Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-11 / 239. szám, csütörtök

Kétszázezer gyermekhalál A Szovjetunióban évente több mint 200 ezer gyerek hal meg, mert nem nyújtanak nekik időben megfelelő orvosi segítséget. A moszkvai Pravda szerint az országban évente 11 ezer gyerek betegszik meg leukémiában, s közülük 6 ezer meghal. Évente mintegy 5 ezer gyermeknek lenne szüksége csontvelő-átültetésre, de ilyen műtéteket a Szovjetunióban nem végeznek. A lap továbbá emlékeztet a csernobili tragédiára, ezzel összefüggésben rámutat az orvosok véleményére, mely szerint a jövőben nehéz lesz ellenőrzés alatt tartani a gyermekbetegségeket. A fiatal szervezet ugyanis nem tud alkalmazkodni a környezet mai állapotához. (ČSTK) Az SZKP már nem helyettesíti az állami szerveket Ivasko cáfolja a lemondásáról szóló híreszteléseket • Moszkva és Leningrád fog ünnepelni november 7-én (ČSTK) - Az SZKP már nem irányítja a társadalmi folyamatokat. Figyelemmel kíséri, értékeli, befolyásolja azokat, de anélkül, hogy bármiképpen helyettesítené az állami szerveket. Ezt hangsúlyozta tegnap Vlagyimir Ivasko, az SZKP KB főtitkárának helyettese moszkvai sajtókonferenciáján, amelyen a kedden befejeződött KB-ülés eredményeit értékelte. Ivasko a legfőbb eredményt a piacgazdaságra való áttérés egyértelmű támogatásában látja. Elmondta továbbá, az SZKP a jelenlegi szakaszban intenzív erőfeszítéseket tesz a föderáció megőrzése és megerősítése érdekében. A főtitkárSzovjetunió Legalizált többpártrendszer A kulcskérdésben kompromisszum született • Új határvédelmi koncepció (ČSTK) - Vlagyimir Slahtyin tábornok, a szovjet határőrcsapatok parancsnoka a Krasznaja Zvezdának adott interjújában az államhatárok és a gazdasági övezetek védelmének új koncepciójáról beszélt. Kijelentette, az eddigi gyakorlattól eltérően a határőrség a jövőben nemcsak a Szovjetunió, hanem minden szuverén köztársaság érdekeit is védelmezni fogja. A határőrség parancsnokságát azonban nem kívánják decentralizálni. A határőrök a jövőben bekapcsolódnak a terrorizmus, a szélsőségek és az ellenséges külföldi szervezetek felforgató tevékenysége elleni küzdelembe. A vámosokkal együtt próbálják majd megakadályozni a diverziós eszközök, fegyverek, kábítószerek és más mérgező anyagok, robbanóeszközök, valamint radioaktív anyagok bejutását az országba. A határőrség feladatának tekinti a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének sokoldalú támogatását, különösen a határmenti övezetekben. A szovjet parlament kedden igen fontos törvényt fogadott el. A társadalmi szervezetekről szóló törvényjavaslat vitájában éles vita folyt a KGB, a hadsereg és az igazságügyi hatóságok depolitizálásáról. Végül is a legfelsőbb tanács kompromisszumos változatot fogadott el, amely ugyan nem tartalmaz olyan megkötést, hogy a fegyveres erőknél és az igazságszolgáltatásban működők nem lehetnek valamely párt tagjai, ellenben azt kimondja a törvény: azok a személyek, akik az említett állami intézmények alkalmazásában állnak, a törvénynek kötelesek alávetni magukat, nem pedig pártoknak és szervezeteknek. A KGB négy magas rangú tisztje' viszont azt követeli, hogy a pártok vonuljanak ki az említett szervekből. A Komszomolszkaja Pravda tegnapi számában tették közzé nyílt levelüket, amelyben figyelmeztetnek: a KGB alapvető átalakítása nélkül nem következnek be pozitív változások a szovjet társadalomban, mert az állambiztonsági szervek továbbra is a pártapparátus fegyveres osztagának számítanak. Szerintük az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a párt hívei töltik be a kulcsfontosságú vezető funkciókat. S éppen ez a pártelit, a nómenklatúra képviselői ignorálják a KGB-n belül az alkotó kezdeményezést, egyértelműen elutasítják a demokratikus változásokat. helyettes szerint a plenáris ülés azért is jelentős volt, mert hozzáláttak az SZKP politikájának átalakításához. A párt új politikája abban is megnyilvánul, hogy az SZKP nem tekinti kötelességének értékelni az állami szinten előterjesztett gazdasági reformprogramokat. „Fölösleges lenne, ha az SZKP a legfelsőbb tanács fiókszervezetévé válna" - mondotta Ivasko. A párt már nem utasítja el a privatizációt és szorgalmazza az együttműködést azokkal a politikai erőkkel, amelyek az átalakítás oldalán állnak. Ivasko a továbbiakban cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy hamarosan lemond tisztségéről. Ami a Pravda szerkesztőségében kialakult válságot illeti (az egyik pártgyűlésen egyes szerkesztők megvonták a bizalmat Ivan Frolovtól, az SZKP KB PB tagjától, a lap főszerkesztőjétől), Ivasko kitért a közvetlen értékelés elől. Annyit közölt csupán, hogy a politikai bizottság foglalkozni fog az üggyel. Az SZKP-nak érdekében áll, hogy ne csak a kelet-európai kommunista pártokkal és követőikkel tartson fenn kapcsolatot, hanem ezen országok összes politikai erőivel, hangsúlyozta Ivasko. Moszkvában és Leningrádban november 7-én megünneplik az októberi forradalom évfordulóját - közölte tegnapi moszkvai sajtókonferenciáján Jurij Prokofjev, a moszkvai városi pártbizottság első titkára. Elmondta, felkérte Mihail Gorbacsovot, hogy a Vörös téren a katonai díszszemle előtt mondjon beszédet. Prokofjev szerint ezekben a napokban várható az illetékes hatóságok engedélye az ünnepségek megtartására. A leningrádi tanács ezt az engedélyt már megadta. Keletnémet tartományi választások Az SPD-nek gondjai vannak (ČSTK) - A Német Szövetségi Köztársaságban a szociáldemokraták (SPD) október 14-e után valószínűleg elveszítik többségüket a Szövetségi Tanácsban, s így kevesebb beleszólásuk lesz az egyesített Németország politikájába. Vasárnap ugyanis tartományi választásokat tartanak az egykori NDKterülétén. Az eredmények nagymértékben befolyásolhatják az erőviszonyokat a német parlament másik kamarájában. Az SPD-nek legalább két szövetségi ÚJ SZÚ 3 1990. X. 10. Ottlik Géza halálára A magyar irodalom korszakalkotó egyénisége távozott közülünk. A felvidéki nemesi családból származó Ottlik Géza olyan megújítója a magyar regényírásnak, amilyen megújítója Pilinszky János volt a második világháború utáni magyar költészetnek. A köztudat - kissé igazságtalanul - egykönyvű íróként tartotta számon, az Iskola a határon (1959) című regény szerzőjeként. Ez a regény amolyan sarkcsillaga a modern magyar prózának. Nincs magyar író, aki ezt a művet kikerülhetné. A „népiek" és „urbánusok" által megosztott magyar irodalomban egyforma tekintély övezte mindkét táborban. Ezt a tekintélyt mindenekelőtt az említett regényével vívta ki, amely nemcsak egy katonaiskola keretében egy társadalmi rendszer és többféle magatartásés gondolkodásmód modellje, hanem az emberi létezés alapkérdésein való meditáció is, amely a magyar irodalomban a Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor vágta csapáson haladva jutott el a polgári gondolkodás és nemzeti sorskérdések szintéziséhez, olyan kristálytiszta epikai eszközökkel, hogy a kortárs világirodalom bármely műve mellé odaállítható. Az Iskola a határont le is fordították szinte minden civilizált nyelvre. Legalább ennyire jelentős azonban a regényről szóló esszéje és számos publicisztikája is, amely Próza címmel jelent meg kötetben tíz évvel ezelőtt. Vagy egy tucat novellája között számos örökérvényű antológiadarab marad az utókorra. Ottlik Géza legendásan keveset írt. Ám híres regénye, kompromisszumokat és megalkuvást nem ismerő emberi tartása példaként szolgált nemcsak e nekrológ írójának, hanem az elmúlt harminc évben fellépő nemzedék minden számottevő magyar írója számára is, Tandori Dezsőtől kezdve Esterházy Péterig. Nem túlzás, ha azt állítjuk, a kortárs magyar irodalom vitathatatlan klasszikusa volt. Ezt a régi hatalom is elismerte, amely nem szerette, mégis kénytelen volt Kossuth-díjjal jutalmazni munkásságát. Az Iskola a határon ott kellene, hogy legyen minden művelt magyar olvasó könyvespolcán, méghozzá fö helyen. GRENDEL LAJOS tartományban kellene kormányt alakítania, hogy megtartsa azt a többséget, amelyet ez év tavaszán a CDU Alsó-Szászországban elszenvedett, veresége után szerzett meg. Nem valószínű, hogy ez sikerül a szociáldemokratáknak. Hans Modrow egykori keletnémet miniszterelnöknek, a DSP parlamenti (képviselőjének valószínűleg a Bundestagban kell felelnie a volt keletnémet titkosszolgálattal (Stasi) fenntartott kapcsolataiért. A Berliner Morgenpost című napilap szerint a Bundestag legerősebb parlamenti csoportja (CDU-CSU) úgy döntött, hogy még ebben a hónapban előterjeszti a vonatkozó javaslatot' Németország Korlátozzák a szovjetek hadgyakorlatait (ČSTK) - Németország és a Szovjetunió kormánya megállapodott abban, hogy jelentős mértékben korlátozzák a volt NDK területén állomásozó szovjet csapatok manővereit. Erről Stoltenberg szövetségi védelmi miniszter számolt be a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában. Az új előírások a szovjet csapatok teljes kivonulásáig érvényben lesznek, de egyes kérdéseket még tisztázni kell. Ami már most is biztos: a jövőben a szovjet csapatok saját térségükön-objektumaikon kívül nem gyakorlatozhatnak, s a résztvevő katonák száma nem haladhatja meg a 13 ezret. A légierő akcióit pedig a német szerveknek kell jóváhagyniuk. A szovjet katonai gépek minimális repülési magassága 660 méter, a gyakorlóterek felett 330 méter. Előzetes bejelentési kötelezettség vonatkozik a csapatmozgásokra is. S

okszor hittük már az elmúlt több mint negyven év alatt: a közel-keleti helyzetet már nem lehet tovább bonyolítani. Az események azonban - sajnos - már nagyon sokszor rácáfoltak erre a véleményre, legutóbb hétfőn Jeruzsálemben. S ami a legsajnálatosabb, megint van valaki, aki elégedetten dörzsöli a kezét: Szaddam Husszein. Úgy vélem, nem egészen alaptalanul aggódtak a palesztinok, hogy Kuvait lerohanása eltereli a figyelmet ügyükről, s ezt kihasználva Izrael tovább erősíti pozícióit velük szemben. Csak ezzel a félelemmel magyarázható, hogy - mintegy saját sorsukat, a megszállás és a száműzetés tragédiáját feledve - a térség új erős embere, Szaddam mellé álltak, s képesek voltak elhinni, a megszállt területek ügye összekapcsolható Kuvait lerohanásával, illetve az onnan történő iraki kivonulással. Egy szalmaszálba próbáltak kapaszkodni valóban szorult helyzetükben, s egyáltalán nem gondolták végig, miről is van szó. A legfontosabb kérdés, amit fel kellett volna tenniük maguknak: miért lenne Izrael szolidáris Kuvaittal, azzal az arab országgal, amely sosem sajnálta a pénzt a' palesztin ellenállási mozgalomtól? Hiszen Izraelnek kimondottan jól jön, ha az arabok egymás torkának ugranak! Most mégis az. a veszély fenyeget, hogy Kuvait és a palesztinok ügye összekapcsolódik, a konfliktusok kibogozhatatlanul összekuszálódnak. Nem tudni - s bizonyára sosem fogjuk megtudni -, ki provokálta ki a jeruzsálemi tragédiát, okkal vagy ok nélkül dobálták meg a palesztinok a Siratófalnál imádkozó zsidókat. Ami biztos: az izraeli rendőrök lőttek, s a halottak mind palesztinok, [gy aztán érthető, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely amúgyis a palesztin kérdéssel foglalkozott, a vita nyomban más fordulatot vett: nagyon kemény bírálatok hangzottak el Izrael címére. Megkezdődött egy Izraelt elítélő dokumentum megszövegezése annak tudatában, hogy aligha fogja a BT megszavazni. S itt jött a váratlan fordulat: George Bush amerikai elnök keddi sajtóértekezletén csak kemény szavakat talált Izrael számára. Ezután nyomban kiszivárgott: maga az elnök kérte, hogy az amerikai ENSZ-diplomaták a határozat megszövegezésében is vegyenek részt, nemcsak elfogadásában. 1981 óta ilyesmire nem volt példa! S a magyarázat? Nagyon egyszerű. Washington tudatában van annak, ha most kiáll Izrael mellett, összeomlik az a nehezen kiépített szövetség, amely lehetővé teszi a nemzetközi haderők állomásozását a Perzsa-öböl térségében. Egy vétó az adott helyzetben azt bizonyítaná, igaza van Szaddamnak, aki szerint az izraelieket és az amerikaiakat egy kalap alá kell venni, céljaik és eszközeik azonosak, egyértelműen arabellenesek. Ezt. el is tudná hitetni nagyon széles körben, hiszen nem maradt éppen visszhangtalan az a felhívása sem, miszerint el kell érni az idegenek távozását Szaúd-Arábiából, mert a hitetlenek megbecstelenítik az iszlám szent helyeket. Washington most bizonyítani akarja: tisztességes politikát folytat, ellenez minden agressziót és erőszakot tekintet nélkül arra, hogy azt ki követi el. Ezzel KAPCSOLÁSVESZELY valóban kihúzhatja a talajt Szaddam alól, aki máris rakétatámadással fenyegette meg Izraelt, s ezek a rakéták - katonai források szerint - vegyi tölteteket is képesek célba juttatni. Megfékezheti Izraelt, amely suba alatt, a Kuvait körüli válság árnyékában valóban mind keményebben kezdett fellépni a palesztinokkal szemben. Ugyanakkor észre térítheti a palesztinokat is, akik az ilyen amerikai magatartás láttán talán rádöbbennek, ismét rossz lóra tesznek, a biztos befutó nem Szaddam. N

em lesz azonban könnyű feladat a Fehér Ház számára, hogy Izraelt meggyőzze arról, változtasson magatartásán, adja fel a palesztinokkal szembeni kemény kéz politikáját, mert eddig sem ért el vele sokat, de ezentúl még annyit sem. Hacsak nem az a célja, hogy az öbölbeli feszültség az egész térségre kiterjedjen és háborúba torkolljon. Márpedig ez aligha lehet érdeke Izraelnek. Aligha fontolgat ilyesmit, még akkor sem, ha a Samir-kormány éppen látványosan duzzog, amiért Washington az araboknak is juttat fegyvereket, nemcsak nekik. De ázért Izraelben több helyen megkezdték már a gázmaszkok kiosztását a lakosságnak. Vagyis tudatosítják: a legnagyobb veszélyt Irak jelenti, mégpedig kivétel nélkül mindenki számára. Ha pedig Izrael ennek megfelelően fog eljárni, akkor az hosszú távon elősegítheti a globális rendezést, rövid távon pedig komoly csapás tesz Szaddam számára, mivel rá fog döbbenni: kár volt az ördögöt a falra festenie. GÖRFÖL ZSUZSA Kelet-Európában

; a szociáldemokrata pártok kapják vissza vagyonukat Ülésezett a Szocialista Internacionálé Tanácsa (ČSTK) - Első ízben tartotta ülését az Egyesült Államokban a Szocialista Internacionálé Tanácsa. A kétnapos értekezlet kedden fejeződött be egy egész sor határozat jóváhagyásával. A Kelet és a Nyugat közös biztonságáról szóló dokumentum például határozott leszerelési lépéseket sürget és hangsúlyozza az államok közötti további bizalomerősítő intézkedések elfogadásának és az együttműködésnek a fontosságát. A testület nagy figyelmet szentelt a fejlett és a fejlődő országok viszonyának, a szegények és a gazdagok közötti különbség csökkentésének. A dokumentumok egy egész sor ajánlást tartalmaznak, a nemzetközi intézménvek erősítésétől kezdve az adósságok törlesztésének enyhítéséig. Egy külön okmány foglalkozik az ENSZ-szel. Az államok közötti kapcsolatok mellett a nemzetközi politikában mindinkább előtérbe kerül a közös, a globális problémák megoldása. Ilyen helyzetben a világnak erős ENSZ-re van szüksége. Egy másik határozat ismét azt követeli a közép- és kelet-európai < országokban korábban uralkodó kommunista pártoktól, hogy adják vissza a szociáldemokrata pártoknak azt a vagyont, amit a háború utáni erőszakos pártegyesítések következtében vettek el tőlük. Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke beszédében rámutatott, a szocializmus fogalmát alaposan lejáratták az úgynevezett szocialista országok. De hangsúlyozni kell - fűzte hozzá annak, ami Közép- és Kelet-Európában létezett, semmi köze sem volt a demokratikus szocializmushoz, s még inkább nem a szociáldemokráciához. Végezetül azt hangsúlyozta, az SZI támogatja a piaci mechanizmusok, mint a gazdasági növekedés pótolhatatlan ösztönzőjének a kihasználását, de ragaszkodik ahhoz, hogy a magánérdekeket a közérdeknek rendeljék alá. Ezért a vegyesgazdaság hívei vagyunk, amely lehetővé teszi a tisztességes konkurenciát - mondotta Brandt. Felhívás a salvadori partizánokhoz (CSTK) - Guatemala, Honduras, Costa Rica és Nicaragua elnökei kedden felszólították a salvadori partizánokat, hogy Alfredo Cristiani elnök felhívásával összhangban hirdessenek tűzszünetet, ami lehetővé tenné a közép-amerikai béketárgyalások megkezdését. A San Jóséban kiadott közös közleményben egyben aggodalmukat fejezték ki a folytatódó salvadori konfliktus miatt, amely veszélyezteti egész Közép-Amerika biztonságát.