Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-23 / 275. szám, péntek

Péntek, 1990. november 23. Névnapjukon szeretettel köszöntjük: KELEMEN, KLEMENTINA - KLEMENT nevű kedves olvasóinkat A NAP kel nyugszik a HOLD kel nyugszik Kelet-Szlovákia 06.57 15.53 11.32 21.07 Közép-Szlovákia 07.04 16.00 11.39 21.14 Nyugat-Szlovákia 07.10 16.06 11.45 21.20 A DUNA VÍZÁLLÁSA: Pozsony: 265, apad Medve: 275, apad Komárom: 300, árad Párkány: 245, árad IDŐJÁRÁS: Szlovákia-szerte borult idö, helyenként eső, a hegyekben havazás várható. Napközben az ország déli részén csökken a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7-11 fok. Mérsékelt délkeleti szél. Előrejelzés szombatra és vasárnapra: Tovább tart a felhős idő, napközben délen csökken a felhőzet, elszórtan futó esö lehetséges. A Tátrában havazás. Vasárnap változóan felhős idő várható, csak elszórtan lehetséges egy-egy futó esö. Az éjszakai hőmérséklet 5-1. a legmagasabb nappali hőmérséklet 6-10. délen 12 fok körül alakul. A MAI LAPSZÁM kiadásvezető|e: J. MÉSZÁROS KÁROLY, külpolitikai szerkesztője: GÖRFÖL ZSUZSA, spoilszerkesztője: TOMI VINCE, grafikai szerkesztője: SZILVÁSY ERZSÉBET Marcia su Posonium? Kövek, nyál és fütty egy kis ország egyetlen egyeteme humanista rektorának. A falakon Vivat vatra Rumaneasca! Juden raus!, a cigányokat az égbe, magyarokat a Dunába, gázba küldő feliratok. Kapukat döngető, Kristalnacht-ra, hosszú kések éjszakájára áhítozó csoportok. Alja nép mindenütt akad - vigasztaljuk magunk. Tán nem is az a szörnyű, hogy mindez megeshet. Az a megdöbbentő, hogy az uszító, más (és saját) népet gyalázó mázolmányokat senki sem festi le. Kődobálás a téren, „emberségből, tisztességből, toleranciából" tüzet raknak, a rendőrség pedig tétlen. A weimari köztársaság tizennégy év után összeomlott. Megéri-e vajon a szlovák demokrácia a tizennégy hónapot? Vagy tán jövöre köpenyeg helyett az úriszabók csizmanadrágot varrnak? Kabátunkra pedig felvarrjuk a zöld csillagot, s velünk együtt mossák a Mihály-kapu alatt a macskaköveket a szabadkőművesek, baloldaliak és liberálisok? -prNövekvő bűnözés Tovább növekedett a bűnözés, főleg az erőszakos bűncselekmények száma. Ezt emelte ki a tegnap Pozsonyban tartott sajtótájékoztatón Imrich Vavácek őrnagy, a Szlovák Köztársaság rendőrfőkapitányának helyettese. Bár a rendőrség, a nyomozók eddig 1664 büncselekménynyel többet derítettek fel, mint a múlt év hasonló időszakában az elkövetett 54 098 bűncselekmény 42 százalékánál a tettes még ismeretlen. Különösen figyelmeztető, hogy főleg az erőszakos bűncselekmények száma növedett, s a rablások, a betöréses lopások elkövetői egyre kegyetlenebb módszereket alkalmaznak. Jóváhagyás előtt van a rendőrség átszervezésének törvénytervezete. Ha a javaslatot elfogadják, akkor a járási parancsnokok az eddiginél nagyobb jogkörrel rendelkeznek majd, s a kellő utánpótlásról is maguk gondoskodnak. -njLosonci cáfolat A választási kampány utolsó óráiban látott napvilágot a Zöldek és a szociáldemokraták városi szervezetének azon felhívása, amelyben a két párt képviselői Jozef Hoffmant, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt helyi csoportjaiból alakult koalíció polgármesterjelöltjét támadták. A koalíció vezetői megállapítják, hogy a polgármester - tisztségéből kifolyólag - nagy szerepet fog játszani a város életében, s ezért fontos, hogy a polgárok objektívan döntsenek, és ne higgyenek a célzatos dezinformációknak. A demokratikus választásokat veszélyezteti a Zöldek és a szociáldemokraták azon híresztelése, hogy Jozef Hoffman az SZLKP járási bizottságának tagja volt. Ez a hazugság annál inmorálisabb, mivel a választási kampány végére időzítették, amikor a jelölt már nem tudja cáfolni. Ezért a koalíció a losonci választópolgárokhoz fordul: ne engedjék becsapni magukat; a jelölt soha sem volt a járási pártbizottság tagja, és ezt a koalíció bizonyítani is tudja. Jozef Hoffman a törvények keretei között fogja megvédeni magát, feljelentést tesz a hazugság terjesztői ellen. (A cáfolatot a Szlovák Választási Bizottság egyetértésével közöljük - a szerk. megj.) SKORPIÓ A SZATYORBAN A bajor rendőrség a múlt héten a München és Regensburg között fekvő Landshutban őrizetbe vett egy 43 éves csehszlovák állampolgárságú nőt, aki - mint kiderült - 28 éves társával 11 Skorpió típusú géppisztolyt (a világon a maga nemében a legkisebbek közé tartozik) akart értékesíteni Németországban. A hírügynökségi jelentés emlékeztet arra, hogy az NSZK-ban szigorúan büntetik a fegyverbehozatalt. (ADŇ) Kékvérű és malacrózsaszín-arcú európaiak Olyan ez, ahogyan a nagykönyvben meg vagyon írva: A piros vérű polgárok a múltban is, napjainkban is beleszeretnek a kékvérű grófnőkbe. Mint a mesében meg a mesebeli regényekben. Ezen nincs mit csodálkozni, mint ahogy az sem érdemel egy másodpercnyi töprengést, hogy mindezt mostanában egy tévésorozat bizonyítja. Különösnek tűnő, csírátlanitott világa van ennek a sorozatnak. Az utolsó részeket nézve kezdem kiérezni A Guldenburgok öröksége címben bújkáló iróniát. Hiszen azt azért Michael Baier, a sorozat írója sém gondolta komolyan, hogy az az örökség, amelyért a grófi családon belül, és azon kívül is oly ádáz harc folyik, egyáltalán összekapcsolható az arisztokráciának a filmben mutatott erkölcsével. A kettő oly távol esik egymástól, mint a házi sofőr fia a grófkisasszony nagymamájától. Pedig az öreg grófné még nem is tudja, hogy az unokáját teherbe ejtette az a pernahajder sofórivadék. Tették ezt a dolgot együtt (próbálták volna meg másképp!), pedig a comtesse mamája igencsak világosan megmagyarázta lányának, hogy tudatosítania kell származását, s ehhez megfelelően válassza ki majdani férjét. Nyitott és liberális erkölcsi felfogású a mama, hiszen azt nem tiltotta meg a leányának, hogy időnként engedelmeskedjen kék vért pumpáló szívének és a sofórcsemete férfiúi vágyainak. Amikor ilyen engedékeny volt a grófné (mert ő sem igazi grófnő, hanem egy osztrák polgárember leánya), talán eszébe jutott a saját élete. Erről jut eszembe, hogy immár ez lesz a Guldenburg grófok családjában a második zabigyerek, hacsak Nane utol nem éri a szerelemtől megzápult agyúvá lett zongoraművészt. Ha nem sikerül neki, akkor az utolsó rész még mindig két esélyes: gróf leányanya lesz, vagy... ez a másik dolog a két Németország egyesítése után eléggé bonyolulttá vált. A megszűnt NDK-ban ugyanis amolyan turistautakon estek át az abortuszon a póruljárt nyugatnémet grófkisaszszonyok és családanyák. Még szerencse, hogy ez a film a két ország egyesítése előtt készült, meg aztán az arisztokraták aligha a szocialista egészségügy szolgáltatásait vették igénybe. Nekik biztosan közelebb volt egy párizsi vagy egy New York-i nőgyógyász. Az azonban mégiscsak furcsa, hogy ezek a Guldenburgok annyira szeretnek szeretni, közben meg fogalmuk nincs a fogamzásgátlás legelemibb módszereiről. Igazi rózsaszínű történetet láttunk. A szerető gróféknak a kék vérükön kívül van egy másik jellegzetességük: arcuk rózsaszínű, mint a maszületett kismalac orra. Eleinte azt hittem, a tévé romlott el. Tekergettem, csavargattam a színező gombot, de vagy falfehérek, vagy malacrózsaszínűek voltak. Bárcsak tudnám, hogy a magamfajta pirosvérű plebejus polgárnak miért sápad el az arca, amikor a kékvérű európaiak rózsaszínű pofijával harmonizáló fehér, krémszínű, lila és homokszínű bútorokat, drapériákat lát. Nem szólva a házi sofőrről, a házvezetőnőről, a kertészről. Egy azonban vigasztal: helikopterük és röptér-tetejű irodaházuk csak Balbeck-éknek van. Azok nem kékvérűek és nem grófok. Viszont ugyanolyan malacrózsaszínű az arcuk, mint az arisztokratáknak. Erről ismerik meg Európát? DUSZA ISTVÁN A szavazat érvényessége R. Zs.: A szavazókörünkben 11 képviselőt választanak. Ez azt jelenti, hogy 11 jelölt sorszámát kell bekarikáznom? Ha a szavazókörükben 11 képviselőt választanak, legfeljebb 11 képviselőjelölt sorszámát karikázhatja be. Ahhoz tehát, hogy a szavazata érvényes legyen, legalább egy képviselőjelölt sorszámát be kell karikáznia. A polgármesterjelöltek listáján viszont csak egyetlen egy jelölt Már hetvenkét éve hivatalos nyelv Vannak nálunk emberek, akik nem látnak, nem hallanak, nem olvasnak. Méghogy 72 éve nem hivatalos nyelv Szlovákiában a szlovák. Hogy a kisebbségek nyelvhasználati joga csak a proletár internacionalizmus kitalálmánya. De hiszen elég elolvasni a régi törvénygyűjteményeket, s láthatjuk, hogy mindez szándékos hazugság. A szlovák nyelvnek mint hivatalos nyelvnek a helyiete Szlovákiában teljesen világos. Már az 1918 decemberében jóváhagyott 64/1918 számú törvény egyértelműen kimondta, hogy a szlovák hivatalos nyelv Szlovákia egész területén. Az 1920. február 29-i 122/1920 számú alkotmánytörvény 4. §-a pedig a szlovákot, a cseh mellett, állami és hivatalos nyelvvé nyilvánítja a Csehszlovák Köztársaság egész területén. Az 1938. november 22-i 299/1938-as számú törvény a szlovák nyelvet szintén hivatalos nyelvvé nyilvánítja Szlovákiában, de a cseh nemzethez tartozó személyek és a Csehországhoz tartozó intézmények joggal használták a cseh nyelvet is. Ezt a törvényt, amely a szlovákiai autonómiáról szóló alkotmánytörvény része volt, a parlament a Hlinka-párt javaslatára adta ki. Érvényben volt a szlovák állam idején is, mivel az 1 /1939 számú törvény értelmében, és az alkotmánytörvény 99. §-a alapján átvették a Csehszlovák Köztársaság törvényeit. A cseh és szlovák nyelvnek, mint hivatalos nyelvnek az egyenjogúságát megerősítette a csehszlovák föderációról szóló 143/1968-as számú alkotmánytörvény is. A szlováknak mint hivatalos nyelvnek tehát Szlovákiában már. 72 éve törvényesített a helyzete, és sem a „koalíciós", sem az úgynevezett „maticás" javaslat semmi újat nem hoz. Ha igaz az, hogy Dél-Szlovákiában a szlovák nemzetiségű polgárok a hivatalokban nem tudnak szót érteni szlovákul, nem a törvény a bűnös, hanem a hivatal és annak hivatalnokai, akiket felelősségre kell vonni. A törvény, mint olyan, itt nem segít, ha a hivatalnokok nem vették figyelembe a régi törvényt, nem veszik figyelembe