Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-15 / 242. szám, hétfő

Nehéz jelen - bizonytalan holnap Szlovákiai tanácskozás a mezőgazdaság problémáiról (Munkatársunktól) - Szombaton Pozsonyban a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség a mezőgazdasági üzemek elnökeinek és igazgatóinak, a szövetség járási elnökeinek és titkárainak részvételével szlovákiai tanácskozást szervezett az ágazat gazdasági reformjáról és alapelveinek érvényesítéséről a piacgazdaság feltételei között. Bevezetőben Cyril Moravčík, a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség bizottságának elnöke, majd az állami szervek képviselői elemezték az agrárreformot és ismertették a mezőgazdaság időszerű, elsősorban az aszály okozta problémákkal kapcsolatos központi intézkedéseket. A kép, ami az egymást követő felszólalások nyomán kirajzolódott, kevés jót ígér, viszont annál több nehézséget. A jövő évben az ideihez mérten tovább csökken a szubvenció. A mezőgazdasági üzemek már megkezdték az állatállomány leépítését, és az ezzel járó termelési változtatásokkal együtt a mezőgazdaságban mintegy húszszázalékos munkaerő-felesleg jön létre. Annak ellenére, hogy az új mezőgazdasági év már megkezdődött, a jövő év pénzügyi tervének kidolgozásához szükséges termelői költségek még mindig ismeretlenek. Ellenséges nézetek is keserítik a szövetkezeti földművesek napjait. Azokkal a javaslatokkal, amelyek szerint a szövetkezet tagjai csupán a földdel rendelkezők lehetnének, a szövetség nem ért egyet. Némi termelői biztonságot jelent az öt termékre vonatkozó garantált ár, viszont már kevésbé jó, hogy változatlan marad a bértömegadó, 1991-ben a földadó, és az üzemeknek az állam a második áremelés után sem kompenzálja az üzemanyag többletköltséget. így marad az egyedüli lehetőség: a gazdasági reform alapelvével összhangban növelni a termelés hatékonyságát. A beszámolókat többórás, helyenként viharos, sőt túlfűtött hangulatú vita követte. A felszólalók többsége bírálta a központi intézkedéseket, azt, hogy a minisztérium túl sokat foglalkozik a privatizációval és keveset az időszerű problémák megoldásával, amelyek már a közeljövőben az élelmiszerpiacra is átvetődhetnek. Bár a tanácskozás záró részében a gazdasági reform mezőgazdaságra vonatkozó alapelveit Vladimír Dlouhý gazdasági miniszter részletesen megmagyarázta, szavai a nyitva maradó kérdések és problémák okozta bizonytalanság miatt a jelenlévőket nem nyugtatták meg. Megválaszolatlan kérdéseikre 14 napon belül várnak választ. Ha ez elmarad, a földművesek előbb a figyelmeztető, majd az általános sztrájkot is fontolóra veszik. (egri) Hazai csúcs Lányban (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök meghívására tegnap a lányi kastélyban tárgyalt Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke, Dagmar Burešová, a CSNT elnöke, Vladimír Mečiar, a szlovák kormány elnöke, Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter, Pavel Rychetský, a szövetségi kormány alelnöke, Karel Schwarzenberg kancellár, valamint Jiŕí Križan és Alexander Vondra, a köztársasági elnök tanácsadói. Az összeurópai folyamat párizsi csúcstalálkozójának előkészítéséről, Csehszlovákiának a Varsói Szerződésben való részvételéről, az emberi jogokról szóló alkotmánytervezet előkészítéséről, valamint a CSKP vagyonának a csehszlovák nép tulajdonába való adásáról szóló törvény javaslatáról volt szó. Senkinek nincs joga megtiltani a magyar nyelv oktatását (Folytatás az 1. oldalról) ségek nyelvének a hivatali kapcsolatokban és