Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám, szombat

Azért állt az élre, hogy védje a mögötte állókat Végső búcsú Milan Šimečkától (ČSTK) - Végső búcsút vettek tegnap délelőtt a pozsonyi krematóri­umban Milan Šimečka írótól, politológustól, a köztársasági elnök ta­nácsadó testületének elnökétől, az államfő kollégiumának tagjától, aki hétfőn szívroham következtében váratlanul hunyt el. A gyászszertartáson Milan Ši­mečka családtagjain kívül részt vett Václav Havel köztársasági elnök, Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Marián Čalfa szö­vetségi miniszterelnök, Karel Schwarzenberg, a köztársasági el­nök irodájának vezetője, František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterel­nöke, valamint több más politikai és közéleti személyiség. Búcsúbeszédében František Mik­loško egyebek között idézte az el­hunytnak a még csaknem teljes kiút­talanság idején mondott szavait, hogy az élet erősebb minden ideoló­igiánál, és előbb-utóbb legyűri. „Az elsők között volt, aki a totalitarizmus bukása után a megbékélésre, a megbocsátásra szólított fel, s ettől a gondolattól sohasem távolodott el" - emelte ki az SZNT elnöke. „Azok közé tartoztál, akik azért álltak az élre, hogy védjék a mögöt­tük állókat. Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy azoknak, akik mögöttünk vannak, ugyanúgy segít­sünk, ahogyan Te segítettél nekünk, mikor előttünk álltál." Ezekkel a sza­vakkal Fedor Gál, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen tanácsának elnöke búcsúzott Milan Šimečkától. Rajtuk kívül Miroslav Kusý, a Komenský Egyetem rektora és Vilém Prečan neves történész szin­tén méltatta az elhunyt életútját. A szakszervezetek véleménye a gazdasági reformról Vissza a 19. századba? Kétnapos ülést tartott a Szakszer­vezeti Szövetségek Csehszlovákiai Konföderációjának Főtanácsa, és jóváhagyták a szakszervezetek leg­fontosabb követeléseit a gazdasági reform végrehajtásával kapcsolat­ban. A főtanács ezen kívül állást foglalt a kollektív szerződések meg­vitatásáról szóló törvényjavaslattal, valamint a kisprivatizációról szóló törvény tervezetével kapcsolatban, és kifejtette véleményét a Munka Törvénykönyv tervezett módosítá­sáról. A tanácskozás eredményeiről Roman Kováč, az SZSZCSK új el­nöke tájékoztatta az újságírókat. A szakszervezetek programköve­telményei jelentik a szövetségi kor­mánnyal folytatandó tárgyalások ki­indulási bázisát. Valószínűleg októ­ber 9-én és 10-én tartják az egyez­tető tárgyalásokat, amelyeken a szakszervezetek egyértelműen ki­fejezésre juttatják: szociális piac­gazdaságot követelnek. Határozot­tan kifogásolják a szakszervezetek, hogy a gazdasági reform forgató­könyvét úgy fogadták el, hogy nem vették figyelembe a legfelsőbb szak­szervezeti fórum észrevételeit. Amit a kormány és Klaus pénzügyminisz­ter javasol, az - megvalósítása ese­tén - nem a szociális állam megte­remtését jelentené, hanem a 19,szá­zadi kapitalizmushoz való visszaté­rést. A szakszervezetek követelése érvényesítésének fő formája - leg­alábbis egyelőre - a kérdések meg­vitatása. A kollektív szerződések a szociális piacgazdaságban a mun­kavállalók érdekei érvényesítésének legfőbb eszközei közé tartoznak. A szövetségi munka- és szociá­lisügyi minisztérium kidolgozta a Munka Törvénykönyv módosításá­ra tett javaslatot. A szakszervezeti vezetés szerint a javaslat nem felel meg a gazdasági reform céljainak. A szakszövetségek szerint a reform megvalósítását és a munkavállalók érdekeinek érvényesítését kiegyen­súlyozottabbá kellene tenni. A tör­vénymódosításban nem domborodik ki eléggé a szakszervezetek szere­pe. A privatizálással kapcsolatban így vélekedik a szakszervezeti köz­pont: elővásárlási jogot kell biztosí­tani az eredeti alkalmazottaknak. (NO) Személyiségekre és nem politikai pártokra sza vazunk Hatszáz város és község egyesülése (Munkatársunktól) - A Szlovákiai Városok és Községek Egyesülése napjainkban 600 települést egyesít­ve több mint 4 millió lakos érdekeit képviseli. Amint Miloslav Hetteš, az egyesülés elnöke tegnapi sajtóérte­kezletén elmondta, a közelmúltban Strasbourg részt vett az Európa Ta­nács városokat és községeket tö­mörítő szervének ülésén, amelyen beszámolt eddigi tevékenységükről, valamint a községi önkormányzati választások előkészítéséről. Pozití­van fogadott információi alapján meg van a remény arra, hogy Cseh­szlovákia a közelmúltban a tanács tagjává válhat. Az egyesülés nagy fontosságot tulajdonít a közelgő helyhatósági vá­lasztásoknak. Abból az elvből indul ki, hogy minden politikának a köz­ségekből kell kiindulnia, tehát on­nan, ahol az emberek kölcsönösen jól ismerik egymást. Olyan embere­ket kell megválasztanunk, akik sa­játjuknak tekintik polgártársaik gondjait, hajlandók feláldozni sze­mélyes karrierjüket a közösség ér­dekében. A választások során már nem mérvadó a jelöltek politikai ho­vatartozása, olyan emberekre kell leadnunk voksunkat, akik hajlandók és tudnak tenni a községekért és városokért. A választások után több nemzet­közi szervezet segítségével az egyesülés hozzá kíván járulni ah­hoz, hogy az önkormányzati képvi­selők és a polgármesterek elsajátít­sák a munkájukhoz szükséges is­mereteket. így például a városok és községek nemzetközi szervezetével közösen 500 képviselő és polgár­mester számára rendeznek tanfo­lyamokat. Annak érdekében, hogy a községi elöljárók hozzájuthassanak a fontos információkhoz, megismerkedhes­senek a hazai és a külföldi tapaszta­latokkal, az egyesülés januártól Obecné noviny címmel folyóiratot ad majd ki. , -r­Egy órával 1990. szeptember 30­án végét ér a nyári idő­számítás. Ezen a napon hajnali 3 órakor az óra mutatóját a közép-euró­pai időnek megfelelően 2 órára igazítjuk vissza. A rehabilitálásról A Polgári Fórum sajtótájékoztatója (ČSTK) - A Polgári Fórum Koordinációs Központján tegnap sajtóértekezletet tar­tottak, amelynek során az újságírók meg­ismerkedtek a Polgári Fórum kollégiumá­nak a Cseh Köztársaság bíróságaihoz intézett 'levelével. Ebben egyebek közt az áll, hogy az utóbbi időben Prágában a Polgári Fórumhoz fordulnak kérelemmel a volt politikai foglyok bírósági rehabilitá­lásuk kérvényének elintézése végett. Oly­kor rámutatnak arra, hogy nemritkán rövid időn belül rehabilitálják azokat, akiket 1968 után ítéltek el, míg azok, akiket a negyvenes-ötvenes években ítéltek el, mind ez ideig várnak rehabilitálásukra. „Tudatában vagyunk annak - szól a levél -, hogy egyesek, akiket a negyve­nes-ötvenes években ítéltek el, a most hetven és nyolcvan évesek közé tartoz­nak. És épp őket ítélték el a „legsúlyo­sabb bűncselekményekért". Ügyükben drákói ítéleteket hoztak. A büntetésbe belerokkantak, és megfosztották őket tu­lajdonuktól. Természetesen elismerjük azok be­csületes harcát, akiket 1968 után ítéltek el. Az ő helyzetük azonban jelentős mér­tékben különbözik azokétól az állampol­gárokétól, akiket a 40-es, 50-es években büntettek. Büntetésük enyhébb volt, a fogházakban nem bántak velük olyan szigorúan és vagyonilag is kevésbé káro­sultak. Az 1968 után elítélt politikai fog­lyok 20 évvel fiatalabbak, és aránylag az egészségi állapotuk is jobb. Ezek az ál­lampolgárok nem károsulnak, ha rehabili­tálásukat, esetleg kártalanításukat kissé későbbre teszik, emellett természetesen a konkrét eseteket tiszteletben kell tarta­ni" - állapítja meg befejezésül a levél. Mečiar legitim miniszterelnök! Az MKDM állásfoglalása A Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom Elnöksége saj­nálja, hogy a prágai Magyar Kul­turális Központ rendezésében 1990. szeptember 26-án meg­rendezett kerekasztal-megbe­szélésen dr. Duray Miklós az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a szlovák kormány elnö­kének Vladimír Mečiarnak legi­timitását kétségbe vonta. Mivel az MKDM képviselői jelen voltak a rendezvényen, fontosnak tart­juk kijelenteni, hogy elhatároljuk magunkat dr. Duray Miklós emlí­tett kijelentésétől. Az MKDM Elnökségének ne­vében: Bugár Béla mérnök, ügyvezető elnök; dr. Szőcs Fe­renc, a természettudományok doktora, alelnök; Rajczy László főtitkár; Agárdy Gábor mérnök, Lapos József egyetemi docens, a természettudományok kandi­dátusa, elnökségi tagok és dr. Püspöki Nagy Péter egye­temi docens, a történelemtudo­mányok kandidátusa, független főtanácsos. , • Hétfőtől vízum nélkül utazhatunk Nagy-Britanniába Munkavállalási engedélyt külön kell kérni (ČSTK) - Tekintettel arra, hogy októ­ber elsején, hétfőn életbe lép a vízum­kényszer eltörléséről szóló csehszlo­vák-brit kormányközi megállapodás, a Külügyminisztérium felhívja a nyilvá­nosság figyelmét, hogy a nagy-britanniai határőrizeti szervek viszonylag széles jogkörrel rendelkeznek a külföldiek beuta­zásának engedélyezését illetően. Mivel az egyesült királyságbeli előírások értel­mében a külföldi állampolgárok nem es­nek bejelentkezési kötelezettség alá, , a határátkelő az egyedüli hely, ahol ellen­őrizhetik útjuk célját. Abban az esetben, ha kiderül, hogy a turista más céllal érke­zik a szigetországba, mint amit megnevez (például munkavállalási engedély nélkül kíván dolgozni), a határőrök megtilthatják a beutazását. Noha fellebbezni lehet e döntés ellen, módosítására minimális az esély. Ha a Nagy-Britanniába készülő csehszlovák állampolgárok tiszteletben tartják, hogy a vízumkényszer eltörlése semmilyen esetben sem jelenti azt, hogy ezzel a munkavállalási engedély (ezt a brit hatóságoktól kell kérni) kiállíttatásá­nak kötelezettsége alól is mentesülnek, rengeteg félreértést és problémát elkerül­hetnek a királyságba való beutazáskor. A Külügyminisztérium a továbbiakban emlékeztet arra, hogy a hazai állampolgá­rok csupán Nagy-Britannia és Észak-Íror­szág Egyesült Királyságának történelmi országrészeibe - Anglia, Wales, Skócia, Észak-Írország, Man-sziget és Csatorna­szigetek (Guernsey, Jersey) - utazhatnak vízum nélkül. Azoknak, akik Nagy-Britan­nia függő területeire - Gibraltár, Falkland­szigetek, Bermudák, Hongkong stb. - kí­vánnak látogatni, ezentúl is szükségük lesz beutazási engedélyre. A vízumot a prágai brit nagykövetségen szerezhetik be. Az idei 16. Sevardnadze-Baker találkozón Megtörtént az áttörés a bécsi megállapodás felé (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter tegnapra virradóan ismét (két nap alatt másodszor) ta­lálkozott New Yorkban. A 90 perces tárgyalások fő témája az európai hagyományos fegyverzet csökken­tése volt. Amerikai diplomaták sze­rint jelentős előrelépést tettek a bé­csi szerződés megkötése felé. Meg­történt tehát az áttörés, s amint a két külügyminiszter tájékoztatta az új­ságírókat az eredményekről a felek tájékoztatják szövetségeseiket, s rö­videsen ismét konzultálni fognak. Mint ismeretes, a szerződésnek rög­zítenie kell, hogy az egyes országok mely hagyományos fegyverzetkate­góriábói mennyit tarthatnak meg Eu­rópában. A százalékarányos csök­kentést illetően eddig voltak jelentős véleménykülönbségek. Baker jelez­te, hogy sikerült kompromisszumot kötni, s bár nem sikerült teljes egé­szében megoldani a harci repülőgé­pek beszámításának kérdését, ez ügyben is közeledtek az állás­pontok. A bécsi szerződést november kö­zepéig kellene tető alá hozni, hogy a 19-re tervezett párizsi összeurópai csúcsértekezleten aláírhassák azt. Működik az Irak elleni tengeri és légi blokád (Folytatás az 1. oldalról) laki. Husszein állandóan Bagdadban tartózkodik, sűrűn váltogatja szék­helyét, egyik rezidenciájából a má­sikba költözik. A szakértők szerint ezeket nagyon jól megerősítették és őrzik. Husszeinnak 13 év alatt tizen­egy merénylet-kísérletet sikerült el­kerülnie. „Szaddam nem tűr ellent­mondást. • Egyszer állítólag lelőtte egészségügyi miniszterét, aki nem értett vele egyet" - mondották. Fidel Castro kubai államfő véle­ménye szerint a világ egy háború küszöbén áll, s ezért hangsúlyozta, hogy politikai megoldást kell találni, amely tartalmazná Irak kivonulását Kuvaitból. A háború nemcsak renge­teg emberéletet követelne, hanem katasztrofális gazdasági következ­ményekkel is járna. A kubai vezető szerint megtisztelő az a tény, hogy kedden egyedül a havannai diplo­mata ellenezte a Biztonsági Tanács­ban az Irak elleni embargó kiterjesz­tését a légtérre is. A japán kormány csütörtökön be­jelentette, tervbe vette egy fegyver­telen katonai egység kiküldését a Perzsa-öböl térségébe. A japán katonák elsősorban a távközlés, közlekedés és az egészségügy te­rén teljesítenének szolgálatot. Nagy-Britannia és Irán felújítja a diplomáciai kapcsolatokat, ame­lyek másfél esztendeje szakadtak meg, amikor is az azóta elhunyt Khomeini ajatollah halálra ítélte Salman Rushdie indiai származású brit írót. A két külügyminiszter, Do­uglas Hurd és Ali Akbar Velajati csütörtökön New Yorkban abban ál­lapodott meg, hogy a nagykövetsé­gek egy hónapon belül felújítják te­vékenységüket. Elismerés a világszervezetnek (Folytatás az 1. oldalról) és kameruni partnere, Jacques Roger Booh-Booh csütörtökön New Yorkban a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről írt alá megállapodást. Dienstbier közlése szerint hazánk Kamerunban akkreditált nagykövetének a nigériai Lagosban lesz a székhelye. A cseh­szlovák fél a tárgyalásokon érdeklő­dést tanúsított a kameruni kőolaj behozatala iránt és tájékoztatta a kameruni minisztert a csehszlovák orvosok, geológusok és más szak­emberek alkalmazásának lehetősé­geiről az afrikai országban. Dienstbier ugyancsak csütörtö­kön találkozott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügymi­niszterrel, akivel azokról a nehézsé­gekről tárgyalt, amelyeket a Perzsa­öbölbeli válság, valamint a Cseh­szlovákia és az NDK közötti gazda­sági kapcsolatok komoly korlátozá­sa okoz. Megállapodtak a csereláto­gatásokban, s egyetértettek abban, hogy a problémákat mielőbb közö­sen meg kell oldani. A csehszlovák diplomácia veze­tője ugyanaz nap találkozott Hans van den Broek holland külügymi­niszterrel, valamint a jemeni diplo­mácia vezetőjével. Este hazánk ál­landó ENSZ-képviselőjének rezi­denciájában fogadást adott, s köz­vetlenül ezután Washingtonba uta­zott, ahol az amerikai kormánykép­viselőkkel folytat tárgyalásokat. A kisprivatizáció fontos lépés a tulajdonviszonyok megváltoztatása terén (Folytatás az 1. oldalról) elnökhelyettesei számára hamaro­san tanfolyamokat rendeznek, eze­ken előreláthatólag külföldi szakér­tők is előadásokat tartanak. " Az árverés szabályainak kidolgo­zásakor az első köztársaságbeli gyakorlatból kellett kiindulni. A priva­tizációs bizottság kijelöli azt a meg­felelő személyt, aki az árverezést vezeti, aki az aukción közli az érté­kesítésre kerülő vagyon kikiáltási árát, s a legnagyobb vételárat ígérő­nek ítéli oda a vásárlási jogot. Ha az értékesítésre kerülő vagyon iránt nincs érdeklődés 5x10 százalék­kal, vagyis maximum 50 százalékkal csökkentheti a kikiáltási árat. A sajtóértekezleten hangoztatták: a kisprivatizáció célja, hogy az árve­rések során a lehető legtöbb vagyon jusson magánkézbe. Igy megnyílik az új a magánvállalkozás szélesebb kibontakozása, a hagyományos mesterségek felújítása, a belkeres­kedelmi ellátás javítása és nem utol­sósorban a szolgáltatások fellendü­lése előtt. (sm) Ismét egységes az SPD (ČSTK) - Nyugat-Berlinben tegnap az SPD egyesítési kongresszusán a küldöt­tek szavazattöbbséggel kancellárjelöltnek választották meg Oscar Lafontaine-t, aki beszédében meggyőződését fejezte ki, hogy pártja a decemberi parlamenti vá­lasztásokon vereséget mér Helmut Kohl Kereszténydemokrata Uniójára. Kijelen­tette: „mások a közvélemény-kutatások­ban aratnak győzelmet, mi a választáso­kat fogjuk megnyerni. Lafontaine említést tett az egyesített Németország pozíciójá­ról ajelenlegi világban. Bírálta a bármine­mű nagyhatalmi ambíciókat, s aggodal­mát fejezte ki a Németországban keltett lengyelellenes hangulatok miatt. Az SPD kancellárjelöltjének megvá­lasztása előtt a küldöttek úgy döntöttek, hogy több mint negyven év után ismét egyesítik a német szociáldemokraták so­rait. Ezt egyesítési kiáltványban erősítet­ték meg. Áttekintették továbbá a kormány programtervezetét. Ezt a dokumentumot a parlamenti választásokon aratott győze­lem esetében terjeszti elő az SPD. Berlinben tegnap megkezdődött a ke­letnémet parlament rendkívüli ülése, melynek legfőbb témája a volt állambiz­tonsági minisztérium (Stasi). A tanácsko­zás napirendjén szerepel annak az ideig­lenes parlamenti bizottságnak a záróje­lentése, amely a képviselőket vizsgálta át, hogy a múltban együttműködtek-e a tit­kosrendőrséggel. A Volkskammer határo­zatot hozott arról, hogy a bizottságnak meg kell neveznie azokat a képviselőket és minisztereket, akik. együttműködtek a Stasival. Brüsszelben az Európai Közösségek Bizotttsága tegnap úgy döntött, hogy há­rom segélyprogramot szavaz meg az NDK-nak. A jóváhagyott 35 millió ECU-t (kb. 47 millió dollár) a környezetvédelem­re, a gazdasági struktúrák átalakítására és az egyetemek közötti cserére fordí­tanák. ÚJ szú 1820 1990. IX. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents