Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám, szombat

Holnap:Önkormányzati választások Magyarországon Hozzávetőleg 17 millió szavazócédula - több mirit 8000 kombinációban - várja a magyar választókat, akiknek 110 ezer jelölt közül kell négy évre kiválasztaniuk azt a huszonötezer embert, akik képviselni fogják őket a helyi önkormányzati szervekben és a polgármesteri székekben. Az állampolgárból nagyon rövid idő alatt ismét választópolgár lesz tehát, hiszen csak fél év telt el a parlamenti választások óta, s ehhez még hozzá lehet számítani a nyári népszavazást az elnökválasztás módjáról - igaz, ez az akció az érdektelenség miatt kudarcba fulladt. öt héttel ezelőtt, amikor a politikai pártok megkezdték a választási kampányt, nagyon óvatosak voltak, tudatosították, fennáll a veszélye annak, hogy „túlpolitizálják" a közéletet, s hogy az emberek már belefáradtak az idei „túladagolt demokráciába". Később a kampány ismét kiéleződött, s az utóbbi napokban konfrontációs jelleget öltött, főleg a kormánykoalíció pártjai és az ellenzék között. Néhány nappal ezelőtt, például, a legerősebb kormánypárt, az MDF választási gyűlésén olyan röplapok jelentek meg, amelyek a legerősebb ellenzéki párt, az SZDSZ egyes képviselőinek a múltját feszegették. A személyeskedés folytatódott. Egy ellenzéki választási gyűlésen megjelent egy „kőrözőlevél" Antall József ellen, a levélen a miniszterelnök portréja alatt az volt olvasható, hogy aki kézre keríti, az 1 millió dollár jutalmat kap. Antall szellemes válasza sem maradt el: felajánlotta, hogy ezért az összegért önként feladja magát, a pénzt pedig osszák szét a kormánykoalíció pártjai között. A levélváltás után persze a pártok elhatárolták magukat az ilyen akcióktól. Egyébként a választások elég bonyolultak lesznek, másként járnak el azokban a községekben, ahol a lakosság száma kevesebb 10 ezernél és másképp a nagyobb városokban. Az sem kizárt, hogy két fordulót kell tartani. (č) Magyar-ukrán tárgyalások Kijevben Európai kisebbségi charta kidolgozását kezdeményezik Kulturális autonómiát hoznak létre Kárpátalján? Göncz Árpád magyar államfő az első magas rangú külföldi vendég, akit Ukrajna állami szuverenitásának kikiáltása óta üdvözölhettek Kijevben. A látogatást ezért is, és persze az ott elhangzottak miatt is történelminek nevezték mindkét részről. Az ukrán fővárosban csütörtökön államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fogadták Göncz Árpádot, aki Leonyid Kravcsuknak, az ukrán parlament elnökének meghívására érkezett Kijevbe. A magyar államfő elmondta, a budapesti nagykövet útján üzenetet kapott Gorbacsov elnöktől, aki jókívánságait fejezte ki a kijevi tárgyalásokkal kapcsolatban, s azon reményének adott hangot, hogy hamarosan Moszkvában láthatja vendégül a magyar köztársasági elnököt. A csütörtök esti sajtótájékoztatón Göncz Árpád 105 százalékosnak nevezte a tárgyalások sikerességét, hangnemét pedig nem egyszerűen barátinak, hanem barátságosnak. Leonyid Kravcsuk elmondta, megállapodtak a konzuli kapcsolatok felvételéről, konzuli hivatalok kölcsönös létesítéséről, valamint arról, hogy a közeljövőben - a realitások figyelembevételével - tárgyalásokat folytatnak a teljes körű diplomáciai kapcsolatokról. Kitért a nemzeti kisebbségek sorsának alakulására is. Elmondta: mind az egyéni, mind pedig a kollektív nemzetiségi jogok" biztosításának szükségességéből kiindulva további lépéseket tesznek a nemzetiségek jogainak kodifikálása és védelme érdekében. A felek megállapodtak abban, kezdeményezik egy európai kisebbségi charta tervezetének kidolgozását, abból kiindulva, hogy ilyen dokumentum elfogadása fontos hozzájárulás lenne a közös európai ház megvalósulásához. Kravcsuk tájékoztatása szerint szorgalmazták azt is, hogy Budapesten nyissák meg az ukrán tudomány és kultúra házát, Ungváron pedig meg lehetne nyitni a magyar színházat. Még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Göncz Árpád indítványára kulturális autonómiát hozzanak létre Kárpátalján „Megértéssel fogadtuk, hogy a magyar fél a második világháború során Ukrajnában elpusztult katonák emlékművének felállítását kezdeményezte" - mondota. Az uitránok viszonzásképpen azt kérik, továbbra is tanúsítsanak tiszteletet a magyar földön elesett ukrán katonák sírjai iránt. (kpr) Új alkotmánya van Szerbiának (ČSTK) - Tegnap Belgrádban a szerb parlament mindhárom kamarájának együttes ülésén, jóváhagyta az új alkotmányt, amely többek között megfosztotta a nyugtalan Koszovót összes államalkotó jogától. Az eddigi státusz megszüntetése a Vajdaságot is érinti. Koszovót a jövőben Koszovo és Metohijának fogják nevezni. Várható, hogy a szerb hatóságok e lépése újabb etnikai zavargásokat robbant ki Koszovóban. Az új alkotmány szerint a szövetségi köztársaságot a jövőben Szerb Köztársaságnak fogják nevezni. Az alaptörvény az itt élő összes állampolgár demokratikus országként jellemzi Szerbiát. Ebben az értelemben, a többi jugoszláv köztársaság alkotmányához viszonyítva, az újonnan elfogadott dokumentumnak nacionalista színezete van. S még egy újdonság: az alaptörvény széles jogkörökkel ruházza fel a köztársaság elnökét. Gorbacsov rendelete a gazdaság stabilizálására Kedden kezdődnek a szovjet-litván tárgyalások • Popov a parlament munkáját bírálja (ČSTK) - Mihail Gorbacsov csütörtökön elnöki rendeletben adott utasítást arra, hogy gyorsított ütemben hozzá kell látni a gazdasági kapcsolatok stabilizálásához az idei negyedévben és a jövő esztendőben. Ez az első darabja annak a várható normatív jellegű rendeletsorozatnak, amelynek kibocsátására hétfőn hatalmazta fel a szovjet parlament az államfőt. Az állami vállalatok, szervezetek és társulások feladatul kapták, hogy az említett időszakban őrizzék meg a mostani gazdasági kapcsolatokat, teljesítsék az anyagok, nyersanyagok és félkészáruk szállítására vállalt kötelezettségeiket. A rendelet szerint megengedhetetlen a hatalmi szervek minden olyan lépése, amely e kapcsolatok megbontását eredményezné. A minisztertanács pedig feladatul kapta, hogy szükség esetén különleges munkarezsimet vezessen be a vasutakon és más létfontosságú szövetségi rendszerekben. A TASZSZ által közzétett tudósítás nem foglalkozik a rendelet nem teljesítése esetén történő felelősségrevonással. Ha a moszkvai központi kormány továbbra is fékezni fogja a radikális gazdasági reform végrehajtását, az Oroszországi Föderáció kormánya kérni fogja ÚJSZÖ 3 1990. IX. 29. Békepipányi dohány nélkül (ČSTK) - A kanadai mohawk indiánok 78 napos ellenállás után megadták magukat az „ostromlóknak". Állítólag azért döntöttek így, mert már nem bírták tovább cigaretta és dohány nélkül. Ezzel a bizonyos mértékben diszkreditáló kijelentéssel tértek vissza azok az újságírók, akik az akció helyszínén jártak. A katonákkal körülzárt indiánok túlnyomó többsége erős dohányos volt, s a hatóságok súlyos csapást mértek rájuk azzal a döntéssel, hogy csupán az alapvető élelmiszereket biztosítják számukra. Az addig harcias indiánok idegesek, egymással szemben agresszívek lettek. ,,A dohányblokád sikeresnek bizonyult" - kommentálta az akciót a La Presse című montreali napilap. a köztársasági parlamenttől, hogy ruházza fel rendkívüli jogkörökkel - jelentette ki Viktor Jarosenko, az orosz kormány külgazdasági kapcsolatokért felelős minisztere. A Moszkovszkije Novosztyi hetilapnak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a külgazdasági kapcsolatokon múlik, sikerrel tudja-e Oroszország teljesíteni az ötszáz napos program első kritikus szakaszát. A hadiipar konverziójának 1995-ig szóló állami tervéről tanácskozott tegnap a moszkvai Kremlben az Elnöki Tanács. A beszámolót Igor Belouszov, a minisztertanács alelnöke terjesztette elő. Vitalij Ignatyenko, az államfő szóvivője sajtóértekezletén elmondotta, az Elnöki Tanács tagjai élvonalbeli tudósokkal és a nagy hadiipari vállalatok vezetőivel tárgyalnak a konverziók hatékonyabbá tételéről, hiszen a közgazdászok azt várják, hogy a konverzió elősegíti a beteg szovjet gazdaság talpraállítását. Nyikolaj Rizskov szovjet és Kazimiera Prunskiene litván kormányfő csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott, s megállapodtak abban, hogy október 2-án, tehát a jövő héten kedden kezdik meg a hivatalos szovjet-litván tárgyalásokat Moszkvában. A szovjet delegációt maga Rizskov fogja vezetni, a litván küldöttséget pedig Vytautas Landsbergis parlamenti elnök. Gavriil Popov, Moszkva főpolgármestere, s az általa vezetett régióközi parlamenti csoport szerint veszélybe került a szovjet gazdaság piaci elvekre történő átállítása, mert a szovjet parlament hétfőn olyan döntést hozott, hogy össze kell kapcsolni két összeegyeztethetetlen piaci koncepciót. A parlamenti csoport határozatának jellemzése szerint az első program, vagyis a kormányé, a kormány által irányított piacot akar, ez pedig egyenlő lenne „a bürokraták által szabályozott piaccal". A másik program (Sataliné) az igazi piaci alapokból indul ki. Popov élesen bírálta a szovjet parlament munkáját, főleg a képviselők apátiáját és fegyelmezetlenségét, azt, hogy ignorálják a fontos tanácskozásokat, s ezért nem lehet létfontosságú törvényeket elfogadni. Javasolta: hozzanak létre egy 200-300 tagú képviselői gyűlést, amely párhuzamosan dolgozna a parlamenttel, és kidolgozná a szövetségi szerződés saját változatát is. A Szovjetunióban egyre nyíltabb az antiszemitizmus, s ez váltotta ki a zsidók hatalmas kivándorlási hullámát - mondotta csütörtöki sajtóértekezletén a moszkvai zsinagóga főrabbija. A szovjet parlament nemrégiben második olvasásban hagyta jóvá a vallásszabadságról szóló törvényt, s várható, hogy hétfőn a Legfelsőbb Tanács jóvá is hagyja. Pityirim metropolita szerint ez a törvény kielégítő, ugyanakkor sajtóértekezletén bírálta, hogy meg akarják adóztatni az egyházközségek, valamint a hozzájuk tartozó vállalatok jövedelmét. Ennek kapcsán hozzáfűzte, hogy az említett törvényt átmenetinek tekinti. Ha a szenátus is hozzájárul November 25-én lesz az elnökválasztás Lengyelországban (ČSTK) - A lengyel szejm csütörtökön a késő esti órákban fogadta el az államfő megválasztásáról szóló törvényt, s ilyen értelemben módosította az alkotmány ide vonatkozó rendelkezéseit is. Nagy a valószínűsége annak, hogy november 25-én már meg is választhatják az új államfőt. Az időpont azonban csak akkor lesz végleges, ha a parlament felsőháza, a szenátus is jóváhagyja. Erre ma kerül sor. A 325:4 arányban elfogadott törvény szerint az elnököt általános, egyenjogú, közvetlen és titkos szavazáson a nép választja öt évre. Minden lengyel állampolgár megválasztható, aki idősebb 35 évnél. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. Jaruzelski mandátuma akkor jár le, amikor átadja tisztségét az újonnan megválasztott elnöknek. A szejm tegnap folytatta a munkáját, a vita a választási rendszerről folyt, e kérdésben már a múlt héten is rendkívül heves volt a véleménycsere. Sok minden beletartozhat egy állam, vagy valamely politikai erő eszköztárába. Ahol mód van rá. és hajlam is, ott eredménnyel érvényesíthetők például a titkos diplomácia módszerei. Tankokkal rettegésben tartható a gyengébb szomszéd, és - napjainkban is tapasztaljuk - az olajvezetékek csapjainak elzárása is fölöttébb meggyőző érv lehet. Mondom, sok minden ott szerepel a politika arzenáljában. Némely rezsimekben még a bérgyilkos is, és világszerte a sajtó és a parlamenti ékesszólás, vagy éppen a hordószónokság. Duray Miklós a minap nagyon szokatlan politikai fegyvert alkalmazott. Karakánkodott. Kétségbe vonta a kormányelnök legitimitását. Nem sokszor fordul elő ilyen a politika történelmében. Mert az már megtörtént, hogy valamelyik parlamenti képviselő bizalmatlansági indítványt terjesztett elő. Ez teljesen normális. De az egészen egyedi eset, hogy valaki sajtókonferencián, különbejáratúan és utólagos alkotmányjogi fejtegetésekkel alátámasztva vonja meg a bizalmat a kormányfőtől. Az Együttélés már eddig is nehezményezte, hogy az ország alkotmányos tényezői mintha bizalmatlansággal viseltetnének a politikai mozgalom vezetői iránt. Magyarán szólva: nem nyílt meg a köztársasági elnöki iroda ajtaja Duray Miklós előtt. Az utóbbi hónapokban azután megjelent néhány visszaemlékezés és állásfoglalás a szlovák sajtóban, és még zárkózottabbá váltak Duray iránt a politikai vezetők. Ugyanis az írások egyértelműen arra utalnak, hogy amerikai útja során Duray - cseh és szlovák emigránsokkal eszmét cserélve - bizony elgaloppírozta magát. De hát ki gondolta volna, hogy bekövetkezik 1989. november 17-e? Nyilván Duray Miklós sem számolt ezzel. Más tétnélküli elméleti eszmefuttatásokba bocsátkozni az európai határok első világháború utáni alakulásáról, és egészen más részt venni konkrét politikai élet konkrét politikai csatározásaiban. És össze sem lehet hasonlítani a búsmagyar darvadozásoktól hergelt amerikai eszmecseréket a fordulat utáni pártvezéri mivolttal, azzal az állapottal, amelyre leginkább az jellemző, hogy 300 ezer, nagyrészt politikailag tapasztalatlan dél-szlovákiai választó bölcs szóra várva áhítja a karizmatikus vezér megnyilvánulásait. A karizmatikus megnyilvánulások azonban mindeddig elmaradtak, és az Együttélés agitációja inkább a letűnt állampárt „érveléséhez" hasonlít. Durrogtak a választási petárdák. Mitizálták Duray Miklós vezetésével az egységet. Jól ismerték a magyar lakosság politikai tapasztalatlanságát, és - ez különösen tragikus lehet még - mindent egy lapra tettek fel. És közben Duray Miklós elfeledte megválaszolni a szlovák lapok megállapításait az amerikai útról. Ha nem tett kijelentéseket a határokra vonatkozóan, akkor cáfolta volna meg a híreszteléseket. Ha pedig nemcsak mendemondáról van szó, talán próbálna közeledni a szlovákokhoz, kapcsolatot teremteni velük és tisztázni a kérdéseket. Az utóbbi időszakban - úgy tűnt - már meg is kezdődött ez a folyamat. Duray Miklós tett is néhány gesztust a szlovákok felé, ahogy azt a Národná obrodában megjelent beszélgetés is bizonyítja. Jó lenne megalapozottan hinni, hogy prágai kijelentése csak puszta félreértés. Az Együttélés elnöke által alkalmazott politikai eszköz: bugylibicska. Borgőzösfejű legények bele-belevágják e bökőeszközt a kocsmaasztalba, és elkiáltják magukat: aki legény, az vegye ki! És ezzel elvágják a megegyezés, az értelmes együttélés útját. Ha akarjuk, ha nem, tudomásul kell vennünk, hogy politikus, aki ad magára, ilyen eszközt nem alkalmaz, és nem fogadja el partnernek az ilyen eszköz alkalmazóját. Sőt, a mai szlovákiai viszonyok között politikai öngyilkosságot követne el az a vezető, közéleti ember, aki felkarolná Duray Miklós törekvéseit. Ráadásul még ez a múlt heti kijelentés is, amely akár tudatos volt, akár csak nyelvbotlás, mindenképpen a csehszlovákiai magyarság rovására történt. Tegyük fel, hogy nyelvbotlás volt. Más, Duray Miklósnál tapasztaltabb politikussal is megtörtént az ilyen. Például Winston Churchillel, hajlott korában. Nyomban levonta a következtetést, és másnap bejelentette: visszavonul a közéletből. xxx Végül még felmerül a kérdés: Mit szólnak mindehhez az Együttélés alvezérei? A Sviták-jelenség Ivan Sviták, a filozófus, sokak szerint az 1968-as Prágai Tavasz egyik meghatározó koponyája furcsa módon tért vissza Csehszlovákiába. Például nem jelöltethette magát a nemzetgyűlési választásokra, mert elkésve kapta vissza állampolgárságát. Erről annak idején beszámolt a sajtó képviselőinek, és akkor sokan kissé csalódottan, kissé csodálkozva mondották: talán megsértődött? Merthogy kimaradt a hatalomból ... Valóban kimaradt, hiszen most sem visel semmilyen tisztséget. Viszont nemrég úgy nyilatkozott, hogy szándékában állt független jelöltként fellépni a parlamenti választásokon, de mivel még nem kapta vissza az állampolgárságot... Azóta már visszakapta, és írásaival a szó szoros értelmében elkényezteti a cseh és a szlovák folyóiratok igényesebb olvasóit. Nincs kizárva, hogy Ivan Sviták lesz két-három év múlva a szociális piacgazdaság csehszlovákiai atyja. Mindenesetre nagyon kritikusan vélekedik Václav Klaus sokkterápiás gazdasági gyógymódjáról, és olyan jelenségekről beszél, amelyekre nemcsak a közönséges halandók nem figyelnek fel, hanem még a beavatottak is csak ritkán. A Reportér című folyóirat 18. számában arra hívja fel a figyelmet, hogy a három kormány trencsénteplici találkozójának volt egy kétségbevonhatatlan haszna: szlovák kezdeményezésre hozzányúltak a szövetségi bürokratikus apparátushoz, amely nagyon közeli rokona a pártállami bürokráciának. Figyelemre méltó megállapításokat tesz a szociális piacgazdaság lehetőségei és a posztkommunista nacionalizmus közötti kapcsolatok vizsgálata során. A megoldáshoz vezető első lépésnek a közép-európai semleges övezet megteremtését tekinti. E övezethez Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország tartozna. E képződmény keretei között a csehek is másképp, sokkal megértőbben tekintenének Szlovákia törekvéseire. Ha nem változik meg a cseheknek a szlovákokhoz fűződő viszonya, a csehek szükségszerűen saját nagyhatalmi sovinizmusuk áldozatává válnak. Az övezetben feloldódnának az egyébként erős nacionalista törekvések, így e tényező nem gátolná a gazdasági kibontakozást, és a reform megvalósítása során erőteljesebben lehetne érvényesíteni a szociális szempontokat. Sviták professzor tanulmányai epébe mártott tollal íródtak, és a szerző senkit nem kímél, még Havel köztársasági elnökre is talál bíráló szavakat: szerinte túlságosan gyors egymásutánban kényszerítették ki a vállalati törvényt és a gazdasági életet szabályozó többi jogszabályt, és ugyanakkor néhány napon belül elhangzottak a régi struktúrákból származó maffiózók címére megfogalmazott kijelentések. Kétségtelen, hogy az ország lakosságának többsége Václav Klausnak szorít. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elkövetkező évek nem lesznek könnyűek. Csak lássuk már az alagút végét. De az is előfordulhat, hogy túlságosan sokáig tart az átalakulás. Jó tudni, hogy nem egy lapra tették fel az ország sorsát, hogy Ivan Sviták köré csoportosulva mások kidolgoznak egy alternatív koncepciót. TÓTH MIHÁLY Kinek a számlájára? .A^MÍI.illllöiÉllilI