Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-03 / 232. szám, szerda

Szerda, 1990. október 3 évfolyam, 232. szám Befejeződött a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 6. együttes ülése A vagyonjogi sérelmek orvoslása a kisprivatizáció fontos feltétele A képviselők jóváhagyták a restitúciós törvényt • Új érdemrendek és kitüntetések (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 6. együttes ülése tegnap Rudolf Battéknak, a Népi Kamara elnökének vezetéséttél folytatódott. A napirendnek megfelelően Milan Čič (NYEE) képviselő megindokolta a vagyonjogi sérelem következményeinek mérsékléséről szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselők egy csoportja kezdeményezett. Indoklása elején utalt az általános emberjogi nyilatkozatra, amely rögzíti az emberek vagyonbirtoklási jogát, s azt is, hogy vagyonuktól önkényesen senki sem foszthatja meg őket. Az előző rendszer ezeket a normákat semmibe véve, számos állampolgárt fosztott meg javaitól, s az érintettek túlnyomó része semmilyen kártalanítást nem kapott. A gazdasági reform egyik feltétele a nemzeti vagyon privatizációja, s ehhez szükséges a kárt szenvedett áliampolgárok jogos igényeinek soron kívüli rendezése. A törvény alapján a sérelem orvoslása úgy történne, hogy a szóban forgó objektumot a tulajdonos felszólítására visszaadják vagy kifizetik, természetesen írásbeli megállapodás alapján. Minden esetben fel kell mutatni a jogos igényt igazoló okmányokat. Az egyes állampolgárok és szervezetek közti megállapodást regisztráltatni kell az állami jegyzőségeken. A törvényjavaslatot a Népi Kamara bizottságainak nevében Jirí Kővár, a Nemzetek Kamarája bizottságainak nevében Rostislav Senjuk javasolta elfogadásra. Egybehangzóan rámutattak arra, hogy ez a törvény is elősegíti a magánvállalkozás kibontakozását. A parlament illetékes bizottságai rendkívüli figyelmet szenteltek a törvénytervezet, illetve a vele kapcsolatban érkezett javaslatok és észrevételek megvitatásának. (Folytatás a 2. oldalon) Ki kell dolgozni a válságirányítás változatait (ČSTK) - Pozsonyban tegnap ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya. Hosszas vita után úgy döntött, hogy mielőbb ki kell dolgozni a gazdaság és a szociális szféra váiságirányításának változatait. Erre akkor van szükség, ha Szlovákiában egy esetleges szükségállapot alakul ki, például a nehéz téli körülmények esetén vagy egyes nyersanyag-, tüzelőanyag-, energia- és áruhiány esetén. A javaslattétel e kérdésben valamennyi minisztérium feladata lesz. Megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum 1991. január elsejétől esedékes reformját. Megállapította, hogy a javaslat a gazdasági reform általános alapelveinek dokumentumaiból indul ki, és (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Kisprivatizáció Somorján ... Olyan hentesárut készítek, hogy szokjanak oda. Mindig azt teszek az asztalra, aminek éppen a szezonja van. (4. oldal) Yehudi Menuhin müncheni „fia" ... Borisnak abszolút hallása van, ezt rögtön az elején megállapították, később aztán azt is megtudtam: muzikalitását tekintve sokkal érettebb, mint valójában. (5. oldal) Inter, Dukla: kötelező a továbbjutás! ... Nagy várakozás előzi meg az Aston Villa ostravai vendégszereplését. Annál is inkább, mert az angol együttes edzője Jozef Vengloš... (7. oldal) Németország ismét egységes Bár hivatalosan nem volt munkaszünet, az emberek mindkét Németországban az egyesülés napjaként élték át a tegnapi napot, számtalan ünnepséget, népi vigasságot készítettek elő kedd éjszakára. Az egyesülés ünnepélyes pillanataként a következő időpont kerül az annalesekbe: 1990. október másodika, éjfél. Ugyanis pont éjfélkor, a német nemzeti himnusz hangjai mellett húzták fel a német zászlót az egykori Birodalmi Gyűlés épülete előtt. Röviddel ezt megelőzően ünnepi ülést tartott a keletnémet kormány, s elmondta utolsó beszédét az NDK utolsó kormányfőFernando Collor prágai tárgyalásai Nincs akadálya a csehszlovák-brazil együttműködés bővítésének (ČSTK) - Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, Václav Havel köztársasági elnök meghívására hétfőn kora este hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Fernando Collor, a Brazil Szövetségi Köztársaság államfője. Összeurópai külügyminiszteri értekezlet New Yorkban Bush és Sevardnadze fontos bejelentése a leszerelési megállapodásokról (ČSTK) - Hétfőn este New York-ban megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési konferencia tagországai külügyminisztereinek tanácskozása. A külügyminiszterek kétnapos, amerikai földön első ízben megrendezett tanácskozása a párizsi novemberi csúcstalálkozót készíti elő. A vendéggel tegnap reggel elsőként Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök találkozott. A megbeszélésről Zbynék Fiala, a szövetségi kormány szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a brazil elnök mindenekelőtt a Csehszlovákiában végbemenő változásokról érdeklődött. Elismeréssel beszélt a békés átalakulásról. A csehszloMagyarországot felvették az Európa Tanácsba (ČSTK) - Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése tegnap egyhangúlag úgy döntött, felveszi tagjai sorába Magyarországot. Antall József magyar kormányfő, aki részt vett az ünnepi aktuson, az Európába való visszatérés történelmi lépésének nevezte országa belépését az Európa Tanácsba. Egyetértett azzal a véleménnyel, amely a NATO idei londoni csúcstalálkozóján született, s amely szerint távlatilag a helsinki folyamatban részt vevő mind a harmincöt tagország parlamenti közgyűlésévé kell válnia az Európa Tanácsnak. Az ET 23 tagországának képviselői nagyra értékelték Magyarország gyors áttérését a többpártrendszerre, a piacgazdálkodásra, elismeréssel szóltak arról, hogy nagy hangsúlyt helyezett a demokratizálásra és az emberi jogokra. Magyarországot a Varsói Szerződés tagországai közül elsőként vették fel. A svéd Andreas Björck, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a jövő évben teljes jogú tagságot kapnak a jelenlegi megfigyelők: Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia. vák-brazil gazdasági együttműködésről tárgyalva Fernando Collor és Marián Calfa egyaránt kifejezte meggyőződését, hogy e téren a kapcsolatok magasabb formáit - kooperáció, közös vállalkozás - kell alkalmazni. Amint megállapították, a Csehszlovákiában zajló gazdasági változások ehhez kedvező feltételeket teremtenek. ,,Ami a konkrét kereskedelmi kapcsolatokat illeti, a brazil fél egyebek között csehszlovák villamosokat szeretne importálni" - mondotta Zbynék Fiala. Végezetül Zbynék Fiala közölte, hogy Fernando Collor csehszlovák kormányküldöttséget hívott meg hivatalos látogatásra Brazíliába. A megbeszélés után a vendég (Folytatás a 2. oldalon) Közvetlenül azelőtt, hogy tárgyalóasztalhoz ültek volna a harmincötök képviselői, a második világháborúban győztes négy nagyhatalom, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei az ENSZben aláírták azt a dokumentumot, melynek értelmében országaik lemondanak előjogaikról és kötelezettségeikről Németországban, Berlint is beleértve. Ezzel Németország visszanyerte teljes szuverenitását. A harmincötök tanácskozásán George Bush' amerikai elnök mondott nyitóbeszédet. Az előzőleg aláírt dokumentumra utalva kijelentette, hogy Németország egyesülésével végérvényesen eltemetik a hidegháborút. A helsinki folyamat fő céljának az elmúlt év pozitív eredményei konszolidálását, a Kelet és a Nyugat további közeledését nevezte. Szavai szerint az USA kormánya szeretné, ha egy bizonyos tartós intézményesített mechanizmus jönne létre e célok megvalósítása érdekében. Bush javaslatot tett egy konfliktusmegelőző központ létrehozására, továbbá az európai biztonsági és együttműködési konferencia állandó titkárságának megalakítására és egy olyan je, Lothar de Maiziére és Helmut Kohl kancellár. (Természetesen mindez már jóval lapzártánk után történt, az előzetes program alapján írtuk e sorokat, remélve, hogy nem történik váratlan módosítás.) A városi szenátus épületében hivatalosan is elbúcsúztak Berlintől a három nyugati szövetséges hadsereg katonai parancsnokai. Walter Momper, Nyugat-Berlin főpolgármestere és Raymond Haddock amerikai, Robert Corbett brit és Francois Cannon francia tábornokkal megtartott zárótalálkozón arról beszélt, véget ért egy korszak, amelyben szükség volt a nyugati demokráciák szolidaritására ahhoz, hogy a ketté osztott város nyugati fele szabadon élhessen. „Berlin ismét normális várossá válik, az egyesült Németország fővárosává, hatalmas európai metropolisszá" - húzta alá amikor arról beszélt, hogy véget érnek a négy győztes hatalom jogai. A tábornokok közös levelet adtak át Walter Mompernek, s ebben hivatalosan is bejelentették, hogy kedden éjfélkor véget ér a szövetséges hadseregek küldetése Berlinben. Ebből az alkalomból szimbolikusan kezet fogtak Willy Brandttal, aki 1957 és 1966 között volt Nyugat-Berlin főpolgármestere. A tegnapi hírügynökségi jelentések szerint a délutáni órákban már rendkívüli mértékben megnövekedett a forgalom a Brandenburgi Kapunál és a Birodalmi Gyűlés épületénél, az emberek már akkor az egyesülés ünnepi aktusára vártak. A környező utcákat is megszállták (Folytatás a 2. oldalon) A külügyminiszterek arra koccintottak, hogy lemondtak előjogaikról Németországban (Telefoto: ČSTK) Elbúcsúzott a Német Szövetségi Köztársaság az NDK-tól. Nem élte meg a „ német munkások és parasztok állama" 41. születésnapját; az október 7-ére eső korábbi ünnepnap átadja helyét az október 3-i dátumnak. Végső pontot tesz az egyesítés napja a háború utáni fagyos korszak végére, elfeledteti az egykori teljhatalmú diktátorokat, a szilárdnak vélt, ám valójában már alapjaiban roskadó szocialista rezsimet, a berlini börtönfalat, amely elzárta a gyámkodó pártideológusok alattvalóit Európától. Talán példátlan eset a történelemben: egy ország feladja létét anélkül, hogy puskaropogás, véres konfliktus kísérje a szokatlan, furcsa folyamatot. Megszűnt a konfrontáció - melynek épp a két Németország volt központi politikai és katonai csatatere -, s ennek a változásnak logikus következménye a hidegháborús jelenség, a természetellenes állapot, a megosztottság felszámolása. A furcsaság abból ered, hogy Németország csupán néhány évtizeden keresztül, összesen 74 esztendeig volt egységes, s az igazán erős központi irányítás csak a bismarcki, illetve a III. Birodalom idején működött. Nos, jól tudjuk, a „birodalomépítés" milyen katasztrófához vezetett - világháborúhoz, egy emberélet alatt, kétszer is. Még most is kísért a múlt; újból felszínre tört a lappangó bizalmatlanság, a gyanakvás az európai óriás újjászületésével. Nem lehet csodálkozni, hogy az akkori szövetséges nagyhatalmak, a szomszédos országok többsége többé-kevésbé nyíltan fejezték ki aggodalmukat. Lényegében ezért újították fel a szövetségesek régi „intézményét", amelyben Egy seb begyógyult ezúttal helyet kapott a két német állam is. A négy plusz kettőnek volt a feladata, hogy kidolgozza az egyesülés külső feltételeit, garanciát követeljen a német militarizmus rémképeinek eloszlatására. Megszületett a döntés: a NATO-tagság. Moszkva beleegyezése bizonyítja annak tudatosítását, hogy az új európai biztonsági struktúrák létrehozásáig az Észak-atlanti Szövetség az egyedüli hatékony szervezet, amely úgy-ahogy befolyásolni tudja a hatalmas ország pozíciójának, helyzetének alakulását, fékezni képes esetleges hatalmi ambícióit. Miután aláírták a moszkvai szerződést, amellyel elhárult minden akadály az egyesülés útjából, a háborúban győztes négy nagyhatalom hétfőn New Yorkban ünnepélyesen is lemondott németországi jogainak gyakorlásáról. Ezzel az immár egységes Németország visszakapta hajdan elveszített szuverenitását. Willy Brandt szavait idézve: „Végre összenőhet az, ami együvé tartozik." De egyáltalán örülnek-e ennek a németek? Mindenesetre a kezdeti örömmámor, a lelkesedés elmúlt, ma inkább már a közöny jellemző a nyugati térfélen, s a gazdasági bajokból, szociális stresszből eredő nyugtalanság, riadalom, lázadás a keleti országrészben. Közöny és riadalom - micsoda különbség! Ebben is tükröződik a negyvenéves múlt. Kétség nem fér hozzá, a német nép akarja az egységet. Ehhez az igazsághoz egy másik is hozzátartozik, az, hogy a kettéosztott Németországgal Európa sohasem lehetne egységes. Begyógyult egy seb, mert éppen erről van szó. A sebről - hiszen a németek drámai tapasztalatként élték át a megosztottságot, amely nyomot hagyott a keleti és a nyugati német ember szívében. Talán majd büszkék lehetnek, sikerként könyvelhetik el kontinensünk népei, hogy segítettek a gyógyulásban, hozzájárultak a német egység megteremtéséhez. Egyszer talán, ha majd mindenki megérti - a németeket is beleértve hogy a másság nem az összeférhetetlenség szinonímája. URBÁN GABRIELLA választási hivatal létesítésére, amely az új demokráciáknak átadná a szabad választások szervezésével kapcsolatos tapasztalatokat. Ezenkívül javasolta egy parlament típusú európai közgyűlés összehívását. Az elnök hangsúlyozta, a párizsi csúcstalálkozó határkő lehet az európai biztonság új rendszerének kiépítésében, ehhez viszont az kell, hogy (Folytatás a 2. oldalon)