Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-02 / 231. szám, kedd

A Sztandar Mlodych ismét a határkérdésről (ČSTK) - A varsói napilapok még mindig sokat foglalkoznak a cseh­szlovák-lengyel határkérdéssel. A Sztandar Mlodych kommentárja szerint a cseh sajtó alapján azt le­hetne hinni, hogy e köztársaságban nincs nagyobb probléma, a cseh­szlovák-lengyel kishatárforgalom november elsejei felújításából faka­dó veszélyeknél. A lengyel napilap feltérképezte, hogy csupán egyetlen napon milyen cikkek jelentek meg nálunk erről a témáról. Hivatkozik a ČSTK ankétjára, amely szerint négy politikai párt közül csupán a Polgári Fórum képviselője támo­gatta egyértelműen a kishatárforga­lom felújítását. A Práce című napi­lapban Eiiška Orelová írónő a cím­oldalon megjelent cikkében bizto­sította arról a lengyel nagykövetet, hogy ha ő, mármint a szerző állna a pult mögött, akkor sem adna el a lengyeleknek nagy mennyiségű árut, ha emiatt elbocsátanák állásá­ból. A Hospodárske noviny arra fi­gyelmeztet, hogy a határok megnyi­tása után a lengyelek főleg tartós­szalámit, cukorfélét, gyümölcsöt, al­koholt, lábbelit, gyermekruhát, mo­sószereket vásárolnának. E cikk elolvasása után a cseh polgár nem fog csodálkozni azon, hogy a kor­mány és a gazdasági lobby miért fél annyira a határok megnyitásától. Azonban egyetlen lapból sem tudja meg a cseh olvasó, - írja a lengyel tudósító, hogy a kishatár­forgalomról szóló 1956-os konven­ció milyen elvekre épült. Nem tudja meg például, hogy a „hét témája" Csupán néhány ezer emberre vonat­kozna, akik igazolással rendelkez­nének arra, hogy meglátogathassák a határ túloldalán élő hozzátartozói­kat. Hogy ilyen utakat pénz nélkül bonyolítanák le és a konvenció sze­rint semmit sem szabad a határon átvinni. Sehol sem hozták nyilvános­ságra: a csehszlovák-lengyel gazda­sági, tudományos-műszaki együtt­működési vegyesbizottság üléséről készült jegyzőkönyvet - ame­lyet Václav Klaus pénzügyminiszter és Jan Janowski, a lengyel kor­mány alelnöke írt alá - „az alapvető emberi jogok és polgári szabadság­jogok komoly megsértésének" ne­vezi azt, hogy a csehszlovák fél 1981-ben egyoldalúan felmondta az 56-os megállapodást. Mazowiecki elnökjelölt (ČSTK) - A Szolidaritásból kivált Demokratikus Akció nevű állampol­gári mozgalom vasárnapi alakuló ta­nácsa Tadeusz Mazowiecki eddigi kormányfőt jelöli az államfői posztra. Az indoklásban az áll, Lengyel­országnak olyan köztársasági el­nökre van szüksége, aki tekintélyé­vel, következetességével, politikai bölcsességével biztosítani tudja a rendet, Lengyelország méltó he­lyét a világban. Az eddigi egyedüli hivatalos jelölt Lech Walesa. A VSZ-tagországok külügyminiszteri értekezlete Kompromisszumos csehszlovák javaslat (ČSTK) - Csehszlovákia New York-i állandó ENSZ-képviseletének székházába vasárnap a késő esti órákban tartották nemformális talál­kozóikat a Varsói Szerződés orszá­gainak külügyminiszterei. E megbe­szélésekre az összeurópai folyamat (EBEÉ) kétnapos külügyminiszteri konferenciája előkészítésének a je­gyében került sor. Ez a konferencia tegnap este nyílt meg (tehát az idő­eltolódás miatt már csak lapzárta után). Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Romá­nia és a Szovjetunió külügyminiszte­rei, valamint az NDK államtitkára, aki utoljára vett részt VSZ-tanácsko­záson, két fő kérdéskört tekintettek át: a szervezet átalakítását, valamint a bécsi hagyományos leszerelési fó­rummal kapcsolatos problémákat. Ami az elsőt illeti, arra a résztve­vők megerősítették a kormánymeg­bízottak két előkészítő üléseinek eredményeit, s megállapították: egyetértés alakult ki abban, hogy fel kell oszlatni a VSZ katonai struktúrá­it, politikai struktúrákká átalakítva azokat. A hagyományos fegyverekről folytatott tárgyalások kapcsán Ed­vard Sevardnadze tájékoztatta kol­légáit azokról a megbeszélésekről, amelyeket James Bakerrel folyta­tott. Itt a Szovjetunió elfogadta a harmicöt százalékos maximális li­mitet, ami azt jelenti, hogy a csök­kentés után Európában megmaradó összfegyverzetnek maximum ennyi százalékával rendelkezhet egy or­szág. A szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter közötti megállapodás a kisebb VSZ-országok elfogadha­tónak tartották, bizonyos nézetelté­rések voltak a tekintetben, hogy a VSZ számára meghatározott limi­teket az egyes tagországok miként osszák el egymás között. Főleg Bul­gária és Románia igényei lépik túl a nemzeti kvótákat. A tanácskozá­son ismertették Csehszlovákia kompromisszumos javaslatát, ame­lyet október 9-10-én Prágában vitat majd meg a leszerelési különbizott­ság. Minden résztvevőt felszólítot­tak, olyan rugalmas mandátummal jöjjenek Prágába, amely lehetővé teszi a megállapodást, mivel azt leg­később október 25-ig elő kellene terjeszteni Bécsben. Ahhoz, hogy november 19-én Párizsban összeül­hessen az összeurópai csúcsérte­kezlet, elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a Varsói Szerződés or­szágai egymás között meg tudjanak állapodni. xxx Mihail Mojszejev tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke vasárnap este az Egyesült Államokba érkezett. Fogadja ót Bush elnök és tárgyalásokat folytat Richard Cheney védelmi miniszter­rel, valamint az amerikai hadsereg több más magas rangú tisztjével. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének I. kongresszusa Európai szintű kisebbségi jogokat Szombaton tartotta I. kongresz­szusát a bácskai Adán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­ge. A hat hónappal ezelőtt mega­lakult szervezet ma több mint 20 ezer tagot számlál, s valóságos politikai és társadalmi hatóerőként eredményes védelmezője akar lenni a vajdasági magyarok politi­kai, gazdasági és kulturális jogai­nak, illetve teljes súlyával küzdeni kíván a kisebbségi jogok skálájá­nak hatékony bővítéséért. A kongresszus középpontjában szervezési feladatok és a mozga­lom programjával kapcsolatos kér­dések álltak. Nagy figyelmet szen­teltek a küszöbönálló választások­ra való felkészülésnek is. Az esé­lyek és lehetőségek gondos latol­gatása után kitűzték a merész célt: legalább tíz képviselői mandátu­mot szerezni a téli parlamenti vá­lasztásokon. A Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége elsőrendű fela­datának tartja, mielőbb felvenni a kapcsolatot a Magyarország ha­tárain kívül létrejött, illetve most szerveződő magyar politikai pár­tokkal és mozgalmakkal. E cél je­gyében hívták meg az adai kong­resszusra az Együttélés Politikai Mozgalmat is, amelynek képvise­letében Duray Miklós és Popély Gyula vettek részt a tanácskozá­son. Duray Miklós az Együttélés nevében meleg szavakkal köszön­tötte a vendéglátó Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közösségét, miközben rámutatott a két mozga­lom azonos törekvéseire és cél­jaira. A kongresszus küldöttei meg­erősítették elnöki funkciójában Ágoston Andrást, alelnökké pedig Hódi Sándort választották. (U) Az ENSZ akcióterve a gyermekek védelmére Pártkongresszus-sorozat október 3. előtt (Folytatás az 1. oldalról) szédet mondott eddigi mindkét CDU elnöke: Helmut Kohl illetve Lothar de Maiziére keletnémet kormányfő. Az érintett keletnémet pártok nagy megkönnyebbüléssel fogadták és egyöntetűen a német demokrácia győzelmeként értékelték a karlsru­hei szövetségi alkotmánybíróság szombaton nyilvánosságra hozott döntését, amellyel alkotmányelle­nesnek minősítette az egységes vá­lasztási szabályokról született ko­rábbi német-német megállapodást. Ez a döntés egyben komoly vereség a szociáldemokraták számára, akik a legerőszakosabban követelték a kisebb keletnémet pártok, elsősor­ban fő riválisuk, a DSZP (a volt NSZEP) választási esélyeit rontó egyezség, s azon belül az egységes 5 százalékos küszöb létrehozását. Az augusztus elején létrejött komp­romisszum lényege az volt, hogy az első össznémet parlamenti válasz­tásokon, december 2-án az ex-NDK területén is az 5 százalékos küszöb érvényesül. Vagyis csak azok a pár­tok juthatnak be a parlamentbe, amelyek a szavazatoknak (országos szinten) legalább ekkora hányadát megszerzik. A megállapodás ugyan­akkor lehetővé tette, hogy az egy­mással nem versengő pártok közös listán induljanak. Ez a látszólag nagyvonalú engedmény csak a ke­resztényszocialistáknak kedvezett, mert ők ilyen módon a bajor testvér­párthoz, a CSU-hoz kapcsolódhat­tak. A keletnémet alternatív mozgal­mak, a szocialisták, valamint a keleti országrészben is egyre határozot­tabban fellépő szélsőjobboldali re­publikánusok magukra nézve diszk­riminatívnak tartották a döntést, [gy állt elö az a fura helyzet, hogy a há­rom meglehetősen eltérő platformon álló mozgalom: a Zöldek, a szocia­listák és a szélsőjobboldali republi­kánusok egy hajóba kerülve kerese­tet nyújtottak be a karlsruhei alkot­mánybírósághoz, kérve a választási egyezség hatályon kívül helyezését. A bírósági döntés látványos bizonyí­téka a pártatlanságnak. Ezzel új helyzet állt elő: az immár össznémet Bundestagnak mielőbb döntenie kell, milyen szabályok szerint bo­nyolítják majd le a decemberi vá­lasztásokat. (ČSTK) - A gyermekek túléléséről, vé­delméről és fejlődéséről szóló nyilatkoza­tot és az alkalmazására vonatkozó akció­tervet fogadott el az ENSZ székhelyén megtartott világkonferencia, mely a gye­rekek problémáival foglalkozott. A csúcs­találkozón 71 állam- és kormányfő vett részt, köztük Václav Havel elnök. Naponta gyerekek tízezreinek életét lehet megmenteni, mivel haláluk oka könnyen felszámolható - állapította meg a nyilatkozat. A tízpontos program beve­zetője szerint a gyerekek sorsának javítá­sa legfelsőbb szintű politikai akciót köve­tel meg, s a résztvevők kinyilatkoztatták, hogy ezt készek megtenni. A részt vevő országok kötelezték magukat a gyerme­kek jogainak megtartására, a róluk való gondoskodás javítására, az éhség meg­szüntetésére, a nők és a családok szere­pének és helyzetének megszilárdítására, az oktatás biztosítására, a gyermekek védelmére a háborús pusztítással szem­ben, továbbá a környezetvédelemre. Az akcióterv felszólít a nemzetközi erőfeszítések egyeztetésére annak érde­kében, hogy 2000-ig egyharmaddal csök­kentsék a gyermekhalandóságot felével a szülő anyák elhalálozási arányát, ugyanígy az alultápláltságot. Lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a föld minden lakója hozzájusson az ivóvízhez és a higiéniai berendezésekhez, s hogy legalább a gyerekek 80 százaléka befe­jezhesse az alapiskolát. A világkonferencián mondott beszédé­ben az ENSZ főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a gyerekek problémáit nem lehet elválasztani a világ globális szociális és gazdasági helyzetétől. James Grant, az ENSZ Gyermekalapjának végrehajtó igazgatója arra mutatott rá, valójában nem is lenne olyan nehéz javítani a gye­rekek jelenlegi helyzetén, mint ahogy az első pillantásra tűnik. Grant szerint a nemzetközi közösség jelenleg képes lenne a gyermekhalandóságot egyharma­dával, a gyermekek alultápláltságát pedig a felével csökkenteni. Bhutto bíróság előtt (ČSTK) - Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök-asszony vasárnap állt első ízben különleges bíróság elé. Bhuttót a hatalommal való visszaéléssel és korrupcióval vádolják. Ő ezt határozottan vissza­utasította, hozzáfűzve, fenntartásai vannak a bíró személyével kapcso­latban is, s egyébként sem ismeri el a különleges bíróság jogosságát. Ha a volt kormányfőt bűnösnek találják, a bíróság hét évre eltilthatja a politi­kai szerepléstől. Tehát az október 24-i parlamenti választásokon sem indulhatna. Botrány az ukrán parlamentben VÁLASZTÁSOK GRÚZIÁBAN ÉS AZERBAJDZSÁNBAN Legfontosabb az előkészítő munka ÚJ szú 1990. X. 2. Végre! Talán mozdult valami a parlamentben. A hétfői tanácsko­zás végre más mederbe terelődött. Mi is történt tulajdonképpen? A Kas­sa városról szóló törvénytervezet el­fogadásáról van szó. Pirovits László, a bizottságok közös előadója nagy fokú szakmai felkészültségről tett ta­núbizonyságot. Beigazolódott, hogy a törvényhozásban az előkészítő munka a legfontosabb. A Kassáról szóló törvénytervezet siralmas álla­potban került a bizottságok elé. Ezért két bizottság úgy határozott, hogy a tervezet benyújtott változata nem tárgyalható meg, új törvényt kell alkotni. Ez a nézet uralkodott a tegnapi ülésen is, amikor Ivan Ľupták megindokolta a törvényter­vezetet. Utána a bizottságok közös előadója beszámolt arról, hogy több mint száz módosító javaslat szüle­tett. Az alkotmányjogi bizottság, Kassa polgármestere és munkatár­sai, valamint az előadó hatékony együttműködésének lehettünk tanúi. A törvénymódosítások tömkelegét szakszerűen csoportosították, kizá­rásos alapon osztályozták. A közös előadó minden ajánlatát kellő szak­mai hozzáértéssel megindokolta. Igy az előkészítő munka szinte tökéle­tes volt. Amint Pirovits képviselőtár­samtól megtudtam, a törvényterve­zet előkészítésével kapcsolatban kétszer látogatott Kassára. Az ered­mény nem is maradt el. Két hozzá­szólás után a parlament rekordidő alatt jóváhagyta a tervezetet. Idő­szerűségét alátámasztja, hogy már a törvény szerint fognak lezajlani a kassai helyhatósági választások. Úgy látom, a képviselők rájöttek, hogy a törvény minőségét nem a hozzászólások sokasága, a vég nélküli viták határozzák meg. A ter­vezet alapos előzetes áttanulmá­nyozása, a bizottsági munka jó meg­szervezése lehetővé teszi a törvény­tervezet rugalmas módosítását és elfogadását anélkül, hogy ez a mi­nőség rovására menne. Remélem, ezentúl ez mindig így lesz. Csak az alapos előkészítő munka, a tervezet tökéletes megis­merése teszi lehetővé a parlamenti munka színvonalának emelését. Csak így vívhatjuk ki választóink elégedettségét. AGÁRDY GÁBOR, MKDM (ČSTK) - Botrányba fulladt az ukrán parlament őszi ülésszakának tegnapi első tanácskozása. A kom­munista többség és az ellenzék kö­zött kialakult heves ellentétek miatt meg kellett szakítani az ülést. Az ellentéteket Szergej Konyev képvi­selő robbantotta ki, aki az ellenzéki Népi Képviselők Tanácsainak Szö­vetsége nevében a parlament fel­oszlatására szólított fel. Durván tá­madta az Ukrán KP népellenes poli­tikáját és nyomatékosan követelte Vitalij Mászol kormányfő és Leo­nyid Kravcsuk parlamenti elnök le­mondását. Kravcsuk több ízben nyomatékosan figyelmeztette Ko­nyevet, hogy nem a tárgyról beszél, s a képviselők többsége mind han­gosabb közbekiáltásokkal szakította meg a képviselőt. „Engem itt túlkia­bálhat, de az embereket az utcán nem" - jelentette ki Kravcsuk, utalva a parlament előtt zajló tüntetésre. Az ellenzék ezután azzal vádolta a par­lament elnökét, hogy szétverte az ülést. A többség képviselői sorra szólásra emelkedtek, de a tanács­kozás végül is kiabálásba, általános fejetlenségbe és dulakodásba tor­kollott. A parlamentre az utcáról terjedt át a feszültség, amelyet az idézett elő, hogy a több mint 30 ezer tüntetőt a rendőrség és a különleges katonai alakulatok nem engedték be a parla­ment épülete előtti térre. A sárga -kék nemzeti lobogókkal felvonuló tüntetők Mászol és Kravcsuk lemon­dását, a parlamentben az SZKP uralmának felszámolását követelték. Sztyepan Hmara, az Ukrán Re­publikánus Párt alelnöke a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának azt mondta, elérkezett a döntő pillanat: ha az ellenzéknek most nem sikerül áttörést elérnie, akkor a kommunista többség ismét uralni fogja a parla­mentet és továbbra is figyelmen kí­vül hagyja az ellenzék javaslatait. Kijevben egyébként 135 üzem szün­tette be a munkát. A szovjet parlament közel két órás vila után, második olvasásban tegnap sem hagyta jóvá a vallássza­badságról és a vallási szervezetek­ről szóló egész törvényt. A legheve­sebb vita ezúttal is a 6. cikkely körül volt, amely csak a szokásos tanítás befejezése után engedélyezné az állami iskolákban a hittan oktatását. Egy újabb bizottságot hoztak létre a képviselők, amely megpróbálja mindkét tábor számára elfogadható­an megfogalmazni ezt a cikkelyt. A törvény többi részét jóváhagyták és határozat született arról, hogy közzététele után nyomban hatályba lép. Grúziában vasárnap tartottak vá­lasztásokat a Nemzeti Kongresz­szusban. Hat politikai párt és tömb versengett a közel négymillió vá­lasztópolgár kegyeiért. Ez az új tes­tület hasonló lesz az Észt Kongresz­szushoz, a különböző nemzetiségek kb. 200 képviselője kap benne he­lyet. Nem lesz törvényhozói vagy végrehajtó szerv, hanem a grúz nép akaratát kifejezésre juttató politikai intézmény. Azerbajdzsánban a köztársasági parlamentbe és a helyi tanácsokba tartottak vasárnap választásokat - nagyobb incidensek nélkül. Vi­szont a választópolgárok érdeklődé­se és aktivitása is kicsi volt. A „vá­laszték" viszont rendkívül nagy: kb. 60 politikai párt, szervezet és moz­galom állított jelölteket. A hivatalos eredmények csütörtökre várhatók. Szeptember 21-én elszenvedett autóbalesete után Borisz Jelcin még mindig gyengélkedik. Az orosz­országi parlamentből származó for­rások szerint ennek ellenére bejár a legfelsőbb tanácsba, állandó kap­csolatban áll a parlament vezeté­sével. Tegnapra virradó éjszaka az Egyesült Államokba érkezett látoga­tásra Sztanyiszlav Satalin akadé­mikus, az elnöki tanács tagja, az egyik szovjet gazdasági reformprog­ram szerzője. A Financial Times na­pilapnak adott interjújában közölte, új jogkörét kihasználva Gorbacsov elnök rövidesen előterjeszt egy telje­sen új beruházási törvényt, amely lehetővé teszi a külföldi tőke 100 százalékos részvételét a szovjet vál­lalatokban. A helyi lakosság egészségéért és a terület jövőjéért aggódva a ka­zahsztáni Szemipalatyinszk kerületi tanácsa tegnap betiltotta a föld alatti nukleáris robbantásokat a közeli lő­téren.

Next

/
Thumbnails
Contents