Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám, szombat

Takarékos a csallóközi nép Október 31-én először tartottuk meg az egész kultúrvilággal együtt a takarékossági világnapot. A korábbi gyakorlatban nálunk takarékos­sági hét és különféle kampányok helyettesítették ezt az eseményt. Ez is csak azt bizonyította, hogy a takarékpénztár nem volt az, aminek lennie kellett volna. • Mi változott .- kérdeztük Vími Bélától, a Szlovák Állami Takarék­pénztár dunaszerdahelyi járási fiók­jának igazgatójától. - A múltban gúzsbakötötték a ke­zünket, jóformán nem is rendelkez­tünk a lakosság által reánk bíztott pénzzel, a nyereségünket szinte tel­jes egészében át kellett utalnunk az állami költségvetésbe. Most már szabadabb a kezünk úgy a betétek, mint a lakosságnak és jogi szemé­lyeknek nyújtott kölcsönök tekinte­tében. • Hogyan nyilvánul meg mindez a gyakorlatban? Fokozódott a lakos­ság takarékossági kedve? - öt, illetve 6 százalékra növeltük a hosszabb időre, 1, illetve 2 évre zárolt betétek után fizetett kamatot. Ennek ellenére lelassult a takaré­kosság növekedési üteme. Hangsú­lyozom, a betétállomány nem csök­kent, éppen csak nem növekedett olyan mértékben, mint a korábbi években. Ez a jelenség összefügg az egész társadalmi helyzettel, a fel­vásárlási lázzal, azzal, hogy az em­berek vállalkozásokba kezdtek, és most inkább használják, semhogy gyarapítanák a megtakarított pén­zünket. • Ha nem titok, elárulná, hogy mennyi a dunaszerdahelyi járás la­kosainak a megtakarított pénze? - Nem titok. Szeptember végével bezárólag 1 milliárd 660 millió koro­na lakossági takarékbetétet kezel­tünk. Az egy főre eső betét nagysá­ga körülbelül tizenhatezer korona, ami megfelel a szlovákiai átlagnak. • Az utóbbi időben azonban eléggé terjed a nézet, hogy nem érdemes takarékoskodni, mert az infláció következtében még az 5 vagy 6 százalékos kamat sem egyenlíti ki a pénzromlást. Mit szán­dékozik tenni a takarékpénztár en­nek ellensúlyozására? - Az a szándékunk, hogy a ka­mattal követjük az infláció mértékét, legalábbis ilyen javaslatot tettünk a pénzügyminisztériumnak. Újabban értékpapírokat bocsájtunk ki, ame­lyeknek a kamatos kamata jóval na­gyobb mondjuk ötéves zárolás ese­tén, mint a takarékbetété. Ezenkívül kötvényeket is forgalomba hoztunk, igaz egyelőre csak a saját alkalma­zottaink részre. Ezek szintén jobban kamatoznak a betéteknél, viszont e kamatok adó alá esnek. • Nem fordulhat elő, hogy a kor­mány a hatalmas betétállományra való tekintettel esetleg kamatadót vezet be? - Aligha. A takarékpénztárak munkáját a hazaiakon kívül nemzet­közi jogi normák és szerződések is szabályozzák, amelyeknek a meg­szegését egyetlen kormány sem kockáztathatja meg következmé­nyek nélkül. Hadd figyelmeztessek rá, hogy például Magyarországon nem is olyan régen bevezették a ka­matadót, de amilyen gyorsan beve­zették, olyan gyorsan vissza is von­ták, akkora közfelháborodást váltott ki, nem beszélve arról, hogy tör­vényellenes volt. A mi estünkben egyenesen az állam garantálja az adómentességet, akárcsak a beté­tek egyéb sérthetetlenségét. • Folytassuk talán a kölcsönök­kel, mert az utóbbi időben olyan panaszokat hallottunk, hogy a taka­rékpénztár korlátozza a kölcsönök folyósítását. Mi a helyzet? - Senki sem korlátozta a kölcsö­nök folyósítását. Emeltük azonban némely esetben a kamat nagyságát. A készpénzkölcsönök esetében nyolcról 12 százalékra, a kiegészítő kölcsönöknél 8 százalékra, ugyan­úgy, mint a ház és telek vásárlásra. Vállalkozásokhoz 