton pedig Oláh Sándort. Egy szavazaton múlott Torgyán József megválasztása. Ez döntötte el, hogy nem kapott semmilyen tisztséget a vezetőségben. Több küldött javasolta, hogy ha a földosztásban március végéig nem vaiósul meg a kisgazdák elképzelése, akkor hívják vissza pártelnöki és miniszteri tisztségéből Nagy Ferenc Józsefet, a párt pedig lépjen ki a kormánykoalícióból. Késő éjszaka lévén, a nagyválasztmány már nem volt határozatképes, ezért az indítvány megvitatását az elnök-. ség hatáskörébe utalták. Sz. J. EK-csúcs Rómában (ČSTK) - Rómában szombaton fejeződött be a 12 EK-tagország kétnapos csúcstalálkozója. Az egyhangúlag elfogadottzáródokumentum szerint fontos lépés volt ez a politikai, gazdasági és pénzügyi unió megteremtése felé. A résztvevők kidolgozták közös álláspontjukat a regionális problémákkal, az Öböllel, a KözelKelettel, Latin-Amerikával. ÚJ SZÚ 2 1990. XII. 19.