Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám, kedd

Szabad iskolában - régi gondokkal ÚJ szú 1990. IX. 4. (Folytatás az 1. oldalról) a világnyelvek oktatását. A tanulók mint­egy kétharmada a német nyelvet válasz­totta. A hetedik-nyolcadikban részben marad az orosz nyelv is. A vallásoktatást illetően, ha az egyházközségek kérik, ter­mészetesen rendelkezésükre bocsátanak tantermeket. A keresztek kiakasztását azonban egyértelműen leszavazta a tan­testület, s egyöntetűen ellenzik a kötelező hitoktatás bevezetését is, mondván, ez újabb totalitáris megnyilvánulás lenne. A novemberi optimista hangulat, mondja az igazgató, sokakat megtévesz­tett, ám a szelíd forradalom nem hozta meg a kívánt változást Galántán a nem­zetiségi oktatásügyben. Igaz, ez nehezen is képzelhető el addig, míg a város kilenc óvodájából mindössze egy magyar, s a magyar alapiskolából kikerülő gyere­kek kilencven százaléka kénytelen szlo­vák szakközépiskolában tanulni. Egy olyan iskolából, ahonnan a végzősök 55-57 százaléka sikeresen folytatja ta­nulmányait gimnáziumban és szakközép­iskolákban. A hiba tehát nem bennük, valahol egész másutt keresendő, (kövi) Ekecsen a helyzet változott -Hagyjuk a múltat - mondja Varga Frigyes, az ekecsi alapiskola igazgatója, akit a novemberi események után válasz­tottak meg a 470 gyerekkel és 28 pedagó­gussal működő intézmény élére. - Fonto­sabb most, hogy az elmúlt félévben lé­nyeges változások történtek iskolánkban. Végre van tantestületi szobájuk az alsó tagozatos pedagógusoknak, és vadonatúj termet kaptak a felső tagozatos tanárok. Az eddig fölöslegesen foglalt, ki nem használt raktárhelyiségekből kabineteket hoztunk létre a szakosok számára, akik lehetetlen körülmények között dolgoztak. A Dunaszerdahelyi Járási Pedagógiai Központtól, 351 000 korona értékben ka­pott számítógépekből külön számítógé­pes termet rendeztünk be a napközi ott­honban, mely fél évvel ezelőtt készült el. Az alsó tagozatos osztályokat megpróbál­juk teljes mértékben felszerelni műszaki jellegű segédeszközökkel, élve az árle­szállítás lehetőségével. Hosszú esztendők után három első osztály kezdett tegnap az ekecsi alapis­kolában - amely az ikerfalu, Apácasza­kállas gyermekeinek is második otthona - ebből egy, valamint egy második osz­tály az említett faluban marad, kérésére az ottani szülők fórumának* valamint á Független Magyar Kezdeményezés he­lyi csoportjának. -Ami a pedagógiai munkát illeti, át akarjuk szervezni az osztályfőnöki tevé­kenységet, hogy az eddigieknél közvetle­nebb kapcsolat alakuljon ki gyermek és pedagógus között. Vissza akarjuk állítani az erkölcsi és esztétikai nevelés rangját, nagyobb hangsúlyt helyezünk a matema­tika, az anyanyelv és az idegen nyelvek oktatására, valamint a nevelő jellegű tan­tárgyakra. Háromra növeltük a testneve­lési órák számát, és, amiként az osztály­főnöki órákat, ezeket is szabadabban fog­juk kezelni, formai és tartalmi szempont­ból egyaránt. A pedagógusok jutalmazásának rend­szere szintén változott, külön kritériumter­vezetet dolgoztak ki az alkalmi és hosz­szabb távon végzett pluszmunkák hono­rálására. Teljesen új alapokon és felállás­ban működik a pedagógiai tanács. - Nincs titok köztünk semmilyen kér­désben, és elmondhatom, tantestületünk tagjai nagy eredményekre képesek - feje­zi be tanéveleji nyilatkozatát Varga Fri­gyes igazgató. -bor A nagyváros közelében őrzik sajátosságukat A háború utáni negyvenedik tanévet kezdték a Pozsonypüspöki Magyar Taní­tású Nyelvű Alapiskolában. Szlovákia fő­városának közelében, annak egyik terüle­ti egységeként, mégis falusi környezetben tanulhatnak az iskola diákjai. Az elmúlt esztendőkben az iskola szerepét és jelen­tőségét fokozta az a tény, hogy rendsze­res iskolabusz-járatot indítottak Ligetfa­luból. Pék-Sándor igazgató tanévnyitó be­szédében elsősorban az iskola jövőjét megalapozó pedagógus-gyermek és is­kola-szülő kapcsolatokról beszélt: - Régi épületünket többé-kevésbé si­került olyan állapotba hozni, amely foko­zatosan megfelel a tanítás kívánalmai­nak, az iskola közösség igényeinek. Köz­vetlenül a befejezés előtt áll az új épület­szárny , amelyben két tanterem, tanári szobák, tantárgyi kabinetek kapnak he­lyet. Reméljük, ezzel megszüntetjük a zsúfoltságot. 1986-ban csupán 11 el­sőosztályos tanulónk volt, az idén már 24 • elsőst köszönthettünk iskolánkban. Biza­kodással tölt el bennünket, hogy egyre több ligetfalusi szülő Íratja hozzánk gyer­mekét, s a püspöki szülők is felismerték az anyanyelvi oktatás szerepét, fontossá­gát. Igyekszünk megőrizni az iskola falu­sias jellegét, a közvetlen, családias lég­kört. Ugyanakkor a nagyváros nyújtotta ^szellemi gyarapodás lehetőségeit is ki­használjuk tanító-nevelő munkákban. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy szorosra kössük a szülők és az iskola kapcsolatát. Tantestületünk 16 pe­dagógusa közül valamennyi szakképzett, s kisebb gondunk csupán a történelem és földrajz tanításával van, mivel mindeddig nem találtunk megfelelő pedagógust. Meg­oldottuk a német és az angol nyelv tanítását is, így a felső tagozatosok sza­badon választhatják a két nyelvet. Szeret­nénk, ha jövőre, legalább fakultatív mó­don, sikerülne már a harmadik osztálytól elkezdeni az idegen nyelvek tanítását. Ezt kívánja tőlünk az oktatás korszerű szel­leme. (d-n) Válás - gond nélkül Szomotomak - a közigazgatásilag hozzá tartozó két kisebb bodrogközi köz­séggel, Véccsel és Kisújlakkal - 1700 lakosa van, de az 1968-ban épített alapis­kolájuk körzete még nagyobb, hiszen a körtvélyesi, radi, bodrogi gyerekek is itt tanulnak. Az említett községek lakosai­nak több mint 90 százaléka magyar nem­zetiségű, az utóbbi évtizedekben azon­ban a gyerekek nagyobb része nem az anyanyelvén tanul. 1968-ban ugyan még a magyar tanítási nyelvű alapiskolának volt több tanulója, a hetvenes évek első felében azonban fokozatosan megválto­zott a helyzet, sőt 1976-ban már egy igazgatóság alá vonták a magyar és szlo­vák osztályokat, s az igazgató nem a ma­gyar részlegről lett kinevezve. Ennek kö­vetkezményei előre láthatóak voltak. Azoknak, akiknek a szemük még most sem nyílott ki, egyszer érdemes lenne végiglapozniuk a kimutatásokat, lássák, melyik gyerek hogyan érvényesült. Szomotoron a tanévnyitóval kapcsolat­ban a legnagyobb újság az, hogy újfent önálló, külön igazgatóság alá tartozik mind a szlovák, mind a magyar tagozat. A magyar tanítási nyelvű alapiskolában 165 tanuló, köztük 17 elsős, a szlovák iskolában pedig 219 közül 21 elsős tanuló kezdte meg a tanévet. A számadatokat némileg árnyalja, hogy élve a reintegráció lehetőségével, Bodrogon az idén újraindí­tották a magyar tanítási nyelvű alsó tago­zatot. Helyiségproblémák miatt Radban ugyanezt még most nem tudták megol­dani. Kovács Gábort, a Szomotori Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóját, illetve Ladislav Takácsot, a szlovák isko­la igazgatóját egyidejűleg kérdeztem ar­ról, hogyan történt meg az iskola kettévá­lasztása? - A sajtóból tudjuk, hogy több helyen mekkora viharokat váltott ki az iskolák kettéválasztása. Nálunk ez békésen ment - mondta Kovács Gábor - A kezdemé­nyezők a magyar szülők és a tantestület magyar pedagógusai voltak. Míg közös igazgatóság alá tartoztunk, a mi sajátos gondjaink megoldására nem jutott elég idő, a fontossági sorrendben ezek vala­hogy ritkán kerültek előre. A kialakult új helyzetben éltünk az önállósulás lehető­ségével. Úgy gondolom, hogy ez mindkét iskolának a javára válik. Ladislav Takács: - Egyetértek kollé­gámmal, hiszen míg egy tantestület vol­tunk, két tanítási nyelvvel, érthető módon a gond is több volt. Egy kisebb kollektíva esetében a problematikusabb kérdések megoldására több időnk lesz, alaposabb munkát végezhetünk. Különben úgy ér­zem, hogy mi eddig is nagyon jól megvol­tunkegymással. (-szák) Az eredmény a fontos Rendkívül tanulságos, ugyanakkor leg­alább ilyen mértékben bizonytalan időket élünk: ki merne felelőssége tudatában nyilatkozni, mit hoz a holnap. Vonatkozik ez természetesen az iskolaügyünkre is, melynek dolgozói órákig sorolhatnák jo­gos elvárásaikat, a múltban beteljesület­len vágyaikat. Általában nem teszik. Vo­rák Ferenc, a Farnadi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója sem volt rá hajlandó, a kérdésre - mit vár az első szabad tanévtől? - visszafogottan, csak a lényegre szorítkozva válaszolt. - Nagyon nehéz kérdés: annyira vártuk ezt a napot, a szabad tanév kezdés napját, magunkban annyiszor megfogal­maztuk az elvárásainkat, hogy ma, ami­kor végre kimondhatnám, elszorul a tor­kom, nem merem hangosan kimondani őket. Néhányat azért mégis: bízom ben­ne, hiszem, hogy iskolánk oktatásának eddig sem alacsony színvonala a jövőben tovább emelkedik majd. Biztos vagyok abban is, hogy tanulóink legalább olyan jól szerepelnek a középiskolai felvételi­ken, mint eddig, hogy iskolánknak is kö­szönhetően tovább növekszik majd a ha­zai magyar értelmiség száma. - Milyen a hangulat a tanári karban? - Nagyon jó, mindenki izgatottan várta az új tanévet. Örülünk, hogy végre szaba­don taníthatunk, nem kell direktív utasítá­sokat követnünk. Nagyobb önállóságot ka­pott az igazgató és a pedagógusok is, mindenki a feladatnak szentelheti ener­giáit, végre nem a hogyanon lesz a fő hangsúly, hanem az elért eredményen. Mi eddig is azt tartottuk, nem az a fontos, hogy mi módon, hanem hogy mit és mennyit tanulnak meg a gyerekek. - Néhány problémát azért biztosan fel tudna sorolni. - Néhány valóban van. Eddig még nem kaptuk meg például a Pedagógiai Kutatóintézet módszertani útmutatásait, melyeknek augusztus 31-ig kellett volna megérkezniük. Nincsenek tankönyveink sem. Iskolánkban bevezettük a német és angol nyelvek oktatását, de nem kaptunk hozzá tankönyveket. Ugyanez a helyzet néhány évfolyam történelemkönyvével. Ezek azonban nem súlyos problémák, a tanári kar ugyanis olyan tapasztalt és képzett pedagógusokból áll, akiknek nem jelent különösebb gondot a tan­könyvhiány. - Iskolájuk egy épületben van a he­lyi szlovák tanítási nyelvű alapiskolá­val. Nem voltak a múltban ebből prob­lémáik? - Soha. Amúgy családiasan összezör­dülünk ugyan nagynéha, de sohase nem­zetiségi alapon. Meggyőződésem, hogy az ország más részeiről érkező hasonló hírek nagyrészt úgy lettek „felfújva", többnyire felelőtlen újságírók által. (kajó) Nem megy simán a váltás - A közgazdasági középiskolák új ok­tatási koncepciójának bevezetését a gaz­dasági élet gyors változásai és a piacgaz­daságra történő fokozatos áttérés kihívá­sai gyorsították fel - kezdte tanévnyitói fejtegetését Anna Zákalická, a Rima­szombati Közgazdasági Szakközépis­kola - szeptember elsejétől kereskedelmi akadémia - igazgatója. - Az akadémiának alaposabb szaktu­dást kell nyújtania, az oktatásban a kül­föld, a Nyugat felé nyitást kell tükröznie, nagy súlyt helyezve az idegen nyelvek oktatására. Ezen a téren Rimaszombat­ban bőven akad tennivaló. Egy-két dolog azonban váratlanul ért, és a központi szervek hozzáállása, a segítségnyújtás sem garantálja a zökkenőmentes átállást. Sajnos, még ma is hiányzik egy nyelvta­nár, akinek magyarul is kellene tudnia. Nálunk jelenleg nyolc magyar és négy szlovák tanítási nyelvű osztály van. Az akadémia új módszertana és tanterve szerint - mely egyelőre csak az első három évfolyamot érinti - lényegében minden eddigi szaktantárgyat ki kell egé­szítenünk, aktualizálnunk kell, az új tan­tárgyakról már nem is beszélve. Csak egy példa: a fizika, kémia és biológia (az utóbbi eddig nem szerepelt önálló tan­tárgyként) most „természettan" gyűjtőné­ven szerepel a tantervben. Nemcsak erre, hanem a modern közgazdaságtan, a piac­orientált kereskedelem tudományos ma­gyarázatát adó tankönyvekre is szüksé­günk lenne, sajnos, ilyenek sem állnak rendelkezésünkre. Fokozott odafigyelést, rendszeres önművelődést, rugalmas lé­péstartást várnak pedagógusainktól, mi­közben Ausztriából próbálunk majd szak­könyveket behozni. A pedagógusok köz­ponti átképzése sokkal lassúbb ütemű, mint ahogy azt például a mi iskolánk is megkívánná. Ezért toldozunk-foldozunk. Csak remélni tudom, hogy a kezdeti ne­hézségeken hamar túl leszünk. Látogatásom során azt tapasztaltam, hogy a szünidőben vajmi kevés változás történt az épületen belül. Nem is volt rá szükség, hisz az impozáns tornaterem, a 25 méteres úszómedence, az 500 férő­helyes étkezde is tulajdonképpen új még. A szaktantermek, nyelvi laboratóriumok és az osztályok szintén rendben vannak. Az idén különösen megnövekedett érdek­lődésnek köszönhetően szokatlanul nagy létszámú osztályok nyíltak, a két magyar tanítási nyelvű első osztályban 34, illetve 36, a szlovák első osztályban pedig 39 diák kezdte meg az új tanévet, (polgári) Samrin: a BT terve csak „iránytű" Phnompenh meg akarja őrizni a status quot (ČSTK) - A kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao a hétvégi szovjet-kínai külügyminiszteri találkozó eredményeiről tudósítva beszámolt arról, hogy Peking és Moszkva közösen szólított fel a szemben álló kambodzsai feleknek nyújtott fegy­verszállítmányok leállítására. Erre a kam­bodzsai konfliktus átfogó rendezése kere­tében kerülne sor, azt viszont nem közölte a lap, hogy mikortól. Eduard Sevardna­dze és Csien Csi-csen egyetértett abban is, az lenne a legjobb, ha Norodom Szihanuk herceg lenne annak az ideigle­nes kormánynak a feje, amelyet az általá­nos választások megrendezéséig a leg­felsőbb nemzeti tanács nevezne ki. Mint ismeretes, Kína a polpotista vörös khmereket látta el fegyverrel, a Szovjet­unió viszont a phnompenhi kormányt. Hun Sen kambodzsai kormányfő kije­lentette, csak akkor vesz részt a kambo­dzsai frakció szerdán kezdődő dzsakartai találkozóján, ha ott lesz Szihanuk herceg is. Ez abban a levélben szerepelt, ame­lyet Hun Sen küldött válaszként Ali Ala­tasz indonéz külügyminiszter meghívójá­ra. A hírek szerint ugyanis Szihanuk a fiát, Norodom Ranarithot akarja Dzsakartá­ba küldeni. Heng Samrin kambodzsai államfő, aki egyben a kormányzó KNFP főtitkára is, a Biztonsági Tanács öt állandó tagállama által a közelmúltban jóváhagyott rendezé­si tervre nem úgy tekint, mint a kambo­dzsai probléma megoldására, hanem csak mint alapanyagra, a négy kambodzsai frakció közötti tárgyalások „iránytűjére". Az államfő egyébként sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy a másik fél (értsd a Szihanuk vezette hármaskoalíciót) nem törekszik igazán a konfliktus rendezésére. A hármaskoalíciót ismét népirtással vá­dolta, s ennek kapcsán kijelentette, hogy Kambodzsában „meg kell őrizni a politikai és a katonai status quot". Heng Samrin szerint azt a júniusi megállapodást kell életbe léptetni, amelyet Hun Sen Sziha­nukkal kötött. Eszerint Kambodzsát a vá­lasztásokig a legfelsőbb nemzeti tanács igazgatná, s ebben hat hely jutna a jelen­legi kormánynak és hat a másik három frakciónak együtt. Az ilyen arányt viszont a vörös khmerek utasították el. Ismét támadták a Rizskov-kormányt (Folytatás az 1. oldalról) rás tárgyalásaira Mihail Gorbacsovval, s kijelentette: az utóbbi időben a központ politikájában realisztikusabb megközelí­tés tapasztalható. „Úgy tűnik, a központ igyekszik megérteni azt, amit mi ajánlunk és lépést szeretne tartani velünk." Itt kell emlékeztetni Jelcin szombati nyilatkozatára, amelyben elmondta, hogy az Elnöki Tanács és a Föderációs Tanács múlt heti együttes ülésén követelte a Rizskov-kormány lemondását. Abszurd gondolatnak nevezte azt, hogy a piacgaz­daságra történő átállásra vonatkozó, a Satalin-akadémikus előterjesztett ja­vaslatokat összemossák a Rizskov-kor­mány javaslataival, hiszen a két program­tervezet jelentős mértékben különbözik. Jelcin szerint a Rizskov-kormány számá­ra az elkövetkező két hét létfontosságú lesz, ugyanis határoznia kell arról, hogy Satalin javaslatát fogadja-e el, vagy pedig a sajátját fogja szorgalmazni. Jelcin sze­rint a kormány számára csak két lehető­ség marad: vagy elfogadja a Satalin-féle programot, vagy elutasítja, de akkor szük­ségszerűen le kell mondania. Az orosz parlament tegnapi ülésén, a napirendről szóló vitában elhangzott az a javaslat, fogadjanak el egy felhívást a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához, amelyben követelnék: hogy a szovjet par­lament őszi ülésén a Rizskov-kormánnyal szemben vessék fel a bizalmi kérdést. Követelték továbbá, hogy a szövetségi parlamentben Oroszország képviselői kö­vetkezetesebben védelmezzék a köztár­saság érdekeit. Olyan követelések is el­hangzottak tegnap, hogy külföldi jogászok bevonásával vizsgálják meg, hogy törvé­nyes volt-e Mihail Gorbacsov államfő né­hány utóbbi rendelete. A délutáni tanács­kozáson Ivan Szilajev, az orosz kormány elnöke előterjesztette beszámolóját a gazdasági reform koncepciójáról, s eb­ben lényegében magyarázatokat fűzött a Satalin akadémikus vezetésével kidol­gozott programhoz, amelynek szövegét a képviselők írásban megkapták. A kérdés fontosságára való tekintettel Borisz Jelcin azt javasolta, függesszék fel a tanácsko­zást és a nap hátralévő részében e doku­mentumot tanulmányozzák. A képviselők ezt elfogadták. Csütörtökön határnyitás? (ČSTK) - Van remény arra, hogy csü­törtökön eltávolítják Európa utolsó vas­függönyét, amely kilenc éve áll a cseh­szlovák-lengyel határon - írta a tegnapi számában jól informált körökre hivatkozva a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap. Hangsúlyozza, hogy a csehszlovák kor­mány csütörtökön fog dönteni a Cseh­szlovákia és Lengyelország közötti kisha­tárforgalom felújításáról. Ha ez megtörté­nik, az lényegében a Lengyel-Csehszlo­vák Szolidaritás nevű szervezet nagy si­kere lesz, amely hónapok óta nyomást gyakorol ez ügyben Prágára. A Rzecz­pospolita, a kormány lapja pedig e témá­val foglalkozva emlékeztetett arra, hogy az 1959-es államközi szerződés alapján született döntés a kishatárforgalom élén­kítéséről, amelyet Csehszlovákia 1981­ben egyoldalúan megszakított. A lap sze­rint Havelnak az a szimbolikus gesztusa, hogy felemelte a sorompókat, jogilag nem érvényes, az előírások megváltoztatásá­hoz a szövetségi kormány döntésére van szükség. A kishatárforgalomnak erős el­lenzője is van Václav Klaus pénzügymi­niszter személyében - írja a kormánylap. Bővített jegyrendszer Kubában (ČSTK) - Az élelmiszerek és más ter­mékek igazságosabb elosztása, a sor­banállás megszüntetése érdekében Ku­bában bővítették azoknak a termékeknek a listáját, amelyeket ezentúl csak jegyre lehet majd kapni. Étibe a'kategóriába sorolták a takarókat, lepedőket, mosópo­rokat, szappant, bútort, száraz tésztát, gyufát, húskonzerveket. Például a férfiak egy hónapra három, a nők pedig egy zsilettet kaphatnak. Minderről a Trabaja­dores című szakszervezeti napilap szá­molt be. Ha nem számítjuk a fekete pia­cot, ahonnan az emberek többsége a ru­haneműt és az élelmiszer jelentős részét beszerzi, akkor összesen ötféle módon (a szigorítás különböző okait alkalmazva) vásárolhatnak a kubaiak. A belkereske­delmi minisztérium felszólította a fogyasz­tókat, hogy saját érdekükben alaposan tanulmányozzák át ezeket a rendszere­ket. Akad még néhány olyan termék is, amelyet „szabadon árusítanak", ez a ka­tegória lassan kihalóban van. Az idézett lap szerint káposztát, sárgarépát és padli­zsánt lehet még korlátozás nélkül kapni. Van úgynevezett „limitált szabad árusí­tás". Ebben az esetben minden tarto­mány, vállalat saját maga határozza meg, hogy miből mennyit adhat el egy vásárló­nak. Van még úgynevezett „személyre szóló árusítás", ezt akkor alkalmazzák, ha meg akarják akadályozni, hogy a fo­gyasztók „túl nagy" készleteket halmoz­zanak fel. Ilyen korlátozás alá esnek pél­dául a sajtfélék. A következő kategória a „területi elvszerű korlátozás", ami azt jeienti, hogy egyes boltokban egyes cik­keket csak azoknak lehet eladni, akik a környéken laknak, s jogosultak arra, hogy jegyükért megkapják az árut. Az utolsó pedig a „teljesen ellenőrzött árusí­tás". Itt személyre szóló szigorú mennyi­ségi normák érvényesek, s a belügymi­nisztérium szerint a jövőben az élelmisze­rek többsége ebbe a kategóriába fog tartozni. Általános sztrájk Koszovóban (ČSTK) - Koszovo autonóm tartomány álbán nemzetiségű lakossága tegnap egynapos általános sztrájkba lépett, tilta­kozásul Szerbia Koszovóban alkalmazott politikája ellen, amely „lábbal tapossa az alapvető emberi jogokat és szabadságjo­gokat". A sztrájkot az albán tanítási nyel­vű alap- és középiskolák diákjai is támo­gatták, az első tanítási napon nem men­tek iskolába. A szerb hivatalok tegnap munkába hívták a szerb és crnagorác nemzetiségű nyugdíjasokat, s a Szerb Köztársaság egyéb vidékeiről hívtak erő­sítést, hogy legalább néhány állami üzle­tet tarthassanak nyitva és biztosítsák a közlekedést. A kórházakban és más egészségügyi létesítményekben, vala­mint a létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó intézményekben úgy dolgoztak, mint a nemzeti ünnepek alkalmával, va­gyis csupán az elengedhetetlenül szüksé­ges személyzet tartott szolgálatot.

Next

/
Thumbnails
Contents