Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-02 / 179. szám, csütörtök

Csütörtök, 1990. augusztus 2. • • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 179. szám Véget ért a pentagonális csúcstalálkozó Velencében Megállapodás született a jövőbeni együttműködés fö irányairól Marián Čalfa beszéde • Az öt kormányfő üzenete a helsinki évforduló alkalmából (ČSTK) - A Velence melletti Szent György-szigeten a kormányfők és a külügyminiszterek együttes ülésével ért véget tegnap a pentagonális, vagyis az Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország részvételével megtartott csúcstalálkozó. A csehszlovák küldöttséget Marián Čalfa szövetségi kormányfő vezette. A résztvevők politikai nyilatkozatot hagytak jóvá s elfogadták az 1990-1992-es évekre szóló együttműködési tervet. Mai számunkban: Ukáz ... Az ukázok rendszerének törvényesítése éppen olyan időszakban ad módot az elnöknek arra, hogy átnyúljon a „provinciák" feje fölött, amikor egyre nagyobb az önállóság igénye... (3. oldal) Út a közönséghez ... Az elmúlt években a plasztikai művészeteket erősen befolyásolta a több évtizedes konzervatív akadémikus nevelés, és az egyén fejlődését az ezzel való hadakozás határozta meg... (4. oldal) Döntés csak józan ésszel, emóciók nélkül hozható ... Arra, hogy a Magyar Köztársaság és a CSSZSZK kormányai felelősségteljes döntést hozhassanak, a gazdasági helyzet értékelésére, ökonómiai elemzésekre, az ökológusok, természetvédők, a terület lakossága, de az energetikusok, a hajózás és az árvízvédelem jogos érdekeinek megítéléséhez is elsősorban tényekre, érvekre van szükségük. (5. oldal) A politikai dokumentum a regionális csoportosulás létrejöttét a kelet- és közép-európai forradalmi változásokkal magyarázza, e változások eredményezték az új kelet-nyugati kapcsolatokat. A pentagonálé fő célja hozzájárulni a biztonsági stabilitás erősítéséhez a régi rendszerből az újba történő átmenet során. A nyilatkozat szerint az ötoldalú kezdeményezés csupán része a lényegesen kiterjedtebb európai épületnek, amely az összeurópai folyamat, az Európai Közösségek és más európai szervezetek keretében szüJetik. Ugyanakkor az együttműködés olyan fokát jelenti, amely tagjai számára (Olaszország kivételével) lehetővé teszi, hogy hamarabb lehessenek az EK teljes jogú vagy társult tagjai. Az okmány további része a jövőbeni együttműködés fő irányaival foglalkozik. A következő területekről van szó: közlekedés, energetika, környezetvédelem, a kis- és a közepes vállalatok együttműködése, tudományos és technológiai kooperáció, informatika és távközlés, valamint a kulturális' kapcsolatok és az idegenforgalom bővítése. Az ötök számolnak azzal, hogy a jövőben politikai kérdésekről is rendszeres véleménycserét folytatnak, s ha lehetséges, közösen fognak eljárni. Ezzel kapcsolatban szorgalmazták a nemzeti parlamentek részvételét az ötoldalú kezdeményezésben, megelégedéssel nyugtázták, hogy a houstoni tőkés csúcs támogatásáról biztosította az európai regionális együttműködést. A helsinki Záróokmány aláírásának 15. évfordulója alkalmából az öt kormányfő üzenetet intézett az összeurópai folyamat minden résztvevőjéhez. Az őszi párizsi csúcstalálkozó kapcsán hangsúlyozzák, hogy az új Európa építése során mélyíteni kell az együttműködést. A tegnapi tanácskozáson mondott beszédében Marián čalfa kormányfő rámutatott, igaz, hogy Csehszlovákia a Pentagonálé legfiatalabb tagja, de nagyon fontosnak tartja ezt a kezdeményezést. Hiszen a jelen időben, amikor visszaesett a KGST tevékenysége és számolni lehet azzal, hogy tagságunk az Európai Közösségekben nem a közeljövő, hanem több esztendő kérdése, a Pentagonálé egy pragmatikus csoportosulás körvonalait ölti, s ezáltal növekszik a résztvevők gyakorlati problémáinak megoldásában játszott szerepe. A Pentagonálé elősegíti - s nemcsak Csehszlovákia számára - bizonyos monokulturális kötődések felszámolását, az (Folytatás a 2. oldalon) Sevardnadze-Baker találkozó Irkutszkban Pontosítják az újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozó tervét (ČSTK) - A szibériai Irkutszkban tegnap megkezdődött Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter kétnapos munkatalálkozója. A kizárólag négyszemközt folyó megbeszéléseket megelőzően a két miniszter újságírók előtt többször hangsúlyozta, hogy „tisztán munkatalálkozóról" van szó, amelynek azonban nagyon tartalmas a programja. Sevardnadze úgy nyilatkozott, hogy áttörést vár a 11 éve húzódó afganisztáni konfliktus megoldásában. Már korábban jelezte, hogy e kérdésben közeledik a két fél álláspontja. Az újságírók Nadzsibullah afgán elnök szovjetunióbeli tartózkoLegalizált nudizmus... Üröm az örömben Nyári helyzetkép a Bódva partjáról (Munkatársunktól) - Kedden estefelé a makranci Váli dűlőben úgy „hemzsegtek" a kombájnok, szállító jármüvek és bálázógépek, mint hajításnyira távolabb a Bodoló és Jánok közötti réten a gólyák. Másutt a határban már nem volt munkájuk az aratóknak, ugyanis a betakarítás kezdetétói, július 13-ától a hónap utolsó napjára a 850 hektár aratnivalóból csak az említett hetven hektáros zabtábla maradt. Kocsis Ernő agronómus, Udzely István kombájnos és Suver Pál traktoros a tábla széléről elégedetten figyelték az aratókat, örültek, hogy az idén jóval hamarabb végeznek a nyári betakarítással, mint például tavaly, amikor az augusztus 20-ai helyi búcsúkor is volt még teendőjük a gabonaföldeken. Ám még jobban örültek a termésnek, hisz gazdaságukban valószínűleg meg lesz a 5,5 tonnás átlaghozam. A helyi kombájnosok - ahogy Udzely István elmondta - úgy határoztak, hogy segédek nélkül, azaz mindenki egyedül ül a gépre. Naponta 10-12 órát dolgozik. -Jobb így, mondta az 516-os vezetője. - A gép nem áll egyetlen percet sem, mert amíg a kombájnos ebédel, addig az egyezség értelmében az agronómus, az udvarvezető, a gépesítő vagy a műhelyfónök arat. A Bodolói Fsz-nek a makranci gazdasági udvar csak egy része. Hogy másutt, illetve az egész szö(Folytatás a 2. oldalon) Félénk nyitány: egyelőre toplessben Gyökeres György felvétele (Munkatársunktól)Épp ideje már, hogy kényesnek ítélt kérdések is napirendre kerüljenek. A jelek szerint Pozsonyban megértették az „idők szavát", megoldást kerestek az egyik, mind ez ideig sokat vitatott ügyben. S hogy találtak-e? Nem egyértelmű rá a válasz. Mindenesetre immár valóság: a Duna jobb partján, az egykori szabad fürdő helyén, a jobb napokat is megért Lidón tegnap megnyílt Szlovákia első hivatalos nudistastrandja. A szoknyák rövidülésével, a miniatűr bikinik divatjának térhódításával egyenes arány(Folytatás a 2. oldalon) dásáról is kérdezték. Arra a kérdésre, hogy Nadzsibullah visszatér-e Afganisztánba, Sevardnadze igennel válaszolt. Röviddel a délelőtti első tárgyalási forduló megkezdése után egy szovjet diplomata kijelentette, hogy még a nyitott kérdések egész sorát kell megoldani, s véleménye szerint létre kell hozni egy olyan bizottságot, amely az átmeneti időszakban elvezetné Afganisztánt a szabad választásokhoz. Ugyancsak Sevardnadze tájékoztatása alapján jelentették, hogy pontosítani szeretnék az újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatos terveket. E találkozóra Moszkvában kerülne sor ez 'év végén vagy a jövő év elején. Baker is azt mondta még a tárgyalások előtt, hogy napirendre kerül a legfelsőbb szintű találkozó ügye. Kora délután kaptuk a tájékoztatást arról, hogy az első tárgyalási forduló több mint három órán át tartott. A TASZSZ szerint részletekbemenően elemezték a leszerelési kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatokat. Például a tőkeberuházások kölcsönös védelmére, a kettős adóztatás megszüntetésére, a kölcsönös pénzügyi és vagyonjogi viták rendezésére vonatkozó megállapodások aláírásának a lehetőségét vitatták meg. Az újságírók feltették a kérdést, hogy érintették-e az afgán problémát. Sevardnadze azt válaszolta, hogy addig még nem jutottak el. A Reuter hírügynökség beszámolója szerint a tárgyalások után a két külügyminiszter levette a zakóját, csónakba ült és az Angarán a Bajkál felé hajózott. Az itteni Angarai magány nevű üdülőközpontban tartják ugyanis a második fordulót. A tanácsadók erre azt mondták, hogy a kirándulás alatt sem fogják pazarolni az időt, s informatív jellegű, de lényeges véleménycserét folytatnak majd. Ennek ellenére - írta a Reuter - Baker magával vitte a horgászfelszerelését is. Helsinkitől Helsinkiig Már Spanyolországba is utazhatunk (ČSTK) - A Csehszlovákia és Spanyolország közötti idegenforgalom megkönnyítése céljából a két ország illetékesei megállapodtak abban, hogy augusztus 3-ától kezdődően - tehát holnaptól - a csehszlovák, illetve spanyol állampolgárok egyszeri alkalommal harminc napot meg nem haladó időre vízum nélkül utazhatnak Spanyolországba, illetve Csehszlovákiába. Minden további út, illetve munkavállalás esetén azonban még mindig szükség van beutazási engedélyre. A rendelkezés főleg az egyszeri turistautak megkönnyítését szolgálja, s mindaddig érvényben marad, míg hazánk és Spanyolország között nem jön létre megállapodás a vízumkényszer kölcsönös eltörléséről. Ma Európában senki, aki az igazi demokrácia és kontinensünk egységének a híve, nem vonja kétségbe a helsinki Záróokmány jelentőségét. A tegnapi 15. évforduló jó alkalom volt a megemlékezésre, de ennél sokkal fontosabb a finn fővárosban megkezdett folyamat újragondolása. Arra nincs mód, hogy átfogóan elemezzük Helsinki eredményeit, néhány tanulságot azonban mindenképpen le kell vonni. Ez ugyanis nélkülözhetetlen az újragondoláshoz, amire nagy szükség van ezekben a hónapokban, hiszen már folyik az ősszel Párizsban sorra kerülő újabb összeurópai csúcstalálkozónak - természetesen a Kanada és az USA részvételével -, vagyis a Helsinki-2-nek az előkészítése. S bár a párizsi fórum alapvetően más helyzetben és légkörben valósul meg, az a tény, hogy a világ második Helsinkiről beszél, mutatja, milyen nagyra becsüljük az első Helsinkit. Amely lezárta a második világháború utáni hidegháború időszakát, s megpróbálta új alapokra helyezni az európai és egyben a nagyhatalmi viszonyokat. Persze Helsinki nem volt tökéletes. De nem is lehetett, hiszen a földrész megosztottságának idején született. Enyhítette a gazdasági, katonai és politikai szembenállást, ugyanakkor - s talán éppen ezért - rövidesen az ideológiai konfrontáció kiéleződéséhez vezetett, ami ma már, éppen Európa akkori megosztottságát tekintve, törvényszerűnek tűnik. Mert Helsinki jelentette az első repedést a vasfüggönyön, s ez vitathatatlanul a Nyugat politikai sikereként könyvelhető el. Helsinki, ha nem is volt tökéletes, de a legjobb volt, ami addig az enyhülés szellemében fogant. „Kosarai" hivatkozási alapot, aduászt jelentettek mindazok számára, akik a „létező szocializmus" országain belül a pártdiktatúrák felszámolására törekedtek. Ha most azt mondjuk, hogy Helsinki nélkül nem következhettek volna be a tavalyi földrengésszerű változások Közép-Kelet-Európában, nem omlott volna össze a tényleges és a jelképes berlini fal, akkor okulásként azt is hangsúlyozni kell: Helsinkitől a falbontásig nem egyenes út vezetett. Keserves kitérők is voltak. Az állampártok ugyanis felismerték a rájuk leselkedő veszélyeket, s már négy évvel a Záróokmány aláírása után súlyos csapás érte az enyhülési folyamatot: a szovjet csapatok bevonultak Afganisztánba. Következett az újabb hidegháborús hullám, ismét megugrottak a hadikiadások, teljes fordulatra állították a politikai, ideológiai, lélektani hadviselés gépezetét mindkét oldalon. Közben fennen deklarálták a Záróokmány eszméihez való hűséget. Csak kevesen akarták, Keleten pedig csak kevesen merték hirdetni, hogy a frázisok semminek sem ártanak olyannyira, mint a jó ügynek. Nem vitathatja senki azt sem, hogy a gorbacsovi peresztrojka indította el Keleten Helsinki helyes értelmezésének folyamatát. S csak tavaly Máltán hirdethették ki, hogy most már teljesen vége a hidegháborúnak. Ez csak azért volt lehetséges, mert a kelet-európai fordulat képes volt megtenni azt, amit Helsinki-11975-ben még nem tehetett meg: felszámolni a hidegháború alapját képező, Európa megosztottságát konzerváló jaltai—potsdami rendszert. Másként: Keleten a sztálinizmust, s annak minden utórezgését. A német egyesülés olyan történelmi tett, amelynek földrészünk jövőjét meghatározó kihatásait most még fel sem tudjuk teljesen mérni. Ebben a helyzetben, amikor a falak már leomlottak, de Európa még nem egységes, rendezik meg a Helsinki-2-t. A szituáció minőségileg teljesen új, a Keletnek és a Nyugatnak is bele kell tanulnia. S bár a politikai szótárból lassan tűnőfélben van a Kelet és a Nyugat fogalma, ezek mindaddig nem válhatnak pusztán földrajzi kifejezésekké, amíg gazdasági szempontból különböző minőségeket jelentenek. Ez lesz tehát Helsinki-2 alapvető célja, amelyhez a feltételeket szervezetileg és politikailag is meg kívánjuk teremteni: az összeurópai folyamat intézményesítésével, az új átfogó biztonsági rendszer kiépítésével. Vagyis az elavult régi struktúrák leépítésével és az eddig is beváltak tökéletesítésével. Nem járhatunk a fellegekben, látni kell, hogy csak a meglévő alapokra lehet építeni. Ez a realitás, amely nem mond ellent az újragondolás igényének. Az sem baj, hogy az újragondolás során az elképzelések és javaslatok rendkívül sokszínú skálája születik meg, mert a majdani egységes Európa nem uniformizált egység lesz. Egy ilyen keretbe nemcsak belefér, hanem egyenesen az ügyet szolgálja például az olyan regionális csoportosulás is, mint a Duna-Adria kör, amelynek vezetői - köztük a csehszlovák kormányfő - tegnap nagy horderejű döntéseket hozták Velencében. MALINÁK ISTVÁN