Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-15 / 268. szám, csütörtök

Ülést tartott a szlovák kormány tájékoztatási tanácsa A televízió és a rádió legyen nemzeti intézmény (ČSTK) - Pozsonyban tegnap ülést tartott a szlovák kormány tájékoztatáspolitikai és hírközlő eszközökkel foglalkozó tanácsa. Ján Čarnogurský első minisz­terelnök-helyettes, a testület el­nöke informálta a tanács tagjait a sajtó- és a többi tömegtájékoz­tató eszközbeli hatásköröknek a föderáció és a két tagköztársa­ság között történő megosztá­sáról. Ján Čarnogurský mindenekelőtt a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió követeléséről szólt, mely sze­rint ezeknek a hírközlő eszközöknek nemzeti intézményként kellene mű­ködniük. Mint mondta, ezzel a Cseh­szlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió elveszti létjogosultságát, mi­vel a nemzeti televíziók és rádiók képesek biztosítani az úgynevezett föderális műsorsugárzást. A továb­biakban utalt arra, hogy a szövetségi kormány nem fogadta el ezt az irá­nyítási modellt, s a keddi prágai „kormánycsúcson" sem született döntés. A továbbiakban Ladislav Snop­ko kulturális miniszter közölte a ta­nács tagjaival, hogy döntés született a Lapkiadók Uniója létrehozásának kezdeményezéséről. A tanács üdvözölte, hogy az Új­ságírók Szlovák Szindikátusának közgyűlésén jóváhagyták az újságí­rói etikai kódexet, s támogatásáról biztosította a szervezetnek az újság­írói etikai elvek gyakorlati érvénye­sítésére irányuló erőfeszítéseit. Egyúttal azonban aggodalmát fejez­te ki ezeknek az elveknek mind gyakoribb megsértése miatt. A DEMOKRACIA MEGVEDESEÉRT Munkatársunktól - Tegnap a Szlovák írók Házában sajtóérte­kezletet tartott a Normális Szlovákok Társasága, a Human mozgalom és a Szlovákiai Demokratikus Ifjúsági Szövetség. A mozgalmak képviselői bemutatták szervezetüket. A jelenle­gi politikai helyzetben szükségesnek tartják, hogy az eddigi hallgatás és aláírásgyűjtés után konkrét lépése­ket tegyenek a demokrácia megvé­désének érdekében. Az állampolgárok spontán reakci­ója, de elsősorban a félelem hozta létre ezeket a társulásokat. Az a fé­lelem, amelyet minden egyszerű, jó­zanul gondolkodó ember érez ezek­ben a napokban. Ezért határozták el, hogy ma 17 órakor a Prímás téren és szombaton, november 17­én, szintén 17 órakor a Szlovák nemzeti felkelés téren nagygyűlést szerveznek az emberség, tisztesség és az összeférés jelszava alatt, melyre meghívnak minden embert, akinek szívügye Szlovákia fellendü­lése, a becsületes, tisztességes, bé­kés és emberhez méltó élet megte­remtése. Természetesen elkerülhe­tetlen lesz, hogy a nagygyűléseken részt vegyenek a nacionalista érzel­mű, ún. nemzeti orientációjú pártok támogatói is, akik megpróbálják megbontani az összejövetelek bé­kés menetét. A szervezők felkérik a résztvevőket, őrizzék meg nyugal­mukat, ne hagyják magukat provo­kálni. (magi) Masíroznak a katonák... (ČSTK) - A tervezett határidő előtt egy hónappal, már december közepén minden szovjet katona el­hagyja a Rimaszombati járást. Ha­sonlóan, mint másutt, az itt állomá­sozó szovjet csapatok is nagy káro­kat okoztak. Július Beníknek, a já­rási nemzeti bizottság alelnökének tájékoztatása szerint csak a különfé­le létesítmények, főleg lakások tata­rozására több mint 5,5 millió koronát kell fordítaniuk. ,,A szovjetek 116 lakást ürítenek ki, azonban közülük csupán 32-tőt kap a város. A többit 1991 áprilisá­ban a Csehszlovák Hadsereg egy­ségei foglalják el, noha mintegy öt­százan várnak lakáskiutalásra. Ha­sonló a helyzet a laktanyabeli léte­sítményekkel is. Polgári célokra csak egy objektumot használnak majd fel, annak ellenére, hogy az oktatásügy égető helyhiánnyal küsz­ködik" - mondotta Július Beník. Az Ifi, a Tábortűz és a Kis Építő szerkesztőségének közös nyilatkozata A Smena Kiadóvállalat igazgatója 1990. november 14-én bejelentette, hogy az objektív gazdasági körülmények miatt 1991. január 1-jétől a kiadó­vállalat nem tudja vállalni, a csehszlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági lapok megjelentetését. lyíivel jelenleg sem a kormány, sem a pártok, mozgalmak és azok képviselői nem vállalják fel a csehszlovákiai magyar gyermekek és ifjúság érdekeit, ezúton hívjuk fel a közvéleményt, minden csehszlovákiai magyar figyelmét, küldjék el tiltakozásukat az egyes szerkesztőségekbe, amelyet mi továbbítunk az illetékes kormányszerveknek. Ne hagyjuk, hogy anyanyelvünk használatának korlátozása után az alapvető szellemi tápláléktól is megfosszák a csehszlovákiai magyar ifjú­ságot! A Kis Építő, a Tábortűz és az Ifi szerkesztősége nevében BATTA GYÖRGY SZAMÁK MIHÁLY HORVÁTH REZSŐ főszerkesztők Új katonai doktrína készül (ČSTK) - Amint azt tegnap a szö­vetségi kormány elnökségi hivatala közölte a Csehszlovák Sajtóirodával, november 12-én, hétfőn Václav Ha­vel köztársasági elnök részvételével megtartotta második ülését az Állam­védelmi Tanács. A megbeszélésen - amelyet Mari­án Čalfa szövetségi miniszterelnök, a testület elnöke vezetett - a tanács áttekintette az új csehszlovák katonai doktrína javaslatát, valamint az új államvédelmi és -biztonsági rendszer elveit. Egyetértését fejezte ki a Biz­tonsági Tanács - amely a lakosság és a gazdaság védelmére fogad el majd intézkedéseket békeidőben és harckészültség idején egyaránt - lét­rehozását szabályozó jogszabály ki­dolgozásával. Az Államvédelmi Tanács a továb­biakban megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Hadsereg jövőbeni felépítésére vonatkozó tervet, amely az új katonai doktrínával összhang­ban kedvező feltételeket teremt az állam szuverenitásának védelmére való felkészültséghez. Ki kérdezte meg a Kis Építőt előfizető szülőket? Nem tagadom: én is szomorú vagyok, akárcsak Batta György, akinek cikkét la­punk tegnapi számában olvashattuk. Bi­zonyára sokat tettek azért, hogy ne szűn­jön meg a Kis Építő. Sokat, de nem mindent. Egyebek között azt sem kutatták a szorító helyzet kikényszerítette alapos­sággal, hogy hajlandók lennének-e a szü­lők számonként megadni a kilenc koronát. Meg aztán lényeges különbség sok csa­lád fizetéstől fizetésig terjedő „gazdálko­dásában", hogy meg lehet-e venni szá­monként a Kis Építőt, vagy nem. Aligha vonzó, ha a tanév első hetében - tetszik vagy nem - az első osztályosoknak elő kell (bocsánatot kérek: illik) fizetni a lapot. Vagyis a szakaszos előfizetéssel (egy hónapra, negyedévre, félévre) a drágább lapot is többen megvennék. Annyi kocká­zatot a lap szerkesztőinek kellene vállal­niuk, amivel a terjesztés más formáit is keresnék. Mondjuk bizományosok, peda­gógusok, szülői szövetségek közreműkö­désével. A sajtóban megjelentek ugyan vészjelek, fel is fogtuk ezeket, de utána minden maradt a régiben. Bár újságíró vagyok, ebben az eset­ben mégiscsak szülő. A veszélyérzetem egyre többször kritikus ítéletmondásra is késztetett egy-egy lapszámmal kapcso­latban. Hagyományra, küldetésre hivat­kozni lehet és kell is, de a kiút első fázisa az lenne, ha jobb lapot szerkesztenének. Márpedig a megszűnés veszélye csupán egy végül is nem megvalósult névváltoz­tatásra ragadtatta a szerkesztőket. Ennek ellenére előfizetjük a Kis Építőt, s az évi 180 koronáért is elő fogjuk fizetni. Mi, a család. Viszont azt nem tagadom, hogy ugyanúgy, mint eddig, ezután is megbeszéljük és kommentáljuk a lapot. Remélem, velem együtt sokan lesznek, akik tollat fognak, hogy megoldást javall­janak az áldatlan helyzetre. Jó lett volna arról is olvasni Batta György írásában, hogy hány külföldi és hazai alapítványhoz fordultak támogatásért. Ebben az esetben egy év túlélés is sokat jelent, mert lega­lább remény van arra, hogy a lap megú­juljon. Úgy az sem lehetetlen, hogy kilenc koronáért már ne „csak" a magyarnyelv, a nemzeti kisebbségi lét iránti elkötele­zettségből, hanem a minőségéért vegyék meg. Tudom, Batta Györgyék nem akar­nak kommersz szempontokat érvényesí­teni, azzal viszont számolniuk kell, hogy a jelek szerint Magyarországról egyre több magánvállalkozás hoz be majd gye­reklapokat. Konkurencia így is, úgy is lesz. Remélem, velem együtt több ezer ma­gyar szülő igyekezne megvenni a drá­gább lapot, ha az nem a szerkesztők, a szerzők elképzeléseit, vágyait tükrözné, hanem a gyerekekét, a családokét. A leg­több modern gyereklapban van kifestő, összeragasztható papírmodell, apró já­ték, matrica, családi rejtvény. Jó lenne, ha nem a zsenge ágakat hajtó demokráciára mutogatnánk, a szülők magyarságtudatá­ra hivatkoznánk, hanem ezernyi új ötlet­tel, vonzó dologgal töltenénk meg a lapot. Egy ilyen lapra bizonyára az egyre szapo­rodó hazai és külföldi alapítványok is szívesen áldoznának. Nem is beszélve a szülőkről, akiket a gyerekek mindig rászednek arra, amire vágynak. Feltéve, ha megtetszik nekik. DUSZA ISTVÁN ROMÁNIÁBAN ÉLEZŐDIK A BELPOLITIKAI FESZÜLTSÉG A jobboldal hideg szele Romániában ma országszerte nép­gyűléseken emlékeznek meg a brassói munkások nagy kommunista- és Ceau­sescu-ellenes tüntetéseinek harmadik év­fordulójáról. A tömeggyűléseket Buka­restben, Brassóban, Temesváron és más romániai városokban a nemrég alakult Honpolgári Szövetség szervezte és koor­dinálja. A kormányzó körök élesen bírál­ták az ellenzék kezdeményezését. A Nemzeti Megmentési Front hivatalos szócsöve, az Azi című napilap tegnapi számában a mára meghirdetett tünteté­seket „a jobboldal hideg szelének" ne­vezte, a Honpolgári Szövetség pYogram­ját pedig egyenesen ellenforradalminak minősítette. A lap hangsúlyozta: a Nemzeti Meg­mentési Front eltökélt szándéka igénybe venni a jogrend és a hivatalos intézetek megvédése értelmében a politikai demok­rácia „specifikus eszközeit". A példát a júniusi bukaresti események folytán a bányászok szolgáltatták. Ez gyakorlati­lag nyílt figyelmeztetés az ellenzék cí­mére. A rezsim által ellenőrzött hírközlő esz­közök rendőrségi forrásokra hivatkozva azt is közzétették, hogy - főként Temes­váron - agitátorok keresték fel az utóbbi napokban a gyárakat, s az embereket a gyűléseken való részvételre szólították fel, valamint arra, hogy különböző „dolgo­kat" is vigyenek magukkal - például Mo­lotov-koktélokat. Az ellenzék elhatárolta magát ezektől a vádaktól. A mai tömeg­gyűlések célja felhívni a román és a nem­zetközi közvélemény figyelmét arra a mély gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságra, amelybe a volt kommunista re­zsim és a most hatalmon levő neokom­munista rendszer taszította Románia né­pét. KOKES JÁNOS, Bukarest Alexander Dubček nyilatkozata a Jomiuri Simbunnak Hazánk a „harmadik utat" keresi Ujabb adalék november 17-éhez (ČSTK) - „A november 17-i prágai rendőri beavatkozás során a Közbizton­sági Testület tagjai a Mustek metróállo­másra is behatoltak, és bántalmazták a várakozó utasokat. Erről - íz ez új fejlemény - tegnap számolt be a tavalyi novemberi eseményeket vizsgáló parla­menti bizottság előtt dr. Milan Hulík" - mondotta tegnap Petr Toman képvise­lő, a bizottság szóvivője. Egyébként Milan Hulík, aki tagja volt a november 17-i események kivizsgálá­sára felügyelő előző bizottságnak, jelen­leg pedig az Alkotmány- és Demokrácia­védő Hivatal munkatársa, szemtanúja volt a beavatkozásnak. Jóváhagyták a szabadságjogokról szóló törvénytervezetet (Munkatársunktól) - Az SZNT egész­ségügyi és szociális bizottságának tegna­pi ülésén is megvitatták a szabadságjo­gokról szóló alkotmánytörvény-terveze­tet. Dr. Szabó Rezső, az SZNT Elnöksé­gének tagja beszámolt a tervezet előké­szítési folyamatáról, s arról is, hogy nem­csak nemzetközi összefüggéseiben, ha­nem belpolitikai szempontból is nagy horderejű törvényről van szó. A képviselők a vita során kiemelték, hogy a tárgyalt törvénytervezet minden tekintetben az állampolgárt védi magával az állammal szemben. - A jogállam építé­sének alappillére a szabadságjogokról szóló alkotmánytörvény-tervezet - hang­súlyozták a képviselők, s ezért a terveze­tet - a Szlovák Nemzeti Párt képviselői­nek tartózkodása mellett - egyhangúlag jóváhagyták. A tegnapi ülésen javaslatok hangzot­tak el a közelmúltban már elfogadott tör­vények módosítására. -ersz­(ČSTK) - A Jomiuri Simbun japán napi­lap tegnap interjút közölt Alexander Dub­čekkel, a Szövetségi Gyűlés elnökével, aki Tokióban részt vett Akihito császár beiktatásán. A hazánkban zajló változá­sokról Dubček elmondta, jelenleg a leg­fontosabb dolog a gazdasági reform meg­valósítása annak érdekében, hogy meg lehessen oldani a nagy gazdasági problé­mákat. Reményét fejezte ki, hogy Japán majd együttműködik Csehszlovákiával ezen a téren. Elutasította azonban a nyu­gati pénzügyi ajándékok elfogadását, a nyugati beruházások és a közös vállal­kozás fejlesztését szorgalmazta. Kijelen­tette, Csehszlovákia nem a kapitalizmus­ra törekszik, hanem a „harmadik utat" keresi. Alexander Dubček hangsúlyozta an­nak fontosságát, hogy a mély belpolitikai válságba került Szovjetunió nemzetközi támogatást kapjon az átalakításhoz. A Szovjetunió a demokratikus rendszer kiépítésére törekszik és az egész világ­nak ki kellene használnia ezt az új szovjet gondolkodásmódot. SORBAN BSEESS^ín PRÁGÁBA érkezett tegnap Charles Joseph Clark kanadai külügyminiszter. A látogatás kapcsán Jirí Dienstbier, a csehszlovák diplomácia vezetője el­mondta, hogy a külügyminiszteri megbe­széléseken - amelyekre ma kerül sor - mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok, ezeken belül a gazdasági együttműködés fejlesztéséről, valamint az európai köze­ledési folyamatról lesz szó. VÁCLAV KLAUS pénzügyminiszter ma kétnapos munkalátogatásra Moszk­vába utazik. Szovjet kollégájával, Valen­tyin Pavlowal a január elseje utáni keres­kedelmi kapcsolatokról tárgyal majd. AZ ÓBÓL-VÁLSÁG megoldására tett teheráni erőfeszítésekről tájékoztatta teg­nap Jirí Dienstbiert külügyminiszter Mah­med Vazzi iráni külügyminiszter-helyet­tes, aki delegáció élén vesz részt a két ország közötti rendszeres külügyi konzul­tációkon. KÜLÜGYMINISZTERÜNK, valamint Carlos Eduardo A. de Alves de Souza Brazíla csehszlovákiai nagykövete teg­nap a prágai Czernin-palotában ratifikálta a két ország között aláírt új adószerző­dést. A CSEH-SZLOVÁK viszony történel­mi, politikai, filozófiai, szociális, jogi, gaz­dasági és nemzetközi szempontjait tekin­tették át a Cseh-szlovák párbeszéd '90 című rendezvény résztvevői, amelyet teg­nap a Znojmói járásban levő Práčeban tartottak a csehországi és szlovákiai poli­tikai pártok, polgári kezdeményezés és szervezetek képviselői. Szombaton érkezik hazánkba GEORGE BUSH, az USA elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Petroleum Corporation kőolajipari céget, amelynek 1953 és 1959 kö­zött igazgatója, 1954 és 1964 között elnöke, 1964 és 1966 között pedig igazgatótanácsi elnöke volt. Az '50-es évek végén lépett be a Republikánus Pártba. 1963-1964­ben a párt texasi szervezetének, 1973-1974-ben pedig országos bi­zottságának elnöke volt. 1966-ban Texas 7. körzetében beválasztották az Egyesült Államok képviselőházába. 1970-ig volt kép­viselő. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt. 1974 októberében Pekingbe utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok összekötő Hivata­lának vezetőjeként. 1975-1976-ban a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója volt. 1977 és 1980 között texasi bankokat vezetett. 1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención Ronald Rea­gan alelnökjelöltté választotta. 1981. január 20-án tette le alelnöki hivatali esküjét. 1985. január 20-án ismét alelnökké iktatták be egy újabb négyéves ciklusra. Alelnökként a szenátus elnöke és Ronald Rea­gan közeli tanácsadója volt. 1985 júniusában nevezték ki a Reagan­kormányzat nemzetközi terrorizmus elleni tevékenységének koordináto­rává. 1988-ban a Republikánus Párt jelöltjeként győzött az elnökválasz­táson, s 1989. január 20-án lépett hivatalba. A Bush házaspár az episzkopális egyház Szent Márton-temploma kö­zösségének a tagja. George Bush 1945-ben nősült. Felesége, lánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rye lakosa volt. öt gyer­mekük született: George, John, Neil, Marvin és Dorothy. George Bush személyében első ízben látogat Csehszlovákiába ame­rikai elnök. ,, Európában a jobbak közé tartozunk" (Folytatás az 1. oldalról) get? Nem volna szabad, hogy okoz­zon. Egyrészt Európa, de mondhat­nám az egész világ elismeri, hogy a „nyelvproblémát" józanul oldottuk meg, annak ellenére, hogy a lakos­ság egy része elég nagy nyomást gyakorolt a parlamentre. De bírálnak is bennünket. A Szövetségi Gyűlés képviselői interpellációt készítenek elö, melyben kifogásolják „kemény­ségünket". De hát ilyen az élet. Szerintem éppen jól döntöttünk, jól húztuk meg a határvonalat, s ez mindkét félnek elviselhető. • Pavel Rychetský, a szövetsé­gi kormány alelnöke egy sajtóér­tekezleten kijelentette: az alkot­mánytörvény jóváhagyása után a Szlovákiában elfogadott nyelv­törvényt megítélés céljából az al­kotmánybíróság elé terjeszthetik. Erről mi a véleménye? - Nem tudom milyen céllal jelen­tette ezt ki. Mihelyt az alkotmánybí­róság létrejön, hatáskörébe tartozik majd az országban érvényes vala­mennyi törvény felülvizsgálata. Te­hát Rychetský úr nem mondott sem­mi különlegeset, illetve ,újat. Az al­kotmánybíróságnak jogában áll fe­lülvizsgálni, hogy a törvények össz­hangban vannak e az alkotmány­nyal. DEÁK TEREZ ÚJ SZÚ 2 1990. XI. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents