Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-16 / 243. szám, kedd

DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT OMÁNNAL (ČSTK) - Kabusz bin Szaid ománi szultán vasárnap szalalahi palotájában fogadta a csehszlovák jóakarat misszió tagjait, akiket Richard Wagner elnöki tanácsadó vezet. A delegáció átadta a szultánnak Václav Havel köztársasági elnök személyes üzenetét. A szívélyes légkörű megbeszéléseken az ománi szultán értékelte az iraki agresszióval kapcsolatos csehszlovák álláspontot. Szorgalmazta a kétoldalú együttműködés fejlesztését. Elfogadta a hazánkba szóló meghívást, a látogatás időpontjában diplomáciai úton egyeznek meg. Tegnap Richard Wagner, illetve Juszuf bin Abdallah bin Alavi ománi külügyminiszter Maskatban közös közleményt írtak alá a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. Küldöttségünk még aznap hazautazott. A döntés joga a parlamentté Sevardnadze a szovjet katonai kontingens Öbölbe küldését latolgatja (ČSTK) - A perzsa-öbölbeli válság volt az egyik vezető téma a szovjet parlament tegnapi ülésén. A tanácskozáson ugyanis Eduard Sevardnadze terjesztette elő beszámolóját a külügyminisztérium tevékenységéről, s elemezte annak a lehetőségét, hogy a nemzetközi ENSZ-erők keretében szovjet katonai kontingenst küldjenek az öbölbe. „Ma nem 1979-et írunk, ez nem a nagy tragédia éve, amikor döntés született arról, hogy csapatokat küldjünk Afganisztánba" - mondotta. Hozzáfűzte még, hogy a szovjet parlamentnek kell döntenie minden olyan esetben, amikor arról van szó, hogy katonákat küldjenek külföldre. Megerősítette, a moszkvai vezetésnek az öbölbeli katonai hadműveletekben való részvételt tekintve nincsenek semmilyen tervei és hátsó szándékai. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Szovjetuniónak, mint a Biztonsági Tanács állandó tagjának vétójoga van, s megakadályozhatja, hogy a nemzetközi közösség vonalán erőt alkalmazzanak. Egyéb külpolitikai témákkal foglalkozva tájékoztatott arról, hogy - legutóbbi találkozóján James Bakerrel lényeges előrelépés született a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését kimondó szerződés véglegesítése terén. A még meglevő akadályokat a novemberi külügyminiszteri találkozón várhatóan sikerült felszámolni, úgyhogy a szerződést George Bush moszkvai látogatása alkalmával alá lehet majd írni. Sevardnadze beszédét a képviselők nem fogadták egyértelműen megértéssel. Nyikolaj Petrusenko ezredes „jeleskedett" a vitában, amikor felszólította a parlamentet, ítélje el a külügyminisztérium politikáját, mert ez a politika az engedmények, a Szovjetunió védelmi képessége gyengítésének a politikája. Határozottan ellenezte, hogy Nem egyiptomiak a merénylők (ČSTK) - Nem egyiptomi nemzetiségű arabok ölték meg pénteken Rifat Mahgubot, a kairói parlament elnökét. Az egyiptomi rendőrség szóvivője szerint a vizsgálatok eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a kairói repülőtéren vasárnap őrizetbe vett három támadó arab nemzetiségű. A merénylők külföldiek, Ausztráliából, Szíriából, illetve az Egyesült Államokból érkeztek. Moszkva csapatokat küljdön az öbölbe. Természetesen a tengerentúlon is vezető téma az öböl-válság. Dan Quayle alelnök a CBS tévétársaságnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Az USA nem engedi meg, hogy a 21 palesztin múlt hétfői halála elterelje a figyelmet Irak Kuvait elleni inváziójáról. Ismét azt állította, hogy az öböl-válság és a palesztin kérdés között nincs semmilyen összefüggés. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője tegnap Tunéziában azt mondotta, Szaddam Husszein iraki elnök bizonyos jelét adta annak, hogy rugalmasabb is tudna lenni, s már nem utasítja el olyan keményen csapatainak kivonását Kuvaitból. Arafat, aki Roland Dumas francia külügyminiszterrel tartott közös sajtóértekezletet, azt állította, hogy a politikai rendezés esélyeit illetően ő optimista. Roland Dumas viszont arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy Arafat szavaiból nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni, á csupán azt húzta alá, hogy a békés rendezés érdekében minden lehetőséget ki kell használni. Élelmiszer Világnap (ČSTK) - Becslések szerint ebben az évben 51 millió ember hal meg a világban, egyharmaduk csak azért, mert nincsenek biztosítva számukra a legalapvetőbb életszükségletek, mindenekelőtt az elegendő élelmiszer. Földünkön 50 millió ember krónikusan rosszultáplált. Minden percben 15 gyermek hal éhen, illetve szomjan vagy csupán azért, mert nem részesülnek megfelelő orvosi ellátásban. Ezekre a szomorú tényekre emlékeziet a mai Élelmiszer Világnapja, amelyet 10 évvel ezelőtt hirdetett meg a római székhelyű FAO. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete ezen a napon ünnepli fennállásának 45. évfordulóját is. Az ünnepi alkalomból kiadott dokumentum arra hívja fel a figyelmet, hogy az egész emberiség feladata biztosítani az élelmiszert a következő nemzedékeknek. Ezt anélkül kell elérni, hogy megsértsék az ökorendszer érzékeny egyensúlyát. Vészes radioaktivitás (ČSTK) - A Greenspeace környezetvédelmi mozgalom hajójának legénysége közölte, tagjai Novaja Zemlja térségében magas radioaktív szintet mértek. A szigetcsoport térségében a Szovjetunió ugyanis a múltban föld alatti kísérleti atomrobbantásokat hajtott végre. A szakértők mérései bebizonyították, hogy a térségben a Geiger-skála szerint 20-50-szer magasabb a radioaktivitás a megengedett szintnél. Tömegtüntetés Kijevben ELNÖKI RENDELET AZ EMLÉKMŰVEK ÉS AZ ÁLLAMI SZIMBÓLUMOK SZIGORÚBB VÉDELMÉRŐL (ČSTK) - A vasárnapi szovjet lapok ismertették Mihail Gorbacsov legújabb elnöki rendeletét, amellyel szigorítja a felelősségre vonást a Lenin-emlékművek és más, a Szovjetunió történelmével szoros kapcsolatban álló emlékművek, valamint a szovjet állami szimbólumok meggyalázásáért. Az államfő felszólította a Legfelsőbb Tanácsot, azonnal szigorítsa az emlékművek és állami szimbólumok védelméről szóló törvényeket. A lépést az indokolja, az utóbbi hónapokban nemcsak a kaukázusi köztársaságokban és a Baltikumban, hanem Ukrajnában és az Oroszországi Föderáció számos településén is eltávolították a Lenin-emlékműveket. Nem egy esetben meggyalázták a szovjet katonák sírjait, a tüntetéseken pedig szovjet zászlókat égettek el. Nagy tömegtüntetés volt tegnap Kijevben. A városközpontból, az Októberi forradalom terén levő sátorvárosból több mint 30 ezer ember vonult az ukrán parlament épülete elé. A világoskék-sárga színű ukrán lobogók alatt vonuló tüntetők Leonyid Kravcsuknak, a köztársasági parlament elnökének és Vitalij Maszol ukrán kormányfőnek a lemondását követelik. A törvényhozás épületét a kora reggeli óráktól több ezer fegyvertelen milicista védte. A feszültség az épület falain belül is éreztette hatását. A parlament ötnapos szünet után tegnap folytatta tanácskozását. A viharos vitában, amely kicsúszott Kravcsuk ellenőrzése alól, a képviselők úgy döntöttek, Ukrajna addig nem írja alá az új szövetségi szerződést, amíg el nem fogadják az új ukrán alkotmányt. November 17-18-án kerül sor annak az új politikai pártnak az alakuló kongresszusára, amely az Oroszországi Föderáció demokratikus platformjából jön létre, közölték tegnap, a demokratikus platform kétnapos moszkvai regionális konferenciájának a befejezése alkalmából. Nem kizárt az sem, hogy miután az egyes köztársaságokban a demokratikus platformok - amelyek a kommunista pártból váltak ki - önálló politikai pártokká alakulnak, megtartják össz-szövetségi kongresszusukat, amely létrehozhatna egy közös konzultatív és koordinációs szervet is. ÚJ SZÚ 15 1990. X. 3. A ileglepelés nélkül, lényegében IVI a várakozásoknak megfelelően zárultak vasárnap a keletnémet tartományi választások. Röviden összegezve: a volt NDK öt új tartományában 4:1-es győzelmet aratott a kormányzó CDU. Ez azt jelenti, hogy Szászországban, Mecklenburg-Nyugat-Pommerániában, Szászország-Anhaltban és Türingiában kereszténydemokrata miniszterelnök irányítja december másodikáig a kabinet munkáját. Szászországban, a legnépesebb keleti tartományban abszolút többséget kapott a CDU (54,2 %), itt egyedül alakíthat kormányt, a többi három „Bundeslandban" pedig osztozni fog a vezetésben. Csupán Brandenburgban sikerült látványosan előrelépniük a szociáldemokratáknak, de a megszerzett 38,7 százalék nem elegendő a kormányzáshoz. Az eredményeknek megfelelően módosultak az erőviszonyok a Bundesratban, a tartományok tanácsában is: az SPD elvesztette a tavaszi Saar-vidéki választásokon szerzett többségét, a mandátumok 53:33 arányban oszlanak meg az uniópártok javára. Lafontaine „csapatának" tehát - legalábbis a decemberi össznémet választásokig - jóval kevesebb beleszólása lesz az egyesített Németország politikájába. . összesítve az eredményeket, a keleti országrészben a legerősebbek a kereszténydemokraták, őket követik a szociáldemokraták. A lista Német erőpróba harmadik helyén szerepel a kommunista utódpárt, a PDS. Kisebb eltérésekkel lényegében megismétlődtek a márciusi parlamenti választások. A keletnémetek az egyesítéssel begyűrűző negatívumok, a növekvő munkanélküliség, a válságos gazdasági helyzet ellenére továbbra is megbíznak az „einheit", vagyis az egység megtestesítőjében, Kohl kancellárban és a konzervativókban, mivel úgy vélik, az ő kezükben van a pénz, a DM - a fellendülés, a jövőbeni stabilitás garanciája. Választások voltak Bajorországban is, ahol immár hagyományosan a kereszténydemokraták koalíciós partnere, a CSU abszolút többséget szerzett. A meglepetés itt is elmaradt, igaz, a szavazatszámlálás során sokáig úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali Radikális Párt is képviselőket küldhet a tartományi parlamentbe, s ez minden bizonnyal szenzációnak számított volna. Az eredmények összesítése után a radikálisok mégis kimaradtak, helyettük az FDP került be a törvényhozásba. N

em tudta beárnyékolni a kormánypártok örömét az a tény sem, hogy a CSU keleti testvérpártja, a DSU szinte letűnt a politikai porondról, egyik tartományban sem jűtott be a parlamentbe. A bonni kabinet elégedett lehet - hét héttel az össznémet parlamenti választások előtt megtartott vokscsata eredményei jelentősen megerősítették a VDU/CSU pozícióit. Ezzel szemben a szociáldemokraták jóval kisebb reményekkel tekinthetnek a jövő, illetve a december elé. URBÁN GABRIELLA Mihail Gorbacsovnak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek ítélték oda az 1990. évi Nobel-békedíjat. A hírt tegnap jelentette be Giske Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke, indoklásában hangsúlyozva Gorbacsov vezető szerepét a békefolyamatban. A bizottság nagyra értékelte a szovjet államfő érdemeit a kelet-európai országokban lezajlott békés változásokban, különös tekintettel a német egyesítésre. A békedíjnak az idén hozzávetőleg 100 jelöltje volt - egyének és szervezetek egyaránt. A díj átadására december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor a norvég fővárosban. ' Az újságírók a Kremlben tegnap felkeresték a szovjet államfőt, aki kijelentette: „Az ilyen pillanatokban nehéz megfelelő szavakat találni. Izgatott vagyok." Kérdésekre válaszolva azt hangsúlyozta, nem saját személyének tulajdonítja az elismerést, hanem az átalakításhoz való viszonyulásnak. „Úgy vélem, hogy ez volt a legfőbb szempont, amikor a bizottság meghozta a döntést." Gorbacsov bejelentette, hogy decemberben személyesen szeretné Oslóban átvenni a díjat. Minden reálisan mérlegelő embernek el kell ismernie, hogy arra érdemes ember kapta a Nobel-békedíjat, még akkor is, ha ez ügyben közvetlenül érdekelve voltunk, hiszen Václav Havelt a legesélyesebbek között tartották számon. Kettejük mellett olyan nevek kerültek még szóba, mint például Nelson Mandela, a világszerte ismert délafrikai polgárjogi harcos, II. János Pál pápa, HansDietrich Genscher német külügyminiszter, Csai Ling, a tavalyi pekingi diákmegmozdulások egyik vezetője és így tovább. Bármelyiküket is érte volna a megtiszteltetés, az illető érdemeit nem lehetett volna elvitatni. Például érdekes módon állította szembe Gorbacsovot és Havelt a múlt héten az USA Roday amerikai lap. Azt írta, egyedül az sodorhatja veszélybe Gorbacsov győzelmét, hogy ellenzi a balti államok függetlenségét. Havel számára pedig éppen Gorbacsov jelenti a legnagyobb akadályt, mert sokak szerint nem kaphatja meg a díjat a szovjet elnök előtt. Hiszen Gorbacsov indította el az új folyamatokat, nélküle nem következhettek volna be a kelet-európai forradalmak. Ha korábbi éveket tekintjük, akkor az idei békedíj más' hangsúlyokat kap, mert más a nemzetközi légkör is. Az odaítélés mindig élénk vitát váltott ki minden Nobel-díjnál, különösen az irodalminál és a békedíjnál. Tagadhatatlan, hogy a háború utáni években nagyon gyakran politikai megfontolások játszották a fő szerepet, s ezért sokan vitatták is a döntések jogosságát. Emlékezhetünk, hogy felzúdult az arab világ éš az egykori szocialista tábor is 1978ban, amikor Menahem Begin izraeli és Anvar Szadat egyiptomi miniszterelnök kapta megosztva, a Camp David-i békeszerződésért. Hasonlóan tiltakozott a keleti tömb, amikor Lech Walesát tüntették ki vele. Később úgy tűnt, a viták elkerülhetők, ha inkább szervezeteknek ítélik oda. így 1985-ben az Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért, 1988-ban pedig az ENSZ békefenntartó erői kapták. Tavaly viszont már megint voltak problémák, hiszen a dalai lámának ítélték oda, s ezt a pekingi kormány a kínai belügyekbe való beavatkozásnak tekintette. Úgy vélem, az idei döntés ellen nem fognak sokan tiltakozni, bár lesznek, akiknek nem tetszik, hiszen olyan még nem volt, hogy mindenki egyetértett volna ez ügyben. Mi itt Kelet-Európában éreztük csak igazán: a nyolcvanas évek második fele a gorbacsovi forradalom jegyében zajlott. Emlékszem, kezdetben milyen óvatosan ízlelgettük a fogalmakat: peresztrojka, glasznoszty. És emlékszem arra is, aki megpróbálta nálunk a hazai körülményekre alkalmazni őket, annak a körmére koppintottak. És emlékszem, milyen lelkesen szerkesztettük újságoldalnyi beszédeit, mert úgy éreztük, a mi viszonyainkról mondja ki az igazságot. Ellenfelei sem vitathatják el érdemeit. A háború utáni korszak legnagyobb tette fűződik nevéhez: a sztálinizmus szilárdnak hitt bástyáinak a lebontása, a hidegháború felszámolása. Abban biztos vagyok, 1985ben ő sem látta, hová vezet az út, amelyen elindult. Mindig az volt benne á szimpatikus, hogy nemcsak kinyilatkoztatott, hanem a tévedéseit is fel merte vállalni, ami korábban a szovjet vezetőkre nem volt éppen jellemző. Hazai ellenfeleinek egy része a szovjet birodalom szétzüllesztésével vádolja. Külföldi tisztelői ugyanerről azt mondják, csupán ,,helyrerakta" a történelmet. Ó az első moszkvai vezető, aki rövid idő alatt elérte, hogy a világban népszerűbb, mint odahaza. Elindította a lavinát, amely nemegyszer majdnem maga alá temette öt magát is. Hazai ellenfeleinek másik része szerint - s ez a történelem furcsa fintora - már ő is konzervatív, a haladás fékezője. Vannak pillanatok, amikor az ember már-már el is hinné ezt, de ha jobban belegondolunk: csupán nagy taktikus ő, persze stratégának sem kisebb. Megpróbál egy birodalmat új alapokra helyezni, s hihetetlen megfontoltságra van szükség ahhoz, hogy ezt többé-kevésbé békés úton vigye végig. Alfred Nobel végrendeletének 5. pontja igy hangzik:,,... egy rész azé, aki a legtöbbet, vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadsereg megszüntetéséért vagy csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követeléséért. " Az idei döntés a végrendelet szellemével és betűjével teljes mértékben összhangban van. MALINÁK ISTVÁN GÖRÖGORSZÁGBAN IS VÁLASZTOTTAK (ČSTK) - A görög belügyminisztérium tegnap közzétette a vasárnapi helyhatósági választások első fordulójának előzetes eredményeit, amelyek szerint a jobboldali Új Demokrácia a legutóbbi, 1986-ban tartott szavazáshoz képest megerősítette pozícióját. Elégedettek az eredményekkel az Egységes Baloldal (szocialisták és kommunisták) képviselői is, akik az „ellenzéki erők győzelméről" beszélnek. A 359 tízezernél kisebb lélekszámú település többségében, konkrétan 200-ban már ismert a polgármester személye, a többiekről a jövő héten sorra kerülő második választási fordulóban döntenek. Konsztantinosz Micotakisz kormányfő Új Demokráciája 89 nagy városházat mondhat a magáénak, az ellenzék 86-ot. A miniszterelnök szerint „a kormány számára pozitívak" a választások eredményei. A jobboldal a kisebb városokban és településekben 20 százalékkal nagyobb képviselettel számol.