Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-12 / 214. szám, szerda

Napirenden szerepelt a nemzetiségi kérdés Románia (Folytatás az 1. oldalról) kormány megállapodott abban, hogy közösen jár el a föderáció alkotmánytervezetének előkészítése, valamint a nemzeti köztársaságok alkotmányának kidolgozásához szükséges egységes feltételek megteremtése során, s a tagköztársasági alkotmányokba azután foglalják bele a nemzeti sajátosságokat. A tanácskozás résztvevői abban is egyetértettek, hogy az alkotmányok kidolgozását és jóváhagyását meg fogja előzni az Emberi és Szabadságjogok Alapokmányának november 17-ére tervezett elfogadása. Ezzel a csehszlovák föderáció csatlakozik az eddig aláírt nemzetközi megállapodásokhoz. Petr Pithart, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke a továbbiakban előterjesztette a csehországi és szlovákiai kulturális és közéleti személyiségek rendszeres találkozóira vonatkozó tervet, majd Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke tájékoztatta a cseh kormány tagjait a Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség és a szlovákok közötti viszonyról, valamint a nyelvtörvényről. Mindkét tagköztársasági kormány feladatul adta a miniszterelnök-helyettesnek, hogy dolgozzanak ki javaslatot a lapterjesztés terén kialakult tarthatatlan helyzet rendezésére. „HOGYAN IS ÁLLUNK AZ ELNYOMASSAL" Pöstyéni sajtótájékoztató A három kormány közös pöstyéni megbeszéléseinek eredményeiről az újságírókat Marián čalfa, a szövetségi kormány elnöke, Petr Pithart, a cseh kormány elnöke és Vladimír Mečiar, a szlovák kormány elnöke tájékoztatta. Elsőként Petr Pithart szólt a tárgyalásokról. Elmondta, hogy a pöstyéni találkozót megelőző hét vé§ét a Magas-Tátrában töltötték hármasban, s megbeszéléseik ezért gördülékenyebbek voltak. Inkább csak zárójelben jegyezte meg, maradt még megoldásra váró probléma, nem értek el minden kérdésben nézetazonosságot. A megbeszélések alapvető célja egyébként az volt, hogy a 10 szakbizottság tevékenysége alapján kidolgozzák a föderáció és a tagköztársaságok közötti hatáskörök megosztásának optimális modelljét. Vladimír Mečiar elmondta: javaslatot tettek egy 11. szakbizottság létrehozására is. A szakbizottságoknak szeptember 20-án kellene befejezniük tevékenységüket. Azokat a kérdéseket illetően, amelyek eddig az időpontig nem lesznek kellőképpen tisztázva, a tárgyalások folytatódnak, azokban pedig, melyekben megállapodás született jogszabálytervezetet dolgoznak ki. A döntés joga a Szövetségi Gyűlést illeti meg, hangsúlyozta a szlovák kormányfő. Az eddig még tisztázatlan kérdések közé sorolta a vasúti közlekedést, az adórendszer és a távközlés igazgatását. Elmondása szerint ezeknek a kérdéseknek megítélésére nemzetközi szakértői vizsgálatot kérnek. Marián Čalfa az államjogi rendezés új minőségét hangsúlyozta: „Valamennyien egyetértünk abban, hogy nem a szövetség vagy a tagköztársaságok megerősítéséről, esetleg a szövetség vagy a tagköztársaságok gyengítéséről van szó, hanem egy új minőség kereséséről". Elutasította a föderáció 1968as koncepcióját, miközben kiemelte, hogy az államszövetséget az új helyzetnek, az új igényeknek megfelelő módon kell alakítani, hogy ezVaÜaárfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1990. szeptember 13-ától szeptember 19-éig Eladási turistaárfolyam Penznem csehszlovák koronában 1 angol font 54,77 1 ausztrál dollár 23,89 100 belga frank 90,49 1 dán korona 4,86 1 finn márka 7,90 1 francia frank 5,54 100 görög drachma 18,80 1 holland forint 16,49 1 ír font 49,91 100 japán jen 20,91 1 jugoszláv dinár 2,65 1 kanadai dollár 25,10 100 luxemburgi frank 90,49 1 német márka 1

8-59 1 norvég korona 4>

81 1000 olasz líra 24,94 1 osztrák schilling 2,63 100 portugál escudo 20,99 100 spanyol peseta 29,61 1 svájci frank 22,26 1 svéd korona 5,06 1 USA-dollár

, 29,24 1 bolgár leva 8,04 10 000 lengyel zolty 47,86 100 magyar forint 39,80 100 román lej 91,35 1 szovjet rubel 5,00 zel is könnyebbé váljon a gazdasági reform. A problematikus kérdések véleménye szerint nem annyira nézetkülönbségeket tükröznek, mint inkább azt, hogy a kormányok ezekben a kérdésekben még nem látnak tisztán. Az újságírók kérdéseire válaszolva a kormányfők elsősorban az alkotmányokkal, illetve az alkotmánybíróságokkal kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki. A szövetségi és a tagköztársasági alkotmányoknak egyidejűleg kellene készülniük, s első verziójuk 1991 júniusában lesz ismert. Vladimír Mečiar ezzel kapcsolatban elmondta azt is, indítványozták, hogy november 17-én a Szövetségi Gyűlés fogadjon el alkotmánytörvényt az állampolgári és szabadságjogokról, s ebben az alkotmánytörvényben rendelkezzenek az Alkotmányjogi Bíróságról is. A nyelvtörvény kérdését ezúttal a Lidové noviny szerkesztője vetette fel, s egyúttal beszámolt arról, amit Dél-Szlovákiában tapasztalt, a nyelvtörvényről vallott kiélezett nézetekről, s ezzel kapcsolatban a déli helyőrségek állítólagos megerősítéséről. Válaszában Vladimír Mečiar részletesen elmagyarázta, hogy az egységek lényegében csak eredeti székhelyükre térnek vissza, miközben a katonaság számtalan nélkülözhetetlen feladatot teljesít. Az atomerőművek miatt is szükségesnek tartotta, hogy olyan alakulatok legyenek Szlovákia területén, amelyek azonnali segítséget tudnak nyújtani, de meg kell erősíteni a határt is, mivel éppen a magyar határon járnak át a balkáni csempészek, akik többek között kábítószer-kereskedelemmel foglalkoznak. A délszlovákiai magyarokkal kapcsolatban elítélően nyilatkozott arról, hogy ezek a csehszlovák állampolgárok többre tartják nemzeti hovatartozásukat, mint az állami illetőségüket. Nézete szerint DélSzlovákiában a nacionalista érzés fölébe helyezkedik a szent humanista értékeknek. Ezzel együtt szólt arról is, hogy Magyarországon olyan benyomást kelt a sajtó, hogy itt a magyarokat elnyomják, ezért szükségesnek tartja, hogy az itt élő magyarok elmondják, hogyan is állunk azzal az elnyomással, milyen jogaink vannak. Válaszában a nyelvtörvényre nem tért ki. (F. M.) RAINER EPPELMANN keletnémet védelmi miniszter tegnap KeletBerlinben találkozott nyugatnémet partnerével, Gerhard Stoltenberg-' gel, akivel tárgyalásokat folytatott az NDK hadserege 50 ezer katonájának tervezett átvezényléséről a bundeswehrbe. SAMUEL DOE libériai elnököt állítólag megölték, közölte a BBC brit rádióállomás monroviai tudósítóját idézve. Olyan szemtanúkra hivatkozott, akik egy kórházban látták Doe holttestét. JAN RUMLNAK, a szövetségi kormány menekültügyi biztosának, első szövetségi belügyminiszter-helyettesnek a meghívására szeptember 10-11 -én látogatást tett Prágában Klaus Feldmann, az ENSZ menekültügyi főbiztosának helyettese. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM tegnap közölte, hogy tekintettel a tarthatatlan munka- és életkörülményekre, szeptember 7-én átmenetileg felfüggesztette tevékenységét hazánk kuvaiti nagykövetsége. Azonban ez a lépés semmilyen esetben sem tekinthető a külképviseleti hivatal megszüntetésének. POZSONYBAN tegnap megtartotta első ülését a Keleti Katonai Körzet parancsnokának azon tanácsa, amely a nyilvánossággal való együttműködés céljából alakult. A testület tagjai között vannak a hírközlő eszközök munkatársai, valamint a Politikai Pártok és Társadalmi Szervezetek Társulásának, a Szlovák Béke- és Emberjogi Uniónak, s a Matica slovenskának a képviselői. HAZÁNKBA ÉRKEZETT tegnap Jaime Sin bíboros, manilai érsek, a Fülöp-szigetek prímása, Gabriel Reynes, a külföldön dolgozó Fülöpszigetekiekről gondoskodó püspök kíséretében. CSAKNEM ÖTHÓNAPOS tárgyalások után, csupán most, a nyári idény végén sikerült megoldani a szakszervezeti üdültetés szervezésével kapcsolatos problémákat. A szakszervezeti vezetők megállapodtak abban, hogy e téren a gazdasági önállósággal összhangban és a szakszervezeti vagyonnak a tagköztársaságokba való elosztása nélkül járnak el. TEKINTETTEL ARRA, hogy sok állampolgár érdeklődik a hazánkban tartózkodó román menekültek egészségi állapota iránt, a Cseh Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma közli, hogy az utóbbi napokban végzett vizsgálatok eredményei negatívak voltak, s így a menekültek egészségi állapota nincs veszéllyel a csehszlovák állampolgárokra. BRÜSSZELBEN tegnap Karel Lukáš, az EK mellett működő csehszlovák bizottság vezetője átadta Jacques Delors-nak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének Marián Čalfa szövetségi kormányfő levelét, a kormány memorandumát a két fél közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A levél leszögezi: a csehszlovák szövetségi kormány elsődleges külpolitikai céljának tekinti az együttműködés bővítését a nyugat-európai „tizenkettekkel", érdeke, hogy mielőbb aláírják az EK-hoz való csatlakozásról szóló szerződést. AZ ELLENZÉK SZERETNE ÖSSZEFOGNI MÁRIS MÓDOSUL AZ ÉPPEN ELFOGADOTT TÖRVÉNY? Üléseztek az SZNT bizottságai (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi és szolgáltatási bizottsága tegnap Pozsonyban Radom ír Žingor elnök irányításával tanácskozott. Az ülés napirendjén szerepelt az időszaki kiadványokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Az említett kiadványok irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, nyomtatványok, illetve hang és képfelvételek. A törvény értelmében a kiadó köteles a kiadástól számított harminc napon belül a törvény mellékletében szereplő harminc címre meghatározott példányszámot elküldeni. Ha ennek nem tesz eleget, a járási nemzeti bizottság 10 ezer koronáig terjedő bíróságot róhat ki rá. A képviselők három címzettel - a szlovák kormány, az SZNT és a Szövetségi Gyűlés - bővítették ki a mellékletet és elfogadásra javasolták a tervezetet. A Szlovákia fővárosáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban több kiegészítő, illetve, módosító javaslatot tettek, annak ellenére, hogy már a tervezet 12. változatát vitatták meg. Megtárgyalták Ivan Čarnogurský, Dušan Dobrovodský és Vladimír Kmeť képviselők javaslatát is, akik a választási törvény kiegészítését indítványozták. Ivan Čarnogurský azzal indokolta a kiegészítést, hogy a nemrég elfogadott választási törvény ellentétbén van az 1968. évi 144-es számú alkotmánytörvénnyeT. Ennek értelmében ugyanis a vegyes nemzetiségű községekben, városokban a képviselő testületeknek tükrözniük kell a helyi lakosság nemzetiségi összetételét. A vegyes nemzetiségi településeknek azok tekinthetők, amelyekben több mint 10 százalékban van állandó lakhelyük más nemzetiségűeknek. Hangsúlyozta: az elfogadott választási törvény ugyan lehetőséget ad a kisebbségben lévő lakosságnak képviselőjelöltek állítására, de attól tart, az elfogadott formában még tovább éleződnének a nemzetiségi ellentétek. Ásványi László (MKDM) képviselő leszögezte: Igaz, most majd szemünkre vetik, milyen parlament az, amely két hét múltán már módosítja az elfogadott törvényt, de ha ezt nem tesszük meg, két éven át kifogásolni fogják, hogy a kisebbségek képviselői nincsenek jelen annál az asztalnál, ahol az ő sorsukról is döntenek. A többség támogatta a kiegészítő javaslatot. D. T. Romániában a forradalom után sem szűnt meg az emberi jogok megsértése. Ez a helyzet beárnyékolja Románia képét a világban, akadályozza belépését a civilizált országok közé és fékezi a demokratizálódási folyamatot. Egyebek közt ezt hangsúlyozza az a közlemény, melyet a romániai ellenállás hétvégi brassói tanácskozása után kedden tettek közzé Bukarestben. Brasspban a hétvégén mintegy 15 romániai ellenzéki szervezet és csoport képviselője találkozott és tanácskozott az ország egyre égetőbb politikai, gazdasági, szociális és nemzetiségi gondjairól. A cél az ellenzéki és független szervezetek összefogása lehetőségének megbeszélése volt. A sikeres tanácskozáson, melyet a „Romániai Ellenállás" első találkozójának neveztek el, olyan ismert személyiségek vettek részt, mint Marian Muntenau, a bukaresti diákliga elnöke, Mihai Sora volt oktatásügyi miniszter, Smaranda Enache asszony, a Pro Európa társaság elnöke, Stelian Tanase disszidens filozófus. A „Romániai Ellenállás" közleménye hangsúlyozza: a román kormánynak kötelessége figyelemmel kísérni az emberi jogok problémáját, és mindent meg kell tennie azért, hogy e jogokat mindenütt betartsák. A tanácskozás résztvevői felhívták a figyelmet az aggasztó méretű kivándorlásra Romániából, a rossz gazdasági helyzetre, s felszólították a kormányt, foganatosítson intézke-. déseket a problémák megoldására. Rámutattak továbbá arra is, hogy Romániában irányított módon, mesterségesen szítják az etnikumok, a társadalmi csoportok, valamint a vallási felekezetek közti ellentéteket. A brassói találkozón ugyan nem vettek részt az ellenzéki politikai pártok, de körükben is nő az együttműködési hajlandóság. Augusztus közepe óta országszerte alakulnak antitotalitárius demokrata fórumok, melyek általában helyi és regionális szinten fogják össze az ellenzéki politikai pártokat és szervezeteket. Radu Cimpeanu, az ellenzéki Liberális Párt elnöke szerint az ellenzéknek közös szervezeti struktúrákat kell létrehoznia, melyek keretében egyeztetni lehetne az álláspontokat, lépéseket. Az ellenzék összefogását helyesli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. Az összefogás megszervezése természetesen nagyon nehéz folyamat, a változások azonban szemmel láthatóak. A Nemzeti Parasztpárt lapja, a Dreptatea az utóbbi hetekben például szimpátiával és megértéssel írt a romániai kisebbségek, főként a magyarság gondjairól és nyíltan elítélte a Nemzeti Megmentési Front, valamint a Vatra Romaneasca uszító politikáját. Hasonló, bár óvatosabb hangváltás tapasztalható a független Romania Libera hasábjain is. Úgy tűnik, a romániai ellenzék levonta a május 20-i parlamenti választások során elszenvedett vereség tanulságait, igyekszik jobban együttműködni, hogy ellent tudjon állni a neokommunista módszerekkel kormányzó Nemzeti Megmentési Front nyomásának. KOKES JÁNOS, Bukarest Jirí Dienstbier jugoszláviai programja (ČSTK) - Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter tegnap befejezte hivatalos belgrádi tárgyalásait. Jugoszláviai látogatásának kiemelkedő eseménye volt a hétfői találkozó Boriszav Jovic államfővel, aki az országaink közötti kapcsolatok stabilitását emelte ki, amelyet a társadalmi megrázkódtatások sem tudnak alapjaiban megváltoztatni. Jovic szerint a csehszlovák -jugoszláv együttműködést a jövőben tovább kell bővíteni. Az ezt követő sajtótájékoztatón Dienstbier külügyminiszter s jugoszláv vezetőkkel folytatott tárgyalásait barátinak, nyíltnak és őszintének nevezte. Budimir Loncsar külügyminiszter azt húzta alá, hogy a két ország között ez volt az első ilyen magas szintű párbeszéd a tavalyi gyengéd forradalom óta. Szerinte mindkét ország új Európa felé halad, s ebben az Európában erősíteni kell - mégpedig a politikai pluralizmus és a piacgazdaság alapján - az integráció összes elemét. Dienstbiertől megkérdezték, miként fogadta Belgrád azt a csehszlovák javaslatot, hogy az európai biztonsági, és együttműködési értekezlet titkárságát Prágában állítsák fel. A válasz: egyetértés volt abban, hogy a titkárságra szükség van, ami pedig a székhelyet illeti, a jugoszlávok nem emeltek kifogást a mi javaslatunk ellen. Loncsar hozzáfűzte: Prága megérdemelné, hogy egy európai intézmény központja legyen. Jirí Dienstbier tegnap Horvátországban tárgyalt. Fahd ígérete: távozni fognak az idegen csapatok (Folytatás az 1. oldalról) ter, aki másnap tárgyal Hafez Aszszad elnökkel. Maga Baker azt mondta, nemcsak az öbölválságról fog tárgyalni a szíriai elnökkel, hanem a kétoldalú kapcsolatokban fennálló „nehézségekről" is. Mint ismeretes, Szíria a terrorizmust támogató országok amerikai listáján vezető helyen szerepel. Török források szerint Irak 100 ezer katonáját csoportosítja át az iráni határról a többi szomszédos ország határára. Közben tovább növekszik a nemzetközi haderő Szaúd-Arábiában és a többi öbölmenti országban. Gerald Kaufman, a brit Munkáspárt külügyi szóvivője, aki a múlt héten szaúdi vezetőkkel tárgyalt, újságírók elótt kijelentette: a szaúdi külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során nyilvánvalóvá vált Rijád üdvözölné ha szovjet katonák is részt vennének a multinacionális erőkben. A nemzetközi haderővel kapcsolatos fontos hír, hogy Fahd király a Mekkában tanácskozó Iszlám Világkonferencia résztvevőihez intézett levelében leszögezte, amint megszűnnek azok az okok, amelyek szükségessé tették az idegen csapatok állomásoztatását a Perzsaöbölben, azonnal kérni fogja az Egyesült Államokat és a további nem iszlám országokat, vonják ki katonáikat a térségből. Az uralkodó arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem iszlám országoktól kért segítség is teljes mértékben összhangban van az iszlám elveivel. Az iraki propaganda ugyanis azzal vádolta a szaúdi kormányt, hogy a „hitetlenek" megbecstelenítik Mekkában és Medinában az iszlám szent helyeket. Az Európai Közösségek Velencében október 7-8-án tart miniszteri szintű tanácskozást, az öbölbeli válság békés megoldásáról. Az EK meghívta erre a konferenciára az Arab Liga valamennyi tagját, természetesen Irak kivételével, Egyébként az Arab Liga külügyminiszteri konferenciája hétfőn úgy döntött, hogy ismét Kairóban lesz a szervezet központja. Az ülésen a 21 közül 11 tagország vett részt, a tanácskozást Irak és nyolc híve bojkottálta. Emlékezetes: az Arab Liga székhelyét 1979-ben helyezték át Kairóból Tuniszba, amikor az Izraellel kötött különszerződés miatt Egyiptomot kizárták ebből a regionális szervezetből. Izrael nem támogatja a palesztin-konferenciát (ČSTK) - David Levy izraeli külügyminiszter hétfő este amerikai zsidókkal New Yorkban tartott találkozóján elutasította, hogy bármilyen konferencia foglalkozzon a palesztinok helyzetének megoldásával. Levy szerint kormánya közvetlen tárgyalásokra törekszik, s nem hagyja magát rákényszeríteni semmilyen konferenciára, amely valójában „nemzetközi törvényszékké" válna. George Bush amerikai elnök viszont vasárnap Helsinkiben azt mondta, „bizonyos feltételek között" mérlegelni lehet egy nemzetközi konferencia összehívásának lehetőségét, egy olyan tanácskozásét, amelyen a palesztin kérdés lenne a fő téma. ÚJ SZÚ 2 1990. IX. 12. RÖVIDEN