Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-02 / 231. szám, kedd

Interpellációk a Szövetségi Gyűlés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) esetekben ugyancsak folyamatban van. A továbbiakban Miroslav Kor­mán (CSKP) teljes bizalmáról bizto­sította a honvédelmi minisztert. Ján Mlynár (NYEE) a Losonci járásban történt négyszeres roma­gyilkosság kapcsán, Sándor Eleo­nóra (FMK) és Vlastislav Valtr (PF) legutóbbi felszólalására is utalva, sürgette a roma kérdés megoldását. Klára Samková (PF) egyebek közt a szlovákiai romák Csehországba és Morvaországba történő tömeges költözködéséről beszélt, s ennek okát a szlovákiai politikai fejlemé­nyekben látja. Elmondta, hogy a ro­mák .körében nagy félelem uralko­dik. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot a rasszizmus és az em­beri jogok kérdéseinek vizsgálatára. A felszólalásra Petr Miller szövetsé­gi munka- és szociális ügyi miniszter reagált, hangoztatva, hogy a roma­kérdés elsősorban szociális problé­ma, s ezért az ő reszortjába tartozik. Miloslav Jansta (CSKP), a német újraegyesítés kapcsán, a csehszlo­vák határok nemzetközi szavatolá­sát sürgette, javasolta, a kormány tegyen lépéseket a fasiszta üldözés Törvény született Kassáról (Folytatás az 1. oldalról) huzavona nélkül a képviselők elő­ször jóváhagyták a 121 észrevétel egy részét, majd megszavazták a törvényjavaslatot. A szerzetesrendek és kongregá­ciók vagyonjogi viszonyait szabályo­zó törvényt Ladislav Snopko kultu­rális miniszter indokolta meg. A tör­vény, a Szövetségi Gyűlés vonatko­zó törvényéből kiindulva, meghatá­rozza, hogy a szerzetesrendek va­gyonának visszaszolgáltatásához, amennyiben az az egészégügyi vagy szociális ellátást, az oktatást, a kulturális tevékenységet szolgálja, a kulturális minisztérium előzetes beleegyzése kell. A bizottságok ál­laspontját Bauer Edit (Együttélés) ismertette, majd a képviselők a ter­vezetet jóváhagyták. írásban kapták meg a képviselők Michal Kováč pénzügyminiszter vá­laszát Ján Majernak (független) a harmadik ülésen előterjesztett in­terpellációjára Szlovákia arany va­gyonával kapcsolatban. Ján Majer a választ szakszerűtlennek minősí­tette, pontos kimutatást kért a tárcá­tól. Véleményével a többi képviselő is egyetértett, és a választ végül nem fogadták el. Ezután a képviselők kérésére Vla­dimír Mečiar tájékoztatott a három kormány kroméŕíži találkozójáról, amelyen a kisprivatizációval kapcso­latos nézeteiket egyeztették a cseh, szlovák és a szövetségi kormány tagjai. František Mikloško beszámolt a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségi tagjainak munkaértekezletéről. A parlamentek képviselői Svradka nad Sázavouban az emberi jogok chartájáról és az új alkotmányok kidolgozásának módjáról tárgyaltak. A két parlament kö­zött nincs teljes nézetazonosság ezekben a kérdésekben, de a találkozón több vitás kérdést sikerült tisztázni. Az előterjesztést követő vitában a fel­szólalók kiemelték, hogy az emberi jogok chartájának a Szlovák Nemzeti Tanács általi elfogadása nélkül nem beszélhetünk Szlovákia önálló államiságáról. Elhang­zott az a követelmény, hogy a külkapcso­latokban azonos arányban legyenek kép­viselve a szlovákok és a csehek. Az elnökség tevékenységéről előter­jesztett jelentés jóváhagyása után a kép­viselők interpellációi és kérdései hangzot­tak el. Több mint harminc képviselő szó­lalt fel. Mikuláš Hirjak (Együttélés) a ke­let-szlovákiai ukránok és rutének gondjait vetette fel. Többen tolmácsolták választó­ik aggodalmát a csehszlovák-lengyel ha­tár megnyitásával kapcsolatban. Marián Andel (SZNP) rámutatott, több olyan döntés született szövetségi szinten, Változás két párt élén (ČSTK) - A hét végén Zsolnán tartotta IV. kongresszusát a Demok­rata Párt. A küldöttek a zárt ajtók mögött sorra került tanácskozáson Ján Holčíkot, a Szlovák Köztársa­ság ipari miniszterét választották meg a párt új elnökévé. A Csehszlovák Néppárt a hét vé­gén szintén új elnököt választott. Az eddigi elnök, Josef Bartončík he­lyére a 37 éves Josef Lux került. A néppárt új vezetője - egyébként a Nemzetek Kamarájának képvise­lője - tegnap délelőtt tartott sajtóér­tekezletén hangsúlyozta, hogy a Žďár nad Sázavouban tartott rend­kívüli kongresszuson az egység ara­tott győzelmet. A Bartonőík-ügy kap­csán leszögezte, hogy a volt pártel­nök felelősségének elbírálása az igazságszolgáltatási szervekre tar­tozik. ,,A párt választott képviselői­nek elvi kötelessége, hogy szembe­szegüljenek bárminemű jogtalan­sággal" - mondotta. amely megkárosítja Szlovákiát. Megkér­dezte, meddig fogja még Duray Miklós büntetlenül sértegetni jogszabályainkat és meddig fog még feszültséget szítani, főleg Dél-Szlovákiában. Anna Vilčeko­vához (SZNP), Ján Paučóhoz (CSKP), Peter Brňákhoz (DP) hasonlóan ô is követelte, hogy a parlament azonnal tűz­ze napirendre a szlovák nyelvről szóló törvényt. Az utóbbi kérdéssel kapcsolat­ban Oľga Keltošová, az SZNT alelnöke beszámolt a törvénytervezetet előkészítő bizottság munkájáról, és hangsúlyozta, hogy a nyelvkérdésből nem szabad politi­kai tőkét kovácsolni. Szóltak a képviselők a ligetfalusi isko­lák hiányáról, az atomerőművek biztonsá­gáról, a kassai gyermekkórház elhelyezé­séről a volt pártházban, a bűnözésről, a vallásoktatásról, a pornóirodalom ter­jesztéséről. Javasolták, hogy három vagy négy évben határozzák meg a képviselő­testületek megbízatási idejét, és helyez­zenek el Štefánik-emléktáblát az SZNT épületében. Varjú János (CSKP) indítvá­nyozta, hogy alakuljon az SZNT-n belül mezőgazdasági bizottság. A szlovákok és magyarok közti feszültség és nyelvtör­vény kérdésében adta le írásban interpel­lációját Dobos László (Együttélés), kér­ve, az SZNT ne hagyja figyelmen kívül a nemzeti kisebbségek nézeteit, a körük­ben tapasztalt aggodalmakat. A kérdések egy részére a kormány illetékes miniszterei és az SZNT vezetői mindjárt válaszoltak. Többek között Fran­tišek Mikloško bejelentette, hogy a nyelv­törvény elfogadása azért késik, mert a két egymásnak ellentmondó törvényterveze­tet nem sikerült egyeztetni, ezért úgy döntöttek, hogy mind a két tervezetet a közeljövőben a bizottságok elé terjesz­tik. A többi kérdésre írásban kapnak vá­laszt a képviselők. Az SZNT ülése az esti órákban ért véget. -r­Az európai etnikai kisebbségekről A múlt hét folyamán Freedom in Diversity (Szabadság a sokféleség­ben) címen tudományos konferenci­át rendeztek az Európai etnikai ki­sebbségekről az ausztriai Villach­ban. Karintia tartomány kormánya, a Friedrich Nauman Alapítvány, a Ludwik' Boltzmann Intézet s a Schmering Intézet védnökségé­vel megrendezett tanácskozásra több mint húsz országból érkeztek szakértők, politikusok, megfigyelők. A háromnapos kongresszus fő té­mái: etnikai kisebbségek az Alpok -Adria térségben; etnikai kisebbsé­gek Közép- és Délkelet-Európában; a kisebbségi problémák alternatív megoldásai össz-európai szem­szögből: vendégmunkások, mene­kültek, emigránsok - a jelenlegi be­vándorlási hullám Európa időszerű problémája. A tanácskozáson az Együttélés Politikai Mozgalom ré­széről Brogyányi Mihály és Gyur­csík Iván vett részt. (U) még élő 10-12 ezer áldozata kárté­rítésének ügyében. Jindŕich Ko­nečný (PF) a kommunista ellenes ellenállás - azaz a harmadik ellenál­lás - elismerését indítványozta. Sta­nislav Devatý (PF) arra szólította fel a szövetségi belügyminisztert, tájé­koztassa a nyilvánosságot Jaromír Obzina volt belügyminiszternek az emberi jogok durva megsértését elősegítő, a hírszerzői technika al­kalmazásáról szóló parancsáról. Til­takozott a dél-morvaországi Knb­nek a tartományi államjogi elrende­zés bevezetésére irányuló igyeke­zete ellen, mert véleménye szerint azzal saját pozícióikat akarják men­teni. Pavol Kanis (CSKP) kifogásol­ta, hogy egyes törvénytervezetekről a nyilvánosság nincs kellőképpen tájékoztatva. Peter Kulan (NYEE) a volt diplomaták diplomata-útleve r lének visszavonását sürgette. A tegnapi ülésen Gyimesi György (Együttélés) Jozef Mikloš­ko szövetségi miniszterelnök-he­lyettesnél a tervezett nemzetiségi kormánybizottság ügyében interpel­lált. A miniszterelnök-helyettes vála­szában elmondta, a nemzetiségi kormánybizottságot már a tavasszal létre akarták hozni, de az akkori szlovák kormányzat nem járult hoz­zá. Az új szlovák kormánytól írásban kérték a hozzájárulást, de sajnos ezt ismét nem kapták meg. A bizottság létrehozásáról további konzultációk folynak. A képviselők ezután jóváhagyták a november 17-ei eseményeket ki­vizsgáló parlamenti bizottság három tagjának a bizottságba történő bevá­lasztását. Ezután még felszólalt Sta­nislav Pánis (SZNP), aki azt köve­telte Klára Samkovától, konkrét bi­zonyítékokkal támassza alá állítá­sát, miszerint a romák Szlovákiából az általa említett okok miatt költöz­nének tömegesen Csehországba. A kitüntetésekről és a rendjelek­ről, valamint a reprivatizációról szóló törvénytervezetek megtárgyalását az interpellációk megválaszolása utáni időpontra halasztották. A két kamara 6. együttes ülése ma folytatja munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS Hazánkba érkezett Fernando Collor (ČSTK) - Kétnapos hivatalos lá­togatásra tegnap hazánkba érkezett Fernando Collor brazil elnök. A re­pülőtéren Václav Havel köztársasá­gi elnök üdvözölte. RÖVIDEN - A Külügyminisztérium közli, hogy október 3-án befejezi tevékenységét a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ság NDK-beli nagykövetsége. Ugyane­zen a napon Berlinben megkezdi munká­ját hazánk németországi nagykövetségé­nek - székhelye továbbra is Bonn marad - fiókhivatala. Címe azonos az eddigi berlini csehszlovák külképviseleti hivata­léval, s a telefon-, telex- és telefaxszáma sem változik. - Zászlós Gábornak, a Szlovák Köz­társaság miniszterelnök-helyettesének vezetésével tegnap ülést tartott-a szlovák kormány törvényhozási tanácsa. Megvi­tatta a helyi illetékekről szóló SZNT-tör­vénynek, valamint annak a törvénynek a tervezetét, amely módosítja és kiegé­szíti a tűzvédelemről szóló 126/1985-ös számú SZNT-törvényt. A testület a továb­biakban az akkreditációs bizottságról szó­ló törvényerejű rendelet javaslatával is foglalkozott. AZ ELSŐ FORDULÓ SZERINT Független (kisgazda) előretörés Bővíteni kell a lengyel-szlovák kapcsolatokat (Munkatársunktól) - A lengyel -csehszlovák kapcsolatokban fel­merülő megannyi, rendezésre váró kérdésről esett szó tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet a po­zsonyi Lengyel Kulturális és Tájé­koztató Központban tartottak. A Lengyel Köztársaság csehszlová­kiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jacek Baluch másfél órán át válaszolt az újságírók kérdé­seire. Az elmúlt 15-20 évben a len­gyel-csehszlovák kapcsolatok job­bára lengyel-cseh kapcsolatok vol­tak, s ez az asszimetria nem előnyős a két ország számára, ezért nagyon szeretné, hangsúlyozta a nagykö­vet, ha a csehek és szlovákok szö­vetségének keretében megerősöd­nének a lengyel-szlovák kapcsola­tok. Annál is inkább fontos ez, mivel a lengyel-szlovák határ hosszabb mint a lengyel-cseh határ, tehát a megújuló kishatár-forgalomban el­sősorban a szlovák fél érdekelt. A sajtótájékoztatón a kulturális kapcsolatok, a kishatárforgalom, a szabad turistaforgalom éppúgy szóba került, mint a szlovák kisebb­ség helyzete Lengyelországban. (kop) Hétfő estére elkészült a magyar­országi helyhatósági választások el­ső fordulójának mérlege. A részvé­teli arány a 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településeken 50,95 százalék, a városokban 33,09 százalék volt. A 2758 tízezer lakosnál kisebb település közül 2288-nak párton kí­vüli polgármestere lett. Megválasz­tottak továbbá 563 kisgazdát, 322 MDF-est, 256 SZDSZ-est, 140 ke­reszténydemokratát, 54 szocialistát. Figyelemre méltó, hogy a parlamenti választások során egyetlen mandá­tumhoz jutott Agrárszövetség jelölt­jét 48 helyen választották polgár­mesternek és a Fidesz-nek is jutott 9 első hely. A választási kampány során a parlamenti pártok egymás után kinyilatkoztatták: az önkormányza­tokban a lakosságot kell szolgálni, ott nincsen helye pártharcnak. Az­zal, hogy a 10 ezer lakosnál kisebb helységek önkormányzatainak 13 767 független tagja lett, ez a szándék megvalósult. Az egy más kérdés, hogy a Kisgazdapárt vezetői szerint a legtöbb független jelöltet ők támogatták. Dr. Györgyi Árpád meg­bízott főtitkárhelyettes úgy véleke­dett: vidéken, ahol pártja már kiépí­tette szervezeteit, az emberek job­ban elmentek szavazni. A városok­ban gyengébb a befolyásuk, - ezt tükrözte a szavazati arány is. Ha pedig már eljutottak az urnákig, a kistelepüléseken az országos összesítés szerint a pártjelöltek sor­rendjében a kisgazdák 1195 győze­lemmel megelőzték a 827 helyet elfoglaló MDF-et. Az első hat továb­bi sorrendje; SZDSZ - 722, keresz­ténydemokraták - 555, Agrárszövet­ség - 256. A nagyvárosokban, ahol a 2112 választókerületből mindössze 425­ben volt érvényes a választás, a Fi­desz támogatását élvező SZDSZ került nyerő pozícióba. Nem kizárt, hogy a másfél hét múlva esedékes második forduló után Budapesten ellenzékbe szorul az MDF. — Érdekes, amíg a jelöltek között 0,7 százalékos arányt képviseltek a nemzetiségiek és a kisebbségiek, a megválasztottak között egy száza­léknál jobb eredményt értek el. V. PAIZS GÁBOR Szöul és Moszkva nagykövetet cserél (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet és Cse Ho Dzsung dél­koreai külügyminiszter vasárnapi ta­lálkozóján megállapodás született a két ország közötti diplomáciai kap­csolatok felvételéről. Erre nagyköve­ti szinten került sor. Ro Te Vu dél­koreai államfő tegnapi beszédében foglalkozott az eseménnyel, hang­súlyozva, hogy a Korea-közi kap­csolatok jelentős fordulathoz köze­lednek. A fegyveres erők napja al­kalmából mondott beszédében az államfő ezt azzal indokolta, új sza­kasz kezdődik Szöul és Moszkva viszonyában, s ez egyben az észak­koreai izolacionista politika végét is jelenti. SZAVAZÁS HELYETT Magyarország otthon maradt Még a megjósoltnál is árulkodóbb ér­dektelenség mellett bonyolították le va­sárnap Magyarországon a helyhatósági választásokat. A részvételi arány orszá­gosan nem érte el a 40 százalékot sem. A közöny főként a nagyobb településeken kaszált: végleges, elfogadható eredmé­nyek főként a 10 ezernél kisebb lélekszá­mú településeken születtek. A fővárosban minden kerületben meg kell tartani a má­sodik fordulót: annak végeredménye min­denképpen érvényes lesz, függetlenül a résztvevők számától. A részvételt illetően nem lehettek illú­ziók, hiszen nem egészen egy esztendő alatt ötödször szólították szavazóurnák­hoz a választópolgárokat. A majd féltucat­nyi voksolás viszont még nem hozta meg a rendszerváltást, a valódi változásokat a helyszínen, a falvakban, a városokban. Ellenkezőleg, mint a Független Kisgazda­és Polgárjogi Párt frontembere és parla­menti frakcióvezetője, Torgyán József pártügyész e sorok írójának kijelentette: megtorpant a forradalmi folyamat, a radi­kalizmus veszített lendületéből. Az sem volt mellékes, hogy a választások előtt néhány nappal újabb drámai áremelése­ket jelentettek be. Baljós jeleket mutattak már a választá­si előkészületek. Az egyes pártok és poli­tikusok a „másikat", a partnert, néha a szövetségest bírálgatták előszeretettel. Méghozzá nem is annyira programjuk vagy annak hiányosságai miatt. A kritika főként a kampány stílusát érte. A magyar politikusok, pártok, közszereplők szem­mel láthatóan nem szokták meg a valódi téttel bíró politizálást és választási harco­kat, és szívesen számonkérik (persze a másikon) a glasszékesztyűt. Márpedig a szavazópolgár, ha komo­lyan veszi teendőjét, akkor nem tánc- és illemtanórán akarja érezni magát, amikor politizál. Tervekre, adott esetben indula­tokra és érzelmekre kíváncsi, és azt várja el, hogy szópárbajok, fenekedések köz­ben élesebb fény derüljön a pártok prog­ramjaira, a szavak mögött meghúzódó valódi szándékokra. így a politikai színjá­ték végeredménye - a társadalom depoli­tizálásának folytatása lett. Pedig látszólag valamennyi párt az ellenkezőjét akarta. Erőfeszítéseik azon­ban főként vidéken találtak meghallgatás­ra, ahol a független jelöltek mellett első­sorban a kormánykoalíció pártjainak volt nagyobb hitele. A választás második fordulóját való­színűleg október 14-én tartják, amikor is számítani lehet bizonyos meglepetések­re. Valamennyi párt berkeiben hangosan fogadkoznak, hogy levonják a szükséges tanulságokat, és a politikai felkészülés javításával ki-ki a maga javára billentheti a mérleg nyelvét. A remények nem egé­szen alaptalanok, hiszen a most még bénult szavazótábor egy újabb, esetleg nem is számottevő részének felélénkítése könnyen változtathat a kialakult képen, a jelenlegi erőviszonyokon. Sokhelyütt vi­szont bőven van változtatni-javítani való. Tudunk olyan magyar faluról, ahol mind­össze egy választópolgár vette magá­nak a fáradságot, hogy elzarándokoljon a szavazóurnához. Magyarországon növekszik a szoron­gás, hogy ha a szavazók cserben hagyják a legális, demokratikus politikai alakulato­kat, akkor előbb-utóbb szóhoz jut az utca. Az emberek az utcán nyilvánítják ki aka­ratukat, szándékait, törekvéseiket. A sza­vazások sűrűsödése, a várt intézkedések elkésedelmeskedése könnyen vezethet ebbe a nem kívánt irányba. KRAJCZÁR IMRE Véget ért a tűzoltók sztrájkkészültsége A TÚLZOTT CENTRALIZMUSTÓL TARTANAK (Munkatársunktól) - Vasárnap reggel­től sztrájkkészültséget tartottak a pozso­nyi hivatásos tűzoltók. Azt sérelmezték, hogy az SZNT 126/1985-ös számú tűz­védelmi törvényének módosítására beter­jesztett javaslat ellentétben áll a szlovák fővárosról szóló törvénnyel. Elfogadása azt eredményezné, hogy Pozsonyban nem lenne önálló, a helyi önkormányzat­hoz tartozó helyi tűzoltótestülete. - A városi tűzoltóságnak Pozsonyban sokéves hagyományai vannak. A város vezetősége, önkormányzata mindenkor jobban tudta és tudja, mire van szüksé­günk - fogalmaz Zsúrik János tűzoltó alezredes, a városi tűzoltóság parancsno­ka. A Belügyminisztérium tűzvédelmi fői­gazgatósága ragaszkodik a félkatonai szervezet, az egységes parancsnokság fenntartásához, s ezzel sem a hivatásos, sem az üzemi, valamint az önkéntes tűz­oltók nem értenek egyet, ezért tartőttunk tegnap délelőtt 15 óráig sztrájkkészültsé­get. Tárgyaltunk az illetékesekkel, s ígé­retet kaptunk arra, hogy úgy, mint Prágá­ban, a pozsonyi tűzoltók is a helyi önkor­mányzathoz fognak majd tartozni. Ha ké­résünknek nem tesznek eleget, a sztrájk­készültséget felújítjuk, sőt ha kell aláírá­sokat gyűjtünk. A sztrájkkészültség ideje alatt a városi tűzoltók ötször vonultak ki, példásan lát­ták el feladatukat. Azt, hogy önállóságra törekednek, senki sem vetheti a szemük­re, hiszen csak a környező országok városi tűzoltóinak példáját akarják követ­ni. Azt sem titkolják, hogyha a helyi önkor­mányzathoz fognak tartozni, lehetőségük nyílik vállalkozásra is, és a bevételeket felszerelésük korszerűsítésére fordíthat­nák. -né ÚJ SZÚ, 2 1990. X. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents