Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)
1990-11-20 / 272. szám, kedd
KIKET VALASZTUNK? Ipolyság polgármester-jelöltjei 1. Miért vállalta a jelölést? 2. Mit tekint legfontosabb feladatának megválasztása esetén? ORBÁN DEZSŐ gépészmérnök, 31 éves, az MKDM-Együttélés és az FMK közös jelöltje. 1. Ipolyságon születtem, s bár tanulmányaim végzése során előbb Kassára, majd Prágába is elkerültem (a műszaki egyetemen szereztem mérnöki oklevelet) szülővárosomhoz nem lettem hűtlen. 1989 novembere előtt egyetlen pártnak sem voltam a tagja, viszont a változások idején az elsők között álltam be az új politikai gondolkodást szorgalmazók táborába. Tavasszal a vnb elnökének lemondása után felkértek, vállaljam e tisztséget. Akkor azért vállaltam, mert olyanok támogatását élveztem, akik megbecsült és elismert emberek Ipolyságon. Most erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy három politikai mozgalom jelöltjeként ne hátráljak meg a következő időszak feladatai elől sem. 2. Ismerve a gazdasági körülményeket, különösebb ígérgetéseknek hitele nincs. Szeretném, ha sikerülne megoldanunk az itt élők teljes foglalkoztatottságát, lakásgondjait, életkörülményeit, életkörnyezetük javítását. Messzemenően támogatni fogom a vállalkozások valamennyi formáját. Városunk fontos határátkelőhely, ami számos lehetőséget kínál. A gazdasági és kommunális szolgáltatásokon kívül az üzlethálózat jobb kiépítésére és a műemlékek körültekintőbb gondozására utalnék elsősorban, s természetesen az igényesebb kulturális lehetőségek biztosítására is. Már eddig is tudatosítottam, hogy városunk polgárainak a felsoroltakon kívül másféle igényei is vannak, ez eltérő nemzetiségi és vallási összetételéből adódik. Bízom benne, hogy ezen a téren városunkban - ahogy eddig sem volt - ezután sem lesz senkinek ilyen jellegű problémája. BOTLÓ ÁRPÁD pedagógus, 51 éves, a NYEE, a KDM és a DP közös jelöltje 1. A jelölést azért vállaltam, mert úgy érzem, hogy polgártársaim megbíznak bennem, és tudok is tenni valamit Ipolyság felvirágoztatásáért. 2. A város ökológiai programját tartom a legfontosabbnak, s ezen belül elsősorban a gáz- és vízvezetékhálózatának és a csatornázás teljes kiépítését. Nagyon odafigyelek az oktatásügyi problémák megegészséges környezetben lehet nevelni. A szociális program keretein belül meg kell tenni mindent azért, hogy városunkban ne legyen munkanélküliség. Meg kell oldani a szódagyári dolgozók problémáját, akik már megkapták a felmondást. Az egészségügyi ellátás terén szeretném elérni, hogy beteg polgárainknak ne kelljen Lévára utazni tömegszállító eszközként használt mentőkocsikkal. Hogyan gondolom? Úgy, hogy a szakorvosoknak megfelelő feltételeket biztosítunk a letelepedéshez, pl. a kórház modernizálásával, orvosi lakások építésével stb. Végül, de nem utolsósorban, szeretném szorgalmazni az emberi kapcsolatok elmélyítését. Demokratikus alapon elérni azt, hogy városunk polgárai nemzetiségre és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül egyenlőként, súrlódásmentesen, békességben éljenek egymás mellett. LADISLAV POKORNÝ 50 éves, a CSSZKP jelöltje 1. Pozsonyban születtem, de már 45 éve Ipolyságon lakom. Azóta a város többféle utat is bejárt. Én még emlékszem arra a városra, amelyik kultúra- és vendégszerető volt, ahol az emberek még szerették egymást. Most már nem az a város, melyet L. Ballek, a város szülöttje, „Palánk" c. regényében ír le. Nem az, de azzá kell lennie. 2. Első feladatom az lenne, hogy anyagi eszközöket biztosítsak a tisztítóállomás bővítésére, mert a jelenlegi körülmények között fennáll a veszély, hogy a hatóságok leállítják a tejüzem és a szódagyár üzemelését. Ezzel természetesen újabb munkahelyek szűnnének meg. Nem akarok felelőtlenül ígérgetni, de szeretném elérni, hogy a város lakóinak életszínvonala lehetőleg egyensúlyban legyen, tehát hogy.az idősebb emberek, a gyerekek és a fiatal családok biztonságban érezzék magukat. Hiszem, hogy kevés pénzzel is lehet javítani az emberek közérzetén. Vissza szeretném adni a polgároknak azt az érzést, hogy ez a város, ahol élnek, az ő városuk, az ő igazi otthonuk. TUHARSZKI FERENC mérnök, 51 éves, a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt és a Mezőgazdasági Dolgozók Mozgalmának közös jelöltje oldására is, mert katasztrofális a helyzet a magyar alapiskola alsó • tagozatának épületében, amely higiéniai szempontból nem felel meg. Egészséges generációt pedig csak 1. Amikor az ipolysági efsz elnöke megkérdezte, indulnék-e polgármesterjelöltként a választásokon, igen meglepődtem. Életem utóbbi 20 évét a mezőgazdaságban dolgoztam le, soha nem gondoltam arra, hogy e városkában több is lehetnék, mint egyszerű polgár. Végül is elfogadtam érvelését, vagyis: ha már a „nagy választásokat" mi, mezőgazdászok „elaludtuk", legalább a helyhatósági választásokon álljuk meg a helyünket. 2. Az új polgármesternek szerintem figyelembe kell vennie a város adottságait. Az idegenforgalom fellendítése érdekében nagyobb rendet és tisztaságot követelnék meg, megoldanám a kamionok parkolását, az autóbuszmegállót a centrumból kihelyezném a város szélére, helyébe sétálóutcát nyitnék, teli üzlettel. A sok-sok feladat mellett, pl. az Ipoly szabályozása, az egészségügy helyzetének javítása - fontosnak tartom Ipolyság és környéke kultúrhagyományainak a felújítását. Nem tartom kielégítőnek az ún. „diszkókultúrát". Vannak elképzeléseim a sportélet fellendítésével kapcsolatban is, ebben érdekeltté tenném a helyi üzemeket. DR. ZSOLNAY ERNŐ jogász, 36 éves, független jelölt 1. Mi késztetett arra, hogy független polgármesterjelölként induljak a helyhatósági választásokon? A közvetlen tenniakaráson túl az a felismerés, hogy városunk polgárait nem származásuk, nyelvük, vallási vagy politikai hovatartozásuk alapján kell megítélni, hanem erkölcsi értékeik, magatartásuk és munkájuk alapján. Döntésemhez még az is hozzájárult, hogy eddigi munkám során közelről ismerhettem meg a város gondjait. Negyedik éve dolgozom ugyanis az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottságon, mint a közigazgatási osztály vezetője. 2. A jövőben sok feladat vár ránk. Ezek közül a legfontosabb az, hogy városunk - elsősorban a polgárok összefogásával - visszanyerje azt a rangját, melyet a múltban kulturális, közigazgatási és gazdasági jelentőségével kiérdemelt. Például azáltal is, hogy a körzeti hivatalon kívül más állami szervek székhelye is legyen, gondolok itt elsősorban a közjegyzőségre és a földhivatalra. A gazdasági élet terén támogatnám a város nagyobb üzemeinek önállósulási szándékait, s fellendítésükhöz elengedhetetlennek tartom a külföldi kapcsolatok kiépítését is. A városfejlesztés terén kardinális kérdésnek tartom a szennyvíztisztító bővítését, és a közművesítés gyorsabb ütemű folytatását. A problémák megoldásának a kulcsa azonban a pénz. A város bevételeinek növeléséhez elengedhetetlen a vállalkozók támogatása és az idegenforgalom fejlesztése. LENDVAY TIBOR Közös holnapunkért Bontsuk le a régi Katalom bástyáit helyi szinten is A pártállam összeomlásával egy időben szabadult meg népünk az ateista világnézet szorításából, s ezt a hívő ember Isten különös kegyelmi beavatkozásának tulajdonítja. Az emberek gondolkodásában, szellemében a hitellenes manipuláció maradandó nyomokat hagyott. Ez abból is látható, hogy a kibontakozást nagyon sokan egyedül a jóiéti, a fogyasztói társadalomtól remélik és nem tudatosítják, hogy a szellemi, erkölcsi és a vallási értékek átfogó erősítése nélkül ä humánum kerül veszélybe. Az emberi boldogsághoz nem elég az anyagi jólét, a szabadság - amelynek kultúráját most kell elsajátítanunk -, de a szeretet sem maradhat a magánélet szférájában, hanem az egész emberiséget és az emberi kultúrát is át kell járnia. Csak így válhat a szeretet a társadalom, a nemzetek és az egész emberiség birtokává. A sokat emlegetett európai házba való belépésnek is ez a lényege: a szeretet és a megbékélés. Az elmúlt évtizedekben az emberek nem kaptak hiteles információkat, nem tudhattak hát a mély gazdasági válságról, amelyet a pártállam hitelekkel igyekezett elsumákolni. Az erkölcsi válságot viszont mindannyian érzékeltük. így társadalmunk ma a tetszhalál állapotába került, s mi benne olyanok vagyunk, mint a súlyos betegség után lábadozó ember. A közhangulatot a pesszimizmus (a külföldiek veszik észre rosszkedvünket), az irigység (amit a múlt rendszerben mesterségesen tápláltak), a passzivitás (a problémákat nem oldják meg csak bírálják) és a bizonytalanság uralja. A lélek forradalmát - a politikai és gazdasági átalakulás mellett - a szellemi átalakulás nehéz küzdelmét most vívjuk. A politika, a törvényhozás, a kormány teszi kötelességét, mindazt, ami jogi igazgatási és jelenlegi pénzügyi keretek között megtehető. Ezek az erőfeszítések azonban nem lesznek hatásosak, ha a nép tétlenül nézi saját pusztulását. Most már rá kell döbbenteni magunkat, hogy szabadok vagyunk és saját erőnket kell mozgósítanunk. Sorsunk függ attól, hogy a politikai és a gazdasági átalakulás mellett sikerül-e megteremtenünk a szabadság és a szeretet szintézisét egyéni, társadalmi és nemzetközi szinten. Ebben az átalakulásban a keresztény eszmék katalizátorként működhetnek, s ezt bizonyítja az a tény is, hogy a volt keleti blokk országai közül azokban sikerült meggyőzően a rendszerváltás, amelyek keresztény és protestáns hagyományúak. Ézek: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország. Átalakuló társadalmunkban a kereszt(y)ényeknek is részt kell venniük a politikai életben, amelyben igenis véleményt kell alkotnunk a lezüllesztett múltról, a bontakozó jelenről és az ígéretes jövőről. A sikeres parlamenti választásokat követően az MKDM képviselőit ott találjuk a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban is. Meggyőződésem, hogy élnek a kisebbség bizalmával, de visszaélni sohasem fognak vele. Már csak néhány nap választ el a politikai rendszerváltás utolsó mozzanatától, a helyhatósági választásoktól. Érthető, hogy az emberek lelkében még ott lapul a szorongás, a bizonytalanság. Ám itt az ideje, hogy a parlamenti választások után lebonthassuk a régi hatalom bástyáit helyi szinten is. A pártállam a kisebbség terrorját a többség szabad választásának tüntette fel. Eszerint minden intézkedés a nép akarata szerint történt, holott mindez csak látszat önkormányzat, a kiváltságosok cinikus diktatúrája volt. A választás változás, tehát választatni kell, azért kérünk mindenkit jöjjön el szavazni, mert Jnelyi szinten is negyven év óta először nyílik lehetőségünk arra, hogy sorsdöntőén befolyásoljuk falvaink, városaink politikai, társadalmi és gazdasági életét. Úgy kell választanom, hogy abban a változásban én is benne legyek és csak úgy válhatok az átalakítás aktív szereplőjévé, ha elmegyek választani. A választókon múlik, hogy a helyi önkormányzati testületekbe olyan, a demokrácia megvalósításán önzetlenül munkálkodó emberek kerüljenek be, akik alázattal kívánják szolgálni népünket, s szívükben és elméjükben egyaránt átérzik ennek a most folyó rendszerváltásnak a lényegét, azt, hogy a kereszténység a népfelség és az európaiság összefüggenek. A keresztény értékrend elfogadása mellett természetesen további követelmény a tiszta múlt, a rátermettség és a szakmai felkészültség. Csak olyan hiteles emberek garantálhatják hitünk és magyarságunk megőrzését, akik majd az új törvények adta lehetőségek kihasználásával az erkölcsösebb, egészségesebb, kulturáltabb élet elérését és a jobb gazdasági körülmények kialakítását szorgalmazzák. Ne csak az arra rátermetteket válasszuk magunk közül elöljáróinkká, hanem segítsük is őket az elkövetkező nehéz években, hogy fölemelkedésünk közös erővel megvalósulhasson. F elelősek vagyunk saját és közös holnapunkért, nemzeti identitásunk és legdrágább kincsünk - az annyira veszélyeztetett - édes anyanyelvünk megőrzéséért is. Keresztény hitünk szolgálatvállalásra ösztönöz a közjó, az ifjúság, az öregek érdekében, de kopogtatni akarunk a magányosok szívének ajtaján is. Ha nem is mindenki istenhívő e hazában, de ha nyitott a jóságra, a tiszta szépségre, a felebaráti szeretetre, akkor közös úton járhatunk, hogy új élet születhessék a romok felett. Az élet - és a társadalom átalakítását csakis hosszabb távon lehet elképzelni. Ebben a hosszú távú és nagy erőfeszítéseket követelő munkában mi, keresztények is szeretnénk a társadalmi megújulás aktív részesei lenni. Mindehhez kérjük választóink támogatását, bizalmát, szeretetét, és az Úristen bőséges áldását mindnyájunkra. DR.FÓTHY JÁNOS A hadsereg elitje lesz A csehszlovák hadsereg történetében három esetben fordult elő, hogy az ENSZ békeerőinek keretében külföldön teljesített feladatot, mégpedig Koreában, Angolában és Namíbiában. Václav Havél köztársasági elnökünk az ENSZ főtitkárának korábban ígéretet tett arra, hogy hazánkban gyorsan bevethető zászlóaljat hoznak létre, amely bármikor a világszervezet rendelkezésére áll. A zászlóalj feladatairól, felkészítéséről Adolf Turek ezredest, az egység parancsnokának helyettesét kérdeztük. • Miből áll a napi foglalkozás, mire helyezik a hangsúlyt, hogy minden téren megfeleljen a nemzetközi követelményeknek? -A műszaki és egyéb katonai kiképzés mellett súlyt helyezünk az állomány tagjainak nyelvi felkészítésére. A nyelvoktatók csoportja minden egyénnel külön-külön is foglalkozik. A sorkatonától elvárjuk, hogy adott esetben gyorsan tájékozódni tudjon a térkép alapján, hogy el tudja olvasni az angol nyelvű feliratokat, ne adj' isten szükség esetén vizet tudjon kérni. Idővel ezek a követelmények egyre nagyobbak lesznek. A tiszteknek el kell sajátítaniuk az angol nyelvet, de ha idő van rá, a bevetés színhelyén élő nép nyelvét is. A tiszti állomány mellett vonatkozik ez a híradósokra is. A későbbi időszakban arra is figyelmet fordítunk, hogy az esetleges bevetés helyszínének történelmével, hagyományaival és lakosainak szokásaival is megismerkedjenek a ,,kékbaretos" zászlóalj katonái. • Ebben az egységben az önkéntesség alapján a kötelező szolgálatukat teljesítő katonák is vannak. Mi történik velük, ha véget ér a sorkatonai szolgálatuk, elérkezik a leszerelés ideje? - Szeretném hangsúlyozni az önkéntességet, ami azt jelenti, hogy ebből a zászlóaljból bárki bármikor távozhat, ha úgy érzi, hogy korábban nem jól határozott, nem bírja a fizikai-pszichikai megterhelést. A jövő évben áttérünk a tizenkét havi kiképzési ciklusra, (gy tehát, ha a sorkatona szolgálati ideje lejár, és nincs bevetésen, leszerel és újabb jön a helyére. Szükség esetén az önkéntesség alapján tartalékosként vehet részt az esetleges ENSZ békehadműveletben. • Sokan nem tudják, hogy bevetés esetén ezek a katonák csak házifegyverüket viszik magukkal... t - Valóban, s éppen ezért szó sem lehet katonai erőfitogtatásról. Ugyanakkor nagy gondot fordítunk a humánus cselekedetekre való felkészítésre, többek között a katasztrófák következményeinek felszámolására. Az utóbbi időszakban a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer, a maffia elleni harcra is felkészítjük alegységeinket. • Állomáshelyüket kijelölték, vagy önök választották meg? - A szovjet katonák távozása után több laktanya ürült ki, mi Český Krumlovot választottuk, mégpedig azért, mert ennek közelében van a katonai kiképzőbázis és a repülőtér is. (németh) \ ÚJ SZÚ 5 1990. XI. 20.