Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)
1990-11-14 / 267. szám, szerda
Párizs A diáktüntetések mérlege (CSTK) - Jelentős anyagi károk, 103 sebesült rendőr és 52 letartóztatott rendbontó - ilyen a mérlege annak a hétfői párizsi felvonulásnak, amelyen a francia középiskolások tízezrei tiltakoztak az iskolákban egyre rosszabbodó biztonsági és szociális helyzet miatt. A békés felvonulókhoz csatlakozott mintegy 400-500 rendbontó, akik távol állnak a diákok ügyétől. Ők provokálták ki az összecsapásokat. A Montparnasse üzletközpontban kirakatokat törtek be, raboltak, tönkretettek mintegy 100 személygépkocsit, közülük harmincat felgyújtottak. A rendőrség kénytelen volt vízágyúkat és könnygázt bevetni. A középsikolások küldöttsége, amelyet hétfőn fogadott Francois Mitterrand államfő, elhatárolta magát az erőszakos akciótól. Erös a márka (ČSTK) - Eddig nem teljesült a szakértők előrejelzése, miszerint Németország egyesítése után - legalább is egy átmeneti időre - érezhetően csökkenni fog a márka értéke. Épp.ellenkezőleg, az utóbbi napokban a márka az amerikai dollárral szemben többször is meghaladta a történelmi rekordot Majna-Frankfurtban hétfőn a tőzsdén egy dollárért, 1,481 márkát adtak, sót az üzletkötés során 1:1,4775 arányban csökkent az árfolyam. A márka árfolyamának megerősítéséhez az amerikai dollár és az angol font gyengébb pozíciója járult hozzá, valamint az, hogy Németországban magasak a kamatlábak Vita az új orosz alkotmányról Jelcin bele akar szólni a szovjet kormány összetételébe • Felújítják-e a szankciókat a balti államok ellen? (ČSTK) - Az Oroszországi Föderáció parlamentje hétfői ülésén a köztársaság új alkotmányának három tervezetét vitatta meg. A posztfaktum hírügynökség szerint nagyon kemény és éles vita alakult ki arról, kié lesz a hatalom, az elnöké vagy a népé, s heves viták zajlottak a szocialista jövő körül is. Az alkotmányelőkészítö bizottság végül úgy döntött, meghosszabbítja az alkotmány előkészítésének időtartamát, s Jelcin javaslatára döntött az Oleg Rumjancev képviselő vezetésével kidolgozott tervezet közzétételéről. Egyébként összesen 36 munka érkezett be az új alkotmány kidolgozására meghirdetett pályázatra, s a tervek szerint a köztársaság új alaptörvényét január 1-ig kell kidolgozni. Borisz Jelcin, az oroszországi Legfelsőbb Tanács elnöke a köztársasági parlament tegnapi ülésén beszámolt vasárnapi találkozójáról Mihail Gorbacsovval. Bejelentette, az elnöktől azt követelte, az oroszországi parlament által javasolt személyek töltsék be a jövőbeni szovjet miniszterelnöki, védelmi miniszteri és pénzügyminiszteri tisztséget. Indítványozta egy egészen új államhatalmi rendszer létrehozását, amelynek fő eleme a nemzeti egységkormány létrehozása lenne, Éleződik a politikai feszültség Választási nagyüzem Jugoszláviában (ČSTK) - Macedóniában a vasárnapi parlamenti választások nem hivatalos előzetes eredményei szerint az elsó helyen a Macedón Kommunisták Szövetségének-a Demokratikus Átalakulás Pártjának, valamint a Reform-erők Szövetségének a jelöltjei állnak, akik megközelítőleg ugyanannyi szavazatot kapnak. Erről a Tanjug hírügynökség képviselője tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját. A hivatalos előzetes eredmények még nem ismeretesek, a Tanjug közlése szerint eddig csupán 30 választókörzetben számlálták össze a szavazatokat. A harmadik helyen a nacionalista Belső Macedón Forradalmi Szervezet-a Macedón Nemzeti Egység Demokratius Pártja áll. A köztársasági parlamenti választások előtt a szerb ellenzéki pártok tegnapra virradó éjszaka újabb - immár a harmadik - ultimátumot terjesztették elö. Az öt kisebb politikai párt azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálni fogja a szavazást, ha nem módosítják a választási törvényt és a választásokat nem halasszák el 45 nappal. Az ultimátumot a Belgrádban összehívott sajtóértekezleten tették közzé, pontban 24 órakor. Hétfőn éjfélkor ugyanis lejárt a korábbi ultimátum, amelyben az ellenzék követelte a szerb parlamenttől, hogy fogadja el a választási törvénynyel összefüggő javaslatait. Közülük a legfontosabb az a követelés, hogy a szavazatszámláló bizottságban képviseltessék magukat az ellenzék tagja is. Bosznia-Hercegovina három legnagyobb nemzeti pártja szintén azzal fenyegetőzik, hogy bojkottálni fogja a négy nap múlva esedékes köztársasági parlamenti választásokat. Azzal gyanúsítják a kommunistákat, hogy meg akarják hamisítani a választási eredményeket. A muzulmán lakosságot tömörítő Demokratikus Akciópárt, valamint a Bosznia-Hercegovinában működő Szerb Demokratikus Párt és a Horvát Demokratikus Közösség arra figyelmeztettek, ha nem módosítják a választási törvényt, akkor tömegtüntetésre és a szavazás bojkottálására szólítják fel a lakosságot. s ebben egyes funkciókat az Oroszországi Föderáció töltene be. xxx Vytautas Landsbergis litván államfő Londonban tegnap kijelentette, Moszkvának a három balti köztársasághoz intézett legújabb ultimátuma megkérdőjelezi nemcsak Litvánia jövőjét, hanem az egész szovjet demokratikus átalakulásét. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök ugyanis kijelentette, azt követően, hogy a három köztársaság meghirdette függetlenségét, a szovjet kormány nem garantálja gazdasági önállóságukat. Litvánia azt úgy értelmezi, hogy fennáll a szankciók felújításának veszélye. Londonban egyébként Landsbergis találkozott a brit miniszterelnökasszonnyal, a külügyminiszterrel és a vezető ellenzéki pártok képviselőivel. xxx Ukrajna külügyminisztere sajtóértekzeleten erősítette meg, hogy a köztársaság konzulátusi szintű külképviseletet szándékozik nyitni Lengyelországban és Magyarországon. A jövőben kulturális központokat is létrehoznak ebben a két országban. Január 20-án a Krími kerületben népszavazást tartanak arról, hogy felújítsák-e a félsziget autonómiáját, s ezután Ukrajna vagy az Oroszországi Föderáció része lesz-e. A népszavazás megtartásáról a kerületi tanács rendkívüli ülésén döntöttek hétfőn Szimferopolban. Támaszpont -szerződések (ČSTK) - Dan Quayle, az Egyesült Államok alelnöke és Lee Kuan szingapúri kormányfő tegnap Tokióban megállapodást írtak alá, amely szerint Szingapúr lehetővé teszi az Egyesült Államoknak a területén levő katonai támaszpontok szélesebb kihasználását. Az Egyesült Államok tokiói nagykövetségének tájékoztatása szerint a megállapodás engedélyezi, hogy az amerikai légierő évente néhány . hetes gyakorlatot tartson Szingapúrban, ez vonatkozik az amerikai haditengerészetre is. A dokumentumot négy nappal azután írták alá, hogy Manilában befejeződött a Fülöp-szigeteken levő amerikai támaszpontokról szóló tárgyalások újabb szakasza. A szigetország számos engedményt kért az USA-tól, a felek végül is megállapodtak abban, hogy nem újítják fel ^régi szerződést, hanem újat írnak alá. INDIA Ingoványos talajon ÚJ szú 3 1990. XI. 14. Csandra Sekharnak régi nagy álma vált valóra - India miniszterelnöke lett. Tudni kell róla, hogy már a tavaly decemberi választásokon pályázott erre a magas tisztségre, akkor azonban, állítólag, politikai machinációk miatt épp elődje, Visvanath Pratap Szingh javára volt kénytelen lemondani tervéről. Vagy fél évvel ezelőtt a 63 éves lázadó szocialista politikus gúnyos megjegyzést tett az Illustrated Weekly című lapnak adott nyilatkozatában: bárkivel, a legrosszabbakkal is szövetségre lépne, hogy lejárassa Szinghet. befeketítse kormánya tiszta hírnevét, s végül maga ülhessen a miniszterelnöki székbe. Nos, célja megvalósítására jó alkalmat adott az október végén kirobbant kormányválság, amikor a jobboldali nacionalista Bharatija Dzsanata Párt (BJP) megvonta koalíciós partnerétől a parlamenti támogatást. Többféle tényező áll a szakítás hátterében - gazdasági bajok, a kasztháború, a szeparatista törekvések, de mindenekelőtt az éleződő vallási konfliktus. A pandzsábi és a kasmíri villongások után a hinduk és a muzulmánok közötti ún. templomvita zúdított újabb erőszakhullámot Indiára, s lényegében ez az ügy váltotta ki a kormányválságot, okozta Szingh bukását. Mi is ez a templomügy? Uttar Pradesh állam Ayodhya városában a hindu fundamentalisták templomot akarnak építeni azon a helyen, ahol India egyik legrégibb mecsetje áll. Az elmúlt hetekben hindu fanatikusok százai tüntettek Ayodhyában, követelték a muzulmánok szentélyének lebontását. Talán mondani sem kell, hogyan reagált erre az Indiában élő muszlimok mintegy 110 ezres tábora. A tüntetések és ellentüntetések véres összecsapásokba torkolltak, melyekben eddig már több mint százan vesztették életüket. Szingh kormánya, tartva a pandzsábi, kasmíri lavinaomlástól, a polgárháborútól, nem volt hajlandó engedélyt adni a vallási konfliktusnak immár jelképévé vált templomakció megkezdésére, sót, letartóztatta a BJP elnökét, amiért északindiai körútja során lázas kampányt kezdett a hinduk ügyéért. A kabinet magatartása olyannyira felbőszítette a BJP-t, hogy végleg szakított a kisebbségi kormánnyal. Szingh a múlt szerdára összehívott parlamenti ülésen már nem tudta kivédeni a támadásokat, megvonták tőle ä bizalmat. Erre számítania kellett, hiszen már a szavazás előtt nyilvánvaló volt, hogy a kormánynak nincs esélye a túlélésre azután, hogy a miniszterelnök pártjában is szakadás történt - a Sekhar vezette frakció kivált a Dzsanata Dalból. Következett az alkotmányos procedúra: Szingh lemondott az államfő pedig a parlamentben többségben levő Kongresszus Párt (I) vezetője kérte fel a kormányalakításra, azt a Radzsiv Gandhit, aki a tavalyi választásokon nagy kudarcot vallott. Nem mondható, hogy Indiában a politikusok versengenének a kormányfői posztért, a mc' helyzetben sem Gandhi, sem a BJP elnöke nem vállalta a kormányzást. Ügyesen kellett azonban manőverezni, mert bármilyen nagy is az ellentét az egyes pártok között, egyikük sem kívánta, hogy ebben a robbanásveszélyes helyzetben egy új csatába - vokscsatába - kezdjenek, amely könnyen igazi háborúba torkollhat, így került sor Sekharra. Politikai megfigyelők nem sok reményt fűznek hozzá, kételkednek benne, hogy erős, döntőképes kormányt tud felállítani, még akkor is, ha élvezi a Kongresszus Párt támogatását. A helyzet elemzői Sekhar kormányát csupán a vákuum kitöltésére alkalmas formációnak tartják. Bizonytalan helyzetben, ingoványos politikai talajon kezdi meg az új miniszterelnök az ország kormányzását. URBÁN GABRIELLA N ovember 15-e a végső időpont - határozott őszi ülésszakán a Legfelsőbb Tanács, addig közzé kell tenni a sajtóban az új szövetségi szerződés tervezetét és annak elemzését, hogy megkezdődhessen az országos vita erről a sorsdöntő dokumentumról. Vagyis Moszkvában már megint siettek, kapkodtak, megint a dátumok bűvöletében éltek: a határidő megtartása a fontos, s nem az, milyen minőségű munkát végeznek el. Tagadhatatlan, a mai szovjet parlament egészen más, mint a korábbi évtizedek bábtörvényhozásai voltak. Ugyanakkor munkamódszereiben néha kísértetiesen hasonlít egy olyan csodahibridre, amely mintha a tipikus szovjet tervgazdálkodás és a tűzoltóság eredményes keresztezéséből született volna. Lutri Semmi sem áll tőlem távolabb, minthogy valakiket tudatosan sértegessek, s mindenáron szellemes sem akarok lenni. Egyszerűen arról van szó, hogy ez a 15 tagköztársaságból álló, részben művi, részben erőszakos módon létrehozott szövetség nem a széthullás határán, hanem már a széthullás stádiumában van. Ebben a helyzetben egy teljesen új, lehetőleg nagyon liberális szövetségi szerződéssel még menteni lehetne a menthetőt, lassítani, megállítani, szerencsés esetben akár visszafordítani a kedvezőtlen folyamatot. Amikor még javában dúlt a kelet -nyugati ellentét, nemcsak a Nyugat félt az erös Szovjetuniótól, hanem a slepp, a keleti tömb országai is. Az első kimondottan, az utóbbiak csendben lapítva és akkurátusan szótfogadva. Miért tehát az aggodalom a gyengülő Szovjetunió miatt? A magyarázat egyszerű, ma már más Európa, s más - pozitív irányba változó - a világ, és hogy ez a folyamat továbbvihetö legyen, ahhoz szilárd, erös és - úgymond - kiszámítható Szovjetunióra van szükség. Moszkva viszont az utóbbi időben túl sokat improvizál. Igaz, egyelőre csak belpolitikai téren, de ez óhatatlanul előbb vagy utóbb külkapcsolataira is rányomja bélyegét. Ennek jelei már érezhetőek - és negatívak. Mindennek egyik oka éppen annak tisztázatlansága, mi tartozik a központra és mi az egyes tagköztársaságokra. Elég, ha a saját, kicsit furcsa, néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen olajüzletünkre utalok: Moszkva nem akart elég olajat elveit fekteti le, elválasztva egymástól a törvényhozói és végrehajtó hatalmat, valamint az igazságszolgáltatást. Megmaradna az elnöki tisztség, de létrehoznák az alelnöki funkciót is, a minisztertanácsot a miniszterek kabinetje váltaná fel. A tervezet javasolja, hogy a továbbra is kétkamarás parlamentben a Nemzetiségi Tanács alakuljon át a Köztársaságok Tanácsává. Ma már Moszkvában nem tartják kizártnak, hogy nem minden köztársaság fogja aláírni az új szerződést, legyen az bármilyen, mivel egyszerűen a teljes függetlenséget kívánják. Ez mindenekelőtt a három balti köztársaságra vonatkozik, a kaukázusiak még nem jelezték hivatalosan kiválási szándékukat, ez egyelőre csak az egyes mozgalmak és pártok programjában szerepel. Revenko véle• ménye erről a dologról: a baltiak dolga, hogy kilépnek-e, senki sem fogja őket ebben meggátolni. Ezt azonban az elfogadott szabályok értelmében kell megtenniük, a tárgyalóasztal mellett, összhangban az alkotmánnyal. Magyarán: nem lesz ez olyan könnyű. Egyelőre ésszerűnek mutatkozik a központ: csak az ország biztonságának és határainak védelmére, az energetikai rendszer, a közlekedés és a távközlés irányítására tart igényt. Ezenkívül kidolgozná a közös gazdasági, ökológiai és tudományos keretprogramokat. A tervezet feltételezi ,,valamennyi köztársaság együttműködését a természeti .források racionális felhasználása érdekében" - s ez már egy fogas kérdés. Ebben a nagyon logikusnak tűnő megfogalmazásban nincs semmi konkrétum, s értelmezhető úgy is, hogy a központ meg akarja őrizni jelentős, szinte kizárólagos jogkörét, ami a stratégiai fontosságú nyersanyagok - például az olaj - kitermelését és exportját illeti. S ha ez így lesz, akkor abból baj lesz. K omoly baj, mivel már készülőben az OSZSZSZK új alkotmánya, amely ehelyett a már rövidítésében is bonyolult elnevezés helyett Oroszországi Föderációnak nevezi a köztársaságot, s gyakorlatilag teljesen független gazdasági, pénzügyi, oktatási, kulturális és - részben - védelmi politikát feltételez. Márpedig ha ezt az alkotmányt elfogadják - s ebben aligha lehet kételkedni - akkor ez egy lavinát indit el, ez válik a tagköztársaságok számára követendő példává. Az Oroszországi Föderáció saját tulajdonának tekinti nyersanyagkincsét, de még a termőföldet is, ez utóbbira vonatkozóan máris elismeri a magántulajdont, végzetes csapást mérve a lenini deklarációra a földről, amely 1917 októberében talán forradalmi volt, de ma tarthatatlan. Külön érdekessége az új szövetségi szerződés tervezetének, hogy lényegéNem ízlik a medvemama főztje - távozik a litván bocs (Magyar Hírlap) adni dollárért sem, maguk az olajbányászok pedig készek szállítani - áruért. És sorolhatnám a hasonlóan furcsa példákat. Hát ez az, aminek véget kell. vetni, kuriózumok gyártására semmi szükség. S szinte ez az egyetlen dolog, amiben az új szövetségi szerződést illetően azonos a tagköztársaságok és a központ véleménye. Nem tudni még, milyenek lesznek a köztársaságok kiegészítései, módosító javaslatai a tervezetet illetően - erről konkrét információk nincsenek, bár még október utolsó hetében megkapták a dokumentumot az elnöktől. Magát a tervezetet is sűrű homály fedi, bár a szórványos tájékoztatásokból ítélve nagyon is újszerű lesz. Georgij Revenkónak, az Elnöki Tanács tagjának sajtóértekezlete szerint az új szerződésnek három fő része lesz. Az első szabályozza a szövetségbe való belépést, ennek legfőbb elve az önkéntesség és az egyenjogúság. A második rész behatárolja a jövőbeni szövetségnek mint államnak a jogkörét, a harmadik pedig a hatalmi mechanizmus ben tudomásul veszi a Szovjetunió megszűnését Mert még ha nem is módosulna az országos vita után a tervezet, ha mostani formájában kerülne elfogadásra, már akkor is egy maitól lényegesen különböző állam megteremtéséről lenne szó. S ennek a javasolt neve Szuverén Köztársaságok Szövetsége - minden szovjeté s minden szocialista jelző nélkül. N em kis merészség kellett ehhez a javaslathoz, de számos jelből ítélve ez még mindig kevés Elégedetlenkedni, tüntetni viszont nyugodtan lehet, még a rendőrségi erőszaktól sem kell különösebben tartani. A Szovjetunióban ugyanis a hiánycikkek végtelen listájára a gumibot is felkerült. Importra nincs valuta, a hazai ipar pedig keveset gyárt - ezt is rossz minőségben. Nagyobb ütésnél ugyanis törik Vagyis: nagyot ütni nem érdemes. Sem a szövetségi szerződés ügyében, sem más esetekben Olyan ez az egész nagy szovjet átalakulás, mint a lutri Senki sem tudja, hogy mi lesz az eredmény Az elvek, a célok már régen devalválódtak Mint a rubel GÖRFÖL ZSUZSA