Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám, kedd

Kedd, 1990. szeptember 4. • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 207. szám Megkezdődött az új tanév Más volt az idei iskolakezdés, mint ahogy azt az elmúlt évti­zedek során megszoktuk. A megújuló oktatási rendszer számtalan várható és még előre nem látható problémá­val néz szembe és a most kezdődött tanév megmutatja majd sikerrel vette-e az első akadályokat. Hangsúlyozta a tegnapi nap fontosságát az is, hogy Václav Havel köztár­sasági elnök Prágában három iskolában is megjelent a tan­évkezdés napján. Képünkön a Sázava utcai alapiskola ha­todik osztályának emlék­könyvébe írja be nevét. (Jirí Bigas felvétele - ČSTK) Az oktatásügyi miniszter első helyettesének tanévnyitó beszédéből - Nyíltan meg kell mondani, hogy oktatásügyünk bonyolult helyzetben van. Ezt egy orvos kritikus vagy infarktusgyanús állapotnak nevez­né. Túl sokáig nem kapott elég pénzt, reform reformot követett, szá­mos tantárgy esetében a tárgyilagos valóságot téves ideológia váltotta fel. A centralizált irányítás arra töre­kedett, hogy a pedagógust megfosz­sza önállóságától - kezdte tegnapi tanévnyitó beszédét Ján Pišút, a Szlovák Köztársaság oktatási, ifjú­sági és testnevelési miniszterének első helyettese. - Amit az iskola, a tanárok és a diákok jól végeztek, azt inkább az irányelvekkel ellentét­ben, nem pedig velük összhangban tették. Ján Pišút a továbbiakban így foly­tatta: - Az iskola a nemzet jövőjét meghatározó intézmény, s önállóan gondolkodó, önállóan cselekvő em­bereket kellene nevelnie. Ilyen diá­kokat azonban csupán olyan pedá­gógusszemélyiségek nevelhetnek, akiknek lehetőségük van az önálló gondolkodásra és cselekvésre. Feltételezzük, hogy mielőbb meg­kezdődnek az új tankönyvek kiadá­sának előkészületei. A központ csu­pán minimális követelményeket fog támasztani, a szerzők szinte teljes szabadságot élvezhetnek. Őket pá­lyázat útján választjuk ki. örömmel vennénk, ha minden tantárgy eseté­ben több tankönyv lenne, hogy a ta­nárok választhassanak közülük. A legsürgősebb változtatások kö­zül csupán néhány: ismét bevezet­jük a kilencéves tankötelezettséget, s az iskolákban lehetővé tesszük a vallásoktatást. A törvény a magán­és egyházi iskolák számára is teret biztosít. A szlovákiai nemzetiségi oktatás több tekintetben magasabb színvo­nalú, mint néhány szomszédos or­szágban. Azonban kötelességünk­nek tekintjük, hogy tovább emeljük színvonalát, valamint azt, hogy ele­gendő számú szakképzett pedagó­gus legyen. Síkraszállunk azért, hogy fokozódjon a tolerancia és a megértés a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken. Hiszen az is­kolák a jövő számára nevelnek, s jö­vője csak az Európába közösen Szabad iskolában - régi gondokkal Bár jelen pillanatban miniszter nélkül van az oktatási tárca, mégis nagyobb zökkenők nélkül kezdődött meg tegnap az új tanév. Szabadságot, a feladathoz méltó önállóságot kaptunk az elmúlt év novemberétől - nyilatkozzák országszerte a pedagógusok, s ami a jövőt illeti, többnyire optimizmusuknak adnak hangot. Hogy a nagyobb szabadság és önállóság egyelőre nem társul feltétlenül problé­mamentességgel is, arról alábbi összeállításunk tanúskodik. Részben megnyugodtak a kedélyek A fabarakk-iskolákra és -óvodákra, il­letve tervezőikre sokáig haragudni fognak a Kassa-vidéki járás kilenc községében: Mecenzéfen, Jászon, Nagyidán, Her­nádcsányban, Restén, Szesztán, Zsar­nón, Pányban és Kecerovcében. Kide­rült ugyanis, hogy a zólyomi Bučina gyár­ban készült elemekből a hetvenes évek­ben épített provizórikus épületek egész­ségtelenek, nagy bennük a ragasztókból kipárolgó formaldehid koncentrációja, ezért a higiénikusok nem engedélyezik bennük a tanítást. A mérgező anyagok mérésének eredményeit a kerületi köz­egészségügyi intézet egy hónappal eze­lőtt ismertette az üzemeltető helyi nemzeti bizottságokkal. A járási közegészségügyi állomás ennek alapján tudatta a járási nemzeti bizottság oktatási osztályával, hogy az említett iskolákban és óvodákban nem engedélyezi a tanítást. Az illetéke­seknek egy hónap állt rendelkezésükre, hogy elfogadható áthidaló megoldást ta­láljanak, azaz a higiénikusok által is meg­felelőnek tartott épületbe helyezzék át az óvodát és iskolát, vagy arra az időre, amíg a fabarakk helyett kőépületet építe­nek, a szomszéd községekbe hordják az alsó tagozatosokat. A váratlan intézkedés kellemetlenül érintette Restét, Szesztát és Zsarnót, mi­vel ott nincs olyan üres épület, amely átalakítás nélkül is berendezhető lett vol­na iskolának. A múlt hét csütörtökén az említett községekben a szülők és peda­gógusok körében nagy volt a felháboro­dás, az idegesség. Akkor még senki sem tudta megmondani, hol kezdik az ottani kisiskolások a tanévet. A restei szülök például hallani sem akartak aról, hogy gyermekeik az új iskola felépítéséig a bu­zitai körzeti iskolába járjanak. Ugyanúgy, a szesztaiak sem egyeztek bele az ideig­lenes ,,integrációba". Az elmúlt hétvége tanácskozásokkal és munkával telt ezekben a községekben. Kiszállt a helyszínre a járási nemzeti bi­zottság vezetősége, valamint a járási köz­egészségügyi állomás igazgatója is. Vé­gül úgy döntöttek - részben a szülők felelősségére -, maradnak a kisiskolák, ám nem a fabarakkokban, hanem Restén a lebontásra kerülő faépület téglából ké­szült alagsorában, Szesztén a magyar tagozat a volt üzlethelyiségben, a szlovák ^osztály a művelődési házban, Zsarnón pedig a helyi nemzeti bizottság tanácster­mében. Az iskolákat mindhárom köz­ségben átköltöztették új helyükre, s teg­nap reggel már ott kezdték a tanévet. (gazdag) Galántán a helyzet változatlan Húszegynéhánnyal több tanuló, s im­már harmadik éve három első osztály - pár szóban így lehetne összefoglalni a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű alapiskola helyzetét az idei tanévnyitó kapcsán. Ám arra a kérdésre, hogy való­jában mit is jelent a három első osztály, a válasz nem ilyen egyértelmű, hisz a több mint negyven százalékban magya­rok lakta járási székhely öt alapiskolája közül mindössze egy a magyar, s szep­tember elsejétől még ebben is maradt négy szlovák osztály. A többi az .egykori politikai nevelés házába költözött. Sipos Béla igazgató szerint némi opti­mizmusra jogosít fel az a tény, hogy egyre több értelmiségi szülő íratja magyar isko­lába a gyerekét, felismerve az anyanyelvi oktatás fontosságát. A lakosság szám­arányát tekintve, a három első osztály így is csak szépségtapasznak tűnik, bár, mint az igazgató elmondta, Galántán évtizede­ken keresztül egy, esetleg két kislétszá­mú első osztályra való gyerek gyűlt össze. Ám ígyIs gyanítható, hogy az enyhe gyarapodás jórészt a migráció számlájára írható. A huszonhárom osztályos iskolában egyébként a pedagógusállomány kielé­gítőnek mondható, az alsó tagozat tanítói valamennyien szakképzettek, s a felső tagozaton is 95-98 százalékos ez az arány már évek óta. Az idei tanévtől kezdődően teljes mértékben biztosítják (Folytatás a 3. oldalon) Mai számunkban: Akarni kell... ... A pékség igazgatója az első nap négy kenyeret és százhúsz kiflit küldött a gyerekeknek, gondolván, hogy ha nem sikerül főtt ételt adni nekik, legalább péksüteménnyel lakjanak jól. Aggodalma feleslegesnek bizonyult... (4. oldal) Földet néző napraforgók ... Az egyik dűlőben már megkezdtük a szántást, de rossz nézni hogyan kínlódnak a gépek... (5. oldal) Víz alatt a ČH pólócsapata .... Továbbjutási tervek. Ezzel a csapattal?! Utópia a javá­ból. Minden tekintetben csődöt mondott a ČH. Fennállása óta még egyszer sem könyvelhetett el ilyen blamázst... (7. oldal) Az SZNT 4, ülése Községi önkormányzatok alakulnak (Munkatársunktól) - Alig egy hét után ismét összeült a Szlovák Nemzeti Tanács. A közvélemény, de maguk a képviselők is érdeklődés­sel várták, sikerül-e hatékonyabbá tenni a tanácskozást, elkerülni a hosszadalmas, sokszor csak tájékozatlansággal, az ügyrendi szabá­lyok nem ismeretével magyarázható „üresjáratokat". Egyre inkább meggyőződhetünk azonban arról, hogy addig nem lesz és nem is lehet rugalmasabb, tárgyszerűbb a tanácskozás, amíg nem lesznek jobban előkészítve a törvénytervezetek. Ebben pedig az kell, hogy elegendő ideje legyen a törvényalkotóknak a tervezetek kidolgozására, a bizott­ságokban pedig a javaslatok részletes, alapos előzetes megtárgyalá­sára. E nélkül aligha érhető el, hogy a törvénytervezetek vitájában valóban csak az érdemi kérdésekhez szóljanak hozzá a képviselők, és ne a paragrafusok megfogalmazásával, kiegészítésével foglalkozzanak. visszatérő toleráns nemzeteknek és nemzetiségeknek van. Az eddiginél jóval nagyobb figyel­met fordítunk majd az idegen nyel­vek oktatására is. Nagyon bonyolult kérdés a kö­zépfokú szakmunkásképző intéze­tek finanszírozása. Az iskolaügyi törvény novellája lehetővé tette, hogy a szakmunkásképzők finanszí­rozására lényegesen nagyobb összeget fordíthassanak a nemzeti bizottságok költségvetéséből. Újra foglalkQzunk a művezetők és az ok­tatók bérével, s a szakmunkásképző intézet fenntartására és fejlesztésé­re külön kormányalap létesül. Ugyancsak a nemzeti bizottságok téritik meg azon 4500 diák oktatásá­ra fordított költségekét, akik nem találtak vállalatot, amely ösztöndíjat biztosítana számukra. Mindannyian tudjuk, hogy milyen iskolát nem szeretnénk. Bízom ab­ban, hogy rövidesen a pedagógu­sok, a diákok és az államigazgatási szervek olyanná tudják tenni, ami­lyennek mindannyian akarjuk. A községi rendezésről szóló tör-r vény tervezetét Zászlós, Gábor, a szlovák kormány alelnöke terjesz­tette elő. Leszögezte, hogy a mai ülésen az első olyan törvényt vitatják meg, amely lehetővé teszi a nemzeti bizottságok és a helyi államigazga­tási szervek kormány által javasolt reformjának megvalósítását. A- já­vaslat értelmében megszűnik a nemzeti bizottságok háromlépcsős rendszere, és új helyi önkormányzati szervek - községi és városi elöljáró­ságok alakulnak. A törvény megte­remti az alapvető feltételeket ahhoz, hogy ezek a szervek valóban az egyes települések gazdáivá válnak, érvényesítsék az állampolgárok ér­dekeit. A nemzeti bizottságok által gyakorolt államigazgatást területi és járási hivatalok veszik át, de ezt majd külön törvény szabályozza. A városok és községek nemcsak az állami vagyon kezelői lesznek, tevé­kenységüket saját vagyonuk alapoz­za majd meg. Az elöljáróság mint önkormányzati szerv segédszerve­ket alapíthat, a hivatalos teendőket pedig a községi hivatal végzi majd. Befejezésül megjegyezte, hogy a vi­tatott törvény jóváhagyása után szá­mos törvényerejű rendelettel kell szabályozni a községek és városok életének egyes területeit. Emil Lacko (KDM), a bizottságok (Folytatás a 2. oldalon) Jackson; Bagdad fél a katonai támadástól Propagandamanőver a túszok szabadon bocsátása? (ČSTK) - A Reuter hírügynökség ammani forrásokra hivatkozva jelen­tette, hogy Husszein jordán király ezen a héten találkozni akar Mihail Görbacsovval, még a vasárnapra tervezett helsinki szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt. Mint ismeretes, Gorbacsov és George Bush a finn fővárosban elsősorban az öbölbeli válságról fog tárgyalni. A jordán kor­.. mányhoz közel álló körök nem pon­tosították a Husszein-Gorbacsov ta­lálkozó időpontját. Jesse Jackson amerikai néger polgárjogi harcos, aki vasárnap tért vissza az Egyesült Államokba Bag­dadból azon a repülőgépen, amely­nek fedélzetén csaknem 700 ameri­kai túsz - gyerekek, nők és beteg férfiak - jött haza az iraki fogságból. Jackson elmondta, folytatni fogja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy további külföldi állampolgárok hagyhassák el Irakot. Felszólította azokat a politikusokat, akik jelenleg a Szaúd-Arábiában lévő amerikai katonai táborokat járják, hogy kö­vessék a példáját, látogassanak el Jordániába és Irakba, s így mozdít­sák elő a tárgyalásokat a Szaddam Husszein rezsimje által fogva tartott 11 ezer nyugati állampolgár elenge­déséről. A 48 éves Jackson újság­íróként ment Irakba. Interjút készített Szaddam Husszeinnel, ezt ezen a héten fogják közölni. A diktátor állítólag azt mondta neki, hogy egy humánus gesztus keretében hajlan­dó szabadon bocsátani a külföldie­ket. Jackson szerint Irak azért tartja őket fogva, mert fél a katonai táma­dástól. Bagdadban állítólag azért is félnek, mert az iraki kormánnyal senki nem tárgyal, s ezért számukra az amerikai állampolgárok fogva tar­tása az egyedüli mód arra, hogy magukra vonják a washingtoni kor­mány figyelmét. A világ hírügynök­ségeinek figyelmét a hét végén ter­mészetesen a szabadon bocsátott nők és gyermekek sorsa kötötte le. (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezik az orosz parlament Ismét támadták a Rizskov-kormányt (ČSTK) - Moszkvában tegnap meg­kezdődött az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka. A Szovjetunió legnagyobb tagköztársasá­gának parlamenti képviselői gyakorlatilag 50 fontos kérdéskört tekintenek át, ame­lyek a társadalom életének szinte minden területét felölelik. A legfontosabb a piac­gazdaságra való áttérés programjának a megvitatása. Erről az utóbbi hónapok­ban rendkívül heves viták zajlottak. Nagy várakozás előzi meg Oroszország új al­kotmányának az előkészítését is. A parla­ment legsürgetőbb tennivalói közé tarto­zik még az Oroszországi Föderáció kor­mányának a megalakítása, hiszen jelen­leg a miniszteri bársonyszékek fele üre­sen áll. Borisz Jelcin, a parlament elnöke tegnapi nyitóbeszédében szintén a köz­társaság gazdaságának az egészsége­sebbé tételét helyezte előtérbe. Az ezt célzó program lenne az alapja a szövet­ségi köztársaságok közötti új gazdasági megállapodások megkötésének is. Az Oroszországi Föderációban uralkodó helyzetet jellemezve Jelcin arról beszélt, hogy a szocializmus átalakításában csa­lódtak az emberek, belefáradtak a dolog­ba. Szerinte el kell fogadni az új alkot­mányt, amely elsősorban az emberi jogo­kat rögzíti. „Tudjuk jól, egyre mélyülnek azok a problémák, amelyek közvetlenül az embereket érintik, amelyek befolyásol­ják helyzetüket, gondolkodásukat. Tud­juk, hogy a szegénység, sőt már a nyo­mor is nagyon elterjedt jelenségek, az életszínvonal állandóan csökken." Jelcin szerint a vállalatokat meg kell szabadítani a központ diktátumától és meg kell változ­tatni az adórendszert. Az ideológiai gaz­daságról át kell térni a hatékony gazda­ságra. Emlékeztetett közelmúltbani, ötó­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents