Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-13 / 266. szám, kedd

Első kézből a privatizálásról (Munkatársunktól) - A nemzeti vagyon privatizálásával és kezelésével megbízott minisztérium munkatársai tegnap egész napos munkalátogatáson a Közép-szlovákiai kerületben jártak. Először Garamszentkereszten tartott előadást Augustín Marián Húska, a szlovák kormány illetékes minisztere, Szlovákia 27 járásából érkeztek érdeklődők. A továbbiakban a Megújhodás Klub rendezte szemináriumon a formálódó minisztérium munkatársai a privatizálással kapcsolatos törvényjavaslatokkal ismertették meg a kereskedelem, idegenforgalom és szolgáltatói szféra dolgozóit. Ezt hosszú és konstruktív vita követte, melyben elhangzott, hogy a kis- és nagyprivatizáció, valamint reprivatizáció gyors és hatékony megvalósítása érdekében a minisztérium 37 járási privatizációs bizottságot készül létrehozni Szlovákiában. Ezenkívül négy kihelyezett munkahelye is lesz, Pozsonyban, Kassán, Besztercebányán és Turócszentmártonban. Délután Besztercebányán a nemzeti bizottságok dolgozói részére tartottak módszertani előadásokat, melyeket a jelenlévőkkel itt is hoszszan megvitattak. A miniszter sajtótudósítókkal is találkozott. Tapasztalatait értékelve elmondta, hogy még mindig sok a privatizálás útjában álló akadály, a fékező, sőt visszahúzó erő, de az emberek többsége már ráébredt arra, hogy a piac nem egymás becsapásáért van, hanem a partnerek előnyös kiválasztását szolgálja elsősorban. A privatizáció pedig nem ideológia, hanem tény, a hatékonyság és teljesítőképesség küszöbe, s csak ezen keresztül juthatunk a fejlett Európába. -polgGarantált védőár, • öt termékre (Folytatás az 1. oldalról) ban az esetben lép hatályba, ha a kereslet-kínálat alapján képzett szabad árak a garantált felvásárlási ár szintje alá csökkennek, s ezzel veszélyeztetik a termelők minimális jövedelemszintjét. Itt kell elmondani, hogy az említett védőárak nem január elsejével lépnek hatályba, hanem csupán a jövő évi termés értékesítésére vonatkoznak. Ennek megfelelően a búzát és rozsot július 1 -tői, a burgonyát szeptember 1-től, a tejet április 1-től, a vágóérett borjakat és bikákat pedig május 1 -tói lehet garantált áron értékesíteni, ha a szabadon képzett ár a termelőt sújtaná. (ká) Ki a bűnös? Az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetségének vezetősége a napokban nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan tiltakozik a második világháború idején Szlovákiában kibontakozott partizánmozgalom semmibevétele ellen. Emlékeztet arra, hogy már a júniusi parlamenti választások előtt a Slovenský denník című napilapban megjelent tendenciózus cikksorozat szerzője is durván támadta a partizánokat. A Východ című kelet-szlovákiai lap november 6-i, illetve a Smena november 7-i számában ez alkalommal az eperjesi Štefan Pazderának a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legfőbb ügyészéhez intézett levelét hozta nyilvánosságra. Ebben a szerző feljelentette azokat a partizánokat, akik 1943 és 1945 között Szlovákiában harcoltak. A szervezet központi bizottsága felteszi a kérdést:. Vajon nem az SS és a Hlinka-gárdista rohamosztagok tagjai a bűnösök, hanem azok, aki az erőszak legembertelenebb formái ellen, a szabadságért, a nemzet becsületéért harcoltak? Talán már nem a gyilkosnak kell bűnhődnie, hanem az áldozatainak, köztük Ostrý Grúň, Tokajik, Kremnička, Kalište, Nemecká halottainak? Štefan Pazdera több tízezer (francia) maquisard-t, orosz, fehérorosz, ukrán, jugoszláviai, görög és olasz partizánt is megsértett, mindazokat, akik életüket áldozták a fasizmussal vívott harcban, mindazokat, akik „törvényellenesen" indultak harcba az ellenség ellen. A nyilatkozat végén a szervezet vezetősége megállapítja: „Ezért ma a partizánegységek minden élő tagjának joga van perelni Štefan Pazderát." (Práca) Tanácskoztak az SZNT-bizottságok (Folytatás az 1. oldalról) nemzetiségű képviselők érvelései ellenére a bizottság tagjai azon a véleményen voltak, hogy a nyelvtörvény értelmében mindenütt el kell távolítani a kétnyelvű utca- és községneveket. -r,,Kulcs" az Európa Tanácsba Tegnap délelőtt hosszadalmasan, de a várakozáson felüli összhangban vitatta meg a Szlovák Nemzeti Tanács külügyi bizottsága az alapvető szabadságjogokról szóló alkotmánytörvény-tervezetet. A javaslat lényege az, hogy az alkotmányba úgy rögzítse a szóban forgó jogokat, ahogy az egy korszerű jogállam felépítésének megfelel. Hogy ez az alkotmánytörvény-javaslat már most a Szlovák Nemzeti Tanács (és párhuzamosan a Cseh Nemzeti Tanács - a szerk. megj.) bizottságai elé kerül, azt elfogadásának sürgető volta indokolja. Ahhoz ugyanis, hogy december folyamán a Szövetségi Gyűlés is jóváhagyhassa, még november vége előtt el kell fogadnia a két köztársasági törvényhozó szervnek is. Az idő pedig sürget, ugyanis Csehszlovákia benyújtotta kérvényét az Európa Tanácsba, hogy ott a jelenlegi vendégstátuszát valós tagságra váltsa. Ezt februárban tenné meg az Európa Tanács, ha az alapvető szabadságjogok (alkotmány) törvényerőre emelkednek. Többször is elhangzott a vita során, hogy az alkotmánytörvény-javaslatnak minden eddigi alkotmánynyal és alkotmánytörvénnyel szemben az a legfőbb pozitívuma, hogy az állampolgárt védi az állammal szemben. Hat fejezete felöleli az ember életének minden területét és részletét. Külön fejezet tárgyalja a nemzetiségi jogok problémakörét, s az utolsó fejezetében azt is kimondja, hogy az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek is államalkotók. Az elenyészően kevés, bár lényeges „Európában" kifogásolható részletet ha sikerül kiküszöbölni, úgy nem lehet akadálya az Európa Tanácsba való esedékes felvételnek, függetlenül a jelenlegi megoldatlan nemzetiségi vitáktól. A felvétel feltétele ugyanis a megfelelő megoldás éppen e törvényjavaslat szellemében. (méj) Az alapvető szabadságjogról szóló törvényjavaslat megvitatásával kezdte kétnapos munkáját az SZNT államigazgatási és helyi önkormányzati bizottsága. A képviselők kifogásolták, hogy a tervezetet csak az ülés megkezdése előtt kapták kézhez. Az egyes cikkelyekkel kapcsolatban számos észrevétel hangzott el. Többen hangsúlyozták, hogy egy ilyen jelentős javaslat előkészítésére, megvitatására több időre volna szükség. A nemzetiségi képviselők főleg a 41. cikkelyt kifogásolták, amely lehetőséget ad elfogadása esetén az egyes köztársaságoknak a módosításra, így tehát arra is, hogy a deklarált nemzetiségi jogokat bővítsék, de ugyanakkor arra is, hogy azokat megnyirbálják. A továbbiakban az ún. kisprivatizációs törvény végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslattal is számos kétség merült fel, de némi módosítással ezt a javaslatot elfogadásra javasolták. Ezt követően számos más törvényjavaslatot is megvitattak. A gyors törvényalkotás következtében több, nemrég elfogadott törvény módosítására is javaslatot terjesztettek elő. « -njTöbb devizát vásárolhatunk A Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi és szolgáltatási bizottságának tegnapi ülésén tíz törvénytervezetről döntöttek. Az első napirendi pontként a devizaeszközökről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Ez a törvény az év elejétől lép hatályba, és lényegesen meghatározza majd devizagazdálkodásunkat. A változások a jogi és a fizikai személyekre egyaránt vonatkoznak, ezek közül a leglényegesebbek, hogy a jogi személyek kötelesek lesznek devizájukat a bankoknak eladni, a fizikai személyek viszont az eddiginél magasabb összegért vásárolhatnak devizát. A bizottság elfogadásra javasolta a hitellevelekről szóló törvényt. Nagy figyelmet szenteltek az árakról szóló törvényjavaslatnak. Ebben megfogalmazódik az is, hogy az állam csak a leglényegesebb esetekben szól bele az árképzésbe. Körülbelül 17-30 cikknek lesz meghatározott az ára, a többit a kereslet-kínálat határozza majd meg. A bizottság ma folytatja munkáját. D. T. A SZNT népgazdasági és költségvetési bizottsága azt a törvényjavaslatot vitatta meg, amely módosítja és kiegészíti a büntetőtörvényt. Megvitatta továbbá azt a törvényjavaslatot is, amellyel módosul a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény. Alkotmánybíróság elé kerülhet a nyelvtörvény Sajtótájékoztató a szabadságjogokról szóló törvénytervezetről (ČSTK) - Az előkészületben levő, alapvető szabadságjogokról szóló alkotmánytörvény mindenekelőtt két fő célt kell, hogy szolgáljon. Először is fontos kapoccsá kell válnia a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság között, vagyis az új elrendezés közös alkotmányos alapjává. Ebben a minőségében hangsúlyoznia kell, hogy az ország lakosai elsősorban állampolgárok és csak azután oszlanak csehekre, szlovákokra vagy nemzetiségiekre. Az egyik cél a demokratikus jogrend, amely védi az állampolgárt. Másik célja, hogy megteremtse a feltételeket az Európa Tanácsba való felvételhez, amely működő nemzetközi szervezet az emberi jogok terén és mechanizmusai lehetővé teszik, hogy bármelyik tagállam polgára panaszával - ha már az államon belül minden jogi eszközt kimerített - az Emberi Jogok és Szabadságjogok Európai Törvényszékéhez forduljon, s vádat emeljen saját állama ellen. A tagállamok kötelezték magukat, hogy e bíróság ítéletének alávetik magukat. Ha jóváhagyják az alkotmánytörvényt, Csehszlovákiát már a jövő Célegyenesben? (ČSTK) - Prágában tegnap a tetőpontjukhoz érkeztek a föderáció és a nemzeti köztársaságok jogkörének elosztásáról szóló bizalmas tárgyalások. Erről tanúskodik az is, hogy délután a szövetségi kormány elnökségi hivatalába érkezett a köztársasági elnök, a kora esti órákban pedig találkozó volt a prágai várban, ahol állítólag Václav Havel vezette Marián Čalfa, Petr Pithart és Vladimír Meőiar megbeszélését. A Csehszlovák Sajtóiroda értesülése szerint a prágai várban tárgyalt Václav Klaus pénzügyminiszter, a Polgári Fórum elnöke is. Marián Čalfa tegnap a televízióban ismertette a szövetségi kormány álláspontját a föderáció és a tagköztársa- ságok jogköréről. Mint ismeretes, a három kormány képviselői ma ismét találkoznak Prágában, hogy döntsenek a fontos kérdésről. A szudétanémetek nem követelnek kártérítést (ČSTK) - „A szudétanémetek 1945-ben történt kitelepítése bosszú volt" - jelentette ki a Polgári Fórum Karlovy Vary-i szervezetének vasárnapi nagygyűlésén Jirí Dienstbier szövetségi miniszterhelyettes, külügyminiszter, majd így folytatta: „Ami a szudétanémetek vagyonköveteléseit illeti, erről a kérdésről egy újságcikk nyomán kezdődött vita. Viszont kormányközi szinten ilyen követelés nincs, s a Szudétanémetek Szövetsége sem állt elő követeléssel. Ha elméletben napirendre kerülne a kérdés, akkor is kiszámolhatnánk, hogy mennyibe került nekünk München, március 15-e vagy a náci megszállás. Ennek alapján mi jóval nagyobb igényeket támaszthatnánk. Az újonnan kidolgozott csehszlovák-német szerződés - ahogyan arról Genscher külügyminiszterrel megállapodtunk - kizár minden múltból fakadó kétséget, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a jövőnek szentelhessük figyelmünket." Kivegyem vagy betegyem? Sokakban merül fel a kérdés az utóbbi hónapokban, hetekben. A növekvő infláció, melyről korábban nemigen illett szólni, akarjuk vagy nem, tetszik vagy sem, ténnyé, kemény valósággá vált. Október végén az előző évhez viszonyítva meghaladta a 14 százalékot. Az áremelkedéseket ugyan már jócskán érezzük, mégis legtöbbször azzal vigasztaljuk magunkat, talán még nem olyan vészes a helyzet. Hogy téves ez a vigasz, arra akkor jöttem rá, amikor az egyik gazdasági szaklapban arról olvastam, hogyha az átlagos havi áremelés továbbra is 2 százalék körül lesz, akkor már elértük, sőt túl is szárnyaltuk a lengyelországi infláció ütemét. Persze, ehhez a korona leértékelésén kívül a volt KGST-piac felbomlása, a hazai termelés csökkenése és nem utolsósorban a közel-keleti válság is hozzájárult. A lakosság tudomásul veszi a külső és belső negatív hatásokat, de az egyéneket természetszerűleg az érdekli, hogy miként alakul a családi költségvetés. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben mindenki azt érzi biztosnak, ami kézzel fogható, tehát a pénz elértéktelenedése ellen úgy ,,harcol", hogy mielőbb elkölti azt. Persze, ha van mire. Boltjainkból szinte már eltűntek a tartós fogyasztási cikkek, kiürültek a polcok, sorok állnak a szőrmebolt előtt, az emberek megvesznek mindent, amit pénzért adnak. Ez a megnyilvánulás semmiképpen sem vall a takarékos szemléletre. De vajon elvárhatjuk-e, hogy a lakosság természetellenesen viselkedjen és ne a saját biztonságát próbálja védeni? A takarékpénztárakban elhelyezett pénz nem sok - bár milliomosokról is terjednek hírek -, az átlagos bankbetétek összege egy lakosra számítva nem egészen 19 ezer korona. Ez sokkal kevesebb, mint a környező fejlett országokban. És a kialakult gazdasági helyzet miatt a még meglevő betétekhez is egyre gyakrabban nyúlnak hozzá. Sőt, a Szlovák Állami Takarékpénztár vezérigazgatója szerint az utóbbi időben már több pénzt vesznek ki, mint amennyit elhelyeznek a takarékkönyvekre. S ha ez így megy tovább, ha fokozódik a pénzköltés, annak a pénzpiacon beláthatatlan következményei lehetnek. Épp ideje tehát, hogy pénzintézményeink is figyelembe vegyék az infláció növekedésének ütemét. A pénz értékének csökkenéséhez képest ugyanis szinte elenyésző a kamatok idei emelése. Márpedig a piacgazdaságnak természetes velejárója, hogy a betétek kamatja 3-4 százalékkal megelőzi az átlagos áremelkedés mértékét. Nem nehéz tehát kiszámítani, milyen kamatot kellene fizetni pénzintézményeinknek, ha a lakosságtól elvárják, hogy ne fogyasztási cikkekbe fektesse a pénzét, hanem takarékoskodjon, illetve náluk helyezze el. Ez utóbbira ugyanis szükség van, hiszen betétek hiányában nem adhatók hitelek, hitelek nélkül pedig a kezdő vállalkozók aligha tudnak lépni. DEÁK TERÉZ év első negyedében fölvehetik az Európa Tanácsba - mondotta Prágában Pavel Rychetský, a szövetségi kormány alelnöke, azon a sajtótájékoztatón, amely a Pozsony melletti Častában rendezett, az új csehszlovák alkotmánnyal foglalkozó nemzetközi konferenciához fűződött. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának arra a kérdésére, hogy az alkotmánylevél tervezete miként oldja meg a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését, Zdenék Jičinský, a Szövetségi Gyűlés alelnöke válaszolt. Elmondotta: ezeket a jogokat úgy szabályozzák, hogy megfeleljenek a nemzetközi normáknak. A kisebbségek jogai és védelmük - mondotta - minden korszerű jogrendnek fontos része. Az alkotmánylevél-javaslat szerint minden állampolgár szabadon dönthet nemzetiségéről. Valamely nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás senki számára sem jelenthet hátrányt. A kisebbségeknek joguk van saját kultúrájukra, az információk saját nyelvükön való terjesztésére és nemzetiségi egyesületekbe tömörülni. A nemzeti-kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozók számára külön törvény által megszabott feltételek mellett biztosítják a saját nyelvükön való művelődést és nyelvük használatát a hivatalos érintkezésben - mondotta Zdenék Jičinský. A nemzeti kisebbségek kérdésével kapcsolatban Pavel Rychetský megjegyezte, hogy Szlovákiában az úgynevezett nyelvtörvényt az alkotmánylevél jóváhagyása után megítélés céljából az alkotmánybíróság elé terjeszthetik. BORISZ PANKIN, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete tegnap átadta Pavol Kanisnak, a CSSZKP Szövetségi Tanácsa elnökének és Miroslav Grebeníčeknek, a tanács első alelnökének Mihail Gorbacsov üdvözletét megválasztásuk alkalmából. FRANTIŠEK MIKLOŠKO, az SZNT elnöke tegnap Pozsonyban találkozott Jan Martensennel, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettesével, aki tegnap érkezett hazánkba. MARTIN FENDRYCH, a Szövetségi Belügyminisztérium szóvivője közölte: a minisztérium javasolja, hogy a tavalyi novemberi események első évfordulóján a középületekre tűzzék ki a csehszlovák állami zászlót. PAVOLKANIS, aCSSZKPelnöke levelet intézett Václav Havel köztársasági elnökhöz. Emlékezteti arra, hogy a kommunista párt vagyonának visszaszolgáltatásáról szóló törvényjavaslat ellentétben áll a csehszlovák alkotmány kilencedik cikkelyének rendelkezésével. Arra kéri a köztársasági elnököt, támogassa a kommunista párt javaslatát, hogy ezt az ügyet politikai megállapodás útján rendezzék. REIS MALILE albán külügyminiszter a Kiodo japán hírügynökségnek adott interjújában jelezte, hogy az ország alkotmányából már valószínűleg hiányozni fog a kommunista párt vezető szerepe. Tiranában tegnap összeült a parlament, amely újabb demokratikus intézkedések bevezetését tárgyalja meg. A VASÁRNAPI guatemalai elnökválasztások előzetes eredményei szerint Jorge Serráno, a Szolidáris Akció Mozgalom jelöltje áll az első helyen. KAZAHSZTÁNBAN tegnap a Richter-skála szerint 6,7 fokos földrengést észleltek, amelynek epicentruma a fővárostól, Alma-Atától 100-200 kilométerre északra volt. Áldozatokról lapzártáig nem futott be jelentés. A HAT ÉVVEL EZELŐTT Lengyelországban az állambiztonsági szervek által meggyilkolt Jerzy Popieluszko pap New York-i emlékművét ismeretlen vandálok meggyalázták. A szobor fejét letörték és kukába dobták. ÚJ SZÚ 2 1990. XI. 15.