9, 10 esetleg ma­gasabb kamat mellett folyósítunk kölcsönt, attól függ, milyen gyorsan térül vissza a folyósított összeg. Nincs változás a fiatal házasoknak nyújtott kölcsön esetében, illetve az építkezési kölcsön esetében. Az új­házasoknak 2,5, illetve 1 százalékos kamat mellett nyújtunk kölcsönt, at­tól függően, hogy milyen célra fordít­ják a pénzt, lakberendezésre vagy lakásvételre. A lakásépítőknek szin­tén változatlanul 2,7 százalékos ka­mat mellett nyújtunk kölcsönt. Ami változott - és ezt tévesztik össze az emberek - október elsejétől meg­szűnt mindennemű állami támoga­tás, ami némely esetben elég magas volt. Emiatt van aztán a sok siránko­zás és méltatlankodás. Mert van olyan eset, hogy ügyfelünkkel már megegyeztünk, de a szerződés még nem volt az említett időpontig beje­gyezve a közjegyzőségen, s így nem jogosult a térítésmentes állami támogatásra. Naponta többen for­dulnak emiatt hozzánk panasszal. • Milyen feltételek mellett, és egyáltalán mekkora az az összeg, amit magánembernek folyósíthatnak mondjuk vállalkozáshoz? - Nincs semmilyen korlátozás. Minden kérelmet külön bírálunk el. Számunkra csupán az a mérvadó, hogy garanciát lássunk a folyósított összeg visszatérülésére. Számunk­ra garancia a jó kereset, az ingatlan, a családi hozzátartozók jó vagyoni helyzete, megfelelő fizetőképes ke­zesek stb. Eddig több mint 3 millió koronát folyósítottunk magánvállal­kozóknak, esetenként 5-600 ezer koronát is egy összegben. Az év elejétől jogi személyeknek, vállala­toknak, szövetkezeteknek is nyújt­hatunk hitelt, eddig 36 milliót folyósí­tottunk erre a célra. A magas kamat­láb miatt csökkent az érdeklődés a készpénzkölcsönök iránt, bár akadt vállalkozó, aki készpénzben vett fel nagyobb összeget mondván, őt a kamat nem érdekli, neki így is visszatérül a pénze. Ugyancsak ke­vesebben igénylik a kiegészítő köl­csönöket, ami azzal függ össze, hogy egyszerűen nincs áru. PALÁGYI LAJOS Kis nvelvőr • / Nincs „kompetenciós kérdés"... Sőt „kompetenciós törvény" sincs, s nem is lehet... Még mielőtt a politikusok felháborodnának e merész(nek vélt) kijelentésen, hadd áruljam el: nem a megjelölni kívánt kérdéssel és törvénnyel van bajom, hanem a nevével. A magyar nyelvben ugyanis nem használatos, sőt nem is ismeretes a kompetenció főnévi szóalak, így kompetenciós melléknevünk sem lehet. Az 'illetékesség' jelentésű competentia latin szónak a kompetencia felel meg nyelvünkben is, akárcsak a szlovákban. Itt tehát a szokásos korrekció melléfogást szül. (Hasonlóképpen, mint a nemrég tárgyalt egzisztencia esetében a nem létező egzisztenció alakra való „javítás".) Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy számos olyan latin eredetű szavunk van, amelyet - bizonyos mértékig az eredeti formához igazodva - a magyar nyelv -ió végződéssel használ: generáció, instrukció, koncepció, koncentráció stb. A szlovákban ezeket - a deklinációs rendszerhez igazítva - -ia végződéssel használják: generácia, inštrukcia, koncepcia, koncentrácia stb. Aki ezt tudja, az könnyen segít magán, ha a szlovák szövegben előfor­duló -ia végű főnevet magyarra kell fordítania: a végződést -ió-ra változtatja. Csakhogy számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy van néhány -ia végű, szintén latin eredetű főnevünk: evidencia, intelligen­cia, konferencia, tendencia stb., s ide tartozik a múltkor tárgyalt egzisztencia és a mai cikkünk témájául szolgáló kompetencia is. Sajnos, ezt sokan nem tudják, s nyakló nélkül alkalmazzák a bevált­nak hitt receptet. Ott is magyarítanak, ahol nem lehet. így keletkeznek ezek a nem létező alakok: evidenció, tendenció, egzisztenció stb. Napjainkban, az illetékességi törvény és egyéb ilyen kérdések megvitatásáról olvasva, többször találkc^tam napilapunkban is ezek­kel a kifejezésekkel: kompetenciós törvény, kompetenciós kérdések. Ha ezek egyedi esetek lettek volna, szót sem vesztegetnénk rájuk. De e lap szóhasználatát irányadónak tartják az olvasók, sőt más lapok, szerkesztőségek munkatársai is, s a tapasztalat azt bizonyítja, hogy termékeny talajba hull az Új Szó által elvetett mag. (Bár az e rovatban közölt cikkek tanácsai is oly gyorsan találnának követökre, mint a nyelvhasználati hibák!) A szlovák kompetenčný zákon, kompetenčné otázky, illetve zákon kompetencie, otázky kompetencie kifejezések legjobb magyar meg­felelői ezek: illetékességi törvény, illetékességi kérdések. Természe­tesen az idegen eredetű szót tartalmazó megfelelőket sem helytele­nítjük, ha ebben a formában használjuk őket: kompetenciatörvény, kompetenciakérdések. JAKAB ISTVÁN Meghosszabbították a szubvenciós támogatások kérvényezési határidejét Az év végéig még igényelhető A Szlovák Köztársaság Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztériuma az új gazdasági feltételekre történő átállás megkönnyítése és az egyéni vállalkozói kedv támogatása érdekében meghatároz­ta ja magángazdálkodó földművesek és a kistermelők számára az idén érvényes termelői árkiegészítéseket, valamint a szubvenciós támogatások odaítélésé­nek feltételeit. Az árkiegészítéseket ez év júliusától közvetlenül a felvásárlások so­rán kapták meg a termelők. A magánter­melői beruházások támogatását eredeti­leg november 15-ig lehetett kérvényezni. A minisztérium a napokban megváltoztat­ja álláspontját, s a határidőt ez év végéig meghosszabbította. Az igénylések felté­téleiről és a szubvenciók odaítéléséről Ján Svetlík mérnöktől, a minisztérium gazdasági osztályának dolgozójától kér­tünk tájékoztatást. Elmondta, hogy az ez évre érvényes támogatások elsősorban az egyéni vállalkozók termelői kapacitá­sának bővítésére és műszaki felszerelt­ségének javítására szolgálnak. Célirá­nyosan három főbb területet foglalnak magukba. A beruházási feltételek javítását szol­gálja az állattenyésztésben egyénileg gazdálkodók számára az istállókapacitá­sok növelésére szánt szubvenció. Ennek alapján a meglevő istállók felújításával szerzett kapacitásbővítésért minden egyes számosállatra 5000 korona támo­gatás jár. Az újonnan épített istállókért számosállatonként 10 000 korona támo­gatást kaphat az egyéni gazdálkodó. A tá­mogatások odaítélésének feltétele mind­két esetben az, hogy az istállókat leg­alább tíz évig állattenyésztési célokra kell kihasználni. önálló családi farmok esetében az öt számosállatnál nagyobb kapacitású istál­lók építésére nyújtott pénzintézeti hitelek kamatainak jóváírását is kérheti a gazdál­kodó. A speciális növénytermesztésben a 0,25 hektárnál nagyobb területen telepí­tett szőlőskertek és gyümölcsösök létre­hozására vásárolt biológiai ültetőanyag (facsemeték, szőlő) kiszámlázott vételi árának 50 százalékára kaphat utólagos támogatást a termelő. A szubvenció oda­ítélésének feltétele, hogy a kérvényező szaktermelőktő! vásárolja az ültető­anyagot. Az egyéni gazdálkodók műszaki fel­szerelésének javítása érdekében 20 szá­zalékos támogatást ad a minisztérium mezőgazdasági gépek vásárlásához, az egyéni gazdálkodók ezeket forgalmi adó nélkül vehetik 1 meg. A támogatás igénylő­jének köteleznie kell magát arra, hogy a gépeket nem adja el és mezőgazdasági célokra fogja kihasználni. A támogatásokat mindazok kérhetik, akik az előbb felsorolt feltételeknek meg­felelnek és az idén kezdtek hozzá a beru­házások megvalósításához. A támogatá­sok odaítélésével kapcsolatos igényeket a MÉM járási osztályain gyűjtik össze és bírálják el, tehát írásbeli kérvényükkel hozzájuk forduljanak az igénylők. Hozzá kell tenni, hogy a kérvényekhez mellékel­ni kell a rekonstrukciókra, illetve új épüle­tek létesítésére feljogosító építési enge­délyt; a telepítéshez felhasznált ültető­anyag és a gépek vételi árának szubven­ciójához pedig a kifizetett számlák máso­latát. A MÉM járási osztályain az érdeklő­dők részletes felvilágosítást kaphatnak a feltételekről. Az összegyűjtött igénylések alapján a minisztérium a járási osztályok számlá­jára utalja át a szubvencióra jóváhagyott összeget, amelyet egyénenként szétosz­tanak. Az épületek esetében a pénzösz­szeget csak az épület befejezése, átadá­sa és üzembe helyezése után kaphatja meg a vállalkozó. Az ültetöanyag és gé­pek vásárlására szánt támogatást a számlákkal együtt benyújtott kérvény jóváhagyása után fizetik ki. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét arra, hogy 1991 -tői az egyéni vállalkozók támo­gatása esetében is az agrárreform általá­nos gazdasági alapelvei lesznek a mérv­adók. (tszl) Tudatlanságra, elfogultságra és gyűlöletre államot nem lehet építeni A Csehországban Élö Magyarok Szövetségének nyilatkozata A nemzetiségi kérdés és a nyelvtörvény körüli szlovákiai vitát nyugtalansággal fi­gyelték a Cseh- és Morvaországban élő magyarok is, akik szövetségük végrehajtó bizottságá nevében november6-án nyilatko­zatban fogalmazták meg álláspontjukat az eseményekkel kapcsolatban. Nyilatkozatu­kat elküldték többek közt köztársaságunk elnökének, a szövetségi, a cseh és a szlo­vák parlamentnek, a szövetségi és a két köztársasági kormánynak, a Matica slo­venskának, s a hírközlő szerveknek, többek közt lapunk szerkesztőségének. A szövet­ség elnökének, Csémy Tamás mérnöknek kézjegyével hitelesített állásfoglalást az alábbiakban rövidítve ismertetjük. ,,Ha valakinél valamit el akarunk érni, akkor nem róla, hanem hozzá kell beszél­nünk" - szögezik le az állásfoglalás elején a Csehországban élő magyarok, jelezve, hogy nézeteiket nem csupán azoknak cí­mezik, akikkel közös nevezőn vannak, de azoknak is, akikkel ez idáig nem sikerült megtalálni a közös nyelvet. Mint a szövet­ség Programnyilatkozatában olvasható, a Csehországban élő magyarok ,,őszinte, felvilágosult és toleráns légkörben szeret­nének élni; nem takargatni a hibákat, de felülemelkedni a kicsinyes vitákon és föllép­ni ellenük a saját soraikban és azon kívül is". ,,Szükségesnek tartjuk fölemelni han­gunkat ezúttal is, a nyelvtörvény szlovákiai elfogadása után. Bár Csehországban élünk, s egész más körülmények között, ahol szö­vetségünk megalakulását szimpátiával fo­gadta mind a közvélemény, mind a cseh kormány, s személyesen annak elnöke is, ennek ellenére természetesen kötődünk a Dél-Szlovákiában élő magyarokhoz, s nem csupán közös anyanyelvünkkel és kultúránkkal, de családi kapcsokkal is. A ko­alíciós nyelvtörvényjavaslat elfogadását olyan politikai aktusnak tekintjük, amelynek során a Szlovák Nemzeti Tanács európai­ságra törekvő politikai erőinek - a szélsősé­ges csoportok nagy nyomása ellenére - si­került megvalósítaniuk a többség akaratát. Elutasítjuk a