majd az újat sem. Ha a szlovák Mások Éták nemzetiségűek nem tudják megértetni magukat a magyarokkal a magánjellegű kapcsolatokban, ezen segíteni nem lehet, mert senkit sem kényszeríthetünk törvénnyel arra, hogy olyan nyelven, vagy olyan személlyel beszéljen, amilyenen vagy akivel nem akar. Tudomásul kell azonban venni, hogy például a kereskedelem privatizálása után a gazdasági nyomás rákényszeríti a magyar kereskedőket, hogy szlovákul (is) beszéljenek, hiszen érdekük lesz, hogy eladják az árut. Közismert, hogy egy kereskedő akár kínaiul is megtanul, ha szüksége van rá. A kisebbségek nyelvhasználatának joga a helyi hivatalokban szintén világos. Itt meg kell említeni, hogy még a 44/1868as magyar törvények is jogot adtak a nem magyar lakosságnak, hogy a községi, a hitéletben és bizonyos körülmények között a megyei önkormányzatban is, illetve az alsóbb fokú bíróságokon, ha az ügyfelet nem ügyvéd képviselte, a magyar mellett más nyelvet használjanak. Noha ezt a törvényt nem érvényesítették maradéktalanul a gyakorlatban, tény marad, hogy elméletben az akkori magyar törvényhozás is megengedte a szlovák vagy más, nem magyar nyelv hivatalos használatát. A csehszlovák államnak alá kellett írnia az első világháborút megnyerő Antant-hatalmakkal, Saint Germainben az úgynevezett Saint Germain-i szerződést, mely kötelezte Csehszlovákiát arra, hogy a kisebbségek védelme része legyen alkotmányának és hogy nem ad ki olyan törvényt, amely ezzel a szerződéssel ellentétben állna. Ez volt az ára annak, hogy a határmenti területeket Csehszlovákiához csatolták. Még a 299/1938-as néppárti alkotmánytörvény is megerősítette a Saint Germain-i szerződéssel biztosított kisebbségi jogokat, és a szlovák állam ezeket a jogokat valóban figyelembe is vette. A i 44/1968-as alkotmánytörvény tehát nem a ,,proletár internacionalizmus" eredménye, hanem csak megerősítése a régebbi törvényeknek és rendeleteknek. A jóváhagyott koalíciós törvény csak azokból a kötelezettségekből indul ki, amelyeket a kisebbségekkel szemben be kell tartanunk, és amelyeket erkölcsileg is kötelesek vagyunk respektálni. Aki még most sem látja, hogy a jóváhagyott „koalíciós" nyelvtörvény egy lépés Európa felé, aki nem hiszi el, hogy a szlovák már 72 éve hivatalos nyelv, az elmehet a könyvtárba és meggyőződhet róla. A törvénygyűjtemények megtalálhatók a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban és meggyőződésem, hogy a Matica slovenská Nemzeti Könyvtárában, Martinban is megvannak. Ugye, így van Markuš úr? JÁN RYCHLÍK, Nové slovo, 47. szám sorszáma karikázható be. A szavazólap (szavazat) akkor érvénytelen, ha ezen a listán egyetlen jelölt sorszámát sem karikázza be, vagy ha egynél több jelölt sorszámát karikázza be. Célszerűbb lezárni D. I.: Le kell zárnom a borítékot, amelybe a szavazólapokat teszem? A törvény erről kifejezetten nem rendelkezik, mindenesetre célszerűbb a borítékot lezárni, hiszen így bármiféle visszaélést meghiúsíthat. A betegek is választhatnak Sz. P.: Mozgásképtelen vagyok, de a választásokon mégis részt szeretnék venni. Kijönnek hozzám a választási urnával úgy, mint akkor, amikor szavazni sem kívántam, mert nem volt értelme? Ha valamelyik rokona vagy szomszédja bejelenti kérését a helyi (szavazóköri) választási bizottságon, a bizottság köteles két tagját kiküldeni a hordozható szavazóurnával és a szavazáshoz szükséges borítékkal Önhöz. A szavazás titkosságának elvét ilyen esetben is meg kell tartaniuk a bizottság tagjainak (ennek módja viszont már az adott körülményektől függ). Ha ilyen bejelentés, kérés nem érkezik a szavazóköri választási bizottsághoz, a bizottság tagjai nem fogják zaklatni a választókat (amint tették azt a november előtti választási bizottságok tagjai), hogy jöjjenek az urnához, adják le szavazatukat. Csalni nem lehet M. J.: Kérhetek új szavazólapokat a szavazóhelyiségben, ha a már megkapott szavazólapokon a lehetségesnél több jelölt sorszámát karikáztam be? A választási törvény lehetővé teszi, hogy a hiányzó, az összefirkált vagy a rosszul kezelt szavazólapok helyett bárki új szavazólapokat kérjen. A választási bizottságok nyilván most sem támasztanak majd semmiféle akadályt e kérdések teljesítése elé, nem fogják kérni az összefirkált szavazólapok bemutatását (hiszen ezzel talán a szavazás titkosságát is megsértenék), és szó nélkül kiadják az új szavazólapokat. Végül is, a szavazólapokat bárki elveszthette, s a szavazatok számlálásának szabályai kizárják, hogy bármely választó visszaéljen a szavazólapokkal. A törvény például konkrét rendelkezést tartalmaz arra vonatkozólag, hogy ha a borítékban két azonos szavazólap van - mondjuk a polgármester megválasztására - egyetlen szavazatnak tekintik a két szavazólapot akkor, ha ugyanazon sorszám van bekarikázva rajtuk, s az érvénytelen a szavazatot akkor, ha más-más jelöltek sorszámát karikázta be rajtuk a választó. Szavazatnak ugyanakkor csak azt a szavazólapot tekintik, amely hivatalos borítékba téve került a szavazóumába. F. M. E

' rdekes beszélgetésre figyeltem fel a pozsonyi Prior áruház büféjében. Két vidéki asszony és egy legény (a fiatalabbik nő fia) ült ugyanannál az asztalnál, ahol én. Többféle Bevásárlás... süteményt és üdítőt fogyasztottak, hogy pótolják az áruk keresésére pazarolt nem kevés energiát. Pedig még jóformán semmit sem sikerült venniük. Sem lábbelit, sem pizsamát a fiúnak, de még jégeralsót sem az otthon maradt férjnek. - Úgy látszik, a csizmáról végleg lemondhatok! - sóhajtotta az idősebbik asszony. - Amit éppen keres az ember, az persze, nincs - bosszankodott a fiatalabbik. - Ami meg van, azért már lassan azt sem tudják, mit Merjenek. Majd hanyatt estem, amikor megláttam, mibe kerülnek a női kabátok! Az idősebbik asszony kevésbé indulatosan megjegyezte: - Régen a kopott kabátot, öltönyt nem dobták el, hanem kifordították... -Az a világ már elmúlt! - vágta rá a másik. Ekkor váratlanul megszólalt egy férfi, aki addig szinte észrevétlenül fogyasztotta kávéját. - Micsoda? - Most újra a köpönyegforgatás a divat... (fülöp) Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit ós Zsilka László. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4460 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 210/4454, sportrovat: 210/4433, 210/4434 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 923 08. Telefax: 505-29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Martanovičova 25., telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v„ 02-es üzemében 815 80.Bratislava, Martanovičova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava Martanovičova 25., 17. emelet, telefon: 210/3659 ós 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Index: 48097