Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-19 / 271. szám, hétfő

AMERIKA MELLETTÜNK ÁLL (Folytatás az 1. oldalról) megkapja a szükséges segítséget. Szóba került az általános politikai helyzet is. Václav Havel tájékoztatott problémáinkról, többek között a nemzetiségi problémáról, amelyet összehasonlított a szovjetunióbeli helyzettel, hangsúlyozva, hogy nálunk jól működő szövetségi rendszert kell kialakítani. - Valamennyien, a nacionalisták kisebb csoportjai kivételével, egyetértünk abban, hogy a szövetséget meg kell őriznünk - mondta. Bush elnök kiemelte az erős szövetségi kormány szükségességét az ország bel- és külpolitikai stabilitásának, megőrzése érdekében. Ezután a csehszlovák és amerikai küldöttség folytatott tárgyalásokat, amelyekről Michael Žantovský elmondotta, hogy Bush elnök érdeklődött, hogyan hat Csehszlovákiára az olajválság. Szóba kerültek az európai politika kérdései is. Az amerikai elnök üdvözölte kapcsolatainkat a NATO-val, és támogatta azt a gondolatot, hogy a helsinki konferencia titkárságának székhelye Prága legyen. Csehszlovákia maradjon szövetségi állam Az amerikai elnök találkozott Marián Čalfával, Dagmar Burešovával és Petr Pitharttal, s fogadta a szlovák politikai élet képviselőit, František Mikloškót, az SZNT elnökét és Vladimír Mečiar miniszterelnököt is. Amint František Mikloško az eszmecsere után elmondotta, az elnök kiemelte: Európa jövője szempontjából fontos, hogy Csehszlovákia a két nemzet, a csehek és szlovákok föderatív állama maradjon egységes koncepcióval és gazdasággal. Csak így léphet Európába, amelyben majd újabb változások mennek végbe. Továbbá közölte, hogy Vladimír Mečiar Bushhal a piac lehetőségeiről, a gazdasági kapcsolatokról, valamint annak lehetőségéről beszélt, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország hármas blokkot alakítva működjön együtt az Egyesült Államokkal. Az amerikai elnök a Szövetségi Gyűlésben Szombaton a csehszlovák parlament történetében egyedülálló, nemzetközi jelentőségében is kiemelkedő eseményre került sor. George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a négy évtized után először szabadon megválasztott képviselők előtt méltatta az egy évvel ezelőtt, november 17-én elkezdődött gyengéd forradalom jelentőségét, s kifejtette elképzeléseit az új korszak előtt álló Európáról. Az Egyesült Államok elnökét a parlament székházában Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta. Az esemény alkalmából a legfelsőbb törvényhozó testület ülésén Marián Čalfa miniszterelnökkel az élen részt vettek a szövetségi kormány tagjai, a CSNT és az SZNT, valamint a cseh és a szlovák kormány vezető tisztségviselői, továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai. A vendégek számára kijelölt karzaton foglalt helyet Barbara Bush, az amerikai elnök neje, aki Olga Havlová kíséretében érkezett a Szövetségi Gyűlés épületébe. Tizenkét óra 20 perckor a képviselők tapsa közepette érkezett az ülésterembe Alexander Dubček kíséretében George Bush és Václav Havel. A vendégeket Alexander Dubček üdvözölte. Történelmi eseménynek minősítette, hogy november 17-e első évfordulóján az Egyesült Államok elnöke, Csehszlovákia népeinek igaz barátja ellátogatott a Szövetségi Gyűlésbe. Méltatta a két ország történelmi kapcsolatait, azt, hogy Amerika a múltban csehek és szlovákok százezreinek nyújtott menedéket, új hazát és megélhetést. Kiemelte az Egyesült Államok szerepét az