Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám, szombat

Takarékos a csallóközi nép Október 31-én először tartottuk meg az egész kultúrvilággal együtt a takarékossági világnapot. A korábbi gyakorlatban nálunk takarékossági hét és különféle kampányok helyettesítették ezt az eseményt. Ez is csak azt bizonyította, hogy a takarékpénztár nem volt az, aminek lennie kellett volna. • Mi változott .- kérdeztük Vími Bélától, a Szlovák Állami Takarékpénztár dunaszerdahelyi járási fiókjának igazgatójától. - A múltban gúzsbakötötték a kezünket, jóformán nem is rendelkeztünk a lakosság által reánk bíztott pénzzel, a nyereségünket szinte teljes egészében át kellett utalnunk az állami költségvetésbe. Most már szabadabb a kezünk úgy a betétek, mint a lakosságnak és jogi személyeknek nyújtott kölcsönök tekintetében. • Hogyan nyilvánul meg mindez a gyakorlatban? Fokozódott a lakosság takarékossági kedve? - öt, illetve 6 százalékra növeltük a hosszabb időre, 1, illetve 2 évre zárolt betétek után fizetett kamatot. Ennek ellenére lelassult a takarékosság növekedési üteme. Hangsúlyozom, a betétállomány nem csökkent, éppen csak nem növekedett olyan mértékben, mint a korábbi években. Ez a jelenség összefügg az egész társadalmi helyzettel, a felvásárlási lázzal, azzal, hogy az emberek vállalkozásokba kezdtek, és most inkább használják, semhogy gyarapítanák a megtakarított pénzünket. • Ha nem titok, elárulná, hogy mennyi a dunaszerdahelyi járás lakosainak a megtakarított pénze? - Nem titok. Szeptember végével bezárólag 1 milliárd 660 millió korona lakossági takarékbetétet kezeltünk. Az egy főre eső betét nagysága körülbelül tizenhatezer korona, ami megfelel a szlovákiai átlagnak. • Az utóbbi időben azonban eléggé terjed a nézet, hogy nem érdemes takarékoskodni, mert az infláció következtében még az 5 vagy 6 százalékos kamat sem egyenlíti ki a pénzromlást. Mit szándékozik tenni a takarékpénztár ennek ellensúlyozására? - Az a szándékunk, hogy a kamattal követjük az infláció mértékét, legalábbis ilyen javaslatot tettünk a pénzügyminisztériumnak. Újabban értékpapírokat bocsájtunk ki, amelyeknek a kamatos kamata jóval nagyobb mondjuk ötéves zárolás esetén, mint a takarékbetété. Ezenkívül kötvényeket is forgalomba hoztunk, igaz egyelőre csak a saját alkalmazottaink részre. Ezek szintén jobban kamatoznak a betéteknél, viszont e kamatok adó alá esnek. • Nem fordulhat elő, hogy a kormány a hatalmas betétállományra való tekintettel esetleg kamatadót vezet be? - Aligha. A takarékpénztárak munkáját a hazaiakon kívül nemzetközi jogi normák és szerződések is szabályozzák, amelyeknek a megszegését egyetlen kormány sem kockáztathatja meg következmények nélkül. Hadd figyelmeztessek rá, hogy például Magyarországon nem is olyan régen bevezették a kamatadót, de amilyen gyorsan bevezették, olyan gyorsan vissza is vonták, akkora közfelháborodást váltott ki, nem beszélve arról, hogy törvényellenes volt. A mi estünkben egyenesen az állam garantálja az adómentességet, akárcsak a betétek egyéb sérthetetlenségét. • Folytassuk talán a kölcsönökkel, mert az utóbbi időben olyan panaszokat hallottunk, hogy a takarékpénztár korlátozza a kölcsönök folyósítását. Mi a helyzet? - Senki sem korlátozta a kölcsönök folyósítását. Emeltük azonban némely esetben a kamat nagyságát. A készpénzkölcsönök esetében nyolcról 12 százalékra, a kiegészítő kölcsönöknél 8 százalékra, ugyanúgy, mint a ház és telek vásárlásra. Vállalkozásokhoz 9, 10 esetleg magasabb kamat mellett folyósítunk kölcsönt, attól függ, milyen gyorsan térül vissza a folyósított összeg. Nincs változás a fiatal házasoknak nyújtott kölcsön esetében, illetve az építkezési kölcsön esetében. Az újházasoknak 2,5, illetve 1 százalékos kamat mellett nyújtunk kölcsönt, attól függően, hogy milyen célra fordítják a pénzt, lakberendezésre vagy lakásvételre. A lakásépítőknek szintén változatlanul 2,7 százalékos kamat mellett nyújtunk kölcsönt. Ami változott - és ezt tévesztik össze az emberek - október elsejétől megszűnt mindennemű állami támogatás, ami némely esetben elég magas volt. Emiatt van aztán a sok siránkozás és méltatlankodás. Mert van olyan eset, hogy ügyfelünkkel már megegyeztünk, de a szerződés még nem volt az említett időpontig bejegyezve a közjegyzőségen, s így nem jogosult a térítésmentes állami támogatásra. Naponta többen fordulnak emiatt hozzánk panasszal. • Milyen feltételek mellett, és egyáltalán mekkora az az összeg, amit magánembernek folyósíthatnak mondjuk vállalkozáshoz? - Nincs semmilyen korlátozás. Minden kérelmet külön bírálunk el. Számunkra csupán az a mérvadó, hogy garanciát lássunk a folyósított összeg visszatérülésére. Számunkra garancia a jó kereset, az ingatlan, a családi hozzátartozók jó vagyoni helyzete, megfelelő fizetőképes kezesek stb. Eddig több mint 3 millió koronát folyósítottunk magánvállalkozóknak, esetenként 5-600 ezer koronát is egy összegben. Az év elejétől jogi személyeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek is nyújthatunk hitelt, eddig 36 milliót folyósítottunk erre a célra. A magas kamatláb miatt csökkent az érdeklődés a készpénzkölcsönök iránt, bár akadt vállalkozó, aki készpénzben vett fel nagyobb összeget mondván, őt a kamat nem érdekli, neki így is visszatérül a pénze. Ugyancsak kevesebben igénylik a kiegészítő kölcsönöket, ami azzal függ össze, hogy egyszerűen nincs áru. PALÁGYI LAJOS Kis nvelvőr • / Nincs „kompetenciós kérdés"... Sőt „kompetenciós törvény" sincs, s nem is lehet... Még mielőtt a politikusok felháborodnának e merész(nek vélt) kijelentésen, hadd áruljam el: nem a megjelölni kívánt kérdéssel és törvénnyel van bajom, hanem a nevével. A magyar nyelvben ugyanis nem használatos, sőt nem is ismeretes a kompetenció főnévi szóalak, így kompetenciós melléknevünk sem lehet. Az 'illetékesség' jelentésű competentia latin szónak a kompetencia felel meg nyelvünkben is, akárcsak a szlovákban. Itt tehát a szokásos korrekció melléfogást szül. (Hasonlóképpen, mint a nemrég tárgyalt egzisztencia esetében a nem létező egzisztenció alakra való „javítás".) Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy számos olyan latin eredetű szavunk van, amelyet - bizonyos mértékig az eredeti formához igazodva - a magyar nyelv -ió végződéssel használ: generáció, instrukció, koncepció, koncentráció stb. A szlovákban ezeket - a deklinációs rendszerhez igazítva - -ia végződéssel használják: generácia, inštrukcia, koncepcia, koncentrácia stb. Aki ezt tudja, az könnyen segít magán, ha a szlovák szövegben előforduló -ia végű főnevet magyarra kell fordítania: a végződést -ió-ra változtatja. Csakhogy számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy van néhány -ia végű, szintén latin eredetű főnevünk: evidencia, intelligencia, konferencia, tendencia stb., s ide tartozik a múltkor tárgyalt egzisztencia és a mai cikkünk témájául szolgáló kompetencia is. Sajnos, ezt sokan nem tudják, s nyakló nélkül alkalmazzák a beváltnak hitt receptet. Ott is magyarítanak, ahol nem lehet. így keletkeznek ezek a nem létező alakok: evidenció, tendenció, egzisztenció stb. Napjainkban, az illetékességi törvény és egyéb ilyen kérdések megvitatásáról olvasva, többször találkc^tam napilapunkban is ezekkel a kifejezésekkel: kompetenciós törvény, kompetenciós kérdések. Ha ezek egyedi esetek lettek volna, szót sem vesztegetnénk rájuk. De e lap szóhasználatát irányadónak tartják az olvasók, sőt más lapok, szerkesztőségek munkatársai is, s a tapasztalat azt bizonyítja, hogy termékeny talajba hull az Új Szó által elvetett mag. (Bár az e rovatban közölt cikkek tanácsai is oly gyorsan találnának követökre, mint a nyelvhasználati hibák!) A szlovák kompetenčný zákon, kompetenčné otázky, illetve zákon kompetencie, otázky kompetencie kifejezések legjobb magyar megfelelői ezek: illetékességi törvény, illetékességi kérdések. Természetesen az idegen eredetű szót tartalmazó megfelelőket sem helytelenítjük, ha ebben a formában használjuk őket: kompetenciatörvény, kompetenciakérdések. JAKAB ISTVÁN Meghosszabbították a szubvenciós támogatások kérvényezési határidejét Az év végéig még igényelhető A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az új gazdasági feltételekre történő átállás megkönnyítése és az egyéni vállalkozói kedv támogatása érdekében meghatározta ja magángazdálkodó földművesek és a kistermelők számára az idén érvényes termelői árkiegészítéseket, valamint a szubvenciós támogatások odaítélésének feltételeit. Az árkiegészítéseket ez év júliusától közvetlenül a felvásárlások során kapták meg a termelők. A magántermelői beruházások támogatását eredetileg november 15-ig lehetett kérvényezni. A minisztérium a napokban megváltoztatja álláspontját, s a határidőt ez év végéig meghosszabbította. Az igénylések feltétéleiről és a szubvenciók odaítéléséről Ján Svetlík mérnöktől, a minisztérium gazdasági osztályának dolgozójától kértünk tájékoztatást. Elmondta, hogy az ez évre érvényes támogatások elsősorban az egyéni vállalkozók termelői kapacitásának bővítésére és műszaki felszereltségének javítására szolgálnak. Célirányosan három főbb területet foglalnak magukba. A beruházási feltételek javítását szolgálja az állattenyésztésben egyénileg gazdálkodók számára az istállókapacitások növelésére szánt szubvenció. Ennek alapján a meglevő istállók felújításával szerzett kapacitásbővítésért minden egyes számosállatra 5000 korona támogatás jár. Az újonnan épített istállókért számosállatonként 10 000 korona támogatást kaphat az egyéni gazdálkodó. A támogatások odaítélésének feltétele mindkét esetben az, hogy az istállókat legalább tíz évig állattenyésztési célokra kell kihasználni. önálló családi farmok esetében az öt számosállatnál nagyobb kapacitású istállók építésére nyújtott pénzintézeti hitelek kamatainak jóváírását is kérheti a gazdálkodó. A speciális növénytermesztésben a 0,25 hektárnál nagyobb területen telepített szőlőskertek és gyümölcsösök létrehozására vásárolt biológiai ültetőanyag (facsemeték, szőlő) kiszámlázott vételi árának 50 százalékára kaphat utólagos támogatást a termelő. A szubvenció odaítélésének feltétele, hogy a kérvényező szaktermelőktő! vásárolja az ültetőanyagot. Az egyéni gazdálkodók műszaki felszerelésének javítása érdekében 20 százalékos támogatást ad a minisztérium mezőgazdasági gépek vásárlásához, az egyéni gazdálkodók ezeket forgalmi adó nélkül vehetik

1 meg. A támogatás igénylőjének köteleznie kell magát arra, hogy a gépeket nem adja el és mezőgazdasági célokra fogja kihasználni. A támogatásokat mindazok kérhetik, akik az előbb felsorolt feltételeknek megfelelnek és az idén kezdtek hozzá a beruházások megvalósításához. A támogatások odaítélésével kapcsolatos igényeket a MÉM járási osztályain gyűjtik össze és bírálják el, tehát írásbeli kérvényükkel hozzájuk forduljanak az igénylők. Hozzá kell tenni, hogy a kérvényekhez mellékelni kell a rekonstrukciókra, illetve új épületek létesítésére feljogosító építési engedélyt; a telepítéshez felhasznált ültetőanyag és a gépek vételi árának szubvenciójához pedig a kifizetett számlák másolatát. A MÉM járási osztályain az érdeklődők részletes felvilágosítást kaphatnak a feltételekről. Az összegyűjtött igénylések alapján a minisztérium a járási osztályok számlájára utalja át a szubvencióra jóváhagyott összeget, amelyet egyénenként szétosztanak. Az épületek esetében a pénzöszszeget csak az épület befejezése, átadása és üzembe helyezése után kaphatja meg a vállalkozó. Az ültetöanyag és gépek vásárlására szánt támogatást a számlákkal együtt benyújtott kérvény jóváhagyása után fizetik ki. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét arra, hogy 1991 -tői az egyéni vállalkozók támogatása esetében is az agrárreform általános gazdasági alapelvei lesznek a mérvadók. (tszl) Tudatlanságra, elfogultságra és gyűlöletre államot nem lehet építeni A Csehországban Élö Magyarok Szövetségének nyilatkozata A nemzetiségi kérdés és a nyelvtörvény körüli szlovákiai vitát nyugtalansággal figyelték a Cseh- és Morvaországban élő magyarok is, akik szövetségük végrehajtó bizottságá nevében november6-án nyilatkozatban fogalmazták meg álláspontjukat az eseményekkel kapcsolatban. Nyilatkozatukat elküldték többek közt köztársaságunk elnökének, a szövetségi, a cseh és a szlovák parlamentnek, a szövetségi és a két köztársasági kormánynak, a Matica slovenskának, s a hírközlő szerveknek, többek közt lapunk szerkesztőségének. A szövetség elnökének, Csémy Tamás mérnöknek kézjegyével hitelesített állásfoglalást az alábbiakban rövidítve ismertetjük. ,,Ha valakinél valamit el akarunk érni, akkor nem róla, hanem hozzá kell beszélnünk" - szögezik le az állásfoglalás elején a Csehországban élő magyarok, jelezve, hogy nézeteiket nem csupán azoknak címezik, akikkel közös nevezőn vannak, de azoknak is, akikkel ez idáig nem sikerült megtalálni a közös nyelvet. Mint a szövetség Programnyilatkozatában olvasható, a Csehországban élő magyarok ,,őszinte, felvilágosult és toleráns légkörben szeretnének élni; nem takargatni a hibákat, de felülemelkedni a kicsinyes vitákon és föllépni ellenük a saját soraikban és azon kívül is". ,,Szükségesnek tartjuk fölemelni hangunkat ezúttal is, a nyelvtörvény szlovákiai elfogadása után. Bár Csehországban élünk, s egész más körülmények között, ahol szövetségünk megalakulását szimpátiával fogadta mind a közvélemény, mind a cseh kormány, s személyesen annak elnöke is, ennek ellenére természetesen kötődünk a Dél-Szlovákiában élő magyarokhoz, s nem csupán közös anyanyelvünkkel és kultúránkkal, de családi kapcsokkal is. A koalíciós nyelvtörvényjavaslat elfogadását olyan politikai aktusnak tekintjük, amelynek során a Szlovák Nemzeti Tanács európaiságra törekvő politikai erőinek - a szélsőséges csoportok nagy nyomása ellenére - sikerült megvalósítaniuk a többség akaratát. Elutasítjuk a választott legfelsőbb képviseleteink, kormányaink, törvényhozó testületeink, sőt, szabad választásunk legitimitásának kétségbe vonását. A nyelvtörvény elfogadása körüli eseményeket, a ráhatás eszközeit tekintve azonban sokkal szélesebb öszefüggésben látjuk a kérdést: mint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság polgárai, az események hátterében magának az államszövetségnek a veszélyeztetését, hazánknak a világ előtt történő lejáratását véljük felfedezni. Meggyőződésünk hogy az ellentétek nem a csehek, szlovákok, magyarok, lengyelek, németek, ruszinok, romák, illetőleg más nemzetek és nemzetiségi csoportok között keresendők, inkább a konkrét vezetők felelősségének mértékében, amelyet a saját nemzetük iránt, a nemzetek és egész Európa jövője iránt éreznek és tanúsítanak." - olvashatjuk a szövetség nyilatkozatában, amelyben a továbbiakban tiszteletüket fejezik ki azok iránt a cseh és szlovák gondolkodók iránt, akik humánus, európai alapállásukat igyekeztek latba vetni, s akik a szlovák nemzet legjobb hagyományaira hivatkoztak. S mivel egy ország polgárai között az egészséges és jó kapcsolat (legalábbis a szabad és demokratikus államokban) magától alakul ki, mert az élet maga kényszeríti ki azt, a szövetség nem hallgathatja el nyugtalanságát afölött, hogy ,,az elfogadott nyelvtörvény bizonyos aggodalmakat ébreszt bennünk, elsősorban azért, mert következményeit tekintve a nemzeti kisebbségek tagjaiban gyöngítheti a demokratikus érzést, sorsukért és az egész ország sorsáért érzett felelősségüket, (...) kisebbrendűségi érzést válthat ki bennük, amit egyetlen demokratikus társadalom sem engedhet meg magának. Gyengítheti identitástudatukat és védekező reflexeik a nacionalizmus karjaiba taszíthatják őket." Ráadásul az SZNT európai irányzatú szárnyának engedményei, amelyeket a szélsőséges csoportok kényszerítettek ki, s döntést követő bizonytalanság azt a hibás érzést alakíthatja ki a közvéleményben, hogy a szlovák nemzet sértettsége megalapozott. Ez az érzés tragikus hibához vezethet: a szlovákság történelem- és identitástudata ismét hamis alapokra épülhet, amely végsősoron Közép-Európa politikai labilitását eredményezheti. ,,A többségi nemzet nyelvének ismerete a nemzeti kisebbség valamennyi tagjának saját érdeke (s a piacgazdaság körülményei között ez még nyilvánvalóbb lesz), nem szabadna azonban rájuk erőltetni. A múlt század hetvenes éveiben lezajlott erőszakos magyarosítás szomorú tapasztalatait éppen a szlovák nemzet és a Matica slovenská ismerheti a legjobban, amelyet 1874-ben a magyar szervek betiltottak. 1874 és napjaink történései között veszélyes hasonlóságot látunk. A magyar nemzetiségű polgárok - éppúgy, mint a többi nemzetiség polgárai - az általuk lakott területen élnek emberemlékezet óta, földjükön otthon élnek, s az elmúlt évtizedekben számtalanszor tanúbizonyságát adták a köztársaság iránti lojalitásuknak." „Az államban élő értelmes és hasonlóképpen gondolkodó polgároknak sokkal inkább egymáshoz kell közelebb érezniük magukat, mint a saját soraikban található összeférhetetlen szélsőségesekhez. Az igazi nemzetébresztők a történelem során soha nem hízelegtek a saját nemzetüknek, volt bátorságuk bírálni és megmutatni a helyes utat. Tudatlanságra, elfogultságra és gyűlöletre nem lehet új államot építeni." - fejezi be a Csehországban Élő Magyarok Szövetsége a nyilatkozatát. ^ (k) ÚJ SZÚ 4 1990. XI. 21.