Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-17 / 244. szám, szerda

Jeszenszky Géza javaslata: Biztonsági rendszert Közép-Európában az etnikai konfliktusok megakadályozására (ČSTK) - A Népszabadság tegnapi számában a szlovákiai helyzetről szóló tudósításban megállapítja: Vladimír Mečiar kormányfő olyan nyelvtörvényt akar, amely megfelel az európai gondolkodásnak. A lap szerint a szlovák miniszterelnök aránylag élesen lépett fel a szélsőséges nacionalista erők nyelvtörvény-tervezete ellen, amelyek azt követelik, hogy a Szlovák Köztársaságban. a szlovák nyelv legyen az egyedüli hivatalos nyelv. A Népszabadság végezetül leszögezi: Mečiar legutóbbi kijelentéseivel nyilvánvalóan véget szeretne vetni az erősödő nacionalista hullámnak, s ez a közelgő helyhatósági választásokra való tekintettel érthető törekvés a kormány részéről, amely liberálisnak tartja magát, xxx Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter hétfői bonni sajtóértekezletén kifejtette: Magyarország Csehszlovákiával és Jugoszláviával közösen szeretne egy olyan biztonsági rendszert kiépíteni, amely megakadályozná az etnikai konfliktusok kirobbanását Közép-Európában. Jeszenszky Géza hivatalos tárgyalásokat folytatott Bonnban partnerével, HansDietrich Genscherrel. A magyar diplomácia vezetője szerint a Varsói Szerződés már nem akcióképes, s főleg nem az etnikailag motivált háborúk esetén, amelyek most a leginkább veszélyeztetik Közép-Európát, s főleg Romániát. E veszély elhárítása érdekében javasolta az említett biztonsági rendszer kiépítését, ennek közvetlen résztvevői Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia lennének, Olaszország és Ausztria pedig közvetítői szerepet játszana. A miniszter egyéb részleteket nem közölt a tervről. Elmondta még, hogy Magyarország 1995-ig az Európai Közösségek teljes jogú tagja szeretne lenni, a jövő év január 1-től pedig bevezetik a konvertibilis valutát. Kijev Folytatódnak a diáktüntetések (ČSTK) - Az ukrán fővárosban, Kijevben tegnap is folytatódtak a hétfőn kezdődött diáktüntetések. A középiskolások és az egyetemisták, akik már második napja sztrájkolnak, a két ukrán vezető, Leonyid Kravcsuk és Vitalij Mászol lemondását követelik. A többezres tömeg tegnap is az Októberi forradalom terén levő sátorváros körül gyülekezett - itt tartják már tizennegyedik napja éhségsztrájkjukat a diákok (mintegy kétszázan), valamint az ukrán parlament 12 képviselője. Az akció résztvevői elutasították az új szövetségi szerződést is, s követelték, hogy térjenek vissza e köztársaságba azok az ukrán katonák, akik a Szovjetunió egyéb területein teljesítenek szolgálatot. A Die Welt című bonni napilap tájékoztatott arról az előadásról, amelyet Jeszenszky a Konrád Adenauer Kiadóban tartott. A lap szerint elsősorban Romániát támadta élesen, ahol még nem halt ki Ceausescu diktátor szelleme, s a magyar kisebbség iránti viszonyt az intolerancia jellemzi. A magyar miniszter szerint a jelenlegi etnikai konfliktusok okait abban kell látni, hogy az első világháború után igazságtalanul állapították meg a határokat, s elnyomták a kisebbségeket. Mint mondotta, a román vezetés nem ismeri el a kisebbségek jogait. A Jugoszláviában éleződő nacionalizmus negatív következményekkel járhat a vajdaságban élő magyarok számára. Egyes szlovákok pedig célul tűzték ki az elszakadást Csehországtól és a Szlovákiában élő 700 ezernyi magyar kisebbség fokozatos asszimilálását. Magyarország szeretne megállapodni az osztrák partnerekkel a nagymarosi vízlépcsőn elvégzett munkákért járó kártérítés ügyében - mondotta Sámsondi György kormánymegbízott. Budapest elismeri a jogos követeléseket, de készen áll arra is, hogy bírósági úton rendezzék a kereseteket, hiszen így módja lesz érveket felhozni álláspontjának védelmében. A kormány megbízottja annak kapcsán nyilatkozott, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint Magyarország 4 milliárd schilling értékben hajlandó kártérítést fizetni az osztrák cégeknek. A Népszabadság szerint Magyarország 1,98 milliárd schillinget fizetett az osztrák vállalatoknak az elvégzett munkáért. A magyar fél véleménye szerint ennyire tarthatnak igényt. Viszont a szerződést az osztrák törvények szerint kötötték, s ezek lehetővé teszik a kártérítés követelését a beruházás egész nagyságrendjéért, amelyből csupán a fel nem használt anyagok értékét lehet levonni. Mélyponton a román-magyar kapcsolatok El kellene végre mozdulni Antall József magyar kormányfő interjút adott a bukaresti romániai Magyar Szó főszerkesztőjének, Gyarmath Jánosnak, melyben a gyakorlatilag holt- és mélyponton levő magyar-román kapcsolatok néhány időszerű problémájáról mondott véleményt. A lap legutóbbi számában megjelent interjú lényegét bukaresti munkatársunk ismerteti: Antall József kijelentette, hogy szerinte az utóbbi hónapokban történtek ellenére is megvan a lehetőség Budapest és Bukarest kapcsolatainak javítására: a magyar kormány célja a rendezett viszony a román partnerrel, hogy a két ország népe közt teljes legyen a harmónia. Ugyanakkor azt is természetesnek kell tartania a román kormánynak, a magyar kormány a romániai magyarság érdekében mindent el kíván követni, hogy emberi jogait, kisebbségi jogait a közigazgatástól az oktatásig, az egyetemi oktatástól a művelődési szféráig minden területen érvényesíthesse és szabadon kifejezésre juttathassa. A magyar fél kész Románia vezetőivel, elnökével, miniszterelnökével tárgyalni. Ugyanakkor csak olyan tárgyalásoknak van értelme, melyek jól elő lesznek készítve, s ezáltal lesz esély arra, hogy valamit megoldanak, mert a román-magyar viszonyban már túl sok a probléma. Ezeket látszatmegbeszélésekkel, szimbolikus találkozásokkal nem lehet rendezni. Az ilyen találkózók csak abban a formában sikeresek, ha a szándék tiszta, ha a megállapodásra való törekvés elő van készítve, s eredmény várható. A magyar kormányfő a továbbiakban hangsúlyozta, nem kívánja kétségbe vonni a másik fél őszinteségét a találkozóra vonatkozó javaslatot illetően, és a megfelelő előkészítés mellett fontosnak tartja azt. Magyarország a nemzetközi fórumokon sem igyekszik Romániát hátrányos helyzetbe hozni, s nem akarja elszigetelni. Azzal a sokat vitatott és román részről keményen támadott magyar (Göncz Árpád) kijelentéssel kapcsolatban, miszerint Románia útja Európába Budapesten keresztül vezet, Antall kijelentette: nyilvánvaló, hogy egy szimbolikus kijelentésről van szó a köztársasági elnök részéről, akit igazán senki sem vádolhat azzal, hogy nacionalista vagy valaha is bármilyen természetű irrendenta kijelentést tett volna. Nyilvánvalóan azt akarta kifejezni, hogy Románia az Európai Közösségben való tagságot csak az európai jogrendszerhez való csatlakozással, a kisebbségi jogok elfogadásával és tiszteletben tartásával, az állam és a kisebbségek viszonyának, nemzetközi politikai kapcsolatainak rendezésével nyerheti el, mondta Antall József. Az elmúlt hétvégén egyébként újabb éles magyar-román külügyminisztériumi jegyzékváltásra került sor. Budapest jegyzékében felhívta Bukarest figyelmét a romániai szélsőséges, soviniszta magyarellenes megnyilvánulásokra és kérte, hogy a román fél határolja el magát ezektől. Bukarest ezt élesen elutasította, a magyar jegyzéket arrogánsnak nevezte, s kijelentette, hogy a jövőben az ilyen jegyzékekre egyáltalán nem fog válaszolni. A jegyzékváltás hangneme sajnos, újabb bizonyítéka annak, hogy a két szomszédos ország kapcsolatai valóban nagyon mélyre süllyedtek, és szükséges lenne elmozdulni erről a szintről. KOKES JÁNOS, Bukarest Tiszta választás, manipulált értékelés ÚJ szú 1990, X. 16. A kétfordulós helyhatósági választások Magyarországon úgy végződtek, ahogy azt megszoktuk a legkülönbözőbb közel-keleti háborúkban. Bárhogy is alakul a végeredmény, valamennyi fél győztesnek kiáltja ki saját magát, mutatja a Victory V betűjét még akkor is, ha az ujját is ellőtték az orvlövészversenyekkel sunyivá tett pártharcokban. Egy éven belül ez volt a hatodik választási alkalom Magyarországon, és a lelkesedés lázgörbéje úgy zuhant lefelé, mintha a tízmilliós magyarság rákapott volna a politikai lázcsillapítóra. Árulkodó jel: majdnem két százalékkal kevesebben zarándokoltunk el az urnákhoz a helyhatósági választások második fordulójában, mint két héttel ezelőtt. A politikai apátia tovább amputálta a választási aktivitást. A voksoló nép nem tollal, kézzel-lábbal, hanem fenékkel szavazott: otthon maradt. Esetleg kirándulni ment, megtartotta az esedékes névnapot vagy eljegyzést... A választás - mármint az aktus, amire a szavazópolgárok alig több, mint 38 százaléka mégis el kényszerítette magát - különben csendben-rendben zajlott le, az egymással konkuráló pártok még azt sem tartották fontosnak regisztrálni, hogy a másik hol, mikor és milyen súlyosan sértette meg a választási etikai kódexet. - Tiszta választás, manipulált értékelés - mondták az egyik frissen életrekelt párt központjában e sorok írójának, és nehéz is cáfolni az ilyesmit. Hiszen valamennyi párt győztesnek és sikeresnek nyilvánította önmagát. Mintegy jelezve annak a régi bölcsességnek a maradéktalan érvényesülését, miszerint a statisztika csupán arra való, hogy fiatal politikusok akármit is bebizonyítsanak vele. Hiszen tény: a kormánypárt vezető ereje, az MDF, az úgynevezett „nyugodt erő" pártja nem kockáztatta kormányzati pozícióját, bármennyire is megrendült benne a bizalom a falvakban, a városokban. Az új győztesek, a szabaddemokraták nemcsak a budapesti főpolgármesteri posztot szerezték meg, hanem a velük szorosan együttműködő partnerükkel, a fiatal demokratákkal egy kivételével valamennyi budapesti kerületben megszerezték a kormányrudat. A nagyvárosok közül egyedül Kecskeméten van kilátás kormánykoalíciós helyhatósági fölény megteremtésére, másutt azonban az ellenzék uralja a terepet. Mondhatnánk: nem is baj ez. Hiszen szükség lenne arra, hogy valamiképpen kiegyenlítődjenek a hatalmi tényezők. A kormánykoalíció nyomasztó fölényét ideje a helyszínen, helyben ellensúlyozni - a szavazni mégis csak elment nem egészen negyven százalékos kisebbség valami ilyesféle alapállást sugalmaz. A köztársaság elnökét a szociálliberálisok adták, ám a helyhatósági liberális túlsúlylyal ez a kormányzati ellenzék könnyen az átalakulás, a valódi rendszerváltás éllovasává nőheti ki magát. Feltehetőleg ez a kilátás inspirálta az egyik legmarkánsabb fordulatot a magyar politika egyik fontos közszereplőjének gondolkodásában. Torgyán József kisgazdapárti képviselőről van szó, aki még mielőtt érzékelte volna, hogy teljes egészében mégis mennyire keserű pirula a választások gyógyadagja, azt nyilatkozta az Új Szó munkatársának: szakít eddigi politikai vonalvezetésének egyik áramlatával, ezután mindent megtesz azért, hogy a nemzeti konszenzust összekovácsolja, hogy a magyar parlamentben is képviselt hat párt egyetértését megszerezze a magyar gazdaság megmentésének nagyszabású programjához. Kiindulópont: a magyar csőd a keleti gazdasági kapcsolatok egyenes következménye. A csődtömeg felszámolásához meg kell szerezni a Szovjetunió, Oroszország, a tagköztársaságok részvételét, hozzájárulását. Delegáció élén rövidesen Moszkvába és más szovjet fővárosokba akar utazni, számít arra, hogy Gorbacsov és Jelcin is fogadja, .és pártközi megállapodásokon biztosítja a keleti szomszéd részvété lét a magyar talpraállásban. - A pártok képviselői könnyebben tehetnek gesztusokat, mint a csapatkivonási ügyektől lebénított kormánytényezők - nyilatkozta nekem, amikor legutóbb elköszöntünk egymástól. KRAJCZÁR IMRE, Budapest A Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvéről szóló törvény tervezete Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy a kormánykoalíció képviselőcsoportja új nyelvtörvénytervezetet nyújtott be a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Az alábbiakban ezt a dokumentumot közöljük. 1§ Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja az, hogy a Szlovák Köztársaságban megállapítsa a hivatalos nyelvet mint a kölcsönös nyelvi megértés és kommunikálás eszközét az állam területén, s ezzel biztosítsa az államhatalom, az államigazgatás, az önkormányzat és a mindenoldalú társadalmi fejlődés folyamatos és hatékony végrehajtásához szükséges feltételeket. 2. A hivatalos nyelv érvényesítése kell, hogy hozzájáruljon a szlovák nemzet és a nemzetiségi kisebbségek demokráciájának és kultúrájának fejlesztéséhez a Szlovák Köztársaságban a megértés, a nemzetiségi összeférés, valamint az emberiesség és a nemzetközi emberjogi kötelmek megszilárdításának a szellemében. 2-§ Hivatalos nyelv A Szlovák Köztársaság állami területén a szlovák nyelv a hivatalos nyelv. 3.§ A hivatalos nyelv használata 1. Minden állami és önkormányzati szerv, valamint dolgozóik kötelesek az eljárások során a hivatalos nyelvet használni szóban, írásban, valamint más, az állam által elismert formában is. A természetes és a jogi személyek a hivatalos kapcsolatokban a hivatalos nyelvet használják. 2. A közokiratokat a hivatalos nyelven adják ki. 3. Az állami és az önkormányzati szerveknek és dolgozóiknak meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazni a hivatalos nyelvet szóban, írásban, esetleg más, államilag elismert formában. 4. A városoknak, községeknek, ezek részeinek, utcáknak, tereknek, közterületeknek és más területi részeknek a nevét hivatalos nyelven tüntetik fel. Az e törvény 5. § második bekezdésében megállapított esetekben a hivatalos nyelv mellett más nyelv is használható. 4-§ A hivatalos nyelv oktatása Az állam köteles az oktatási és művelődési rendszerben megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárai megtanulhassák a szlovák nyelvet, s elsajátíthassák a hivatalos és mindennapi kapcsolatokban történő alkalmazáshoz kívánatos mértékben. 5-§ Más nyelvek használata 1. A cseh nyelvet az e törvény szerinti célokra a hivatalos nyelvvel egyenjogúan használják. 2. Ha a nemzetiségi kisebbség tagjai a városban vagy községben a lakosságnak legalább 10 százalékát (esetleg 20 százalékát) alkotják, a hivatalos kapcsolatokban saját nyelvüket használhatják. Ha az ilyen városban vagy községben a hivatalos kapcsolatban olyan állampolgár lép fel, aki nem tagja a nemzetiségi kisebbségnek, az eljárást hivatalos nyelven vezetik. 3. Az állami és önigazgatási szervek felügyeletet gyakorolnak a hivatalos kapcsolatokban történő, az 1. és 2. bekezdés szerinti nyelvhasználat lehetősége, szükségszerűsége és módja fölött, mégpedig az eljárás törvényességére és folyamatosságára való tekintettel. 4. Az 1. és a 2. bekezdés nem érinti a nemzetiségi kisebbségek tagjainak azon jogait, amelyek egyéb jogszabályokból erednek.

1 6-§ A hivatalos nyelv használatát érintő jogvitákat az ide vonatkozó előírások alapján az illetékes állami szervek döntik el. 7-§ Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. 1 A Polgári perrendtartás 18. §-a A Büntető perrendtartás 14. § 2. bekezdése Indoklás Az előterjesztett törvénytervezet a Szlovák Köztársaság koalíciós pártjai és mozgalmai (VPN, Kereszténydemokrata Mozgalom, Demokrata Párt) tárgyalásainak eredménye. E tárgyalások során a Szlovák Köztársaság közvéleménye hivatalos nyelvről vallott követelményeinek igyekeztek a résztvevők eleget tenni úgy, hogy a tervezett optimális mértékben teljesítse a követett célt - a szlovák nyelvnek mint hivatalos nyelvnek a törvényesítését a Szlovák Köztársaság állami területén, általános nyelvi megértés és a kommunikálás eszközeként. A Szlovák Köztársaság szuverenitásának és a szlovák nemzet önrendelkezési jogának jelentős megnyilvánulása a szlovák nyelvnek mint a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvének jogi rögzítése. Az ilyen jogi szabályozás megteremti az állam ésszerű működésének és az állampolgárság tudatának jogalapját, ezért rögzíti az állami és önkormányzati szervek és dolgozóik azon kötelességét, hogy a hivatalos nyelvet használják. A tervezet ugyanakkor tiszteletben tartja a tolerancia követelményeit, a nemzetközi emberjogi kötelmekből indul ki, és szavatolja a nemzetiségi kisebbségek tagjainak jogvédelmét. Az áilam mint a szabad élet és az állampolgár fejlődésének szavatolója köteles arra törekedni, hogy megteremtse az előfeltételeket ahhoz, hogy minden állampolgár elsajátíthassa azt a nyelvet, amellyel megérteti magát az állam egész területén. Ezért szervezi meg a művelődési rendszert, valamint az államhatalom, az államigazgatás és az önigazgatás rendszerét oly módon, hogy az állampolgárok kommunikációs szükségletei szavatolásának megfelelő feltételeit különbségek nélkül megteremtse. Szükséges, hogy az állami, társadalmi és polgári életben tevékeny valamennyi alany megteremtse és fenntartsa az előfeltételeket és feltételeket ahhoz, hogy képes legyen hivatalos nyelven kommunikálni.. A tervezet ugyanakkor nem rögzít semmiféle olyan kötelezettséget, hogy az állami és önkormányzati szervek dolgozói kötelesek lennének a hivatalos nyelven kívül más nyelvet ismerni vagy alkalmazni az említett szervek előtti eljárásban. A törvény tervezete teljes mértékben tiszteletben-tartja Csehszlovákia azon kötelmeit, melyeket a nemzetiségi kisebbségek fejlődésének jogvédelme kapcsán vállalt, főleg a Saint Germain-i szerződéssel, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával-és az 1990. évi koppenhágai szerződés 32-34. cikkelyeivel. Koreai-félsziget Lépések az egyesítés felé? '(ČSTK) - Szeptemberben tartották a két Kórea kormányfői tárgyalásainak első fordulóját, a hivatalos második forduló pedig ma kezdődik. Kang Jong Hun dél-koreai miniszterelnök ennek ellenére már tegnap megérkezett a KNDK fővárosába. Amikor Panmindzsonnál átlépte a határt, azt nyilatkozta, a két Koreát elválasztó katonai demarkációs vonal a bizalmatlanság és a konfrontáció gátja, amely csak szerencsétlenséget hozott a koreai népre. Sajnálattal beszélt arról, hogy Korea még mindig megosztott, vagyis az utolsó kettészakított ország a világon. A szeptemberi tanácskozásokról és a ma kezdődő hivatalos tárgyalásokról úgy nyilatkozott, mint az egyesítés irányába tett lépésekről. Hangsúlyozta, hogy az ideológiai és a rendszerbeli különbségeknek nem szabad továbbra is megosztaniuk a koreai népet. A déli kormányfőt a tervek szerint Kim Ir Szen államfő is fogadja, akinek átadja Ro Te Vu elnök személyes üzenetét.