Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-03 / 232. szám, szerda

ÚJ szú 1990. X. 2. Az ENSZ most kezdi teljesíteni igazi küldetését Hazánk megkapja a COCOM-lista enyhített változatát (ČSTK) - Hétfőn szólalt föl az ENSZrközgyűiés általános vitájában George Bush amerikai elnök. Mindenekelőtt kiemelte a világszervezet tekintélyét, fokozódó egységének, s magának a szervezetnek a jelentőségét. Hangsúlyozta, az utóbbi időben az ENSZ a nemzetközi kapcsolatok alakításának meghatározó helyévé vált. így kezd eleget tenni azoknak a reményeknek, amelyeket negyvenöt évvel ezelőtt, megalakításakor fűztek hozzá, kezd eleget tenni igazi küldetésének. Bush kiemelte a Szovjetunióban zajló változások döntő jelentőségét és az ennek következtében változó szovjet-amerikai kapcsolatok pozitív hatását a globális politikai légkörre. Ezek a változások tették lehetővé, hogy az ENSZ munkáját már nem fékezi a világ két táborra történő megoszlása, nem bénítja meg a hidegháború. Ez az új légkör kulcsfontosságúnak bizonyult a Kuvait elleni iraki invázió kritikus pillanatában. A világ ezúttal képes volt gyorsan, egységesen és határozottan válaszolni. Bush elnök ismételten élesen elítélte az iraki vezetést az agresszióért és hangsúlyozta, ezt semmiképpen sem lehet tolerálni. Emlékeztetett az amerikai kormány álláspontjára, miszerint csak azt követően hajlandóak tárgyalni Irakkal, ha már feltétel nélkül kivonta csapatait Kuvaitból, helyreállt a kuvaiti szuverenitás és Törvény már van Kína történetében először biztosítja törvény az egyén számára a jogot arra, hogy fellebbezhessen a hatóságok helytelen döntése ellen. A vonatkozó törvény hivatalosan október 1-jén lépett érvénybe, a Kínai Népköztársaság államünnepe alkalmából. A China Daily című napilap ezzel összefüggésben azt írja, nagy utat kell megtenni, amíg a parlament által jóváhagyott törvényt tiszteletben fogják tartani. A lap rámutatott arra, az állami hivatalnokok figyelmen kívül hagyják a törvényt, s azzal érvelnek, hogy ez korlátozza végrehajtó hatalmukat. Akadnak köztük szép számban olyanok is, akik vádlottként nem hajlandók megjelenni a bíróságon, vagy egyszerűen ignorálják a bírósági döntést. (ČSTK) minden túsz kiszabadult. Bush emlékeztetett rá, az USA nem az iraki néppel szemben ellenséges, hanem a bagdadi vezetéssel áll konfliktusban. Megerősítette, az amerikai csapatok csak addig maradnak Szaúd-Arábiában, amíg az feltétlenül szükséges lesz. Beszéde további részében érintette még a vegyi fegyverek és a nukleáris leszerelés kérdését. Ezenkívül bejelentette, országa törleszti a világszervezettel szembeni több mint fél milliárd dolláros tartozását. A világszervezet székhelyén találkozott Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Nakajama Táró japán külügyminiszterrel. Nakajama tájékoztatott arról, hogy december 15-ig Csehszlovákia megkapja a COCOM-lista liberalizált változatát. Kérte, hogy Csehszlovákia mielőbb készítse elő a részletes alapanyagokat és a konkrét kéréseket a huszonnégyek csoportja számára, mivel a tanácskozásra valószínűleg már október 10-én sor kerül. A japán külügyminiszter értékelte hazánknak azt az ajánlatát, hogy a Perzsa-öböl térségébe kész vegyvédelmi alakulatot küldeni. Margaret Thatcher brit kormányfő New York-ban kijelentette, a Kuvaitból történő kivonulás után Irakot rá kellene kényszeríteni az agresszió okozta veszteségek megtérítésére. Ezenkívül bíróság elé kellene állítani az iraki katonákat, hogy feleljenek a Kuvaitban elkövetett bűntetteikért. Polgárháborús állapotok Horvátországban (ČSTK) - Robbanásig feszült a helyzet azokban a horvátországi .városokban, amelyekben a szerb nemzetiségű polgárok vannak többségben. Ezekben a sorsdöntő pillanatokban egész Jugoszlávia arra vár, milyen lépéseket tesz a vezetés és a hadsereg. „Államterror", „Emlékezés a népirtásra", „Egy lépésnyire a pokoltól" - ez csupán néhány cím a tegnapi jugoszláv sajtóból. Amíg a szerb és a crnagorác lapok nem takarékoskodnak a drámai hasonlatokkal, addig a Borba kommentár nélkül tartja magát a tényekhez. A horvát és a szlovén napilapok elítélik a „szerb vezetés hegemonista politikáját", s a horvátországi szerbek vezetőit nyíltan terroristáknak és provokatőröknek nevezik. Szerbia-szerte nagygyűléseken és tüntetéseken ítélik el a horvát vezetést. A kormányzó Szocialista Párt (kommunisták) Horvátország politikáját „államterrornak" nevezi. Egyben követeli a szövetségi szervektől a rendkívüli lépések bevezetését a „Horvátországban élő ártatlan szerbek" védelmére. Nyíltan beszél a rendkívüli állapot kihirdetéséről, illetve a hadsereg bevetéséről, bár mindenki többé-kevésbé tudatosítja, hogy ez nyílt polgárháborút jelentene. Az összes horvátországi politikai párt, beleértve a kommunistákat is, elítélte a Horvátországon belüli úgynevezett szerb autonómia kihirdetését, s támogatásáról biztosította a köztársasági vezetőséget. Új politikai erő Bulgáriában (ČSTK) - Közös konzultatív tanácsot alakítottak tegnap Bulgáriában azok a politikai pártok, amelyek nem kerültek be a parlamentbe. Az alapítók szerint ezzel akarnak hozzájárulni a bolgár társadalom elviselhetetlen polarizálódásának a leküzdéséhez, elő kívánják segíteni a politikai erők közötti konstruktív dialógust. Az új szerv tiszteletbeli patrónusa Zseljo Zselev államfő lenne. A konzultatív tanács a keresztény republikánus, a republikánus, a liberális és a hazafias párt, valamint a nemzeti hazafias szövetség tagjaiból áll. Ismét fellángolt a politikai hátterű abortuszvita Lengyelországban (ČSTK) - Lengyelországban ismét előtérbe került a művi terhességmegszakítás kérdése. Szombaton a parlament felsőháza, a szenátus jóváhagyta a magzat jogainak védelméről szóló törvénytervezetet, igaz, nem az eredeti szigorú változatban. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a törvény érvénybe lépett. A dokumentumot jóvá kell hagynia az alsóháznak és alá kell írnia az elnöknek is. A törvény körüli vita mintha háttérbe szorítaná a küszöbönálló elnökválasztásokat. De ennek a kérdésnek is politikai háttere van. A törvény ellenzői felróják a kezdeményezőknek, akik szoros kapcsolatban állnak a Szolidaritással, hogy álláspontjukkal a katolikus egyház korábbi támogatását fizetik vissza. A törvény szószólói viszont azzal érvelnek, senkinek sincs joga arra, hogy megöljön valakit, mindenkinek joga van az életre. Az ellenzők úgy vélik, ha a törvény visszaforgatja a mutatót a történelem óráján, az az új totalitarizmust és az egyén életének klerikalizálását hozza magával. A tiltakozások ellenére a szenátus mégis, 50:70 arányban, jóváhagyta a törvényi. Eszerint az abortuszt végrehajtó orvosokra két év börtön várna, míg az anyát nem büntetnék. A törvény - a tiltakozások hatására - abban az esetben engedélyezné a terhesség megszakítását, ha az nemi erőszak következménye, vagy ha az anya élete veszélyben forog. A konzultatív tanács képviselőit tegnap Atanasz Szemerdzsiev alelnök is fogadta, akinek elmondták: szándékuk az, hogy átvállalják a felelősséget az országot jelenleg gúzsba kötő problémák megoldásáért. Megítélésük szerint ugyanis a júniusi választások után nem hogy javult volna a helyzet, hanem napról napra romlik. Az új testület független lenne, s védnökén, vagyis az államfőn keresztül joga lenne a törvényalkotói kezdeményezésre a parlamentben. Megfigyelők szerint ha a konzultatív tanács szándékai megvalósulnak, az a kormányzó Bolgár Szocialista Párt számára kedvező lenne, mert rajta és a legnagyobb ellenzéki koalíción, a DESZ-en kívül egy újabb olyan politikai csoportosulás jelentkezne, amellyel a két fő pártnak mindenképpen számolnia kellene. Egy egész emberöltő... A berlini Szövetségi Katonai Parancsnokság amerikai, angol és francia tagja - a Szovjetunió 1948. június 16-án szüntette meg közreműködését ebben a testületben - a nyugat-berlini képviselőház üléstermében október 2-án valamivel 11 óra után ügyködött utoljára. Corbett angol városparancsnok kollágái nevében is bejelentette, hogy a városparancsnokság felfüggeszti a megszállók Nagy-Berlinben 1945 óta gyakorolt jogait. Ezzel lezárul a város történelmének 45 éves szakasza, egy egész emberöltő: 1945-ben húsz éves voltam, most meg immár nyugdíjba készülök. Micsoda idők voltak! Az ostrom, a Kelet és Nyugat meghasonlása, Nyugat-Berlin szovjet blokádja és a nyugati légió hídja, az 1953. júniusi népfelkelés a kommunista Góliát ellen, Berlin végleges kettészakítása, embervadászat a Fal mentén, az 1972es négyhatalmi egyezmény a helyzet részleges normalizálásáról, a magyar határ megnyitása után a berlini Fal megnyitása, Berlin és Németország újraegyesítése, a szovjet katonai kivonulás kezdete... A hitleri birodalom összeomlása után az alig leplezett szovjet terjeszkedési törekvések úgyszólván hónapok leforgása alatt a demokrácia védelmében egy táborba kényszerítették a nyugati hatalmak által megszállt berlini városrészek lakosságát megszállóikkal; Berlin szovjet negyede és a későbbi NDK a szovjet övezetben maradt. Az 1946-os választásokon a berliniek bebizonyították, hogy a 12 éves diktatúra után készek harcolni demokratikus jogaikért, az 1948-49-es szovjet éhségzárlat alatt pedig tanúbizonyságot tettek arról, hogy szabadságukért minden áldozatot meghoznak. A légi híd azt mutatta meg, hogy a nyugati hatalmak honorálják ezt a készséget - volt háborús szövetségesükkel szemben is. A győztesek és a legyőzöttek közötti íratlan szövetség, amely a legyőzöttek fővárosában, Berlinben köttetett meg, mondhatni döntő mértékben határozta meg Európa háború utáni fejlődését: Nyugat-Európa és Nyugat-Németország meg tudta őrizni demokratikus létét és kibontakoztatott szellemi, poíitikai és gazdasági potenciálja révén egyre inkább éreztetni tudta befolyását földrészünk keleti részén: a meghódított kis államokban éppúgy, mint a Szovjetunióban. A kommunista rendszer 1970ig minden tekintetben be akarta hozni és 1980-ig meg akarta előzni a Nyugatot. Hruscsov eIső titkár Moszkvában nyíltan megmondta Nixon akkori amerikai alelnöknek: el fogunk temetni benneteket. Egy negyedszázaddal Hruscsov bukása után nem Nyugaton kondult meg a rendszer fölött a lélekharang. Ebben a fejlődésben játszott nem lebecsülendő szerepet annak a Nyugat-Berlinnek a lakossága, amely kis sziget volt a vörös tengerben s amelyről Ulbricht akkori keletnémet kommunista főtitkár úgy példálózott, hogy egy szigetnek elsősorban az őt körülvevő tengerrel kell jóban lennie. Most a tenger visszavonult és a kis sziget ismét a szárazföld szerves része, metropolis egy Európában, amelyről lassan lekopnak a keleti és a nyugati jelzők. TRUGLY ÖDÖN Angola Karnyújtásnyira a békétől? (ČSTK) - Az angolai béketárgyalásokat még az idén be lehetne fejezni, s ebben az esetben már a jövö év folyamán meg lehetne tartani a szabad választásokat - írta a New York Timesben tegnap Jonas Savimbi, az UNITA vezetője, aki cikkében a luandai kormány és az UNITA között folyó béketárgyalások hétfőn befejezett 4. fordulójával foglalkozott. A mindeddig megbékíthetetlennek tűnő Savimbi most érdekes módon a „béke küldöttének" nevezte eddigi legnagyobb ellenfelét, Eduardo dos Santos angolai államfőt. Savimbi a jövő héten az Egyesült Államokba utazik, azt fogja kérni Bush elnöktől és a Kongresszus tagjaitól, nyújtsanak fokozott támogatást szervezetének, s ezzel kényszerítsék rá az angolai elnököt a most megkezdett irányvonal folytatására. Washington évente mintegy 60 millió dollárral támogatja az UNITA-t, ezzel szemben Moszkva - a Reuter szerint - hozzávetőleg 1100 katonai tanácsadót állomásoztat ebben az afrikai országban. Egyébként a két nagyhatalom állítólag kész arra, hogy csatlakozzanak a nemzetközi erőkhöz, amelyek Angolában felügyelnének a tűzszünet betartására, a választások megrendezésére. Megkezdődött a hivatalos szovjet-litván párbeszéd OROSZORSZÁG: miért csúszik a Satalin program bevezetése? Thatcher az emancipációért Itt az ideje, hogy rajtam és néhány kolléganőmön kívül, akik szintén vezető állami tisztségeket töltenek be, sokkal több nő szerepeljen a világpolitika színpadán. Ezt Margaret Thatcher brit kormányfő jelentette ki, amikor hétfőn New Yorkban átvette Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár kezéből az amerikai Nóel Alapítvány díját, amelyet az ENSZ női fejlesztési alapján keresztül ítéltek oda neki. Hozzátette még, lehet, hogy egyszer a Fehér Házban is nőt fogunk látni. A nőknek a politikai életben betöltött szerepéért járó díjat rajta kívül Gro Harlem Brundtland, a norvég kormány elnöke, Corazon Aquino, Fülöp-szigeteki államfő és Benazir Bhutto, a nemrégiben eltávolított pakisztáni miniszterelnök-asszony kapta meg. Thatcher szerint bármilyen lehetőségeket nyújt is a nyugati országokban a demokratikus rendszer, még mindig nagyon kevés nő szerepel a politikai küzdőtéren. Például a brit parlamentben most sincsenek többen, mint a harmincas években. Brundtland asszony, akit a környezetvédelmi elkötelezettsége miatt „Zöld Királynőnek" is neveznek, rámutatott: mindaddig nem érjük el a teljes demokráciát, amíg a nők és a férfiak nem lesznek egyenjogú partnerek annak a társadalomnak és a környezetnek az alakításában, amelyben gyermekeink élnek. (ČSTK) (ČSTK) - A moszkvai Kremlben tegnap délelőtt megkezdődtek a szovjet-litván tárgyalások. A 13 tagú szovjet küldöttséget Nyikolaj Rizskov miniszterelnök vezeti, de részt vesz a megbeszéléseken 9 meghívott szovjet képviselő is. Vytautas Landsbergis, a parlament elnöke vezeti a 7 tagú litván küldöttséget, melyhez még két meghívott litván személyiség csatlakozik. A tárgyalások részleteiről lapzártáig nem kaptunk híreket. Ramazan Abdulatipov az oroszországi parlament Nemzetiségi Tanácsának elnöke egy interjújában elmondta, valószínűleg november végéig megkötik az új szövetségi szerződést, amely rendezi az Oroszországi Föderáció egyes autonóm köztársaságai, kerületei és területei közti viszonyt. E szerződés előkészítésének meggyorsításával foglalkozott mindenekelőtt hétfői ülésén az Oroszországi Nemzetiségi Tanács. A képviselők a szerződés immár ötödik tervezetét vitatták meg, amely ezután a parlamenti bizottságok elé került. Abdulatipov szerint azért van szükség az új föderáció-szerződés mielőbbi megkötésére, mivel az utóbbi időben több autonóm köztársaság és kerület kinyilvánította függetlenségét. A Vremja című televíziós hírműsorban hétfő este Ivan Szilajev, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke bejelentette, a köztársaságban november elsején megkezdődik a piacgazdálkodásra való átállás programjának gyakorlati megvalósítása. Satalin akadémikus programját eredetileg már október elsején be akarták vezetni, majd a program körül a szovjet parlamentben zajló hosszas viták után két héttel elhalasztották. Az újabb „csúszást" Szilajev azzal indokolta, hogy éppen október 15-ig kell a szovjet parlamentben előterjeszteni az egységes program új változatát, amely a korábban ismertetett három változat egyféle szintézise lesz. Az oroszországi parlament azonban már a napokban hozzálát a program első 100 napjánák megvalósításához szükséges törvények megvitatásához. A szovjet parlament hétfő délután második olvasásban megkezdte egy régen várt dokumentum, a társadalmi egyesülésekről szóló törvény megvitatását. Ennek lényege, hogy a törvény előtt valamennyi társadalmi egyesület egyenlő. Éles vita alakult ki az egyik törvénycikkely körül, amely a politikai tevékenységet lesz hivatott szabályozni a fegyveres erőkben, a belügyminisztérium egységeiben és a jogvédelmi szervekben. A törvényelőkészítő bizottság véleménye szerint ezekben a szervekben nem lenne szabad aktív politikai tevékenységet folytatni. Ezt a véleményt azonban több képviselő, főleg a katonák nyomatékosan elutasították. Anatolij Lukjanov, a szovjet parlament elnöke az egyik képviselő kérésére tájékoztatott a hétfői kijevi tüntetésekről. Elismerte, hogy délután 15-20 ezer ember tüntetett, közülük 7 ezer Nyugat-Ukrajnából érkezett Kijevbe. Az ukrán parlament a tüntetések és a képviselők egy részének távolmaradása ellenére, hétfőn megtartotta délutáni ülését. Leonyid Kravcsuk, a parlament elnöke azzal fenyegette meg az ellenzéki népi tanács képviselőit, hogy ha továbbra is akadályozzák a parlament munkáját, őt személy szerint pedig sértegetik és fenyegetik, akár úgy is rendet teremt, hogy az ügyészséghez fordul. Az ellenzék ellentámadással válaszolt, ismét lemondásra szólította fel Kravcsukot és Mászol kormányfőt. xxx Szabit Bagirov, az Azerbajdzsán Népfront vezetésének tagja szerint vasárnap nem voltak demokratikusak a választások Azerbajdzsánban, mivel a szavazásra a rendkívüli állapot körülményei között, és a főváros, Baku lezárása mellett került sor. A választópolgárok állítólag éppen ezért bojkottálták a szavazást. A választókerületek többségében két hónapon belül meg kell tartani a második fordulót. Az előzetes eredmények szerint - meglepő módon - a szavazatok 95 százalékával már biztosította helyét az új parlamentben Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának egykori tagja, az Azerbajdzsán KB KP volt első titkára, aki Brezsnyev idején élte fénykorát. „Egészségi okokból" 1987-ben ment nyugdíjba.