Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-12 / 214. szám, szerda

VIHAROS VITA A SZOVJET PARLAMENTBEN Gorbacsovnak is jobban imponál a Satalin-program (ČSTK) - A szovjet parlament ülésszakának második napján a fő napirendi pont az a beszámoló volt a szovjet gazdaság stabilizálásáról, és a piaci mechanizmusokra való áttérésre, amelyet Mihail Gorbacsov államfő döntése értelmében Nyikolaj Rizskov miniszterelnök terjesztett elő. A kormányfő beismerte, még mindig nem készült el az egységes program, de hozzáfűzte, hogy a piacgazdálkodásra való áttérés alapjának tekinti a szövetségi köztársaságok szuverenitását, az összszövetségi piacot és a különböző tulajdonformák valódi egyenjogúságát. Rizskov beszámolóját rendkívüli érdeklődés kísérte, ugyanis az utolsó pillanatig nem volt világos, ismertetett-e a parlamenttel egyáltalán valamilyen programot, s ha igen, akkor melyiket - azt amelyet a kormány dolgozott ki, vagy azt, amelyet Sztaniszlav Satalin akadémikus Gorbacsov és Borisz Jelcin által kinevezett csoportja. Egyes képviselők egy kompromisszumos tervezetet, a két program valamiféle összevegyítését várták. A kormányfő szerint csak- remélni lehet, hogy a közeli napokban ez a kompromiszszum megszületik. Mint mondotta, a kormány és Satalinék programja egyes pontokban azonos, de vannak teljesen eltérő álláspontok is. Rizskov felszólalása után rendkívül éles, bíráló, viharos vita robbant ki. ilyenre a szovjet parlamentben még nem volt példa. A képviselők nyomatékosan bírálták, hogy az előterjesztett programot nem kapták meg írásban. Támadták Rizskov felszólalását, amiért az nem tükrözte a jelenlegi mély gazdasági válságot. Sőt, arra is felszólították Rizskovot, hogy távozzon a szónoki emelvényről. Többen követelték: a kérdésről fejtse ki véleményét Satalin akadémikus is, az alternatív gazdasági program szerzője. Rizskov azzal igyekezett védekezni, hogy tegnapi felszólalása csak egy előzetes beszámoló volt. Visszautasította a felszólításokat, hogy távozzon a szónoki emelvényről, s úgy vélekedett, hogy ezek nem korrekt felhívások. Remegő, ugyanakkor nagyon nyomatékos hangon kijelentette, hogy mint miniszterelnöknek joga van kifejteni véleményét. Anatolii Lukjanov, a parlament elnöke sem volt képes megfékezni az indulatok viharát, Mihail Gorbacsov pedig kétszer volt kénytelen közbelépni. Először egy rövid felszólalásban közölte, hogy az egységes gazdasági program már szerdán elkészül és azt a képviselők írásban megkapják. Nyomatékosan figyelmeztette a képviselőket, hogy a miniszterelnök címére elhangzott kifogásaik nem helyénvalók, mivel Rizskov megállapodás alapján szólalt fel. Ezután több képviselő azt követelte, hogy az államfő tartson beszámolót az ország helyzetéről. Az elnök beszédében nagyon nyomatékosan megfontoltságra szólította fel a parlament tagjait és figyelmeztette őket a napirenden szereplő kérdés rendkívüli jelentőségére. Azt mondta, a szovjet gazdaság stabilizálását és a piacgazdálkodásra való áttérést nem lehet tovább halogatni, majd részletesen ismertette a gazdasági program koncepciójának előkészítését. Kijelentette, neki jobban imponál Satalin programja mint a kormányé. Végül ismét együttműködésre és felelősségtudatra szólított fel. Itt kell megjegyezni, hogy az államfő ezért a beszédéért nem kapott tapsot. A viharos vita folytatódott, felvetődött az is, mondjon le az államfő, sőt a parlament elnöke is, ne csak a miniszterelnök. Lukjanov figyelmeztetett, az államfőt és a parlament elnökét csak a népképviselők kongresszusa hívhatja vissza. Nyikolaj Rizskov a parlamenti ülés szünetében megtartott sajtóértekezleten jelezte, ő és kormánya lemond, ha nem sikerül összhangba hozni 3^4 fontos részt a két programban. Moszkva 12 milliárdot kap a kivonulásért (ČSTK) - Megállapodás született Bonn és Moszkva között hétfőn arról, hogy mennyit fizessen az NSZK a Szovjetuniónak azért, amiért kivonja csapatait a keletnémet területekről. Az AP amerikai hírügynökség szerint ezt állítólag Eduard Sevardnadze jelentette be. A nyugatnémet televízió meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy 12 milliárd márkáról van szó. Sevardnadze viszont nem volt hajlandó konkrét összeget mondani az újságíróknak. Az ő megfogalmazása szerint olyan összegről van szó, „amellyel mi is elégedettek leszünk, meg a partnereink is". A 12 milliárdos összeg állítólag kompromiszszumként született meg, a hírek szerint a Szovjetunió eredetileg 18 milliárdot kért, Bonn pedig csak hatot akart adni. Amerikai terv az öbölbeli jelenlét terheinek elosztására ÚJ szú 1990. IX. 12. (Folytatás az 1. oldalról) seknek koordinálniuk a légi és tengeri úton történő katonai szállításokat a térségben. Washinpton igényli azt is, hogy növeljék katonai jelenlétüket a Földközi-tenger keleti részében. Baker ezen túlmenően ismertette több kelet-európai ország igényét a gazdasági támogatásra, mivel az Irak elleni blokád súlyos veszteségeket okozott ezeknek az államoknak. Nemcsak Baker, hanem Manfred Wörner, a NATO főtitkára is azt mondta, hogy az ülés résztvevői kedvezően fogadták ezeket az elvárásokat, s további tárgyalásokat folytatnak róluk. A tanácskozás résztvevői elismerték, hogy az USA-nak és Törökországnak jelentős kiadásaik vannak az öbölben, rajtuk kívül még Nagy-Britanniának és Franciaországnak, amelyek szintén jelentős erőket vonultattak fel a térségben. Az Európai Közösségek éppen ezért pénzügyi segítséget nyújt a három, legtöbb veszteséget szenvedő országnak, Egyiptomnak, Jordániának és Törökországnak. A nyugat-európaiak a Nyugat-európai Unió keretében koordinálják katonai lépéseiket, s egyes államok, így például Belgium és Hollandia már szintén küldött hadihajókat az öbölbe. Wörner azt hangsúlyozta, hogy a maga módján már minden NATO-ország bekapcsolódott a konfliktus megoldásába. Rendkívül nagy figyelmet keltettek az amerikai külügyminiszternek azok a szavai, hogy az ez év februárjában született ottawai megállapodás már nem időszerű, elavult. Emlékezhetünk, Ottawában, az úgynevezett nyitott égbolt konferencián állapodtak meg abban, hogy KözépEurópában sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem fog 195 ezernél több katonát állomásoztatni. De most már az NSZK arról állapodott meg a Szovjetunióval, hogy az egyesült Németország hadseregének létszámát 370 ezer főben maximalizálják, s ezzel párhuzamosan néhány éven belül teljes egészében kivonják a szovjet csapatokat KeletNémetországból. Baker az amerikai egységek kivonását nem említette, csupán azt mondta, hogy e kérdésről ezen a héten tárgyalni fognak Moszkvában. Szinte biztosra vehető tehát, hogy a mai moszkvai fórumon ez a téma szóba kerül, de az sem kizárt, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter holnap tárgyalni fog róla. A Washington Post amerikai napilap értesülései szerint a bécsi leszerelési fórumon a szovjet szakértők azzal a követeléssel álltak elő, hogy tekintettel a szovjet csapatok kivonulására Kelet-Európából, a kontinens nyugati térfelén állomásozó amerikai csapatok létszámát csökkentsék 70-80 ezer főre. (Az európai hagyományos leszerelésről szóló megállapodást november 17-én kellene Bécsben aláírni, tehát közvetlenül a harmincötök párizsi csúcstalálkozója előtt.) A Szlovák Nemzeti Tanács törvénye a községek önkormányzati szerveibe történő választásokról ELSŐ FEJEZET Alapvető rendelkezések 1-§ A községek önkormányzati szerveit általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással választják meg. 2.§ (1) A községek önkormányzati szerveinek megválasztásakor választójoggal rendelkezik a Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság azon állampolgára, akinek a községben állandó lakhelye van (a továbbiakban „állampolgár") és legkésőbb a választások napján betöltötte 18. életévét. (2) Választójoggal azonban nem rendelkezik az az állampolgár, akit megfosztottak jogi cselekvőképességétől vagy akit jogi cselekvőképességében korlátoztak. (3) A választójog gyakorlásának akadálya a) a személyi szabadságnak a nép egészsége védelmének indokából a törvény által elrendelt korlátozása, b) a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása vagy a vizsgálati fogság. 3§ (1) A községi (városi) képviselőtestület képviselőjének megválasztható az az állampolgár, aki választójoggal rendelkezik. (2) A községi (városi) képviselőtestület képviselője nem lehet a) bíró, b) ügyész vagy ügyészségi nyomozó, •. c) fegyveres biztonsági testület vagy a büntetésvégrehajtási testület tagja d) azon községi (városi) képviselőtestület apparátusának dolgozója, melybe választani kellene és főellenőr, e) a község polgármestere (főpolgármestere). 4-§ (1) A község polgármesterének (főpolgármesterének) megválasztható minden olyan, választójoggal rendelkező állampolgár, aki legkésőbb a választások napján betölti 25. életévét. (2) A község polgármesterének (főpolgármesterének) tisztsége összeegyeztethetetlen a 3. paragrafus második bekezdésének - d) pontjaiban említett tisztségekkel. MÁSODIK FEJEZET Választók névjegyzékei 5-§ A választók névjegyzékeinek összeállítása A választók névjegyzékeit a helyi, városi és városkerületi nemzeti bizottság (a továbbiakban „helyi nemzeti bizottság") állítja össze és vezeti a szavazókörök szerint. 6 § Felvétel a választók névjegyzékébe (1)A választójoggal rendelkező állampolgárokat az állandó lakhelyük szerinti községben veszik fel a választók névjegyzékébe. Minden választó csak egy választói névjegyzékbe jegyezhető be. (2) Utólag veszik fel a választók névjegyzékébe vagy törlik onnan azokat az állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szereztek választójogot vagy vesztették azt el. Hasonlóan kell eljárni az állandó lakhely változása esetében is. (3) A választói névjegyzékbe feltüntetik azt a körülményt is, amely a választót akadályozza választójoga gyaKorlásában. Ha ez az akadály megszűnik, törlik az erről szóló bejegyzést. 7-§ 4 választók névjegyzékének közszemlére tétele A helyi nemzeti bizottság a választók névjegyzékét legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt közszemlére teszi úgy, hogy az állampolgárok elolvashassák; a helyi nemzeti bizottság a helyben szokásos módon értesíti az állampolgárokat a választók névjegyzékének közszemlére tételéről. 8-§ Kiigazítási eljárás (1)A helyi nemzeti bizottságon minden állampolgár szóban vagy írásban kifogásolhatja a választók névjegyzékében közölt adat helytelenségét és indítványozhatja kiigazítását. A helyi nemzeti bizottság a kifogásról haladéktalanul köteles dönteni és kiigazítani a választók névjegyzékét vagy írásban közölni, milyen indokokból nem igazítja ki. (2) Ha a helyi nemzeti bizottság a kifogást elutasítja, az állampolgár előterjesztheti kifogását az illetékes járásbíróságnak; a bíróság 3 napon belül köteles dönteni. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásnak a más szervek döntéseinek felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései érvényesek. A helyi nemzeti bizottság és a választások napján a szavazóköri választási bizottság a bíróság döntése alapján kiigazítja a választók névjegyzékét. A bíróság előtti eljárás mentes a bírósági illetéktől. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. HARMADIK FEJEZET Választókerületek és szavazókörök 9.§ (1) A községi (városi) képviselőtestületekbe történő választások céljára minden községben többmandátumos választókerületeket alakítanak ki, amelyekben a községi (városi) képviselőtestület képviselőit a község lakosságának számához mérten arányosan választják, miközben egy választókerületben legfeljebb 12 képviselőt választanak. (2) Abban a községben, amelyben 12 vagy ennél kevesebb képviselőt kell megválasztani, elegendő egy választókerület létrehozása. (3) Az első vagy a második bekezdés szerinti választókerületeket és a bennük megválasztandó képviselők számát a helyi nemzeti bizottság más jogszabályok alapján állapítja meg és hozza nyilvánosságra legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt. (4) Azokban a városokban, amelyek városrészekre tagozódnak, a választókerületek határai megegyeznek a városrészek határaival. (5) A község polgármesterének (főpolgármesterének) választását tekintve minden község egy egymandátumos választókerületet alkot. Szavazókörök 10.§ (t) A szavazólapok leadására és a szavazatok számlálására a községekben szavazókörök alakulnak. (2) A szavazóköröket és ezek szavazóhelyiségeit a helyi nemzeti bizottság tanácsa határozza meg legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt. (3) A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre rendszerint 1000 választó jusson. A község távolabbi részeiben önálló szavazókörök is létrehozhatóak legalább 50 választó számára. A szavazókörök nem terjedhetnek a választókerület határán túlra. A választásokról szóló törvény 11-15. paragrafusai a választásokat irányító bizottságok (a Szlovákiai Választási Bizottság, a járási, a községi és a körzeti választási bizottságok) létrehozásával, munkájával, hatáskörével és feladataival foglalkoznak. E rendelkezések szerint a Szlovákiai Választási Bizottságba legkésőbb október 9-ig, a járási választási bizottságokba október 4-ig, a községi választási bizottságokba pedig szeptember 28-ig jelölhetnek a politikai pártok és mozgalmak 2 tagot és 2 póttagot, a körzeti választási 'bizottságokba pedig 1 tagot és 1 póttagot. A választási bizottságok tagjait és póttagjait nem lehet képviselőnek jelölni. A választási bizottságok tagjaira tett javaslatot az illetékes nemzeti bizottságon, a Szlovákiai Választási Bizottság esetében pedig az SZK Miniszterelnöki Irodájában kell leadni. ÖTÖDIK FEJEZET A községi (városi) képviselőtestület jelöltjeinek indítványozása és regisztrálása 16. § Jelölőlisták (1)A községi (városi) képviselőtestület választására a politikai pártok és a politikai pártok koalíciói jelölőlistákat terjeszthetnek elő, mégpedig külön az egyes választókerületek szerint. (2) A községi (városi) képviselőtestületekbe a saját indítványuk alapján jelöltethetik magukat független jelöltek is. (3) A politikai pártok és koalíciók jelölőlistáit, illetve a független jelöltek indítványait legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt kell átadni a helyi választási bizottság jegyzőkönyv-vezetőjének. (4) A jelölőlista tartalmazza a) a politikai párt, esetleg a politikai pártok koalíciójának nevét, b) a jelöltek nevét, vezetéknevét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelyét, valamint az arab számokkal megjelölt sorrendjüket a jelölőlistán, c) a politikai párt vagy a pártkoalíció meghatalmazottjának nevét és vezetéknevét, illetve helyettesének nevét és vezetéknevét a lakcímük feltüntetésével. Képviselőjelölt nem lehet meghatalmazott, sem pedig a helyettese. (5) A független jelölt indítványa nevét és vezetéknevét továbbá életkorát, foglalkozását és állandó lakhelyét, tartalmazza. (6) A politikai párt vagy a pártkoalíció a jelölőlistán legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel, ahány képviselőt választanak az adott választókerületben a községi (városi) képviselőtestületbe. (7) Ugyanazon községi (városi) képviselőtestületbe történő választások jelöltje csak egy választókerületben jelöltetheti magát. (8) A jelölőlistához csatolni kell a jelölt sajátkezűleg aláírt nyilatkozatát is, miszerint egyetértett jelölésével és nem adta beleegyezését ahhoz, hogy más jelölőlistán is feltüntessék, valamint arról, hogy megválaszthatóságának tudomása szerint nincs akadálya. (9) A független jelölt indítványához csatolni kell a petíciót, melyet legalább 100 jogosult választó írt alá a több mint 2000 lakost számláló községekben, illetve legalább 50 jogosult választó a legfeljebb 2000 lakost számláló községekben. A petícióban minden aláírás mellett fel kell tüntetni a választó nevét, veze' téknevét, születési számát és állandó lakhelyét. (10) A községi (városi) képviselőtestület képviselőjelöltjének állandó lakhellyel kell rendelkeznie azon községben, amelyben jelölteti magát. A 17. paragrafus a jelöltek regisztrálását szabályozza. E szerint a helyi választási bizottság megvizsgálja az előterjesztett jelölőlistákat, s a jelölés törvényes feltételeinek hiányában a jelöltet törölheti a listáról, illetve elutasíthatja regisztrálását. 18.§ A jelöltek kihirdetése A helyi választási bizottság legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt a helyben szokásos módon hirdeti ki a regisztrált jelöltek nevét, vezetéknevét, életkorát, foglalkozását, állandó lakhelyét és politikai hovatartozását, esetleg azt, hogy független jelöltről van szó. 19. § Lemondás a jelölésről és a jelölt visszahívása (1) A jelölt legkésőbb 3 nappal a választások megkezdése előtt írásban lemondhat jelöléséről. Eddig az időpontig a jelöltet visszahívhatja az a politikai párt, vagy pártkoalíció, amely jelölte őt. (2) A lemondásról vagy a visszahívásról szóló nyilatkozat nem vonható vissza. Ezt a nyilatkozatot két példányban kell kézbesíteni a helyi választási bizottság elnökének, aki haladéktalanul gondoskodik a helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. (3) Ha a lemondásról vagy a viszszahivásról szóló nyilatkozat már a jelölt regisztrálása után történt meg, a róla szóló adatok a szavazólapon maradnak, de a mandátumok szétosztásánál már nem veszik szá-mításba a jelöltet. (A törvény befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)