Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-03 / 232. szám, szerda

Szerda, 1990. október 3 évfolyam, 232. szám Befejeződött a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 6. együttes ülése A vagyonjogi sérelmek orvoslása a kisprivatizáció fontos feltétele A képviselők jóváhagyták a restitúciós törvényt • Új érdemrendek és kitüntetések (Munkatársunktól) - A Szö­vetségi Gyűlés kamaráinak 6. együttes ülése tegnap Rudolf Battéknak, a Népi Kamara elnö­kének vezetéséttél folytató­dott. A napirendnek megfelelően Milan Čič (NYEE) képviselő megindokolta a vagyonjogi sérelem következmé­nyeinek mérsékléséről szóló tör­vényjavaslatot, amelyet képviselők egy csoportja kezdeményezett. In­doklása elején utalt az általános em­berjogi nyilatkozatra, amely rögzíti az emberek vagyonbirtoklási jogát, s azt is, hogy vagyonuktól önkénye­sen senki sem foszthatja meg őket. Az előző rendszer ezeket a normá­kat semmibe véve, számos állam­polgárt fosztott meg javaitól, s az érintettek túlnyomó része semmi­lyen kártalanítást nem kapott. A gazdasági reform egyik feltétele a nemzeti vagyon privatizációja, s ehhez szükséges a kárt szenve­dett áliampolgárok jogos igényeinek soron kívüli rendezése. A törvény alapján a sérelem or­voslása úgy történne, hogy a szóban forgó objektumot a tulajdonos fel­szólítására visszaadják vagy kifize­tik, természetesen írásbeli megálla­podás alapján. Minden esetben fel kell mutatni a jogos igényt igazoló okmányokat. Az egyes állampolgá­rok és szervezetek közti megállapo­dást regisztráltatni kell az állami jegyzőségeken. A törvényjavaslatot a Népi Kama­ra bizottságainak nevében Jirí Kő­vár, a Nemzetek Kamarája bizottsá­gainak nevében Rostislav Senjuk javasolta elfogadásra. Egybehang­zóan rámutattak arra, hogy ez a tör­vény is elősegíti a magánvállalkozás kibontakozását. A parlament illeté­kes bizottságai rendkívüli figyelmet szenteltek a törvénytervezet, illetve a vele kapcsolatban érkezett javas­latok és észrevételek megvitatá­sának. (Folytatás a 2. oldalon) Ki kell dolgozni a válságirányítás változatait (ČSTK) - Pozsonyban tegnap ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya. Hosszas vita után úgy döntött, hogy mielőbb ki kell dolgozni a gaz­daság és a szociális szféra váisági­rányításának változatait. Erre akkor van szükség, ha Szlovákiában egy esetleges szükségállapot alakul ki, például a nehéz téli körülmények esetén vagy egyes nyersanyag-, tü­zelőanyag-, energia- és áruhiány esetén. A javaslattétel e kérdésben valamennyi minisztérium feladata lesz. Megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum 1991. január elsejétől esedékes reformját. Megállapította, hogy a javaslat a gazdasági reform általános alapel­veinek dokumentumaiból indul ki, és (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Kisprivatizáció Somorján ... Olyan hentesárut készítek, hogy szokjanak oda. Mindig azt teszek az asztalra, aminek éppen a szezonja van. (4. oldal) Yehudi Menuhin müncheni „fia" ... Borisnak abszolút hallása van, ezt rögtön az elején megállapították, később aztán azt is megtudtam: muzikalitá­sát tekintve sokkal érettebb, mint valójában. (5. oldal) Inter, Dukla: kötelező a továbbjutás! ... Nagy várakozás előzi meg az Aston Villa ostravai vendégszereplését. Annál is inkább, mert az angol együttes edzője Jozef Vengloš... (7. oldal) Németország ismét egységes Bár hivatalosan nem volt mun­kaszünet, az emberek mindkét Németországban az egyesülés napjaként élték át a tegnapi na­pot, számtalan ünnepséget, népi vigasságot készítettek elő kedd éjszakára. Az egyesülés ünnepé­lyes pillanataként a következő időpont kerül az annalesekbe: 1990. október másodika, éjfél. Ugyanis pont éjfélkor, a német nemzeti himnusz hangjai mellett húzták fel a német zászlót az egy­kori Birodalmi Gyűlés épülete előtt. Röviddel ezt megelőzően ünnepi ülést tartott a keletnémet kormány, s elmondta utolsó be­szédét az NDK utolsó kormányfő­Fernando Collor prágai tárgyalásai Nincs akadálya a csehszlovák-brazil együttműködés bővítésének (ČSTK) - Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, Václav Havel köztársasági elnök meghívására hétfőn kora este hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Fernando Collor, a Brazil Szövetségi Köztársaság államfője. Összeurópai külügyminiszteri értekezlet New Yorkban Bush és Sevardnadze fontos bejelentése a leszerelési megállapodásokról (ČSTK) - Hétfőn este New York-ban megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési konferencia tagországai külügyminiszte­reinek tanácskozása. A külügyminiszterek kétnapos, amerikai földön első ízben megrendezett tanácskozása a párizsi novemberi csúcstalál­kozót készíti elő. A vendéggel tegnap reggel első­ként Marián Čalfa szövetségi mi­niszterelnök találkozott. A megbe­szélésről Zbynék Fiala, a szövetsé­gi kormány szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a brazil elnök mindenekelőtt a Csehszlová­kiában végbemenő változásokról ér­deklődött. Elismeréssel beszélt a békés átalakulásról. A csehszlo­Magyarországot felvették az Európa Tanácsba (ČSTK) - Strasbourgban az Euró­pa Tanács parlamenti közgyűlése tegnap egyhangúlag úgy döntött, felveszi tagjai sorába Magyarorszá­got. Antall József magyar kormány­fő, aki részt vett az ünnepi aktuson, az Európába való visszatérés törté­nelmi lépésének nevezte országa belépését az Európa Tanácsba. Egyetértett azzal a véleménnyel, amely a NATO idei londoni csúcsta­lálkozóján született, s amely szerint távlatilag a helsinki folyamatban részt vevő mind a harmincöt tagor­szág parlamenti közgyűlésévé kell válnia az Európa Tanácsnak. Az ET 23 tagországának képvise­lői nagyra értékelték Magyarország gyors áttérését a többpártrendszer­re, a piacgazdálkodásra, elismerés­sel szóltak arról, hogy nagy hang­súlyt helyezett a demokratizálásra és az emberi jogokra. Magyarországot a Varsói Szerző­dés tagországai közül elsőként vet­ték fel. A svéd Andreas Björck, az ET parlamenti közgyűlésének elnö­ke kifejezésre juttatta meggyőződé­sét, hogy a jövő évben teljes jogú tagságot kapnak a jelenlegi megfi­gyelők: Lengyelország, Csehszlová­kia és Jugoszlávia. vák-brazil gazdasági együttműkö­désről tárgyalva Fernando Collor és Marián Calfa egyaránt kifejezte meggyőződését, hogy e téren a kap­csolatok magasabb formáit - koope­ráció, közös vállalkozás - kell alkal­mazni. Amint megállapították, a Csehszlovákiában zajló gazdasági változások ehhez kedvező feltétele­ket teremtenek. ,,Ami a konkrét ke­reskedelmi kapcsolatokat illeti, a brazil fél egyebek között csehszlo­vák villamosokat szeretne importál­ni" - mondotta Zbynék Fiala. Végezetül Zbynék Fiala közölte, hogy Fernando Collor csehszlovák kormányküldöttséget hívott meg hi­vatalos látogatásra Brazíliába. A megbeszélés után a vendég (Folytatás a 2. oldalon) Közvetlenül azelőtt, hogy tárgya­lóasztalhoz ültek volna a harminc­ötök képviselői, a második világhá­borúban győztes négy nagyhatalom, az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Nagy-Britannia és Franciaor­szág külügyminiszterei az ENSZ­ben aláírták azt a dokumentumot, melynek értelmében országaik le­mondanak előjogaikról és kötele­zettségeikről Németországban, Ber­lint is beleértve. Ezzel Németország visszanyerte teljes szuverenitását. A harmincötök tanácskozásán George Bush' amerikai elnök mon­dott nyitóbeszédet. Az előzőleg alá­írt dokumentumra utalva kijelentette, hogy Németország egyesülésével végérvényesen eltemetik a hideghá­borút. A helsinki folyamat fő céljának az elmúlt év pozitív eredményei kon­szolidálását, a Kelet és a Nyugat további közeledését nevezte. Szavai szerint az USA kormánya szeretné, ha egy bizonyos tartós intézménye­sített mechanizmus jönne létre e cé­lok megvalósítása érdekében. Bush javaslatot tett egy konfliktusmegelő­ző központ létrehozására, továbbá az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia állandó titkársá­gának megalakítására és egy olyan je, Lothar de Maiziére és Helmut Kohl kancellár. (Természetesen mindez már jóval lapzártánk után történt, az előzetes program alap­ján írtuk e sorokat, remélve, hogy nem történik váratlan módosítás.) A városi szenátus épületében hi­vatalosan is elbúcsúztak Berlintől a három nyugati szövetséges had­sereg katonai parancsnokai. Walter Momper, Nyugat-Berlin főpolgár­mestere és Raymond Haddock amerikai, Robert Corbett brit és Francois Cannon francia tábornok­kal megtartott zárótalálkozón arról beszélt, véget ért egy korszak, amelyben szükség volt a nyugati demokráciák szolidaritására ahhoz, hogy a ketté osztott város nyugati fele szabadon élhessen. „Berlin is­mét normális várossá válik, az egye­sült Németország fővárosává, hatal­mas európai metropolisszá" - húzta alá amikor arról beszélt, hogy véget érnek a négy győztes hatalom jogai. A tábornokok közös levelet adtak át Walter Mompernek, s ebben hivata­losan is bejelentették, hogy kedden éjfélkor véget ér a szövetséges had­seregek küldetése Berlinben. Ebből az alkalomból szimbolikusan kezet fogtak Willy Brandttal, aki 1957 és 1966 között volt Nyugat-Berlin főpol­gármestere. A tegnapi hírügynökségi jelenté­sek szerint a délutáni órákban már rendkívüli mértékben megnöveke­dett a forgalom a Brandenburgi Ka­punál és a Birodalmi Gyűlés épüle­ténél, az emberek már akkor az egyesülés ünnepi aktusára vártak. A környező utcákat is megszállták (Folytatás a 2. oldalon) A külügyminiszterek arra koccintottak, hogy lemondtak előjogaikról Németországban (Telefoto: ČSTK) Elbúcsúzott a Német Szövetségi Köztársaság az NDK-tól. Nem élte meg a „ német munkások és parasztok állama" 41. születésnapját; az októ­ber 7-ére eső korábbi ünnepnap átadja helyét az október 3-i dátumnak. Végső pontot tesz az egyesítés napja a háború utáni fagyos korszak végére, elfeledteti az egykori teljhatalmú diktáto­rokat, a szilárdnak vélt, ám valójában már alap­jaiban roskadó szocialista rezsimet, a berlini bör­tönfalat, amely elzárta a gyámkodó pártideológu­sok alattvalóit Európától. Talán példátlan eset a történelemben: egy ország feladja létét anélkül, hogy puskaropogás, véres konfliktus kísérje a szokatlan, furcsa folya­matot. Megszűnt a konfrontáció - melynek épp a két Németország volt központi politikai és katonai csatatere -, s ennek a változásnak logikus következménye a hidegháborús jelenség, a ter­mészetellenes állapot, a megosztottság felszámo­lása. A furcsaság abból ered, hogy Németország csupán néhány évtizeden keresztül, összesen 74 esztendeig volt egységes, s az igazán erős köz­ponti irányítás csak a bismarcki, illetve a III. Birodalom idején működött. Nos, jól tudjuk, a „birodalomépítés" milyen katasztrófához vezetett - világháborúhoz, egy emberélet alatt, kétszer is. Még most is kísért a múlt; újból felszínre tört a lappangó bizalmat­lanság, a gyanakvás az európai óriás újjászületé­sével. Nem lehet csodálkozni, hogy az akkori szövetséges nagyhatalmak, a szomszédos orszá­gok többsége többé-kevésbé nyíltan fejezték ki aggodalmukat. Lényegében ezért újították fel a szövetségesek régi „intézményét", amelyben Egy seb begyógyult ezúttal helyet kapott a két német állam is. A négy plusz kettőnek volt a feladata, hogy kidolgozza az egyesülés külső feltételeit, garanciát követel­jen a német militarizmus rémképeinek eloszlatá­sára. Megszületett a döntés: a NATO-tagság. Moszkva beleegyezése bizonyítja annak tudatosí­tását, hogy az új európai biztonsági struktúrák létrehozásáig az Észak-atlanti Szövetség az egye­düli hatékony szervezet, amely úgy-ahogy befo­lyásolni tudja a hatalmas ország pozíciójának, helyzetének alakulását, fékezni képes esetleges hatalmi ambícióit. Miután aláírták a moszkvai szerződést, amellyel elhárult minden akadály az egyesülés útjából, a háborúban győztes négy nagyhatalom hétfőn New Yorkban ünnepélyesen is lemondott németországi jogainak gyakorlásá­ról. Ezzel az immár egységes Németország vissza­kapta hajdan elveszített szuverenitását. Willy Brandt szavait idézve: „Végre összenő­het az, ami együvé tartozik." De egyáltalán örül­nek-e ennek a németek? Mindenesetre a kezdeti örömmámor, a lelkesedés elmúlt, ma inkább már a közöny jellemző a nyugati térfélen, s a gazdasá­gi bajokból, szociális stresszből eredő nyugtalan­ság, riadalom, lázadás a keleti országrészben. Közöny és riadalom - micsoda különbség! Ebben is tükröződik a negyvenéves múlt. Kétség nem fér hozzá, a német nép akarja az egységet. Ehhez az igazsághoz egy másik is hozzátartozik, az, hogy a kettéosztott Németországgal Európa sohasem lehetne egységes. Begyógyult egy seb, mert éppen erről van szó. A sebről - hiszen a németek drámai tapasztalat­ként élték át a megosztottságot, amely nyomot hagyott a keleti és a nyugati német ember szívé­ben. Talán majd büszkék lehetnek, sikerként könyvelhetik el kontinensünk népei, hogy segítet­tek a gyógyulásban, hozzájárultak a német egy­ség megteremtéséhez. Egyszer talán, ha majd mindenki megérti - a németeket is beleértve hogy a másság nem az összeférhetetlenség szino­nímája. URBÁN GABRIELLA választási hivatal létesítésére, amely az új demokráciáknak átadná a szabad választások szervezésével kapcsolatos tapasztalatokat. Ezen­kívül javasolta egy parlament típusú európai közgyűlés összehívását. Az elnök hangsúlyozta, a párizsi csúcs­találkozó határkő lehet az európai biztonság új rendszerének kiépíté­sében, ehhez viszont az kell, hogy (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents