Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-03 / 206. szám, hétfő

ELLENTÉTBEN AZ EGYSÉG? Tanácsos, ha az újságíró nemcsak ír, hanem olvas is! így azután saját lapjának augusztus 30-ai számában - a közelgő helyhatósági választások előszeleként - megtudhatja, hogy Komáromban és környékén a magyar lakosság zöme továbbra is az Együttélés - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciót szorgalmazza. Az ember örül az efféle híreknek; a szíve sarkában legfeljebb azt fájlalja, hogy egyelőre nem sikerült bevonni ebbe az FMK-t is, elvégre a józan ész azt diktálná, hogy a Cseh-Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek - jövőjük szempontjából - egy hármaskoalícióba tömörüljenek. Eme észérvet támasztja alá az Új Szó szóban forgó számának egy további írása is, amely hiteles érveléssel arra figyelmeztet, hogy a hatalomra törő politikai konjuktúralovagok párviadalában könnyűszerrel éppen mi, itt élő magyarok, ukránok, németek és lengyelek lehetünk a gyalogáldozat!... Érthető, ha ebben a sakkjátszmában a magamfajta ember (akinek kisgyermekként, a negyvenes évek második felében, Pozsony utcáin nem volt szabad megmukkannia magyarul!), rokonszenvvel fogadja a nemzetiségek közös cselekvési programja kialakításának szorgalmazását. Viszont hidegzuhanyként olvasom két nappal később ugyancsak az Új Szó hasábjain a dörgedelmesen szigorú cáfolatot, hogy a szívemet örömmel megdobbantó cikkecske csupán humbug volt; hogy a koalíciós szándék megkérdőjelezendő; hogy majd szeptember 15-e után meglátjuk, satöbbi... és három aláírás. Szabadjon nyíltan papírra vetnem, torkig vagyok az efféle émelyítő huzavonával! Torkig bizony, s eközben Churchill egyik kijelentése jut eszembe, aki a második világháború kezdetének iszonyú angliai napjaiban emígyen szólt pilótáihoz: ,,Uraim! A nemzet történetében ilyen kevés emberen még soha nem múlott annyi, mint amennyi most önökön múlik." Őszintén szólva, szombat óta nekem is valami hasonló jár az eszemben, és sajnálatosan szomorú parafrázisként dünynyögöm magamban: Urak! A második világháború óta, nemzetiségi tekintetben, még soha nem múlott olyan kevés emberen annyi, mint amennyi most önökön múlik, önökön - és rajtunk, akik a csehszlovákiai politikai élet regisztráltan is aktív tagjai vagyunk: nevezetesen a júniusi választásokon az FMK-t választó harmincvalahányezer, az MKDM-Együttélés koalícióra szavazó 295 ezer, a kommunistákra, a zöldekre és a még ki tudja kire szavazók maroknyi serege. Nagyjából ennyien vagyunk a mozgalmakkal és pártokkal rokonszenvező nemzetiségiek ebben a számunkra is otthonnak remélt országban. Ezért bánt, hogy június óta nem az ésszerű közeledés, hanem a képenlapátolás felé sikerült lépnünk! Hogy nemzetiségi viszonylatban (is) egy új össznépi játék van kialakulóban. A játék neve: ipiapacs, te vagy a máspárti! E játékot tetszőleges számú személy játszhatja, nem szükséges hozzá semmiféle játékszer, csak kellő adag piszkálódási kedv. Lényeges viszont, hogy ellentétben más fogócskákkal, itt nincs „ház", hová bebújva, a játékban valami oknál fogva részt venni nem kívánó kívülről, esetleg gunyorosan figyelheti az eseményeket. A Fair play szabályai itt nemigen érvényesek; eme ipiapacs közben legföljebb gondolTűz a Morva Vegyiművekben (ČSTK) - 'Pénteken, röviddel 21 óra előtt tűz ütött ki a Morva Vegyiművek ostrava-urusovi Dukla üzemében, s lángba borult a műhelycsarnok tetőszerkezete. Az oltásban 16 tűzoltóegység vett részt. Szombat reggel hat óra előtt sikerült eloltaniuk a lángokat. A keletkezett anyagi kárt 100 ezer koronára becsülik. A tűz okát szakértők bevonásával vizsgálják. Személyi sérülés nem történt. kodni próbálhatunk meg - bár úgy tűnik, e fogócska résztvevői erre egyre kevésbé képesek. Nem alapfokon, hanem bizonyos döntéshozatali szintektől felfelé... Tudom, a politikai küzdelem az akaratok küzdelme, s hazánkban a valóbán demokratikus keret még csak sejlik. Közhasznú hasonlattal élve: most folyik az ország politikai kanalizálása, az árokásás. Eközben nemzetiségi viszonylatban . is hol jobbra, hol balra hányjuk a földet, hol meg a szomszéd már kiásott árkába - ám ez még nem jelenti azt, hogy öncélú pofánlapátolást is rendezzünk. Mit tehet ilyenkor az újságíró, aki tanácstalan olvasói zömének bizalmát élvezve pártatlan kíván maradni a hármak önző vitáiban? Szerintem a szókimondást kell választania! Ezért hadd szögezzem le kerekperec: nekem nem tetszik ez a kancsal méregetősdi, ez a bizalmatlanul különutas odamondogatásdi. Nem tetszik, mert a hatalmi pozíciókat is elért FMK egyelőre még vajmi keveset tett annak érdekében, hogy elfeledtesse velem azt az erőszakosan lekezelő hangnemet, amit a júniusi választások előtt ütött meg. Nem tetszik, mert az MKDM aligha rokonszenves fölénnyel bízik abban, hogy azért, mert elemistaként hittanra meg ministrálni jártam, akkor holtbiztosán és csakis vele szimpatizál(hat)ok. Nem tetszik, mert az Együttélés a választási kettőskoalíció szép sikere után egyszerűen letűnt a belpolitikai porondról - nyilván az önelégültségnek abban félrevezető hiszemében, hogy elég volt jönni, látni és győzni!... De mitévő legyek, ha történetesen nem lelkesedem az ipiapacsért, ha nem kedvelem a képenlapátolást és a bénultság sem a stílusom?! Rosszul tippel, aki azt hiszi: a melldöngetós, a féltéglás, nagy nemzeti(ségi) összeborulás híve vagyok! Sőt! Meggyőződésem, hogy sokan mások sem ezt óhajtják. Viszont képmutatás lenne letagadni: sok homok van az országban élö nemzeti kisebbségek mozgalmainak egészséges közeledését szorgalmazó gépezetben. Azt pedig épeszű embereknek végleg nem lehet bebeszélni, hogy ellentét(ek)ben az egység!... MIKLÓSI PÉTER Száz éve született Bohuslav Martinu (ČSTK) - Bohuslav Martinu cseh zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosában, Polickában szombaton emlékművet avattak. Az ünnepségen jelen volt Václav Havel köztársasági elnök, Serge Francois Salvi, Svájc megbízott csehszlovákiai nagykövete, Jean Francois Geuguinou, Franciaország prágai nagykövete és több neves külföldi vendég. A beszédekben elhangzott, hogy nemcsak Polickának, hanem az egész országnak sok törleszteni való adássága van a 20. század e nagy cseh zeneszerzőjével szemben. Milan Knoblbch szobrászművész emlékmüvét Milan Uhde cseh kulturális miniszter leplezte le. Hasznos találkozó volt Hazaérkezett az NSZK-ból a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés küldöttsége. Juraj Flamík, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Bizottságának alelnöke, Michal Horsky képviselő, illetve Tóth Károly, az FMK elnöke és Németh Zsuzsa, a Márai Sándor Alapítvány titkára -kilenc napot töltött Bonnban a Szabad Demokraták Pártja (FDP) meghívására, a Fridrich Naumann Alapítvány szervezésében. Útjuk során megismerkedtek az NSZK politikai rendszerével, a helyi önigazgatási formákkal és a helyhatósági választásokkal, az FDP politikai céljaival és felépítésével, valamint a Fridrich Naumann Alapítvány működésével. A gazdag program keretében találkoztak a Kereszténydemokrata Párt (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselőivel is. Fogadta őket Rainer Erkens, az FDP külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Hildegard Hamm-Brücher, államminiszter és dr. Werner Hoyer képviselő, az FDP parlamenti frakciójának gazdasági vezetője. Bonni tartózkodásuk alatt felkeresték a Külügyminisztériumot, az Építésügyi Minisztériumot és a Környezetvédelmi Minisztériumot, ahol aktuális gazdasági és politikai kérdésekről folytattak megbeszéléseket. A küldöttséget fogadta a bonni csehszlovák nagykövet és a követség más tisztviselői. (szs) Bagdadból elengedték a túszok egy csoportját Választásokra készülődve (Folytatás az 1. oldalról) koalícióra, milyen módon indítsák a jelöltjeiket, ajánlja viszont, hogy a demokratikus centrumot képviselő pártokhoz közeledjenek. A kérdéshez hozzászólva A. Nagy László aláhúzta: a régi struktúrák lejáratott képviselőit nem szabad támogatni, bármilyen párt színeiben induljanak is, esetleges megválasztásukkal ugyanis elszalasztanánk a rendszerváltás feltételei helyi szinten való megteremtésének lehetőségét., Óvta a jelenlevőket a három magyar politikai mozgalom koalíciójától is, mely törvényszerűen arra késztetné a szlovákság képviselőit, hogy csak nemzeti alapon hozzanak létre ellenkoalíciót. Mindezekhez még Tóth Károly hozzátette: a választások egyetlen nagy tétje, hogy sikerül-e kiiktatni a szélsőséges mozgalmak képviselőit a helyi vezetésből, elsősorban ezt kell szem előtt tartani. Ugyanakkor viszont ügyelni kell arra is, a mozgalom elsődleges érdeke az, hogy képviselőjelöltjei sikerre jussanak. A közgyűlés ezt követő részében öllős László ismertette a kormánykoalíció pártjainak nyelvtörvényjavaslatát, melynek kidolgozásában az FMK is részt vett, s mely hiányosságai ellenére is elfogadhatóbb, mint a Matica slovenská által benyújtott. Grendel Lajos véleménye szerint: a nyelvtörvény mindenképpen anakronizmus, a hatalomra vágyó szlovák nacionalista pártok azonban annyira felkorbácsolták ezzel kapcsolatban a közvéleményt, hogy valamilyen formában mindenképpen bevezetésre kerül majd. Támogassák a kormánykoalíció által kidolgozott javaslatot, szólította fel a jelenlevőket, de csak azzal a kitétellel, hogy az további alkudozásnak nem lehet tárgya. A hozzászólást élénk vita követte, mely öllős László és Marian Mlynarovič Bőssel kapcsolatos beszámolója után sem lankadt. A vita során egyebek között elhangzott: az erőmű további sorsát illetőleg hét alternatíva van a kormány előtt, ezek között akad minden szempontból elfogadható is; bár hivatalosan állnak az erőművel kapcsolatos munkálatok, Komárom és Párkány között tovább folyik az erdőirtás, egyre több kútból tűnik el a víz. A közgyűlés a kora délutáni órákban, a javaslóbizottság által kidolgozott határozati javaslat elfogadásával zárult. (kajó) (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap kora reggel Párizsban landolt az iraki légitársaság Boeing 747-es gépe, mintegy 340 tússzal, főként amerikai, brit, francia nőkkel és gyerekekkel a fedélzetén. Ugyancsak a fedélzeten volt az a 30 beteg amerikai, akiket Jesse Jackson színes bőrű politikus hozott magával Kuvaitból. Az ismert polgárjogi harcos szerdán utazott Irakba, hogy beszélgetést készítsen Szaddam Husszeinnel az amerikai televízió és a sajtó számára. Miután megérkezett Párizsba, közölte az újságírókkal: véleménye szerint a mostani válságban nagyon fontos szerepet játszik az „agresszív diplomácia". Szombaton éjszaka Bagdadból Frankfurtba érkezett a Lufthansa küMegnyílt a lipcsei vásár (ČSTK) - Vezető keletnémet politikusok és gazdasági szakértők jelenlétében szombaton megnyitották a lipcsei vásárt, amelyen az idén hatezer cég vesz részt 53 országból. Csehszlovákiát 23 külkereskedelmi vállalat képviseli, köztük a Motokov éš a Centrotex. A múlt évhez képest sokkal kevesebb, csupán három csehszlovák termék verseng majd az aranyéremért: egy gép a zlíni cipógyárból, a tŕebíči Unipleta Regina kötőgépe és az Olomouci Katonai Javítóvállalat AP-90-es típusú elektronikus gépkocsiszimulátora. Az Investa pavilonjában kiállított termékeinket Lothar de Maiziére keletnémet kormányfő is megtekintette, s közben megkóstolta a Karlovy Vary-í Becherovkát is. A lipcsei őszi vásár az első, amelyet a német gazdasági és a pénzügyi unió megalakítása után rendeztek. Hamarosan egyesül a két német állam, s ez tükröződött a vásáron is. A nyugatnémet cégek szinte elárasztották a pavilonokat csúcsszínvonalú termékeikkel. Az őszi vásár szeptember 8-ig tart nyitva. Temesvár Antitotalitárius szervezet (ČSTK) - Temesváron új politikai szervezetet alapítottak, Antitotalitárius Demokrata Fórum néven. Az alapítóbizottság közleményben fejtette ki, hogy a román társadalom a decemberi forradalom után válságba zuhant. A legtöbb helyet a parlamentben egyetlen politikai szervezet, a Nemzeti Megmentési Front képviselői foglalták el. Fennáll annak a veszélye, hogy a közeljövőben kidolgozandó alkotmány nem az egész nemzet érdekeit tükrözi majd, hanem csupán a Nemzeti Megmentési Frontét. Ez pedig a totalitarizmus újjászületését eredményezné. Az új szervezet a demokratikus erők összefogására szólított fel. löngépe, amely 311 nőt és gyereket hozott. Ugyancsak szombaton este Ammanban szállt le a 68 japán nőt és gyerekeket szállító iraki gép. Irak azonban továbbra is mintegy 11 ezer férfit tart fogva, akiket élő pajzsként akar felhasználni az esetleges támadás során. Nyoma veszett 2500 amerikainak és ugyanannyi britnek, akik korábban Kuvaitban dolgoztak. Lehetséges, hogy sikerült átjutniuk Szaúd-Arábiába, vagy ismeretlen helyen bújdosnak. Bagdadi jelentés szerint az iraki hatóságok szombattól bevezették a jegyrendszert. Hasonló lépésre kényszerültek a jordániai hatóságok is, igaz, itt csak az alapvető élelmiszereket adják jegyre. Ciprus hivatalosan közölte, hogy lezárja légterét, a Bagdadba irányuló líbiai gépek számára. Az arab sajtó ezzel összefüggésben emlékeztet rá, Husszein rezsimjét ezek a líbiai gépek látják el élelmiszerrel és fegyverrel. Tripoli azonban cáfolja ezeket a híreket. Az utolsó konvoj (ČSTK) - Az észak-raj na-vesztfáliai Clausenben levő amerikai vegyifegyver-raktárból tegnap reggel szigorúan őrzött konvoj elszállította a mérgező vegyi anyagokat tartalmazó utolsó gránátokat. A clauseni raktárban több mint húsz évig tárolták az amerikai hadsereg vegyi fegyvereit. A gránátokat a következő napokban vasúton szállítják az alsószászországi Nordenham kikötőbe, ahonnan még szeptemberben speciális amerikai hajók a csendes-óceáni Johnston atollra viszik, ahol az amerikai szakértők a jövő évben megsemmisítik a gyilkos fegyvereket. Sevardnadze Phenjanban (ČSTK) - Eduard Sevardnadze tegnap Kínából Észak-Koreába utazott. A szovjet külügyminiszter ázsiai körútja során kétnapos munkalátogatást tesz Phenjanban. Szombaton Harbinban folytatott tárgyalásokat kínai partnerével, Csien Csi-csennel. Elsősorban a Perzsa-öbölben kialakult válságos helyzetről volt szó. Mindkét miniszter támogatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát az Irakkal és a megszállt Kuvaittal szembeni gazdasági embargóról. A tárgyalópartnerek felszólították Irakot, hogy azonnal és feltételek nélkül vonja ki csapatait Kuvaitból, s engedje szabadon az összes külföldit. A két miniszter érintette a kambodzsai problémát is. Fleményüket fejezték ki, hogy megállapodás születik az érintett felek között és létrejönnek a feltételek a választások mielőbbi megtartásához Kambodzsában. Sevardnadze és Csien Csi-csen megelégedéssel szóltak a szovjet-kínai kapcsolatok dinamikus fejlődéséről. Látványnak szép volt... Tűzoltó-bemutató a Szlovák nemzeti felkelés téren • A mentésbe helikopter is bekapcsolódott (Munkatársunktól) - Akik ott voltunk, mindnyájan tudtuk, mi következik, mégis amikor a Szlovák nemzeti felkelés terére befordultak a szirénázó tűzoltókocsik, mindenki összerezzent... A Duna Áruház tetején a füstgránátok ontották a fekete füstöt, s ide-oda szaladgáltak az emberek. Ám gyorsan magasba kúszott a tüzoltólétra, hogy megkezdjék az oltást és a mentést. Rövidesen kötélen kezdtek leereszkedni az emberek... Néhány percre rá a hidraulikus tűzoltókosár is elérte az áruház tetejét... A hozzá rögzített csúszdán is menekültek a bajbajutottak. Igaz, a nézők jól látták, hogy azok is tűzoltók, de ez mit sem számított, hiszen élethűen mutatták be a több száz fővárosi kíváncsiskodónak, hogyan lehet a mentést megszervezni, véghezvinni. „Ilyen még nem volt" - mondták többen is, amikor a „mentésbe" egy helikopter is bekapcsolódott. Az áruház felett pár méternyire megállt a levegőben, hogy letegye a tetőre a mentóosztagot, amelynek parancsnoka Marián Kóňa tűzoltó tiszthelyettes volt. Elrepült a gép, majd újra visszatért, ezúttal azért, hogy egy „sérültet" elszállítson. A hordágy és a kísérő tűzoltó a levegőben himbálózva tűnt el a látóhatár mögött. Ezt követően a mentőcsoport tagjai kötélen hozták le a további „sérülteket". A légi tűzoltóraj, amely első hazánkban, a Belügyminisztérium pilótáinak segítségével megmutatta, hogy a nehéz helyzetekre is kellően felkészült. Látványnak szép volt - a kiállított tűzoltó és mentési technika iránt is nagy volt az érdeklődés -, a baj csak az, hogy a bemutatott módszer mindössze nyolc emelet magasságig kecsegtet sikerrel. Ugyanis magasabb túzoltólétrájuk és hidraulikus kosaruk nincs a főváros tűzoltóinak. A toronyházakat sem építették úgy, hogy tetejükön helikopter szállhasson le. Csak abban reménykedhetünk, hogy a magasabb épületekben nem üti fel fejét a vörös kakas, mert akkor nagy baj, tragédia történik... (németh) A múlok és bámulok, nem tudok /i kifogyni a csodálkozásból. Igen, a csodálkozásból. Mert a csodálat, az más, azt már elejti az emlékezet. Mintha kiveszőben lenne. Úgy látszik, más irányt vesz az ember. Az, hogy önös érdekek vezérlik, hogy karriervágy űzi, hogy pénzéhes, szomorú valóság. Megmagyarázhatatlan azonban hogyan vehetjük utunkat visszafelé, a teljes elhülyülés irányába, ha állítólag az előremutató fejlődés vonalát járjuk? Valójában nem történt semmi különös. Csak ezembe jutott, hogy mennyivel másabb az a természet, mely megőrzi értékeit, szépségeit. Bár nyomunkban az ősz, még mindig nyár van. És ilyenkor minden szebb. Mert ilyenkor virít a világ. Az egész világ virág. Büdöske. Meg tátika. Kiskertek szerény szépe, virág, melyet szeretni kell. Akárcsak a Tátikát. Az ekelit. Nem csak azért, mert szeretetre méltó, mint névadó virága. S nemcsak azért, mert virágszál tüneménynek, „ Világszép Nádszálkisasszonyok" és becsben tartott, pár szál, nem is olyan pöttöm, legényke, esetleg pelyhedzó bajszú deli ifjú „gyűjteménye". Szeretni kell azért, mert szinte már fogalommá vált. Botrányok övezte hós csapat, amely birkózik a világgal. Ezzel a - nyáron is - állítólag virágzóval. A kisebb-nagyobb elöljáróságokkal, hivatalokkal, és bürokráciával. Vagy, jóindulat híján, a féltékenységgel, irigységgel. Létéért küzd, mint olyan sokan, s létét bizonyítja, mint megannyian. Immár tíz éve. Legutóbb épp ott kiáltotta világgá, hogy még mindig van, ahol egy évtizeddel ezelőtt jelentette be félénken, hogy már ó is létezik. Távol áll tőlem belegabalyodni a Tátika körüli ekeli „minipolgárháborúba". Csak eszembe jutott, hogy tanévnyitó van. A tanári szobákon ilyenkor dől el tíz hónap sorsa. Ilyenkor zajlik az óraelosztás, ezeken a pillanatokon múlik, hogy a kis nebuló mekkora gerezdet kap majd ebből a hatalmas, végeláthatatlan mindenségból. Hogy mennyire ő lesz fontos egy oktatási intézményben. Mennyire az ó érdekében történnek az utasítások, döntések, tantervmódosítások, óraszámcsökkenések, - növelések. Hogy mindennek köszönhetően és mindennek hatására merre tágul saját világa. Hogy biztosak lehessünk benne - csemetéink nem lépnek a római és milánói „tévés" gyermeknemzedék nyomdokaiba, hogy még tudják, mi a természet, ismerik a pillangót,, láttak varangyosbékát, a buja patakpart sem csak a képzeletük szülötte. S mert ápoljuk bennük, megőrzik a tiszteletet a hagyomány iránt. Megismerve, felkutatva menekítik a mába, a jövő emberének nagyanyáik, őseik örökségét. Hitetlen vagyok. Előttem az Ekeli Tátika, az őrsújfalusi színpad. Én hallom, amit ott hallottam. Az irigység fojtogatja annak a gyermeközösségnek a munkáját, amely annyit hallatott magáról. Mert szívvel-lélekkel csinálják azt, amit szeretnek. Leköpik a gyerekeket. Tiltják tőlük a többit. Ekelen állítólag irtják a kiskertekben a tátikát. Még csak ott se legyen! , Ámoluk és bámulok. Ilyenek vagyunk. Ilyenek lennénk? Hány Ekelünk van? Mennyi „Tátika-bajunk"? Tanévnyitó. Lehet, Ekelen csak titkon öntözgetett tátikákkal. De talán van még bennünk annyi emberség, hogy tudatosítsuk: csemetéink a mi példánk szerint formálják a világot. Tőlünk tanulnak gyűlölni, a mi képünkre lesznek sivárak, önzők. Nem értem. Szűkebb világunk aggasztó mindennapjait miért tesszük mi magunk még aggasztóbbá? Lehet papírpohár módjára szemétre hajítani mindazt, ami érték ami többé, nemesebbé tehet bennünket? Az értékmentés és az emberség nem lehet hiánycikk! Sem ma, tanévkezdéskor, sem holnap, a hétköznapok szürkeségében. Fónod Marianna ÚJ SZÚ 2' 1990. IX. 6. Tátika