önálló Csehszlovákia létrejöttével. Köszönetet mondott a segítségért, amelyet az amerikai nép nyújtott a második világháború idején Csehszlovákia felszabadításához. Hangoztatta: hazánk csak nemzeteink összetartásával, politikai toleranciával és céltudatos munkával válhat Európa és a demokratikus világ szilárd részévé. A hazánkban folyó alkotmány-előkészítő munkára utalva a Szövetségi Gyűlés elnöke aláhúzta, hogy ö a csehek és a szlovákok föderatív államának rendíthetetlen híve. Ezután George Bush lépett a mikrofonhoz, s beszédet intézett a csehszlovák törvényhozás tagjaihoz. George Bush parlamenti beszéde George Bush beszéde bevezető részében kiemelte annak jelentőségét, hogy éppen annak a napnak az évfordulóján látogatott el Csehszlovákiába, amikor abba visszatért a szabadság. Szólt a két ország kapcsolatainak történetéről, majd leszögezte, hogy Kelet- és NyugatEurópa egy új korszak, a béke, a jólét és a biztonság korszakának küszöbén áll. Csehszlovákiára ugyanúgy, mint a szomszédos országokra az a feladat vár ma, hogy stabil demokráciát, eredményes piacgazdaságot építsen ki. Azért állok most itt - mondotta -, hogy leszögezzem: nem okozunk önöknek csalódást ebben a döntő pillanatban, Amerika az önök oldalán áll. Segíteni fog Csehszlovákiának, hogy haladást érjen el, teret teremtsen a cseh és a szlovák nép kreativitásának és energiájának érvényesüléséhez. Ezért támogatni fogom, hogy az amerikai Kongreszszus szavazzon meg 60 millió dolláros alapot a csehszlovák-amerikai együttműködéshez. Ezenkívül az Egyesült Államok a magánszektor támogatására 370 millió dollárt bocsát jövőre Közép- és KeletEurópa rendelkezésére. Már tegnap egyezményt írtak alá, amely értelmében kormányuk közös vállalatot létesít két amerikai vállalattal a csehszlovák távközlés korszerűsítése érdekében. Azzal számolunk, hogy a Nemzetközi Valutaalap 1991 -ben 5 milliárdot ad Közép- és KeletEurópának, a Világbank pedig az előttünk álló 3 évben további 9 milliárdot bocsát rendelkezésére. Ezenkívül fel akarjuk újítani a nyílt és szabad árucserét országaink között, amely oly hosszú ideig hiányzott. Örömmel jelentette be, hogy Pozsonyban ismét amerikai konzulátust létesítenek, és döntés született arról is, hogy Prágában új amerikai kulturális központ létesül; hogy Prága kell hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia titkárságának székhelye legyen. A továbbiakban a kialakulófélben levő új közép- és kelet-európai demokráciákról szólva támogatta a Szovjetunióban megvalósuló reformokat, hangsúlyozva, hogy a nyugati közösség készen áll arra, hogy a Szovjetuniót is befogadja. Megemlítette a perzsa-öbölbeli eseményeket, rámutatva, hogy az ottani válság figyelmezteti Amerikát és Európát is, hogy nem szigetelődhetnek el a világeseményektől. Irak Kuvait elleni agressziója figyelmeztet: senki sem érezheti magát biztonságban addig, amíg az összes agressziót nem számolják fel. Amikor kíséretével Bush elnök távozott az ülésteremből, kezet fogott, s néhány szót váltott az első sorban ülő honatyákkal, közöttük Batta Istvánnal, az Együttélés képviselőjével is. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen egyik képviselőnője virágcsokrot nyújtott át Bush elnöknek, aki ezt a figyelmességet azzal viszonozta, hogy arcon csókolta a képviselőnőt. Találkozás újságírókkal Václav Havel ebédet adott az amerikai elnök tiszteletére, majd a kora délutáni órákban hazai és külföldi újságírókkal találkoztak. Václav Havel a Bushsal folytatott tárgyalásairól elmondta, hogy azok elsősorban három kérdéscsoportra vonatkoztak: a mai csehszlovákiai helyzetre, valamint az amerikai segítségre és együttműködésre, Európa jövőjére a párizsi találkozóval kapcsolatban, valamint a perzsaöbölbeli válságra. Külföldi újságírók kérdéseire válaszolva Havel elmondta, hogy Bush elnök megérti problémáinkat, és a segítségnyújtás bizonyos formáiról már beszámolt a Szövetségi Gyűlésben mondott beszédében. George Bush ezt azzal egészítette ki, hogy Csehszlovákia számára most az a legfontosabb, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank növelje támogatását. Csehszlovákia és az Egyesült Államok számára egyaránt hasznos lenne a fokozott tőkebehozatal és a magánszektornak nyújtott segítség. George Bush még a Vencel téri nagygyűlés előtt találkozott František Tomášek bíborossal. A találkozón jelen volt az olomouci és nagyszombati érsek, valamint a Hradec Králové-i, brünni és rozsnyói püspök. George Bush szombat délutáni programjának fontos állomása volt a Vencel téri találkozó a prágaiakkal, amelyre mintegy 100 ezren jöttek el. A csehszlovák és amerikai zászlókkal díszített térre érkező George Bush és Václav Havel a két ország himnuszának elhangzása után, dobpergés közepette koszorút helyezett el a totalitárius rendszer elleni küzdelemre emlékeztető, égő gyertyáktól fénylő és virágcsokrokkal borított kegyhelyen. Ezután a két államfő, valamint Barbara Bush és Olga Havlová felment a Szent Vencel-szobor előtt felállított, golyóálló üvegfallal védett szónoki emelvényre. Elsőként Václav Havel köztársasági elnök szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Václav Havel beszéde Egy év telt el, és mi kétségekkel állunk itt. Nagyon jól tudjuk, mit kell még tennünk, s feltesszük a kérdést: miért oly nehéz a közös munkánk, vajon alábecsültük a régi rendszer ökökségét, vagy pedig túlbecsültük önmagunkat, valaki visszatartja és rontja-e közös munkánkat, vagy pedig mi magunk tesszük ezt? Jogosan kérdezzük, miért nem sikerült kivizsgálni a tavalyi brutalitás körülményeit, és megbüntetni a bűnösöket, miért nem adtunk méltó és törvényes módon utat a történelmi igazságszolgáltatásnak, miért mérgezi politikai légkörünket a demagógia, a politikai, nemzetiségi és faji gyűlölet, miért van az, hogy miután humánusan megdöntöttük az antihumánus rendszert, oly nagy mértékben nő a bűnözés. Nagyon sokféle válasz létezik, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy társadalmunkban elégedetlenség, idegesség, bizonytalanság, türelmetlenség és csalódottság terjed. Az idegesség és a türelmetlenség önmagában még nem okoz nagy gondot - állapította meg. Sokkal rosszabbnak tartom, hogy ezeket sokszor összeférhetetlenség, rosszakarat, kölcsönös becsmérlés, irigység és túlzott becsvágy kíséri. Valóban olyan nemzet vagyunk, amely csak húszévenként egyszer, néhány hónapra tudja életre kelteni jó tulajdonságait? - fejezte be a gondolatsort Václav Havel, annak a meggyőződésnek adva hangot, hogy nem ez az egyedüli történelmi alternatívánk. Több mint 200 évvel ezelőtt az Egyesült Államok hasonló helyzetben volt, az új demokrácia nehéz próbákat állt ki. Optimizmust kell merítenünk abból, hogy az Egyesült Államok az akkori válságot leküzdötte, a demokrácia fellegvára lett. s a remény forrása azoknak, akik más országban elnyomás alatt sínylődnek. Befejezésül leszögezte, hogy egy évvel ezelőtt nemzeteink szabadságszeretete győzött, s most remélhetőleg mindannyiunkban győzedelmeskedik az értelem, a tolerancia az önzés és az összeférhetetlenség felett. Az amerikai elnök beszéde George Bush nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő az első amerikai elnök, aki ellátogathatott Csehszlovákiába. Emlékeztetett az országainkat összekapcsoló történelmi tényekre, majd így folytatta: Egy évvel ezelőtt a világ tanúja lehetett, hogyan szegültek szembe a totalitarizmussal. Láttuk, hogy a békeszerető emberek száma és eltökéltsége napról napra növekedett, láttuk, hogy ez a tér az egész nép számára a reményt jelentette. Az egy évvel ezelőtti győzelemmel kapcsolatban méltatta Alexander Dubček és Václav Havel szerepét. Új világ született a forradalomban, amely ezt a teret összekötötte más városokkal: Gdanskkal, Budapesttel és Berlinnel, s egyesítette azokat a nemzeteket, amelyeket a bátorság és az ember szabadságvágya ösztönzött. Véget ért Európa kettéosztottsága, és Keleten tanúi lehetünk a demokrácia fellendülésének. Leszögezte, hogy Csehszlovákia az elsők között ítélte el a perzsa-öbölbeli eseményeket, és Havel elnök nyilatkozatban fejtette ki, hogy meg kell fékezni Szaddam Husszeint. - Néhány órával ezelőtt a parlamentben elmondtam - folytatta -, hogy mi teljes mértékben tudatában vagyunk, milyen bqnyolult időszakot élnek át. Politikai és gazdasági reformok előtt állnak tudni kell: ebben a döntő pillanatban Amerika nem hagyja önöket magukra, Amerika önök mellett áll. Azon az úton fogunk haladni, amelyet 70 évvel ezelőtt Tomáš Masaryk és Woodrow Wilson határozott meg. Az elmúlt 70 év alatt őriztük függetlenségi nyilatkozatukat - mondotta. - Elérkezett az ideje, hogy ez az értékes dokumentum visszakerüljön Csehszlovákiába. - Bejelentette, hogy a nyilatkozatot rövidesen átadják, hogy a jövő nemzedékeket emlékeztesse azokra a kötelezettségekre, amelyek összekapcsolják országainkat. Beszéde befejező részében elmondta, hogy 1776-ban egy harang szólalt meg, amikor először olvasták fel az amerikai függetlenségi nyilatkozatot. A Szabadságharangnak nevezett harang már 200 éve szimbolizálja a szabadság iránti hűséget. Ennek másolatát Csehszlovákia népének adományozza, s háromszor megszólaltatja: népünk bátorságáért, a szabadságért és a gyermekekért. Az esti órákban Václav Havel és felesége fogadást adott a vendégek tiszteletére, majd a két elnök ünnepi vacsorán vett részt az amerikai nagykövetség épületében. George Bush vasárnap befejezte látogatását, és a délelőtti órákban a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. S. M. A világ azt akarja: szövetségi állam legyünk Vladimír Mečiar vasárnap esti tévébeszéde (ČSTK) - Beszéde bevezető részében közölte, hogy az illetékességi törvény javaslatát e héten a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjesztik, ezért beszédében most nem foglalkozik vele. A továbbiakban rátért a hét végén esedékes helyhatósági választásokra. Rámutatott, hogy rendkívül fontos eseményről van szó. Lényegében a helyi államigazgatási szervekben és az önkormányzatokban végrehajtandó strukturális változások kezdeténél tartunk. Az önkormányzatok a helyi és községi parlamentek lesznek. Olyan embereket kell ezekbe választani, akikben megbízunk, akik a következő időszakban felelősséget vállalnak a községekért és városokért. Felmerül a kérdés, hogy részt vegyenek-e a választásokon. Véleményem szerint igen - mondotta. A távolmaradás azt jelentené, hogy közömbösek további sorsunkkal és életünkkel szemben. Sokan azzal érvelnek, okuk van az elégedetlenségre. Ezt el kell ismerni. De az okokat nem küszöböljük ki azzal, ha közömbösek leszünk a közügyek iránt. A napokban először látogatott amerikai elnök Prágába. Húszperces eszmecserét mi is folytattunk Bush úrral. A tárgyalás érdekes és konstruktív volt. Világosan állást foglaltunk a politika és a nemzetközi segítség kérdéseiben. A kérdés úgy vetődött fel, hogy közös állam maradunk-e, vagy pedig kettészakadunk. A világ azt akarja, hogy közös állam legyünk. Bush úr azt mondta, nem érzi magát szakembernek belső ügyeinket illetően, de senki sem kívánja, hogy Közép-Európában megismétlődjön a Balkán. A másik kérdés, milyen feltételeket akarunk teremteni a belső stabilitáshoz. Hogyan akarjuk bebizonyítani, hogy itt nincs politikai nyugtalanság, hogy aktívan támogatni lehessen a vállalkozók érdeklődését Szlovákia, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság iránt. Minden vállalkozó ott fekteti be tőkéjét, ahol nem fenyegeti veszély. Nekünk kell megindokolnunk és bebizonyítanunk, miért előnyös, hogy a tőke hozzánk áramoljon, ne pedig Lengyelországba, Magyarországra vagy máshová. 140 ország közül választhatnak! Az elmúlt napok eseményeit mérlegelve nem mondhatom, hogy megteremtjük ezeket a feltételeket. Vannak pártok, amelyek meg akarják menteni Szlovákiát és a szlovákokat. Hogyan? Azzal, hogy el akarják szigetelni Szlovákiát a világtól? Annak bizonyításával, hogy nem érdemeljük meg, hogy a tőke hozzánk áramoljon? Olyan politikai szervezetek tömörüléseinek kialakításával, amelyek nemzeti pozícióra helyezkedve ártanak a nemzetnek? Az ilyen helyzet elfogadhatatlan Európa számára. Ezekről a kérdésekről is kell gondolkodnunk és megtalálnunk a megoldásokat. Törvény a CSKP vagyonának visszaszolgáltatásáról (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés pénteken megvitatta a CSKP vagyonának viszszaszolgáltatásáról szóló alkotmánytörvény javaslatát. Pavel Rychetský, a Szövetségi Gyűlés alelnöke a tervezetet előterjesztve hangsúlyozta, hogy nincs szó bosszúról, a CSKP sokkal többel tartozik a népnek, mint amennyit a vagyona kitesz. Csupán az utóbbi húsz év alatt 5,6 milliárd korona közvetlen és 26 milliárd korona közvetett támogatást kapott. Pavol Kanis a kommunista képviselők klubja nevében közölte, hogy a párt hajlandó december 31-ig átadni a vagyonát az államnak, ezért azt javasolta, hogy a törvényről ne tárgyaljanak tovább. Több kommunista képviselő viszont sérelmesnek tartotta a tervezetet. A Szövetségi Gyűlés végül megszavazta a törvényt. Ma nyílik az összeurópai csúcs (Folytatás az 1. oldalról) időt az emlékezésre. Hemzsegnek a csendőrök a külvilágtól szinte teljesen elzárt konferenciaközpont környékén ügyesen, készségesen irányítják a járókelőket, az autósokat, akik mától csak igazolvány felmutatásával hajthatnak be a ,,zárt zónába". Vonatkozik ez a helybeli lakosokra, sőt, az újságírókra, a tévé- és rádiókommentátorokra is. Csupán a legszerencsésebbek, a meghívottak juthatnak be a tanácskozásra. Tegnap amolyan kisebb utcai közvélemény-kutatást végeztem, s azt kellett megállapítanom, hogy bizony a párizsiak többségét egyáltalán nem érdekli a csúcstalálkozó. Voltak, akik nem is tudták pontosan, hogy miféle konferencia kezdődik. Ha a politikáról van szó, akkor a francia problémák foglalkoztatják őket: a középiskolások ügye, a külvárosi betongettók színes bőrú lakóinak randalírozása, s mindenekelőtt az új adótörvénytervezete, az ún. általános szociális biztosítás bevezetésével kapcsolatos találgatások. A Rocard-kormány törvényjavaslata nagy port kavart, már-már láthatáron a kormányválság, ugyanis a parlamenti ellenzéki pártok tiltakozásul benyújtották a szocialista kabinettel szembeni bizalmatlansági indítványt, amelyet a jelek szerint a PCF (kommunista párt) is támogatni fog. Csúcs ide, csúcs oda, a párizsiak saját bajaikkal vannak elfoglalva. Kivételt képeznek a konferencia szervezői, a szállodatulajdonosok, a tudósítók, újságírók. A sajtóközpontot a Klébersugárúttól nem messze levő színházban rendezték be, ahol a tévé segítségével követhetik figyelemmel a konferencia minden mozzanatát. Készen állnak a mai startra a kelet-nyugati szembenállásnak véget vető csúcstalálkozóra. Előzetes tájékoztatás szerint a mai program a következőképpen alakul: Francois Mitterrand államfő fogadja a küldöttségeket, ezt követően a NATO 16 és a VSZ megmaradt 6 tagállama aláírja a tegnap Bécsben parafált szerződést az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről, majd a huszonkettek politikai nyilatkozatot tesznek. Megkezdődik a vita is, Gorbacsov után, hetedikként Václav Havel köztársasági elnök mond beszédet. URBÁN GABRIELLA (ČSTK) - A két nagyhatalom vezetői, George Bush és Mihail Gorbacsov is tegnap indultak Párizsba. Mindketten tartottak egy közbülső megállót. Az amerikai elnök gépe egy németországi katonai támaszponton szállt le, Bush Kohl kancellárral tárgyalt az öbölbeli válságról. Természetesen szóba került a párizsi csúcsértekezlet is, s a jelentések szerint megvitatták a Szovjetuniónak, valamint a közép-kelet-európai országoknak nyújtandó gazdasági támogatással összefüggő kérdéseket. Rövid, hatórás látogatás után az amerikai elnök továbbutazott Párizsba. Mihail Gorbacsov tegnap rövid látogatásra Rómába érkezett, ahol Francesco Cossiga államfővel és Giulio Andreotti kormányfővel tárgyal. Gorbacsovot és feleségét a Vatikánban II. János Pál pápa is fogadta. E találkozó után a szovjet vezető kijelentette, hogy legközelebbi találkozójára a pápával Moszkvában kerül sor. A pápa szovjetunióbeli látogatásának időpontjáról még nem döntöttek. A vatikáni szóvivő Gorbacsov bejelentését nem volt hajlandó kommentálni. „Jog ott van, ahol jogot alakító polgárok vannak" (Folytatás az 1. oldalról) A. Nagy László, az SZNT alelnöke azzal kezdte felszólalását, hogy az FMK hatalmon lévő párt, melynek alapító tagjai egy évvel ezelőtt készen álltak az áldozatra, készen álltak a szolgálatra. Az FMK szolgálatot teljesít. A „gyengéd forradalom" legnagyobb eredménye, hogy sikerült megőrizni a demokrácia esélyeit - hangsúlyozta. Ezt követően öllős László, a mozgalom ügyvivői testületének tagja részletesen, szinte lépésről lépésre felidézte az FMK egy esztendejét, majd a végén civilizált, tényekre épülő, tárgyilagos dialógust sürgetett a demokrácia valamennyi magyar és nem magyar hívével. Kovács László, az FMK alelnöke a jövőről beszélt, abban jelölve meg a mozgalom feladatát, hogy segítsen a társadalomnak az új közösségi formák és közösségek kialakításában. A szünetben pohárköszöntőre gyülekeztek a jelenlevők, utána a vendégek közül többen üdvözölték az egyéves Független Magyar Kezdeményezést. A közgyűlés végén felhívást fogadtak el, melyet lapunk holnapi számában közlünk, -borÚJ szú 2 1990. XI. 19.