Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-17 / 270. szám, szombat

Számvetés az évfordulón (ČSTK) - Ma van az első évfordulója annak, hogy a biztonsági erők keményen fölléptek a Nemzeti sugárúton békésen tüntető diákok ellen. Egyes főiskolások elutasítják ennek a napnak a megünneplését, és fölhívják az állampolgárokat arra, gondolkozzanak el azon, hogy 1989. november 17-e óta mi változott, mit sikérült elérnünk. Ugyanezekre a kérdésekre kért választ a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója Václav Havel köztársasági elnöktől. ,,Mostanság általános tendencia hangsúlyozni azt, hogy november 17-e, pontosabban a totalitárius rendszer decemberi bukása óta mi nem történt meg, mit nem sikerült elérnünk, és eluralkodott a dezillúzió, elégedetlenség, türelmetlenség, idegesség. Bírálják a jelenlegi vezetést, hogy sok mindent nem tett meg vagy nem jól végzett. Én számos pontban azonosulok a nyilvánosság elégedetlenségével. Egyrészt azért, mert most gyakran hangsúlyozzák azt, amivel nem sikerült megbirkóznunk vagy nem volt rá időnk. Azonban, nem árt, ha emlékeztetünk néhány olyan dologra is, amelyet megvalósítottunk. Sikerült például egyezményt kötni a szovjet csapatok kivonulásáról, sikerült megszerezni a szabad választásokat. Van szabad sajtónk, elfogadtunk néhány tucat törvényt, noha még a legfontosabbak a Szövetségi Gyűlés jóváhagyására várnak. Csehszlovákia ismét elfoglalta méltó helyét a világban. Elértük ez alatt az egy év alatt, hogy már senki sem tekint bennünket szatellitnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy már mindent elértünk, amiről úgy gondoltuk, hogy elérjük. Most a gazdaság, a gazdasági reform áll a figyelem középpontjában, és remélem, hogy hamarosan megkezdődik a kisprivatizálás, jóváhagyják a nagyprivatizálásra vonatkozó és a további törvényeket. (ČSTK) - Az ismert tények kronologikus felidézésének lehet minősíteni Viliam Ciklamini, egykori szövetségi belügyminiszter-helyettes újabb magán-sajtótájékoztatóját arról az ellentétről, amely közte és Ján Budaj, az SZNT volt első alelnöke, a NYEE Koordinációs Központja volt elnöke között támadt. Kitartott kijelentése mellett: „Miért akarja eltitkolni valaki ezt a viszályt, amikor Budaj azt állítja, hogy csupán formálisan volt az Állambiztonsági Testület ügynöke, tehát iratai közt semmilyen titkos anyag nem lenne található." Európába vezető törvények (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia részéről emelt kifogásokat. A Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfelsőbb igazságszolgáltatási intézménye. Küldetése az, hogy döntsön az államok között keletkezett peres ügyekben. A ratifikálás egyben azt jelenti, hogy Csehszlovákia elismeri a Nemzetközi Bíróság döntéseit. Rövid szünet következett, s utána Ján Lángoš szövetségi belügyminiszter megindokolta a szövetségi kormány javaslatát a menekültekről szóló törvény jóváhagyására. A törvényt még a nyáron képviselők kezdeményezték. _ Hangoztatta, hogy a menekültek védelme erkölcsi követelmény, s ehhez jogszabály is szükséges. Jelenleg Csehszlovákiában 730 külföldi menekült tartózkodik (520 romániai, 100 angolai, 40 szovjet és más nemzetiségűek). Petr Pithard a kompetenciáról „Nem értem Mečiar kormányfőt" (ČSTK) - ,,A hatáskör megosztásáról folytatott tárgyalások eredménye jó; egy fönntartással. Éspedig azzal, hogy egyáltalán nem értem Mečiar kormányfőt, aki ezt az eredményt tragédiának minősítette" - mondotta a Polgári Fórum tegnapi sajtókonferenciáján Petr Pithart, a cseh ,kormány elnöke és a PF kollégiumának tagja, majd így folytatta: „Mečiar úr nem volt a szlovák politikai képviselet szóvivője. Az illetékesség problémáinak további megoldása a kormányok hatásköréből a nemzeti parlamentek hatáskörébe tevődik át, és az lett volna a logikus, ha Mikloško úr, az SZNT elnöke lett volna a szlovák képviselet szóvivője. Mečiar úr nagyon aktívan vett részt a tárgyalásokon, de nem tudom megérteni, hogy értékelheti ezeket a megbeszéléseket tragédiaként. Be kell vallanom, ez engem nyugtalanít." A cseh kormányfő elmondta, hogy a Hrzán-palotában kötött egyezményt jóváhagyta a szövetségi és a cseh kormány is. A szlovák kormány még csak tárgyal róla. Fönnáll az a veszély, hogy a nemzeti tanácsokba eltérő javaslat kerül a cseh és a szlovák kormánytól. Nem lenne ez tragédia, ha csupán részletekben különbözne. Az volna a probléma, ha a köztársasági parlamentekbe és később a Szövetségi Gyűlésbe teljesen eltérő javaslatok kerülnének. Emlékeztetett arra, hogy a Cseh Köztársaság kormánya a megbeszélések egész ideje alatt a szlovák és a szövetségi kormány között állt, és tagadta, hogy szélsőséges álláspontot képviselt volna. Pithart kormányfő válaszolt a Föderális Televízió jövőjére vonatkozó kérdésre: ,,A szlovák politikusok, mindenekelőtt a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy Szlovákiában ne sugározzanak erkölcstelen műsorokat. Ugy gondolom, olyan probléma ez, amelyet nem az old meg, hogyan szerveződik a televízió Csehszlovákiában. Egyáltalán nem arról van szó, hogy Szlovákia nem akarná beengedni televíziójába a szövetségi hírközlést. Azt gondolom, hogy a nemzeti elven alapuló kéttagú föderáció állandó konfliktusok és válságok veszélyével fenyeget" - mondotta Petr Pithart Csehszlovákia jövőbeli elrendezésének lehetőségeiről szólva. Emlékeztetett arra, hogy ő óvatos propagátora a szövetségi elrendezésnek, mely abból indulna ki, hogy az emberek elsősorban állampolgárok s csak másodsorban tagjai valamely nemzetnek vagy nemzetiségnek. ,,Ezt a gondolatot óvatosan kell érvényre juttatni, mivel az emberek nincsenek hozzászokva. De tekintetbe kell vennünk a föderáció másik részét, vagyis Szlovákiát. E gondolatot ott is el kellene fogadniuk" - tette hozzá. A törvény meghatározza a menekült fogalmát, jogi helyzetét az állampolgárság odaítélésének, s az anyagi ellátásuk feltételeit. Ez a jogszabály egyben az 1938 előtti demokratikus Csehszlovákia legjobb hagyományainak a folytatását is jelenti. A belügyminiszter, reagálva egyes felszólalásokra, közölte, nincs tudomása arról, hogy keleti határainkon mintegy 2 millió szovjet állampolgár várakozik arra, hogy átlépje a csehszlovák határt. A két kamara jóváhagyta a kormány törvényjavaslatát a menekültekről. Ezután a képviselők Vladimír Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter indoklása alapján jóváhagyták a kormány javaslatát a gazdasági szervezetek külföldi keresleteivel és kötelezettségeivel összefüggő devizaaktíváknak és -passzíváknak az árfolyamváltozások következtében való átszámítására vonatkozó törvény elfogadására. Ezt követően Vladimir Sulik, a Szövetségi Szabványügyi és Méréstani Hivatal elnöke megindokolta a kormány metrológiai törvényjavaslatát. A késő esti órákban került sor két alkotmánytörvény-javaslat megvitatására. Az első a CSKP vagyonának a CSSZSZK népe tulajdonába való viszszatérítésére, a másik pedig a volt SZISZ vagyonának államosítására és elosztására vonatkozik. A javaslatot a kormány nevében Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnökhelyettes indokolta meg. Hangoztatta, hogy az alkotmánytörvény-tervezet az ország egész népének véleményét fejezi ki, és nem a bosszú aktusa, hanem a tulajdonjog visszaállítása. A vitában Pavol Kanis a kommunista párt országos elnöke kifogásolta a javaslat példanélküliségét, majd számot adott az államnak eddig átadott pártvagyonáról. A vita során a NYEE, a Polgári Fórum, a KDM, a KDU, az MSZT és az