Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-03 / 232. szám, szerda

Nincs akadálya a csehszlovák-brazil együttműködés bővítésének (Folytatás až 1. oldalról) a Vencel téren koszorút helyezett el. A brazil köztársasági elnökkel Alexander Dubčeknek, a Szövet­ségi Gyűlés elnökének nevében Zdenék Jičínsky, a parlament első alelnöke tárgyalt. Kifejezte meggyő­ződését: napjainkban semmi sem gátolja, a csehszlovák-brazil gaz­dasági és kulturális kapcsolatok dinamikus fejlődését. Fernando Col­lor emlékeztetett arra, hogy Cseh­szlovákia az első európai ország, amelybe államfőként ellátogatott, és ezzel a csehszlovák népnek a sza­bad, modern társadalom építésére irányuló erőfeszítései előtt szeretne tisztelegni. Fernando Collor és felesége nem sokkal dél után a prágai brazil nagy­követségen díszebédet adott Václav Havel tiszteletére. Ezen a vendég átadta köztársasági elnökünknek a legmagasabb és legősibb, csupán államfőknek adományozható kitün­tetést, a Dél Keresztje Érdemrendet. A prágai várban Václav Havel is meg­beszélést folytatott a brazil köztársasági elnökkel, majd nyilatkozatot adtak ki a kapcsolatok fejlesztéséről Václav Va­leš és Francisco Rezek gazdasági együttműködési jegyzőkönyvet írt alá. A brazil elnök tegnap befejezte csehszlo­vákiai látogatását és hazautazott. Vélemények a nyelvtörvényről Az emberi jogi dokumentumokra kell épülnie (ČSTK) - Egyes szlovák politikai pártok és mozgalmak azt követelik, hogy a Szlovák Köztársaságban a szlovák nyelvet mint egyetlen hivatalos nyelvet törvényesítsék. Egyetért ezzel a követeléssel? Miért? - ezekkel a kérdésekkel fordultak a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítói néhány politikai párt és mozgalom képviselőihez. Az alábbiakban két véleményt ismertetünk. Németország ismét egységes DURAY MIKLÓS, az Együttélés Poli­tikai Mozgalom elnöke: - Ezt a kérdést - a politikai rendszer valóságos megváltoztatásának, a radiká­lis gazdasági reformnak a kérdéseivel és a szociális problémákkal összehasonlítva - a régi rendszer erői mesterségesen dramatizálják. Céljuk az, hogy átmentsék pozícióikat és hatalmukat, s ehhez tö­meghangulatot keltenek, visszaélnek a szlovákok egészséges nemzeti érzésé­vel, anélkül, hogy esélyt adnának a másik félnek véleménye kifejtésére és párbe­széd folytatására. Nézetünk szerint a hi­vatalos nyelv új jogi szabályozásának az új alkotmány elfogadása után kellene kö­vetkeznie. Azt a törvényt tartjuk elfogad­hatónak, amely összhangban van az ér­vényes alkotmánnyal, amely nem egyet­len nyelv kizárólagosságán, a nyelvi tota­litáson alapszik, általánosságban szabja meg az állam kommunikációs eszközét, a kisebbségek nyelvhasználatát a hivata­los érintkezésben úgy szabja meg, hogy a törvény ne válhasson az erőszakos asszimiláció eszközévé, fölösleges nem­zetiségi konfliktusok forrásává, a nemzeti kisebbségek nyelve konyhanyelwé deg­radálásának eszközévé, és az emberi jogok dokumentumaiból induljon ki. Miroslav Vacek sajtótájékoztatója Átértékelésre szorul áz alternatív katonai szolgálatról szóló törvény? (Munkatársunktól) - A kiképzési év a vége felé közeledik, és a védelmi tárca szigorú mércét alkalmaz értékelésében - mondta bevezetőjében Miroslav Vacek hadseregtábornok, védelmi miniszter teg­nap Pozsonyban megtartott sajtótájékoz­tatóján r amelyen Imrich Andrejčák altá­bornagy, a keleti katonai körzet parancs­noka is részt vett. - A hadsereg a megvál­tozott körülmények között is teljesítette feladatát - mondta - de kedvezőtlenül hatott, hogy tizennégyezer fiatal, szolgá­latteljesítését megszakítva a polgári szol­gálatot választotta, s hogy a hadseregből mintegy hétezer tiszt és tiszthelyettes tá­vozott. Szólt, hogy az új katonai doktrína, amely hamarosan a Szövetségi Gyűlés elé kerül, hangsúlyozza, hogy a Cseh­szlovák Hadsereg védelmi feladatot lát el. Ennek szellemében a szovjet katonák távozása után a nyugati államhatárról Szlovákiába helyeznek át néhány katonai alakulatot. A kérdésekre válaszolva a miniszter kiemelte, hogy a polgári szolgálat azért okoz gondot a tárcának, mert olyanok élnek eme lehetőséggel, akik letették a katonai esküt, s akik nem égy esetben fél, illetve egy évet már leszolgáltak. Ezért tartják szükségesnek az erről szóló tör­vény felülvizsgálását. Kiemelte a Katonai Megújhodási Mozgalom jelentős szere­pét, de hangsúlyozta, hogy nem szabad összefüggésbe hozni az úgynevezett Szabad Légióval, melynek megalapítói a bejegyzésükkor politikamentes tevé­kenységet ígértek, ma pedig olyan köve­telésekkel állnak elő, amelyek teljesítése - főtisztek, tisztek, sőt a miniszter leváltá­sát követelik stb. - anarchiához vezetne. Arra a kérdésre, hogy az öböl menti válságban részt vesznek-e majd cseh­szlovák katonák, azt válaszolta, hogy 170 önkéntes - a fele hivatásos, a fele tényle­ges katona - készül arra, hogy szükség esetén vegyvédelmi egységként segítsé­get nyújtson. (németh) VLADIMÍR ŽELEZNÝ, a Polgári Fó­rum szóvivője: -A szlovák nyelvnek mint Szlovákia egyetlen hivatalos nyelvének törvénybe iktatását határozottan és egyértelműen ellenezzük. Ennek több oka is van. Leg­súlyosabb természetesen az, hogy az ilyen jogi intézkedés szöges ellentétben van az emberi jogokra vonatkozó nemzet­közi egyezményekkel, melyeket Cseh­szlovákia ugyancsak aláírt, de nemcsak a nemzetközi egyezményekről van szó. Kassa fejlődését szavatolja (Munkatársunktól) - Az SZNT tegnapelőtt fogadta el a Kassa váro­sáról szóló törvényt. A főváros kivé­telével valamennyi város és község jogállását a községi önkormányzat­ról szóló törvény szabályozza, ame­lyet alig egy hónapja fogadott el az SZNT. Hogy a fővárosról külön tör­vény rendelkezik, az még csak ért­hető. Miért volt szükség azonban külön törvényt alkotni Kassa városá­ról, kérdeztük Pirovits Lászlótól, aki a parlamenti bizottságok közös előadójaként terjesztette elő a tör­vényt a szlovák parlamentben. - Látni kell, hogy Kassából az elmúlt négy évtized alatt mestersé­gesen teremtettek akkora városi konglomerátumot, amilyen. Ez reali­tás, amelyet tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor viszont az önkormány^ zat hatékony működése érdekében lehetővé kell tenni a város részekre bontását. Ezt a szükségletet elégíti ki a Kassa városáról szóló törvény, amely lehetővé teszi, hogy a város ne csupán 3-4 városterületre osz­tódjon, hanem 22 részre, amelyek­nek nyilván megvannak saját jelleg­zetességeik - jellemző nemzetiségi, etnikai és szociális problémáik. A községi önkormányzatról szóló törvény ezt nem tette lehetővé, s a város statútumában sem lehetett volna kielégítő módon rendezni ezt a kérdést. A törvényre tehát néze­tem szerint azért van szükség, hogy biztosítani lehessen a város és egyes részeinek a fejlődését. F. M. A vagyonjogi sérelmek orvoslása a kisprivatizáció fontos feltétele (Folytatás az 1. oldalról) A vitában Michal Horský, a NYEE képviselői klubja nevében támogatta a törvényjavaslatot, amely szerinte a „gazdasági reform beindulását megelőző utolsó előtti akadály". Václav Benda (KDU) a törvénytervezet 15. paragrafusá­nak megváltoztatását javasolta az­zal a céllal, hogy megszüntesse az azon személyek esetében alkalma­zott kivételt, akik valamiképpen „bennmaradtak" az eredetileg álla­mosított vagy kisajátított tulaj­donban. A vita során azon kívül, hogy többen a törvénytervezet egyes pa­ragrafusainak, illetve bekezdéseinek módosítását indítványozták, több képviselő a restitúció erkölcsi és igazságszolgáltatási jellegének el­mélyítését szorgalmazta. Felszólalt a vitában Szöcs Ferenc képviselő is, aki az MKDM-Együttélés képvise­lői klub nevében rámutatott: Igazsá­gos megoldásra van szükség az 1945-1948 közötti években nemze­tiségi okokból kisajátított (konfiskált) vagyon kérdésében is. Akkor ugyan­is senki sem kutatta az érintettek bűnösségét vagy ártatlanságát. Az érintettek vagy azok örökösei a mi polgártársaink. Ezért nagy igazság­talanság lenne, ha újból diszkrimi­nálnánk s kizárnánk őket a reprivati­zációs folyamatból - mondotta. Részt vett a vitában Ján Mlynárik (NYEE) képviselő is, aki a tör­vénytervezet történelmi szempont­jaira hívta fel a figyelmet. Rámuta­tott: indokolt lenne 1939-ig vissza­menni a sérelmek orvoslása terén. Hiszen a zsidó származásúak va­gyonát is erőszakkal vették el, ari­zálták, s azok kapták meg, akik rokonszenveztek a fasiszta rend­szerrel. Ezt a vagyont a kommunis­ták nem azért sajátították ki, mert igazságtalanul, árjásítással szerez­ték, hanem azért mert magántulaj­donról volt szó. Ezt a tulajdont tehát ismét az egykori arizátorok kapnák vissza? - tette fel a kérdést a képvi­selő s hozzáfűzte, hogy igazságo­san kellene rendezni a kárpáti né­metek és a szudétanémetek, vala­mint egyes, a szülőföldjükről elűzött magyarok tulajdonjogi kérdéseit is. Gyimesi György (Együttélés) java­solta, hogy a hatvanas évek elején Kelet-Szlovákiában kisajátított kis szőlőskerteket adják vissza az ere­deti tulajdonosoknak. Azonban a tör­vénytervezet előadója közölte, hogy a földtulajdon kérdése nem képezi e jogszabálytervezet részét. Világi Oszkár (FMK) Václav Benda javas­latára reagálva, arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a javaslat jóváhagyá­sa jogrendszerünkben egy nagyon súlyos precedenst teremtene. Ám a vitában több képviselő, például Richard Sacher (CSNP), Ivan Šim­ko (KDM) egyetértett Václav Benda javaslataival. Végül is a vita során a képviselők elvetették Václav Ben­da módosító javaslatát, s a tör­vényjavaslatot mindkét kamara jóvá­hagyta. Ezt követően Jozef Mikloško szövetségi miniszterelnök-helyettes megindokolta a köztársasági elnök javaslatát az állami kitüntetésekről szóló törvény kibocsátására. El­mondta, a letűnt rendszerre a kitün­tetések inflációja is jellemző volt, a köztársasági elnök akkor évente 20-30 ezer kitüntetést adományo­zott. A kitüntetések adományozása teljesen a kommunista párt szervei­nek jóváhagyásától függött. Szüksé­ges, hogy visszaadjuk a kitüntetések tekintélyét. A törvényjavaslat szerint az állam kitüntetések adományozá­sával az állampolgároknak a szabad és demokratikus társadalom építé­sében, a munkában és a haza vé­delmében tanúsított helytállását, s más hősi és kiemelkedő tettet kívánja méltányolni. Csehszlovákia legnagyobb kitün­tetése a Fehér Oroszlán Érdemrend. Új érdemrend lesz a Tomáš Garri­gue Masaryk Érdemrend. Ugyan­csak új a Milan Rastislav Štefánik Érdemrend, amellyel az ország vé­delmében kiemelkedő érdemeket felmutató személyek tüntethetők ki. További új érdemrend az életmenté­sért, illetve jelentős anyagi érték megmentéséért adományozható Hősi Emlékérem. Odaítélhető lesz továbbá az állam vagy a község felemelkedése érdekében végzett munkát elismerő Érdemérem is. Egyúttal hatálytalanítják az eddig érvényes, az érdemrendek és kitün­tetések odaítélésére vonatkozó 40 jogszabályt. Az új kitüntetésekkel - ellentét­ben a régi gyakorlattal -, nem jár semmilyen anyagi vagy más előny. A törvényjavaslattal kapcsolat­ban, különösen a Masaryk Érdem­rend jelképessége miatt, vita alakult ki néhány cseh és szlovák képviselő között. Végül a két kamara jóvá­hagyta az előterjesztett törvényja­vaslatot. Ezután Jozef Mikloško minisz­terelnök-helyettes, illetve Kvétosla­va Koŕinková, a központi ellenőrző bizottság elnöke válaszolt néhány írásban előterjesztett interpellációra. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes 6. ülése néhány perccel fél hat után ért véget. SOMOGYI MÁTYÁS (Folytatás az 1. oldalról) a televíziós társaságok. Berlin köz­pontjában a rengeteg gépkocsi miatt szinte lehetetlenné vált a közleke­dés, a város keleti részében pedig már délelőtt el kellett terelni a forgal­mat az egyes főútvonalakról. Meg­kezdte tevékenységét a nemzetközi sajtóközpont is, mégpedig a nyugat­berlini kongresszusi csarnokban. Az ünnepségekről több mint 3 ezer ha­zai és külföldi újságíró tudósított. Rövid válogatás abból, amiről tegnap a nap folyamán tudósítottak a hírügynökségek. A reggeli órák­ban az volt a fő téma, hogy az egyesülés ünnepségei Berlinben sa­játosan kezdődtek, hiszen hétfőn éj­szaka a városközpontban két áruhá­zat gyújtottak fel. Mindkét esetben súlyos anyagi károk keletkeztek. Tá­madás történt egy bank ellen is. A rendőrség ezeket a merényleteket az ünnepségekkel hozta összefüg­gésbe. A berlini szenátus és a ma­gisztrátus pedig arra szólította fel a lakosságot, hogy a város újbóli egyesülése után közösen lássanak hozzá a szociális, gazdasági és az ökológiai problémák megoldásá­hoz. (ČSTK-kpr) Nyugatnémet kormánykörök teg­nap úgy informálták a Reuter hírügy­nökséget, hogy Mihail Gorbacsov szovjet államfő november folyamán ellátogathat Németországba. Ebből az alkalomból írnák alá az új szov­jet-német szerződést. Ezt az ok­mányt a két ország külügyminiszte­rei szeptember 13-án parafálták Moszkvában. Gorbacsov látogatá­sának időpontját még nem határoz­ták meg, de Bonn novembert aján­lotta. A moszkvai külügyminisztérium és a kormány felkérte tegnap a szovjet parlamentet: tekintettel a német egyesítésre, törölje el az 1975. október 7-én kötött szov­jet-NDK barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést. A kérést Alekszandr Bon­darenko, a külügyminisztérium kol­légiumának tagja indokolta meg. A képviselők azonban nem voltak elégedettek az indoklással, élesen bírálták a külügyminisztériumot. Anatolij Lukjanov, a parlament el­nöke azt ajánlotta a külügyi bizott­ságnak, hogy a minisztérium mun­katársaival közösen dolgozzanak ki egy rugalmasabb dokumentumot. Összeurópai külügyminiszteri értekezlet New Yorkban (Folytatás az 1. oldalról) addig a bécsi tárgyalásokon létrejöj­jön a megállapodás a hagyományos fegyverek csökkentéséről. Hasonló javaslatokat terjesztett elő az a tizenhat külügyminiszter is, akik a tanácskozás első napján szó­laltak fel. Közülük egyesek javasol­ták a harmincötök rendszeres, kété­venkénti csúcstalálkozóját és azt, hogy a külügyminiszterek évente kétszer találkozzanak. A nyugatné­met külügyminiszter azt javasolta, hogy a következő ilyen találkozó Berlinben legyen. Dánia és néhány további ország képviselője szerint Prága lehetne az állandó titkárság székhelye. George Bush és Eduard Se­vardnadze szovjet külügyminiszter hétfői New York-i találkozója után egyöntetűen úgy vélekedett, hama­rosan megszületik a megállapodás a hadászati nukleáris fegyverek kor­látozásáról és az európai hagyomá­nyos fegyverzet csökkentéséről. Egyetértettek abban, hogy a párizsi csúcstalálkozó előtt Bécsben hatá­rozott haladást lehet elérni. Viszont különböző dátumokat említettek, ami a hadászati fegyverekről szóló szerződés elkészülését illeti. Se­vardnadze úgy vélte, a megállapo­dás két hónapon belül elkészülhet, tehát hogy Bush még decemberben Moszkvába utazhat az aláírásra. Maga Bush viszont azt mondta, az idén már valószínűleg nem találko­zik Gorbacsovval, az újabb találko­zót a jövő év elejére tervezik. A szovjet külügyminiszter újság­íróknak elmondta, az elnökkel foly­tatott tárgyalásain szó volt a közép­amerikai helyzetről, konkrétan Sal­vadorról, valamint a kétoldalú gaz­dasági együttműködés egyes prob­lémáiról is. Természetesen a per­zsa-öbölbeli válságról is tárgyaltak. Sevardnadze kijelentette, az ameri­kai fél tudomására hozták, hogy még mindig van lehetőség a konflik­tus békés rendezésére, s e cél érde­kében a Szovjetunió kész együttmű­ködni az USA-val. NÉHÁNY SORBAN VÁCLAV HAVEL csehszlovák állam­főnek ítélték oda hétfőn Párizsban az 1990. évi Nemzetközi Könyvdíjat. A dön­tést hozó Nemzetközi Könyvbizottság 16 kormányon kívüli, irodalmi alkotásokkal foglalkozó szervezetet tömörít. IRAK készen áll vegyi fegyvereinek és minden más tömegpusztító eszközének a megsemmisítésére - közölte tegnap az INA, a hivatalos iraki hírügynökség. A fel­tétel: e folyamatba minden közel-keleti állam kapcsolódjon be, természetesen Iz­raelt is beleértve. ELHAGYTA KANADA HAVANNAI nagykövetségének épületét az a kubai állampolgár, aki szeptember 28-án mene­kült oda, s politikai menedékjogot kért. GEORGE BUSH amerikai elnök teg­nap fogadta Mihail Mojszejev hadseregtá­bornokot, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnökét. Ki kell dolgozni a válságirányítás változatait (Folytatás az 1. oldalról) konkretizálja azt Szlovákia sajátos feltételeire (a lakosságnövekedés gyors üteme, a földterület nagy ré­szének alacsonyabb termőképessé­ge és nehezebb megművelhetősé­ge, a szélsőséges hegyi körülmé­nyek közötti termelés szüksége). Jó­váhagyta a jövő év garantált fölvá­sárlási árainak javaslatát, a támoga­tási politika célszerű alkalmazási formáinak alapelvét, 2,3 milliárd ko­rona felszabadítását az SZK állami költségvetéséből az 1991 -es ársza­bályozásra, közjóléti vállalat (állami részvénytársaság) Piacszabályzási Alap létrehozását és a mezőgazda­sági és élelmiszeripari komplexum további lépéseinek harmonogramját. A kormányhivatal és a kormány tanácskozásán bizonyos észrevéte­lekkel ugyan, de egyetértett a Szö­vetségi Gyűlés törvényjavaslatával, mely az egyes áru- és technológia­fajták fölhasználásának ellenőrzé­sére vonatkozik. Az SZK kormányhivatalának ál­láspontja szerint végrehajtott módo­sításokkal egyetért a Szövetségi Gyűlésnek az adóslevelekre vonat­kozó törvényjavaslatával. Az SZK kormányhivatala állás­pontjának figyelembevételével tett észrevételekkel jóváhagyta az akk­reditációs bizottságra vonatkozó kormányrendeletet, és kinevezte an­nak 20 tagját, valamint 5 póttagját. Az akkreditációs bizottság elnöke dr. Miroslav Urban professzor lett. Módosította az SZK 1990. 6. 20­án hozott 315-ös határozatának B 1., 2. és 3. pontját olyan értelem­ben, hogy a bősi szálláskomplexu­mot, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság felbári szállás­komplexumát térítésmentesen adják át az SZK Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumának és a csö­lösztői szálláskomplexumot az SZK Egészségügyi Minisztériumának. Alojz Rakús egészségügyi mi­niszter tájékoztatta a kormányt az SZLKP KB egykori fehér sziklai egészségügyi létesítményének ki­használásáról a légzésszervi és al­lergiás megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyítására. A kor­mány ezt a megoldást támogatta. A szlovák kormány jóváhagyott néhány személyi változást is. A Szlovák Környezetvédő Bizott­ság alelnöki tisztségébe Jozef Smrek mérnököt nevezte ki. Michal Kováčot, a Matica slovenská Irodal­mi Múzeumának vezető helyettesét az SZK kulturális minisztere helyet­tesévé, Anna Širilovát az SZK ipar­ügyi miniszterének helyettesévé ne­vezte ki. Az SZK nemzetközi kapcsolatok ügyeivel megbízott minisztere he­lyettesévé Vladimír Kopiničot és dr. Roman Zelenayt nevezte ki. A Szlovák Statisztikai Hivatal alel­nökévé Juraj Kolek mérnököt. ÚJ SZÚ, 2 1990. X. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents