Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám, csütörtök

Csütörtök, 1990. november 29. Névnapjukon szeretettel köszöntjük: TAKSONY - VRATKO nevű kedves olvasóinkat • 1915-ben született Earl Wilbur SUTHERLAND Jr. Nobel-díjas amerikai biokémikus, fiziológuS (f 1974) • 1915-ben halt megLuigi CAPUANA olasz író (szül. 1839). A NAP kel nyugszik a HOLD kel nyugszik Kelet-Szlovákia 07.05 15.49 13.31 03.18 Közép-Szlovákia 07.12 15.56 13.38 03.25 Nyugat-Szlovákia 07.18 16.02 13.44 03.31 A DUNA VÍZÁLLÁSA: Pozsony: 200, változatlan Medve: 200, apad Komá­rom: 220, apad Párkány: 270, árad IDŐJÁRÁS: Szlovákia-szerte felhős, borús idő várható, a síkságokon köd. Napközben néhol felszakadozik a felhőzet. Az éjszakai hőmérséklet 5 és 1 fok, a nappali 5 és 9 fok között lesz. Az északi szél helyenként megerősödik. Előrejelzés péntekre és szombatra: gyakran lesz borult az ég, ismétlődő eső, a síkságokon havazás várható. Szombaton az éjszakai hőmérséklet 3 és mínusz 1 fok, a hegyvidéki völgyekben mínusz 5 fok. A hőmérséklet délután eléri a 2 és 6 fokot. _ A MAI LAPSZÁM kiadásvezetője: KOVÁCS ILONA, külpolitikai szerkesztője: URBÁN GABRIELLA, sportszerkesztője: ORDÓDY VILMOS, grafikai szerkesz­tője: RACSKÓ ZOLTÁN Német bérszintkülönbségek Németországban a volt nyugatné­met területeken csaknem háromszor olyan magasak a bérek, mint az egykori NDK tartományaiban. Leg­alábbis ez derül ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal adataiból, ame­lyek szerint júliusban az akkori szö­vetségi köztársaság területén az át­lag bér 4000 márkát tett ki, míg a keletnémet területeken csak 1400 márkát. Most, a szakszervezetek azt kö­vetelik, hogy szüntessék meg eze­ket a számottevő különbségeket, bár egyúttal azt is elismerik, hogy azonos bérek kifizetésére egyelőre még nincs lehetőség. Óva intik az illetékeseket, hogy számottevő munkaerőelvándorlás is bekövet­kezhet Németország nyugati felébe. Viszont a gazdasági szakemberek rámutatnak arra, hogy a bérfejlesz­tésnek csakis kizárólag egyetlen ér­telmes indoka lehet, az pedig a nö­vekvő munkatermelékenység, mert különben további munkanélküliség­növekedésre lehet számítani. A mértéktelen bérnövekedésnek to­vábbi áremelkedés lenne a követ­kezménye, ami a szövetségi bankot arra késztetné, hogy restruktív pénzpolitikát folytasson, ez pedig a továbbiakban a konjunktúra üte­mének csökkenéséhez vezetne. A harmadik negyedév során az új szövetségi tartományokban a foglal­koztatottság csökkenése mellett csökkent a munkatermelékenység is. Ez alatt az idő alatt a brutto társadalmi termék mintegy 30 szá­zalékkal csökkent, míg a nyugati tartományokban 5-5,5 százalékkal emelkedett. A szakemberek rámu­tatnak arra, hogy a növekedés távla­tai a német gazdaság szempontjá­ból az elkövetkező esztendőre ked­vezőnek mutatkoznak annak ellené­re, hogy az ország korábbi nyugati feléből számottevő anyagi eszközö­ket kell az egykori NDK területének piacgazdaságára fordítani. A kutató­intézetek feltételezése szerint 1991 második felében már számítani le­het a termelés stabilizálódására, az új szövetségi tartományokban is. (BPA) Emlékparkavatás a Kárpátalján A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség ünnepélyes alapkőletételt rendezett a múlt hét végén Szolyván, a sztálinizmus magyar áldozatainak tömegsírjánál. Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke, aki a megem­lékezések sorát megnyitotta, rámutatott, hogy 45 éves késéssel végre leróhatják kegyeletüket. Az érkezőket egy fekete zászló leples, jókora kő várta. A túlélők, a hozzátartozók, négy egyház képviselői és helybéli vezetők mellett jelen volt a vi­lág magyarságának képviseletében Sza­bó László, a Magyarok Világszövetségé­nek főtitkárhelyettese. A sztálinizmus kárpátaljai magyar ál­dozatainak számát 40 ezerre becsülik, de ez nem végleges adat. 1944-ben a ma­gyarokat több száz fős csoportokban te­relték Kárpátalja minden irányából Szoly­vára gyalog, fegyveres kísérettel, egy volt katonai lágerbe, ahol már dühöngött a hastífusz. Szolyva volt a gyűjtőtábor, aki nem pusztult el már ott, azt vitték tovább a Gulágokra. Pedig ezeknek az emberek­nek nem volt bűnük, senkit sem fenye­gettek. Valamennyiük közös emlékparkja lesz a szolyvai sírkert, valamennyi magyaré, aki nem csatatéren, fegyverrel a kezében, hanem csak azért pusztult el, mert ma­gyar volt. A Magyarok Világszövetsége segítséget nyújt az emlékpark elkészíté­séhez. Ukránul hangzott el az alapkő' tövében: „Esküszünk, mindent megte­szünk azért, hogy hasonló gaztett soha ne ismétlődjön meg." " (MH) Tito drága kocsija Kerek 4 millió márkát kínál Ju­goszláviának a német Audi cég azért a háború előtti luxusautóért, amely Josip Broz Tito, volt jugoszláv államfő tulajdonába tartozott. Egy 1938-ban készült nyolchengeres Horch 951 típusú autóról van szó, melyet a jugoszláv partizánok a há­ború alatt zsákmányoltak. Az Audi bizonyára azért tanúsít ilyen nagy figyelmet iránta, mert a gépkocsit az a Horch cég készítette, amelyből a mai Audi céget fejlesztették ki - írja a Vecsernyje novosztyi című belgrádi napilap. Az olaszországi goriziai autósza­lon legszebb darabja volt Titónak ez a „tulajdona", amelyet a szlovéfi műszaki múzeum állított ki még két gépkocsival együtt. Az 19^4-ben ké­szült Rolls Royce és az 1956-ból való páncélozott ZIL - amelyet Nyi­kita Hruscsov ajándékozott a mar­sallnak - szintén Tito-é volt. (ČSTK)' Megfogyva bár... önállósulási törekvések, viharos viták, lényeges taglétszámcsökke­nés az, ami az utóbbi időben foglal­koztatta a Műszaki Sportok és Tevé­kenységek Egyesületét, amely az egykori Honvédelmi Szövetség he­lyébe lépett. Ján Bross mérnök, az egyesület országos elnöke elmond­ta, ma 17 szakszövetséget tartanak nyilván, amelyek teljesen önállóak, saját alapszabályzatuk van, és ön­erőből teremtik elő a tevékenysé­gükhöz szükséges eszközöket. A „központ" csupán összehangolja munkájukat és biztosítja a nemzet­közi kapcsolatokat. Amint mondotta, a szövetségekben valamivel több mint 400 ezer tag tevékenykedik. Kiemelte, hogy az új, megváltozott körülmények között is igyekeznek helytállni, amit az is bizonyít, hogy ez évben ok»óber végéig az egyesü­let élsportolói a különböző európai és világversenyekről nyolcvannyolc érmet hoztak haza. Szlovákiában sok az olyan alap­szervezet, amely sokoldalú tevé­kenységet fejt ki. Ezek létrehozták az alapszervezetek szövetségét. Tagjainak száma meghaladja a 90 ezret. -nj­Ez már gyémánt... Genfben elárvereztek egy 101,84 karátos gyémántot, amely a legdrá­gább a valaha is árverésre kerültek közül. A gyémántot 12 millió 760 ezer dollárért a libanoni Robert Mu­vad ékszerész vette meg a genfi Sotheby's árverési termében. Az aukción az ékszerészt fia képviselte. A 36,37 milliméter átmérőjű gyé­mánt csak 7 karáttal könnyebb, mint a világ leghíresebb gyémántja a brit koronaékszerek egyik „tagja" a vi­lághírű Koh-I-Noor. A most eladott gyémántnak még nincs neve, Ro­bert Mu vad azzal, hogy megvásárol­ta, jogot formálhat a keresztapaság­ra... (č) Egy lányról\ aki szeretve gyűlölt Sem a cselédnek tiltott szalon fél­homálya, sem az erőszakos nagysá­ga, de mégcsak a lenéző pillantások sem erősítették a feszültséget. A Kosztolányi-regény új tévéfilmvál­tozata, amelyet Esztergályos Károly rendezett és írt, nem a hagyományos Kosztolányi értelmezés szellemében fogant. Esztergályos Édes Annája nem a kegyetlen világ kegyetlen házi­urainak, nagyságáinak és ficsúrjainak áldozata. Ez az Anna - Nagy-Kalózy Eszter megformálásában - nem gyámolta­lan és kiszolgáltatott lány. Édes An­nának ebben a tévéfilmben belső tar­tása van, márpedig ehhez aligha len­ne elegendő a tudatlan, városba felkerülő kiszolgáltatott parasztlány típusának sematíkussága. Esztergá­lyos Károly nemcsak a közismert, éppen ezért felszínes értelmezéssel fordult szembe, hanem leszámolt az író szándéka ellenére is regényébe magyarázott osztály ideológiákkal. Édes Anna nem elsősorban falusi lányként jelent meg a tévéváltozat­ban, hanem nőként, akit megérint a szerelem fuvallata. Ezt akkor sem lehet nem észrevenni, ha Jancsi úrfi hazudja is neki. Nemcsak a múltbeli cselédlányok, hanem minden tiszta, önérzetes nő ki van szolgáltatva az effajta végzetes kalandoknak. Tragé­diájuk mértékét aligha a társadalom osztálytagolódása szabja meg, ahogy azt ezzel az irodalmi művel kapcso­latban oly sokszor leírták a múltban. Esztergályos tévéfilmje másról szólt, mint amit az osztálya keservei­ért bosszút álló Édes Annáról az elavult, tankönyvízű ideológiák évti­zedeken át hirdettek. Ez a cselédlány megismerte a szerelmet, amit hazud­tak neki. Azon a végzetes estén, amikor Jancsi úrfi társasági estélye orgiába torkollik, önmaga érzelmei­vel, az érzelmi kiúttalansággal, a megesettség végzetesnek tűnő ál­lapotával szembesül. Kettős gyilkos­sága valójában öngyilkosság. Mega­lázottsága a viszonzatlan szerelem­ből ered. Édes Anna ebben a tévéfilmben nőként létezett, s Esztergályos Károly ideológiaellenes rendezői felfogásá­nak eredményeként a lélek csapdái­ba szorult emberként vergődött előt­tünk. Ezt erőteljesen hangsúlyozta a tévéfilm vége is. Egyebekkel együtt elhagyták a Kosztolányi-regény befe­jezését, ahol a bírósági tárgyalás után Anna a börtönbe kerül, s az író önmaga személyét is az utolsó feje­zet mondatai közé fűzte. Nagy-Kálózy Eszter színészi játé­kában és a fényképezésben jelent meg az a feszültség, amit a regényt elemző marxista esztéták oly elősze­retettel hangoztattak, mint az úri osz­tály és a cselédsors részesei közötti feszültséget. A fiatal színésznő egy­szerre mutatta Annát cselédnek, ma­gányos lánynak, szerelmes nőnek és a megalázottságában védekező em­bernek. Bíró Miklós kamerája első­sorban az állapotok egymásutánisá­gának megmutatásával tűnt ki, s a hosszú kameramozgások, a fény és az árnyék, a nyomott színek segít­ségével teremtett hiteles tárgyi és lelki közeget. Vitatható lehet Esztergályos re­gényértelmezése, azonban kétségbe­vonhatatlanul megteremtett a tévé­művészet és a magyar irodalom törté­netírás és irodalomesztétika egyik vonulatával egy olyan kapcsolatot, amelynek eredményeként klasszikus művek új szellemű feldolgozásaival találkozhatunk a képernyőn. DUSZA ISTVÁN Szovjetunió A maffia létezik Nemhogy létezik, de minimum kettő van belőle - állítja Tatyjana Korjagina politológus, az árnyékgaz­daság ismert szakértője. Az úgyne­vezett konzervatív szárny rendsze­rint arra törekszik, hogy békén hagy­ják, az árnyékban maradjon, hiszen az állami tulajdon keretei között is megkapja a maga részét, ezért bé­késen megfér a hatalommal. A me­részebb maffiózók előnyben része­sítik az események felgyorsítását, amire most, a politikai stabilitás hiá­nyának időszakában bőven van le­hetőség. Lopnak, rabolnak és - ha­talmas bevételeket „szakítanak le". Azokat a maffiózókat, akik hozzá­szoktak ahhoz, hogy erős hatalom mellett „dolgozzanak", a konzerva­tív körök látják el megfelelő ideoló­giai háttérrel. A másik csoportot pe­dig - tudatosan vagy akaratlan - a de­mokraták, a piacgazdálkodás hívei. Meggyőződésem - mondja Korja­gina -, hogy rövidesen kiderül, van­nak olyan ismert emberek az or­szágban, akik kapcsolatban állnak a maffiával és ezáltal aláássák a de­mokráciát. Néhány név már ismert, de ennél sokkal több lesz. Meggyő­ződése szerint nem lehet úgy hoz­zálátni a piaci reformhoz, ha kon­cepciója kidolgozása során nem ter­vezik meg a komoly intézkedéseket az illegális biznisz felszámolására, az ellene irányuló komoly harcra. Márpedig feltétlenül hadat kell üzen­ni a konzervatív és a radikális maffi­ának egyaránt. (IAN) Milyen következményekkel jár a liberalizáció? Beszélgetés Vladimír Dlouhý gazdasági miniszterrel Bűntényekből rekord Washingtonban az idén 436 gyil­kosság történt, ami kettővel több, mint amennyit tavaly egész évben elkövettek. Míg a 80-as évek első felében a fővárosban az erőszakos bűncselekmények száma csökkent, az elmúlt öt évben a rendőrség is­mét hirtelen növekedést jegyzett fel. 1985-ben 148 gyilkosság volt, 1988­ban már 372, s tavaly 434. Tehát Washington a legkevésbé biztonsá­gos amerikai város. A rendőrség ezt a kedvezőtlen folyamatot eredetileg az 1985 után elterjedt „kemény" kábítószer számlájára írta. A statisz­tikai kimutatás ellenére, mely szerint a kábítószeresek részaránya a gyil­kosságokban csökkent, az erősza­kos halál okaként az első helyen továbbra is a kábítószer árusítása és élvezése áll. (UPI) • Gazdaságunk a liberalizáció útjára tér. Milyen következményeivel számolha­tunk jövőre? -A csehszlovák gazdaság, az árak, a valutaárfolyamok liberizálása lényegé­ben a tulajdon liberalizálását jelenti. A többi kelet-európai ország tapasztalatai jelzik, hogy szünet áll be a reform elindítá­sának és a gazdaság erre való pozitív reagálásának kezdete között. Olyan idő­szak előtt állunk, amelyre az erőteljes stagnálás lesz a jellemző, miközben a stagnálást nagymértékben elmélyíthetik a kedvezőtlen külső hatások is. Jövőre infláció lesz, amely beleütközik a kormány által megszabott plafonba, egyúttal a gaz­daság stagnálása, vállalatok szétesése, csődbe jutása és munkanélküliség várha­tó. Szerintem három területen segíthet az állam: a kis- és középvállalkozás támoga­tásában, a saját állami iparpolitika és a külföldi beruházások beáramlásának támogatásában. • Havel elnök úr a közelmúltban azt mondta, hogy a reform következményei nem lesznek túlságosan nagyok, mérsék­lésükre képesek lesznek az állami szervek. - Minden közgazdász, aki egyúttal po­litikus is, feladata a reform kellemetlen következményeinek minimalizálása. Ugyanakkor azonban látni kell az abból következő rövid távú politikai hatás közötti különbséget, hogy a lakosságot védjük a keményebb sokkoktól, és a hosszú távú hatás között, mivel minél inkább tompítjuk ma a reform következményeit, holnap annál inkább félünk a további lépésektől. Bebizonyosodhat, hogy gazdaságunknak - eltérően más kelet-európai országoktól - van belső teljes ítőképessége az aránylag gyors beinduláshoz, és várható a kis- és középvállalkozás, a külföldi beruházások növekedése, miközben támogatni aka­runk konkrét szakágazatokat. Híve va­gyok a külföldi tőke beáramlásának. Gon­dosan figyelemmel kell kísérnünk, hogy a külföldi tőke, akárcsak a külföldi hitel, már az új, megreformált gazdaságba ke­rüljön. A mai árak mellett azonban nem engedhetjük meg a kaotikus külföldi pri­vatizációt. Hiszen nagyon rossz a termő­föld értékelése, ugyanolyan rossz az egész állóalapunk értékelése és az úgy­nevezett szürkeállományé, a tudásé is. Ha most beengednénk a külföldi tőkét, az azt jelentené, hogy beleegyezünk a köz­társaság kiárusításába. Az állam meg­mondja: igen, ez az a vállalat, ahová a külföldi tőkének irányulnia kellene, és­pedig még a tulajdonképpeni privatizáció beindulása előtt. Csakhogy ez külföldi munkatársakat, konzultációs céget, beru­házási bankokat jelent, továbbá a gyárak konvertibilis valutában történő felértékelé­sét. Néhány esetben már megpróbálkoz­tunk ezzel, így a Škoda autógyár és a távközlés esetében. Viszont ha azt értékelem, hogy miként jártunk el az idén a külföldi részvételű privatizációban, elé­gedetlen vagyok. Nem volt professzioná­lis szintű munka. (Reportér) Jubilál a szaxofon 150 évvel ezelőtt a belgiumi Dinant városban Adolphe Sax feltalált egy új hangszert - a szaxofont. Antoine-Joseph Sax, aki később felvette az Adolphe ke­resztnevet, 1814-ben született. Már apja is tett szert bizonyos hírnévre, mint hang­szerkészítő, de elsőszülött gyermekét nem tudta túlszárnyalni. Sax húsz évesen feltalálta a klarinét egy új fajtáját, amelyhez képest a régi hangszerek - a párizsi Opera akkori kar­mestere szerint - csak „barbár eszkö­zök" voltak. Hazájában azonban nem kap elismerést, ezért Párizsba költözik. 1840­ben visszatér Belgiumba, s felfedezi a most jubiláló hangszert. Rossini nem találkozott még szebb hangszerrel, Berli­oz rendkívülinek találta, Bizet szerint pe­dig ez az egyedüli hangszer, amely gyen­gédséget és szenvedélyt tud kifejezni. A feltalálónak évekig kellett harcolnia, hogy „apaságát" elismerjék. Annak elle­nére, hogy 17 év alatt 20 ezer szaxofont sikerült eladnia, háromszor ment tönkre. Ellenségei még gyilkossági kísérlettel is próbálkoztak, hogy megsemmisítsék. Adolphe Sax 1894-ben halt még, hangszerét azonban csak negyedszázad­dal később, a dzsessz jóvoltából ismerték el igazán, A komolyzene pedig mintegy 100 év múltán vett róla tudomást. (ČSTK) Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit és Zsilka László. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4460 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 210/4454, sportrovat: 210/4433, 210/4434 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 923 08. Telefax: 505-29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Martanovičova 25., telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava. Martanovičova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovičova 25., 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta ós kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg ós nem küldjük vissza. Index: 48097

Next

/
Thumbnails
Contents