Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-15 / 268. szám, csütörtök

Magyarország • Találgatáso k a várható kormányátalakításról Az MSZP nem vesz részt a baloldali pártok moszkvai értekezletén Magyarországon két dologra irá­nyul a közvélemény figyelme. Érde­kes viták zajlanak a parlamentben, emellett pedig folynak a kormány átalakításával kapcsolatos találgatá­sok. Mint ismeretes, Antall József miniszterelnök kilátásba helyezte a kabinet átalakítását. Ez utóbbi té­mával kapcsolatban próbáltak meg a Magyar Hírlap munkatársai részle­teket megtudni az érintettektől a par­lament folyosóján. Az újságíró Rabár Ferenc pénz­ügyminiszternek szegezte a kérdést: róla azt a hírt lehetett olvasni, hogy még nem találták meg az utódját, bár már keresik. A miniszter vála­sza: ez csak feltételezés, biztos alapja nincsen. Elutasította azt az állítást, amely szerint azért menesz­tenék, mert a taxisblokád idején az Érdekegyesztető Tanács ülésén a saját hatáskörében egyezett meg, s erre nem volt felhatalmazása. Ra­bár Ferenc szerint a miniszterelnök is felvállalta az Érdekegyeztető Ta­náccsal történt megállapodást. Bod Péter Ákos ipari és kereske­delmi miniszter véleménye: a sze­mélyi hírek csak találgatások. Ger­bovits Jenő tárca nélküli miniszter úgy tartja, hogy a politikában minden lehetséges. Kijelentette, negyven éven keresztül pontosan azért küz­döttek, hogy a politikai élet ne pos­ványosodjon el, azaz lehetségesek legyenek benne a változások. Aki t politikai funkciót vállal, annak tisztá­ban kell lennie azzal, hogy oda nem­csak bevezető, hanem kivezető ka­puk is nyílnak. Nagy Ferenc József földművelés si miniszter még semmilyen formá­ban nem értesült az átalakulásokról. Az Országgyűlés az év végéig . hatalmas mennyiségű munka elvég­zését vállalta magára, s ezért meg­gyorsították a törvényjavaslatokról folytatott vitát. Kedden délelőtt pél­dául az illetékekről szóló törvényja­vaslat volt programon. Többen indít­Kelet-Berlin LIBANONI ÁLLAPOTOK (ČSTK) - Közel libanoni állapotok kerítették hatalmukba keddre virra­dó éjjel Berlin keleti részének Fried­richshain nevű kerületét, ahol a rend­őrség nagyszabású akcióba kez­dett néhány leromlott lakóépület megtisztítására a házfoglalóktól. A szomorú mérleg legalább négy súlyosan megsebesült rendőr, húsz­nál több letartóztatás,, kiégett, összetört autók, s egyelőre ismeret­len számú sebesült az úgynevezett autonóm csoportokhoz tartozó ház­foglaló fiatalok táborában. A rendőrség tegnap reggel is foly­tatta e lakóépületek erőszakos kiürí­tését, hozzávetőleg ezer rendőr ér­kezett Alsó-Szászországból és Észak-Rajna-Vesztfáliából. Az akci­óban vízágyúkat, könnygázt és bul­dózereket is bevetettek. ványozták a lakásszerzés megköny­nyítése érdekében, hogy a gyermek a szülő halála után illetékmentesen juthasson a tulajdonhoz. A parla­ment lezárta az árak megállapításá­ról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is, a döntést elhalasztották. A képviselők vita nélkül döntöttek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankba való tagság elfogadásáról. A májusban létrehozott bank az egyedüli pénzintézet, amelynék cél­ja, hogy Közép- és Kelet-Európát garanciavállalással, tőkével és hite­lekkel támogassa. A keddi nap egyik érdekességét az interpellációk szolgáltatták. Az új magyar parlament történetében elő­ször Horváth Vilmos (SZDSZ) hor­vát nyelven intézett interpellációt a művelődési és közoktatási minisz­terhez, amelyben kérte, hogy a tele­vízió rendszeresen állandó időpont­ban sugározzon horvát nyelvű mű­sort. A miniszter támogatta a képvi­selő igényét. Itt kell megjegyezni, hogy Jakab Mária, a magyarországi szlovák kisebbség képviselője már szintén beszélt szlovák nyelven a magyar parlamentben. A Népszabadság tegnap tette közzé a Magyar Szocialista Párt El­nökségének üzenetét a kelet-közép­európai baloldali pártok moszkvai tanácskozásához, amely tegnap nyílt meg. Az MSZP ezen az érte­kezleten nem vesz részt. Az üzenet szerint a párt „támogat minden olyan kezdeményezést, amely elő­mozdítja Közép- és Kelet-Európa valamennyi demokratikus baloldali pártjának együttműködését. Egy ilyen jellegű tanácskozás összehí­vására javaslatot is tett és annak kész Budapesten otthont adni. Az önök rendezvényét azonban túlsá­gosan szűk körűnek tartja, amely egyesekben még restaurációs szán­dékok látszatát is keltheti. Ezért döntött a távolmaradás mellett." (A moszkvai értekezleten csehszlovák részről Pavol Kanis, a CSSZKP Szövetségi Tanácsának elnöke, Mi­roslav Grebeníček, a szövetségi tanács első alelnöke és Peter Weiss, az SZLKP elnöke vesz részt.) Magyarországot kedden elhagy­ták a szovjet hadsereg gépesített lövészhadosztályának utolsó alaku­latai is. Az illetékesek közölték, hogy a Dunától nyugatra eső területeken már nincs egyetlen szovjet harci ala­kulat sem. Tegnap délelőtt a Malév különgé­pével útnak indították az országból kiutasított személyek első, 33 fős csoportját. Mint ismeretes, az utóbbi hetekben több száz személyt tartóz­tattak le, olyan külföldieket, akik ér­vényes engedély nélkül tartózkodtak Magyarországon. (kpr) Lázadás a szovjet parlamentben (ČSTK) - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa holnapi ülésén átfogóan megvi­tatja az ország katasztrofális helyzetét. Meghallgatja Mihail Gorbacsov államfő beszámolóját az ország politikai és gaz­dasági állapotáról, az új szövetségi szer­ződés előkészítéséről és az államfő va­sárnapi találkozójáról Borisz Jelcinnel, az Oroszországi Parlament elnökével. ^ Végül is ezt a napirendet hagyták jóvá a tegnapi rendkívül kiélezett parlamenti ülésen. A képviselők szinte egyhangúlag utasították el az erre a hétre javasolj programot, amelyen egy sor viszonylag jelentéktelen törvény megvitatása szere­pel. Eredetileg tegnap kellett volna meg­kezdeni a vitát a jövő évi gazdasági tervről és a költségvetésről, de a kormány leghamarabb csak a jövő héten tudja előterjeszteni ezeket a dokumentumokat. A pénteki ülésen Gorbacsov mellett részt vesznek a minisztertanács tagjai is Nyikolaj Rizskov kormányfő vezetésé­vel, s meghívást kaptak az ülésre a szö­vetségi és autonóm köztársaságok, vala­mint a további nemzetiségi területi alaku­latok vezetői is. Nem kizárt, hogy a vita szombatra is átnyúlik. A szovjetunióbeli helyzetet értékelte amerikai és külföldi vállalkozók konferen­ciáján Zbygniew Brzezinski, az ismert politológus. Kijelentette, a Nyugatnak tu­domásul kell vennie, hogy a Kreml egyre kevésbé képes elfogadni és érvényesíteni olyan döntéseket, amelyek az egész Szovjetunió területére érvényesek. Kicsit eltúlozva a dolgokat azt mondta: Mihail Gorbacsov a külügyminisztériumot, a KGB-t, a hadsereget és az Aeroflotnak azt a repülőgépét ellenőrzi, amellyel kül­földrejár, de ennél többet aligha. Felszólí­totta a Nyugat vezetőit, hogy ezt az új realitást vegyék tudomásul és tanuljanak meg tárgyalni a szovjet hatalom egyes decentralizált központjaival. Kazimiera Prunskiene litván kor­mányfő tegnap délután Moszkvába érke­zett, ahol Georgij Javlinszkijjal, az Oroszországi Föderáció minisztertaná­csának alelnökével valamint a moszkvai városi tanács vezetőivel fog tárgyalni. Prunskiene kormánya közben bevezette a saját valutát. Lit lesz a neve, egy lit 100 centet fog érni. Észtország is bejelentette, hogy saját pénznemet vezet be. Az ukrán parlament tegnap Vitold Fo­kú. t választotta meg a köztársaság mi­niszterelnökévé. Elődje Vitalij Maszov a diáksztrájkok után októberben mondott le. Ukrán források szerint Fokin „mérsé­kelt kommunista". Új elnöke van a grúz parlamentnek: Zviad Gamszahurdia, az ismert ellenzéki politikus és volt disszidens. A Kerekasz­tal-Szabad Grúzia nevű koalíció élén áll, a parlamentbe eddig megválasztott 246 képviselő közül 155 ehhez a koalícióhoz tartozik. E gyre több szenzációval szol­gál a brit belpolitikai élet. Vannak köztük olyanok is, amelyek arra jók, hogy elcsámcsog­jon rajtuk a (bulvár)sajtó, mások ko­moly elemzéseket igényelnek, s a szakírók le is vonják következteté­seiket. Érdemes odafigyelni a szen­zációk mindkét kategóriájára, hiszen együttesen jelzik az idegesség és a bizalmatlanság elharapódzását. Csámcsogni lehet azon, hogy a mindig hűvösen udvarias brit hon­atyák elvesztik a fejüket, s piaci kofákként veszekednek, hát még ha vezető politikusok teszik ezt. A brit parlamentet évszázados hagyomá­nyai miatt „minden parlamentek anyjának" is szokták nevezni. Az évszázadok folyamán szigorú visel­kedési szabályok alakultak ki, ame­lyek megakadályozzák, hogy a viták személyeskedésbe torkolljanak. Például a képviselők közvetlenül nem is szólítják meg egymást, szavaikat az el­nökhöz intézik, s egymást csak mint „tiszteletre­méltó>f" emlegetik. Néhány hete, amikor az új iskolapolitikáról folyt a vita, Margaret Thatcher az ellen­zéki Munkáspárt vezetőjéről szólva kijelentette: a tiszteletreméltó Neil Kinnock úr egy titkos kommunista - ez a vaslady szájából a legna­gyobb sértésnek számít. Kinnock er­re azt felelte, hogy a tiszteletreméltó hölgy egyszerűen bolond. Alig telt el pár nap és ismét összecsaptak. Kin­nock védelmébe vette Geoffrey Howe miniszterelnök-helyettest (egy nappal annak lemondása előtt). A vaslady csípősen megjegyezte: „Az alelnök túlságosan nagy ahhoz, hogy egy olyan kis ember védelmére szoruljon, mint ön." Ezt már az AP amerikai hírügynökség sem hagyta szó nélkül, mondván: a brit parla­ment mindinkább egy zsibongó isko­laudvarra kezd hasonlítani. Az eset­hez még annyit tett hozzá, Kinnock tényleg csak 170 cm magas, de ez még így is 11 centiméterrel több, mint Thatcher asszony testmagas­sága. Aki ennek ellenére nagyobb­nak tűnik Kinnocknál - de csak ma­gas sarkú cipőjének köszönhetően. Komolyabbra fordítva a szót: a kormányzó konzervatívok október elején megtartott szokásos évi kon­ferenciáján szokásos volt az ünnep­lés is. Thatcher pártvezérségének 15, kormányzásának pedig 11 esz­tendejét (és a vaslady 65. születés­napját) ünnepelték. A jelszó az volt, hogy az 1992 nyaráig esedékes vá­lasztásokon Thatchernek negyed­szer is győznie kell. Ezen a konfe­rencián nem említették a brit gazda­ság fölött tornyosuló felhőket, s arról sem beszéltek, hogy a Munkáspárt jelenlegi népszerűségi indexe 11-13 százalékkal meghaladja a torykét. Ezért ha most tartanák a választáso­kat, a konzervatívok valószínűleg vereséget szenvednének. Egyéb­ként a konferencián Thatcher „ne­mes egyszerűséggel" intézte el el­lenfeleit, például a két nagy párt után következő harmadikat, a csak 9 szá­zalékos támogatást élvező Liberális Demokrata Pártot döglött papagáj­hoz hasonlította. Egy hét múlva jött a hidegzuhany. A konzervatívok egyik erős bástyá­jának számító Eastbourne választó­kerületben (1906 óta itt mindig a toryk nyertek) pótválasztásokat tartottak, mert az IRA meggyilkolta a kerületet 16 éve képviselő lan Gow-t. Úgy tűnt, a pótválasztás kií­rása csak formalitás, hiszen a Mun­káspárt itt sosem rúgott labdába. Most sem, de óriási meglepetésre a liberális demokrata jelölt győzött. A 17 ezres fölény négy és fél ezres hátrányba csapott át. Úgy látszik, mégsem döglött az a papagáj! Ma­guk a konzervatívok is beismerték: megsemmisítő vereséget szenved­tek. Szakírók szerint több volt ez a kormánypolitika elleni, két válasz­tás közötti időszakban szokásos til­takozásnál. Súlyos csapást mért Thatcherre a helyettese, Geoffrey Howe, amikor Interjú ORBÁN VIKTORRAL, a Fidesz elnökével Vége a verbális politikának ÚJ szú 1990. XI. 15. Mind Magyarországon, mind külföldön nagy érdeklődést váltott ki, hogy a nemrég megtartott önkormányzati választásokon váratlanul előretört az a Fiatal Demokraták Szövetsége, amely a ma­gyarországi politikai struktúrában liberális moz­galomként definiálja magát. Két vezetője kedden a szintén liberális Független Magyar Kezdemé­nyezés meghívására Pozsonyba látogatott. Csak rövid időt tölthettünk körükben, de az alkalommal élve rövid beszélgetést folytattunk Orbán Viktor­ral, a Fidesz országos választmányának elnö­kével. • Innen, Csehszlovákiából nézve úgy tűnik, hogy szociális beállítottságú liberális politikai erő a Fidesz. Vajon a szociális érzéknek köszönhető, hogy oly jól szerepeltek az önigazgatási választá­sokon? - Nem hiszem, hogy elsősorban ezzel magya­rázható a jó eredmény. Inkább annak, hogy a választópolgár a pártról, a mozgalomról és vezetőiről kialakult kép és programunk szerint ítél. Közvetlenül nem foglalkozunk szociális ügyekkel, ennek ellenére úgy vélem, programunk azt ígéri, hogy megvalósításával lehetővé válik a szociális kérdések megoldása. Szerintem a parlamenti szereplésünk volt a siker döntő tényezője. Kissé profánul szólva: tetszettünk az embereknek. Viszonylag későn kezdtünk szerve­ződni, így élvezhettük a „későnjövés" előnyeit, amin azt értem, hogy a nagy pártokból, az ún. nagyhagyományú mozgalmakból elpártolt és kiábrándult értelmiségiek hozzánk jöttek. Sokan a párt jellege, a politizálgatás miatt ábrándultak ki más politikai erőkből, majd hozzánk csatlakoztak. Igen sok jelentős entellektüel van a mozgalmunk­ban, és ez komoly vonzerőt jelent. • Még mindig vannak tartalékok a mozgalom­jellegben? - A Fideszben még vannak. Hogy más politikai erőkben mennyire nincsenek, azt naponta ta­pasztaljuk. • Ön szerint Magyarországon hatékonyabb politikát is lehetne folytatni a kisebbségekhez fűződő viszony ápolása során? - Ha nem lehetne, akkor mi is Jeszenszky külügyminiszter úr politikáját támogatnánk... A magyarországi szervezetek között e téren is szimbolikus küzdelem folyik. A mi politikánk lé­nyege e téren: kevesebb szimbólumot, több gya­korlatot. ­• Más országokban az antiszemitizmus úgyszólván kivétel nélkül a söpredék körében nyilvánul meg. Magyarországon viszont az ta­pasztalható, hogy egészen kiváló entellektüelek. is tesznek antiszemita nyilatkozatokat. Tudja Or­bán úr, kikre gondolok...? - Nem vagyok gondolatolvasó. Ugyan, árulja már el, mire gondol. • Csoóri Sándor ismert nyilatkozatára. Meg arra, hogy a rendkívül népszerű öttusa világbaj­nok nem átallotta a tévé fő műsoridejében kinyil­vánítani, hogy Magyarországon 1945 óta zsidó­hódoltság van. - Az ilyen kijelentés a kijelentő helyzetelemzé­si kvalitásait tükrözi. Tény, hogy Magyarországon is, mint minden más országban, vannak antisze­miták. Politikai antiszemitizmus viszont nincs. Nem is látom ennek a veszélyét. Ne tiszteljük meg az antiszemitákat szerepük túlbecsülésével. A kormány elítéli a zsidóellenességet. Aki a jelen­legi magyar kormányt zsidóellenességgel vádol­ja, az nem tudja, mit beszél. • Csakhogy a Holocaust nem azzal kezdődött, hogy a harmincas évek végén meghozták az első zsidótörvényt. Hanem egyszerű zsidóellenes ki­jelentésekkel. Egyetért velem? - Ezzel nem lehet egyet nem érteni. • Az ön véleménye szerint megváltozik a poli­tikai struktúra azáltal, hogy Pozsgay Imre kilépett a Szocialista Pártból és esetleg más pártot alapít? - Magyarországon vége a verbális politikának. Ma már nem elég az, hogy valaki kinyilatkoztatá­sokat tesz. Már nem lehet egyszemélyes intéz­ményként eredményesen politizálni. 0 A taxis-válságnak melyek a fő tanulságai? - Például az, hogy a válság az összes pártot megosztotta. Csak a Fideszt nem osztotta meg. Mi elvpolitikát folytatunk, és ellene vagyunk min­den populista megnyilvánulásnak. • Köszönöm a beszélgetést. TÓTH MIHÁLY november elsején benyújtotta le­mondását. No nem a távozásával, hanem annak indoklásával tette ezt: nem értett egyet azzal, ahogyan Thatcher az Európai Közösségek­hez viszonyul. Howe a konzervatí­vok egyik legtekintélyesebb szemé­lyisége, ő az egyetlen, aki kezdettől fogva, vagyis 1979 óta tagja volt a kormánynak. Ezekben a napokban a brit tévé­híradónak is csaknem egyetlen té­mája van: a jövő kedden választ a Konzervatív Párt elnököt. Évek hosszú során át úgy tűnt, Thatcher­nek nem lehet igazi riválisa. Most azonban egyre-másra jelennek meg cikkek konzervatív politikusoktól is, akik arról írnak, hogy a toryknak új vezérre lenne szükségük: „akinek új stílusa elősegítené a párt felgyógyu­lását, a párt iránti bizalom vissza­nyerését". Tony Marlow parlamenti képviselő felszólította Thatchert, ve­gye figyelembe a párt érdekeit és távozzon. Persze, itt a lényeg nem a pártelnöki tisztség, hanem az, hogy Thatcher kormányfőként vesz­tette el sokak bizalmát, s ezeknek az a véleményük, hogy a következő parlamenti választásokon új embert kell az élre állítaniuk, különben biz­tosan. a Munkáspárt fog győzni. Vagyis: új toryvezér szálljon csatába a miniszterelnöki posztért. A dolog érdekessége: a tavalyi pártelnök­választáson történt meg első ízben, hogy akadt egy ember, aki Thatcher mellett szintén jelöltetni merte magát erre a posztra. Az addig teljesen ismeretlen Anthony Meyer tudta, hogy semmi esélye (mégis 33 sza­vazatot kapott a 375-ből), de mint mondta, példát akart mutatni más, nála nevesebb politikusoknak, hogy merjenek szembeszállni a vas­ladyvel. • Most mindenki azzal foglalkozott hogy az idei választáson akad-e Thatchernek ellenfele. A leggyak­rabban a lemondott helyettes, Geoffrey Howe és Michael Haseltine neve merült fel. Ez utóbbi a konzer­vatívok vezéralakjai közé tartozik, 1986-ig hadügyminiszter volt, s ugyanolyán okok miatt távozott a kormányból, mint Howe. Azzal a különbséggel, hogy Haseltine nem bírta olyan sokáig elviselni Thatcher stílusát, azt, hogy a vaslady csak bólogatójánosoknak tekintette a mi­nisztereket. Tegnapelőtt a parla­mentben a konzervatív képviselők megdöbbenve, szinte sokkos álla­potban hallgatták Geoffrey Howe beszédét, aki élesen bírálta Marga­ret Thatchert. Azt mondta, Thatcher az európai partnerek iránti magatar­tásával katasztrofális helyzetbe so­dorja Nagy-Britanniát, s felszólította a honatyákat, „vizsgálják felül Tha­tcher iránti lojalitásukat". E ldőlt a nagy kérdés, tegnap zárás előtt kaptuk a hirt, Mi­chael Haseltine döntött: je­lölteti magát a pártelnöki posztra. Eddig több mint száz képviselő ígért neki támogatást. Bármi legyen is kedden az eredmény, mit sem vál­toztat a tényen: a Konzervatív Párt és személyesen Margaret Thatcher még sosem volt ilyen válságban, illetve ilyen nehéz helyzetben az utóbbi 11 év alatt. De az sem kétsé­ges, hogy a miniszterelnök-asszony nem adja meg egykönnyen magát, foggal-körömmel fog küzdeni. Mert ő ilyen, mert ő a vaslady. MALINÁK ISTVÁN Toryválság

Next

/
Thumbnails
Contents