SZNP képviselői klubjainak vezetői a törvényjavaslat elfogadása mellett szálltak síkra. Az alkotmánytörvény-javaslat fölötti vita lapzártánk időpontjában még nem ért véget. SOMOGYI MÁTYÁS Nemcsak a gyerekek... (Munkatársunktól) - ... hanem az oktatásügyi miniszter is sajnálná, ha az ifjúsági lapok, köztük a három magyar is megszűnnének - derült ki tegnap Komáromban a helyi magyar tannyelvű gimnázium épületében megrendezett, oktatásügyünk időszerű kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson, melyen a járás, illetve a Nyugat-szlovákiai kerület magyar pedagógusain kívül jelen voltak Ján Pišút oktatásügyi miniszter, Zászlós Gábor az SZK kormányának alelnöke Bartakovics István (MKDM) képviselő, Lovász Gabriella, az SZMPSZ járási választmányának elnöke, valamint a katolikus és református egyházak képviselői is. A körülbelül 350-400 pedagógust vonzó kötetlen hangú beszélgetésen Ján Pišút röviden vázolta oktatásügyünk időszerű problémáit, részletesebben kitérve Koncsol László győri könyvbemutatója (Munkatársunktól) - A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola öt éve működő magyarságkutató csoportja tegnap az intézmény dísztermében bensőséges hangulatú ülésen számolt be többek között az ausztriai Őrvidéken, valamint a Csallóközben végzett kutatásainak eredményeiről, videofelvételek kíséretében. Az eseményen, melyen jelen voltak ausztriai és csehszlovákiai magyar néprajzkutatók, valamint újságírók, Koncsol László bemutatta Félegyházyné Gregosits Irén öt levél című, Egy diósförgepatonyi tanítónő emlékei (1931-1947) alcímmel ellátott könyvét, melyet jeles kritikusunk, esztétánk, költőnk rendezett sajtó alá, előszóval és közel másfél száz oldalnyi jegyzetanyaggal egészítve ki a ma 80 éves, Budapesten élő egykori csallóközi tanítónő leveleit. A könyv a tanítóképző főiskola kiadásában jelent meg, 1500 példányban, melyből 600 példány Dióspatonyba kerül; 60 koronáért árulják majd, a bevételt pedig a helyi alapiskola könyvtárának fejlesztésére-bövítésére fordítják. Koncsol Lászó, aki öt éve dolgozik Dióspatonyban, és szenvedélylyel-szeretettel kutatja a falu, illetve a Csallóköz múltját, elmondta azt is, helytörténészi munkájának ez a könyv az első igazi gyümölcse, de nem az utolsó, megjelenés előtt állnak, illetve készülnek a továbbiak. Hogy a patonyiak is megbecsülik tevékenységét, annak apró, de sokatmondó jele, hogy a könyvbemutatóra eljött a falu hnb-elnöke és Csemadok-alapszervezetének képviselője is. -bora kormány és az SZNT 9 bizottsága által már jóváhagyott, az iskolák államigazgatásáról szóló törvénytervezetre, illetve a szakmunkásképzők jelenlegi áldatlan helyzetére. A minisztérium nemzetiségileg lakott területek iskolái főosztályának létjogosultságára vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy a főosztályt egy fél évvel ezelőtt megfogalmazott koncepció alapján hozták létre és minden bizonnyal várnak még egy darabig, hogy beválik-e. A pedagógusok hatalmas tapssal fogadták Gáspár Tibor középiskolai tanár három ke rdését, melyek egyike arra vonatkozott, kíván-e az oktatásügyi minisztérium tenni valamit a három magyar ifjúsági lap, a Kis Építő, a Tábortűz és az ifi megmentéséért. A Smena kiadó által kiadott lapok, köztük a három magyar is, nagyrészt veszteségesek - hangsúlyozta válaszában Ján Pišút, majd elmondta, hogy a minisztérium már tárgyalásokat folytat a pénzügyminisztériummal a ráfizetéses ifjúsági lapok további létéhez szükséges körülbelül 20 millió koronát kitevő összeg megszerzése céljából. (kajő) Nyugdíjak korábban (ČSTK) - A Szlovák Társadalombiztosítási Hivatal közli, hogy mivel 1990. december 24-e állami ünnep, a nyugdíjak kifizetése a következőképpen módosul: az 1990. december 20-ait 1990. december 19-én; az 1990. december 22-eit 1990. december 20-án; az 1990. december 24-eit 1990. december 21 -én fizetik. Az említett módosított időpontokban kifizetett nyugdíjjárulék jogszerű. Nyilatkozik a Csemadok: A főszerkesztőkön is múlik gyermeklapjaink sorsa Az Ifi, a Tábortűz és a Kis Építő főszerkesztőinek lapunk csütörtöki számában megjelent nyilatkozatára, illetve a független nemzetiségi sajtó körüli drámai helyzetre reagálva nyilatkozott tegnap Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke és Neszméri Sándor, a Csemadok KB titkára. Mint elmondták, gyermek- és ifjúsági lapjaink főszerkesztői fölöslegesen dramatizálják a helyzetet, hisz a Csemadok konkrét megoldást kínált az egész hazai magyar független sajtó megmentésére (H^t, Nő, Ifi, Tábortűz, Kis Építő). A Csemadok vezetői már ez év februárjától több ízben tárgyaltak az említett lapok főszerkesztőivel, s felajánlották nekik, hogy a Csemadok Hont nevű kiadója felvállalja a lapok kiadását. Ennek érdekében tárgyaltak politikai mozgalmaink vezetőivel, akik helyeselték az elképzelést. Levélben fordultak Vladimír Mečiar miniszterelnökhöz, majd Ján Čarnogurskýhoz, a szlovák kormány első alelnökéhez, akivel ismertették pontos elképzeléseiket, s kérték a kormányt, tizenkét millió koronával támogassa a kiadót. A dolog lényege, hogy a Csemadok részvénytársaságot alapít a komáromi nyomdával, s a kormánytól kapott pénzöszszeg felét dotációra fordítja, míg a másik felével a részvénytársaságba társul be, amellyel 20 százalékos részvényessé válik. Elképzelésük szerint, amennyiben a lapok hajlandók elfogadni a Csemadokot kiadónak, több támogatásra nincs is szükségük s kormánytól, mert 1992-től önköltséggel tudnának dolgozni. A nyomda már elkészítette a kiadás tervét, olyan feszes átfutási időt kínálva, amelynek bármilyen hetilap örülhetne. Sidó Zoltán és Neszméri Sándor szerint már kedden aláírhatják a szerződéseket, amennyiben a főszerkesztők döntenek a kérdésben. Véleményük szerint csak rajtuk múlik, hogy megjelenhetnek-e januárban, s nem a kormányon. Egyébként a Smena kiadóvállalat igazgatója szerint, aki szintén tegnap nyilatkozott a rádiónak, nem csupán a magyar gyereklapok sorsáról van szó: a kiadó egyebek között lemondott az Elektron és a Včielka kiadásáról is, s a magyar szerkesztőkkel együtt 50 szerkesztőnek mondott fel. Az igazsághoz még az is hozzá tartozik, hogy miközben a kormány a hazafiságra való nevelésről beszél, nem veszi tekintetbe, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúsági sajtó esetleges megszűnésével a dél-szlovákiai magyar gyerekek majd az egyre szabadabban beáramló magyarországi lapokat olvassák - fejtette ki az igazgató, hozzátéve, hogy a kormány a huszonöt százalékos forgalmi adót illetően kivételben részesíthetné az öszszes gyermeklapot. A kormány egyébként kedden újra napirendre tűzi a kérdést, bővebb információval tehát a kormányülést követően szolgálhatunk. Kedden talán arra is választ kapunk, valóban a főszerkesztőkön múlik-e gyermeklapjaink sorsa, vagy a Csemadok ígérgetései tűnnek alaptalanoknak, mint egyesek állítják. (k-y) Bush: Az amerikai csapatok még nem kaptak támadási parancsot Szaddam Husszein kicsit békülékenyebb (ČSTK) - A Perzsa-öbölbeli válságról tegnapra virradóra két fontos interjú -is elhangzott az amerikai televízióban. George Bush elnök a CNN tévétársaságnak, Szaddam Husszein iraki államfő pedig az ABC tévétársaságnak nyilatkozott. Bush kijelentette: az öbölben állomásozó amerikai csapatok még nem kaptak támadási parancsot azzal a céllal, hogy kergessék ki Kuvaitból az iraki katonákat. Szükségesnek látta leszögezni: a csapatok jelenlétét abból a szempontból, ha katonai megoldás kerülne szóba, egyértelműen ésszerű politikának tartja. Az USA belátható időn belül több mint 400 ezer főt fog állomásoztatni az öbölben, s Bush szavai szerint ezzel világos jelzést kívántak adni Szaddam Husszeinnek. Vagyis: az USA egészen komolyan gondolja, hogy Iraknak ki kell vonulnia Kuvaitból és szabadon kell bocsátania a külföldi túszokat. Az elnök ismét elutasította, hogy a Perzsa-öbölbeli katonai jelenlétet a vietnami háborúhoz hasonlítsák. Figyelmeztetett egyebek között arra, hogy a vietnami konfliktusban a nagyhatalmak különböző álláspontra helyezkedtek, Irakot viszont az egész világ bojkottálja. Ugyanakkor beismerte, hogy az Irakkal szembeni konszenzus megtartása nagyon sok államban eléggé bonyolult. Megkérdezték tőle, a katonai beavatkozás ügyében konzultálni fog-e a Kongresszussal, s kérni fogja-e beleegyezését az offenzív akciók megindításába. Bush egyértelművé tette a dolgot, amikor azt mondotta, szükség esetén egyedül fog dönteni, mert a hadseregnek nem lehet annyi főparancsnoka, ahány tagja van a Kongresszusnak. A korábbinál némileg békülékenyebb hangnemet ütött meg Szaddam Husszein: megfigyelők álláspontmódosulást véltek felfedezni nyilatkozatában. Azt mondotta, az Irak és az USA vagy SzaúdArábia közötti tárgyalások kínálják az egyedüli lehetőséget a válság rendezésére. Hozzáfűzte: ha az Egyesült Államok felhagy a háborús fenyegetéssel, akkor a Bagdad által fogvá tartott külföldi túszokat hamarosan szabadon engedhetik. Az iraki elnök szerint „átfogó, teljes és végleges" megállapodást kell elérni, amihez részletes párbeszédet kell folytatni minden kérdésről. Ha arab megoldást akarunk - mondotta -, akkor Iraknak és Szaúd-Arábiának kell tárgyalnia. Ha viszont nemzetközi megoldást kívánunk, akkor Bagdadnak és Washingtonnak kell tárgyalóasztalhoz ülnie, de: az USA vonja vissza azt az előzetes feltételt, hogy az iraki csapatok teljes egészében vonuljanak ki Kuvaitból. Az iraki televízió szerint Daniel Ortega volt nicaraguai államfő, aki szerdán érkezett Bagdadba, állítólag kijelentette, látogatásával ki akarta nyilvánítani szolidaritását Szaddam Husszein és az iraki nép iránt. Az iraki tévé idézte Husszein azon kijelentését, amely szerint „Kuvait elfoglalása az iraki csapatok által minden fejlődő ország győzelmét jelenti, mert nagyon fontos volt már megmutatni, hogy »egy arrogáns nagyhatalom nem alkalmazhat erőszakot a kis népekkel szemben«. Richard Boucher, az amerikai külügyminisztérium szóvivője tegnap közölte, több mint száz amerikai távozhat Kuvaitból a hozzátartozóival együtt, akiknek más a nemzetiségük. Elmondta, az Iraktól bérelt repülőgépen többnyire nők és gyermekek érkeznek, valamint arab származású amerikaiak egy csoportja és néhány más nyugati állampolgár. Irak hazaenged két olyan amerikai állampolgárt is, akiket eddig az USA bagdadi nagykövetségén tartottak fogva. Gorbacsov elnök közel-keleti különmegbízottja, Jevgenyij Primakov annak a véleményének adott hangot, hogy az iraki álláspont mérsékeltebbé válhat. Egy amerikai tévétársaságnak nyilatkozva azt fejtegette, szerinte Husszein hajlandó lenne kivonni a csapatait Kuvaitból, ha ígéretet kap arra, hogy nemzetközi konferenciát hívnak össze az összes közelkeleti probléma ügyében. „Még az egy éven át tartó szankciók is olcsóbbak lennének a legrövidebb háborús konfliktusnál is" - jelentette ki Robert Runcie canterburyi érsek abban a beszédében, amelyet az anglikán egyház szinódusa előtt tartott. Az érsek felhívta a figyelmet, milyen szörnyű következményekkel járna, ha Irak bevetné a vegyi fegyvert, s ettől az öböl térségében tartózkodó brit állampolgárok is szenvednének. Ugyanakkor az anglikán egyház feje sem zárta ki az erő alkalmazásának lehetőségét - végszükség esetén. ÚJSZÖ 2 1990. XI. 17. Causa Budaj-Ciklamini