Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-19 / 246. szám, péntek

Törvény a szülői pótSékról A Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése jóváhagyta az alábbi törvényt 1-§ A kisgyerekekről gondoskodó családok feltételeinek javítására állami illetékként szülői pótlék (a továbbiakban csak „pótlék") nyújtandó. Az igény feltételei és a folyósítás időtartama 2.§ (1) A pótlékra a szülőnek akkor van igénye, ha személyesen egész napon át rendesen gondoskodik legalább egy gyerekről, aki a) nem több három évesnél, illetve b) nem több hétévesnél, ha olyan gyerekről van szó, aki az illetékes állami szerv szakvéleménye (döntése) szerint tartósan súlyos egészségkárosodott és rendkívüli gondoskodást vagy különösen igényes rendkívüli gondoskodást kíván meg. (2) Erre a pótlékra az igény további feltétele, hogy a szülő és a gyerek állandó lakhelye a Cseh és a Szlovák Szövetségi Közársaság területén van. (3) E törvény szempontjából szülő alatt nemcsak a gyerek anyja vagy apja értendő, hanem más olyan személy is, aki a gyereket a szülői gondoskodást helyettesítő állandó jellegű gondoskodásba vette. A szülői gondoskodást helyettesítő állandó jellegű gondoskodásba vett gyereknek tekintik az örökbe fogadott gyereket, az illetékes szerv döntése alapján ilyen gondoskodásba vett gyereket, azt a gyereket, akinek a szülője meghalt, illetve a házastárs olyan gyerekét, akit bírósági döntéssel adtak nevelésbe. 3-§ (1) A pótlék csak akkor jár, ha a gyerekről való gondoskodás idején a szülőnek nincs igénye bérre (fizetésre, munkáért járó javadalmazásra) vagy kereseti tevékenységből származó más jövedelemre, nem kap kereseti tevékenységből származó jövedelmet helyettesítő táppénzt, alkalmaztatása előtti hozzájárulást, illetve a megváltozott munkaképességű állampolgároknak utókezelésük idejére járó illetéket, amenynyiben a törvény további szövege nem rendelkezik másképp. (2) Ha a szülő a 2. § 1. bekezdésében említett gyerekről gondoskodik, és igénye van a kereseti tevékenységből származó jövedelmet helyettesítő táppénzre, alkalmaztatás előtti illetékre avagy a munkaképtelen állampolgároknak utókezelésük idejére járó illetékre, amelynek összege alacsonyabb a pótléknál (7. § 1. és 2. bekezdése), akkor a pótlékot az ilyen p>ótlék s az említett illetékek, pótlékok) közti különbség összegében nyújtják. 4-§ (1) A pótlék akkor is jár, ha a szülő kereseti tevékenységet folytat, amennyiben a) naponta legfeljebb két órában állapították meg foglalkoztatása idejét, vagy a kereseti tevékenységből származó jövedelme, az adó levonása nélkül, nem haladja meg a havi 800 koronát; b) hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy más komoly oknál fogva élettárs nélkül élő szülőről van szó s az általa gondozott gyereket nem helyezték el bölcsődében (óvodában) vagy más ehhez hasonló intézményben s a szülő kereseti tevékenysége idején más személy által biztosította számára a szükséges gondoskodást. (2) A pótlék akkor is jár, ha a szülő táppénzt vagy gyermekgondozási segélyt kap az 1. bekezdésben említett kereseti tevékenység alapján; erre az esetre nem vonatkozik a 3. § 2. bekezdése. (3) A gyerekről való személyes egésznapos gondoskodás feltétele teljesített az 1. bekezdésben említett esetekben, továbbá ha olyan diákokról és tanulókról van szó, akik tanulással vagy az előírt gyakorlattal rendszeresen készülnek hivatásukra, kivéve a katonai főiskolák hallgatóit, s a külföldi iskolák tanulóit, amennyiben tanulmányaik idején nem állnak munkaviszonyban vagy nem fejtenek ki önálló kereseti tevékenységet s a gyerek nincs elhelyezve bölcsödében, óvodában (esetleg hasonló intézményben). A gyerek bölcsődében (óvodában), esetleg hasonló intézményben való elhelyezésének nem tekintik a gyógyító-utókezelő intézmények rendszeres látogatását, napi négy órát meg nem haladó időtartamban. 5.§ Ha a gyerek egészségi okból több mint három hónapig intézeti gondozásban van, a negyedik hónaptól kezdve a pótlék nem jár. 6-§ Ugyanarról a gyerekről való gondoskodásnál a pótlék csak egyszer jár, ha több személy teljesíti is megítélése feltételeit. Ha nem egyeznek meg abban, hogy közülük melyik fogja a pótlékot kapni, akkor ez a pótlék elsősorban az anyának, majd az apának, esetleg más nőnek jár. 7- § A pótlék összege és folyósítása (1) A pótlék összege minden naptári hónapért 900 korona. (2) Ha a pótlék csak a naptári hónap egy részéért jár, összege az egyes naptári napokért 30 korona. (3) A pótlékot havonta visszamenőleg folyósítják, mégpedig legkésőbb az azt a hónapot követő naptári hónap végéig, amelyben megfeleltek a pótléknyújtás feltételeinek. (4) A pótlékot külföldre nem folyósítják. (5) A pótlék adómentes és nem vezethető rá bíróság vagy közigazgatási szerv által elrendelt végrehajtás. 8- § Az igény érvényesítése (1) A pótlékra igényt tarthatnak a a) munkaviszonyban álló dolgozók s a dolgozókhoz hasonlóan a betegbiztosításban részt vevő személyek, mégpedig annál, aki a betegbiztosítást intézi; b) földműves-szövetkezeti tagok, akiknek tagsága magába foglalja a munkaviszonyt is, mégpedig annál a szövetkezetnél, amelyben dolgoznak; c) tényleges katonai sizolgálatukat végző nők és férfiak, a Nemzetbiztonsági Testületnek és a javító-nevelő testületeknek női és férfi tagjai, mégpedig azoknál a szerveknél, amelyek betegbiztosításukat intézik; d) többi személy az illetékes állami szerveknél. v (2) Ha a szülőnek két vagy több munkahelye (kereseti tevékenysége) van, a betegbiztosítását ellátók közül kiválasztja azt, akinél érvényesíti igényét a pótlékra. 9-§ Az igény megszűnése A naptári hónapért járó pótlékra az igény megszűnik három évvel azon hónap utolsó napja után, amelyért a pótlék még járt. 10. § A pótlék nyújtásával járó kötelességek (1) A szülő, aki e törvény alapján igényt tart a pótlékra, köteles bizonyítani a megítéléséhez szükséges tényeket. (2) A pótlék elfogadója köteles a pótlék folyósítójával nyolc napon belül tudatni a pótlék nyújtása szempontjából döntő fontosságú körülményekben bekövetkezett változásokat. 11-§ Változások a pótlékban és visszatérítése (1) Ha megváltoznak vagy megszűnnek a pótlék igényelhetősége, illetve összege szempontjából döntő fontosságú tények, vagy ha a pótlékot jogtalanul elvonják vagy csökkentik attól a naptól kezdve, amelyen az ilyen intézkedésre feljogosító valameny említett ok bekövetkezett; ha a pótlékot már folyósították, akkor elvonják vagy csökkentik az azt követő naptól kezdve, amelyen még folyósították. A pótlékot attól a naptól kezdve emelik, amelytől kezdve az emelés jár. (2) Ha elfogadója hibájából a pótlékot jogtalanul vagy helytelen összegben folyósították, akkor azt köteles visszatéríteni; ez főleg arra az esetre vonatkozik, ha a pótlékot kicsalta, elhallgatva valamilyen döntő fontosságú körülményt, vagy nem teljesítve e törvényben megszabott más kötelességét. A pótlék visszatérítéséről az illetékes állami szerv dönt. A jogtalanul vagy helytelen összegben folyósított pótlék visszatérítéséhez való igény megszűnik, ha legalább egy év telt el attól a naptól kezdve, hogy az illetékes állami szerv ezt a tényt megállapította, legkésőbb azonban a pótlék kifizetésének napjától eltelt három év után. A fellebbezési eljárás során hozott, a pótlék visszatérítésének kötelességéről szóló döntéssel szemben jogorvoslatért a kerületi bírósághoz lehet fordulni. (3) A jogtalanul elfogadott összeget, amelyet az elfogadó a végrehajtható döntés alapján köteles viszszatéríteni, levonhatják a szokványosán folyósított vagy később megítélt pótlókból, illetve a bérből (fizetésből, munkáért járó javadalmazásból) s a kereseti tevékenységből származó más jövedelemből; erre vonatkoznak az olyan összegekről szóló előírások, amelyekre nem vezethető bírósági végrehajtás. 12. § A pótlékkal kapcsolatos eljárás (1) A pótlékról a szülő betegbiztosítására illetékes szerv dönt; a pótlékról való döntésekre, az ezzel kapcsolatos eljárásra és folyósítására vonatkoznak a betegbiztosítás idevágó előírásai. (2) A többi esetben a pótlékról az illetékes állami szerv dönt és folyósítja azt (8.§ 1. bekezdésének b) pontja); ennek során a közigazgatási rendtartásból indul ki. (3) A szervezetek és az illetékes állami szervek feladataira, köztük a pótlék kimutatására, elszámolására és kiegyenlítésére vonatkoznak a betegbiztosítás idevágó előírásai. (4) Nem minősül túlfizetésnek ha a pótlékot az illetékes helyett erre nem illetékes folyósította, amennyiben a kifizetésre a naptári hónapban igény volt s a pótlékot csak egyszer folyósították; ebben az esetben a pótlék kifizetett összegét a folyósítók egymás között nem térítik meg. 13. § Együttműködés a pótlék nyújtásánál A gyerekeknek és az ifjúságnak egészségügyi, szociális vagy más gondoskodást nyújtó szervek, intézmények és személyek hatáskörükön belül tájékoztatást nyújtanak a pótlék igényelhetőségét eldöntő illetékes szerveknek - kérésükre - azokról a körülményekről, amelyek döntő fontosságúak az ilyen igény keletkezésére és fennállására. 14. § A törvény szigorának enyhítése Az e törvény végrehajtásánál előforduló szigort enyhíthetik az illetékes állami szervek, a tényleges katonai szolgálatukat teljesítő nők és férfiak, a Nemzetbiztonsági Testület és a Javító-Nevelő Testület női és férfi tagjai esetében pedig a fegyveres erőkben a betegbiztosítás területén a szigor enyhítésére illetékes szervek. (2) Az előző bekezdés szerinti döntésekkel szemben fellebbezésnek nincs helye. 15. § Felhatalmazó rendelkezések A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya megfelelőképpen növeli a 4. § 1. bek. a) pontjában és a 7. § 1. és 2. bekezdésében említett összeget, ha a bérszint legalább 5 százalékkal növekszik. Ideiglenes és zárórendelkezések 16. § (1)Az e törvény szerinti pótlék helyettesíti az eddigi előírások alapján nyújtott gyermekgondozási segélyt. (2) Ha e törvény hatályba lépése napján folyósított gyermekgondozási segély havi 1300 korona, ez a segély ebben az összegben továbbra is jár, mégpedig az e törvény hatályba lépésének napja előtt hatályos törvények szerint. Ha azonban az elfogadó erről a gyermekgondozási segélyről lemond, a pótlék az e törvényben meghatározott összegben és feltételekkel jár. (3) A gyermekgondozási segélyhez való 1990. október 1-e előtt keletkezett olyan igényről, amelyről a jelzett napig nem született jogérvényes döntés, az 1990. október 1je előtti időszakra vonatkozóan a jelzett nap előtt érvényes előírások szerint döntenek. 17. § Hatályát veszíti 1) A gyermekgondozási segélyről szóló 107/1971 Tt. sz. törvény a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 8/1982 Tt. sz. törvényerejű rendelete a 110/1984 Tt. törvény, az 50/1987 Tt. sz törvény és a 18/1990 TT. sz. törvény szerinti szövegezésben; 2) a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium 130/1984 Tt. sz. hirdetménye, amellyel végrehajtják a gyermekgondozási segélyről szóló törvényt az 56/1987 Tt. sz. és a 259/1990 Tt. sz. hirdetmény szerinti szövegezésben. 18. § A törvény hatálya Ez a törvény 1990. október 1 -jével lép hatályba. A törvény margójára Diszkriminációk nélkül A gyermekvállalási kedv ösztönzésére 1969-ben bevezetett gyermekgondozási segély befejezte pályafutását. Helyébe lép a szülői pótlék, melynek jogi szabályozása átveszi a pozitív megoldásokat a gyermekgondozási segélyről szóló törvényből. A két segély közti különbség, az eltérő elnevezések mellett főként az, hogy az új szabályozás nem ismeri már a gyermekgondozási segélyről szóló törvény diszkriminációs rendelkezéseit, melyek oly jellemzőek voltak a „szocialista jogalkotás" törvényeire. A diszkrimináció mindig és mindenütt az emberi méltóság jogtalan megsértéséhez, egyéni tragédiákhoz vezet. így volt ez a gyermekgondozási segélyről szóló, 21 évvel ezelőtt hozott törvénnyel is. Kezdetben csak az anyának biztosított lehetőséget arra, hogy a gyermek egyéves koráig állami támogatással kisegítve gondoskodjon szülőként a gyermekéről. A férfi, az apa nem kaphatott gyermekgondozási segélyt. Nem kaphatott gyermekgondozási segélyt azonban az az anya sem, aki oly „szerencsétlenül" ment férjhez, hogy gyermeke nem a csehszlovák állampolgárságot kapta. A magyarázat voltaképpen logikus volt, az állami költségvetés terhére folyósított állami hozzájárulásról van szó, s ezért csak a csehszlovák állampolgárok (gyermekek) javára használható fel. A magyarázat azonban figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az állami költségvetésbe nemcsak csehszlovák állampolgárok fizettek adót. Diszkriminálták azonban a gyermekeket is, méghozzá meglepő módon éppen az elsőszülötteket, akiknek csak első életévük betöltéséig volt joguk az állam által támogatott anyai gondoskodáshoz. Idővel liberalizálni kezdték ezeket a szabályokat. A segély folyósítását lehetővé tették a gyermek kétéves koráig, majd harmadik életévének betöltéséig (az elsőszülött gyermek diszkriminálása azonban megmaradt). Egészen rendkívüli esetekben lehetővé tették azt is, hogy a segélyt az apa kaphassa, habár itt már fogalmi ellentmondás keletkezett, mivel az „anyasági hozzájárulásra" (materský príspevok) immár az apa is jogosulttá válhatott. A férfiak és a nők törvény előtti egyenlőségét - legalábbis a segély vonatkozásában - azonban ez sem teremtette meg. Ez a szabályozás tehát nem állt összhangban sem az alkotmánnyal, sem az emberi jogokról szóló nemzetközi megállapodásokkal (mellesleg még ma is ez a helyzet pl. az özvegyi nyugdíjak vagy egyes munkajogi kedvezmények esetében is). A gyakorlatban ez oda vezetett, hogy válás esetén szinte automatikusan az anya „kapta meg" a gyermeket, mert - idézve egy fővárosi bírónőt - „ha prostituált is, a törvény olyan kedvezményeket ad neki, hogy minden szempontból jobban tud gondoskodni a gyermekről, mint bármely apa". A jogi szabályozás társadalmi következményeit tekintve tehát nyilván fölöttébb időszerű volt már az „anyasági hozzájárulás" helyett bevezetni a szülői pótlékot. Végül is az apa nem lehet névtelen státisžta az anya mellett a kiskorú gyermekek nevelésében, nem lehet szerepét csupán arra korlátozni, hogy egyedüli joga és kötelessége előteremteni a gyermeke és házastársa megélhetéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az új törvény nem tesz különbséget az anya és az apa, az elsőszülött és a további gyermekek között. Nem tekinthető diszkrimináló rendelkezésnek, hogy a rendkívüli gondoskodásra szoruló gyermekek hétéves koráig jogosult a szülő segélyre, hiszen ez csupán az eleve adott hátrány behozását szolgálja. A szülői pótlékról szóló törvényt persze nem mindenki fogadja majd egyértelmű örömhírként, bár az érintettek legtöbbje az eddigi 600, esetleg 800 korona helyett az egységes 900 korona összegű szülői segélyt kapja majd. Hátrányosan érinti azonban a törvény a jövőben azokat, akik a korábbi jogi szabályozás értelmében 1300 korona összegű gyermekgondozási segélyre lennének jogosultak, azaz három vagy több legfeljebb hároméves gyermekről gondoskodnak. A múltban azonban sokan mutattak rá arra, hogy ez a szabályozás kedvezőtlenül befolyásolja a népességszaporulat minőségét. A törvény 16. §-ának 2. bekezdésével kapcsolatban gyakran merül fel a kérdés, hogy az 1300 korona összegű gyermekgondozási segély jogosultja miért mondana le a segélyről a 900 korona összegű szülői pótlék javára. Látni kell azonban, hogy a szülői pótlék folyósításának feltételei sokkal kedvezőbbek mint voltak a gyermekgondozási segély folyósításának feltételei. Lehetővé teszik például, hogy bizonyos korlátozott kereseti tevékenység mellett is folyósítsák a szülői pótlékot, amit viszont a gyermekgondozási segélyről szóló törvény eleve kizárt. F. M. ÚJ SZÚ 15 1990. X. 4.