Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám, szombat

Szombat, 1990. szeptember 8. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 211. szám Októbertől kamatlábemelés (ČSTK) - Ez év október else­jétől a Szlovák Takarékpénztár minden lekötött takarékbetét esetében kamatlábemelést hajt végre. A fél évre lekötött bank­betétek kamatlábát 3 százalékról négyre, az egyéves határidőre zárolt betétekét négyről öt szá­zalékra, míg a legalább 24 hó­napra lekötött betétek kamatlá­bát az eddigi ötről hat százalékra emeli. Egyúttal egy százalékkal - 5,3-ról 6,3 százalékra - emelik az ifjúsági bankbetétek kamatlá­bát, ami azt jelenti, hogy öt év alatt 31,5 százalékkal nő az ere­deti bankbetét. Új értékpapírok - letéti jegyek - kibocsátását is tervezi az év végéig a takarékpénztár 5 és 10 ezer koronás névértékben. Ezek kamatlába az első év után négy, a második után 6, a harmadik évet követően 7, a negyedik év végén 8, és végül az ötödik év után 9 százalékkal kamatozik, így értékük 34 százalékkal is nőhet. A letéti jegyeket a taka­rékpénztár minden fiókjában megvásárolhatják az érdek­lődők. (ČSTK) - Helmut Kohl nyugat­német kancellár csütörtökön és teg­nap is beszélt telefonon George Bushsal és Mihail Gorbacsovval esetleges részvételükről a Németor­szág egyesítése alkalmából október 3-án Berlinben sorra kerülő ünnep­ségeken. A kancellár a jövő héten ismét felhívja a szovjet és az ameri­kai elnököt, ők addigra eldöntik, hogy belefér-e ez az út sűrített prog­ramjukba. Minderről Hans Klein, a bonni kormányszóvivő beszélt teg­nap, hozzátéve, hogy ez ügyben Margaret Thatcher brit kormányfő­vel és Francois Mitterrand francia államfővel is fog konzultálni a bonni kancellár. A szóvivő megerősítette; Kohl Gorbacsovval tárgyalt arról a végösszegről is, amelyet Moszkva kapna a szovjet csapatok kivonásá­ért, ez a kérdés ugyanis a két fél közötti csütörtöki tárgyalások után nyitva maradt. Azt nem említette, hogy legfelsőbb szinten meg tud­tak-e állapodni. A négy plusz kettő fórum kereté­ben tegnap Berlinben folytatódtak a szakértői szintű tárgyalások a né­met egyesítés nemzetközi vonatko­zásairól. Az értekezlet az eredetileg tervezettnél már így is 48 órával húzódott el, s még tegnap délelőtt is csak az szivárgott ki, „jó lehetőség van arra, hogy az esti órákig elké­szül a záródokumentum végleges szövege." (Lapzártáig nem kaptunk jelentést arról, hogy ez megtör­tént-e, reméljük igen.) Mint ismere­tes, Moszkvában a jövő héten szer­dán írják alá az okmányt az USA, Próbaüzemelhet az Adria (ČSTK) - Az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság építésügyi hiva­tala 1990. szeptember 3-án hozzá­járult az Adria kőolajvezeték próba­üzemelésének megkezdéséhez. A Benzina állami vállalat illetékese ezzel egyidejűleg azt is közölte a Csehszlovák Sajtóirodával, hogy a vállalat kész fogadni e vezetéken érkező kőolajat. wörner : a Varsói Szerződésre nem lesz szükség Marián Čalfa tárgyalásokat folytatott a NATO főtitkárával (ČSTK) - Manfred Wörner, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének fótitkára -, aki hivatalos látogatáson Csehszlovákiában tartózkodik - tegnap délelőtt megbeszélést folytatott Marián Čalfa szövetségi miniszterelnökkel, majd Miroslav Vacek hadseregtábornokkal, védelmi miniszterrel. A szövet­ségi kormány elnöke egyebek között hangsúlyozta, hogy a kabinet egyaránt szorgalmazza a Csehszlovák Hadsereg és a Varsói Szerződés katonai szerepének csökkentését. Mai számunkban: O I Bűnbeesés után ... a krónikus bűnöző azonban nem omlik össze, mert nincs egzisztenciája a bűnözés az igazi létformája, a többség ráadásul odabent átvált homoszexualitásra... (4. oldal) Tavasszal már a sajátjukon vethetnek? ... Gondoltuk, ezentúl már nemcsak a szabadidőnket töltjük együtt, de dolgozni is együtt fogunk. És a sajátun­kon... (5. oldal) Gazdag teniszezők ... Nézi az ember a teniszezők idei utolsó nagy seregszem­léjét, az USA nyílt bajnokságát és többször is hallja a tévé­kommentátoroktól: a pénzdíj 6,4 millió dollár. Hogy mikor kezdett ugrásszerűen növekedni a játékosok jövedelme, ez az alábbi számokból kiderül... (7. oldal) „A jelenlegi helyzet radikális át­alakítására törekedünk, noha ez Csehszlovákiában súlyos gazdasági problémákat idéz elő, mivel az előző rendszertől hatalmas, többezer szakembert foglalkoztató hadiipart örököltünk" - mondotta Marián Čalfa. Manfred Wörner tájékoztatta ven­déglátóját a NATO-nak a négy alap­vető bázisra - a helsinki folyamat intézményesítése, az Európai Kö­zösségek bővítése, a valódi bizton­ság garantálása és a kontinens par­lamenti közgyűlésévé alakuló Euró­pa Tanács - épülő új európai rende­zésről alkotott elképzeléseiről. Ismé­telten kifejezte meggyőződését, hogy a jövőben a Varsói Szerződés­re nem lesz szükség. Azonban mint mondta, az Észak-atlanti Szövetség Lesznek-e újságjaink? Zászlós Gábor megbeszélést folytatott Sidó Zoltánnal és Neszméri Sándorral (Munkatársunktól) - Főleg a csehszlovákiai magyar sajtó jelenéről és megmaradásának lehetőségéről, esélyéről volt szó azon a megbeszélésen, melyet Zászlós Gábor, az SZK kormányának alelnöke folytatott tegnap a Csemadok elnökével és főtitkárával. Sidó Zoltán és Neszméri Sándor a találkozót követően a következőt nyilatkozták lapunknak. Lesz-e nagyhatalmi csúcstalálkozó Berlinben, a német egyesítés napján? a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és a két német állam külügyminiszterei. A tanácskozás azért húzódott el, mert véleménykülönbségek támad­tak a Szovjetunió és a nyugati hatal­mak között a német szuverenitás helyreállításának és az idegen csa­patok kivonásának időpontja körül. A Szovjetunió azt is követelte, a je­lenlegi NDK területén a szovjet csa­patok távozása után se telepítsenek sem nukleáris, sem úgynevezett kettős rendeltetésű fegyvereket. A nyugati szövetségesek ezt a né­met állam és az egész NATO szuve­renitása megengedhetetlen korláto­zásának tartották. NESZMÉRI SÁNDOR: A Csema­dok, pártoktól és politikától mentes kulturális szervezetként, felelőssé­get érez a csehszlovákiai magyar sajtóért, melyet - az Új Szón, a Va­sárnapon és a Barátnőn kívül - saj­nos, a megszűnés veszélye fenye­get. Létre kíván hozni egy kiadóvál­lalatot, amely a független gyermek­és ifjúsági lapokat adná ki. Sajnos a Csemadoknak nincs annyi pénze, hogy elindíthatna egy ilyen vállalati tevékenységet. Ezért kértük a talál­kozót Zászlós Gáborral, akinek a szlovák kormányban felügyelete alá tartoznak a társadalmi szerve­zetek. Az alelnök úr konstruktív javaslat­nak minősítette kezdeményezésün­ket. Egyetértettünk abban is, hogy az olvasói folytonosság megtartása és az identitástudat fejlesztése ér­dekében szükség van a magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapokra, valamint a közéleti, családpolitikai és kulturális sajtótermékekre. Zász­lós úr a szerkesztőségeket szellemi műhelyeknek tartja, melyekre a csehszlovákiai magyarságnak szüksége van. A hozzánk is eljutó magyarországi sajtó nem elégíti, elégítheti ki az igényeket. Annál is inkább nem, mert nekünk a csehszlo­vákiai magyarság helyzetéből kell kiindulnunk, illetve formálnunk kell a csehszlovákiai magyar közgondol­kodást. Ezt a szerepet a szlovák nyelvű sajtó sem tudja betölteni, amely a magyar kisebbséggel kap­csolatban - sajnos - az utóbbi idő­ben eléggé szélsőséges vélemé­nyeknek ad teret. Az alelnök úr úgy nyilatkozott: a Csemadoknak to­vábbra is pártoktól és politikától mentes társadalmi-kulturális szerve­zetnek kell maradnia, amelynek leg­főbb célja a csehszlovákiai magyar­ság azonosságtudatának erősítése, vaiamint a szellemi és kulturális ér­tékeinek gyarapítása kell, hogy le­gyen. SIDÓ ZOLTÁN: A továbbiakban tájékoztattam Zászlós Gábort a poli­tikai pártokat, mozgalmakat és tö­megszervezeteket újonnan tömörítő szövetség nemzetiségi bizottságá­nak a sajtó kérdéseivel kapcsolatos prágai üléséről. E bizottság felkérte a Szövetségi Gyűlés Elnökségét, hogy rendeletekkel vagy más formá­ban garantálja és támogassa a nem­zeti kisebbségek független sajtójá­nak megjelenését. A Cemadoknak a csehszlovákiai magyar sajtóról ké­szített jelentését -, amelyet a fenti szövetségnek is továbbítottunk - sürgősen eljuttatjuk Vladimír Me­čiarnak, a kormány elnökének, s egyben arra kérjük majd a mi niszter­elnököt, hogy a hazai magyar sajtó megmaradása érdekében fogadja a Csemadok vezetőit. (gágyor) Újságírók Havelnál (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap munkaebéden lát­ta vendégül a Cseh Köztársaság Újságíró Szindikátusa igazgató ta­nácsának képviselőit, valamint a Csehországban megjelenő köz­ponti lapok főszerkesztőit. A részt­vevők véleménycserét folytattak a köztársasági elnökkel a sajtósza­badság biztosításának kérdéseiről, a szabad dinamikusan fejlődő társa­dalomban a tömegtájékoztatási esz­közök szerepéről, valamint az általá­nos tájékozottság elmélyítésében a sajtóra háruló feladatokról. I smét egy ügy, amellyel hergelni lehet a szlo­vák közvéleményt. Ismét egy ügy, amely­ből világosan kirajzolódik a rosszindulatú politi­kai erők, elsősorban a szeparatisták ördögi forga­tókönyve: először is keress egy megfelelő esetet. Találtak is: az egyik komáromi szakmunkáskép­zőben a tanévnyitón - mint az ottani járási nemzeti bizottság tanácsának állásfoglalásában tegnap olvashattuk - a csehszlovák himnusz után eljátszották a magyart is. A politikai boszorkány­konyha receptje szerint ezt a kétségtelen tényt világgá kell kürtölni, jól fölnagyítva, drámai hangnemben előadva. Mindez meg is történt a rádióban, a tévében, még a tegnap esti szokásos kerekasztal-beszélgetésen is ez volt a fő téma, sőt sajtótájékoztatót is összehívtak ebben a világren­gető ügyben. A várt hatás nem maradt el: tegnap már úton-útfélen újra arról beszéltek, milyen szörnyűségek történnek már megint Dél-Szlová­kiában, a sajtóközpont felvonójában az egyik abszolút tájékozott nő magabiztosan és nagy hangon ecsetelte, hogy szeptember elsején sok dél-szlovákiai iskolában, sőt faluban a hangszóró­kon csak a magyar himnuszt játszották. Teljesen világos, mire megy ki ez a felelőtlen játék: a Szlovák Nemzeti Tanács fontos törvényterve­zetek megvitatására készül, fontos tehát fölkor­bácsolni a csitulni látszó nacionalista indulatokat, produkálni kell újra valami aggasztó ügyet a józa­nul gondolkodó szlovákok megtévesztésére. Már csak azért is, mert a legújabb fölmérések szerint - minden mesterkedés és politikai manipulálás ellenére - a szlovák szeparatista erők elenyésző kisebbségben vannak, arányuk Szlovákia lakossá­ga között alig több, mint tíz százalék. A józanul gondolkodó ember csóválja a fejét, hogy lehet ennek a komáromi esetnek ekkora feneket keríteni, megint lépre csalni a hiszékeny és tájékozatlan embereket. Lám, milyen könnyű e tájon nacionalista hisztériát kelteni. Milyen hamar, szinte pillanatok alatt megfeledkeztek arról, hogy a több száz magyar tanítási nyelvű iskola közül csupán egyetlen egyben játszották el - mondjuk el még egyszer: a csehszlovák him­nusz után - a magyar himnuszt. Hasonló példáért nem kell messzire mennünk, hiszen van olyan hely ebben az országban, ahol mindez természetes. Többször jártam Cseh­Egy eset tanulsága országban, az ottani lengyel kulturális szövetség rendezvényein, ahol mindig fölcsendült a lengyel himnusz is, kitűzték a fehér-piros nemzeti zászlót is. Egyetlen cseh polgár sem látott ebben irreden­tizmust, vagy más sanda szándékot, ezt az aktust szintén a nemzeti érzelmek természetes megnyil­vánulásának tartotta. Megfordultam Jugoszláviá­ban, ahol az állami ünnepen a Vajdaságban a szerb nemzeti lobogó mellett minden magyar lakta településen ott díszlett a jugoszláviai ma­gyarok piros csillagos, piros-fehér-zöld zászlója. Nyugat-európai példákat fölösleges említeni, hi­szen ott évtizedek óta mindenki szabadon hasz­nálhatja az állami és a nemzeti jelképeket. Bízom abban, hogy a józanul gondolkodó szlovák közvélemény ezúttal sem hagyja magát félrevezetni, most sem dől be a sötét politikai erőknek. Mielőtt azonban napirendre térnénk e célzatosan fölfújt eset fölött, a történtekből nekünk, szlovákiai magyaroknak is le kell von­nunk a kellő tanulságot. Ezúttal is érzékelhettük, hogy itt és most apró szikra, akár egy jószándékú, de kellően végig nem gondolt intézkedés is újra meg újra fellobbanthatja a nacionalista indulato­kat, amelyek tovább mérgezik az amúgy is feszült belpolitikai légkört, nehezítve a formálódó de­mokrácia törvényes alapjainak a lerakását. Jól ismerem én is azt a szlovák közmondást, hogy aki ütni akar, az botot mindig talál. Mégis arra kell törekednünk, hogy meggondolatlan döntéseink­kel, cselekedeteinkkel ne szolgáltassunk ürügyet a szlovák nacionalistáknak. Lehetőleg ne sértsük mások érzelmeit, ne rontsuk a demokratikus erők esélyeit. Félreértés ne essék, nem az elvtelen taktikázást, a politikai sunyítást tartom üdvözítő­nek, hanem éppen ellenkezőleg: az éleslátást, a népben, nemzeti kisebbségben gondolkodó fele­lősségteljes politizálást, minden szinten, kis kö­zösségekben és országos fórumokon egyaránt. A komáromi esethez visszatérve: remélhe­tőleg belátható időn bflül a működő de­mokratikus társadalmi rendszerben Szlovákiában is abszolút természetes lesz, ha a vegyes lakta településeken bizonyos alkalmakkor a csehszlo­vák himnusz után eljátsszák a magyart is. Ez csak erősíteni fogja a szlovákiai magyar állampolgár azonosságtudatát és kapcsolatát szülőföldjéhez, egyúttal pedig közös hazánkhoz. Ma még azon­ban sajnos, merőben más a helyzet. Ilyen, úgyne­vezett apró esetek, elhamarkodott döntések is politikai vihart kavarhatnak, kételyeket ébreszt­hetnek természetes szövetségeseink, a megbéké­lésre, őszinte együttműködésre törekvő szlovák politikai körökben is. Fölöttébb szükséges hát a megfontoltság - amely semmiképpen sem té­veszthető össze a megalkuvó, elvtelenül engedé­keny magatartással - mert közhelynek tűnhet föl, de tény: Közép-Európában előbbre nem egymás ellenében, hanem együtt, közös érdekeinket felis­merve, a nemzeti érzelmeket tisztelve jutha­tunk. SZILVÁSSY JÓZSEF semmilyen esetben sem fog beavat­kozni a VSZ jövőjéről folyó tanács­kozásokba. Miroslav Vacek a NATO főtitkárá­val tartott találkozóján egyebek kö­zött szólt azokról a változásokról, amelyeket a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Tes­tületének júniusi ülésén jóváha­gyott határozatokkal összhangban a Csehszlovák Hadseregben hajta­nak végre. A nap folyamán Alexander Dub­ček, a Szövetségi Gyűlés elnöke szintén tárgyalt a nyugat-európai katonai szövetség legfelsőbb veze­tőjével. A csehszlovák parlament el­nöke egyebek között utalt arra, hogy milyen szerepet játszik a Varsói Szerződés a közép- és kelet-euró­pai országokban végbemenő válto­zásokban és a kontinensen zajló integrációs folyamatban. Manfred Wörner hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja a Csehszlovákiában és Kelet-Euró­pa többi országában folyó refor­mokat. Manfred Wörner Jiri Dienstbier külügyminiszterrel együtt kétnapos prágai tartózkodásának befejezé­séül nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen beszámolt benyo­másairól, élményeiről megbeszélé­seinek eredményeiről, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Prágából a Szlovák Köztársaságba utazik, és találkozik a kormány és az SZNT vezetőivel. Nagyra értékelte Václav Havel köztársasági elnökkel, Alexander Dubčekkel, Marián Čalfával és Mi­roslav Vacekkel folytatott tárgyalá­sainak tárgyilagosságát, nyílt, igen szívélyes légkörét. Minden időszerű kérdésről szó esett, a Perzsaöbölről, a jövő Európájáról, a NATO és a Varsói Szerződés viszonyáról, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents