Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-19 / 271. szám, hétfő

AMERIKA MELLETTÜNK ÁLL (Folytatás az 1. oldalról) megkapja a szükséges segítséget. Szóba került az általános politikai helyzet is. Václav Havel tájékoztatott problémáink­ról, többek között a nemzetiségi problé­máról, amelyet összehasonlított a szov­jetunióbeli helyzettel, hangsúlyozva, hogy nálunk jól működő szövetségi rendszert kell kialakítani. - Valamennyien, a nacio­nalisták kisebb csoportjai kivételével, egyetértünk abban, hogy a szövetséget meg kell őriznünk - mondta. Bush elnök kiemelte az erős szövetségi kormány szükségességét az ország bel- és külpoli­tikai stabilitásának, megőrzése érde­kében. Ezután a csehszlovák és amerikai kül­döttség folytatott tárgyalásokat, amelyek­ről Michael Žantovský elmondotta, hogy Bush elnök érdeklődött, hogyan hat Csehszlovákiára az olajválság. Szóba ke­rültek az európai politika kérdései is. Az amerikai elnök üdvözölte kapcsolatainkat a NATO-val, és támogatta azt a gondola­tot, hogy a helsinki konferencia titkársá­gának székhelye Prága legyen. Csehszlovákia maradjon szövetségi állam Az amerikai elnök találkozott Marián Čalfával, Dagmar Burešovával és Petr Pitharttal, s fogadta a szlovák politikai élet képviselőit, František Mikloškót, az SZNT elnökét és Vladimír Mečiar minisz­terelnököt is. Amint František Mikloško az eszmecsere után elmondotta, az elnök kiemelte: Európa jövője szempontjából fontos, hogy Csehszlovákia a két nemzet, a csehek és szlovákok föderatív állama maradjon egységes koncepcióval és gaz­dasággal. Csak így léphet Európába, amelyben majd újabb változások mennek végbe. Továbbá közölte, hogy Vladimír Mečiar Bushhal a piac lehetőségeiről, a gazdasági kapcsolatokról, valamint an­nak lehetőségéről beszélt, hogy Cseh­szlovákia, Magyarország és Lengyel­ország hármas blokkot alakítva működjön együtt az Egyesült Államokkal. Az amerikai elnök a Szövetségi Gyűlésben Szombaton a csehszlovák parlament történetében egyedülálló, nemzetközi je­lentőségében is kiemelkedő eseményre került sor. George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a négy évtized után először szabadon megválasztott képviselők előtt méltatta az egy évvel ezelőtt, november 17-én elkezdődött gyengéd forradalom jelentőségét, s kifej­tette elképzeléseit az új korszak előtt álló Európáról. Az Egyesült Államok elnökét a parla­ment székházában Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta. Az esemény alkalmából a legfelsőbb tör­vényhozó testület ülésén Marián Čalfa miniszterelnökkel az élen részt vettek a szövetségi kormány tagjai, a CSNT és az SZNT, valamint a cseh és a szlovák kormány vezető tisztségviselői, továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai. A ven­dégek számára kijelölt karzaton foglalt helyet Barbara Bush, az amerikai elnök neje, aki Olga Havlová kíséretében érke­zett a Szövetségi Gyűlés épületébe. Tizenkét óra 20 perckor a képviselők tapsa közepette érkezett az ülésterembe Alexander Dubček kíséretében George Bush és Václav Havel. A vendégeket Alexander Dubček üdvözölte. Történelmi eseménynek minősítette, hogy november 17-e első évfordulóján az Egyesült Álla­mok elnöke, Csehszlovákia népeinek igaz barátja ellátogatott a Szövetségi Gyűlés­be. Méltatta a két ország történelmi kap­csolatait, azt, hogy Amerika a múltban csehek és szlovákok százezreinek nyúj­tott menedéket, új hazát és megélhetést. Kiemelte az Egyesült Államok szerepét az önálló Csehszlovákia létrejöttével. Köszö­netet mondott a segítségért, amelyet az amerikai nép nyújtott a második világhá­ború idején Csehszlovákia felszabadítá­sához. Hangoztatta: hazánk csak nemze­teink összetartásával, politikai toleranciá­val és céltudatos munkával válhat Európa és a demokratikus világ szilárd részévé. A hazánkban folyó alkotmány-előkészítő munkára utalva a Szövetségi Gyűlés el­nöke aláhúzta, hogy ö a csehek és a szlo­vákok föderatív államának rendíthetetlen híve. Ezután George Bush lépett a mikro­fonhoz, s beszédet intézett a csehszlovák törvényhozás tagjaihoz. George Bush parlamenti beszéde George Bush beszéde bevezető ré­szében kiemelte annak jelentőségét, hogy éppen annak a napnak az évfordu­lóján látogatott el Csehszlovákiába, ami­kor abba visszatért a szabadság. Szólt a két ország kapcsolatainak történetéről, majd leszögezte, hogy Kelet- és Nyugat­Európa egy új korszak, a béke, a jólét és a biztonság korszakának küszöbén áll. Csehszlovákiára ugyanúgy, mint a szom­szédos országokra az a feladat vár ma, hogy stabil demokráciát, eredményes pi­acgazdaságot építsen ki. Azért állok most itt - mondotta -, hogy leszögezzem: nem okozunk önöknek csalódást ebben a dön­tő pillanatban, Amerika az önök oldalán áll. Segíteni fog Csehszlovákiának, hogy haladást érjen el, teret teremtsen a cseh és a szlovák nép kreativitásának és ener­giájának érvényesüléséhez. Ezért támo­gatni fogom, hogy az amerikai Kongresz­szus szavazzon meg 60 millió dolláros alapot a csehszlovák-amerikai együttmű­ködéshez. Ezenkívül az Egyesült Államok a magánszektor támogatására 370 millió dollárt bocsát jövőre Közép- és Kelet­Európa rendelkezésére. Már tegnap egyezményt írtak alá, amely értelmében kormányuk közös vállalatot létesít két amerikai vállalattal a csehszlovák távköz­lés korszerűsítése érdekében. Azzal szá­molunk, hogy a Nemzetközi Valutaalap 1991 -ben 5 milliárdot ad Közép- és Kelet­Európának, a Világbank pedig az előttünk álló 3 évben további 9 milliárdot bocsát rendelkezésére. Ezenkívül fel akarjuk újí­tani a nyílt és szabad árucserét országa­ink között, amely oly hosszú ideig hiány­zott. Örömmel jelentette be, hogy Pozsony­ban ismét amerikai konzulátust létesíte­nek, és döntés született arról is, hogy Prágában új amerikai kulturális központ létesül; hogy Prága kell hogy az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia titkárságának székhelye legyen. A továbbiakban a kialakulófélben levő új közép- és kelet-európai demokráciák­ról szólva támogatta a Szovjetunióban megvalósuló reformokat, hangsúlyozva, hogy a nyugati közösség készen áll arra, hogy a Szovjetuniót is befogadja. Meg­említette a perzsa-öbölbeli eseményeket, rámutatva, hogy az ottani válság figyel­mezteti Amerikát és Európát is, hogy nem szigetelődhetnek el a világeseményektől. Irak Kuvait elleni agressziója figyelmeztet: senki sem érezheti magát biztonságban addig, amíg az összes agressziót nem számolják fel. Amikor kíséretével Bush elnök távo­zott az ülésteremből, kezet fogott, s né­hány szót váltott az első sorban ülő hona­tyákkal, közöttük Batta Istvánnal, az Együttélés képviselőjével is. A Nyilvános­ság az Erőszak Ellen egyik képviselőnője virágcsokrot nyújtott át Bush elnöknek, aki ezt a figyelmességet azzal viszonozta, hogy arcon csókolta a képviselőnőt. Találkozás újságírókkal Václav Havel ebédet adott az amerikai elnök tiszteletére, majd a kora délutáni órákban hazai és külföldi újságírókkal találkoztak. Václav Havel a Bushsal folytatott tár­gyalásairól elmondta, hogy azok elsősor­ban három kérdéscsoportra vonatkoztak: a mai csehszlovákiai helyzetre, valamint az amerikai segítségre és együttműkö­désre, Európa jövőjére a párizsi találko­zóval kapcsolatban, valamint a perzsa­öbölbeli válságra. Külföldi újságírók kér­déseire válaszolva Havel elmondta, hogy Bush elnök megérti problémáinkat, és a segítségnyújtás bizonyos formáiról már beszámolt a Szövetségi Gyűlésben mon­dott beszédében. George Bush ezt azzal egészítette ki, hogy Csehszlovákia számára most az a legfontosabb, hogy a Nemzetközi Valu­taalap és a Világbank növelje támogatá­sát. Csehszlovákia és az Egyesült Álla­mok számára egyaránt hasznos lenne a fokozott tőkebehozatal és a magán­szektornak nyújtott segítség. George Bush még a Vencel téri nagy­gyűlés előtt találkozott František Tomá­šek bíborossal. A találkozón jelen volt az olomouci és nagyszombati érsek, vala­mint a Hradec Králové-i, brünni és rozs­nyói püspök. George Bush szombat délutáni prog­ramjának fontos állomása volt a Vencel téri találkozó a prágaiakkal, amelyre mint­egy 100 ezren jöttek el. A csehszlovák és amerikai zászlókkal díszített térre érkező George Bush és Václav Havel a két ország himnuszának elhangzása után, dobpergés közepette koszorút helyezett el a totalitárius rend­szer elleni küzdelemre emlékeztető, égő gyertyáktól fénylő és virágcsokrokkal bo­rított kegyhelyen. Ezután a két államfő, valamint Barbara Bush és Olga Havlová felment a Szent Vencel-szobor előtt felál­lított, golyóálló üvegfallal védett szónoki emelvényre. Elsőként Václav Havel köz­társasági elnök szólt a nagygyűlés részt­vevőihez. Václav Havel beszéde Egy év telt el, és mi kétségekkel állunk itt. Nagyon jól tudjuk, mit kell még ten­nünk, s feltesszük a kérdést: miért oly nehéz a közös munkánk, vajon alábecsül­tük a régi rendszer ökökségét, vagy pedig túlbecsültük önmagunkat, valaki vissza­tartja és rontja-e közös munkánkat, vagy pedig mi magunk tesszük ezt? Jogosan kérdezzük, miért nem sikerült kivizsgálni a tavalyi brutalitás körülményeit, és meg­büntetni a bűnösöket, miért nem adtunk méltó és törvényes módon utat a történel­mi igazságszolgáltatásnak, miért mérgezi politikai légkörünket a demagógia, a poli­tikai, nemzetiségi és faji gyűlölet, miért van az, hogy miután humánusan meg­döntöttük az antihumánus rendszert, oly nagy mértékben nő a bűnözés. Nagyon sokféle válasz létezik, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy társadalmunkban elégedetlenség, idegesség, bizonytalanság, türelmetlen­ség és csalódottság terjed. Az idegesség és a türelmetlenség önmagában még nem okoz nagy gondot - állapította meg. Sokkal rosszabbnak tartom, hogy ezeket sokszor összeférhetetlenség, rosszaka­rat, kölcsönös becsmérlés, irigység és túlzott becsvágy kíséri. Valóban olyan nemzet vagyunk, amely csak húszéven­ként egyszer, néhány hónapra tudja élet­re kelteni jó tulajdonságait? - fejezte be a gondolatsort Václav Havel, annak a meggyőződésnek adva hangot, hogy nem ez az egyedüli történelmi alternatí­vánk. Több mint 200 évvel ezelőtt az Egye­sült Államok hasonló helyzetben volt, az új demokrácia nehéz próbákat állt ki. Optimizmust kell merítenünk abból, hogy az Egyesült Államok az akkori válságot leküzdötte, a demokrácia fellegvára lett. s a remény forrása azoknak, akik más országban elnyomás alatt sínylődnek. Befejezésül leszögezte, hogy egy év­vel ezelőtt nemzeteink szabadságszere­tete győzött, s most