választott legfelsőbb képvise­leteink, kormányaink, törvényhozó testüle­teink, sőt, szabad választásunk legitimitá­sának kétségbe vonását. A nyelvtörvény elfogadása körüli eseményeket, a ráhatás eszközeit tekintve azonban sokkal széle­sebb öszefüggésben látjuk a kérdést: mint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság polgárai, az események hátterében magá­nak az államszövetségnek a veszélyezteté­sét, hazánknak a világ előtt történő lejáratá­sát véljük felfedezni. Meggyőződésünk hogy az ellentétek nem a csehek, szlová­kok, magyarok, lengyelek, németek, ruszi­nok, romák, illetőleg más nemzetek és nemzetiségi csoportok között keresendők, inkább a konkrét vezetők felelősségének mértékében, amelyet a saját nemzetük iránt, a nemzetek és egész Európa jövője iránt éreznek és tanúsítanak." - olvashatjuk a szövetség nyilatkozatában, amelyben a továbbiakban tiszteletüket fejezik ki azok iránt a cseh és szlovák gondolkodók iránt, akik humánus, európai alapállásukat igye­keztek latba vetni, s akik a szlovák nemzet legjobb hagyományaira hivatkoztak. S mivel egy ország polgárai között az egészséges és jó kapcsolat (legalábbis a szabad és demokratikus államokban) ma­gától alakul ki, mert az élet maga kényszerí­ti ki azt, a szövetség nem hallgathatja el nyugtalanságát afölött, hogy ,,az elfogadott nyelvtörvény bizonyos aggodalmakat éb­reszt bennünk, elsősorban azért, mert kö­vetkezményeit tekintve a nemzeti kisebbsé­gek tagjaiban gyöngítheti a demokratikus érzést, sorsukért és az egész ország sorsá­ért érzett felelősségüket, (...) kisebbrendű­ségi érzést válthat ki bennük, amit egyetlen demokratikus társadalom sem engedhet meg magának. Gyengítheti identitástuda­tukat és védekező reflexeik a nacionalizmus karjaiba taszíthatják őket." Ráadásul az SZNT európai irányzatú szárnyának enged­ményei, amelyeket a szélsőséges csopor­tok kényszerítettek ki, s döntést követő bizonytalanság azt a hibás érzést alakíthat­ja ki a közvéleményben, hogy a szlovák nemzet sértettsége megalapozott. Ez az érzés tragikus hibához vezethet: a szlovák­ság történelem- és identitástudata ismét hamis alapokra épülhet, amely végsősoron Közép-Európa politikai labilitását eredmé­nyezheti. ,,A többségi nemzet nyelvének ismerete a nemzeti kisebbség valamennyi tagjának saját érdeke (s a piacgazdaság körülményei között ez még nyilvánvalóbb lesz), nem szabadna azonban rájuk erőltetni. A múlt század hetvenes éveiben lezajlott erősza­kos magyarosítás szomorú tapasztalatait éppen a szlovák nemzet és a Matica slovens­ká ismerheti a legjobban, amelyet 1874-ben a magyar szervek betiltottak. 1874 és nap­jaink történései között veszélyes hasonló­ságot látunk. A magyar nemzetiségű polgá­rok - éppúgy, mint a többi nemzetiség polgárai - az általuk lakott területen élnek emberemlékezet óta, földjükön otthon él­nek, s az elmúlt évtizedekben számtalan­szor tanúbizonyságát adták a köztársaság iránti lojalitásuknak." „Az államban élő értelmes és hasonló­képpen gondolkodó polgároknak sokkal in­kább egymáshoz kell közelebb érezniük magukat, mint a saját soraikban található összeférhetetlen szélsőségesekhez. Az igazi nemzetébresztők a történelem során soha nem hízelegtek a saját nemzetüknek, volt bátorságuk bírálni és megmutatni a he­lyes utat. Tudatlanságra, elfogultságra és gyűlöletre nem lehet új államot építeni." - fejezi be a Csehországban Élő Magyarok Szövetsége a nyilatkozatát. ^ (k) ÚJ SZÚ 4 1990. XI. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents