Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-27 / 253. szám, szombat

Szombat, 1990. október 27. • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 253. szám Folytatta munkáját a szlovák parlament ÜÜÜE! a helyi államigazgatási szervek Csütörtökön este a koalíciós törvényjavaslatot fogadta el az SZNT • Vladimír Ondruš a nacionalista szenvedélyek következményeire figyelmeztetett • A képviselők hétfőn ismét összeülnek Mai számunkban: Törvény a hivatalos nyelvről (2. oldal) Mit írjunk a gyerek füzetébe? Sebaj, uram, majd lesz nyelvtörvény, majd azt tesszük a teába, kalácsba. Ha sótlan marad a leves, pótolja a nemzeti büszkeség. (4. oldal) Sajnos, ilyen „óvodaügy" is van ... Kezdetben én is a szlovák pvoda felé hajlottam... De rájöttem: egy jó képességű gyereknek - ha rendesen foglalkoztak vele az óvodában, az iskolában és otthon is - nem lesz problémája az érvényesüléssel. Szlovákul a magyar óvodában, a magyar iskolában is megtanul. (5. oldal) (Munkatársunktól) - Tegnap azzal zártuk parlamenti tudósításunkat, hogy a képviselők a módosító javaslatok megvitatása után 82 szavazattal 51 ellenében, 10 tartózkodással a koalíciós pártok képviselőcsoportjának nyelvtörvénytervezetét hagyták jóvá. A szavazás után Marián Andel, az SZNP képviselője kijelentette, hogy az elfogadott törvény diszkriminálja a szlovákokat, így nem érthetnek vele egyet. A képviselők a szokatlanul szenvedélyes és rendkívül hosszadalmas tanácskozás után szünetet tartottak, majd éjfél előtt fél órával ismét elfoglalták helyüket a tanácsteremben, és megvitatták a községi önkormányzatok szerveinek megbízatási időszakát meghatározó törvénytervezetet. Csaknem kétórás vita után úgy döntöttek, hogy négy évre válasszák a helyi önkormányzatok képviselőit és a polgármesterieket. Tiltakozásuk jeléül a párt valamennyi képviselője kivonult az ülésteremből. Lelkes éljenzéssel fogadta őket a reggeltől a parlament épülete előtt tüntető tömeg, amely egyébként éjfélig sem oszlott szét. A tüntetők bejelentették, hogy mivel a képviselők nem fogadták el a kizárólag a szlovák nyelvet elismerő Matica-törvényt, követelik a parlament s a kormány lemondását, és sztrájkot helyeztek kilátásba. Elpattant a húr? Pillanatképek a budapesti taxissztrájkról (Munkatársunktól) - Péntek délelőtt 10 óra. Az Erzsébet híd pesti hídfőjét taxik tucatjai torlaszolták el. Emberek százai gyalogolnak át Budáról Pestre, néha utat tör köztük egy-egy szirénázó rendőr- vagy mentőautó. A híd korlátjának dőlve figyeljük az eseményeket. Idővel előkerülnek a jegyzetfüzetek és pár perc múlva már kisebbfajta tömeg gyűlik körénk. Az emberek bizalmatlanok: Maguk újságírók? Honnan, melyik laptól? A vála/ szok után mellénkfurakodnak, páran a legilletékesebbek, a taxisok közül is. Tegnap ismét tüntetők fogadták a képviselőket a parlament előtt. Az összegyűltek a csütörtöki döntés megmásítását követelték. Egy részük éhségsztrájkba kezdett, mivel szerintük a parlament elárulta a szlovák nemzetet, amikor a koalíciós nyelvtörvényt hagyta jóvá. A tanácskozást František Mikloško, az SZNT elnöke nyitotta meg. Először Vladimír Ondruš, a kormány alelnöke kért szót. Elmondta, hogy Azerbajdzsán minisztérelnök-helyettese és több nyugateurópai partner is lemondta szlovákiai látogatását arra hivatkozva, hogy Szlovákia mai helyzete nem stabil. Felhívta a képviselőket, hogy tudatosítsák felelősségüket Szlovákia további sorsáért, és felszólította a Szlovák Köztársaság polgárait, vegyék fontolóra, a valóságban ki védelmezi a szlovák nemzet és Szlovákia összes polgárának érdekeit. Figyelmeztetett: ettől függ, Megfontolt, higgadt magatartást Ülésezik a Csemadok Országos Választmánya (Munkatársunktól) - Minthogy a Csemadok tevékenysége elválaszthatatlan anyanyelvünktől, ezért természetes, hogy tanácskozásunkon először a tegnap elfogadott nyelvtörvényről szólunk. Nem hirdetünk meg polgári elégedetlenséget, mert a törvény nem alkotmányellenes, noha különösebb lelkesedésre sincs okunk. Nem szervezünk tüntetést, nem azért, mintha nem lennénk rá képesek vagy félnénk, hanem azért, mert erőszakhullámot indíthatnánk el. Tudjuk, hogy nem a legjobb a nyelvtörvény, de örülhetünk, hogy a kormánykoalíciónak köszönhetően nem lett rosszabb. Megfontolt magatartásra, józan lépésekre van most szükség. Egyebek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Csemadok Országos Választmányának ülését tegnap Pozsonyban Sidó Zoltán, a szövetség elnöke, aki bevezetője után felkérte a tanácskozásra meghívott és a főasztalnál helyet foglaló Duray Miklóst, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökét, Tóth Károlyt, a Független Magyar Kezdeményezés elnökét és Püspöki Nagy Pétert, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom főtanácsadóját, mondják el véleményüket a nyelvtörvényről. Duray Miklós szerint az elmarad ugyan a dél-tiroli és a finnországi svéČalfa moszkvai programjáról (ČSTK) - Marián Čalfa szövetségi kormányfő moszkvai tárgyalásai rendkívül intenzívek lesznek, mert mindkét fél nagyon sok kérdést akar felvetni - mondotta tegnap Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának nyilatkozva. Mint már közöltük, Marián čalfa kedden utazik Moszkvába. A szovjet fél véleménye szerint nagyon zsúfolt programú munkalátogatás lesz ez, a csehszlovák kormányfő szovjet partnerével, Rizskovval fog tárgyalni, s találkozik több más vezetővel is. A figyelem középpontjában a gazdasági kérdések állnak majd. dek jőgi helyzetét szabályozó törvény mögött, de az egész törvényhozási folyamatot mégis úgy kell értékelnünk, hogy a józanabb erők kerekedtek felül, az SZNT becsületes munkát végzett, elismerés illeti. Megjegyezte, hogy a 24 nem szlovák nemzetiségű (23 magyar, illetve 1 ukrán) képviselőből 18-an a törvény mellett szavaztak, 4-en ellene, 2-en tartózkodtak. Tóth Károly véleménye, hogy a törvény elfogadása jelen pillanatban a kialakult válság áthidalására, egy politikai patthely(Folytatás a 2. oldalon) hogy Szlovákia hiteles partnerré válik, vagy pedig nacionalista szenvedélyekkel sújtott terület lesz-e, aminek társadalmi és gazdasági következményei is lennének. A helyi államigazgatás szervezetéről szóló törvény tervezetét Anton Andráš belügyminiszter terjesztette elő. Rámutatott, hogy a törvény értelmében a nemzeti bizottságok megszüntetésük után a járási és területi hivatalok, illetve a most alakuló állami szervek - az adó- és munkaügyi, valamint társadalombiztosítási hivatalok - és a községek végzik majd az államigazgatási feladatokat. Az új helyi államigazgatás szervezetileg teljesen különáll majd a község önkormányzati szerveitől. A területi hivatalok átveszik a nemzeti bizottságok egész államigazgatási tevékenységét, míg a járási hivatalok fellebbviteli szervek lesznek. A területi és járási hivatalokat a kormány irányítja és ellenőrzi majd, amely azt javasolja, hogy a nemzeti bizottságok jelenlegi dolgozói ne váljanak automatikusan az új hivatalok alkalmazottaivá, s kiválasztásuknál vegyék figyelembe szakmai és erkölcsi alkalmasságukat. Vladimír Sládek (NYEE), a bizottságok közös előadója ismertette a bizottságokban tett észrevételeket, módosító javaslatokat, majd vita következett, amelyben csaknem 30 képviselő szólalt fel, és további 19-en tettek észrevételeket. A tör- Asszonyom! - áll meg előttem az egyikük. - Ez már nemcsak a taxisok sztrájkja, hiszen látja: az emberek már megmozdultak. Mi csütörtök este kezdtük. Húszan-harmincan lehettünk a Felszabadulás téren. A parlament előtt már vagy 400-an voltunk. - Mit akarnak maguk?! - tolakszik lihegve a taxisom mellé egy idős hölgy. - Maguk megkeresik a havi 30-40 ezer forintjukat és még van pofájuk sztrájkolni! A Magyar Köztársaság vámhivatalának tájékoztatása szerint az ország egyes első osztályú közútjain teljesen vagy részben megbénult a forgalom annak következtében, hogy az állampolgárok az üzemanyagok árának emelése ellen tiltakoznak. Ezért ajánlja, hogy hazánk polgárai korlátozzák útjaikat Magyarországra. A szegény öreg nyugdíjasok hova vonuljanak? - De asszonyom! - próbálja nyugtatgatni a szemmel láthatóan dühös hölgyet egy idős úr. - A taxisok a kormány antidemokratikus döntése ellen tiltakoznak. És különben is! Azt hiszi, hogy a benzináremelés magát, engem, valamennyiünket nem fog érinteni? - Hogy rohadnának meg valamennyien! - kiabál át a fejek felett egy Gábrieltaxis. - Hogyan éljek meg ilyen árak mellett. Eddig kilométerenként 14 forintot kértem. Ha ezután nyereségesen akarok dolgozni, legalább 60 forint lenne a tarifa. Utat engedünk egy menóautónak, benne egy fiatalasszony fekszik. Míg a taxisok szabaddá tesznek egy útsávot, benézek az ablakán. Találkozik a tekintetünk. A dióbarna szemekből rémület és fájdalom sugárzik. - Siessenek - ordítja (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Debreceni helyzetkép (Telefoto: ČSTK-MTI) A hang berekedt, a kéz elnehezült, a toll l\ akadozik, a szív és az agy eltompult. Fábry Zoltánból szakadt ki e vallomás, amely az Új Szó első számában jelent meg. Döbbenetes belegondolni, hogy ha ma élne, talán újra ilyen szomorú lelkiállapotról írna. Más ugyan a történelmi helyzet, ám félelmeink, aggodalmaink egy töröl fakadnak. Negyvenkét évvel ezelőtt a szlovákiai magyarság, ha nem is egykönnyen, de végül mégis felállhatott a vádlottak padjáról, habár mind a mai napig késik a bocsánatkérés a történelmi tévedésért, a súlyos megaláztatásokért. Annak idején apáink félve, szinte dadogva szólaltak meg anyanyelvükön, akadozott a toll a maroknyi értelmiségi kezében, mert idő kellett ahhoz, hogy felocsúdjanak a súlyos traumából. Ma az utcán, a villamoson ismét halkabban, szinte már félve szólalunk meg anyanyelvünkön, mert ismét gyűlölködő tekintetek villannak felénk. Növekvő aggodalommal hallgatjuk, hogy a fanatizált tömeg 1938-ban és 1946-ban skandált jel; szavakat kiabál, üvöltöz. Riasztó számunkra až a tudat, hogy a Szlovák Nemzeti Párt hívei és a Matica slovenská egyes vezetői - akik súlyosan visszaélnek a szövetség történelmi hagyományával és az egyszerű szlovák emberek természetes nemzeti érzelmeivel - szülőföldünkön és hazánkban ismét harmadosztályú állampolgárokká degradálhatnak bennünket. Mind többen ismerik föl, és szinte a tizenkettedik órában ugyan, de végre kimondta Vladimír Mečiar kormányelnök is, hogy a szlovák szeparatista erők számára a nyelvtörvény körüli hisztéria és hecckampány elsősorban eszköz a parlamenti- és a kormányválság kirobbantásához, olyan anarchikus állapotok előidézéséhez, amelyben a manipulált tömeg segítségével megkaparinthatják a politikai hatalmat. Ilyen zaklatott belpolitikai légkörben, egyre szaporodó gazdasági válságtünetek és szociális feszültségek közepette emlékezünk meg holnap Csehszlovákia születésnapjáról. Egyre többen ismétlik kiábrándultan, mivé lettek a tavaly novemberi nemes eszmék. Egyre többen kérdezik: jó úton halad-e, nem sodródik-e az összeomlás, a széthullás felé ez az ország? Zaklatott napok Nincs is talán olyan ember e hazában, akit ne gyötörnének ilyen és ehhez hasonló kérdések. Sejtettük, hogy az eufóriás napok után nagy gondok, megpróbáltatások szakadnak ránk. Ma viszont már saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy súlyos gazdasági és erkölcsi betegségben szenved ez az ország, legjobb esetben is csak évek múltán lehet egészségesebbé, életképesebbé tenni, méghozzá nem kevés fájdalom, megpróbáltatás árán. Nem számoltunk viszont azzal, hogy a társadalmi feszültségeket az évtizedeken át lappangó, sovén indulatok és szeparatista törekvések egészen a robbanásveszélyig fokozzák. Vészterhes fellegek gyűltek össze politikai égboltunkon, ám mégsem lenne helyénvaló az abszolút borúlátás. Ez a mai Európa ugyanis egyértelműen abban érdekelt, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság autentikus föderációra épülő egységes demokratikus állam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek jogait a nemzetközi normáknak megfelelően szavatolják. Talán még ennél is fontosabb tényezőnek számít az európai gondolkodású cseh és szlovák politikai erők szerepe közéletünkben. Láthattuk a szlovák parlament tegnapelőtti ülésén is, hogy elsősorban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, esetenként pedig más pártok képviselői sem engedtek a rájuk nehezedő, minden jóérzésű embert felháborító nyomásnak és észérvekkel, lenyűgöző szellemű fölénnyel álltak ki elveik meltett. Ne hallgassuk el: a megszavazott módosítások a nemzeti kisebbségek jogait korlátozzák, a jóváhagyott dokumentum több vonatkozásban is kevesebbet nyújt nekünk, mint a hatályos alkotmány. Itt és ebben a felajzott politikai légkörben azonban eredménynek számít az is, hogy ezt a törvénytervezetet szavazták meg. A szlovák nacionalista erők nyilvánvalóan nem törődnek bele a csütörtöki kudarcba, nem mondanak le egykönnyen politikai ambícióikról. Ezért főleg az elkövetkező néhány nap a szlovák közvélemény politikai érettségének próbaköve is lesz, hiszen ekkor dőlhet el, milyen visszhangra találnak körükben különféle demagóg felhívások és féligazságok. L

átszólag távol kerültünk az évfordulótól, valójában azonban nem, hiszen e zaklatott napokban nincs idő ünnepelni, mindannyiunkat kínzó kérdések dilemmák gyötörnek. Tegnap a pozsonyi tüntetők között egy fiatalember nagy hangon kiabálta: - Testvérek, gyertek közénk, ki jelentkezik éhségsztrájkra? Idős férfi lépett hozzá és halkan mondta: - Fiaim menjetek tanulni, uraim menjenek inkább dolgozni, mert rövidesen mindannyian éhezni fogunk. Úgy bizony. SZILVÁSSY JÓZSEF