Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám, kedd

Otthon lenni a szülőföldön Marián Čalfa fogadta az Együttélés képviselőit NÉHÁNY V^I SORBAN I (Munkatársunktól) - Mgrián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke tegnap dél­után Prágában hivatalában fogadta a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebb­ségeket tömörítő Együttélés Politikai Mozgalom küldöttségét, amelyet Duray Miklós, a mozgalom elnöke vezetett, A több mint kétórás kötetlen megbe­szélésen elsősorban azok a kérdések kerültek teritékre, amelyek az országban élő nemzeti kisebbségeket nyugtalanság­gal, a fel-felkorbácsolódó szenvedélyek hatására olykor aggodalommal töltik el. Ennek kapcsán jött szóba a szövetségi kormány jelenlegi s főképpen jövőbeni hatásköre, a nemzeti kisebbségeket érin­tő gondok megoldhatóságát illetően. Az Együttélés képviselői felhívták Marián Čalfa figyelmét a nyelvtörvény körül kiala­kult helyzet visszásságaira, a szlovák tö­megtájékoztató eszközök sok esetben tendenciózus és a szenvedélyeket csak tovább korbácsoló írásaira valamint azon garanciák megteremtésének fontosságá­ra, amelyek a nemzeti kisebbségek egyé­ni és kollektív jogait hivatottak ország­világ előtt szavatolni. Marián Calfa először a három kormány képviselőinek trencsénteplici munkaérte­kezletéről adott vázlatos áttekintést, s eközben külön is hangsúlyozta: semmi­képpen sem szabad alapot adni a két országrész különválásához. Körültekintő­en kell megállapítani a nemzeti és a szö­vetségi kormányok kompetenciáját - ér­vényt szerezve jognak, beleértve a nem­zeti kisebbségek természetes jogait is. Otthon lenni a szülőföldön - ez mindenki­nek legalapvetőbb emberi és polgári joga. A nemzetiségi kérdés, a nemzetiségi poli­tika nem ismerhet végleges megoldáso­kat. Ellenkezőleg: egy a társadalom fejlő­désével együtt mozduló, és ami ennél is lényegesebb: nagyon érzékeny folyamat­ról van szó. Az Együttélés Politikai Mozgalom kép­viselői - utalva a nyelvtörvény körüli hu­zavonára, a nemzeti kisebbségek ügyeit felügyelő intézmények hiányára - arra kérték a miniszterelnököt, hogy a szövet­ségi kormány a nemzetiségi kérdés meg­nyugtató rendezését tegye belpolitikai tö­rekvéseinek szerves részévé - okulva a korábbi gyakorlaton, amely évtizedeken át bizonyította, hogy a papírra vetett sza­bályok, rendelkezések és törvények még nem jelentik a végrehajtást is. A végrehaj­tás ugyanis az, ha élni lehet a nemzeti kisebbségek egyéni s kollektív jogait biz­tosító törvényekkel. Marián Čalfa erre azt válaszolta, hogy a nemzetiségi kérdés megnyugtató megoldása hazánk számá­ra is úgy világfeladat, hogy a világ minden országában az egyenlőség és a többletfi­gyelem jegyében kell törvényi, társadalmi és politikai garanciákkal biztosítani az ' adott állam minden polgárának az egyen­lőséget és az egyenjogúságot. (miklósi) A nemzeti kormányok külpolitikai hatásköréről (ČSTK) - Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter tegnap Pozsonyban találkozott Vladimír Mečiarral, a Szlovák Köztársaság mi­niszterelnökével. A megbeszélésen jelen volt a cseh kormány tagja, valamint Milan Kňažko, a Szlovák Köztársaság nemzet­közi kapcsolatok ügyeivel megbízott mi­nisztere is. A külügyminiszter közvetlenül a ta­nácskozás előtt újságíróknak elmondta: a munkatalálkozó célja, hogy közösen tekintsük át az egységes állami külpolitika megszilárdításával, valamint a szlovákiai szerveknek e politika kialakításában és megvalósításában való részvételével összefüggő kérdéseket, „elbeszélges­sünk arról, milyen kérdésekkel fogunk foglalkozni szövetségi szinten s milyenek­kel a nemzeti kormányok szintjén, termé­szetesen együttműködve" - fűzte hozzá. Árra a kérdésre, vajon Milan Kňažko­val a találkozó előtt zárt ajtók mögött folytatott megbeszélése során nem me­rültek-e fel nézeteltérések, Jirí Dienstbier azt válaszolta, hogy mind Kňažko úr, mind pedig ő személyesen mindenről tel­jesen nyíltan beszélhetnek egymás előtt, nincsenek közöttük ellentétek. VÁCLAV HAVEL köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta dr. Harold Varmust, a Kaliforniai Egyetem orvosi Nobel-díjas professzorát. ÜNNEPI SZENTMISÉVEL nyílt meg tegnap a tanév csaknem 250 tanuló szá­mára a nyitrai Szent Gorázd egyházi iskolában. A SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉ­GEK Csehszlovákiai Konföderációja Cseh-Morva Kamarájának Elnöksége tegnapi ülésén tiltakozását fejezte ki ami­att, hogy a gazdasági reform forgatóköny­ve nem tartalmaz világos állásfoglaláso­kat a szociális programmal kapcsolatban. STUTTGARTBAN a múlt hét végén a Neoplen nyugatnémet cég és a Vysoké Mýtó-i Karosa vállalat vezetői szerződést írtak alá a luxuskivitelű távolsági buszok összes típusának kooperációs gyártá­sáról. NÉGY JELÖLT KÖZÜL polgári sze­mélyt, Bedŕich Koutný földmérőt válasz­tották meg tegnap a Zlíni járás rendőrpa­rancsnokává. SZLOVÁKIA TERÜLETÉN augusztus 30-án felszámolták a sertéspestis minden fertőzésgócát. ANTON SLIMÁK vezérőrnagy, a csehszlovák hadsereg vezérkari főnöke tegnap kíséretével együtt hivatalos baráti látogatásra Brüsszelbe érkezett. Fogadja őt Guy Coéme belga védelmi miniszter, akivel a két ország fegyveres erői közötti jövőbeni együttműködésről folytat tárgya­lásokat JAROSLAV KORÁN, Prága polgár­mestere és Peter Schönlein, Nürnberg főpolgármestere tegnap a nürnbergi vá­rosházán szerződést írt alá a két város közötti partneri kapcsolatokról. ION ILIESCU román államfő tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Belg­rádba érkezett. Ez egyébként Iliescu első külföldi útja. A legfelsőbb jugoszláv veze­tőkön kívül a román vendég a nemzeti kisebbségek helyzetéről fog tárgyaláso­kat folytatni Szlobodan Milosevics-csel és Franjo Tudjmannal, a Szerb, illetve a Hor­vát Köztársaság elnökével. A Vatra Romaneasca felhívása: Össze kell vonni a magyar és a román iskolákat Községi önkormányzatok alakulnak (Folytatás az 1. oldalról) közös előadója megállapította, hogy a nemzeti bizottságok mai rendsze­re fékezi az új társadalmi mechaniz­mus működését. A november 23-ára kitűzött helyhatósági választások szükségessé teszik, hogy új módon határozzák meg a községek helyze­tét. A törvény elfogadása az első lépés a helyi önkormányzatok kiépí­tésének folyamatában. Bírálta, hogy a törvényalkotók nem vették megfe­lelő mértékben figyelembe az Euró­pai Községek és Városok Chartáját. A bizottságok, a számos (több mint 50) módosító javaslat ellenére, a környezetvédelmi bizottság kivéte­lével, a tervezet elfogadását java­solták. A vitában csaknem harminc kép­viselő szólalt fel, valamennyien újabb módosító javaslatokat terjesz­tettek elő. Volt, aki több mint húsz észrevételt is tett, ezért Milan Se­čansky (NYEE), az alkotmányjogi bizottság elnöke és Ivan Čarno­gurský alelnök is figyelmeztetett, hogy a módosításokat a bizottsá­goknak kellett volna megvitatniuk, ilyen nagy mennyiségű észrevétel elhangzása a plenáris ülésen veszé­lyezteti a törvény elfogadását. Zászlós Gábor zárszava után többórás szavazási procedúra következett. A kép­viselők a bizottságokban elhangzott több mint ötven és a vitában elhangzott mint­egy száz módosító javaslat közül néhá­nyat elvetettek, de a többségét jóváhagy­ták. Végül a törvénytervezetet nagy több­séggel megszavazták. A képviselők kérdései, napirendi pont keretében több mint harminc képviselő jelentkezett szólásra. Többek között Du­šan Dobrovodsky a KDM nevében ismét előterjesztette azt a múlt héten leszava­žott javaslatot, hogy a helyhatósági vá­lasztásoknál vegyék figyelembe az egyes települések lakosságának nemzetiségi összetételét. A képviselők egyetértettek azzal, hogy a KDM indítványa értelmében kiegészítsék az egy hete elfogadott tör­vényt. Felvetődött a bős-nagymarosi víz­mű építésének kérdése. Bartakovics Ist­ván (MDKM-Együttélés) az építkezés tel­jes leállítását szorgalmazta, és beszámolt a magyar parlament képviselőinek az építkezésen tett látogatásáról. Ugyan­csak az építkezés leállítását támogatta Mikuláš Huba (Zöldek Pártja). Marian Havei elnök nem akar Rolls Royce-ot venni Az elnöki szóvivő sajtótájékoztatója (ČSTK) - Michael Žantovský, a köz­társasági elnök szóvivője tegnapi prágai sajtóértekezletén Václav Havel heti mun­kaprogramjáról tájékoztatva egyebek kö­zött elmondta, hogy az államfő szeptem­ber 6-án, pénteken felszólal a Világgaz­dasági Fórum hazánkban tartandó rend­kívüli ülésén, továbbá fogadja a héten Csehszlovákiába látogató Manfred Wör­ner NATO-fötitkárt, átadja a kinevezési okmányt Ottó Wichterle akadémikusnak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia új elnökének, s találkozik a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselőivel. A szóvivő kijavította az államfő fizeté­sét illetően a múlt heti sajtóértekezletén közölt téves információját. Mint mondta, az elnök havi jövedelme nem 25 ezer, hanem 55 ezer korona. A szóban forgó 25 ezer korona a reprezentációs keret. A továbbiakban Richard Wagner, az elnök gazdasági tanácsadója a hét végén Hrádečekben tartott azon találkozóról tá­jékoztatta az újságírókat, amelyre Václav Havel a gazdasági reform forgatókönyvé­nek elkészülte alkalmából neves cseh­szlovák közgazdászokat hívott meg. Kérdésekre válaszolva Michael Žan­tovský úgy vélekedett, hogy mindenek­előtt a parlamentnek kell megítélnie, hogy alkotmányos volt-e a Külkapcsolatok Mi­nisztériumának a Szlovák Köztársaság­ban történt létrehozása. Egyúttal megem­lítette, hogy mielőbb kell alakulnia az alkotmánybíróságnak (a tervek szerint ez két hónapon belül meg is történik). Utána Richard Wagner arról beszélt, hogy ha­zánk milyen erőfeszítéseket tesz a csök­kenő szovjet kőolajszállítások pótlására. Közölte, hogy Brazíliából csehszlovák vil­lamosokért benzint, Argentínából pedig négy komplett erőműért kőolajat importá­lunk. A sajtóértekezlet végén Michael Žan­tovský cáfolta a Zmena című szlovákiai hetilap azon híresztelését, hogy a köztár­sasági elnöknek egy Rolls Royce típusú személygépkocsit kellett volna vásárol­nia. Egyúttal megerősítette, hogy az elnö­ki iroda egy további BMW-t kapott. Arra a kérdésre, hogy hány ilyen típusú jármű áll jelenleg a hivatal rendelkezésére, Ri­chard Wagner ehhez hozzáfűzte, hogy az elnöki irodának éppen annyi BMW-je van, amennyi szükséges. „Senki sem lopott egyetlen járművet sem, s ezért csodálko­zom, hogy a gépkocsik ilyen nagy érdek­lődést keltenek az újságírók és a közvéle­mény körében" - mondotta a gazdasági tanácsadó. Andel (SZNP) szerint Magyarország azért ellenzi az építkezés folytatását, mert az új mederbe terelt Duna alapján önként egyet kellene értenie az 1947. évi párizsi békeszerződés által megvont határokkal. Vladimír Ondruš, a kormány alelnöke a szlovák kormány ismert álláspontját tolmácsolta az építkezés befejezésének szükségességéről. Július Brocka (KDM) a CSKP vagyonának konfiskálását és a politikai foglyok kártalanítására való felhasználását javasolta. Cyril Ivan (SZNP) Bayer Edit (MKDM-Együttélés) múlt heti felszólalá­sára reagálva megjegyezte, hogy ugyan­olyan elérzékenyülve beszélhetne a ma­gyarországi szlovákok életkörülményei­ről, mint ahogyan ő beszélt a hazai ma­gyar oktatásügy gondjairól. Javasolta, küldjön az SZNT parlamenti bizottságot a magyarországi helyzet feltérképezésére és egyúttal annak tisztázására, megfe­lel-e a valóságnak Berényi József (FMK) múlt heti közlése, miszerint a magyar parlamentnek több nem magyar nemzeti­ségű képviselője is van. Dobos László (MKDM - Együttélés) - lapunk cikke alapján interpellált az egészségügyi miniszterhez, kikérve véle­ményét arról az esetről, amikor egy orvos megtagadta betege ellátását azért, mert nem tudott szlovákul. Lapzártakor még nem értek véget a képviselői interpelációk. -r­Csak a valóságnak megfelelően Szabó Rezső (MDKM-Együttélés), az SZNT Elnökségének tagja az általános vitában javasolta állapodjanak meg á képviselők abban, hogy ezentúl a parla­mentben csak a valóságnak megfelelő állítások hangzanak el. Mi késztette önt erre a lépésre? - A legutóbbi ülésen Cyril Ivan, az SZNP képviselője a déli járásokban élö szlovákok asszimilációjának veszélyéről beszélt. Az állítás megalapozatlanságát bizonyítja a Slovenský denník június 20-i számának egyik cikke, amely megállapít­ja: ,,A demagógok félre verték a harango-­kat: Veszélybe kerültek a vegyeslakossá­gú területeken élő szlovákok, a magyarok elnemzettelenítik őket. Az ilyen hangok mindig visszhangra találnak és főleg azok között, akik nem ismerik a problémát... A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai sze­rint az elmúlt tíz év alatt a szlovák lakos­ság 6,1 százalékkal gyarapodott, míg a magyar csak 3,2 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy relatíve nem a szlovákok, hanem a magyarok fogynak. A szlovákok elnemzettelenitése nem jelent tehát akut veszélyt". Ez az idézet azt hiszem önma­gáért beszél. -ár­A romániai magyar és román is­kolák azonnali összevonására szólí­totta fel az illetékes bukaresti kor­mányszerveket a Vatra Romaneas­ca. A nyilatkozatot hétfőn délután hozták nyilvánosságra Kolozsváron. A soviniszta nézeteiről, állásfog­lalásairól ismertté vált szervezet tá­mogatja Románia kormányát abban, hogy az oktatásügyi egységekben számolja fel az 1989. decemberi forradalom utáni átmeneti időszak­ban elkövetett „visszaéléseket", melyek egyes iskolákban etnikai el­különüléshez vezettek. A dokumen­tum szerint ilyen akciókat kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség kezdeményezett és valósított meg annak ellenére, hogy az etnikai alapú-szeparatizmus bevezetése az iskolákban súlyos társadalmi fe­szültség és elégedetlenség forrása lett. Csak közös iskolákban, együtt tanulva fognak tudni megbarátkozni a gyerekek, fiatalok és fogják tudni lerakni a harmonikus együttélés alapjait az „ősrégi román tűzhely­nél" - áll a nyilatkozatban. Az utóbbi kifejezésen Erdélyt kell érteni. A Vatra Romaneasca felszólította az oktatási és tudományügyi minisz­tériumot, azonnal foganatosítson megfelelő intézkedéseket, hogy az idei első félévben elüldözött román tanárok és diákok visszatérhesse­nek régi iskolájukba. Ezzel állítólag az RMDSZ egyik tavaly decemberi nyilatkozatában megfogalmazott kö­vetelésnek is - a dokumentum a nemzetiségi feszültségek kialaku­lásának megakadályozására szólí­tott fel - szintén eleget tennének. A szélsőséges szervezet továbbá javasolta a kormánynak, hogy fo­gadjon el határozatot a román nem­zeti zászló állandó kitűzéséről az összes iskolaépületen. A dokumentumhoz csak azt a megjegyzést fűzném hozzá, hogy a Vatra Romaneasca javaslatával még rosszabb helyzetbe szeretné hozni a romániai magyar oktatás­ügyet, mint amilyen a Ceausescu­diktatúra idején volt. KOKES JÁNOS, Bukarest Ronneby Aláírták a balti környezetvédelmi nyilatkozatot (ČSTK) - Hat kormányfő, nyolc külügy- és környezetvédelmi minisz­ter, kilenc ország, valamint az Euró­pai Közösségek küldöttségvezetői, ezenkívül a Szovjetunión belül önál­ló küldöttségekkel részt vevő Belo­russzia, Lettország, Észtország és az Oroszországi Föderáció képvise­lői írták alá tegnap a svédországi Ronnebyban a balti környezetvé­delmi nyilatkozatot. A csehszlovák delegációt Josef Vavroušek mi­niszter, a szövetségi környezetvédel­mi bizottság elnöke vezette. A részt­vevők a Balti-tenger állapotát ag­gasztónak, sőt egyenesen kataszt­rofálisnak nevezték. Ezért a résztve­vők egy különbizottságot hoztak lét­re azzal a céllal, hogy kidolgozzák a Balti-tenger védelmének lehető leghatékonyabb programját. A balti államok mellett Norvégia, Csehszlo­vákia, valamint az Európai Közössé­gek Bizottsága is részt vesz a szak­értői csoport munkájában a nemzet­közi pénzintézetekkel együtt. Min­den részt vevő ország eljuttatja a bi­zottsághoz saját nemzeti tervét, amely konkrét programokat tartal­maz a Balti-tenger szennyezésének a csökkentésére. Propaganda ma nőve r a túszok szabadon bocsátása? (Folytatás az 1. oldalról) A kommentárok többsége azonban úgy vélte, hogy propagandamanő­verről, Husszein újabb trükkjéről van szó, az eddig szabadon bocsátottak száma elenyésző azokéhoz képest, akiket a diktátor még mindig élö pajzsként használ a fontos iraki ob­jektumok védelmére. Irán engedélyezi, hogy mintegy 200 ezer menekült térhessen vissza hazájába területén keresztül. Ez a szám sokkal magasabb, mint amit korábban közöltek, a teheráni kormány ekkora áradatra nem készült fel. Teheráni források egyébként hangsúlyozták, hogy a lehetőséget min­den külföldinek megadják nemzetiségére való tekintet nélkül. Az iráni határon jelen­leg 5 ezren várnak a belépési vízumra. Teherán nemzetközi humanitárius segít­séget vár az akció lebonyolításához. Ali Akbar Velajati külügyminiszter elmondta, aktív együttműködést várnak el azon nagykövetségektől, amelyek polgárai Irá­non keresztül térnek haza. Azok a külföldiek, akik engedélyt kap­tak Irak és Kuvait elhagyására, a száraz­földön juthatnak Ammanba, a légi össze­köttetést csupán az iraki légitársaság bo­nyolíthatja le. Ez azt jelenti, hogy az evakuálás sokkal nehezebb lesz, elhúzó­dik, mert a nemzetközi bojkott miatt az iraki gépek csak a jordán fővárosban szállhatnak le. Példa erre, hogy Irak ere­detileg megígérte a francia légitársaság­nak, elszállíthatnak Bagdadból több mint száz francia nőt és gyereket, valamint 26 brit állampolgárt. Az akciót a hét végére tervezték, de nem valósult meg, mert az Air France repülőgépe nem kapott leszál­lási engedélyt. Megfigyelők szerint Irak az újabb obstrukciókkal csupán azt szeretné elérni, hogy az iraki repülőgépek használ­hassák a nemzetközi útvonalakat, cseré­be a nők és gyermekek szabadon bocsá­tásáért. Arra a kérdésre, hogy a férfiakat is haza fogják-e engedni, a bagdadi infor­mációs központ igazgatója azt válaszol­ta; ez az öbölbéli helyzet alakulásától és a Szaúd-Arábiában lévő amerikai csapa­tok kivonásától függ. Az öböl menti arab országok úgy döntöttek, hogy más külföldiekkel szem­ben az egyiptomi munkavállalókat része­sítik előnyben, s így értékelik Kairó maga­tartását a jelenlegi válságos helyzetben. Az egyiptomi sajtó szerint Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek ­hajlandók sok olyan egyiptominak munkát adni, akiknek el kellett hagyniuk Irakot és Kuvaitot. Szaúd-Arábia, Katar és Bahrein pedig állítólag kész megvásárolni Egyip­tomtól azokat a cikkeket, amelyeket Irak­nak és Kuvaitnak kellett volna szállítania. Butrusz Ghali kairói külügyi államminisz­ter tájékoztatása szerint a válság miatt Egyiptomot súlyos anyagi veszteségek érték. Az USA északkeleti államaiban az em­berek többsége támogatja azokat a lépé­seket, amelyeket Bush elnök tesz az öbölben, viszont nem szeretné, ha az amerikai katonák harcolnának. A megkér­dezettek 75 százaléka méltatta Bush poli­tikáját, de csupán 28 százalékuk felelt igennel arra a kérdésre, hogy üzenjenek-e hadat Iraknak, Kuvait megszállása mi­att, s csupán 8 százalék értett egyet egy Szaúd-Arábia védelmében történő hábo­rúval. Az U. S. News and World Report amerikai folyóirat jóslata czorint egy Irak elleni háborúban 20-30 ezer amerikai katona vesztené életét. A lap szerint ép­pen ez készteti Bush elnököt arra, hogy kísérletet tegyen a válság diplomáciai úton történő megoldására. A Kuvaitban maradt csehszlovák nagy­követ és a külképviseleti hivatal egyik munkatársa a legutóbbi jelentések szerint jól van. Kapcsolatban állnak a többi külföl­di misszióval, kivéve az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetségét, ame­lyeket teljesen elzártak a külvilágtól. Ha­zánk nagykövete most annak a kilenc csehszlovák nőnek a szabadon bocsátá­sáról tárgyal, akik korábban úgy határoz­tak, hogy önként Kuvaitban maradnak, most azonban meggondolták magukat. A kuvaiti partizánok támadást hajtottak végre a megszállók által őrzött fővárosi rendőrkapitányság ellen és megöltek négy iraki katonát, 16-ot pedig súlyosan megsebesítettek. A Szabad Tisztek nevű ellenzéki iraki szervezet hangsúlyozta, tagjai készek „Szaddam Husszein fizikai megsemmisítésére, ezzel megszabadíta­nák az iraki népet egy pszichopatától, aki világháború felé vezeti országát." Ezt az Al-Vafd című egyiptomi napilap írta, s hozzáfűzte, az iraki katonák egyre elé­gedetlenebbek Husszein politikájával. A Szentatya Afrikában (ČSTK) - II. János Pál pápa, aki afrikai körúton tartózkodik tegnap a dél-tanzá­niai Soungea városban misézett. A mint­egy 25 ezer hívő előtt tartott istentisztele­tében a szegénység, a korrupció, az igaz­ságtalanság felszámolására szólított fel. A fejlődő Afrika legkomolyabb problémái­val foglalkozott. A Szentatya szerint olyan új álláspontra kell helyezkedni, amely el­lentétben áll majd az egoista törekvések­kel, s a szolidaritáson, a szereteten és a megértésen fog alapulni. ÚJ SZÚ 2' ­1990. IX. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents