Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám, szerda

Rövidesen előterjesztik a szlovák kormány alkotmányjavaslatát (ČSTK) - Pozsonyban tegnap ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya. Tudomásul vette a szövetségi kormány 560/1990-es számú hatá­rozatát, amellyel az elrendelte, hogy 1990. évi költségvetési tartalékaiból pénzeszközöket szabadítsanak fel. A 150 millió koronát azoknak a ká­roknak a megtérítésére szánta, amelyek a kivonuló szovjet csapa­toktól átvett ingó és ingatlan tulaj­donban keletkeztek, továbbá ebből fedezik a szovjetek által okozott kör­nyezeti károk helyrehozását is. Széles körű vita után a szlovák kormány számos észrevétellel tudo­másul vette programnyilatkozatának az egészségügy, a szociális gon­doskodás, az iskolaügy, az ifjúság, a sport, a kultúra, a tömegtájékozta­tás, az egyház és a nemzetiségi politika területére való lebontását. Megtárgyalta az SZNT-nek a terü­leti közigazgatás szervezetére kidol­gozott törvényjavaslatát. Jóváha­gyását vita után elhalasztotta, és feladatul adta a minisztereknek a ja­Börtönlázadás vagy a maffiák harca (ČSTK) - Úgy látszik, hogy a pankráci börtönben az elítéltek egyes csoportjai egyenlítik ki egymás között számláikat, ezzel magyarázható a vasárnapi robba­nás is az egyik cellában - mondta Franti­šek Chaloupka őrnagy, a Csehországi Nevelő-javító Testület Igazgatóság képvi­selője. A börtönépület tetejére kijutott hat rabot már sikerült rábeszélni arra, hogy visszatérjen. A hét folyamán a robbanás további körülményeiről is tájékoztatják a nyil\7ánosságot. A brit vendég Pozsonyban (Folytatás az 1. oldalról) Margaret Thatcher és férje ma befejezte csehszlovákiai látogatá­sát. A pozsonyi repülőtéren a brit kormányfőt a szlovák kormány mi­niszterelnöke és a politikai élet más képviselői búcsúztatták, majd gépe nem sokkal 17 óra előtt felemelke­dett és elindult Budapest felé. vasolt járási és városkerületi hivata­lok közigazgatási tevékenysége né­hány tisztázatlan kérdésének sürgős megtárgyalását. xxx „Az SZK kormányának tagjai a nyilvánosság előtt nem mint ma­gánszemélyek lépnek föl. Termé­szetesen nem várhatjuk el, hogy minden lépésünknek mindenki tap­soljon." „... így válaszolt Vladimír Mečiar kormányfő tegnap az SZK kormányának ülése után tartott saj­tótájékoztatón a Václav Havel köz­társasági elnöknek és Marián Čalfa szövetségi miniszterelnöknek a Szö­vetségi Gyűlésben hétfőn elhangzott beszédével kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy Marián Čalfa felszólalásának néhány, főleg a köz­lekedést és a távközlést érintő pont­jában bizonyos mértékben megsér­tette a pőstyéni egyezményt. „Bennünket az állampolgárok vá­lasztottak. Nekik tartozunk felelős­séggel, s felelősek vagyunk a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak. A szövet­ségi szervekben is tekintettel kell lenni arra, hogy azt valósítjuk meg, amit elhatároztunk. Elképzelésein­ket megvalósítjuk, akár tetszik ez valakinek, akár nem. Számolni kell konfliktusokkal is, amelyek ebből adódhatnak." - mondotta Vladimír Mečiar. Elmondotta továbbá, hogy a kor­mány rövid időn belül új lépéseket tesz; valamivel korábban, mint felté­teleztek, előterjeszti a köztársaság alkotmányjavaslatát. Ezt a Szlovák Köztársaság szervei dolgozzák ki, javasolják és fogadják el. Rizskov kész lemondani (ČSTK) - A szovjet parlament tegnapi, ismét viharos tanácskozása szünetében Nyikolaj Rizskov kor­mányfő újságírók előtt újra jelezte: kormányával együtt kész lemondani, ha a képviselők Satalin akadémikus gazdasági programját fogadják el. Kijelentette, csak olyan programot képes megvalósítani, amelyben hisz. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül kompromisszumos megoldást találni, s akkor továbbra is megmarad tisztségében. TEGNAP IS FOLYTATÓDTAK lojze Peterle szlovén és Petr Pithart cseh kor­mányfő tárgyalásai a két ország gazdasá­gi együttműködéséről. VLADIMÍR DLOUHÝ szövetségi gaz­dasági miniszter, aki hétfő óta munkaláto­gatáson tartózkodik Japánban, tegnap a szigetország külkereskedelmi és ipari miniszterével tárgyalt. MIHAIL GORBACSOV szovjet állam­fő tegnap az izraeli kormány két tagjával találkozott. Egyértelműen jelezte, csak akkor lehetséges a szovjet-izraeli diplo­máciai kapcsolatok felújítása, ha Izrael kész részt venni egy nemzetközi konfe­rencián, amely a közel-keleti rendezéssel fog foglalkozni. LAPZÁRTAKOR KAPTUK A HÍRT, hogy az ENSZ-közgyűlés 45. ülésszaká­nak elnökévé Guido De Marco máltai külügyminisztert választották. Kiváló szó­nokként és az emberi jogok elkötelezett harcosaként ismert, 59 éves. VARSÓBAN tegnap találkozott az ún. erős hatos: Józef Glemp bíboros, Woj­ciech Jaruzelski államfő, Tadeusz Mazo­wiecki kormányfő, Mikolaj Kozakiewicz, a szejm és Andrzej Stelmachowski, a szenátus elnöke, valamint Lech Wale­sa, a Szolidaritás vezetője. Később to­vábbi 18 politikus csatlakozott hozzájuk. A találkozót az indokolta, hogy Walesa hétfőn bejelentette: megpályázza az elnö­ki tisztséget. A brit kormányfő beszéde a csehszlovák parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) számunkra nem Vaslady, hanem mindvégig kedves Margaret That­cher asszony! A brit kormányfő ezután Václav Havel köztársasági elnöknek az em­beri jogokért vívott sokévi küzdelem elismeréseként átnyújtotta a közel 800 éves, az alapvető emberi jogo­kat rögzítő angliai Magna Charta faximiléjét. A brit kormányfő és kísé­rete ezután a képviselők tapsa köze­pette eltávozott az ülésteremből. Szünet következett, majd a két kamara jóváhagyta a szövetségi al­kotmány-előkészítő bizottság össze­tételét. A 12 tagú bizottságban van Novitzky Béla, az MKDM képviselő­je is. Ezt követően Petr Miller szövet­ségi munka- és szociális ügyi mi­niszter megindokolta a kormánynak a szülői pótlékról szóló törvényja­vaslatát. A tervezett törvény felváltja az anyasági pótlékról szóló 1971. évi jogszabályt, s az a célja, hogy részben pótolja annak a szülőnek a keresetét, aki személyesen gon­doskodik kisgyermeke neveléséről, és így munkahelyi fizetését elveszti. A törvény alapján az egy gyermekről Sarmos sajtóértekezlet (Munkatársunktól) - Nemcsak pontos és tárgyszerű válaszaival, de sarmjával is elbűvölte az újságírókat Margaret Thatcher, aki kétnapos csehszlovákiai látogatása végén, tegnap délután rövid, alig 30 perces sajtóértekezletet tartott a pozsonyi kormányhivatalban. Pár mondatos, mindamellett tartalmas bevezetőjé­ben köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Emlékeztetett rá: ha­zánk a szabadság kivívása után most a Nyugattól szeretne támoga­tást kapni, de mindenekelőtt taná­csokat ahhoz, miként folytassa de­mokratikus útját. A brit miniszterel­nök-asszony szerint három fontos dolgot kell megtennie Cseh-Szlová­kiának ahhoz, hogy előrehaladjon: be kell lépnie a Nemzetközi Valuta Alapba, a Világbankba - ugyanis ezek a szervezetek támogatják a pi­acgazdaságokat -, törekednie kell arra, hogy felvegyék az Európa Ta­nácsba - ennek feltétele a valóban demokratikus rendszer megteremté­se. És nem utolsósorban meg kell A demokráciának gyökeret kell eresztenie (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolataink örök emlékére Wins­ton Churchillről nevezték el. Amikor az önök köztársasági el­nöke márciusban megérkezett sike­res nagy-britanniai látogatására, azt mondta, hogy Cseh-Szlovákia első­sorban ötleteket, együttműködést és beruházásokat akar, nem könyöra­dományokat. Épp ezeket a dolgokat nyújthatjuk és nyújtjuk önöknek. Az első lépést e téren ipar- és kereske­delemfejlesztési információs alap létrehozásával megtettük. Remélem, látogatásom ösztönöz­ni fogja vállalkozóinkat, hogy jöjje­nek és beruházzanak önöknél. Leginkább az tölt el bennünket örömmel, elnök úr, hogy látjuk, mi­ként foglalja el ismét az őt megillető helyet Európában Cseh-Szlovákia, de Lengyelország és Magyarország is. 1948-ban tanúi voltunk annak, miként ereszkedett le a vasfüggöny, s ekkor Winston Churchill Európa új egységének szükségéről beszélt, olyan egységéről, amelyből egyetlen államot sem rekesztenek ki. Most, amikor a korlátokat ledöntötték, ami­kor a hidegháborúnak vége, nem vesztegethetjük az időt. Ki kell hasz­nálnunk annak a lendületnek az ere­jét, amely meghozta szabadságu­kat, Európa újraegyesítéséhez. Tisztelettel kell említenünk Gor­bacsov államelnök bátorságát, amely nélkül ezek az események sohasem történtek volna meg. A győzelem azonban nem a befeje­zést, hanem a kezdetet jelenti. Elő­ször is arra van szükség, hogy a de­mokrácia gyökeret eresszen. Nem­csak a parlamenti rendszer létreho­zásáról van szó. A kormány hatás­körét pontosan ki kell jelölni, szilárd alapokra kell építeni a jogállamot. S az embereknek újra hozzá kell szokniuk a személyes felelősség­hez. Valódi vizsga lesz ez, és én meg vagyok győződve arról, hogy a hosszú demokratikus hagyomá­nyokkal rendelkező csehszlovák nép jól fel van rá készülve. A hatékony reform általában fáj­dalmas szokott lénni. Az emberek azonban képesek kitartani és elvi­selni a nehézségeket, ha megértik, hogy ez jobb életet eredményez. S ha látják, hogy az emberek milyen szabadságban és jólétben élnek azokban az országokban, amelyek szabad gazdaságpolitikát folytatnak, bizonyára tudatosítják, hogy gyer­mekeik jobb jövője megér némely áldozatokat. Barátaik segítenek önöknek. A múlt héten munkacsoport érkezett Nagy-Britanniából Prágába, hogy ta­nácsokat adjon, hogyan kell eljárni a privatizálásban, amelynek terén gazdag tapasztalatokat szereztünk az elmúlt tizenegy évben. Úttörők voltunk e területen, és elmondhatjuk önöknek, hogy a rendszer valóban működik. Néhány héttel ezelőtt az Egyesült Államokban javasoltam, és most megismétlem, hogy az Európai Kö­zösség egyértelműen jelentse ki: kész tagjai sorába fogadni minden kelet-európai államot, ha az akarja ezt, mihelyt gazdaságuk eléggé erős lesz, és a demokrácia gyökeret ereszt ezekben az országokban. Amint az Európai Közösségek a hetvenes években a tagság felkí­nálásával segédkezet nyújtott Görögországnak, Spanyolország­nak és Portugáliának, úgy a kilenc­venes években Kelet-Európa or­szágai felé kellene nyitniuk. Ez vi­szont egy olyan közösség létrehozá­sát feltételezi, amelyhez önök és a többi kelet- illetve nyugat-európai állam valóban csatlakozni kívánna. A Helsinki Megállapodások kö­vetkező intézmény, amely szintén hozzájárulna Európa egyesítésé­hez. A helsinki folyamat az egyedüli olyan szerv, amely összeköti az európai országokat, az Egyesült Ál­lamokat és a Szovjetuniót. Olyan intézménnyé szeretnénk alakítani, amely nemcsak európai, hanem vi­lágviszonylatban is égető kérdése­ket érintő rendszeres politikai kon­zultációk színtere lenne. Állandó székhelyeket is keresnünk kellene a helsinki intézményeknek. Az ezzel kapcsolatos javaslatukat, amelynek értelmében egyikük épp Prágában kezdené meg tevékenységét, öröm­mel fogadjuk, személy szerint pedig boldog lennék, ha elfogadnák azt. Az egység szükségességéről szóltam. Egy ilyen egység előnyeit példázza a világnak az iraki invázió­val kapcsolatos reakciója. 1938-cal ellentétben az Egyesült Államok és Európa, s gyakorlatilag az egész világ csodálatra méltó egységről tett tanúbizonyságot. Az ENSZ bizton­sági tanácsa gyorsan és hatékonyan tárgyalt az ügyről, úgy, ahogy azt alapítói elképzelték. Néhány nappal ezelőtt figyelemmel kísérhettük az Egyesült Államok és a Szovjetunió elnökét, amint Helsinkiben közösen követelték Irak távozását Kuvaitból. A közös cselekvésre való készség nagy reményt jelent a jövő békéjét illetően, különösen itt, Európában. Az elmúlt negyven évben megosz­tott Európát szoktunk meg, amely­ben nem sok minden változott. Európai hagyomány a lélek tu­dásvágya, a művészetben, a tudo r mányban, a politikában, de nem a száraz destruktív kritika, hanem mindig a pozitív válasz keresése. Ez a szabadság- és igazság-szerető szellem jellemzi a csehszlovák törté­nelmet is. Őrizzük meg sokszínűsé­günket, hiszen ez ad az életnek eredetiséget, értelmet. értenie: „bizonyos" gazdasági szín­vonal szükséges ahhoz, hogy teljes jogú tagja lehessen az Európai Kö­zösségeknek. Francois Mitterrand francia állam­fő szavai jutottak az eszembe, ami­kor Thatcher-asszony is arról be­szélt, hazánk csak úgy tehet majd nagy lépést a közös Európa felé - ahol már nem a Nyugat és a Kelet, hanem a demokrácia nyelvén fog­nak beszélni -, ha megőrzi identitá­sát és egységét. Miután a brit kormányfő ezeket elmondta, megnyerő mosollyal kérte az újságírókat, legyenek ők is rövi­dek, tárgyszerűek. A Csehszlovák Televízió munkatársának kérdését talán a magyar külügyminiszter hét­fői pozsonyi látogatása sugallta. Ar­ra volt kíváncsi, hogy a brit miniszterelnöknek mi a véleménye a nemzeti kisebbségekkel összefüg­gő problémákról Kelet-Európában. Thatcher szerint most, a kommuniz­mus bukása után mindent élőiről kellene kezdeni, ez azonban meg­követeli a régi, beidegződött állás­pontok megváltoztatását. Szóba került a német egyesítés kérdése, az ezzel kapcsolatos aggo­dalmak, Ridley volt brit miniszter ügye is - őt épp a Németország címére elhangzott kemény bírálato­kért váltották le -, s ismételten az a számtalan feltétel, feladat, ame­lyek teljesítése után Cseh-Szlovákia elfoglalhatja helyét Európában. (-bán) való gondoskodásért folyósított ed­digi havi 600 korona helyett havonta 900 koronát kap az érintett anya illetve apa. Egyúttal a folyósítás tar­talmát az előző egy évvel szemben a gyermek 3. életévéig hosszabbít­ják meg. A törvény lehetővé teszi, hogy a gyermekről való gondosko­dást az anya vagy az apa vállalja. A képviselők a két kamara bizott­sági előadóinak felszólalása után több kiegészítő javaslatot tettek, amelyek megtárgyalására összeül­tek az illetékes parlamenti bizottsá­gok. A bizottságok pénzügyi okokra hivatkozva pl. elutasították a javas­latot, hogy a 900 koronás havi pótlé­kot 1000 koronára emeljék. Végül a két kamara jóváhagyta a kormány törvényjavaslatát. Az ülésen Pavel Rychetský szö­vetségi miniszterelnök-helyettes in­doklása alapján a képviselők jóvá­hagyták a büntetőjogi kérdésekre vonatkozó bírósági döntések kölcsö­nös végrehajtásával kapcsolatos cseh-szlovák-osztrák egyezményt. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a másik országban hozott ítélet vég­rehajtása az elítélt beleegyezésével hazai büntetés-végrehajtási intéz­ményekben történjék, miközben a külföldön hozott ítélet nem változ­tatható meg. A továbbiakban Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter meg­indokolta a kormány jövedelemadó­törvény-javaslatát. Ez meghatároz­za az adófizető fogalmát, az adózás tárgyát, az adómentesség eseteit, az adótarifát, s az adófizetés és -bevallás módjait. A miniszter han­goztatta, hogy az új törvény ösztönzi a magánvállalkozást, hozzájárul a magánszemélyek, valamint a vál­lalatok és szervezetek vállalkozása közti egyenrangúság megteremté­séhez. A törvényjavaslat vitájában szá­mos módosító javaslat hangzott el. Ezekben közös volt az adók csök­kentésére irányuló igyekezet, külön­féle engedmények kezdeményezé­se. Ám a pénzügyminiszter kifejtet­te, hogy bár az ilyen javaslatok nép­szerűek, csökkentik a költségvetési eszközök mennyiségét is. Néhány képviselő, közöttük Batta István is (Együttélés) módosító javaslatát visszavonta, illetve csupán meg­jegyzésnek minősítette. A kiegészítő javaslatok megvita­tása után a Népi Kamara és a Nem­zetek Kamarájának képviselői el­söprő többséggel jóváhagyták a kor­mány jövedelemadó-törvényjavas­latát. A Szövetségi Gyűlés 6. együttes ülése ma további törvényjavaslatok megvitatásával folytatja munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS Az EK segélyezi az öbölválság menekültjeit (Folytatás az 1. oldalról) politikai és szakszervezeti vezetői, akik elítélték a nem iszlám erők jelenlétét a Perzsa-öbölben. Az „arab népi erők konferenciáján" el­ítélték azt a magatartást, amelyet az Arab Államok Ligája tanúsít a Per­zsa-öbölben zajló események kap­csán. A résztvevők lelkesen fogad­ták a líbiai küldött javaslatát, aki kamikadze típusú akciókra szólított fel a Szaúd-Arábiában lévő amerikai katonai célpontok ellen. Úgyneve­zett népi bizottságot hoztak létre, amely azt térképezi fel, hogy szük­ség esetén miként árthatnának leg­inkább a térségbeli amerikai érde­keknek. A Közös Piac 12 tagállamának külügy­miniszterei brüsszeli ülésükön úgy dön­töttek, hogy kiutasítják országaikból az iraki katonai attasékat. A diplomaták - vá­laszként a Kuvaitban lévő nyugati nagy­követség elleni iraki akciókra - határoztak arról is, hogy csökkentik a közösség tag­országaiban akkreditált iraki diplomaták számát és korlátozzák mozgásukat is. A közösség miniszteri tanácsa egyéb­ként úgy döntött, hogy mintegy 195 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújt Szí­riának, méltányolva ezzel Damaszkusz­nak a öbölbeli válság megoldása kapcsán tanúsított magatartását. Az erre vonatko­zó pénzügyi jegyzőkönyv aláírását még 1986-ban Nagy-Britannia vétózta meg, mivel londoni merényletkísérletben való résztvétellel vádolta akkor Szíriát. A Közös Piac további 30 millió ECU (a közösség pénzeszköze), vagyis mintegy 40 millió dollár nagyságrendű támogatást nyújt az Irakból és Kuvaitból menekülők megsegítésére. A közösség adatai szerint számuk mintegy 450 ezerre tehető. Ku­vaitot egyébként újabb tízezrek hagyják el és Szaúd-Arábiába megérkezve ecsetelik az országukban kialakult helyzetet. Döntő többségük beszámolt arról, hogy elha­gyott házaikat Husszein elnök irakiak és palesztinok rendelkezésére bocsátja, az utóbbiakban azt ígéri, hogy a gazdag emírség ezentúl az otthonuk lehet. Az EFE hírügynökség riportot közölt a kiala­kult helyzetről és megállapítja: az a dön­tés, hogy Irak csak a kuvaitiakat engedi távozni, Szaddam Husszein azon szán­dékát erősíti meg, hogy megváltoztassa a demográfiai helyzetet és a távozó ku­vaitiak helyébe irakiakat és palesztinokat telepítsen. Az Egyesült Államok hadügyminiszte­re tegnap leváltotta Michael Dugan tá­bornokot, a légierő parancsnokát. A CBS tévétársaság szerint Richard Cheney azután döntött így, hogy Dugan előzőleg kijelentette: háború esetén az amerikai légierő bombázni fogja Bagdadot és leg­főbb célpontja személyesen Husszein el­nök lesz. A CDS hozzá fűzte: a táborno­kot nem hatalmazták fel ilyen kijelentés megtételére. A NATO magát megnevezni nem kívá­nó illetékese Párizsban kijelentette, tudo­másuk van arról, hogy egyes nyugat­európai társaságok líbiai repülőgépeket bérelnek, s ezeken illegálisan árukat szál­lítanak Irakba. ÚJ SZÚ 2 1990. IX. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents