Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-18 / 245. szám, csütörtök

Csehszlovákiában nő a bizonytalanság (ČSTK) - Úgy élni, mint a kapita­lizmusban, és úgy dolgozni, mint a szocializmusban - ezzel a címmel közölt tegnap egy cikket Csehszlo­vákiáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap. A szerző szerint a csehszlovák emberek kö­rében egyre nagyobb lesz a bizony­talanság a további politikai, s főleg a gazdasági helyzet miatt. Az ok a gazdasági reformok nem kielégítő üteme, vontatott végrehajtása, s ezt a Polgári Fórum alakította kormány rovására írják. Az állampolgárok többsége nem tudja, mi vár rá az év elején, amikor felszabadítják az árakat és teljes ütemben beindul a privatizálás. So­kan erős sokkra számítanak, ami szintén nem járul hozzá a megelé­gedettséghez. Most látszik beigazo­lódni, hogy a piacgazdasághoz ve­zető út, amelyet a novemberi forra­dalom után minden párt hangozta­tott, sokkal göröngyösebb, mint kez­detben feltételezték. Bő terjedelemben foglalkozik a német lap a kis- és a nagyprivati­zációval: az a társadalom, amely 40 éven át csupán a kommunisták és a széles rétegek közötti egyenlőtlen­séget ismerte, most a saját soraiban is érzékeli a jelentkező szociális egyenlőtlenséget. Hiszen azok, akik az érvényes és a tervezett jogi nor­mák keretein belül vállalkozásokba kezdtek, már most is négyszer vagy többször annyit keresnek, mint az átlag. Nem lehet nem látni a szo­ciális irigységet. Panaszokat hallani a családi klánokra - arra, hogy ve­zető politikusok hozzátartozói kerül­nek jobb beosztásba. A gazdasági problémák mellett a föderációban nyugtalanságot kel­tenek a szeparatista irányzatok is. A felgyülemlett problémák miatt a bí­rálatok kereszttüzébe kerülnek olyan személyiségek is, akiket a for­radalom után megváltókként ünne­peltek. Csökkent a Polgári Fórum népszerűsége, s még Václav Ha­velnek is, aki eddig összetartó erő­ként működött, azt vetik a szemére, hogy túlzottan populista, csak az erkölccsel, a jelképekkel foglalkozik, s már nem érdekli őt a napi politika. Jelcin a Satalin-féle tervet támogatja OROSZORSZÁG ELUTASÍTJA AZ ELNÖKI PROGRAMOT (ČŠTK) - A szovjet gazdaság stabilizálásának és a piaci mecha­nizmusra való átállításának végle­ges, Gorbacsov által aláírt prog­ramját kedden délelőtt osztották ki a szovjet parlament képviselőinek, azután, hogy Gorbacsov és gazda­sági tanácsadói az éjszaka folya­mán utoljára áttanulmányozták az anyagot. Vitalij Ignatyenko, az el­nök szóvivője csupán arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy a 70 olda­las dokumentum nagyon „érthető­en" van megfogalmazva. Részlete­ket nem volt hajlandó közölni, azt mondta az újságíróknak, várják meg Gorbacsov péntekre tervezett parla­menti beszédét. Addig az egyes szakbizottságokban vitatják meg a programot, s talán a csütörtöki plénumülésen is. Itt a program kidol­gozását irányító Aganbegjav aka­démikus fűz hozzá magyarázatokat. Ugyancsak kedden este, amikor már senki sem számított rá, beszé­det mondott az orosz parlamentben Borisz Jelcin, a testület elnöke Azt mondta e programról, hogy Gorba­csov meg akarja vele őrizni az admi­nisztratív-bürokratikus rendszert a Szovjetunióban. Kijelentette, ha elfogadják, akkor Oroszország más útra lép, önállóan fogja megvalósíta­ni a Stalin akadémikus tervezetére épülő 500 napos programot. Ez azt jelentené, hogy elkülönítik az össz­szövetségi és a köztársasági tulaj­dont, a költségvetést, különválnak az irányítás struktúrái, a hadsereg és sok más intézmény, bevezetik az önálló orosz pénzt, vámszolgálatot stb. Vagyis ez a változat a Szovjet­unió tényleges szétesését jelentené. Jelcin szerint a másik lehetőség: Rizskov miniszterelnök és több je­lenlegi miniszter menesztése, egy új szovjet kormány megalakítása, oly módon, hogy a miniszterek egy ré­szére az államfő, a másik részére pedig a radikális reformerek tenné­nek ajánlatot. De felvetett egy komp­romisszumos változatot is, amely szerint a centrum az elnöki progra­mot valósítaná meg, Oroszország pedig a saját lehetőségeihez iga­zodna. Ez esetben az orosz parla­ment feladata az lenne, hogy meg­védje Oroszország nemzeteit az A Perzsa-öbölbeli válság az utóbbi időben elterelte a figyelmet Iránról, ahol azonban az iszlám fundamentalizmus továbbra is megőrizte militáns arcula­tát. Ezt felvételünk is bizonyítja: a fegyveres nők Izrael- és Amerika-ellenes tüntetésen vesznek részt Teheránban. (Telefoto - ČSTK) össz-szövetségi program következ­ményeitől. A szovjet parlament eleget tett Mihail Gorbacsov azon kérésének, hogy Alekszandr Szuharevet, a Szovjetunió legfőbb ügyészét mentsék fel tisztségéből. Szuharev nyugállományba vonul. Ez ügyben a végső szót a népi képviselők kongresszusának kellett kimonda­nia, hiszen két évvel ezelőtt ez a tes­tület választotta meg őt viharos viták után. Most sem ment simábban a dolog, sok képviselő mutatott rá arra, a 67 éves Szuharev a totalitári­us rendszer élő szimbóluma, s távo­zásával le akarja rázni magáról a fe­lelősséget, amelyet viselnie kell a bűnözés rendkívüli mértékű emel­kedése miatt. Ukrajnában már napok óta tüntet­nek a diákok Mászol kormányfő és Kravcsuk parlamenti elnök távozá­sát követelve. Ezt támogatják az október elseje óta ülésező ukrán parlamentben helyet foglaló ellenzé­ki képviselők is, akik tegnap bejelen­tették: kilépnek a köztársaság legfel­sőbb törvényhozó testületéből. Az ellenzéki tömörülés szerint ugyanis ez a parlament amelyben a kommu­nisták vannak többségben, nem ké­pes kivezetni Ukrajnát a válságból. Az ellenzék követeli az új választá­sok kiírását és az ideiglenes kor­mány felállítását. A tegnap délutáni hírek szerint Vitalij Mászol állítólag úgy döntött, hogy benyújtja lemon­dását. Ingvar Carlson, svéd kormányfő meghívására kedden Stockholmba utazott Kazimiera Prunskiene lit­ván miniszterelnök-asszony. Ven­déglátójával, több szakminiszterrel, a vállalkozói körök képviselőivel foly­tat tárgyalásokat. Wörner: Az EK nem helyettesíti a NATO-t (ČSTK) - Az Európai Közösségek nem helyettesíthetik a NATO-t - je­lentette ki Manfred Wörner, az Észak-atlanti Tömb főtitkára a Libé­ration francia lapnak adott interjújá­ban. A NATO jelenlegi vezetője, aki korábban nyugatnémet hadügymi­niszter volt, úgy véli, jó ideig eltart, amíg az Európai Közösségek kere­tében kialakul az igazi védelmi struktúra. Ezért van szükség ,,a transzatlanti szövetségre, mint a szovjet erők ellentételére". Mind­ehhez hozzáfűzte: a kelet-európai­ak is úgy vélekednek, hogy az új Európában a NATO lesz a biztonság döntő fontosságú pillére. Az öböl-válság kapcsán elmond­ta, a NATO nagyon hasznos szere­pet játszott az információcsere te­rén, s ez segítette elő a jelenlegi szolidaritás kialakulását. ,,Az a tény, hogy szövetségünk garantálta Török­ország biztonságát, döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy Ankara szi­lárd álláspontra helyezkedhessen a válságban. Leértékelik a lejt, felszabadítják az árakat Több mint ötven százalékkal leértékelték a lejt az amerikai dollárhoz, valamint a más konvertibilis valutákhoz viszonyítva. A román kormány döntését Eugen Dijmarescu, a gazdasági reformokért felelős államtitkár jelentette be a hivatalos Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatá­ban. Az új árfolyam szerint egy dollár 35 lejt ér, míg korábban csak 21 lejbe került. Azt, hogy pontosan mikortól lép érvénybe az új árfolyam, Dijmarescu nem közölte^ ÚJ SZÚ 1990. X. 18. Kijelentette továbbá, hogy a ro­mán lej leértékelése szerves része az árak teljes felszabadításának az országban. A szabadárak törvénye­sítése november elsejétől kezdődő­en fokozatosan lép életbe. Tehát megszűnik a lej kettős árfolyama és mind a kereskedelemben, mind a nem kereskedelmi ügyletekben teljesen egyforma lesz. A részleges konvertibilitás bevezetését a kor­mány a jövő év január elsejétől kez­dődően tervezi. Ezután országszer­te devizaaukciókat rendeznek, me­lyek megmutatják, hogy milyen a lej és a dollár piaci viszonya, s ennek alapján alakul majd ki a reális árfo­lyam. Az intézkedés minden valószí­nűség szerint széles körű áremelke­dést von majd maga után Romániá­ban. Azt is el lehet mondani, hogy többé-kevésbé legalizálja a korábbi feketepiaci árakat, melyek jóval ma­gasabbak, mint a hivatalosak. Persze, az üzletekben szinte semmi nem kapható, ezért a hivata­los árak semmit nem érnek. A nor­mális üzlethálózatban ugyanis rend­kívül szűkös a választék és hatal­mas az áruhiány. A magánkereske­delem pelenkában van még. Bizo­nyos dolgok viszont már megsze­rezhetők a magánkereskedőknél vagy a feketepiacon. Az árak azon­ban csillagászatiak, s nem a mai átlagkeresetekhez mértek. A sza­badpiacon egy pár, mondjuk cseh­szlovákiai minőségű gyerekcipőért 1000-1400 lejt is elkérnek, míg a férfi vagy a női cipók ára két­háromezer lej körül mozog. Mindez többszöröse a nagyon alacsony mi­nőségű, de gyakran úgy sem kapha­tó román cipőknek. Aki például szomját kívánná oltani és meginna egy dobozos pepsi colát vagy sört, annak ez 60-90 lejébe kerülne. Per­sze iható kritikán aluli minőségű ro­mán üdítő is, mert az csak 10-15 lejbe kerül. A román kormány elkép­zelése szerint az árak felszabadítá­sával egyidőben megkezdődik a bérrendszer reformja is. Jelenleg a havi átlagkeresetek alig érik el a 3000 lejt. A lej-korona árfolyam nagyjából egy az egyhez van. Előzetes értesülések szerint ma együttes ülést tart a román parla­ment két háza, s beszédet mond Petre Roman kormányfő is. A téma az ország gazdasági helyzete és a reformelképzelések vázolása. Az ország gazdasági helyzete rendkívül súlyos, a csőd szélén áll, ezért a mi­niszterelnök beszédét nagy várako­zás előzi meg. Politikai megfigyelők szerint azonban nem lehet gyors változásokra számítani a román gazdaságban. A lakosságra tovább­ra is rendkívül nehéz és szűkös hónapok, talán évek várnak. KOKES JÁNOS, Bukarest Szeptember elején... Nem a Petőfi-vers címét akartam elferdíteni, csupán visszautalni arra az ügyre, amely hetekkel ezelőtt izgalomban tartotta a világ közvéle­ményét. Ennek oka, hogy ismét lét­fontosságú kérdésekről tanácskozik a szovjet parlament - az erről szóló hírügynökségi tudósításokat ugyan­ezen az oldalon ismertetjük. Az anyagokból kitűnik, újfent heves szovjet-orosz politikai összecsapá­sokra, a radikálisok és a konzervatí­vok erőpróbáira lehet számítani. Jel­cin megint hevesen támadja a Gor­bacsovra kényszerített kompromisz­szumus gazdasági programot. Egyelőre csak azt, nem az elnök személyét. Igaz, ebben talán annak is szerepe van, hogy a szovjet ál­lamfő nemrég kapta meg a Nobel­békedíjat. Valószínűleg ez a politikai háttere annak, hogy a legolvasot­tabb napilap, a Komszomolszkaja Pravda újra és újra felmelegíti a szeptember eleji szovjet puccs­ügyet. Emlékezhetünk, akkor nálunk is elterjedt a híre annak, hogy Moszk­vában valami történt, az emberek Gorbacsov menesztéséről suttogtak és arról, hogy katonák foglalták el a szovjet fővárost. Szerencsére ez nem bizonyult igaznak. De nem le­het véletlen, hogy azokban a napok­ban is a szovjet birodalom jövőjét meghatározó gazdasági programok álltak a parlamenti viták középpont­jában és már folytak az előkészüle­tek az 1917 óta legnagyobbnak szá­mító ellenzéki tüntetésre, amelynek résztvevői a szovjet kormány távo­zását követelték, s éltették Satalin radikális, ötszáz napos programját. Nagyszabású csapatösszevoná­sokat hajtottak akkor végre Moszkva környékén, 50 ezer kommandóst, a szovjet hadsereg olyan elitalakula­tait irányították oda, mint a pszkovi légideszant-hadosztály, a rjazanyi légideszant-ezred és a Dzerzsinsz­kij különleges rohamhadosztály. Ez volt a pánik oka Moszkvában és külföldön is. Jazov honvédelmi mi­niszter kénytelen volt magyarázni a bizonyítványát mind az orosz, mind a szovjet parlamentben. A csa­A szerző szerint szeptember 9-én készültségbe helyezték az egysé­gét, csendben, feltűnés nélkül, épp úgy, mint 1979. december 12-én, az Afganisztánnak nyújtott,,internacio­nalista segítség" előtt. Az eredeti parancs szerint Rjazanyba kellett volna repülniük. A felszállás előtt két órával azonban megváltozott az uta­sítás, s egy Moszkva melletti repülő­téren landoltak. ,,Senki sem hitte, hogy ez gyakorlat lenne, végig arról folyt a beszélgetés, hogy Moszkvá­ban valami nincs rendjén, s nyugta­lanság várható a parlamenti ülés­szak megkezdésével összefüggés­ben" - így Pusztobajev. A továb­biakban eképp kommentálta Jazov magyarázatait: Minden egységnél minden gyakorlatot egy évvel koráb­ban tervbe vesznek és két-három hónappal előtte megkezdődnek az előkészületek. Ez alkalommal azon­ban a célokat és a feladatokat csak a miniszter ismerte, illetve azok, akiknek ó tett jelentést. Nem beszél­ve arról, hogy a deszantosok egyet­len gyakorlaton sem kaptak éles lövedékeket, csak ha a nemzetiségi konfliktusok körzeteiben vetették be őket. Egy olyan egységgel, amely Afganisztánban, Karabahban, Fer­ganában, Jerevánban, Tbilisziben, Osban szerzett harci tapasztalato­kat, alapvető gyakorlatokat hajttat­tak végre: ki- és beszállás, erdőben éjszakázás, rejtett repülés. Vajon fegyverben és harci felszereléssel kell-e a novemberi parádéra készül­ni? - kérdezi végül a szerző, megje­gyezve, szeretné látni azt a kolhozt, ahol e katonai akció résztvevői se­gédkeztek a betakarításban. Hangsúlyozni kell, mindezt egy résztvevő katonatiszt írta. A tábor­nokok viszont titkolóznak, s szeret­ném remélni, hogy csupán megszo­kásból, nem pedig azért, mert van mit titkolni. Ezzel be is fejezhetném mondandómat, ha hétfőn nem szúrt volna ismét szemet a katonák-par­lamenti képviselők állásfoglalása. Akkor Sevardnadze terjesztett elő beszámolót a külpolitikáról. Azt ed­dig is tudtuk, hogy sok szovjet főtiszt sem ért egyet a Közép-Európából (A Krokogyil rajza) patmozgásokat három okkal magya­rázta. 1. a normális kiképzési terv­ben előírt gyakorlatot hajtották vég­re. 2. Készültek a november 7-i katonai díszszemlére. 3. Segítettek a betakarításban a nehéz helyzet­ben levő kolhozoknak. De nem sikerült eloszlatnia a gya­nút, a civilek tovább találgattak. Most, közvetlenül a szovjet parla­ment hétfőn kezdődött újabb ülés­szaka elé időzítette ez ügyben a ,,Komszomolka" újabb szenzációs cikkét. Egy hivatásos katona, Pusz­tobajev őrnagy írta, hangsúlyozva: Jazov szándékosan ködösít, s ezért kérte, hogy a Legfelsőbb Tanács nevezzen ki egy független vizsgáló­bizottságot - az általa is felsorolt tények alapján. Melyek ezek? való kivonulással,-a nagyarányú le­szerelés a tisztikar létérdekeit fenye­geti. Most a parlamentben közülük többen bírálták a külügyminisztériu­mot, mert állítólag elárulta a szovjet érdekeket, tevékenységével csök­kentette a Szovjetunió védelmi ké­pességét. Ehhez csak annyit: a sú­lyos gazdasági és politikai válsággal küszködő Szovjetunió csupán egyetlen területen tud felmutatni tiszteletet érdemlő sikereket - ez a külpolitika. Jazovnak éppen ezért mégiscsak tiszta vizet kellene öntenie a pohár­ba. Mert még mindig izgalmas és időszerű a kérdés: hogyan is volt az szeptember elején? MALINÁK ISTVÁN Amerikai törvényhozás Folytatódik a költségvetési vita (ČSTK) - Az amerikai Kongresz­szus képviselőháza tegnapra virra­dóra 227:203 arányban jóváhagyta azt a költségvetési tervezetet, amely a tehetősebb rétegek nagyobb mér­tékű megadóztatásával számol. Megfigyelők szerint nincs sok esély arra, hogy ez lép majd életbe, mert a Kongresszus másik háza, a sze­nátus, egy ettől eltérő tervezetről vitázik, ráadásul Bush elnök már korábban bejelentette: élni fog a vé­tójogával abban az esetben, ha a képviselőház által támogatott vál­tozat keresztül menne az egész tör­vényhozásban. A képviselőházi változatot a de­mokrata többség harcolta ki a re­publikánusok ellenében. Feltételezi, hogy a szövetségi költségvetés ha­talmas deficitjét öt éven belül szá­molják fel az adók emelésével és az egyes közkiadások csökkentésével. A magas jövedelmeknél az adókulcs 28-ról 33 százalékra emelkedne, s 10 százalékos pótadót vetnének a luxus-cikkekre, így a márkás au­tókra, jachtokra, ékszerekre, szőr­mefélékre. A VILÁGSAJTÓBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents