Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-04 / 181. szám, szombat

Szombat, 1990. augusztus 4. Névnapjukon szeretettel köszöntjük: DOMONKOS , DOMINIKA - DOMINIK nevű kedves olvasóinkat • 1890-ben született Erich WEINERT német költő (t 1953) • 1890-ben született Ivan MAZSURANIČ horvát költő (t 1814) • 1920-ban született Jozef Vrtiak szlovák festő, érdemes művész. A NAP kel nyugszik a HOLD kel nyugszik Kelet-Szlovákia 05.17 20.11 19.21 02.33 Közép-Szlovákia 05.24 20.18 19.19 02.40 Nyugat-Szlovákia 05.30 I 20.24 19.25 02.46 A DUNA VÍZÁLLÁSA: Pozsony: 150, apad Medve: 150, változatlan Komá­rom: 160, árad Párkány: 115, változatlan IDŐJÁRÁS: Szlovákia-szerte jobbára napos idő várható. Az éjszakai hőmér­séklet 14-10 fok körül alakul, a nappali hőmérséklet csúcsértéke eléri a 28-32 fokot. Az északkeleti szél erőssége 2-5 m/s. Előrejelzés vasárnapra és hétfőre: Túlnyomóan napos, nagyon meleg idő várható. Az éjszakai hőmérséklet 17-13, a nappali 30-34 fok körül alakul. Csapadék nem várható. A MAI LAPSZÁM kiadásvezetóje: KOVÁCS ILONA, külpolitikai szerkesztője: MALINÁK ISTVÁN, sport szerkesztője: ORDÓDY VILMOS, grafikai szerkesz­tője SZILVÁSY ERZSÉBET Kukucs, itt az ufó! Úgy látszik, a nyár kedvez az ufóknak. Egyre többet látni belőlük a csillagos égbolton. A Földközi­tenger felett például ezüstszínű, szi­var alakú repülő tárgyakat láttak, a Közel-Keleten elnyújtott formájú csészealjakat, Alabama állam serifje pedig „autóbusznagyságú" baná­nokról beszél. Az már mindenna­posnak mondható, hogy Moszkvá­ban is megjelennek ezek az ufók, igen alacsonyan szállnak. Az is igaz viszont, hogy nem landolnak a Vö­rös téren... Egy szovjet repülőklub vezetője Nautilusnak nevezi az ide­gen Tényeket szállító űrhajókat, utal­va Nemo kapitány híres tengeralatt­járójára. Tapasztalata szerint óriási, ezüs­tös szivarhoz hasonlítanak és külön­böző színű fényekben villognak. A szerkezetekhez elöl valószínűleg felderítés céljára, hátul pedig hát­védfedélzetként nagyobb készülék csatlakozik: hosszukat 150, széles­ségüket 40 méterben állapítja meg. Altuhov szerint a sebességük nem éri el az óránkénti 100 kilomé­tert. Más szemtanúk szárnyakról is beszélnek, amelyek akkor jelennek meg, ha a légi objektum manővert hajt végre. Egyesek odáig merész­kednek, hogy állítják: kémlelőabla­kokon keresztül magukat az idegen lényeket is megpillantották. Már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy az uborkaszezon végeztével milyen színű és alakú tárgyak repkedéséről ír majd a sajtó. (Kurír) Szovjet Guinness-rekordok A Szovjetunióban, ahol köztudo­másúan még a kerti törpe is legna­gyobb a világon, egyéb Guinness­rekordokat is följegyzett a krónika. Egy szibériai faluban különleges borjú jött a világra. Oldalán tökéletes pontosságú világtérkép látható. Rajta van valamennyi kontinens, sziget, óceán és tenger. Egyébként az állat semmiben sem különbözik a társai­tól. Nem úgy a Csitában élő Miron Pavlik, aki 95 cm magasságával a Szovjetunió legkisebb embere. Talán neki tervezte a világ legap­róbb óráját Nyikolaj Szjadrsztij ukraj­nai órásmester. Az órát egy élet­nagyságú, üvegszárnyú, aranytestű szitakötőbe építette be, és 150 év garanciát vállalt érte. A becses da­rab a mester tízéves munkájának az eredménye. Azt nem tudni, hogy Jurij Szala­makin sportújságíró, a TASZSZ sportszerkesztőségének munkatár­sa mennyi idő alatt sajátított el 38 idegen nyelvet. Nyelvtudásával talán nemcsak hazájában csúcs­tartó. A szamarkandi Muhin Hakimov nem a kora miatt került a szovjet Guinness-rekordok megvalósítói kö­zé. Az 1883-ban született aggastyán azzal büszkélkedhet, hogy 100 éves korában új foga nőtt. (MN) Légi mentőszolgálat Kassa a nyolcadik város Prága, Brünn, Ostrava, Hradec Králové, Poprád, Banská Bystrica és a Ma­rianské Lázné melletti Planá után, amelyben augusztus elejétől légi mentőszolgálat működik. A speciáli­san felszerelt helikopter a nehezen megközelíthető helyekről fog bete­geket és balesetet szenvedetteket szállítani, amikor a gyors beavatko­zástól emberi élet függ. Segíteni fog a betegeknek speciális kórházakba való szállításában, továbbá szerv­átültetések, természeti katasztrófák esetén s egyéb rendkívüli esetek­ben. Hatásköre kiterjed a Humennéi, Svidníki, Prešovi, Nagymihályi, Tő­keterebesi és Vranovi járásokra, va­lamint a Rozsnyói járás egy részére. A mentőszolgálat Kassán a 155-ös, Kassa környékéről pedig a 224-44­es telefonszámon hívható. (č) Gyermekek üdültetése Az iskola pecsétje és a pionirszervezet ajánlása nélkül indultak ebben az évben a gyerekek nyári táborba. Szlovákiában az idén 247 tábor van, amelyekben fel­váltva 93 ezer gyerek üdül. A központi szervektől teljesen függetlenül a Szövet­kezeti Földművesek Járási Szövetsége is ötezer gyermek számára teszi lehetővé, hogy a szünidőben külföldön: Jugoszlávi­ában, Bulgáriában, Magyarországon és Szovjetunióban üdüljenek. Az egészség­károsult gyerekek a Csehszlovák Vörös­kereszt táboraiban kaptak az idén 1537 helyet, ebből 160-at a tengerparton. Ivóvízhiány Kritikus szintre csökkentek az ivóvíz­készletek Dél-Csehországban. Legrosz­szabb a helyzet a Pelhfimovi és a Tábori járásban, ahol betiltották az öntözést és több vállalat esetében korlátozták a vízfo­gyasztást. Számos településre és üdülő­központba tartálykocsik szállítják az ivóvi­zet. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a szállítások nem rendszeresek. Ha né­hány napon belül nem szűnik meg a tró­pusi hőség, akkor újabb korlátozásra ke­rül sor, nyilatkozta Pavel Peroutka, a Dél­csehországi Vízmüvek gazdasági igazga­tóhelyettese. (Č) Megjelent a DIA-MAGAZIN Ezekben a napokban került a hír­lapárusokhoz a DIA-MAGAZIN cí­mű folyóirat első száma. Elsősorban a cukorbetegnek kíván hasznos ta­nácsokat adni. Erre annál is inkább szükség van, mert az országban hozzávetőleg 1 millió cukorbeteg él, s a civilizált betegségekben szenve­dők száma évről évre növekszik. Az új, független folyóirat ne­gyedévenként jelenik meg, 32 olda­lon. Azonban az idén csak három száma kerül a standokra. A lap szer­kesztői ismeretterjesztő cikkeikkel nemcsak a diabetikusokhoz kíván­nak szólni, hanem az orvosokhoz, tudósokhoz, a dia-készítmények és egészségügyi segédeszközök gyár­tóihoz, szociális és karitatív intéz­ményekhez itthon és külföldön egy­aránt. A most megjelent számban például a cukorbetegség gyógyítá­sának, megelőzésének lehetőségei­ről olvashatunk. (dm) „Posztkommunisták" - nyitás A Közép-európai Beruházások nevó brit konzultáns cég három posztkommunista ország, Csehszlo­vákia, Magyarország és Lengyel­ország gazdasági stratégiáját, illetve nyugati beruházókhoz fűződő viszo­nyát elemző összehasonlító jelen­tést tett közzé. A tanulmányt a Fi­nancial Times ismertette azzal a megjegyzéssel, hogy a maga ne­mében első ilyen feldolgozás szer­zői arra ösztönzik a három közép­európai országot, hogy nyugati ver­senyképességük fokozása érdeké­ben nyissák meg gazdaságukat a mennél nagyobb arányú közvetlen külföldi beruházás előtt. Hatan elmentek vadászni. *C £>oo . és az az icike-picike mind megette! (Basler Zeitung) A piros a vesztes A kereszt, horog, nemzeti lobogó, koronás sas a győzelem jele és a tank, vércsepp, ötágú csillag... A pozsonyi Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központban augusztus végéig megtekinthető kiállítás grafi­kái ezeket a jelképeket ábrázolják MAGYARUL TANULÓ JAPÁNOK A japánok körében a keleti blokkban végbement változás során megnőtt az érdeklődés a kelet- és közép-európai nyelvek iránt - írja a NÉPSZABAD­SÁG. Az igények kielégítésére néhány tucat speciális nyelvtanfolyam indult be. A napilap szerint a legnagyobb érdeklődés a magyar nyelv iránt van. Az utóbbi két évben háromszor több japán tanul magyar, lengyel, cseh, szlovák, román vagy bolgár nyelvet. A nyelvkurzus hallgatóinak a fele üzletember, a másik felét pedig diákok és turisták alkotják. Figyelemre méltó, hogy Tokóiban magyarul ugyanannyian tanulnak mint németül. a leggyakrabban. Az illegalitásban működő Szolidaritás évei alatt kez­detben falakon, kerítéseken tűnt fel és indult el hódító útjára az új műfaj, és titokban nyomtatott röplapokon, plakátokon, képeslapokon terjedt- el széles körben. Neves művészek raj­zolták, ám kézjegyükkel nem látták el alkotásaikat (minek feleslegesen hősködni!). Ma már csak maguk a szerzők tudják, melyik rajz kié. A Szolidaritás mindvégig élt és létezett, szamizdat-kiadványok so­rát jelentette meg, az illegális grafika pedig az emberek, az utca hangula­tát jelenítette meg rendkívül hatáso­san, olykor a gúny fegyverével. (kop) Lambadagyilkosság A karneválok, a tánc, a szórakozás országában, Brazíliában a lambada nem­csak az erotikus izgalom forrása, hanem halál okozója is egyben. Rio de Janeiró­ban egy féltékeny férfi azért ölte meg feleségét, mert lambadaversenyen vett részt. Vallomásából kiderül, a szerencsét­len asszonyt egy oszlophoz kötötte, majd kibiztosította a testéhez erősített gránátot. Kommentár nincs. (ČSTK) Egy 170 cm magas, 40-45 év körüli férfi holttestére bukkant a rendőrség a prágai Troja-sziget kikötőjében. A rendőrség feltételezi, hogy a férfi, akinek személyazonos­ságát eddig nem sikerült megállapí­tani, gyilkosság áldozata lett. 53 ezer korona kárt okozott egy ismeretlen tettes annak az olasz állampolgárnak, akitől a prágai Fó­rum Szálló szobájából 500 ezer olasz lírát és 1800 amerikai dollárt tulajdonított el. Rendőrség az ügy­ben nyomozást indított. Demokrácia és adósság „A Nyugat megnyerte a hidegháborút" - írta nemrég Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár. „Nem kihasználni ezt a győzelmet, s megállni száz méterrel a cél előtt, ez nem hogy következetlenség, hanem bűntett lenne. Ez a kelet-európaiakat, akik negyven évig vártak a szabadságra, rövid időn belül reménytelenség­be és nyomorba döntené, sót az is lehet, hogy újra a totalitárius rendszer hatalmába kergetné őket. "Követ­keztetése: Kelet-Európának újszerű Marshall-terv for­májában kell segíteni, méghozzá térítésmentes hitelek­kel, amelyekkel megmentenék az országokat az el­adósodástól. A kelet-európai országok nyugati hitelezőikkel szem­beni adósságai tavaly év végén 115 milliárd dollárt tettek ki. 1988-ban 99 milliárd, 1984-ben viszont „mindössze" 60 milliárd dollár várt visszafizetésre. Románián kívül, amelynek lakossága aránytalanul nagy árat fizetett az adósságért, egyetlenegy kelet-európai országnak sem sikerült csökkentenie az adósságállományt. 1985-tól 1989-ig Csehszlovákia 3,5 milliárdról 7 milliárdra, Len­gyelország 28-ról 38-ra, Magyarország pedig 12 milli­árdról 19 milliárd dollárra növelte adósságát. Köztudott, hogy a kelet-európai országok nyugati segítség nélkül nem tudják kihúzni gazdaságukat a vál­ságból. Az elavult ipari berendezések, az alacsony termelékenység, a kimerült tartalékok és mindehhez a szerkezeti problémák ismert gondok, aiyplyeket csak beruházásokkal, illetve a megvalósításukhoz szükséges pénzeszközökkel lehet megoldani. Az üzleti világban a pénzbeli segítség általában hitelt jelent. A Kelet-Európának nyújtandó segítség az EK, az OECD vagy az egyes országok esetleg bankok részéről ugyancsak hitelt jelent. De vajon megoldást jelenthetnek ezek a kölcsönök? Nem alkotnak esetleg egy bűvös kört, amelyből nincs kiút? Lengyelország tavaly mindössze kamatainak egyharmadát tudta visszafizetni, a többit hozzászámolták az adóssághoz. Más szemszögből néz­ve a hét kelet-európai ország nettó adóssága 1988-ban az exportbevételek 158 százalékát tette ki, 1989-ben pedig már 169 százalékra emelkedett. Lengyelország adóssága exportbevételeinek ötszöröse, Magyarorszá­gon 316 százalékos, Bulgáriában pedig 263 százalékos ez az arány. Hasonlítsuk össze az adatokat a latin-amerikai or­szágok eredményeivel. Ezekben az államokban az el­adósodásból adódó válság 1982-ben robbant ki, amikor is Mexikó bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni kötele­zettségeit, vagyis nincs miből visszafizetni a hiteleket és a kamatokat. Ekkor 80 milliárd dolláros összegről volt szó, adóssága jelenleg 100 milliárdra rúg. Egyébként ebben az időszakban a kamatok 56 milliárd dollárt tettek ' ki. Az érem másik oldala, hogy a lakosság vásárlóereje az országban az utolsó tíz évben felére csökkent. Argentína, amelynek évi bruttó nemzeti jövedelme 76 milliárd dollár, 60 milliárdos hitelt könyvel el, amelyből 45 milliárd a diktátorrendszer öröksége. Brazíliában, ebben a nyersanyagokban és munkaerőben gazdag országban az évi bruttó nemzeti jövedelem 354 milliárd dollár, az eladósodás pedig eléri a 124 milliárdot. Az 1972-1988­as időszakban az ország 176 milliárd dollár kamatot fizetett ki. Az ilyen fejlődés nem véletlenszerű. Kevésbé ismert tény, hogy az utóbbi hat évben a fejlett kapitalista országok és a harmadik világ országai közti tőkemozgás ellentétes irányú: az adósság törlesztése következtében több tőke vándorol a fejlődő országokból a hitelezőkhöz, mint fordítva. Az ÖECD nemrégi jelentése szerint a har­madik világ országai 1989-ben 109 milliárd dollárt „fo­gadtak be", fizetéseik viszont 170 milliárdot tettek ki. Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés: a kelet­európai országokban - amelyekben semmit nem tudnak a piacgazdaságról és a totalitárius múlt örökségeként számos kedvezőtlen jelenséggel harcolnak - miért men­nének jobban a dolgok, mint a gazdaságilag erős Brazíliában és Argentínában? Már maga a kelet-európai gazdaságok szerkezetváltása szigorú gazdaságpolitikát tételez fel, amelyet az életszínvonal csökkenése, a szo­ciális és kulturális szükségletek leszűkítése kísér. A kül­földi hitelek megtérítése a szükséges nagymértékű be­ruházásokkal együtt fokozza a szociális feszültségeket, s a következményeket nehéz előre jelezni. Az emberek helyzetük gyors javulását várják. Ha ez belátható időn belül nem következik be, akkor a közvélemény az új demokratikus kormányokat tartja majd hibásnak. „Ügyelnénk kell arra" -fogalmaz finoman Mitterrand francia köztársasági elnök - „hogy az emberek ne csalódjanak a demokráciában." A kelet-európai nemze­tek hitték és hiszik, hogy a szabadság automatikusan előrelépést is jelent, mondja Guttmann francia politikus. Ha azonban az eredmények késnek, s ha visszatér a félelem és a felháborodás, amelyet ezúttal nem az elnyomás, hanem a reménytelenség hív életre, veszély­be kerülhet a demokrácia. A megingott stabilitás és a békétlenség a fasizmus bizonyos fajtájába torkollhat. A történelemben is találunk olyan utalást, mely sze­rint abszolút szükséges, hogy a kormányadósságok jelentősen csökkenjenek. Úgy tűnik, azoknak van iga­zuk, akik azt hangoztatják: az európaiak arra vannak ítélve, hogy a gazdaságban, a politikában és a demokrá­ciában vagy győzzenek, vagy zátonyra fussanak, még­hozzá együtt. Mintha minden arról tanúskodna, hogy a külföldi hitelek visszafizetése a világbankok logikája szerint és a kelet-európai országok gazdasági rekonst­rukciója több évig összeegyeztethetetlen lesz. (Lidové noviny) Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrúd és Zsilka László. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 ós 210/4456 főszerkesztő-helyettesek: 210/4460 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 210/4454, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 923 08. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Martanovičova 25., telefon- 586­07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovičova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovičova 25.. 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34.20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta ós kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg ós nem küldjük vissza. Index: 48097

Next

/
Thumbnails
Contents