ügyekben való használatára vonatkozó jogok terjedelmét illetően. Az első változatban nincs geográfiailag körülhatárolva a nyelvhasználat és meghatározva a módja. Ebben az esetben a kisebbség kérdését nem területi kérdésként fogalmazták meg. Ha tehát Lipótszentmiklóson megállítana a rendőr egy dunaszerdahelyi autót, és a sofőr azt mondaná: „Nem értem", a rendőrnek ezt akceptálnia kellene. Az ilyesmi azonban elképzelhetetlen. Szükségünk van egy nyelvre, amely összeköt, és lehetővé teszi a kapcsolatot mindannyiunk számára. Másfajta végletet jelent a következő javaslat, amely feltételezi, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvét egyáltalán nem fogják használni. Az ilyen megoldás azonban komoly politikai hiba lenne. Ez a javaslat A magyar kultúra sokszínűségének számbavétele (Folytatás az 1. oldalról) Hollandiából a Mikes Kelemen Kör tagjai nevében köszöntötte a tanácskozást. Lázár Oszkár tanszékvezető egyetemi tanár a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége küldötteként tartott előadást. Alföldi Ildikó, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke a szervezet megalakulásának körülményeit és terveiket ismertette, s Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke is helyzetjelentést adott az ottaniak állapotáról. A Fábry-napok résztvevői érdeklődéssel hallgatták meg Komlós Attila megbízott ügyvezető főtitkár előadását a Magyarok Világszövetségének megújulásáról s Pomogáts Béla szavait az Anyanyelvi Konferencia lehetőségeiről. A tegnapi előadások közül mindenki alighanem Király Károlynak, a romániai szenátus alelnökének beszámolóját várta legjobban. A politikus a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldötteként autentikus tájékoztatást adott országa belpolitikai helyzetéről. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségét és az ottani 200 ezer magyart Kovács Miklós képviselte. A kétnapos tanácskozás kétségtelenül jó fórum volt a magyar kultúra értékeinek, sokszínűségének számbavételére. Egymást erősítve jobban eleget tudunk tenni azoknak a kihívásoknak, amelyek vállalása nélkül aligha épülhet fel a közös európai ház. Az idei Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat jelenlétével megtisztelte Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulja. A kétnapos rendezvény Sidó Zoltánnak, a Csemadok Országos Választmánya elnökének zárszavával fejeződött be. (-szák) Mától drágább a valuta (ČSTK) - A CSSZSZK kormányának elnöksége úgy döntött, hogy 1990. október 15-i hatállyal 54,54 százalékkal csökkenti a korona árfolyamát a kereskedelmi és nem kereskedelmi fizetések terén. Az új árfolyam szerint 1 USA dollár 24 koronába kerül. Václav Klaus pénzValutaárfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1990. október 15-tól Eladási Ppn7npm turistaárfolyam r cl ix.

i ivl 11 csehszlovák koronában 1 angol font 64,97 1 francia frank 6,46 100 japán jen 25,44 1 jugoszláv dinár 3,10 1 kanadai dollár 28,73 1 osztrák schilling 3,07 1 német márka 21,63 1 svájci frank 25,76 1 svéd korona 5,86 1000 olasz líra 28,87 1 USA-dollár 33,02 1 bolgár leva 8,04 100 magyar forint 39,80 10 000 lengyel zloty 47,86 100 román lej 91,35 1 szovjet rubel 5,00 ügyminiszter szerint ezzel az intézkedéssel kívánják megállítani az ország kovertibilis valutában vezetett pénzügyi mérlegének kedvezőtlen alakulását. Az utóbbi időben sok vállalat a devalvációtól való félelmében a fizetések jelentős részét devizában bonyolítja le. Elsősorban számlakiegyenlítésekről, hitelek határidő előtti visszafizetéséről, behozatali prompt fizetésekről van szó. A vállalatok ilyen viselkedése, amelyet a gazdasági reformmal és a devalválással kapcsolatos viták hívtak életre, negatívan befolyásolja az ország fizetési mérlegét. Ezért a Csehszlovák Állami Bank törvény adta jogával élve egyidejűleg a külföld felé irányuló fizetések feltételeit is módosította. Josef Tošovský, a bank elnöke úgy véli, hogy a korona árfolyamának jelenlegi változása a gazdasági reform megvalósításában az első jelentós lépés, amelyet több, főként az árakat érintő intézkedés követ. A szóban forgó devalválás a sajtóiroda jelentése szerint a turistaárfolyamokra nem vonatkozik. Ennek ellenére a Csehszlovák Állami Bank a szokásostól eltérően pénteken új árfolyamlistát adott ki, amely szerint mától a turistaforgalomban is drágul a valuta. Izraelben sokallják, a palesztinok keveslik elsősorban a magyar nemzeti kisebbség ellen fordul, és figyelmen kívül hagy néhány tényt. Először is azt, hogy a magyar polgárok is ennek a köztársaságnak a polgárai, (tt élnek, .itt érvényesítik jogaikat, s lehetővé kell tennünk, hogy együtt éljenek velünk, szlovákokkal - békében, alkotó munkában. Másodszor: minden polgárunk számára - tekintet nélkül nemzetiségére - kötelesek vagyunk biztosítani az emberi jogokat olyan mértékben, ahogy azt a nemzetközi konvenciók meghatározzák. Nem engedhetjük meg, hogy a nyelvi jogok megtagadása politikai békétlenséghez, konfrontációhoz vezessen. Senkinek sem áll jogában megbosszulni a magyarosítást a magyar nemzeti kisebbségen. Senkinek sincs joga a magyar nemzeti kisebbség és a többi lakos közti összhang hiányáról beszélni csak azért, mert a Magyar Köztársaság politikai életének néhány mozzanata nem tetszik. Senkinek nincs joga megtiltani a magyar nyelv oktatását az iskolákban. Egyáltalán nem azonosulok a harmadik javaslattal, amely a magyar nyelvnek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban való használatát feltételezi. E javaslat tisztelt szerzői valóban azt gondolják, hogy Szlovákiában minden vállalatnál és üzletben lesz egy magyar tolmács, aki lefordítja a megrendeléseket, számlákat?! Hogy az üzletekben magyarul kelljen beszélnünk, mert másként nem értetjük meg magunkat? Az ilyen szélsőséges javaslatoknak kellene megértéshez vezetniük? Nem véletlen, hogy ez a javaslat az Együttélés Politikai Mozgalomtól származik, amelynek elnöke szegény Duray. Nyíltan és megfontoltan kell beszélnünk ezekről a kérdésekről. Kijelentéseink határain túl is kell tekintenünk: mi a közeledés és mi a távolodás. Václav Klaus a Polgári Fórum élén (ČSTK) - A Polgári Fórum politikai vonalával és a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott szombaton a Fórum országos értekezlete. A küldöttek a tanácskozáson új elnököt választottak Václav Klaus személyében. Tartózkodó figyelem (Munkatársunktól) - Meglehetősen nagy tartózkodás jellemezte a magyarországi helyhatósági választások második fordulóját. A lapzártánkig beérkezett adatok szerint Budapesten a választásra jogosultak 34 százaléka ment szavazni. Az országos átlag - ami alatt gyakorlatilag a 10 ezer lakosnál népesebb településeket kell érteni - még ennél is szerényebb: valamivel 28 százalék alatt maradt. Tizenöt helyen időközi választást kell majd kiírni. Megfigyelők szerint az elsó, érvénytelen fordulóhoz képest alapvetően nem változtak az erőviszonyok, bár a kormány több, a nyugdíjasok és a fogyatékos gyerekeket nevelők körében rokonszenvet keltő szociálpolitikai intézkedést „véletlenül" éppen ezen időszak alatt jelentett be. A választások hozzávetőleges végeredménye ma déltől várható. V. PAIZS GÁBOR (Folytatás az 1. oldalról) elítéli Izraelt, s ezzel eleget tett az arab államok követeléseinek, másrészt viszont általánosságban elítéli az erőszakot a megszállt területeken, ami pedig az amerikai delegáció részleges sikereként könyvelhető el. A washingtoni küldöttségnek azt is sikerült elérnie, hogy az ENSZ főtitkára küldjön ki megfigyelőket, ne pedig a Biztonsági Tanács vizsgálóbizottsága menjen a térségbe. Izraelben is, a palesztinok körében is csalódással fogadták szombaton a határozatot. Jicchak Samir izraeli kormányfő tanácsadója azt állította, a határozat megalapozatlan és jogtalan, mert a rendőrség csak azt követően nyitott-tüzet, hogy a palesztinok kővel dobálták meg a siratófalnál imádkozó zsidókat, akik közül harmincat megsebesítettek. Izrael szerint a biztonsági erők csak az után kezdtek éles töltényt használni, miután könnygázgránátjaik és plasztiklőszereik elfogytak, s életük így veszélybe került. Izrael sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a BT határozata nem ítéli el a tragikus események okát - a zsidó hívók által ki nem provokált arab támadást. Az izraeli kormány tegnap már közölte is: nem hajlandó együttműködni az ENSZ-miszszióval, amelynek ki kell vizsgálnia a 21 palesztin meggyilkolásának körülményeit. David Levy izraeli külügyminiszter rádióinterjújában hangsúlyozta, hogy nem fogadják a háromtagú delegációt. A palesztin vezetők is bírálták a határozatot, mert véleményük szerint nem ment elég messzire. Csalódásuknak adtak hangot amiatt, hogy a határozat csupán az izraeli rendőrséget ítéli el és nem a kormányt. A PFSZ szóvivője szerint a megszállt területeken a nép haraggal fog rá reagálni. • Douglas Hurd brit külügyminiszter, aki szombaton Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről, s ma pedig Izraelben kezd tárgyalásokat, a Sunday Express hetilapban tegnap megjelentetett cikkben figyelmeztette Izraelt: a saját biztonságát is fenyegeti, amikor nem hajlandó tárgyalni a palesztinokkal a békés rendezésről. Hangsúlyozta: Izraelnek joga van arra, hogy biztosítsa a saját határait, viszont a palesztinokat a megszállt területeken teljesen megfosztották politikai jogaiktól. Az izraeliek bezárták a palesztin iskolákat, egyetemeket, elvezetik a vizet a megszállt területekről, s törvénytelenül létesítenek ott településeket. A palesztinokat kollektíve büntetik néhány egyén erőszakos cselekedeteiért- állította Hurd a méltán nagy figyelmet keltett cikkben. Libanoni válság Aúnnak nem sikerült Bejrútból távoznia (ČSTK) - Michel Aún tábornok, a libanoni keresztény erók vezetője még mindig a bejrúti francia nagykövetség épületében van - közölte tegnap az AFP francia hírügynökség. Ezzel cáfolták azokat a szombati értesüléseket, amelyek szerint Aún Franciaországba repült volna. Mint ismeretes, Aún tábornok pénteken, Bejrút keresztény negyedében még azt mondotta: folytatja a harcot, tekintet nélkül arra, hogy a belső libanoni konfliktus milyen következményekkel fog járni. Aún, aki az államfői posztra pályázott, tavaly két „miniháborút" is kirobbantott, az egyiket a szíriai csapatok és muzulmán szövetségeseik, a másikat a vele rivalizáló keresztény milíciák ellen. Mindkettőben százak vesztették életüket és ezrekre rúgott a sebesültek .száma. Aún szombaton bejelentette, hogy lemond tisztségéről, vagyis távozik az ideiglenes katonai kormányzat éléről, amely szembenállt a muzulmánok lakta nyugat-bejrúti központi kormánnyal. Felszólította híveit, hogy tegyék le a fegyvert. Aún lépésére azt követően került sor, hogy a szíriai légierő bombatámadást intézett a keresztény negyed ellen. A bejrúti francia nagykövetség épületét szíriai és libanoni csapatok zárták körül, így akarják megakadályozni Aún tábornok eltávozását. Szalem Hossz libanoni kormányfő még szombaton bejelentette, hogy Kelet- és Nyugat-Bejrút között megnyitják az összes átkelőhelyet, s Bejrút ezentúl nem lesz kettéosztott város. Elias Hravi államfő pedig hivatalosan is köszönetet mondott Szíriának a lázadó tábornok elleni katonai segítségért. Szíria negyven ezer katonát állomásoztat Libanonban. Kairó A merénylők kiléte még mindig ismeretlen Egy telefonáló már jelentkezett, de... (ČSTK) - Rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton Kairóban is, ahol merénylők pénteken megölték Rifat Mahgubot, a parlament elnökét. Az utcákon megerősített rendőrjárörök cirkálnak, s minden olyan gépkocsit átkutatnak, amely el akarja hagyni a fővárost. Szigorították az ellenőrzést a kairói repülőtéren is. Egyelőre nem sikerült olyan nyomokra bukkanni, amelyek a tettesek kilétére utalnának. Mint ismeretes, motorkerékpáros támadók géppisztolyból nyitottak tüzet Rifat Mahgub gépkocsijára. A parlament elnöke több fejlövést kapott, a helyszínen három testőre is életét vesztette. A merénylőknek sikerült elmenekülniük. Abdal Halim Musza belügyminiszter azt mondotta: a támadást csak profik hajthatták végre. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy kapcsolatban álltak a biztonsági szervek egyes tagjaival is, mert pontosan tudták, hogy Mahgub milyen útvonalon fog haladni és milyen a napi beosztása. A belügyminiszter valószínűnek tartotta, hogy külföldről szervezték meg a merényletet. Anvar Szadat egykori elnök 1981. október 6-án történt meggyilkolása óta ez volt a legsúlyosabb politikai merénylet Egyiptomban. Tegnap este kaptuk a hírt: egy eddig teljesen ismeretlen, magát Iszlám Világfrontnak nevező szervezet vállalta magára a merényletért a felelősséget. Egy névtelen telefonáló közölte ezt az AFP ammani irodájával. Mahgubot azért végezték ki - mondotta -, mert kapcsolatban állt az amerikai hírszerzéssel, elárulta a népét és leplezni akarta Izrael önkényét a megszállt területeken. A telefonhívás félrevezető manőver is lehet. A rendőrség nem tüdja szavatolni a német politikusok biztonságát (Folytatás az 1. oldalról) ezért akarta őt megölni. Állítólag úgy fogalmazott, neki teljesen mindegy, hogy a börtönben vagy pedig szabadlábon terrorizálják őt. Elmeorvosok fogják eldönteni, hogy Kaufmann felelősségre vonható-e a merényletért. Wolfgang Schäuble Kohl kancellár legközelebbi munkatársainak egyike. Jelentős szerepe volt az egyesítésről folytatott belnémet tárgyalásokon, olyan politikusnak tartják, aki a legbonyolultabb feladatokat is meg tudja oldani. A merényletet a német vezető politikusok mind elítélték. Schäuble, mint belügyminiszter, azon vezetők közé tartozik, akik a leginkáb ki vannak téve a terroristák támadásainak. A mostani választási gyűlésen is sok rendőr és testőr is volt jelen, mégsem tudták megakadályozni a merényletet. Németországban ismét felerősödött a vita arról, hogyan lehetne szavatolni a politikusok biztonságát, akik főleg most, a választási kampány során gyakran szerepelnek a nyilvánosság előtt. Sokan párhuzamot vonnak a jelenlegi és az áprilisi merénylet között, akkor - mint ismeretes - Oskar Lafonteinet, az SPD kancellárjelöltjét sebesítette meg súlyosan egy merénylő. ÚJ SZÚ 15 1990. X. 10.