remélhetőleg mind­annyiunkban győzedelmeskedik az érte­lem, a tolerancia az önzés és az összefér­hetetlenség felett. Az amerikai elnök beszéde George Bush nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő az első amerikai elnök, aki ellátogathatott Csehszlovákiába. Em­lékeztetett az országainkat összekapcso­ló történelmi tényekre, majd így folytatta: Egy évvel ezelőtt a világ tanúja lehetett, hogyan szegültek szembe a totalitariz­mussal. Láttuk, hogy a békeszerető em­berek száma és eltökéltsége napról napra növekedett, láttuk, hogy ez a tér az egész nép számára a reményt jelentette. Az egy évvel ezelőtti győzelemmel kapcsolatban méltatta Alexander Dubček és Václav Havel szerepét. Új világ szüle­tett a forradalomban, amely ezt a teret összekötötte más városokkal: Gdanskkal, Budapesttel és Berlinnel, s egyesítette azokat a nemzeteket, amelyeket a bá­torság és az ember szabadságvágya ösz­tönzött. Véget ért Európa kettéosztottsá­ga, és Keleten tanúi lehetünk a demokrá­cia fellendülésének. Leszögezte, hogy Csehszlovákia az elsők között ítélte el a perzsa-öbölbeli eseményeket, és Havel elnök nyilatkozat­ban fejtette ki, hogy meg kell fékezni Szaddam Husszeint. - Néhány órával ezelőtt a parlament­ben elmondtam - folytatta -, hogy mi teljes mértékben tudatában vagyunk, mi­lyen bqnyolult időszakot élnek át. Politikai és gazdasági reformok előtt állnak tudni kell: ebben a döntő pillanatban Amerika nem hagyja önöket magukra, Amerika önök mellett áll. Azon az úton fogunk haladni, amelyet 70 évvel ezelőtt Tomáš Masaryk és Woodrow Wilson határozott meg. Az elmúlt 70 év alatt őriztük függet­lenségi nyilatkozatukat - mondotta. - Elérkezett az ideje, hogy ez az értékes dokumentum visszakerüljön Csehszlová­kiába. - Bejelentette, hogy a nyilatkozatot rövidesen átadják, hogy a jövő nemzedé­keket emlékeztesse azokra a kötelezett­ségekre, amelyek összekapcsolják orszá­gainkat. Beszéde befejező részében elmondta, hogy 1776-ban egy harang szólalt meg, amikor először olvasták fel az amerikai függetlenségi nyilatkozatot. A Szabad­ságharangnak nevezett harang már 200 éve szimbolizálja a szabadság iránti hű­séget. Ennek másolatát Csehszlovákia népének adományozza, s háromszor megszólaltatja: népünk bátorságáért, a szabadságért és a gyermekekért. Az esti órákban Václav Havel és fele­sége fogadást adott a vendégek tisztele­tére, majd a két elnök ünnepi vacsorán vett részt az amerikai nagykövetség épü­letében. George Bush vasárnap befejezte láto­gatását, és a délelőtti órákban a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. S. M. A világ azt akarja: szövetségi állam legyünk Vladimír Mečiar vasárnap esti tévébeszéde (ČSTK) - Beszéde bevezető részében közölte, hogy az illetékességi törvény ja­vaslatát e héten a Szlovák Nemzeti Ta­nács elé terjesztik, ezért beszédében most nem foglalkozik vele. A továbbiakban rátért a hét végén esedékes helyhatósági választásokra. Rámutatott, hogy rendkívül fontos ese­ményről van szó. Lényegében a helyi államigazgatási szervekben és az önkor­mányzatokban végrehajtandó strukturális változások kezdeténél tartunk. Az önkor­mányzatok a helyi és községi parlamen­tek lesznek. Olyan embereket kell ezekbe választani, akikben megbízunk, akik a kö­vetkező időszakban felelősséget vállal­nak a községekért és városokért. Felmerül a kérdés, hogy részt vegye­nek-e a választásokon. Véleményem szerint igen - mondotta. A távolmaradás azt jelentené, hogy közömbösek további sorsunkkal és életünkkel szemben. So­kan azzal érvelnek, okuk van az elégedet­lenségre. Ezt el kell ismerni. De az okokat nem küszöböljük ki azzal, ha közömbösek leszünk a közügyek iránt. A napokban először látogatott amerikai elnök Prágába. Húszperces eszmecserét mi is folytattunk Bush úrral. A tárgyalás érdekes és konstruktív volt. Világosan állást foglaltunk a politika és a nemzetközi segítség kérdéseiben. A kérdés úgy vető­dött fel, hogy közös állam maradunk-e, vagy pedig kettészakadunk. A világ azt akarja, hogy közös állam legyünk. Bush úr azt mondta, nem érzi magát szakem­bernek belső ügyeinket illetően, de senki sem kívánja, hogy Közép-Európában megismétlődjön a Balkán. A másik kér­dés, milyen feltételeket akarunk teremteni a belső stabilitáshoz. Hogyan akarjuk be­bizonyítani, hogy itt nincs politikai nyugta­lanság, hogy aktívan támogatni lehessen a vállalkozók érdeklődését Szlovákia, va­lamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság iránt. Minden vállalkozó ott fekteti be tőkéjét, ahol nem fenyegeti veszély. Nekünk kell megindokolnunk és bebizonyítanunk, miért előnyös, hogy a tőke hozzánk áramoljon, ne pedig Len­gyelországba, Magyarországra vagy máshová. 140 ország közül választ­hatnak! Az elmúlt napok eseményeit mérlegel­ve nem mondhatom, hogy megteremtjük ezeket a feltételeket. Vannak pártok, amelyek meg akarják menteni Szlovákiát és a szlovákokat. Hogyan? Azzal, hogy el akarják szigetelni Szlovákiát a világtól? Annak bizonyításával, hogy nem érde­meljük meg, hogy a tőke hozzánk áramol­jon? Olyan politikai szervezetek tömörülé­seinek kialakításával, amelyek nemzeti pozícióra helyezkedve ártanak a nemzet­nek? Az ilyen helyzet elfogadhatatlan Eu­rópa számára. Ezekről a kérdésekről is kell gondolkodnunk és megtalálnunk a megoldásokat. Törvény a CSKP vagyonának visszaszolgáltatásáról (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés pénte­ken megvitatta a CSKP vagyonának visz­szaszolgáltatásáról szóló alkotmánytör­vény javaslatát. Pavel Rychetský, a Szö­vetségi Gyűlés alelnöke a tervezetet elő­terjesztve hangsúlyozta, hogy nincs szó bosszúról, a CSKP sokkal többel tartozik a népnek, mint amennyit a vagyona ki­tesz. Csupán az utóbbi húsz év alatt 5,6 milliárd korona közvetlen és 26 milliárd korona közvetett támogatást kapott. Pa­vol Kanis a kommunista képviselők klub­ja nevében közölte, hogy a párt hajlandó december 31-ig átadni a vagyonát az államnak, ezért azt javasolta, hogy a tör­vényről ne tárgyaljanak tovább. Több kommunista képviselő viszont sérelmes­nek tartotta a tervezetet. A Szövetségi Gyűlés végül megszavazta a törvényt. Ma nyílik az összeurópai csúcs (Folytatás az 1. oldalról) időt az emlékezésre. Hemzsegnek a csendőrök a külvilágtól szinte teljesen elzárt konferenciaközpont környékén ügyesen, készségesen irányítják a járó­kelőket, az autósokat, akik mától csak igazolvány felmutatásával hajthatnak be a ,,zárt zónába". Vonatkozik ez a helybeli lakosokra, sőt, az újságírókra, a tévé- és rádiókommentátorokra is. Csupán a leg­szerencsésebbek, a meghívottak juthat­nak be a tanácskozásra. Tegnap amolyan kisebb utcai közvéle­mény-kutatást végeztem, s azt kellett megállapítanom, hogy bizony a párizsiak többségét egyáltalán nem érdekli a csúcstalálkozó. Voltak, akik nem is tudták pontosan, hogy miféle konferencia kezdődik. Ha a politikáról van szó, akkor a francia problémák foglalkoztatják őket: a középiskolások ügye, a külvárosi beton­gettók színes bőrú lakóinak randalírozá­sa, s mindenekelőtt az új adótörvény­tervezete, az ún. általános szociális bizto­sítás bevezetésével kapcsolatos találga­tások. A Rocard-kormány törvényjavasla­ta nagy port kavart, már-már láthatáron a kormányválság, ugyanis a parlamenti ellenzéki pártok tiltakozásul benyújtották a szocialista kabinettel szembeni bizal­matlansági indítványt, amelyet a jelek szerint a PCF (kommunista párt) is támo­gatni fog. Csúcs ide, csúcs oda, a párizsi­ak saját bajaikkal vannak elfoglalva. Kivételt képeznek a konferencia szer­vezői, a szállodatulajdonosok, a tudósí­tók, újságírók. A sajtóközpontot a Kléber­sugárúttól nem messze levő színházban rendezték be, ahol a tévé segítségével követhetik figyelemmel a konferencia minden mozzanatát. Készen állnak a mai startra a kelet-nyugati szembenállásnak véget vető csúcstalálkozóra. Előzetes tájékoztatás szerint a mai program a következőképpen alakul: Francois Mitterrand államfő fogadja a küldöttségeket, ezt követően a NATO 16 és a VSZ megmaradt 6 tagállama aláírja a tegnap Bécsben parafált szerző­dést az európai hagyományos fegyverze­tek csökkentéséről, majd a huszonkettek politikai nyilatkozatot tesznek. Megkezdő­dik a vita is, Gorbacsov után, hetedikként Václav Havel köztársasági elnök mond beszédet. URBÁN GABRIELLA (ČSTK) - A két nagyhatalom vezetői, George Bush és Mihail Gorbacsov is tegnap indultak Párizsba. Mindketten tar­tottak egy közbülső megállót. Az amerikai elnök gépe egy németországi katonai tá­maszponton szállt le, Bush Kohl kancel­lárral tárgyalt az öbölbeli válságról. Ter­mészetesen szóba került a párizsi csúcs­értekezlet is, s a jelentések szerint megvi­tatták a Szovjetuniónak, valamint a kö­zép-kelet-európai országoknak nyújtandó gazdasági támogatással összefüggő kér­déseket. Rövid, hatórás látogatás után az amerikai elnök továbbutazott Párizsba. Mihail Gorbacsov tegnap rövid látoga­tásra Rómába érkezett, ahol Francesco Cossiga államfővel és Giulio Andreotti kormányfővel tárgyal. Gorbacsovot és fe­leségét a Vatikánban II. János Pál pápa is fogadta. E találkozó után a szovjet vezető kijelentette, hogy legközelebbi találkozó­jára a pápával Moszkvában kerül sor. A pápa szovjetunióbeli látogatásának idő­pontjáról még nem döntöttek. A vatikáni szóvivő Gorbacsov bejelentését nem volt hajlandó kommentálni. „Jog ott van, ahol jogot alakító polgárok vannak" (Folytatás az 1. oldalról) A. Nagy László, az SZNT alelnö­ke azzal kezdte felszólalását, hogy az FMK hatalmon lévő párt, melynek alapító tagjai egy évvel ezelőtt ké­szen álltak az áldozatra, készen áll­tak a szolgálatra. Az FMK szolgála­tot teljesít. A „gyengéd forradalom" legnagyobb eredménye, hogy sike­rült megőrizni a demokrácia esélyeit - hangsúlyozta. Ezt követően öllős László, a mozgalom ügyvivői testületének tagja részletesen, szinte lépésről lé­pésre felidézte az FMK egy eszten­dejét, majd a végén civilizált, té­nyekre épülő, tárgyilagos dialógust sürgetett a demokrácia valamennyi magyar és nem magyar hívével. Ko­vács László, az FMK alelnöke a jö­vőről beszélt, abban jelölve meg a mozgalom feladatát, hogy segít­sen a társadalomnak az új közössé­gi formák és közösségek kialakítá­sában. A szünetben pohárköszöntőre gyülekeztek a jelenlevők, utána a vendégek közül többen üdvözölték az egyéves Független Magyar Kez­deményezést. A közgyűlés végén felhívást fogadtak el, melyet lapunk holnapi számában közlünk, -bor­ÚJ szú 2 1990. XI. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents